Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átvitelének fő mechanizmusa a kórokozó betegről-betegre történő átvitele az egészségügyi személyzet kezén keresztül. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezeti szennyeződés szerepe az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában. (MRSA, VRE, Clostridium difficile). A tanulmányok azt mutatják, hogy az olyan egyszerű intézkedések, mint az oktatás, a takarítók fokozott megfigyelése és ellenőrzése javítja a takarítás minőségét, mely a felületek C. difficilével való szennyeződésének csökkentéséhez vezethet.
Angol absztrakt:
The major mechanism of transmission of healthcareassociated pathogens among patients has been thought to be patient-to-patient transmission via the hands of healthcare providers. Over the past decade, there has been a growing appreciation that environmental contamination makes an important contribution to hospital acquired infection with MRSA, VRE and Clostridium difficile. The studies demonstrated that a simple intervention including education and silent direct observation of cleaners resulted in significant improvement in environmental cleaning objectively quantified as a reduction in surfaces contaminated with C. difficile spores.
[1] David J. Weber MD, MPH, William A.Rutala PhD, MPH: The Role of the Environment in Transmission of Clostridium difficile Infection in Healthcare Facilities, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol.32, No 3 (March 2011) pp. 207-209
[2] Nagy Kamilla: Milyen elvárásai vannak egy kórházhigiénikusnak a külső szolgáltatásként nyújtott takarítással szemben?, IME –az egészségügyi vezetők szaklapja XII. évfolyam 8.szám 2013 október, 37-42
[3] Brett Sitzlar, BS, Abhishek Deshpande, MD, PhD, Dennis Fertelli, Sirisha Kundrapu, MD, Ajay K.Sethi, PhD, and Curtis J.Donskey, MD: An Environmental Disinfection Odyssey: Evaluation of Sequential Interventions to Improve Disinfection of Clostridium difficile Isolation Rooms, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol.34, No.5 (May 2013), pp 459-465
[4] Dubert M. Guerrero, MD, Philip C. Carling, MD, Lucy A. Jury, RN, Suresh Ponnada, MD, Michelle M. Nerandzic, BS, and Curtis J. Donskey, MD: Beyond the Hawthorne Effect: Reduction of Clostridium difficile Environmental Contamination through Active Intervention to Improve Cleaning Practices, Infection Controll and Hospital Epidemiology, Vol.34, No 5, (May 2013) pp. 524-526
[5] William A. Rutala, PhD, MPH, Maria F. Gergen, MT (ASCP), and David J. Weber, MD, MPH: Efficacy of Different Cleaning and Disinfection Methods against Clostridium difficile Spores: Importance of Physical Removal versus Sporocidal Inactivation, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol.33, No.12 (December 2012), pp.1255-1258
[6] William A. Rutala, PhD, MPH, Maria F. Gergen, MT (ASCP), and David J. Weber, MD, MPH: Room Decontamination with UV Radiation, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol.31, No.10 (Oktober 2010), pp. 1025-1029
[7] John M. Boyce, MD; Nancy L. Havill, MT; Jonathan A. Otter, BSc; L.Clifford McDonald, MD; Nicholas M.T. Adams, BSc; Timothea Cooper, RN; Angela Thompson, M.Sc; Lois Wiggs; George Killgore, Dr PH; Allison Tauman, PharmD; Judith Noble-Wang, PhD: Impact of Hydrogen Peroxide Vapor Room Decontamination on Clostridium difficile Environmental Contamination and Transmission in a Healthcare Setting, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol.29, No.8 (August 2008) pp. 723-729
