A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA KONFERENCIA Összefoglaló az IME VIII. Regionális Egészségügyi Konferenciájáról 2013. február 20. A konferenciát Dr. Pásztélyi Zsolt, az IME felelős szerkesztője és Dr. Kozmann György az IME főszerkesztője nyitották meg, a felkért moderátorok Dr. Pásztélyi Zsolt, Dr. Dózsa Csaba és Dr. Sinkó Eszter voltak. Az I. blokk bevezető előadását Dr. Bodrogi József, egészségügyi szakértő tartotta „Stratégiai kérdések a magyar egészségügyben. Jelen, jövő” címmel. A hazai és nemzetközi gazdasági környezet leírása után előadásában kitért a növekedési tényezőkre, mint a beruházás, a belső fogyasztás, a foglalkoztatás, és természetesen az EU források felhasználása. Az egészségüggyel kapcsolatosan OECD adatokat mutatott be, melyekből kiemelte a magyar tüdőrák halálozás magas szintjét, a keringési-kardiológiai megbetegedések számának nem javuló tendenciáját, a magyar állampolgárok túlsúlyosságát, mely számos betegséget generál és az alkoholfogyasztás minimális csökkenését, de még mindig 30 l /fő/év mértékét, amely nagyon magasnak mondható. Érintette azt, hogy a magyar egészségügy kiadásai még mindig meghaladják a bevételt, és azt hogy magas a nyugdíjasok száma, akik nyilván nagyobb betegségterhet jelentenek, valamint az elkövetkező 5-6 évben potenciálisan nyugdíjba készülők magas számát is. Végül összefoglalta azokat az „adósságokat” az egészségügyben, amelyek megoldásra szorulnak az elkövetkező periódusban, így a szolgáltatás-finanszírozás, az amortizáció, a HR és bérkérdések és a gyógyszer-, gyógyászai segédeszköz támogatási kiadások kérdései. A blokk következő előadója Dr. Gaál Péter, a SE Egészségügyi Menedzserképző Központ megbízott igazgatója volt. „A közösségi egészségszervezés és járóbeteg-ellátás átalakításának kulcskérdései” c. előadásával. Kiemelte: alapvetés, hogy a kórházi rendszer átalakításának eddigi, azonban még nem kézzelfogható eredményei mellett szükséges a járóbeteg-ellátás átalakítása, mert ebben sokkal nagyobb hatékonyságjavító potenciál van, és könnyebbé teszi a kórházi rendszer átalakítását is. A hangsúly azonban nem feltétlenül a tulajdonosváltáson, hanem az egészségszervezésen van, azaz fontos a közösségi egészségszervezési modell kialakítása, amely hosszú távon, megfelelő ösztönzőkre épít, és a transzparenciára törekvő működés mellett számonkérhető eredményeket hozhat. A modell (szolgáltató alapú egészségszervezési modell) területi egységenként 45-60 ezer lakos ellátását oldhatná meg, a járóbeteg ellátás (háziorvosok csoportja) köré épülve, az önálló járóbeteg szakellátó(k)ra alapozva, valamint a funkcióváltó kiskórházak bevonásával. Az elemi alapfunkciók megvalósítása mellett természetesen fontos az innovatív szolgáltatásfejlesztési programok kialakítása is, melyhez szükséges a finanszí- 24 IME XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2013. MÁRCIUS rozhatóság és a fejlesztési források biztosítása pl. a TÁMOP, vagy a Svájci Alapellátási Projekt forrásainak felhasználásával. Ezzel együtt fontos a rugalmasság, a helyi szükségletek figyelembe vétele (tehát nem az uniformizálás), és a technológiai fejlesztés mielőbbi megvalósítása. A blokk utolsó előadását Dr. Pál Miklós, Dunakeszi Város Önkormányzati Rendelőintézetének vezetője tartotta „Az önkormányzati szakrendelők fenntartásának állami átvétele, a területi ellátási kötelezettség-meghatározás problémái intézményi szemmel” címmel. Az előadás kitért a szakrendelők