IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Beszámoló az IME XV. Szolgáltatásmenedzsment (Outsourcing) Konferenciájáról

  • Cikk címe: Beszámoló az IME XV. Szolgáltatásmenedzsment (Outsourcing) Konferenciájáról
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XIII. évfolyam
  • Lapszám: 2014. / 10
  • Hónap: december
  • Oldal: 28-28
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KÓRHÁZMENEDZSMENT

Absztrakt:

2014. november 12-én tartotta az IME – Egészségügyi vezetők szaklapja – a XV. Jubileumi Szolgáltatás-menedzsment (Outsourcing) Konferenciáját. A bevezetőben Tamás Éva lapigazgató a résztvevők üdvözlése után megemlékezett Nagy András László kollégánkról, aki nemrég hosszú betegség után eltávozott közülünk.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Beszámoló az IME XV. Szolgáltatásmenedzsment (Outsourcing) Konferenciájáról 2014. november 12-én tartotta az IME – Egészségügyi vezetők szaklapja – a XV. Jubileumi Szolgáltatás-menedzsment (Outsourcing) Konferenciáját. A bevezetőben Tamás Éva lapigazgató a résztvevők üdvözlése után megemlékezett Nagy András László kollégánkról, aki nemrég hosszú betegség után eltávozott közülünk. A nyitó előadást Dr. Gyüre István „Az outsourcing értelmezésének és megítélésének alakulása a hazai egészségügyben” címmel tartotta. A bevezetésben ismertette, hogy a 2001. és 2014. közötti 15 konferencián 194 előadás hangzott el e témakörben. Beszélt az outsourcing értelmezésének, szerepének változásáról az eltelt időszakban, és javaslatot tett olyan „outsourcing metodiká”-ra, amely az egészségügy működésének fejlődését képes szolgálni minden szinten, figyelembe véve a rendelkezésre álló erőforrásokat és a lehetséges működési modelleket. Horváth Péter, a Nyírő Gyula Kórház gazdasági igazgatója „Rezsicsökkentés házon belül” címmel a kórház energetikai megtakarításának megvalósítási tervéről, illetve a már megtett lépésekről beszélt. Dr. Szabó Géza, a balassagyarmati Dr. Kenessey Albert Kórház és Rendelőintézet igazgatója „Környezetvédelem és gazdaságosság – Fűtéskorszerűsítés tapasztalatai a Kenessey Albert Kórházban” címmel tartott előadást. A kórházban 109 562 m3 fűtendő légtérfogat található, mely 16 db hő-központra kapcsolt 25 épületből áll. A fűtéskorszerűsítés a rossz műszaki állapot és a karbantartási hiányosságok miatt vált szükségessé; a kazánok hatásfoka 60% alatti volt, és ezt tovább rontotta a távvezeték-kör, valamint a hő-központok állapota. A pályázati próbálkozások 2008-ra vezettek eredményhez, melynek eredményeként a 2007-es állapothoz képest jelentős (32-46%os) költségmegtakarítást értek el, és így évente 2099 tonna ÜHT (üvegház hatású gáz, CO2) kibocsátás szűnik meg. A rendszer 2023-ra a kórház tulajdonába kerül és hátra van még a szekunder rendszer felújítása. Dr. Battyány István a „Távdiagnosztika előnyei, hatása, helye a napi gyakorlatban” című, igen sok érdekességet felvonultató előadásában ismertette a telemedicina jelenleg alkalmazott területeit. Beszélt a távdiagnosztikáról, a teleradiológiai szolgáltatás megvalósulási formáiról Magyarországon, illetve hogy azt miként lehet biztonságossá tenni. Előadásában kitért a szolgáltatást igénybe vevő egészségügyi intézmény felelősségére is. Ezután ismertette egy teleradiológiai állomás hardware és software igényét, továbbá azt, hogy hogyan jöhet létre a sikeres kommunikáció. Hangsúlyozta a protokollok és a korszerű minőségbiztosítás fontosságát. Összességében megállapította, növekedett a távdiagnosztika jelentősége a napi gyakorlatban. Dr. Liszt Ferenc „Merre tart a magyar laboratóriumi diagnosztika?” címmel tartott prezentációja érdekes felmérésekről is beszámolt. A többszintű felmérés az MLDT (Magyar La- boratóriumi Diagnosztikai Társaság) 10 vezetőjének véleményét mélyinterjú