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL A fertőtlenítési stratégiák változása Clostridium difficile fertőzések esetén Dr. Rákay Erzsébet, Szent János Kórház Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések átvitelének fő mechanizmusa a kórokozó betegről-betegre történő átvitele az egészségügyi személyzet kezén keresztül. Az utóbbi időben egyre nagyobb hangsúlyt kap a környezeti szennyeződés szerepe az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések kialakulásában. (MRSA, VRE, Clostridium difficile). A tanulmányok azt mutatják, hogy az olyan egyszerű intézkedések, mint az oktatás, a takarítók fokozott megfigyelése és ellenőrzése javítja a takarítás minőségét, mely a felületek C. difficilével való szennyeződésének csökkentéséhez vezethet. The major mechanism of transmission of healthcareassociated pathogens among patients has been thought to be patient-to-patient transmission via the hands of healthcare providers. Over the past decade, there has been a growing appreciation that environmental contamination makes an important contribution to hospital acquired infection with MRSA, VRE and Clostridium difficile. The studies demonstrated that a simple intervention including education and silent direct observation of cleaners resulted in significant improvement in environmental cleaning objectively quantified as a reduction in surfaces contaminated with C. difficile spores. BEVEZETÉS Néhány éve kórházainkban folyamatos küzdelmet vívunk a súlyos bélgyulladást okozó Clostridium difficile baktériummal, mely az egyre rezisztensebb baktériumok mellett, azokat megelőzve a magyarországi kórházak nozokomiális fertőzéseinek vezető kórokozójává vált. Szeretnénk megóvni betegeinket az egyre inkább rettegett kórokozótól, de úgy tűnik vesztésre állunk. Mit csinálunk rosszul? Hogyan csinálják mások? Kiknek és hogyan sikerült megfékezni a kórokozó terjedését? A KÖRNYEZET SZEREPE A KÓROKOZÓK ÁTVITELÉBEN Az elmúlt években a kórházhigiénés tevékenység fontos részeként óriási energiát fektettünk abba, hogy fejlesszük, tanítsuk a helyes kézfertőtlenítés módját, taktikáját, hogy felhívjuk a figyelmet az egészségügyi dolgozók szerepére a fertőzések átvitelében, hogy tudatosítsuk annak fontosságát. A megelőzés másik fontos eszköze a felületek megtisztítása a kórokozóktól, és ami jelen esetben ennél jóval ne- 16 IME XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. DECEMBER hezebb feladat: a kórokozók spórájától. Ezért az ajánlásoknak megfelelően előírjuk a C. difficilével fertőzött beteg környezetében a folyamatos fertőtlenítés végzését sporocid hatású szerrel, szigorított zárófertőtlenítést végeztetünk, melynek ellenőrzése során nem egyszer reklamációval élünk a takarítást végző cég felé, mert sajnos vannak hiányosságok e téren. Kérdés, hogy megengedhetőek e bármiféle hiányosságok? Az vitathatatlan tény, hogy a környezeti kontaminációnak szerepe van a kórokozó terjedésében. Hogy mekkora ez a szerep, azt a kórházhigiéne neves külföldi személyiségei is keresték, és igazolták, amiről közlemények sora tanúskodik. Rutala és társa „The Role of the Environment in Transmission of Clostridium difficile Infection in Healthcare Facilities”[1] közleményében a környezeti kontamináció szerepét a Clostridium difficile fertőzések átvitelében az alábbi evidenciákkal támasztja alá: • A C. difficile a környezetben hosszú ideig képes túlélni. • A fertőzött beteg szobájában a környezeti kontamináció előfordulása gyakoribb. • A kontaminált környezeti rezervoár fertőző forrásként determinálható. • Az egészségügyi személyzet keze kontaminálódhat. • A környezet kontaminációjának mértékétől függ az egészségügyi személyzet kéz kontaminációjának mértéke. • A környezet