IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

A klinikai turizmus nemzetközi jelentősége és sikertényezői

  • Cikk címe: A klinikai turizmus nemzetközi jelentősége és sikertényezői
  • Szerzők: Sziva Ivett, Dr. Hargittai Mária, Dr. Kincses Gyula, Dr. Simor Randy
  • Intézmények: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékTurizmus Kompetencia Központ
  • Évfolyam: XI. évfolyam
  • Lapszám: 2012. / 8
  • Hónap: október
  • Oldal: 11-14
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: HELYZETÉRTÉKELÉS

Absztrakt:

A kifejezetten orvosi kezelések igénybevételének céljával történő utazások jelentős növekedést mutattak az elmúlt évtizedben, sőt mi több, a területet „csoda rés-termékként” nevesítik mindazon országok, amelyek egészségturizmusa csökkenő kereslettel szembesül a válság miatt. Bármennyire is sokat hallunk az orvosi, egészség- ügyi, klinikai, vagy egészség-alapú utazásokról, a definí- ciók nem tisztázottak, így a kereslet volumenének meghatározása kifejezetten problémás. Jelen cikk célja egyrészt az, hogy a definíciós kérdésekről képet alkosson, másrészt, hogy a terület legnagyobb kihívást jelentő menedzsment kérdéseire rávilágítson a sikertényezők azonosításával, szakértői interjúk alapján [1].

Angol absztrakt:

Medical tourism seems to be one of the most dynamically growing segments of health tourism, what is more evaluated as “wonder-niche” product by the rest of the destinations in trouble because of the economic downturn. However, lots we hear about the so called medical-, surgical-, clinical-, or health-related tourism, the definitions are not clear, and the measurement of the demand volume is highly problematic. The main aim of this paper is on the one hand to give an academic perspective about the most challenging questions like definition, dimensions of competition, and success factors, on the other hand to highlight the medical tourism in the framework of an exploratory research based on experts’ interviews [1]

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Molnár Attila
Baleset – hetedhét határon túl Ha külföldön elmarad a sérült orvosi ellátása… Fazekas Erzsébet
A magánbiztosítás lehetséges szerepe a hazai egészségügy többlet forrásainak megteremtéséhez Dr. Rékassy Balázs
A klinikai turizmus nemzetközi jelentősége és sikertényezői Sziva Ivett, Dr. Hargittai Mária, Dr. Kincses Gyula, Dr. Simor Randy
A klinikai epidemiológia beépítése a népegészségügyi ellenőr képzésbe Prof. Dr. Domján Gyula , Dr. Barcs István
Négy cég egyesítésével megalakulhazánk vezető infokommunikációs vállalata IME Szerkesztőség
Rövid összefoglaló a Nemzeti Nozokomiális Surveillance Rednszer 2011- évi eredményeiről Dr. Böröcz Karolina
Az infekciókontroll jelentősége a betegellátásban Dr. Prinz Gyula
Baktérium térkép az infekciókontroll tevékenység szolgálatában Restásné Fogarasi Emese, Dévai Andrea, Dr. Madai Ágnes, Dr. Győri Csilla
Az úton végig kell menni Molnár Attila
A Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetségállásfoglalása – 2012. szeptember Medicina 2000 Poliklinikai és Járóbeteg Szakellátási Szövetség
Partnerség a kórházi energiaköltségek csökkentésére Fernezelyi Ferenc
„Kulcslyuk” sebészetkevesebb fájdalom, nagyobb gyógyulási esély IME Szerkesztőség
Költséghatékonyság és döntéshozatal Borsi András
Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg szakellátásban IME Szerkesztőség
Vesedaganatok termoablációs kezelése Dr. Doros Attila
IHE (Integrating the Healthcare Enterprise) Mérföldkő az egészségügyi informatikában Hahn István
Népegészségügyi problémák számítógépes modellezése Dr. Kovács Levente, Ferenci Tamás, Sápi Johanna, Szalay Péter
Urológiai Hét 2012 – nem csak a prosztatáról IME Szerkesztőség
A múlt eredményei helyetta jövő igényei szabják meg a fejlődés irányát - Interjú Dr. Jakab Zoltánnal, az Abbott Laboratories ügyvezető igazgatójával Fazekas Erzsébet

Szerző Intézmény
Szerző: Sziva Ivett Intézmény: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékTurizmus Kompetencia Központ
Szerző: Dr. Hargittai Mária Intézmény: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékTurizmus Kompetencia Központ
Szerző: Dr. Kincses Gyula Intézmény:
Szerző: Dr. Simor Randy Intézmény: Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás TanszékTurizmus Kompetencia Központ

[1] Sziva Ivett (2010) „Gulliver in the land of giants?” The opportunities of the Hungarian initiations in the surgical medical touristic market, In: Puczkó, l. (ed) (2010) Health, Wellness and Tourism: healthy tourists, healthy business?, Proceedings of the Travel and Tourism Research Association Europe 2010 Annual Conference, ISBN: 978-91-633-4666-8, pp. 334-349
[2] Puczkó, l – Smith, M. K., (2009), Health and Wellness Tourism, Butterworth Heinemann: Oxford.