típusaira, azok változatos feladataira, és arra is, hogy milyen kódrendszerek szerint működnek. A járóbeteg szakellátás 70%-a a kórházakhoz köthető, és a teljes rendszer nagyjából 75%-a már állami fenntartásban van. Az önálló, jelenleg az önkormányzatok által fenntartott járóbeteg szakellátók állami fenntartásba vétele jelentős zavart okozhatna a betegellátási rendben, ráadásul kedvezőtlenül érintené a betegeket ellátó humánerőforrás oldalt, a finanszírozási többletköltségek vonatkozásában is. Áttekintette a fenntartási-ellátási kötelezettség tartalmáról és az egészségügyi ellátási kapacitásról szóló jogszabályokat 1995-től napjainkig, majd megállapította, hogy a háziorvosi területi ellátási kötelezettség (TEK) jól definiált, de a háziorvos válaszható a szabad orvosválasztás miatt a területi ellátási kötelezettségtől függetlenül, ezért nem javasolható a TEK alapú finanszírozás a szakellátásban. A TEK kialakítását még nehezíti a túl sok szakmakód jelenléte, ami áttekinthetetlenné teszi a rendszert. A kistérségek igen különböző szolgáltatás-fogyasztási adatait alátámasztásként ábrákon is bemutatta, mind az összes pontszám, mind az összes esetszám vonatkozásában. A második blokk első előadója Dr. Miskovits Eszter, az Országos Vérellátó Szolgálat igazgatója volt, aki „A regionális vérellátó központok fejlesztése, TIOP 2.2.3/11/1” címmel tartotta meg előadását. 5 regionális központ létrehozását kezdték meg: Budapest, Győr, Szeged, Pécs és Debrecen. A bővítést már jóval korábban tervbe vették, de az időközben megváltozott feltételek mellett nem tudták megvalósítani. 2012 márciusában létrejött a támogatási szerződés és szeptemberben a véglegesítés. A tervek szerint a projekt 2014. márciusra valósul majd meg közel 3 milliárd Ft-ból az OVSz és a GYEMSZI konzorciális szerződésével. A kivitelezés közbeszerzésének ellenőrzését az ESZA és az NFÜ végzi. A blokk következő előadója Dr. Dózsa Csaba, a Miskolci Egyetem docense, az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja szerkesztőbizottsági tagja, a META tudományos alelnöke volt, az „EU-s pályázatok: Struktúraváltás újratöltve: TIOP 2.2.6/12/1/B pályázati lehetőség a kórházak számára” EGÉSZSÉGPOLITIKA KONFERENCIA címmel. Az előadó először felvázolta az egészségügy részesedését az uniós forrásokból (TIOP, TÁMOP, ROP), majd részletezte a TIOP pályázatok logikáját és az előzményeket, számszerűsítette, hogy a TIOP pályázatok hogyan oszlanak meg a szektorok között. Konklúzióként megállapította, hogy több év csúszás után 2013 az utolsó év, amikor még új pályázati programokat lehet elindítani, bár ez csak úgy lehetséges, ha a részletes fejlesztési tervek készen vannak szigorú belső határidőkkel. Mindent el kell követni, hogy a forrásszűke időszakában a pályázati források a legmagasabb mértékben kerüljenek lehívásra. Ehhez magas szintű összehangolás és koordináció szükséges az intézményi tervek között, a struktúraváltás folytatásával hatékonyan és fenntarthatóan működtethető ellátórendszer kialakítása a cél, a projekt ütemterv heti-havi bontása szükséges, valamint a közbeszerzések pontos előkészítése lehet a siker egyik záloga. Dr. Schiszler István, a GYEMSZI képviseletében az „Elektronikus közhiteles nyilvántartások és ágazati portál” címmel szintén a TIOP 2.3.2 fejlesztéssel megvalósítandó több elemből álló projekt lépéseit ismertette. A projekt a törzspublikációs rendszer, az üzenet és jelentéstovábbító rendszer és a lakossági portál fejlesztését is