Az újonnan felismert melanóma-esetek számát hazánkban évi kétezerre becsülik a szakemberek. Mintegy 300 érintettet kezelnek – a bőrgyógyászati rákok legrosszabb indulatú kórformájának tartott betegség – áttétet adó formája miatt, s csaknem ugyanennyi az e kór számlájára írható életveszteség. A festékes melanóma előidézte halálozás a fiatalabb korosztályba tartozó betegeknél gyakoribb, ám nem szükségszerű, hogy ez így legyen, mondja Dr. Oláh Judit bőrgyógyász-onkológus (SZTE Bőrgyógyászati Klinika, egyetemi docens). Napjainkban ugyanis megelőzhető volna az ilyen drá- mai végkifejlet, hiszen a prevenció minden eszköze adott. A már kialakult betegség kezelésére pedig korszerű (innovatív, biológiai) terápia létezik, reményt nyújtva a hazai betegek és orvosaik számára.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KONFERENCIA Reményteli terápia a festékes melanóma kezelésére Interjú Dr. Oláh Judittal Az újonnan felismert melanóma-esetek számát hazánkban évi kétezerre becsülik a szakemberek. Mintegy 300 érintettet kezelnek – a bőrgyógyászati rákok legrosszabb indulatú kórformájának tartott betegség – áttétet adó formája miatt, s csaknem ugyanennyi az e kór számlájára írható életveszteség. A festékes melanóma előidézte halálozás a fiatalabb korosztályba tartozó betegeknél gyakoribb, ám nem szükségszerű, hogy ez így legyen, mondja Dr. Oláh Judit bőrgyógyász-onkológus (SZTE Bőrgyógyászati Klinika, egyetemi docens). Napjainkban ugyanis megelőzhető volna az ilyen drámai végkifejlet, hiszen a prevenció minden eszköze adott. A már kialakult betegség kezelésére pedig korszerű (innovatív, biológiai) terápia létezik, reményt nyújtva a hazai betegek és orvosaik számára. A melanóma megelőzésével kapcsolatban az orvosok legfőbb üzenete így összegezhető: legyünk egészségtudatosak, ne csak vigyázzunk, hanem figyeljünk is magunkra, testünk jelzéseire, vegyük észre a mutatkozó elváltozásokat. Ez a prevenció első lépése, amit másodikként követhet az, ha gyanús anyajegy észlelésekor bőrgyógyász szakorvoshoz fordulunk – amit beutaló nélkül is megtehetünk. Általában véve az egyén felelőssége, hogy kellő óvatossággal, körültekintéssel él-e. Tudományos tapasztalat ugyanis, hogy a megfelelő fényvédelem és a szoláriumok kerülése bizonyítottan csökkenti a bőrdaganatok kialakulásának kockázatát. A Bőr- és Nemibetegségek Szakmai Kollégiuma ezért is szövegezte meg és hozta többször is nyilvánosságra a szoláriumok használatával kapcsolatosan azt az állásfoglalását, amelyben – az Európai Unió iránymutatására reagálva – 18 év alattiaknak azt ajánlja, kerüljék a szoláriumot. Bár évek óta létezik ez a szakmai üzenet, nagy kérdés, találni-e napjainkban olyan szoláriumot, ahol kifüggesztették és egyben komolyan is veszik a vonatkozó EU szabályozást, sőt, van-e hazai hatóság, amely ezt ellenőrizné, és betartatná. A BŐRGYÓGYÁSZ FIGYELMEZTETÉSÉT SÜKET FÜLEK FOGADJÁK Az EU több országában megfogadják a bőrgyógyászok szakmai ajánlását, ám a hazai dermatológusok képviselője nem tud róla, hogy nálunk figyelembe vennék. Több országban ugyanakkor folyamatban van e témában az európai szintű szakmai felmérés-egyeztetés. Adott tehát a lehetőség a prevencióra, állítja Oláh doktornő, továbbá a megfelelő ellátó helyek is elérhetőek. Talán a lakosság tájékozottsága, egészségügyi informáltsága nem kielégítő, ezért is lett a szakemberek alapította 56 IME XI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2012. MÁJUS „Onkológiai Kerekasztal” egyik legutóbbi rendezvényén központi téma a festékes melanóma. A megbeszélés résztvevői éppen ezért emelték ki, hogy ennél a megbetegedésnél (is) a legfontosabb a korai felismerés és a késlekedés nélküli eljutás a megfelelő ellátó helyre. Az egyén felelőssége mellett az alapellátásban dolgozók kulcsfontosságú szerepét is hangsúlyozza Dr. Oláh Judit, utalva arra a vizsgálati adatra, miszerint ha a háziorvos öt (5) évente egyszer (!) megvizsgálná páciense teljes bőrfelületét, ezzel felére csökkenhetne a melanóma rizikója. Azaz csökkenne a későn (olykor tragikusan későn) fölfedezett, szakorvos elé került, s ezért halállal végződő esetek száma. Lényeges, hogy az alapellátás a „gyanúsnak” talált esetben megfelelő szakrendelésre irányítsa a pácienst. „Inkább küldjön négy beteget feleslegesen, minthogy akár csak egyetlen eset is kicsúszhasson az ellátási háló szemei között”, hangsúlyozza a bőrgyógyász-onkológus. A felismeréshez segítséget adhatnak a háziorvosnak a rendszeres regionális dermatológiai (MKOT) továbbképzések keretében tartott előadások. A BŐR TUMORJA Napjainkban gyakoriak a különösen rosszindulatú áttétek. A Rákregiszter adatai szerint tízezer feletti a hám eredetű tumorok száma, de nem ezek következményeként könyvelik el a legtöbb veszteséget. A gyorsan terjedő kórállapot, a gyakori halálos végeredmény ugyanis annak a melanómának a jellemzője, amely, mint említettük, bár „csak” évi 2 ezer új esetet „hoz” (aminek aránya az össz-daganatban, férfiak-nők esetén, 3-3,5%), ám 300 tumoros halálért felel. Kialakulásának kockázata, hogy olykor ivarsejt-mutáció növeli az iránta való fogékonyságot. Bizonyos formáit a napfény provokálja, de az is előfordulhat, hogy olyan felületen (sarkon, talpon, nyálkahártyán) jelenik meg, amit mindig ruha fed. Ilyenkor a felkészült orvos számára is óriási kihívás a diagnózis felállítása – ezért hangsúlyozza minden szakember annak fontosságát, hogy az egyén figyeljen fel a rajta látható elváltozásokra. Tapasztalati tény, az e téren genetikailag terhelt családokban gyakoribb a hasnyálmirigy-rák előfordulása. Azt is érdemes sokszor elmondani a lakosságnak, hogy a napfény képes megduplázni a genetikai kockázatot. Oláh doktornő számokat sorol, érdemes figyelmesen olvasni a következő, „elborzasztó” adatokat. PÖTTYÖS SZÁMTAN Kezdjük az alaphelyzettel: sokan észrevehették, egyesek bőre tucat-, akár százszámra „pöttyökkel”, sok kicsi fes- KONFERENCIA tékes anyajeggyel van tele. A példa és az egyszerűség kedvéért az onko-dermatológus ötvennel számol: 50 folt esetén – a pötty nélküli testfelületű egyénéhez képest – a melanóma kockázata ötvenszeres, ami napfény hatására duplázódik. Ez a helyzet „durvul” tovább, ha a családban már előfordult melanóma, így az adott egyénre vonatkozó kockázat akár ötszázszoros is lehet. A nagyon pöttyözött bőrű tehát jól teszi, ha nem tölti az időt napozással, ha pedig értelemszerűen napon kell közlekednie, akkor éljen minden lehetséges bőrt óvó védő-intézkedéssel. Össztársadalmi jelentőségű ügyről van tehát szó, térünk vissza témánk kiindulópontjára, s Dr. Oláh Judit újra megragadja az alkalmat, hogy pozitív irányba terelje mondandóját. Megjegyzi, az alapkutatás új ismeretekhez juttatta a szakmát. Az előrehaladott, áttétes bőrdaganatok korábban végzetes következményt hoztak, a betegek mindössze néhány százaléka élte meg a diagnosztizálást követő 5 évet. A kezelést megelőzően legfőbb lépésként megmarad az időben való felismerés, majd az eltávolítás. Az elmúlt évtizedekben nem is létezett más eszköz az orvos kezében, mint a figyelmeztető jelek, tünetek ismertetése, majd a felismerés elsődleges kötelezettsége utáni teendőként nem maradt más hátra, mint a talált elváltozás eltávolítása. Ma viszont vannak olyan gyógyszerek, amelyekkel még a végstádiumú betegek túlélését is meg lehet kissé növelni. Az új célzott molekuláris terápiák képesek fellépni egyes faktorokkal szemben. Elérhető közelségben tehát az életet meghosszabbító gyógyszer, ezzel együtt is lényeges marad azonban a primer prevenció: az, hogy a beteg megfelelő időben eljusson a megfelelő helyre – azokba a központokba, ahol szakszerű ellátás folyik. IDŐBEN, JÓ HELYEN A festékes melanóma mind diagnosztikájában, mind kezelésében összetett, bonyolult betegség, így ellátása – a maximális eredményesség és költséghatékonyság érdekében – speciális központokban zajlik, mondja az onko-dermatológus doktornő. Az országban felállított öt centrumban: a négy orvosi egyetem bőrgyógyászati klinikáján és az Országos Onkológiai Intézetben mindenféle rákbetegség komplex ellátására