sokféle fertőző kór hatékony terápiájára teremt esélyt az orvostudomány fejlődése, hiszen a kutatók, majd a gyakorló orvosok (belgyógyászok, infektológusok) is egyre pontosabb, mélyebb ismeretekkel rendelkeznek a fertőző betegségeket okozó organizmusoknak és magának az immunrendszernek a működésére vonatkozóan. Mindez a gyógyításban és a megelőzés terén is jelentős eredményeket hozott napjainkra. A molekuláris biológia, a géntechnológia vívmányai, az innovatív stratégiák alkalmazása ugyanis egyre újabb vakcinák kifejlesztését teszik lehetővé. A korszerű védőoltá- sok léte óriási lehetőség, megfelelő alkalmazásuk fontos kötelezettségekkel jár mind az egészségügyi ellátó- ra, mind az egyénre nézve. Arra utalunk, hogy a védőoltásokat a jelenleginél is szélesebb kör számára kell a prevenció, az egészségmegőrzés elemévé tenni, illetve, arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a felkínált lehetőséggel pedig élni is kell. nem véletlen, hogy az Országos Alapellátási Intézet október végén tájékoztató kampányt indított háziorvosok részére „Vissza a józan észhez!” mottóval. Céljuk, hogy korrekt, valós tényeken alapuló szakmai tájékoztatással segítsék megelőzést, és vissza- állítsák a lakosságnak a védőoltások alkalmazásába vetett bizalmát. Írásunkban erre vonatkozó példaként a pneumococcus okozta megbetegedések terheit és má- sodik generációs védőoltásokkal történő megelőzését helyezzük górcső alá.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
klInIkuM InfEkCIókontroLL A pneumococcus: Alábecsült gond. Nő a megelőzés szerepe vagy továbbra is a gyógyítók kihívása marad? sokféle fertőző kór hatékony terápiájára teremt esélyt az orvostudomány fejlődése, hiszen a kutatók, majd a gyakorló orvosok (belgyógyászok, infektológusok) is egyre pontosabb, mélyebb ismeretekkel rendelkeznek a fertőző betegségeket okozó organizmusoknak és magának az immunrendszernek a működésére vonatkozóan. Mindez a gyógyításban és a megelőzés terén is jelentős eredményeket hozott napjainkra. A molekuláris biológia, a géntechnológia vívmányai, az innovatív stratégiák alkalmazása ugyanis egyre újabb vakcinák kifejlesztését teszik lehetővé. A korszerű védőoltások léte óriási lehetőség, megfelelő alkalmazásuk fontos kötelezettségekkel jár mind az egészségügyi ellátóra, mind az egyénre nézve. Arra utalunk, hogy a védőoltásokat a jelenleginél is szélesebb kör számára kell a prevenció, az egészségmegőrzés elemévé tenni, illetve, arra is felhívjuk a figyelmet, hogy a felkínált lehetőséggel pedig élni is kell. nem véletlen, hogy az Országos Alapellátási Intézet október végén tájékoztató kampányt indított háziorvosok részére „Vissza a józan észhez!” mottóval. Céljuk, hogy korrekt, valós tényeken alapuló szakmai tájékoztatással segítsék megelőzést, és visszaállítsák a lakosságnak a védőoltások alkalmazásába vetett bizalmát. Írásunkban erre vonatkozó példaként a pneumococcus okozta megbetegedések terheit és második generációs védőoltásokkal történő megelőzését helyezzük górcső alá. A pneumococcus okozta fertőzések mind a felnőtt, mind a gyerek népesség súlyos közegészségügyi problémáját jelentik világszerte és évente mintegy 1,6 millió ember – főként csecsemő, kisgyerek és idős felnőtt halálát okozza. A baktériumnak több mint 90 változata – szerotípusa ismert, egyrészt súlyos betegséget, invazív véráramfertőzést, agyhártyagyulladást, tüdőgyulladást okoz másrészt az igen gyakori felsőlégúti