[3] McKinsey (2008), Mapping the market for medical travel., Online documents at URl https://www.mckinseyquarterly.com/Mapping_the_market_for_travel_2134. (12.02.2010.)
[4] Youngman, I. (2009) Medical tourism statistics: Why McKinsey has got it wrong. Online documents at URl http://www.imtj.com/articles/2009/mckinsey-wrong-medical-travel/ (12.02.2010.)
[5] Sziva Ivett (2010,a) Öntsünk tiszta vizet…Az egészségturizmus fogalmi lehatárolása és trendjeinek válogatott bibliográfiája, Turizmus Bulletin, 2010/4. December, pp. 73-77.
[6] Deloitte (2009) Medical tourism: Update and implications. Online documents at URl http://www.deloitte.com/assets/Dcom-Greece/local%20Assets/Documents/Attachments/Health/Medical_tourism09.pdf (27.02.2010.)
[7] ESKI (2009) Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Online documents at URl http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/egeszsegturizmus.pdf (12.28.2009.)
[8] Mezősi, Cs. (2009) Nemzetközi kitekintés. lehetőségek az orvos turizmus területén –hogyan gazdálkodunk az adottságokkal? BTS Budapest, 2009 október 15. Online documents at URl www.turizmus.com/eloadas/MezosiCsilla.pdf (10.01.2010.)
[9] OECD (2009) Health at a Glance 2009: OECD indicators, Online documents at URl http://www.oecdilibrary.org/oecd/sites/health_glance-2009-en/07/08/index.html,jsessionid=28094pdo61euf.delta?contentType=&itemId=/content/serial/19991312
[10] Pollard, K., The outlook of medical tourism 2010., Online documents at URl http://treatmentabroad.blogspot.com/2010/01/outlook-for-medical-tourism-in-2010.html (12.02.2010.)
[11] Medical Tourism Association (2009) Information on European Medical Tourism in different European Countries, Online documents at URl http://www.europeanmedicaltourismcongress.com/ (12.02.2010)
[12] Johnson, B. (2010) The role of international hospital accreditation in medical tourism. Online documents at URl. http://www.imtj.com/articles/2010/hospitalaccreditation-30040/?source=email&campaign=imtj_news_100218 (02.28.2010), AMA (2008) AMA guidelines for patients going overseas for care, Online documents at URl http://www.ama-assn.org/amednews/2008/07/07/prse0707.htm, (27.02.2010.)
[13] Kincses, Gy: Az egészségügyi turizmus helyzete, jövőképe, szükséges fejlesztési irányai IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja IX. évfolyam 6. szám 2010., 5. old.

