A június 21-22-én megtartott seregszemle alcíme, illetve mottója „Az egészség-gazdaságtan felértékelődé- se forrásszűke idején” volt. Ennek megfelelően készültek el az előadások, melyek a nap folyamán több blokkban hangzottak el, és amely blokkok végén kérdéseket lehetett feltenni az előadóknak, melyekre az előadók készséggel válaszoltak. A tavalyi évhez hasonlóan az idén is bevált a két naposra tervezett programbeosztás.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA BESZÁMOLÓ IME-META VI. Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia Összefoglaló I. A június 21-22-én megtartott seregszemle alcíme, illetve mottója „Az egészség-gazdaságtan felértékelődése forrásszűke idején” volt. Ennek megfelelően készültek el az előadások, melyek a nap folyamán több blokkban hangzottak el, és amely blokkok végén kérdéseket lehetett feltenni az előadóknak, melyekre az előadók készséggel válaszoltak. A tavalyi évhez hasonlóan az idén is bevált a két naposra tervezett programbeosztás. Az első nap (Plenáris ülés), június 20. reggel a regisztrációval indult és már ekkor a regisztrálók létszámából kiderült, hogy ez alkalommal is komoly érdeklődésre lehet számítani. A konferenciát Dózsa Csaba, a META elnöke és Prof. Kozmann György, az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja főszerkesztője nyitották meg, majd az I. blokkban első előadóként is Dózsa Csabát hallottuk. Előadásának címe: „Az egészség-gazdaságtan felértékelődése forrásszűke idején: Álom, vagy valóság?” Az előadásban öszszefoglalta a gazdasági válság főbb jellemzőit, hatásukat az EU egészségügyére, majd áttért a magyar helyzet elemzésére, jellemezte a mozgásteret a gazdasági válság és az ezután bekövetkezett megszorítások idején. Ezután tért rá az egészség-gazdaságtan, a hatékonyság elemzések lehetőségeinek és feladatainak taglalására a válság éveiben. A szerző előadás végén komoly megállapítást tett, mely szerint nagy küzdelem és szakértés kell ahhoz, hogy ebben a helyzetben az egészség-gazdaságtani elveket érvényesíteni lehessen. A következő előadó Christophe Gourlet, a sanofi-aventis Zrt., vezérigazgatója volt, aki „Addressing the EU diabetes epidemic — Partnership opportunities between Authorities & Pharma” c. előadásában a diabetes-szel kapcsolatos számos érdekes adatra hívta fel a figyelmet, így az epidemiológiai adatok különbségére a földrészek között, továbbá másik vetületben pedig arra, hogy mennyit költenek az egyes országok a diabetes kezelésére. Az előadás kiemelte az Európa Parlament 2012. március 14-i „Call for Action” felhívását, mely közösségi és nemzeti stratégiát is támogat, a kutatás promócióját is fontosnak tartja és végül, de nem utolsó sorban előtérbe helyezi a beteget, a beteggel való foglalkozást. Ezután Bod Péter Ákos professzor „Makrogazdasági helyzetkép – Az egészségügy helyzete makrogazdasági nézőpontból” címmel tartott előadásában reálisan elemezte helyzetünket Európával együtt és kitért a magyar gazdaságpolitikai különút egyes vonásaira, illetve gazdaságunk helyzetét és kilátásait foglalta össze. Winkler Gábor professzor, a Magyar Diabetes Társaság elnöke „A cukorbetegség problémái és megoldásai a gyakorló orvos szemével – a diabetológia XXI. századi kihívásai” címmel beszélt azokról a súlyosbodó gondokról, amit a cukorbete- 50 IME XI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2012. AUGUSZTUS gek számának jelentős növekedése okoz világszerte és Magyarországon kiemelten súlyosan megemelve a diabeteszes halálozást. E két utóbbi előadás részletesen lapunk következő számában is megjelenik. A blokkban ezután Vokó Zoltán mb. OEFI főigazgató távollétében előadását az ezen a témán dolgozó munkacsoport tagjaként Kaló Zoltán tartotta meg „A cukorbetegség bizonyítékokon alapuló népegészségügyi megközelítése” címmel. A vizsgálódás következtetései közül kiemelendő: a kiemelt népegészségügyi programokkal és az innovatív kezelési technológiákkal kapcsolatos egészségpolitikai és finanszírozói döntések megalapozottsága egyformán fontos, a komplex betegségek esetében a modellezési módszerek