megbetegedésekért – gennyes középfülgyulladásért, azaz akut otitisz mediaért, az arcüreggyulladásért - sinusitis tehető felelőssé. Szerencsére csak néhány szerotípus idézi elő a pneumococcus fertőzések többségét – azaz a 10 leggyakoribb fajta felel a világon az invazív betegségek 62%-áért. A szerotípusok előfordulása (prevalenciája) a betegcsoportok és a földrajzi régiók szerint eltér egymástól. Az USAban a 6 év alatti gyerekek véréből vagy a gerincvelő-folyadékából izolált 7 leggyakoribb szerotípus felel a fertőzések 80%-áért, idősebb gyerekek és felnőttek esetén a betegségek mintegy feléért. (A vizsgálatok tapasztalatai szerint minél idősebb valaki, kórokozóként a szerotípusok annál szélesebb köre veszélyes rá adott földrajzi régión belül.) A pneumococcusok gyakran élnek a légző-traktusban, az egészséges gyerekek és felnőttek nagy hányadának orrnyálkahártyájából ki lehet tenyészteni a baktériumot. A felső légutakban élő pneumococcusok különösen télen és kora tavasszal szaporodnak el. Egyes vírusok, mint például az influenza, a nyálkahártya károsításával teret engednek a pneumococcusnak a szervezetbe történő behatoláshoz. Ezért hangsúlyozzák infektológusok és háziorvosok, hogy főként a 60 felettieknél, egyszerre kell influenza és pneumococcus ellen oltani. A tünetmentes hordozás aránya függ az életkortól, a környezettől, a felső légúti fertőzések jelenlététől (és eszerint változó). A gyereket nem nevelő felnőtteknek mindössze 5-10%-ában van jelen. Iskolákban, árvaházakban, diákotthonban lakók 27-58%-ánál mutatható ki, a katonai szolgálatban a személyzet 50-60%-ánál. A hordozás időtartama változó, gyerekeknél általában hosszabb. A hordozás és a természetes immunitás kifejlődése közötti kapcsolat mibenlétét a szakemberek egyelőre kevéssé ismerik. Évente 50 ezernél több pneumococcus bakteriémia fordul elő. Halálozási arány e kór esetén mintegy 20 százalék, az idősek körében akár 60 százalék is lehet. Ha lép nélkül élő betegeknél alakul ki bakteriémia, a klinikai kimenetel gyakran végzetes. Az összes bakteriális eredetű meningitisz 13-19%-át az USA-ban pneumococcus idézi elő – az esetszám évente 36 ezerre tehető. A túlélőknél neurológiai maradványtünetek fordulhatnak elő. Az érintettek negyedénél tüdőgyulladás is fennáll. A halálozási arány általában 30 százalék körüli, idősek esetén akár 80 százalék. Legsúlyosabbak a pneumococcus okozta invazív megbetegedések, melyek gyakran járnak halállal, maradandó károsodással és a lakossági korfa két szélén található embereket az 5 éven aluli gyerekeket és a 65 éven felüli felnőtteket fenyegeti. A közösségben szerzett tüdőgyullAdás Jóval gyakrabban fordul elő pneumococcus eredetű közösségben szerezett tüdőgyulladás (community-acquired pneumococcal pneumonia, angol rövidítéssel CAP), ami sok esetben végzetes lehet 2002-ben 896 ezren haltak meg emiatt a világon. A tüdőgyulladás gyakran jár szövődményekkel – légzőszervi (légzési elégtelenség), keringési, illetve sokszervi elégtelenség. A súlyos betegségben szenvedő krónikus páciensnél gyakoribb az invazív pneumococcus fertőzés és gyakoribb a fent részletezett súlyos szövődményes állapot. A világ különböző pontjain főként ezt a kórokozót azonosítják a CAP kialakulását leggyakrabban előidéző organizmusként (az esetek 30%-áért ez felel). IMe XI. éVfOlyAM 1. száM 2012. február 25 klInIkuM InfEkCIókontroLL Az USA-ban évente 175 ezren kerülnek kórházba CAP miatt. A pneumococcus