kontaminációjának mértékétől függ a betegek kórokozóval való kontaminációjának, fertőzöttségének prevalenciája. • A környezet tisztítása és fertőtlenítése csökkenti a CDI kórházi incidenciáját. • Beteg felvétele olyan kórterembe, ahol előzőleg fertőzött beteget ápoltak növeli a beteg kolonizációjának vagy fertőzöttségének a kockázatát. Fenti evidenciákból viszont következik egyértelműen az a tény, hogy a Clostridium spórák terjedésében kiemelkedő szerepe van annak, hogy az egészségügyi intézményekben, ezen belül is a kórházi környezetben milyen hatékonysággal működik a legtöbbször külső cég által végzett takarítás. Dr. Nagy Kamilla az IME 8. számában éppen azzal foglalkozott behatóan, hogy milyen elvárásai vannak egy kórházhigiénikusnak a külső szolgáltatásként nyújtott takarítással szemben [2]. Tudjuk azt, hogy a takarítás minősége, azaz, hogy a kórházhigiénékus, és rajta keresztül a kórház vezetése mit követelhet meg a szolgáltató cégtől, alapvetően attól függ, hogy a szerződés megkötésekor milyen feltételekben egyezik meg a kórház a céggel. Itt meghatározásra kerülhet az is, hogy hogyan és kinek a feladata ellenőriz- INFEKCIÓKONTROLL ni a takarítás minőségét. A takarítás rendszeres ellenőrzése, a feladat elvégzéséne kigazolása tapasztalataim szerint a kórház részéről általában a főnővérek, gazdasági nővérek feladata. Jogos is ez, hiszen a napi problémákat, a kimaradt területeket, a nagytakarítások hiányát ki is látná jobban, mint az osztály „háziasszonya”, a főnővér. Mégis ritkán kerül arra sor, hogy a főnővérek nem igazolják le a hónap végén a takarítást. Miért is? Általában azért, mert mint szociálisan érzékeny emberek (egyébként hogyan is dolgoznának az egészségügyben?) pontosan látják és tudják, hogy a takarító cégek a tender küzdelemben lealkudott árért „cserébe” kevesebb emberrel próbálják elvégeztetni a nem kis feladatot. Esetleg küzdenek nap mint nap, hogy tiszta legyen minden, visszahívják egyszer, kétszer a takarítót, mert az sincs letörölve, ez sincs kisúrolva, de aztán a végén leigazolják a munkát. A kórházhigiénikusok is ellenőrizhetik szúrópróba szerűen a takarítást. Megszemlélve egy osztály tisztaságát, az eszközöket, kikérdezve a takarítónőt, hogy mit mivel és hogyan szokott takarítani szintén fontos információkhoz jutunk. Mikrobiológiai minták vételével is igazolhatjuk a takarítás hatékonyságát, bár ennek jogosultsága inkább a kiemelten tiszta területeken van. Természetesen a helyi képviselő gyakori jelenléte az osztályokon, vagy ha a cég saját higiénikusa rendszeresen oktatja a takarítókat, szintén javíthatja a minőséget. Vajon ezek az eszközök elég biztosítékot adnak-e ahhoz, hogy a C. difficilével fertőzött beteg után zárófertőtlenített kórterembe nyugodt szívvel rakhassunk gyógyulni vágyó Clostridiumtól még mentes beteget? Elereszthetjük-e a fülünk mellett a klinikus tapasztalatból kimondott szavait: „Ha abba kórterembe kerül, pár napon belül ő is Clostridium toxin pozitív lesz!” Mit tehetünk? Mit kell tennünk? VIZSGÁLATOK ISMERTETÉSE Kitekintve, a külföldi szakfolyóiratokban közült ilyen irányú szakirodalmat böngészve azt tapasztaltam, hogy nemcsak helyi, magyarországi problémáról van szó! Közlemények sora jelent meg azokról a nem egyszer több éven keresztül végzett vizsgálatokról, melyekben keresték a megoldást: hogyan lehet minél hatékonyabban megtisztítani, fertőtleníteni a felületeket, hogy azok ne lehessenek kiinduló pontjai újabb és újabb beteg megfertőződésének? 