különbözőségeiből is fakadhat a költség-hatékonysági ráták eltérősége a különböző technológiák és népegészségügyi programok esetében, valamint az azonos módszertan szerinti bizonyítékokon alapuló döntéshozatal csökkenti a hibás döntések esélyét és a szűkös erőforrások felhasználásának allokációs hatékonyságát. Ez a kiemelt terület, mint amilyen A diabetes, mint népegészségügyi szempontból kiemelt fontosságú terület alkalmas lehetne az előbbi célok megvalósítására. Nagy László (MSD Magyarország Kft.) „Egészségpolitikai aktualitások – különös tekintettel a gyógyszeriparra” c. előadásában számos kérdést tett fel azzal kapcsolatosan, hogy vajon miért a gyógyszeripar jelenleg a szenvedő alany? 2010-től ugyanis nemzetközileg beindultak a gyógyszerpiaci beavatkozások Németországtól Olaszországig szinte mindenütt. Mindez gátolhatja a gyógyszeripari fejlesztést, devalválhatja a tudományos kutatás értékét, és bizonytalanná teheti a beteget. A gyógyszeripar konklúziója a paradigmaváltás szükségessége a gyógyszeripari kutatási modellben. Az első blokk előadásait követő diszkusszió élénk volt, kicsit még az ebédidőbe is belenyúlt. A II. blokk, melynek témája az „Egészségpolitika – makro” volt, Vittay Pálnak, a GYEMSZI munkatársának az előadásával kezdődött, mely „Jogi és etikai szempontok a diagnosztikai eszközök értékelésében” címmel hangzott el. Az előadás részletesen felsorolta az említett jogi és etikai szempontokat és következtetésként kiemelte a jogi szempontok jelentőségének folyamatos növekedését csakúgy, mint az információk megszerzéséhez szükséges speciális szakmai tudás, és az etikai szempontok szem előtt tartásának szükségességét. Ide tartozik a „stakeholder” analízis is, azaz az összes érintett szempontjainak elemzését, valamint, hogy számos átfedés és kölcsönhatás lehetséges az értékelések folyamatában, melyeket feltétlenül figyelembe kell venni. A következő előadó, Szalay Annamária (Pátria Patika, Tiszafüred), „Az életnek értéke, az egészségnek ára EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KONFERENCIA BESZÁMOLÓ van” c. előadásában a TÁMOP 6.1.2-es „Egészségre nevelő és szemlélet-formáló életmód-programok a Kistérségben” c. pályázatokkal kapcsolatosan a minta-projektek nyerteseinek hatékonyabb összefogását, folyamatos koordinálását tartotta fontosnak kiemelni. Ehhez szorosabb együttműködést tart szükségesnek az alapellátás szereplőivel, a szakintézeti háttérrel. Fontos lehet még a módszertan megvitatásának szükségessége az illetékes szaktárcával is. Mindezt egy 2010-től a Tiszafüredi Kistérségben megvalósult 18 hónapos prevenciós programsor tapasztalatait öszszegezve állapította meg. Csordás Péterné, az Állami Számvevőszék munkatársa „Az ellátásszervezés, mint a hatékonyságnövelés egy lehetséges eszköze” c előadásában végigtekintette azokat a módszereket, amelyek a hatékonyságra, költséghatékonyságra hatással vannak. Bacskai Miklós (Healthware Tanácsadó Kft.) előadásában, melynek címe: „Biztosítási csomagok csődkockázati és alkusz modellje” új-típusú biztosítási modellt rajzolt fel, amely mindenképpen gondolatébresztő. A délutáni következő, III. Nemzetközi blokkban a nemzetközi árreferencia és egyedi ármegállapodások a gyógyszerek árképzésében kerültek terítékre Kaló Zoltán moderálásával, aki az első előadást is felvállalta ebben az angol nyelvű blokkban „Pricing and reimbursement of pharmaceuticals in Central-Eastern-European countries” címmel. Ebben általánosságban esett szó az árképzési és támogatási technikákról a közép-kelet-európai országokban. Ezt követően az előadók, már konkrét példákat hoztak, mint pl. Tomáš Doležal a Cseh Köztársaság képviseletében, Vladimir Zah Szerbiából, Tomas Tesar Szlovákiából, vagy Tomasz Bochanek Lengyelországból. Előadásaikból készült cikkeiket Az IME következő számaiban ugyancsak olvashatják az érdeklődők. Ezután a IV. Gyógyszer-politikai blokk következett, melynek első előadója Dr. Horváth Lajos volt, társszerzője Tomcsányi János professzor (Budai Irgalmas-rendi Kórház Közhasznú Kft.) a „Szívelégtelenség Magyarországon” címmel. Az