felel a felnőttkori közösségben szerzett tüdőgyulladások 36%-áért, és a kórházban szerzett betegségek feléért. (A tüdőgyulladás az influenza, a bárányhimlő bakteriális szövődménye is lehet.) A halálozási arány 5-7%, időseknél jóval magasabb. Szövődményként felléphet szívburokgyulladás (pericarditis) is. A tüdőgyulladás diagnózisának felállítása a tünetek – láz, köhögés, nehézlégzés, hallgatózási lelet alapján legtöbb orvos számára rutin feladat. Annak meghatározása, hogy pontosan mi okozza a fertőzést – vírus, baktérium és azoknak melyik fajtája, jóval nehezebb. A tüdőben található váladék levétele komoly beavatkozást (a tüdő megszúrását) igényli, amire szerencsére az esetek többségében nincs szükség. Gyerekek esetében a felnőttekben alkalmazott köpetből végzett kórokozó kimutatás is nehézségekbe ütközik. Ahhoz, hogy a betegség előfordulási gyakoriságát és az azt befolyásoló tényezők (pl. védőoltások) hatását pontosan követni lehessen szükség volt a tüdőgyulladás diagnózisának pontos definíciójához. Így a kórházi kezelést igénylő súlyos – labor és röntgen vizsgálattal is alátámasztott megbetegedéseket külön lehet választani a háziorvos által kezelt enyhébb megbetegedésektől. • • A gyerekek baktérium flórája keveredik a felnőttekével. Így az egész populációban nő az antibiotikumokra rezisztens baktériumok előfordulása. Annak ellenére, hogy a legtöbb szakmai ajánlás évek óta pontosítja és csökkenti azon AoM–ban szenvedő betegek körét, ahol az antibiotikum kezelés indokolt, a gyakorlatban az antibiotikum alkalmazása nem csökkent jelentősen. Az egy bizonyos gyereket kezelő, aggódó szülővel szemben álló orvos, bár elméletben tudja a széleskörű antibiotikumos kezelés egész társadalomra vonatkozó hátrányait, mégis gyakran választja az egyén szempontjából biztosabbnak látszó antibiotikum kezelést, még akkor is, ha ennek indikációja nem 100%-ig felel meg a szakmai ajánlásoknak. A fertőző betegségek megelőzésében a védőoltások évtizedek óta jelentős szerepet játszanak, segítségükkel korábban gyakori és súlyos betegségek epidemiológiája, mortalitása jelentősen megváltozott. ez a tapasztalat vette fel a védőoltások alkalmazását a tüdőgyulladás és AOM prevenciójában is. A pneuMOCOCCus fertőzés tOVábbI terheI A pneuMOCOCCus OkOztA leggyAkOrIbb Megbetegedés: A középfülgyullAdás A középfülgyulladás (acute otitis media, AoM), bár nem tartozik a súlyos, halálos betegségek közé, az előfordulási gyakorisága, a gyógyítására alkalmazott antibiotikumok negatív hatása valamint a kezelésére fordított összegek miatt jelentős népegészségügyi problémát jelent. 1 éves korig a gyerekek 60%-a, 3 éves korig 75%-a esett át középfül gyulladáson,, a gyerekek 20%-ánál rekurrens otitis fordul elő. A Streptococcus Pneumoniae és a nem tipizálható Haemophilus Influenzae (HI) felelős a gyerekkori otitisek legalább 40 %- áért. Hazánkban a háziorvosok általában fül-orr-gégészhez irányítják a betegeket, ha azonban mégis a háziorvosi rendelőben kerül sor a diagnózis felállítására, az főként a klinikai tüneteken – láz, fájdalomreakció a tragus nyomáson alapul, mint pontos otoszkópos leleten. A fejlett országokban ez a betegség a leggyakoribb oka annak, hogy egy beteg kisgyermeket orvoshoz vigyenek, illetve, hogy antibiotikum kezelést kapjon. A nagymértékű antibiotikum felhasználás miatt alakul ki az otitis spirál néven ismert láncreakció: • A gyermekek felső légúti – nasofaringeális nyálkahártyájában antibiotikumra érzékeny baktériumok vannak. • Széleskörű antibiotikum alkalmazás hatására ezek jelentős része rezisztenssé válik. vA gyerekek baktérium flórája keveredik a felnőttekével. • A rezisztens baktériumok súlyosabb lefolyású, komplikált AoM-t okoznak, kezelésükre szélesebb spektrumú antibiotikumot alkalmaznak, ami ismét növeli a baktériumok antibiotikum rezisztenciáját. 