jelenti alapfunkcióként, általános szolgáltatásai az azonosítás és jogosultságkezelés, rule engine és naplózás. Cél az ágazatban általánosan használható szabványos eszközökre épülő egészségügyi jogosultsági és hozzáférési rendszer kialakítása, egységes ágazati menedzsment rendszer kialakítása, melynek összhangban kell lenni az EEKH-ban kezelt ágazati HR nyilvántartásokkal és követni képes annak adatváltozásait, továbbá lehetővé teszi a személy-alapú és intézményi szintű, szerepeken alapuló jogosultságkezelést. A második szekció utolsó előadója Dr. Kiss Norbert, a Budapesti Corvinus Egyetem Hétfa Kutatóintézetének munkatársa volt, aki „Uniós forrásokból megvalósuló egészségügyi tárgyú fejlesztések értékelése” címmel tartott előadást. Az értékelési projekt résztvevői megbízóként az NFÜ, értékelő szakértőként pedig a Hétfa Kutató Intézet, az Evita Alapítvány és a Budapest Intézet voltak. A projekt keretében értékelt beavatkozási területek: a 2007-2013. közötti ciklus egészségügyi fejlesztései, a járóbeteg-ellátás fejlesztése (TIOP 2.1.2.-3., ROP), a gép-, műszer-kataszter fejlesztése (TÁMOP 6.2.6.), életmódprogramok (TÁMOP 6.1.2.). A bemutatott számszerű eredmények mellett az értékelés tanulságai kapcsán a következő javaslatok, megállapítások születtek: a fejlesztési pénzáramlás reagált a szükségletek eltérésére, a „méltányossági” beruházásnál máshogyan értelmezendő a pénzügyi fenntarthatóság, a monitoring-rendszer fejlesztése szükséges (szükségletbecslés, ellátórendszer teljesítménye, egészségi állapot változása), az egészségügyi finanszírozási rendszer fejlesztése szükséges (állandó ösztönzőkre van szükség), továbbá az alapellátás szerepe erősítendő. Az ebéd utáni harmadik blokkban Dr. Svébis Mihály „Integráció: Kiskunfélegyháza, Kalocsa, Kecskemét” címmel tartott előadást. Levezette, hogy jogi értelemben helyesebb a beolvadás kifejezést használni. Felvázolta, hogy van orvos-szakmai elvárás, azaz javuljon az egészségügyi ellátás színvonala az adott régióban és gazdasági elvárás is, azaz pozitív irányban változzon az ellátás működésének gazdasági fenntarthatósága. A megoldáshoz az anyagi kereteket a TIOP 2.2.6.B pályázat nyújthatja, mindehhez 2012 november-decemberben kezdődött a projekt és a „teljeskörű” integráció 2013 szeptember és december között kell megvalósuljon. Ennek keretében a „back office” területén meg kell szüntetni a párhuzamosságokat, a beszerzéseket egységesíteni és központosítani szükséges, a kiszolgáló tevékenységeket (raktározás, sterilizálás, mosoda stb.) racionalizálni kell, valamint egységesíteni és modernizálni az informatikát. A „front office” területén szükséges változtatások pedig a következők: az adminisztráció egységesítése, modernizálása, a betegek mozgatásának átalakítása (bonyolultabb beavatkozások centralizálása, egyszerűbb beavatkozások decentralizálása, várólista optimalizálása), az ellátó személyzet mozgatása az aktuális igények szerint, a korszerű gyógyító munkát támogató módszerek és felügyeletek kialakítása, valamint ún. „clinical governance” kialakítása az integrált intézményben. Mindehhez nem mellesleg elengedhetetlen feltétel az integrálódó intézmények adósságállományának konszolidációja. Ezután Dr. Kvarda Attila, Hévíz Gyógyfürdő és Szent András Reumakórház Nonprofit Kft. és Városi Kórház, Keszthely, „Együttműködés, vagy integráció?” címmel tartott előadást, melyben a két intézmény együttműködése melletti érveket, indokokat vette először sorra, majd a