IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

A hepatitis C kezelése mára „csak” szervezési és anyagi kérdéssé vált

  • Cikk címe: A hepatitis C kezelése mára „csak” szervezési és anyagi kérdéssé vált
  • Szerzők: Dr. Makara Mihály
  • Intézmények: Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Szent László Kórház telephely
  • Évfolyam: XIII. évfolyam
  • Lapszám: 2014. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 29-31
  • Terjedelem: 2
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: INFEKTOLÓGIA

Absztrakt:

A hepatitis C szűrése, diagnosztikája és kezelése is leegyszerűsödött az utóbbi időkben. A betegség mára teljes mértékben gyógyítható, és így megelőzhető a cirrhosis és a májrák kialakulása. Rizikó alapú és korcsoportok szerinti szűrés és megfelelő interferon-mentes kezelések bevezetése szükséges a betegség eliminálásához. A cél eléréséhez nemzeti hepatitis stratégia kidolgozása javasolt.

Angol absztrakt:

Treatment of hepatitis C became just a matter of organization and financing. Recently, screening, diagnosis, and treatment of chronic hepatitis-C became easier. The disease became completely curable which can prevent the development of cirrhosis and hepatocellular carcinoma. Elimination of hepatitis C can now be achieved by risk-based and age-based screening strategies, and appropriate interferon-free therapies. Nationwide strategy is warranted to achieve this goal.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KLINIKUM INFEKTOLÓGIA A hepatitis C kezelése mára „csak” szervezési és anyagi kérdéssé vált Dr. Makara Mihály, Egyesített Szent István és Szent László Kórház-Rendelőintézet Szent László Kórház telephely, Központi Felnőtt Szakrendelő A hepatitis C szűrése, diagnosztikája és kezelése is leegyszerűsödött az utóbbi időkben. A betegség mára teljes mértékben gyógyítható, és így megelőzhető a cirrhosis és a májrák kialakulása. Rizikó alapú és korcsoportok szerinti szűrés és megfelelő interferon-mentes kezelések bevezetése szükséges a betegség eliminálásához. A cél eléréséhez nemzeti hepatitis stratégia kidolgozása javasolt. Treatment of hepatitis C became just a matter of organization and financing. Recently, screening, diagnosis, and treatment of chronic hepatitis-C became easier. The disease became completely curable which can prevent the development of cirrhosis and hepatocellular carcinoma. Elimination of hepatitis C can now be achieved by risk-based and age-based screening strategies, and appropriate interferon-free therapies. Nationwide strategy is warranted to achieve this goal. A hepatitis C szűrésére az utóbbi években számos gyorsteszt jelent meg, melyek 15-20 perc alatt bárhol elvégezhetőek és eredményeik megbízhatóak. A 2014-es amerikai szakmai irányelv az 1945-65 között születettek szűrését ajánlja első helyen. Hazánkban a fertőzöttek nagy része ennél szélesebb korcsoportban található: az 1940-70 között születettek között van a kezelt betegek 70%-a a Hepatitisz Regiszter adatai szerint. Az amerikai ajánlás a korcsoportokon kívül rizikócsoportokat jelöl meg: az 1992 júliusa előtt vérben-, vérkészítményben részesülteket, a hemodializáltakat, az egészségügyi dolgozókat, a nem megfelelő higiéniai BEVEZETÉS Kevés annál szörnyűbb élmény van, mint amikor egy könnyen diagnosztizálható és kezelhető betegségben hal meg egy beteg. Ilyenkor minden lelkiismeretes kezelőorvost hosszasan gyötör a bűntudat, hogy miért is nem diagnosztizálta a beteget időben. A helyzet emlékeztet a „gondatlanságból elkövetett emberölés” jogi esetére, még ha ez ritkán is kerül kimondásra. Tudományos szempontból mára a hepatitis C a fenti helyzetnek megfelelő új kategóriába került: felismerése szűrővizsgálattal egyszerű, diagnosztikája egyértelmű, kezelése megoldottá vált. Sajnos hazánkban a csendes gyilkosnak is nevezett krónikus hepatitis C-s esetek többsége ma is diagnosztizálatlan; nincsenek szűrőprogramok, és ennek ellenére a kezeléshez való hozzájutáshoz várólisták alakultak ki. Megoldást csak egy átfogó cselekvési terv, és összességében nagyobb figyelem jelenthetne. Ez a cikk a szűrés, a diagnosztika és a kezelés újdonságaira koncentrál. SZŰRÉS Hazánkban a kb. 50 000 hepatitis C vírus RNS pozitív betegből kb. 20 000-et ismerünk, és alig 10 000-et kezeltünk. Mivel védőoltás nincs, szűrés nélkül erőfeszítéseink csak korlátozott eredményre vezethetnek, a fertőző betegség terjedését nem lehet megállítani. 