26 IMe XI. éVfOlyAM 1. száM 2012. február Az invazív pneumococcus eredetű megbetegedések, köztük a leggyakoribb tüdőgyulladás nagy terhet ró a kormányzatokra. Az Európai tüdő fehér könyv 2003-as kiadásában olvasható adat szerint, a tüdőgyulladáshoz köthető összes kiadás az EU-ban 10 milliárd euróhoz közelít. (ezen belül: 0,5 milliárd megy el a járóbeteg ellátásra, 0,2 milliárd gyógyszerre, 3,6 milliárd indirekt költségekre, például a kiesett munkanapokra számolva). A közösségben terjedő tüdőgyulladásban megbetegedett munkavállalók 26%-a több mint 1 hónapot volt a munkától távol. Egy másik európai adatsor szerint a betegek harmada (31%) a diagnózist követően 6-8 hétig nem tér vissza a munkába. A kockázati tényezők sorában fő helyen áll az életkor – a korfa két szélén található emberek az 5 éven aluli gyerekek és az idősek az legveszélyeztetettebbek, s mivel a világ lakossága öregszik, nő az érintettek száma. további rizikót jelentenek a krónikus társbetegségek: szív-, cukorbetegség, asztma, a gyerekek közelsége (miattuk a fertőződés gyakoribb, hiszen ők a felnőtteknél jóval gyakrabban hordók), a dohányzás, a sok utazás. A betegség vagy gyógyszerhasználat miatt csökkent, legyengült immunműködés, a lép hiány, a krónikus szív-, tüdő-, máj vagy vesebetegség, a cigarettázás mind növeli az invazív pneumococcus fertőzés előidézte tüdőgyulladás előfordulási esélyét. Pneumococcus-fertőzés szempontjából kimondottan veszélynek vannak kitéve a krónikus betegek, akiknek a védekező (immun)rendszere legyengült – ha például Hodgkin-kórban, nyirokmirigy-daganatban (limfómában), mielóma multiplexben, sarlósejtes vérszegénységben vagy „egyszerűen csak” alultápláltságban szenvednek. Idősebb egyének is hajlamo- klInIkuM InfEkCIókontroLL sak lehetnek erre a fertőzésre. A lépben termelődő ellenanyagok hozzájárulnak ezen infekciók megelőzéséhez, ezért mindazok, akiknek lépét eltávolították, vagy lépük nem működik, szintén a nagy kockázatúak csoportjába tartoznak. A fertőzések kezelési gyakorlata még ma sem teljesen megfelelő, emiatt előfordulhat, hogy az ellátó orvos „sztár”antibiotikumot használ, amelyre a pneumococcus nem érzékeny, azaz felesleges kezelést alkalmaz. Az ellenálló szerotípusok léte, elszaporodása pedig megnehezíti a terápiás stratégiát, gyakrabban vezet kudarchoz, növeli a betegre fordított költségeket, miközben az életkilátásokat csökkenti. A S. pneumoniae törzsek antibiotikum rezisztenciája súlyos és egyre növekvő aggodalomra ad okot az USA-ban, és feltehetően Európára is jellemző lehet majd ez a helyzet a közeli, vagy nem túl távoli jövőben. Mindez tovább növeli a kezelési költségek emelkedését, az orvosok ugyanis kénytelenek szélesebb spektrumú gyógyszereket alkalmazni, a betegek meg tovább maradnak a kórházban. Megelőzés – VAkCInák A pneumococcus elleni oltásnak két fajtája létezik. A pneumococcus poliszacharid vakcina a baktérium sejtfalának tokpoliszacharid anyagát tartalmazza. Viszonylag egyszerűen utánozza a baktériumot és a szervezet ugyanúgy reagál, mintha kórokozó