folyamat ütemtervét ismertette. A felmerült problémák között említette a két intézmény eltérő működési formáit és a különböző tulajdonosokat. Ehhez járul még hozzá a két intézmény közötti 6 km-es távolság, és a más-más klinikai területe. Végigtekintve az összes szempontot, alapvetően a funkcionális és szervezeti integráció lenne megfelelő, azonban az ismert jogi helyzet miatt felmerül a gazdasági társaság közfinanszírozott intézménnyé átalakítása is. A blokk utolsó előadója Dr. Berecz Zsuzsanna, Vasútegészségügyi Nonprofit Kiemelten Közhasznú Kft képviseletében volt. Előadásának címe „Határon áthúzódó telemedicina megoldás: a HURO projekt”. A projekt céljai voltak: térségi integráció, együttműködés az ellátórendszerek (határon átnyúló) együttműködése révén, a távdiagnosztika területén annak fejlesztésével, illetve az ehhez megfelelő tudásanyag, képzések biztosítása, a teleradiológia és egyéb távdiagnosztika eszközrendszerének beszerzése, a működés infrastruktúrális, szervezeti és informatikai rendszerének kialakítása. A lehetőségek között szerepel a pályázatban résztvevő szolgáltatókkal további együttműködés kialakítása, a távleletezés napi munkakapcsolattá alakítása, a Dél-alföldi régióban az integráció kiteljesítése a közfinanszírozott egészségügyi szolgáltatók bevonásával, de továbbmenve a vasút-egészségügyi intézményekben a hálózat további fejlesztése, mivel a Szeged, Pécs, Miskolc, Budapest rendelők között már működik a távleletezés, a Debrecen, Sopron és Szombathely vonal fejlesztése kialakítandó. IME XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2013. MÁRCIUS 25 EGÉSZSÉGPOLITIKA KONFERENCIA A IV. Blokkban Dr. Mihályi Péter tanszékvezető, Pannon Egyetem, volt az első előadó „Indokolt-e területi alapon korlátozni a beutalási rendszert?” c. előadásával. Az előadást cikk formájában lapunk jelen számában olvashatják. Az előadás a regionális szerveződés megvalósíthatóságának kérdését feszegette. A szerinte a jelen ciklusban létrehozott modell hasonlít a szocialista tervgazdaság modelljéhez. A kialakított betegút korlátozás eredményeként nő a hálapénz fontossága, egyre több orvos és szakdolgozó távozik a magánegészségügybe, illetve vállal külföldi munkát. Ennek következtében tovább szűkül az állami ellátó kapacitás, és romlik az eszközök kihasználtsága, amely további betegútkorlátozáshoz vezet. Megoldásként javasolja azt, hogy bárhova beutalható legyen a beteg, ahol a számára szükséges ellátás engedélyezett (államilag finanszírozott), mert a teljesítményarányos finanszírozás (a TVK megszűntetése nyomán) ezt kezelni tudja. A blokk második előadója Dr. Kásler Miklós, egyetemi tanár, az Országos Onkológiai Intézet igazgatója volt. Előadását a magyarországi onkológiai centrumok kialakításának témájában tartotta. Magyarországon 1993 óta, a Nemzeti Rákkontroll Program bevezetésével működnek önálló onkológiai programok, ezek illeszkednek az európaiakhoz. Az előadó beszélt a komplex onkológiai ellátás feladatairól, és az ellátás problémáiról, valamint az ellátás-szervezés feladatairól (lásd részletesen az e lapszámunkban megjelent cikkben). Felvázolta a kívánt ellátási struktúrát és az onkológiai ellátórendszer szintjeit Magyarországra vonatkozóan. Az onkológiai ellátórendszer fejlesztésének lényeges szempontjai az onkológiai hálózat kialakítása mellett az esélyegyenlőség megteremtése a magas színvonalú onkológiai ellátásban, az onkológiai betegellátás szolgáltatásainak és infrastruktúrájának európai szintű megteremtése, valamint az informatikai fejlesztéssel telemedicina szolgáltatás létrehozása a centrumok között. Az onkológiai ellátás fejlesztendő területei a diagnosztika és a daganatok radioterápiája. A korszerű onkológiai hálózat kialakításához EU-s projektek is felhasználásra kerültek és kerülnek folyamatosan (TIOP 2.2.5. 