1. ábra Kérdőív a krónikus vírusos májgyulladás rizikótényezőinek felmérésére (társszerzők engedélyével közölve) IME XIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2014. DECEMBER 29 KLINIKUM INFEKTOLÓGIA körülmények között tetováltakat, mindazokat, akik életükben valaha börtönben voltak, továbbá az intravénás és intranazális kábítószer-élvezőket, a HIV fertőzötteket, valamint a magas transzamináz értékekkel rendelkező betegeket. Hazánkban a rizikótényezőket felmérő és értékelő kérdőív került kidolgozásra és validálásra (1. ábra). Ezen kérdőív segítségével a fertőzöttek 70-80%-a kiszűrhető lenne. A 2014 szeptemberében felújított magyar ajánlás is elsősorban a rizikótényezők jelentőségét hangsúlyozza, illetve az ismeretlen eredetű májbetegségben szenvedők szűrővizsgálatát, és a kérdőív használatát ajánlja. Az egészségügy vezetőinek kettős felelőssége van tehát: • az egészségügyi dolgozók szűrése, • az intézmény vagy háziorvosi körzet betegei számára a kérdőív kitöltésének és értékelésének lehetőségét kell biztosítani. A kiszűrt betegeket el kell juttatni a hepatológiai centrumok valamelyikébe, ahol az országos protokoll alapján megtörténik a kivizsgálás és a szakszerű kezelés. Fontos látnunk azt is, hogy a hepatitis C egy 20-50 év alatt zajló betegség, melynek során az idült gyulladás következtében a májszövet helyét nagyon lassan kötőszövet foglalja el. A kezelés csak cirrhosis stádiumában válik sürgőssé, tehát enyhébb stádiumokban a terápiával lehet "kicsit" várni. Ha azonban a betegek szűrése nem történik meg, akkor nem a legindokoltabb, legsürgősebb kezeléseket végezzük el az adott keretekből, hanem csak azokat kezeljük, akiket ismerünk. Jelenleg egyébként az enyhe, középsúlyos felismert betegek is kezelésben részesülnek. DIAGNOSZTIKA A hepatitis C vírusfertőzésben a gazdaszervezet immunrendszere harcol a vírusfertőzéssel, elsősorban a májon belül. A küzdelem eredményét és a kezelés során használt gyógyszereket, illetve a kezelés időtartamát is ezen tényezők határozzák meg, nevezetesen az immunrendszer állapota, a vírus genotípusa, illetve a máj kötőszövet-mennyisége. A genetika rohamos fejlődésével egyre részletesebben megismerjük az ember, illetve a kórokozók genetikai variánsainak jelentőségét. A szervezetben lévő vírusok genotípusai és aktuális variánsainak ismeretében egyre pontosabban tudjuk meghatározni a kezelésben használható gyógyszerek optimális kombinációját. A májkötőszövet mennyiségének meghatározására ma már ritkán szükséges májbiopszia elvégzése. A fibroscan vizsgálat és a szerológiai tesztek nem csak a májkötőszövet mennyiségére vonatkozóan adnak pontos információt, hanem a máj zsírtartalmának megítélésére is alkalmassá váltak. Utóbbi egyébként a metabolikus szindróma, illetve a gyógyszer mellékhatások felmérésében is jelentős. A fibroscan vizsgálat értéke előrehaladottabb állapotokban jól jelzi a portális nyomásfokozódás kialakulásának és szövődményeinek veszélyeit is. 30 IME XIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2014. DECEMBER KEZELÉS A 15 éve bevezetett, és azóta is alkalmazott pegilált interferon és ribavirin kezelést lassacskán (a fejlett országokban gyorsan) kiszorítják az interferon-mentes kezelések. Ma ezen készítmények a vírusra közvetlenül hatva, megfelelő kombinációban, 8-24 hetes kezeléssel jóval 90% fölötti eredményt biztosítanak. Az eredmény a vírus teljes kiirtása a szervezetből (a kezelés után 3-6 hónappal megnézve sem található vírus a szervezetben). A gyógyszereket az 1. táblázat foglalja össze. 