érkezne. Az immunválasz is hasonló, egy bizonyos sejtvonalhoz (B-típusú fehérvérsejtekhez) kötött. Ezután az immunválasz után, mai tudásunk szerint nem alakul ki immunmemória, ismételt oltásoknál a szervezet válasza (ellenanyag termelése) egyre alacsonyabb lesz, ha az oltások között eltelt idő kevesebb, mint 5-6 év. Ez a jelenség felvetheti idős korban is a konjugált oltóanyagok alkalmazásának szükségességét. A másik fajta, pneumococcus konjugált vakcina a tokpoliszacharid fehérjéhez kötött változata. A tok poliszacharidot fehérjéhez kötve az immunválasz a t-sejteket veszi igénybe, mely immunrendszer működik a gyerekekben is, a léphiányosokban is. Erőteljesebb immunmemóriát létrehozó válasz keletkezik, amit felnőtteknél, bizonyos rizikó állapotokban gyerekeknél is (2 év felett) lehet ismételt sima tokpoliszacharid oltásokkal erősíteni. A legrégebben elérhető, a baktérium tok-poliszacharidját tartalmazó oltóanyagban megvan a 23 leggyakoribb típus, azok, amelyek a fertőzések több mint 90%-át okozzák. A 2 évnél fiatalabbak a poliszacharid típusú oltóanyagokkal sajnos nem immunizálhatók, de elérhető számukra a konjugált oltóanyag, amit kifejezetten a kisgyermekek számára fejlesztettek ki. Az első pneumococcus konjugált vakcinát (PCV7) 2000ben engedélyezték az USA-ban. Az ebben található szerotípusok voltak (1978-94 között) felelősek a bakteriémia 86, a meningitisz 83, és a 6 év alatti gyerekek középfülgyulladásos eseteinek 65%-áért az USA-ban. A S. pneumoniae 9 illetve 11 szerotípusát tartalmazó poliszacharid konjugált vakcinát fejlesztették ki a későbbiekben, ezek használatára azonban nem került sor, a klinikai vizsgálatok szintjéig jutottak. Ma forgalomban van viszont a 10 illetve 13-valens változat is, amelyek a PCV7-hez képest már második generációs védőoltásként kerülnek megemlítésre. A 10 valens oltás hordozóanyagként tartalmazza a nem tipizálható Haemophilus Influenzae egyik alkotórészét, és ezzel potenciálisan hozzájárulhat a felső légúti megbetegedések komplex megelőzéséhez. A gyermekkori védőoltások széleskörű alkalmazásával kapcsolatban már sok tapasztalattal rendelkezünk. Azokban az országokban, ahol bekerült az oltási naptárba a pneumococcus oltás, ott elsősorban az oltott korosztályban csökkent a vakcina szerotípusok okozta invazív megbetegedések előfordulási gyakorisága. Mindenütt tapasztalták azonban a nem vakcina szerotípusok relatív gyakoriságának növekedését. A nem vakcina szerotípusok okozta megbetegedések növekedésének oka összetett. Az egyes szerotípusok gyakorisága az oltás bevezetése előtti időszakban is változott, másrészt ezt jelentősen befolyásolják a külső tényezők. Ezek közé tartozik például az influenzajárvány illetve az egyes országok antibiotikum alkalmazási szokásai, a baktériumok antibiotikum rezisztenciája- ugyanis természetesen a védőoltással nem megelőzhető és a szokásos kezelésre rezisztens törzsek szaporodtak el. Ellentmondásosak a nem oltott populációra vonatkozó adatok is, míg egyes országokban kimutatható az úgy nevezett „nyájimmunitás” (herd immunity) kialakulása, máshol a nem oltott korosztályokban a megbetegedések száma nem változott. A védőoltásokban előforduló egyes szerotípusokra adott védelem nem egyforma – bizonyos szerotípusok védenek mások ellen is – kialakul az úgy nevezett keresztvédelem, és vannak olyan szerotípusok is, melyek esetében az általuk okozott megbetegedés védőoltással történő megelőzése nem