előadás anyagából készült cikk már megjelent jelen évfolyamunk 5. számában (2012. június), csakúgy, mint Héjj Gábor, ORFI előadása a „2012 évi változások a reumatológiai biológiai terápiás gyógyszerek rendelésében” címmel. Rózsa Péter, MediConcept Kft. és az OEP munkatársai által készített összeállítást az „Egyedi méltányosság keretében finanszírozott ritka betegségek valamint a nagy értékű gyógyszeres terápiák áttekintése” címmel, amely komoly megfontolást igénylő témát taglal. Az egyedi méltányosság jogcímen a ritka betegségek gyógyszereinek felfutása erőteljes az utóbbi néhány évben, e nagyértékű terápiák számos befogadási kérdést vetnek fel, mivel nagy a társadalmi nyomás, hatásukra viszont az OEP kassza nehezen tervezhetővé válik. Gyáni Gergely (Healthware Tanácsadó Kft.)„Mennyit költ az állam gyógyszerre? A valós állami gyógyszerköltés meghatározásának nehézségei” c. előadásában a kérdésre adandó válaszhoz fontosnak ítéli meg azt, hogy minden ele- mében transzparens, konzisztens adatszolgáltatásra lenne szükség ahhoz, hogy valódi kijelentéseket tehessünk a magyarországi gyógyszerfogyasztási adatszolgáltatással kapcsolatosan. Sinkovits Balázs (AstraZeneca Kft.) „Gazdálkodj okosan, vagy inkább ki nevet a végén? – A vaklicittel és preferált referencia-ársávval fémjelzett generikus program eddigi tapasztalatai” c. előadásában érdekes levezetést mutat be, melynek több fontos megállapítása is van. Ami e betegekre vonatkozik, az elég meglepő, mivel a térítési díjjal kapcsolatosan azt kalkulálták, hogy összességében a térítési díj a vizsgált féléves időszakra nézve 6,3%-ot emelkedett, így aztán a cégek mellett ők is vesztesei lehetnek a vaklicitnek, azon nyeresége csak az OEP-nek van. Az V. BLOKK az „Ifi META Szekció” blokkja volt, melyet Borsi András (GYEMSZI-TEI) „Költséghatékonyság és döntéshozatal” c. előadásával kezdett. Bemutatta a költséghatékonysággal kapcsolatos szabályozási környezetet, áttekintette az elméleti alapokat és ismertette a gyakorlati tapasztalatokat a magyarországi költséghatékonyság és döntéshozatal vonatkozásában. Konklúzióként megállapította, hogy szükséges a küszöbérték meghatározás és hogy ez a jelen gazdasági környezetben különösen fontos. Az Ifi META munkacsoport képviseletében Mészáros Kinga „A magyar gyógyszerár – támogatási rendszer dilemmái” címmel tartott előadásában elmondta, hogy az azonosított problémacsoportokat végigtekintették és következtetéseket vontak le, így pl. azt is, hogy a támogatáspolitikai döntéseket minden szereplő számára kiszámítható módon és a lehető legnagyobb fokú transzparencia mellett kell meghozni. Olyan átfogó támogatás-politikai szempontrendszer szükséges, amelyik valamennyi technológia esetén iránymutatást ad, így a gyógyszerekre is. Dr. Ágh Tamás (Semmelweis Egyetem) „Az asztma, a COPD és a reumatoid artritisz okozta egészségtőke-veszteség Magyarországon” c. előadásában a konkrét betegségek esetében gyűjtöttek adatokat és tettek megállapításokat a magyar lakosság körében egyre növekvő betegszámra, illetve a mortalitás növekedésére vonatkozó adatok ismeretében. Kovács Eszter (Healthware Tanácsadó Kft.) „A krónikus betegségek közvetett költségmérésnek miértjei, mikéntjei a reumatoid artritisz betegség példáján keresztül” előadása egy konkrét betegség példáján keresztül javasol egységes Cost of illness (Col) elemzéseket, amelyhez egységes módszertan is szükséges, és amelyet hatékony eszközként lehetne felhasználni a prioritás-képzésben. Az esti programot – a konferencia, valamint az IME X. éves évfordulójának jubileumi díszvacsoráját a káprázatosan kivilágított Budapestben gyönyörködve, hangulatos esti hajózással összekötve tartották meg. A lap 10 éves jubileuma alkalmából Tamás Éva igazgató felajánlást tett az „IME Legjobb Előadói Díj” kiírására. A díjat minden évben – az IME konferenciák hallgatói által leadott vélemények alapján – a legtöbb első helyezést elért előadó számára az év utolsó IME konferenciáján adnak át a nyertesnek. Munkatársunktól IME XI. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2012. AUGUSZTUS 51