egészségpolitikA HElYzETéRTéKEléS A klinikai turizmus nemzetközi jelentősége és sikertényezői Sziva Ivett, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék, Turizmus Kompetencia Központ Kutatásban részvevők: Dr. Hargittai Mária, Dr. Kincses Gyula, Dr. Simor Randy, Budapesti Corvinus Egyetem Gazdaságföldrajz és Jövőkutatás Tanszék, Turizmus Kompetencia Központ A kifejezetten orvosi kezelések igénybevételének céljával történő utazások jelentős növekedést mutattak az elmúlt évtizedben, sőt mi több, a területet „csoda rés-termékként” nevesítik mindazon országok, amelyek egészségturizmusa csökkenő kereslettel szembesül a válság miatt. Bármennyire is sokat hallunk az orvosi, egészségügyi, klinikai, vagy egészség-alapú utazásokról, a definíciók nem tisztázottak, így a kereslet volumenének meghatározása kifejezetten problémás. Jelen cikk célja egyrészt az, hogy a definíciós kérdésekről képet alkosson, másrészt, hogy a terület legnagyobb kihívást jelentő menedzsment kérdéseire rávilágítson a sikertényezők azonosításával, szakértői interjúk alapján [1]. Medical tourism seems to be one of the most dynamically growing segments of health tourism, what is more evaluated as “wonder-niche” product by the rest of the destinations in trouble because of the economic downturn. However, lots we hear about the so called medical-, surgical-, clinical-, or health-related tourism, the definitions are not clear, and the measurement of the demand volume is highly problematic. The main aim of this paper is on the one hand to give an academic perspective about the most challenging questions like definition, dimensions of competition, and success factors, on the other hand to highlight the medical tourism in the framework of an exploratory research based on experts’ interviews [1]. FogAlmi lehAtárolás A klinikai gyógyturizmus az egészségturizmus egyik dinamikusan növekvő szegmense, utóbbit összefoglalóan úgy határozhatjuk meg, hogy mindazon utazásokat magában foglalja, amelyek gyógyulás és/vagy megelőzés céljával történnek. Az egészségturizmus két fontos ága, a wellness- és a gyógyturizmus emelendő ki [13]. A gyógyturizmus pedig további csoportokra bonthatóan tartalmazza a terápiás gyógyturizmust (a természeti gyógytényezőkön alapuló gyógyítást) és a klinikai turizmust (jellemzően orvosi szolgáltatásokon alapuló, hazánkban egészségügyi turizmusként, a világban „surgical medical tourism” elnevezést hordozó területet, amelyre jelen cikkben „klinikai turizmus” kifejezés utal) [2]. Puczkó-Smith [2] kiemeli az egészségturizmus azon fontos trendjét, amely igaz a gyógy- és klinikai turiz- mus területén is, miszerint az egészség holisztikus értelmezése, az életmódban történő változás egyre nagyobb teret nyer a keresleti igények között. Mindez alapján a klinikai turizmus szűkebb értelemben „csak” orvosi (nyugati medicinára épülő) szolgáltatásokat tartalmaz, ugyanakkor alternatív terápiákkal, holisztikus, életmód-programokkal ötvözött csomagjai is ide sorolhatóak. A definíciós nehézség a számadatok tükrében kiemelten látható: az egyik távol-keleti ország minisztere szerint 100 ezer főre, amíg a másik miniszter állítása alapján 200 ezer főre tehető a klinikai utazók száma ugyanazon országban; egyes kutatások mindösszesen 85 ezerre [3] teszik a világ ezen szegmensében utazók számát, amíg másik 5 millió körülire [4]. Mindezért érdemes a definíciós különbségeket áttekinteni. Az alábbi táblázat a McKinsey fogalmi körét, illetve annak kritikáját mutatja be a vitás pontok kiemelésével: 1. táblázat A klinikai turizmus dimenziói és jellemzői A szakértői vélemények és a piaci információk alapján a Youngman féle megközelítés fogadható el, amely alapján a következő definíció adható: Az egészségügyi turizmus vagy más néven klinikai turizmus (surgical medical tourism – klinikai gyógyturizmus) alatt mindazon utazásokat értjük, amelyek során az utazó egészségügyi beavatkozáson (például ortopédiai-, kardiológiai kezelésen) vesz részt, saját döntéséből. Az egészségügyi