1. táblázat A hepatitis C vírus ellen ható direkt antivirális szerek: törzskönyvezett szerek() és törzskönyvezés előtt álló vegyületek. * Csak Japánban törzskönyvezett. ** Az Egyesült Államokban sofosbuvirral fix dózisú kombinációban törzskönyvezett. Forrás: [1] A közelmúltban törzskönyvezett, illetve törzskönyvezés alatt álló legújabb gyógyszerek regisztrációs vizsgálatai során szinte minden betegcsoportban 95% feletti gyógyulási arányt értek el, sőt a legerősebb kombinációk esetén az összevont sikertelenségi arány virológiai szempontból 2% alatti volt, és mellékhatásokat csak ritkán, illetve jelentéktelen mértékben észleltek (fejfájás, hányinger, szédülés; ezek aránya alig tért el a placebóétól). Számos gyógyszerkísérletben vehettek részt hazai betegek is, összesített gyógyulási arányuk megfelelt a nemzetközi adatoknak. Az interferon plusz ribavirin kezelés során tapasztalt kedvezőtlen prediktív tényezők (magas vírusszám, cukorbetegség, kövérség, rassz) a mostani kezelések során már jellegzetesen nem játszanak szerepet, ezzel szemben a cirrhosis megléte, illetve előrehaladottabb foka továbbra is megnehezíti a kezelést: hosszabb kezelési sémák, illetve olykor ribavirin hozzáadása szükséges a vírus legyőzéséhez. A legújabb gyógyszer-kombinációkkal már azok a betegek is kezelhetők, akiknek májbetegsége igen előrehaladott, és a korábbi interferon kezelések ellenjavalltak voltak, mint például thrombocytopenia vagy ascites esetén. Ezzel természetesen megnőtt a kezelhető betegek száma. Továbbra KLINIKUM INFEKTOLÓGIA sincsenek viszont megfelelő adatok a Child-Pough C állapotú betegek kezelésére. Az új, interferon-mentes kezelések kiválóan hatnak azon betegek számára is, akik a korábbi interferon alapú kezelésekre nem reagáltak. Fontos tehát az, hogy ezen remény- vesztett betegeket is értesítsük az új kezelések lehetőségéről. Ma kijelenthetjük, hogy a hepatitis C felismerésének és kezelésének orvosi kérdései gyakorlatilag megoldottak, a betegség eliminálhatóvá vált, mostanra „csak” szervezési és anyagi kérdések maradtak. IRODALOMJEGYZÉK [1] Hunyady Béla, Gervain Judit, Horváth Gábor, Lengyel Gabriella, Pár Alajos, Szalay Ferenc, Telegdy László, Tornai István, Werling Klára, Makara Mihály: C-vírus he- patitis diagnosztikája, antivirális kezelése, kezelés utáni gondozása. Magyar konszenzusajánlás. Megjelenés alatt: Orvosi Hetilap A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Makara Mihály orvosi diplomáját 1983-ban „summa cum laude” minősítéssel szerezte meg a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán. 1988-ban belgyógyászat, 1991-ben trópusi betegségek szakvizsgát tett. Egyetemi tanulmányai befejezése (1983) óta a Fővárosi Szent László Kórház alkalmazásában áll. Először a II. sz. Belgyógyászati Osztályon, 1988 óta az I. sz. Belgyógyászati Osztályon osztályos orvos, majd 1992-től a III. sz. Belgyógyászati Osztályon adjunktus, 1995 óta főorvos. Ezt követően 1999. június 1-től a Központi Felnőtt Szakambulancia vezetője, majd 2000. áprilistól szerződéses orvosa vagyok. 1996 óta kurátorként vesz részt a Májbetegekért Alapítvány munkájában, melynek elsődleges célja a májbetegségben szenvedők magasabb színvonalú ellátásának segítése. E minőségében minden évben aktívan részt vesz a szakmai protokollok kidolgozásában, aktualizálásában, szűrőprogramok és kongresszusok szervezésében. I. Betegbiztonsági Konferencia A Magyar Betegbiztonsági Társaság és Semmelweis Egyetem I. sz. Sebészeti Klinika szervezésében Budapest, Danubius Hotel Flamenco 2015. március 19-21. IME XIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2014. DECEMBER 31