van mód. A kezelést itt úgynevezett onko-team végzi, onko-dermatológus részvételével – ez jelenti a lényeges különbséget, mert más onkológiai ellátó helyen esetleg hiányzik a bőrgyógyászati hátterű szakértő. Rendelkezésre állnak tehát a megfelelő diagnosztikai, a szükséges kezelési eszközök, és a gyógyszerek – minderre tekintettel sokat veszíthet a beteg, ha nem jut el ezen centrumok valamelyikébe. Ugyanakkor az is jellemző a napi gyakorlatra, teszi hozzá Dr. Oláh, hogy jelenleg nincs pontosan szabályozva, milyen súlyosságú melanóma terápiájára hol kerüljön sor. Ma a sebészi ellátást finanszírozzák bárhol az országban, teljesen függetlenül attól, hogy a beavatkozást milyen minőségben végzik el: azaz, hogy például sor kerül-e őrszem-nyirokcsomó biopsziára is. Ugyanakkor szakmailag, emberileg egyaránt érthető, hogy minden onkológiai osztály szeretné megtartani páciensét, és csak akkor küldi őt tovább, ha a szokásos kezelés ellenére továbbterjedt a betegség. Ami pedig az új terápiát illeti, két szerről van szó. Mindkettő rendelkezik EU törzskönyvvel, de jelenleg nálunk egyik sem finanszírozott. Az új lehetőség a már előrehaladott – a belső szerveken áttétet képező állapotú –, az eddig gyógyíthatatlannak tartott betegek számára kínál reményt. Avval kapcsolatban, hogy ki részesülhet a gyógymódban, a molekuláris patológia, a szövetvizsgálatok alapján szelektálnak, arra tekintettel, hogy kinek a szervezete válaszol jól a szerre. Az egy évnél nem régebbi adatok alapján elmondható, az új gyógyszerek az eddiginél jóval hatékonyabb kezelés lehetőségét nyújtják. Ezért kell centrumhoz fordulni, mert csak evvel biztosítható, hogy hozzájusson a szerhez az, akinél alkalmazása a legnagyobb eredmény elérésével kecsegtet. A bőrgyógyász szakma képviselői is nagy várakozással tekintenek erre az új, sok esetben célzott terápiás lehetőségre. Van olyan, amely egy bizonyos mutáció vizsgálata alapján célzottan adható, és van olyan immunterápia, amelynél egyelőre nem ismerünk olyan markert, aminek alapján kiválasztható lenne a megfelelő kezelendő betegcsoport. A beszélgetésre lehetőséget adó házigazda, a Magyar Rákellenes Liga képviselője még azt is hozzátette az elhangzottakhoz, hogy ezen a terápiás területen (is) nagyon lényeges a civilek (szervezeteik) szerepe, hiszen információs tájékoztató tevékenységük mind a megelőzésben, mind a már érintettek megfelelő kezelési helyszínre való irányításában igen fontos. Dr. Simon Tamás, a Liga elnöke megjegyzése után térjünk vissza a laikus lakosságnak szóló legfontosabb – és vélhetőleg nem is nehezen megfogadható – tanácsok megismétlésére, összefoglalására. HOSSZÚ TÁVRA NYOMA, KÖVETKEZMÉNYE MARAD Bőrünk nem felejt, pontosabban nem heveri ki a károsodást, mondja Dr. Oláh Judit. Az okozott elváltozás visszafordíthatatlanul velünk marad, mindez a karcinogenezis mutációk sorozatának következménye, ami az első napégéskor megkezdődő károsodás. A szervezetben működnek úgynevezett kiigazító (azaz reparációs, angolul: repair) mechanizmusok, amelyek a létrejövő DNS károsodást korrigálják. Ha azonban a károkozás túl sokszor következik be, a működő mechanizmus nem tud minden hibát kijavítani, így ennek következményeként daganatos burjánzás jöhet létre. Egyes egyéneknél veleszületetten kóros a repair mechanizmus, így például a Xeroderma pigmentosum előfordulása esetén már gyerekkorban sokszoros bőrdaganat alakulhat ki. Bőrünkre, testünk legnagyobb kiterjedésű szervére vigyáznunk kell – szól a figyelmeztetés a testékszereket viselőknek, illetve a szoláriumba járóknak egyaránt. Az utóbbival kapcsolatos WHO állásfoglalást, miszerint 18 éves kor alatt tilos szoláriumba feküdni, a szakmai társaság aláírta, illetve közzétette. IME XI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2012. MÁJUS 57 KONFERENCIA A tetoválással és a bőrdaganatokkal kapcsolatban pedig arra tér ki Oláh doktornő, hogy a „bőrvarrás” nyomán, ha sérül az anyajegy, melanóma fejlődhet ki. A testkép nehezíti magát a diagnózis-állítást, de a szöveti diagnosztikát