beavatkozáson elsődlegesen a hagyományos orvostudomány kezeléseit értjük, amelyeket kiegészíthetnek az alternatív és a terápiás gyógyászat módszerei. A klinikai turizmusban részt vevők lehetnek fekvő betegek (kórházi bennfekvéssel) és járó betegek (szálláshely-szolgáltatás igénybevételével), ugyanakkor nem tartozik a klinikai turizmus köréhez a kitelepültek, valamint a sürgősségi ellátásban részt vevők kezelése (Youngman alapján [4]). ime Xi. évFolyAm 8. szám 2012. októBer 11 egészségpolitikA HElYzETéRTéKEléS piAci kitekintés A legfontosabb küldő országok közé a következők tartoznak: USA, a Közel-Kelet országai, Nagy-Britannia, és Németország. A fogadó országok köre egyre szélesedik, és ilyen módon a verseny egyre élesebb. Az ázsiai desztinációk tűnnek a legnépszerűbb területeknek, ugyanakkor ki kell azt emelni, hogy mind az USA, mind az Európai Unió egyes tagállamai (Belgium, Spanyolország, Németország) jelentős forgalmat generálnak, kiemelkedően magas színvonalat képviselve. Mindemellett Kelet-Közép Európa államai is erőteljes szerepet vállalnak. Az 1. táblázat tartalmazza a legfontosabb desztinációk jellemzőit szekunder források ([6, 7, 8, 9, 10, 11] és saját kutatás alapján.) A szakértői interjúk értelmében a desztinációk négy különböző csoportba sorolandóak, az árak, a know-how és a folyamatos vendégáramlás tekintetében: • Prémium kategória: Az USA és Németország vezető szerepe látható ezen a területen, ahol a versenyt az innováció és a high-tech hajtja, jellemzően magas árszínvonalat teremtve. • Médium kategória, folyamatos páciens-áramlással és professzionális piaci magatartással: Spanyolország, Belgium található ezen szegmensben, ahol az árak (az előző kategóriához mérten) kevésbé magasak, ugyanakkor a szoros piaci kapcsolatok, a tudatos és profeszszionális szervezés, és az akkreditáció láthatóan nagyon fontos szerepet játszik. A folyamatos vendégáramlás a professzionális közvetítőknek köszönhető. • Költségelőnnyel és ’iparosított’ klinikai turizmussal rendelkező országok: Ázsiai országok, ahol nagy volumenre való törekvés miatt hatalmas kórházak és támogató iparágak épülnek erre a piacra, jellemzően állami támogatást élvezve. Az ázsiai államok a gyógyítás helyi hagyományait megkülönböztető ismérvként használják a piacon. • Nagy költségelőnnyel rendelkező országok, alulról jövő kezdeményezésekkel: A közép-európai országok sorolhatóak ezen kategóriába, ahol az ár-előny és a történelmi, gyógyturisztikai piaci kapcsolatok jelentik a legfontosabb előnyt. A piacon alulról jövő, elszigetelt kezdeményezések láthatóak, jellemzően ritka egyediségre, differenciálásra való törekvéssel, amely komoly árversenyhez vezethet a későbbiekben. sikertényezők A klinikai turizmus meglehetősen komplex szolgáltatást foglal magában, amelynek központi eleme a páciens által érzett folyamatos gondoskodás és biztonság. Mindehhez számos szereplő együttműködése, (a páciens által érzékelt folyamatosságra utalva) ún. „varratmentes” szolgáltatás szükséges, kezdve az utazás előtti vizsgálatot végzőktől, a transzferszolgáltatáson és utazásbiztosításon keresztül, a tolmácsig, valamint az esetenként szükséges utókezelést a páciens hazájában elvégző orvosig. Mindezen folyamat ösz- 12 ime Xi. évFolyAm 8. szám 2012. októBer szeszervezésében az ún. klinikai turisztikai ügynököknek (facilitator) kiemelkedő szerep jut. A klinikai turizmus sikertényezőit a következőképpen foglalhatjuk össze a szakértői vélemények, illetve a minősítő szervezetek iránymutatásai alapján [12,13] (1. ábra). 