A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA PROGRAMALKOTÁS és a szűrési programokban való részvételük segítése. Fontos, hogy ezek a betegség megelőzést szolgáló programok ne a betegellátás keretei között folyjanak. – Az eddig elmondottakból látszik, hogy bőven van helye a 3,7 milliárd forintnyi támogatásnak… – Ez egy jól finanszírozott program. Fizetni tudjuk belőle a nem szorosan az egyes praxisokhoz kötődő szakemberek bérét, a praxisokban dolgozók pluszmunkáját, a többlet vizsgálatok költségeit. – A praxisok felszereltségén is javítanak? – Új berendezések beszerzésével még várunk. Fel kell mérjük a praxisok jelenlegi felszereltségét, és azt, hogy valóban értelmesen és hatékonyan használják-e a rendelkezésre álló eszközöket, az elvégzett vizsgálatok milyen mértékben segítik a definitív ellátást. Például: a tapasztaltak alapján szeretnénk eldönteni, hogy praxisonként legyen-e egy-egy kislabor, vagy elég, ha kettő vagy talán három használ egyet. Csak ezek után érdemes gondolnunk további eszközfejlesztésekről. A beteg jelenlétében elvégezhető diagnosztikai vizsgálatokra törekszünk, mert már vannak tapasztalataink arról, hogy sokkal együttműködőbben fogadják a betegek a – pl. vércukorszint-mérő – vérvizsgálatok esetében a helyben és azonnal megszülető eredményeket és az azokat követő orvosi utasításokat, illetve ajánlásokat, mint azokat, amelyeket több napos várakozás után közlünk velük. – Biztosított az alapellátási modell-kísérlet szakellátási háttere? Elsősorban arra gondolok, hogy az intenzív szűrőprogramok következtében várhatóan megszaporodnak majd a szakorvosi ellátást igénylő esetek. Lesz elegendő kapacitás ezek ellátására? Például lesz elegendő urológus az újonnan felfedezett prosztata problémák megoldására? – Nem tudok erre egyértelmű választ adni. A modellkísérlet konzorciumi partnere az OEP és a GYEMSZI, a szükséges számításokat ők kell elvégezzék, ha problémák keletkeznének – pl. nincsen a területen elegendő számú szakorvos vagy kevés az engedélyezett óraszám – nekik kell megoldaniuk. A programban van anyagi fedezet az ilyen jellegű problémák megoldására. Mindenesetre mi – mármint az OALI – megint nekirugaszkodunk az évtizedek óta megoldatlan problémának: az alapellátás és a szakellátás szerves összekapcsolásának. Valahogy azt kellene elérni, hogy közös döntés alapján, szakmailag korrekt módon, se nem túl korán, se nem túl későn kerüljön sor a beteg szakellátásba való átvételére. – Hasznosítják a háziorvosok meglévő egyéb szakképesítéseit? – Ez a program ezt nem célozza meg. Részben, mert esetleges, részben mert – a közhiedelemmel ellentétben – a háziorvosok második, harmadik szakképesítése többnyire nem valamely klinikai szakma, hanem foglalkozás-egészségügy, gyermekorvoslás vagy belgyógyászat. – Összességében mit kíván ez a program elérni? – Elsősorban természetesen az adott térségek lakói egészségi állapotának érzékelhető javítását. Eközben modellezzük, hogy a hátrányos helyzetű településeken miként és milyen szereplőkkel lehet biztonságos alapellátást nyújtani. Ugyanakkor pontosan felmérjük, hogy az alkalmazott módszerekkel, a praxisközösségekben kialakított gyakorlattal mennyi pénzből, miként és milyen mérhető egészségnyereséget tudunk elérni. Végezetül: a modell-kísérlet alapján ajánlást tudunk majd tenni az alapellátás megújítására. NAL Közös Képzési Program kidolgozása és megvalósítása az idegtudományok területén Az Európai Unió támogatásával a Debreceni és Nagyváradi Egyetemek szakemberei olyan határon átnyúló képzési rendszert fejlesztettek ki az idegtudományok területén, amely közös idegtudományi MSc képzési program lehetőségét teremti meg. Az 1 éves futamidejű program megvalósítása 2013. június 30-án fejeződik be. A projektet megvalósító szakértőcsoport tagjai jelentős nemzetközi tapasztalatokkal rendelkeznek mind az egyetemi oktatás, mind a tudományos kutatás területén. A szakértőcsoport a projekt megvalósítása során olyan – előadásokon és gyakorlati munkán alapuló – modern képzési rendszert dolgozott ki, amelynek segítségével a hallgatóknak hatékony módon lehet tanítani az idegtudományok elméleti kérdéseit és vizsgáló módszereit. A képzésbe 20 olyan hallgatót vontak be – a határ mindkét oldaláról 10-et –, akik már egyetemi diplomát szereztek a biológia, fizika, kémia, matematika, vagy az orvos- és egészségtudományok területén. Az elméleti képzés mellett olyan laboratóriumi környezetet hoztak létre, amiben a hallgatók megtanulhatják az idegtudományi kutatásokban használt legmodernebb vizsgáló módszereket is. A 198.000 euróval támogatott projekt a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 keretében valósult meg (www.huro-cbc.eu), az Európai Unió támogatásával, az Európai Regionális Fejlesztési Alap, valamint Magyarország és Románia társfinanszírozásával. A program célja közelebb hozni egymáshoz a határmenti térségben élő embereket, közösségeket és gazdasági szereplőket az együttműködésbe bevont térség közös fejlesztésének elősegítése érdekében, a határmenti térség alapvető erősségeire építve. Forrás: DE OEC Külső Kapcsolatok Központ 16 IME XII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2013. JÚLIUS-AUGUSZTUS