2013. májusában jelentették meg clevelandi epidemiológusok azt az összefoglalót, mely egy ilyen vizsgálat eredményeit mutatja be [3]. A vizsgálatot egy 215 aktív és 165 krónikus ággyal rendelkező kórházban végezték. A cél az volt, hogy keressék és bizonyítsák, mely intézkedésekkel növelhető a CDI miatt izolált betegek távozását követően végzett kórtermi zárófertőtlenítés hatékonysága. Az alapadatokat 3 hónapon keresztül gyűjtötték, majd ezt követően három úgynevezett intervenciós periódusban vizsgálták a bevezetett intézkedések hatékonyságát. Az összehasonlítás alapjául egyrészt az úgynevezett „gyakran érintett felületek” takarítottságának arányát, másrészről az érintett szobák felületeiről vett minták Clostridium pozitivitásának arányát vet- ték. Az alap, kiindulási adatok gyűjtése során a „gyakran érintett” felületek takarítottsága összességében 50%, volt, és a szobákban az elvégzett takarítás után vett minták 67%ából sikerült a Clostridium difficile kórokozót kitenyészteni. Az első intervenciós periódus 2011. január 1-én kezdődött és 14 hónapig tartott. Ebben a periódusban a takarító személyzetet alapos képzésnek vetették alá, mely tartalmazta az általános információkat a Clostridium fertőzésekről, az ajánlott takarítási és fertőtlenítési módokról, és tájékoztatták a takarítókat arról is, hogy hogyan és hol fogják alkalmazni a fluoreszcens anyagok használatával történő ellenőrzéseket. Ezen intézkedések hatékonyságát már az első periódust követően elvégzett takarítottsági arányok is tükrözik (1. ábra). A takarítottság aránya összességében a kiinduló 50%-hoz képest 82%-ra növekedett. A környezeti minták pozitivitása azonban mindössze 57%-ra csökkent. 1. ábra A „gyakran érintett felületek” takarítottságának arányai az I. periódusban a kiinduló értékekhez viszonyítva A második intervenciós periódusban (2012. 03. 01.-től 2012. 06. 30.) a már bevált előző intézkedések folytatása mellett a CDI-s betegek távozását követően végzett zárófertőtlenítés hatékonyságát két hordozható UV lámpa használatával remélték növelni. Ekkor a pozitív minták aránya ugyan 35%-ra csökkent, azonban mellékhatásként csökkent a takarítók fegyelme, ezáltal a „gyakran érintett” felületek takarítottságának aránya rosszabb lett. A takarítók bíztak a lámpa hatásában. A harmadik intervenciós periódusban (2012. 07. 01.-től 2012. 09. 30.) az előző intézkedések folytatása mellett létrehoztak egy három főből álló takarító brigádot, akiknek semmi más feladata nem volt, mint a CDI-s betegek kórtermében végezni a napi takarítást, a folyamatos fertőtlenítést, valamint a betegek távozását követően a kórterem zárófertőtlenítését. Természetesen munkába állásuk előtt kiemelt oktatásban részesültek. Ezen kívül munkájukat infekciókontroll szakemberekből álló úgynevezett „supervisorok” is ellenőrizték. Zárófertőtlenítést követően csak abba a kórterembe lehetett beteget felvenni, ahová a „supervisorok” kifüggesztették a „CLEARED!” (Takarított!) feliratot. Az ebben a periódusban elvégzett vizsgálatok a takarítottság tekintetében további javulást mutattak (93-99%), és a pozitív minták arányát is 7%-ra sikerült csökkenteni (2. ábra). IME XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. DECEMBER 17 INFEKCIÓKONTROLL Hasonló intézkedéseket követően nagyon fentiekkel egybehangzó eredményekről számol be több más közlemény is [4]. Guerreroék vizsgálata is azt mutatta, hogy a Clostridium spórával szennyezett felületek arányát már a kiterjedt oktatásokkal, és a takarítás aktív felügyeletével is lehetett csökkenteni, de itt is a szupervizorok alkalmazása, a célzott ellenőrzési rendszer volt az, mely ezt az arányt 0-hoz közelítette (3. ábra). tása a sporocid hatású szerrel végzett eliminációs kísérletnek. A különböző módszereket összevetve