1. ábra A klinikai turizmus sikertényezői (saját szerkesztés) A tényezők közül a következők emelendőek ki részletesebb bemutatásra: • Transzparencia: Az átláthatóság egyrészt a szolgáltatás valamennyi paraméterének bemutatására vonatkozik, másrészt a sikeres és a sikertelen beavatkozások statisztikáinak ismertetésére. • Imázs / Magasan képzett orvosok: Az adott desztináció híre, különösen az orvosok szaktudása, egy-egy szaktekintély ismertsége és jelenléte kiemelt vonzerő egy olyan piacon, ahol „az élet tét”. • Minőség-ellenőrzés és akkreditáció: A szakirodalom nem egységes abban, hogy megéri-e akkreditáltatni a szolgáltatást (pl. JCH, Tempos, ACHS szervezetek által), ugyanakkor a megkérdezett szakemberek egyértelműen szükségesnek tartják az akkreditációt annak érdekében, hogy az adott létesítmény komolysága feltűnő legyen a piacon, tehát túl a kockázatok kezelésén az akkreditáció (különösen a célpiacon elfogadott) komoly marketing értéket képvisel. • Költségelőny: a klinikai turizmus egyik legfontosabb motivációja – a küldő országok egészségügyi rendszerének túlterheltsége, vagy biztosítási rendszere miatt – a külföldön elérhető orvosi szolgáltatásoknak az otthoninál lényegesebben alacsonyabb az ára (pl. a fog-implantáció pontosan fele annyiba kerül Thaiföldön, harmadannyiba Belgiumban, negyed annyiba Indiában, mint az USAban.). Nyilvánvaló, hogy az árak tekintetében való versenyzés hosszú távon nem kifizetődő politika a részvevők számára, ugyanakkor ezen előny – a minőséget nem rontó mértékű – megtartása a piac fontos mozgatórúgója. • Biztosítás: az egészségbiztosítókkal kialakított hosszútávú kapcsolat, szerződés jelent garanciát a folyamatos vendégforgalomra. Az USA-ban számos magánbiztosító ajánl csomagot (mini-med plans) a kontinenseken átívelő utazásokhoz, amíg Németországban és az Egyesült Királyságban kormányzati kezdeményezések láthatóak a külföldi (belföldön nem megfelelően elvégezhető, vagy túlzottan drága) orvosi szolgáltatások finanszírozása érdekében. egészségpolitikA • • HElYzETéRTéKEléS Innováció: a piaci mozgások további fontos hajtóereje az innováció azon érthető indoklással, hogy bizonyos szegmensek bármit képesek megfizetni a legmagasabb technológiai és szaktudásbeli szintért, különösen a ritka, komoly problémák kezelése esetében. Mind az informatika, mind a módszerek tekintetében jelentkező innováció kiemelt egyediséget jelenthet a piacon, ugyanakkor a tradicionális, helyi, alternatív módszerek is ezt a célt szolgálják, amelyek a sokszor hangsúlyozott holisztikus szemlélet fokozódó népszerűsége miatt kapnak kiemelt jelentőséget. Varratmentes szolgáltatások: a legfontosabb tényező ezen utazások alkalmával a beteg biztonság-érzetének biztosítása, olyan személyre szóló gondoskodás nyújtása, amely során a páciens folyamatosan érzékeli az előzetes vizsgálatoktól, a transzferen, a folyamatos aszszisztencián, a tolmácson, a gyógyításon és gyógyuláson át az utógondozásig, hogy biztonságban van. A legnagyobb kihívást a küldő országban való elő-, és utókezelések jelentik, amelyek a helyi orvosok együttműködését kiváltképp igénylik. látható az is, hogy a hosszú és komplex folyamat összehangolása olyan közvetítőket (facilitator) igényel, akik megfelelő kapcsolatokkal, tapasztalatokkal és minőség-, felelősség biztosítással rendelkeznek. 2. ábra Varratmentes szolgáltatás a klinikai turizmusban (saját szerkesztés) Összefoglalóan elmondható, hogy a definíciós kérdések tisztázása, a transzparens információk megléte, és mindennek nemzetközi szintű konszenzusa kiemelt jelentőséggel bír a megbízható adatok, a helytálló piaci információk miatt, amely hazánkban elsődlegesen a közkórházak esetében égető és kezelendő probléma. A piaci szempontok mellett az etikai kérdések tekintetében is fontos a transzparencia megteremtése, hiszen a külföldi páciensek kezelése – különösen a fejlődő országokban – a helyi lakosok gyógyításának rovására is történhet, nem csupán a közkapacitások elégtelen volta, hanem a piacot jellemző „agy-elszívás” miatt is. Mindezen tényezők tehát nagy óvatossággal kezelendőek a hazai fejlesztések tervezésekor, mind a magán-, mind a közkapacitások piacra lépésénél. láthatóvá vált az, hogy a költségelőny alapvető hajtóereje a páciens-áramlásnak a túlterheltséggel küzdő egészségügyi rendszerek miatt, amelynek – a minőséget nem rontó – szintje szükséges a piaci dinamikához. Ugyanakkor az árverseny – amellyel láthatóan a hazai szereplők is egyre inkább szembe találják magukat a szomszédos