A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
Beköszöntő Tisztelt Olvasó! Köszöntöm az egészség-gazdaságtani különszámban, amely a VIII. IME-META Országos Egészséggazdaságtani konferencia anyagaiból összeállított válogatást tartalmazza. „Lehetőség vagy átok a válság?” A konferencia mottója továbbra is érvényes abból a szempontból, hogy a válság életünk számos területen változásokat kényszerített ki, az előállt új helyzetek pedig nemcsak új feladatokat, hanem egyben új lehetőségeket is jelentenek. Meggyőződésem, hogy a 2013-as évvel lezárhattunk egy nehéz időszakot és az elkövetkező évek stabilitást hoznak majd, amelyben megkezdődhet az építkezés, az átalakulás. A válság egyik hozadéka volt, hogy tömegeket döbbentett rá arra, hogy az eddig természetesnek elfogadott és követendőnek tartott gazdasági és társadalmi berendezkedésünk nem tartható fenn már rövidtávon sem. Mindez párosult azzal a felismeréssel, hogy a nagy ellátórendszerek nem lesznek képesek a társadalmi igényeknek megfelelő szintű szolgáltatásokat nyújtani. Ez felkeltette az önmagunkról való gondoskodás igényét, amely alapvető szemléletváltozást is jelent. Az egyének szintjén egyre inkább tükröződik a tudatosság az egészségmegőrzés, a megelőzés, a testmozgás, az egészséges táplálkozás és az életmódváltás területén, amelyre hajlandóak vagyunk forrásainkat átcsoportosítani, pl. lemondani bizonyos fogyasztási szokásokról. Az átalakuló igények pedig a termelés szerkezetének átalakulását is magukkal hozzák, a tömegtermelés helyett egyre nagyobb igény jelentkezik a manufaktúrákban készülő bioélelmiszerek és a természetes (bio)termékek előállítása iránt. Ez a szemléletváltás nem hagyja érintetlenül az életünket talán legnagyobb mértékben meghatározó ellátórendszert, az egészségügyet sem. Az egészségügyi ellátás minőségével szembeni társadalmi elvárások nőnek, amely az egészségügyi személyzet és a betegek közötti konfliktusok növekedését vetíti elő. Mindez előbb-utóbb magától is bekövetkezett volna, a válság csak felgyorsította az eddigi folyamatokat. Az elvárások átalakulnak és egyre inkább személyre szabott terápiát szeretnének kapni a betegek, azt, hogy az egészségügyben velük személyesen foglalkozzanak, kellő időráfordítással és odafigyeléssel, és emellett definitív megoldásokat szeretnének egészségügyi problémáikra. Egyre erősödik a betegek vásárlói tudatossága, ma már alapvető elvárás, hogy a rendelőkben ne kelljen hosszú időt várakozással tölteni és időpontra lehessen érkezni, vagy az is, hogy a betegek egyre inkább beleszólnak abba, hogy milyen minőségű ellátást kapnak. Mindezek a folyamatok visszaköszöntek az egészségügy aktuális folyamataival foglalkozó konferencia programjában is. Izgalmas előadások elemezték és mutatták be, milyen válaszokat ad a rendszer a válságra az egészségügyi finanszírozás területén, a szakmai területen pedig a személyre szabott orvoslás, a célzott genetikai vizsgálatok, géndiagnosztika, az onkológia, a ritka betegségek, a prevenció és a vakcináció újdonságai kerültek a résztvevők elé. Hagyományainkat a 2014-es évben is szeretnénk folytatni és bővíteni, megtartva a jól bevált elemeket, mint pl. az idegen nyelvű szekció. Segítségével a hazai szakemberek és a döntéshozók számára elhozhatjuk azokat a hasznos ismerteteket és jól bevált példákat, amelyek bevezetése vagy adaptálása a hazai gyakorlatba is előnyös volna. Angol nyelvű honlapunkkal is, annak lehetőségeit kihasznáva, a nemzetközi nyitás céljaihoz szeretnénk hozzárendelni. Továbbra is foglalkozunk az egészségügyi rendszerünk hatékonysági és fenntarthatósági kérdéseinek elemzésével a különböző szinteken, a betegségregiszterek és az egészségügyi rendszer működésének és eredményességének mérése kérdéseivel. Az elektronikus adatkezelés és az egészségügyi informatika kulcskérdés marad a felelősségteljes egészségpolitikai döntés-előkészítéshez. A válság egy lépéssel hátrább kényszerített bennünket és ráébresztett, hogy a gazdaságunk szerkezetéről alkotott véleményünkön változtatni kell, hogy a folyamatos pénzügyi növekedés hitére és a hitelezésre épített gazdasági modell hosszú távon nem működhet. Megtörténtek azok az egyensúlyteremtő gazdasági intézkedések és megszorítások, melyek következtében stabilizálódni látszanak a gazdasági alapok. Az egészségügyben is tisztábban látszanak a működési keretek, ezen belül kialakult egy egyensúlyi állapot, látszik, hogy jelentős forrásbővülésre a jövőben sem lesz lehetőség, így a meglévő források hatékonyabb felhasználásával lehet a jelenleginél magasabb színvonalú ellátást megvalósítani és új terápiákat finanszírozásba vonni. Lapunk, ahogy eddig is tette, továbbra is elkötelezett mindezen folyamatok és az új eredmények bemutatása mellett. Szívből reméljük, hogy gyűjteményes lapszámunkkal sikerült kedvet csinálnunk azok számára is, akik 2013-ban nem tudtak részt venni a konferencián és azt is, hogy velük 2014-ben már lesz alkalmunk találkozni. Dr. Kósa József Az Egészség-gazdaságtan rovat vezetője IME XII. ÉVFOLYAM EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN KÜLÖNSZÁM 2013. DECEMBER 3