megállapították, hogy már a nem sporocid hatású szerrel átitatott kendőkkel történő letörlés is 3,38log10 nagyságrendű csökkenést eredményezett, melyet nem javított az, ha olyan fertőtlenítőszert használtak, amelynek nincs sporocid hatása. Nagyobb mértékű ez a csökkenés, ha klór (3,9 log10) vagy hidrogénperoxid/perecetsav hatóanyagú szerrel (4,18 log10) törlik át a felületeket. Természetesen ugyanazon a felületen többször elvégezve a műveletet jobb hatást érünk el, viszont gyakorlatilag hatástalan, ha a felületre való spray-vel történő befújást nem sporocid hatású szerrel végezzük el. Sporocid hatású szer egyszeri felületre történő fújása, rászárítása 3,44 log10 csökkenést eredményezett, tehát szintén hatásosnak értékelhető (4.ábra). 2. ábra Clostridium difficile pozitív minták aránya a zárófertőtlenítést követően vett mintákban 4. ábra Csíraszám csökkenés egyes felületi fertőtlenítő szerek használatát követően *3,38 log10-sal történő csökkenés 3. ábra Clostridium difficile spórával szennyezett minták aránya (%) (Guerrero: Beyong the Hawthorne Effect: Reduction of Clostridium Difficile Environmental Contamination through Active Intervencion to Improve Cleaning Practices) Fentiek alapján a „hogyan” kérdésre úgy tűnik a válasz egyértelmű: speciális feladathoz speciálisan kiképzett személyzetre van szükség. Olyan takarítók csoportjára, akiket kiképeznek erre a feladatra, és akiket ezt követően is szigorúan és folyamatosan ellenőriznek, oktatnak. A másik kérdés a „mivel?” Rutala professzor és munkatársai [5] vizsgálták azt is, hogy különböző szerek és módszerek használatával az előzőleg Clostridium spórával fertőzött felületeken milyen csíraszám csökkenést tudnak elérni. Mivel a spórák eltávolításában óriási jelentősége van azok mechanikus eltávolításának, ezért a vizsgálat összehasonlította azt is, hogy milyen csökkenés érhető el akkor, ha csak detergenst használnak a letörlés során, milyet, ha sporocid hatással nem rendelkező szert alkalmaznak, és milyen a ha- 18 IME XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. DECEMBER Más közlemények egyértelműen hatásos módszerként értékelik az UV lámpák használatát a kórokozók vegetatív formája és hosszabb behatási idővel a spórák ellen is [6], valamint Boyce és munkatársai vizsgálatai alapján [7] egyértelműen bizonyított az is, hogy a hidrogén-peroxiddal megerősített zárófertőtlenítés a clostridiumos beteg távozását követően hosszú távon adott egységben csökkenteni képes a betegség incidenciáját, a megbetegedések számát. ÖSSZEFOGLALÁS A probléma adott. Úgy tűnik a megoldási lehetőségek is adottak. Képzett takarítókkal, egy nagyon szorosan ellenőrzött rendszert kell kialakítani. Ki kell választani azt a módszert, amellyel biztosak lehetünk abban, hogy olyan hatékony takarítást végzünk, melynek eredményeképpen bárkit jó szívvel engedhetünk abba a kórterembe, ahol előzőleg például C. difficilével fertőzött beteget ápoltak. Minden intézménynek alaposan át kell tekintenie fertőtlenítési stratégiáját, és annak megvalósítása érdekében meggyőzni az intézmény vezetését arról, hogy ennek megvalósítása mindannyiunk közös érdeke. De főleg a nálunk gyógyulni vágyó betegek érdeke. INFEKCIÓKONTROLL IRODALOMJEGYZÉK [1] David J. Weber MD, MPH, William A.Rutala PhD, MPH: The Role of the Environment in Transmission of Clostridium difficile Infection in Healthcare Facilities, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol.32, No 3 (March 2011) pp. 207-209 [2] Nagy Kamilla: Milyen elvárásai vannak egy kórházhigiénikusnak a külső szolgáltatásként nyújtott takarítással szemben?, IME –az egészségügyi vezetők