is, mert ha erre a felületre tetoválnak, nem lehet elkülöníteni, valójában milyen pigment van a nyirokcsomóban – azért fekete-e a metszlapon a minta, mert az egyénnél áttét jelentkezett, vagy „csak” arról van szó, hogy adott területre túlzottan nagy számban jutottak be a festékszemcsék. A testékszer (piercing) pedig gyulladást provokál, ami akár rákmegelőző állapotba is átmehet. A felmérések pedig azt mutatják, a lakosság (különösen a fiatalok) nagy része nem veszi komolyan a fényvédelmet. Egyesek vízi sportolás során sem használnak napvédő krémet, illetve nem fedik bőrüket ruhával. Az onko-team tag- jainak tehát, nem csak a tényleges kezelések, hanem a lakossági tájékoztatás terén is sok még a teendőjük. Tanács A megelőzésben első elem az észlelés. Az a legszerencsésebb, ha maga az érintett egyén veszi észre az elváltozást, majd fordul haladéktalanul orvoshoz. Az is jó eredményt hoz, ha orvosi vizit során, például a családorvos figyel fel a jellegzetes elváltozásra: a festékes anyajegyre a bőrön, és irányítja szakorvoshoz, specialistához a beteget, s ezt követően indul el a megfelelő ellátó helyen a korszerű gondozás. Fazekas Erzsébet NÉVJEGY Dr. Oláh Judit a Szegedi Tudományegyetem Szent-Györgyi Albert Klinikai Centrum, Bőrgyógyászati és Allergológiai Klinikájának egyetemi docense, az MKOT titkára. 1985-ben végzett a Szent-Györgyi Albert Orvostudományi Egyetemen. 2003-ban itt szerzett PhD fokozatot. A Magyar Dermatológiai Tár- sulat Onkodermatológiai Szekció elnöke, vezetőségi tagja, 2001-től a European Association of Dermato-oncology vezetőségi tagja, 2002-től a WHO Melanoma Study Group magyarországi képviselője. 1993-tól a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság vezetőségi tagja. 2003-tól a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság főtitkára. 2007-ben Papolczi-díjas. 49 tudományos közlemény, 9 könyvfejezet szerzője. Hipertónia Világnapja Folytatás a 48. oldalról Lépjünk tovább... Az „Éljen 140/90 alatt!” program 2012-ben az otthoni vérnyomásmérés jelentőségének megtartása mellett, a betegek életmódváltását helyezi előtérbe. A hipertóniás betegek eredményes kezelése azonban rendkívül összetett feladat. A terápiás siker elérésének nélkülözhetetlen faktora a betegek együttműködésének hosszú távra szóló megnyerése, illetve fenntartása. 2011-ben „A HYPERTONIA ÉVE 2011” alprogramban, az otthoni vérnyomásmérés fontosságára helyezték a hangsúlyt, miként ezt a Hypertonia Világnap jelmondata is ajánlotta. (Megjegyezni kívánjuk, hogy csak az előírásoknak megfelelő, minősített vérnyomásmérő alkalmazása ajánlott!) 2012 első félévében kezdődő „LÉPJ TOVÁBB PROGRAM” célja annak a megvizsgálása, hogy a beteg együttműködését segítő eszközök alkalmazása miként segíti az egyénre szabott terápiahűség kialakítását, a kitűzött vérnyomás célérték elérését. A program fókuszába a mozgás kerül. A rendszeres mozgás a vérnyomást befolyásoló összes tényezőt képes jó irányba terelni, ezáltal csökken a magasvérnyomás-betegség kialakulásának valószínűsége, illetve a már kialakult betegség súlyossága is csökkenthető. A programba kerülő betegek számtalan, a terápiát és a helyes életmódot támogató eszközt kapnak a felmérés során. Ezek legfontosabbika, egy lépésszámláló, a hozzá tartozó mozgásnaplóval, amiben napi bontásban rögzítendő a megtett lépések száma és/vagy az egyéb mozgással töltött idő. Egy vérnyomásnapló is része az információs csomagnak. A vizsgálatba került betegeknél mindösszesen 4 hónapig figyelik, hogy hogyan alakul a lépésszám, az aktív mozgás időtartama és a vérnyomás átlagos értéke, amit majd más, terápiás segédeszközt nem kapó betegek adataival vetnek össze. A program gazdái biztosak benne, hogy a tavalyi felméréshez hasonlóan számos olyan hasznos információhoz jutnak, ami az egészséges emberek, a kezelőorvos, és a betegek részére is fontos útmutatást jelent, a kollégák jövőbeni gyógyító munkájában hasznos segítséget nyújt. Tamás Éva 58 IME XI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2012. MÁJUS