országok fokozódó aktivitása miatt – nem hordozhat hosszú-távú versenyképességet. Az innováció, a helyi hagyományokon ala- 2. táblázat A klinikai turizmus legfontosabb desztinációinak jellemzői (2010) ime Xi. évFolyAm 8. szám 2012. októBer 13 egészségpolitikA HElYzETéRTéKEléS puló (akár alternatív módszerekkel kombinált) kezelések jelentik azt az egyediséget, amely versenyelőnyhöz vezethet, feltéve, ha a „varratmentes folyamatot” biztosító szereplők jelen vannak, és megfelelő a szolgáltatások minőségi színvonala, továbbá azok kommunikációja egységes, országimázs építést is szolgál. IRODAlOMJEGYzéK [1] Sziva Ivett (2010) „Gulliver in the land of giants?” The opportunities of the Hungarian initiations in the surgical medical touristic market, In: Puczkó, l. (ed) (2010) Health, Wellness and Tourism: healthy tourists, healthy business?, Proceedings of the Travel and Tourism Research Association Europe 2010 Annual Conference, ISBN: 978-91-633-4666-8, pp. 334-349 [2] Puczkó, l – Smith, M. K., (2009), Health and Wellness Tourism, Butterworth Heinemann: Oxford. [3] McKinsey (2008), Mapping the market for medical travel., Online documents at URl https://www.mckinseyquarterly.com/Mapping_the_market_for_travel_2134. (12.02.2010.) [4] Youngman, I. (2009) Medical tourism statistics: Why McKinsey has got it wrong. Online documents at URl http://www.imtj.com/articles/2009/mckinsey-wrong-medical-travel/ (12.02.2010.) [5] Sziva Ivett (2010,a) Öntsünk tiszta vizet…Az egészségturizmus fogalmi lehatárolása és trendjeinek válogatott bibliográfiája, Turizmus Bulletin, 2010/4. December, pp. 73-77. [6] Deloitte (2009) Medical tourism: Update and implications. Online documents at URl http://www.deloitte.com /assets/Dcom-Greece/local%20Assets/Documents /Attachments/Health/Medical_tourism09.pdf (27.02.2010.) [7] ESKI (2009) Az orvosi szolgáltatásokra alapuló egészségturizmus tendenciái, Online documents at URl http://www.eski.hu/new3/gyogyturizmus/zip_doc_2009/ egeszsegturizmus.pdf (12.28.2009.) [8] Mezősi, Cs. (2009) Nemzetközi kitekintés. lehetőségek az orvos turizmus területén –hogyan gazdálkodunk az adottságokkal? BTS Budapest, 2009 október 15. Online documents at URl www.turizmus.com/eloadas/ MezosiCsilla.pdf (10.01.2010.) [9] OECD (2009) Health at a Glance 2009: OECD indicators, Online documents at URl http://www.oecdilibrary. org/oecd/sites/health_glance-2009-en/07/08/index. html;jsessionid=28094pdo61euf.delta?contentType=& itemId=/content/serial/19991312 [10] Pollard, K., The outlook of medical tourism 2010., Online documents at URl http://treatmentabroad. blogspot.com/2010/01/outlook-for-medical-tourism-in2010.html (12.02.2010.) [11] Medical Tourism Association (2009) Information on European Medical Tourism in different European Countries, Online documents at URl http://www.europeanmedicaltourismcongress.com/ (12.02.2010) [12] Johnson, B. (2010) The role of international hospital accreditation in medical tourism. Online documents at URl. http://www.imtj.com/articles/2010/hospitalaccreditation-30040/?source=email&campaign=imtj_ news_100218 (02.28.2010); AMA (2008) AMA guidelines for patients going overseas for care, Online documents at URl http://www. ama-assn.org/amednews/2008/07/07/prse0707.htm, (27.02.2010.) [13] Kincses, Gy: Az egészségügyi turizmus helyzete, jövőképe, szükséges fejlesztési irányai IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja IX. évfolyam 6. szám 2010., 5. old. A SzERző BEMUTATÁSA sziva ivett, egyetemi adjunktus, Budapesti Corvinus Egyetem, Turizmus Kompetencia Központ. Turisztikai témájú PhD fokozatát a Budapesti Corvinus Egyetemen szerezte 2011-ben, ahol oktatói és kutatói tevékenységet 14 ime Xi. évFolyAm 8. szám 2012. októBer végez 2004 óta. Számos területen folytat kutatásokat, kiemelten foglalkozik egészségturizmussal, desztináció menedzsmenttel, ökoturizmussal, és online turisztikai marketinggel. A tanítás mellett, tanácsadói, kutatói projektek jelentik a legfontosabb feladatokat szakmai tevékenysége során.