szaklapja XII. évfolyam 8.szám 2013 október, 37-42 [3] Brett Sitzlar, BS, Abhishek Deshpande, MD, PhD, Dennis Fertelli, Sirisha Kundrapu, MD, Ajay K.Sethi, PhD, and Curtis J.Donskey, MD: An Environmental Disinfection Odyssey: Evaluation of Sequential Interventions to Improve Disinfection of Clostridium difficile Isolation Rooms, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol.34, No.5 (May 2013), pp 459-465 [4] Dubert M. Guerrero, MD, Philip C. Carling, MD, Lucy A. Jury, RN, Suresh Ponnada, MD, Michelle M. Nerandzic, BS, and Curtis J. Donskey, MD: Beyond the Hawthorne Effect: Reduction of Clostridium difficile Environmental Contamination through Active Intervention to Improve Cleaning Practices, Infection Controll and Hospital Epidemiology, Vol.34, No 5, (May 2013) pp. 524-526 [5] William A. Rutala, PhD, MPH, Maria F. Gergen, MT (ASCP), and David J. Weber, MD, MPH: Efficacy of Different Cleaning and Disinfection Methods against Clostridium difficile Spores: Importance of Physical Removal versus Sporocidal Inactivation, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol.33, No.12 (December 2012), pp.1255-1258 [6] William A. Rutala, PhD, MPH, Maria F. Gergen, MT (ASCP), and David J. Weber, MD, MPH: Room Decontamination with UV Radiation, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol.31, No.10 (Oktober 2010), pp. 1025-1029 [7] John M. Boyce, MD; Nancy L. Havill, MT; Jonathan A. Otter, BSc; L.Clifford McDonald, MD; Nicholas M.T. Adams, BSc; Timothea Cooper, RN; Angela Thompson, M.Sc; Lois Wiggs; George Killgore, Dr PH; Allison Tauman, PharmD; Judith Noble-Wang, PhD: Impact of Hydrogen Peroxide Vapor Room Decontamination on Clostridium difficile Environmental Contamination and Transmission in a Healthcare Setting, Infection Control and Hospital Epidemiology, Vol.29, No.8 (August 2008) pp. 723-729 A SZERZŐ BEMUTATÁSA Rákay Erzsébet 1988-ban végzett a leningrádi Higiénikus Orvostudományi Egyetemen. Végzést követően a kistarcsai Pest Megyei Flór Ferenc Kórházban kórházhigiénikusként kezdett el dolgozni, később a higiénikus főorvosi állást töltötte be. 1996-ban közegészségügyi járványtan, 2002-ben infektológia szakvizsgát szerez. 2001- 2008 között a Bajcsy Kórház szaktanácsadója, 2009-ben az intézmény higiénikus főorvosa. 2010 márciusától a Szent János Kórház kórházhigiénés osztályának osztályvezető főorvosa. Tagja, 2009-től alelnöke a Magyar Infekciókontroll Társaságnak. Az infekciókontroll tevékenység, az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzése a kórházakban nem csak a munkája, de hivatása is. 2012-től az IME Infekciókontroll rovat vezetője. Ingyenes szájüregi rákszűrési nap a Semmelweis Egyetemen Ingyenes szájüregi rákszűrési napot szervezett 2013. november 28-án a Semmelweis Egyetem Fogorvostudományi Karának Fogászati és Szájsebészeti Oktató Intézete a Magyar Rákellenes Ligával közösen. Hazánk első helyet foglal el Európában a szájüregi rákok gyakoriságának és halálozásának vonatkozásában. Ez jelenleg megközelítőleg 3500 főt érint évente, akiknek csaknem fele meghal a későn felfedezett szájüregi daganat miatt. A korai felismerés nagyon fontos, mert az időben elkezdett gyógyítás életet menthet. Az önvizsgálat akár életmentő lehet. Rendszeresen ajánlott tudatosan áttekinteni szájüreget, a következő jelekre érdemes figyelni: az ajkakon, a szájüregben más okkal nem magyarázható, körülbelül 2-3 héten belül nem gyógyuló sebek, duzzanatok, elszíneződések, különösen a piros és a fehér foltok esetén feltétlenül ajánlott felkeresni fogorvost. IME XII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2013. DECEMBER 19