igazolt. JelenlegI VédőOltásI helyzet MAgyArOrszágOn A pneumococcus elleni konjugált védőoltás Magyarországon 2008 októbere óta elérhető a védőoltási naptárban, önkéntesen igénybe vehető térítésmentes védőoltásként két éven aluli csecsemők és kisgyermekek számára. Magyarországon mind a két második generációs védőoltás törzskönyvezve és forgalomban van. Az oltási program részeként eddig csak a 13-valens védőoltás volt elérhető. nemzetközi kitekintésben elmondható, hogy számos országban közfinanszírozás terhére elérhető mind a két védőoltás – ahol társadalombiztosítás terhére befogadott a védőoltás, ott általában mind a kettő elérhető (pl. németország, Csehország, Szlovákia, Szlovénia). Van ahol a betegek maguk választják – a különbség megfizetése mellett a drágábbikat (13-valens), valahol mind a két védőoltás teljes mértékben finanszírozott. Sok országban, a miénkhez hasonlóan, közbeszerzés keretében történik a védőoltások beszerzése. Számos országban nyílt versenyt hirdettek (Ausztria, Lettország, finnország, Svédország, Hollandia, Egyesült királyság, norvégia, Dánia). több országban döntöttek a 10-valens védőoltás mellett, kedvező költség-hatékonysága miatt (pl. finnország, Ausztria, Lettország). IMe XI. éVfOlyAM 1. száM 2012. február 27 klInIkuM InfEkCIókontroLL Meggyőzés, VédeleM Egészségtudatos magatartás (részvétel a szűréseken, tájékozódás, mérlegelés), helyes életmód (táplálás-táplálkozás, mozgás) segítségével sokféle megbetegedés elkerülhető – evvel a laikus közvélemény egy része is tisztában van. Mégis, elkeserítően általános tapasztalat, hogy sokan nem élnek a megelőzés lehetőségével, a védelemnek az egészségügyi ellátók által felkínált, népszerűsített konkrét módozataival. olykor azt is tapasztalni, hogy a célközönség egy része nem veszi komolyan nem csak általában véve a veszélyt, konkrétan a saját kockázatát, sőt, a számára létező megoldást sem! A hozzáférhető (védő)oltásokra, a vakcináció szerepére gondolunk itt elsősorban, és persze arra, hogy az előbbiekre tekintettel, a továbbiakban is milyen fontos feladat a közvélemény folyamatos tájékoztatása, a betegoktatás. napjainkban, a 26 fertőző kór ellen létező védőoltások segítségével évente 6 millióan kerülhetik el a halált és 750 ezer gyermek tartós egészségkárosodástól, súlyos szövődményektől menekül meg. A WHo „kiterjesztett” védőoltási programját 1974-ben indították – ennek révén, a gyerekek 80-85 százaléka kapja meg a védőoltásokat világszerte (hazánkban ez az arány közel 100%, legalább is, a kötelező oltásokra vonatkozóan). A különféle vakcinák kifejlesztése nyomán ma már ritkán fordulnak elő járványok. A lakosság körében azonban pont a járványok eltűnése miatt a védőoltások jelentősége és a korábban ismert alaptétel csökken . A védőoltások saját maguk áldozatává váltak. napjaink felméréseiből az is kiolvasható, milyen „feleslegesen” halnak meg sokan, akik ha igénybe vették volna a védőoltást, ma is közöttünk lehetnének. VAn MIt JAVÍtAnI… A megelőzés fontosságára vonatkozó üzenetünk erősítésére az alábbiakban külföldi adatokra hivatkozunk: felnőtt amerikaiak tízezrei halnak meg fertőző betegségek (pl. tüdőgyulladás, influenza) következtében, „pusztán” azért, mert nem éltek az oltások nyújtotta védelemmel. több szakmai szervezet: Amerika Egészségéért Szövetség (trust for America's Health), fertőző Betegségek Amerikai társasága (Infectious Diseases Society of America) jelentése szerint a felnőtt lakosság harmada kapott oltást 2008-ban a szezonális influenza szövődményeként fellépő tüdőgyulladás ellen. Bár elérhető a felnőtteket a Streptococcus pneumoniae fertőzések ellen védő oltás (Pneumovax) is, az egészségügyi hatóságok szerint mindössze az oltásra szorulók negyede kapja meg a vakcinát. Az Active Bacterial Core felügyelet adatai azt sugallják, hogy a pneumococcus elleni konjugált vakcina igen jótékony hatással van a kisgyerekek körében előforduló invazív betegség gyakoriságára. 