2010. április, TIOP2.2.6/A 2012 december). A blokk és a konferencia utolsó előadója Dr. Mészáros János volt a GYEMSZI részéről a dél-dunántúli TESZK vezetője, előadásának címe pedig „Az egynapos ellátások helyzete Magyarországon”. Az előadás a 2010-2012 közötti 3 év tapasztalatairól adott összefoglalót. Miközben az egynapos ellátás esetszámai növekedtek, a növekedési ütem csökkenő. A cél rövidtávon az aktív fekvőbeteg ellátás tehermentesítése, az egynapos esetszám növelése, betegelégedettség növelése, a finanszírozási szabályozási környezet változtatásával pedig a szolgáltatók ösztönzése. Középtávon a cél a táppénzes napok számának csökkentése, a Szakmai Kollégium Interdiszciplináris Egynapos Tagozatának létrehozása, graduális-, posztgraduális képzés, szakmai elkötelezettség, magas technikai feltételrendszer kialakítása. A célok között szerepel még a Módszertani Központ létrehozása, az infrastrukturális és betegmenedzsment feltételek preferálása a fejlesztéseknél. Említésre került, hogy az egynapos sebészeti világkongresszus Budapesten kerül megrendezésre május elején. A blokkokat termékeny diszkusszió követte. Fő konklúzióként pedig a térségi szervezés, a járóbeteg és egynapos, definitív ellátások preferenciáját vihették magukkal a résztvevők. (Dr. Kásler Miklós, Dr. Mihályi Péter és Dr. Mészáros János előadásának publikációját jelen lapszámunkban olvashatják kedves olvasóink.) Novákné Dr. Pékli Márta Negyed évszázad a vesék védelmében A Budapesti Nephrológiai Iskola egy egyhetes, angol nyelvű nemzetközileg is elismert (30 európai/US CME kreditpont, illetve 50 OFTEX creditpont értékű) nephrológiai kurzus, amit az idén 25 éves Magyar Vesealapítvány szervez. A Semmelweis Egyetemen megrendezésre kerülő esemény egyike a legrégebbi és legismertebb nephrológiai kurzusoknak, ami összesen 58 országból érkező résztvevőt vonzott az elmúlt évek során. Az eseményre 2013. augusztus 26. és 31. között, a huszadik jubileumi alkalommal kerül sor, amire a szervezők több különleges programmal is készülnek. Az egyhetes program során kiváló nemzetközi előadók segítségével tekinthetőek majd át a nephrológia, hipertonológia, dialízis és transzplantáció legfrissebb ismeretei. Az idei előadók között megtalálható lesz a Nemzetközi Nephrológiai Társaság jelenlegi és előző elnöke, valamint az Európai Vese Szövetség – Európai Dialízis és Transzplantációs Társaság jelenlegi és előző két elnöke is. A témakörök a molekuláris kérdésektől egészen a betegágy melletti feladatokig terjednek, magukba foglalva a tudományos újdonságoktól a klinikai tapasztalatokig szinte mindent. A workshopok során lehetőség nyílik majd kiscsoportos közvetlen megbeszélésekre, ahol a résztvevők bemutathatják saját tapasztalataikat és feltehetik kérdéseiket. A programnak része lesz a legmodernebb dialízis és kutató központok meglátogatása is. A 2013-as Budapesti Nephrológiai Iskolát a 11. Nemzetközi Bor és Egészség Szimpóziummal együtt, valamint a 8. Vese Világnaphoz csatlakozóan tartják majd meg. Az esemény honlapja: http://bns-hungary.hu/ 26 IME XII. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2013. MÁRCIUS