2006-os adatok szerint a vakcina hatására az 5 év alattiaknál 95%-kal esett vissza a betegség, az 1998-99-es adatokhoz képest (mielőtt engedélyezték a vakcinát). Az oltások elmaradását Amerikában elsősorban a korlátozott fedezetű biztosítás, a magas költség, a nem általános hozzáférés magyarázza, de a félretájékoztatás is szerepet játszhat, állítják a szervezetek szakértői. Évente az amerikai felnőttek milliói maradnak védőoltások nélkül, ami nem kevesebb, mint ötvenezer, egyébként könnyen megelőzhető halálesethez, illetve megbetegedéshez vezet – hangsúlyozták az említett jelentések szakértői. táVlAtOk 2040-re a 65 évnél idősebbek számának jelentős növekedésével kell szembenézni Európában – az arányok inkább az idősebbek felé tolódnak el itt, az alacsony születés szám és a várhatóan hosszabb élettartam miatt, mint másutt a világon. 4 európai közül akkor 1-nél több lesz 65 éves, vagy idősebb, és 7-ből 1 lesz 75 feletti. németországban már ma is a lakosság ötöde 65 vagy annál idősebb. Japán és Grúzia kivételével, a 25 legöregebb népességű ország Európában van. A 65 év feletti korcsoportban a legmagasabb a felnőtt invazív pneumococcus betegség (invasive pneumococcal disease) IPD Európában. Egy angol felmérés szerint (1996-2000) a diagnosztikailag megerősített IPD éves átlagos előfordulása 100 ezerből 20 eset a 65-74 évesek körében, ugyanez az arány 44 esetre nő, ha a 75 felettieket veszik figyelembe. A WHo 2008-as felmérése szerint az ipari társadalmakban a 65 feletti páciensek körében 100 ezer lakosra vetítve 24-85 között szór az esetszám. Ebben a csoportban gyakrabban fordulnak elő a korábban már megemlített kockázati tényezők, társbetegségek – például az immunműködés zavara, a pulmonális betegség (ide értve az asztmát), a diabétesz, a veseelégtelenség, a krónikus alkoholbetegség, a dohányzás, a tartós bennlakás közösségi otthonban. A korosodó emberek esetén az immunrendszer komplex változásai vezethetnek el oda, hogy fokozottan lesz érzékeny a fertőző betegségekre. fontos üzenet a felnőtteknek, hogy ők is élvezhetik a konjugált vakcinák alkalmazásából eredő egészségi előnyöket, ugyanis hamarosan befejeződnek az idősebbek Prevenar oltásával zajló vizsgálatok. Addig is elméletileg marad védelemként az immunmemória, a nyájimmunitás”, aminek segítségével az oltottak védik az oltatlanokat – lényeges, hogy a védelem akkor működik, ha ez utóbbiak jelentősen kisebb, mondhatni elenyésző számban vannak a beoltott többséghez képest. A PCV oltás a kisgyerekek kapják és nyájimmunitás kialakulása elsődlegesen az oltottak közvetlen környezetében várható. Ebben az összefüggésben amúgy „nyáj” lehet a család, a kisebb vagy nagyobb közösség, az egész népesség. (Az eredményesség, a közösségi egészség az adott populáció átoltottságának mértékétől függ. Példaként említve, ha kanyaró ellen a gyerekek 98%-a védett, nem lesz járvány.) Fazekas Erzsébet 28 IMe XI. éVfOlyAM 1. száM 2012. február