formájában kérte ki, míg a 150 fős MLDT tagságot online kérdőívvel kereste meg. E mellett a társszakmák (20 fő), valamint a kórházigazgatók (8 fő) képviselőinek véleményét is kikérték a laboratóriumi medicináról. Lényeges megállapítás, hogy kevés fiatal van a szakmában, az átlag szakmában eltöltött idő 22 év, a 150 főből 14% a 39 év alatti szakember. Míg az orvos-szakma nem tartja a legelismertebb szakmának, addig a betegek a középmezőnybe helyezték elismertség szempontjából a labordiagnosztikát és 99%-ban nem tartják jónak a finanszírozást a szakmai területen. Jövőbeni célként a folyamat- és a laboratóriumok számának optimalizálását, a felesleges vizsgálatok minimalizálását, a lakosság jobb tájékoztatását és a reputáció növelését tartják. A felmérésről készült részletes publikációt az IME 2014 6. lapszámban olvashatják kedves olvasóink. A blokk utolsó előadója Csordás Adrienn, a Petz Aladár Megyei Oktató Kórház ápolási igazgatója összefoglalta, hogy mit tudnak hozzátenni a problémák megoldásához azok a szakdolgozók, akik a nem közfinanszírozott ellátásban dolgoznak. A második blokk első előadója, Dr. Belicza Éva, a betegellátók akkreditációja a biztonságos betegellátásért (BELLA) projektet mutatta be. A BELLA projektről részletesen a 9. (novemberi) számunkban (23-24. oldal) olvashatnak. Dr. Papp Magor, az OALI szakmai vezetője” Az Alapellátás-fejlesztési Modellprogram aktualitásai” címmel tartott előadást. Ismertette, hogy a Modellprogramban 4 hátrányos helyzetű kistérségben 4x6 praxis, 16 településen, közel 50.000 lakost érintően vesz részt. A cél a hatékony csapatmunkával javuló ellátás biztosítása, nagyobb esélyegyenlőség érvényesülésével, mely során érdemi egészségfejlesztés, egészségnevelés történik, javul a gondozás minősége, csökkennek az adminisztratív terhek, mindezt döntéstámogató informatika háttérrel segítve. Surguta András a GYEMSZI Uniós Projekt Igazgatóság projektmenedzsere a TÁMOP 6.2.7. projekt eredménytermékeit ismertette, így elsőként a képzésfejlesztést, másodikként a MENTA (Mobil EgészségNapló és Tájékoztató Alkalmazás) programot, harmadikként pedig a Tanácsadói Kontakt Center létrehozását és működtetését. Bővebben lapunk jelen számában olvashatnak e témáról. Dr. Szűcs Miklós előadásában bemutatta a Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikáján létrejött Uroonkológiai Centrumot és hangsúlyozta, milyen jelentős változások történtek az utóbbi időben az urológia területén, mind elméleti, mind gyakorlati téren. Ez magával hozta azt, hogy a határterületi szakmák egyre inkább specializált centrumokban tudnak hatékonyan gyógyítani. Összefoglalójában hangsúlyozta, az azonos intézetben végzett sebészeti és gyógyszeres onkológiai ellátás a betegek követése szempontjából és a komplex ellátás eredményeinek megítélése szempontjából is hasznos. A daganatok IME XIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2014. DECEMBER 27 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT urológiai következményeinek ellátása speciális interdiszciplináris szemléletet követel és kezelése is célszerűbb ezekben a központokban, ahol sok tapasztalat összegyűlik. Az előadás második részében a Kontinencia Centrumot és a hozzá kapcsolódó urodinamikai laboratóriumot mutatta be. Ez a szakterület az utóbbi 15 évben óriási fejlődésen ment keresztül, így lehetővé vált a hatékonyabb, minőségi betegellátás, rövidebb lett várólista. A harmadik blokkban először Dr. Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő „A magánfinanszírozás helyzete, lehetséges szerepei a magyar egészségügyben” címmel arról beszélt, hogy a szakmapolitika számára az egészségügy még mindig az OEP által finanszírozott egészségüggyel azonos, ami már régen nem igaz. A magánegészségügy ugyanis csendben, de erőteljesen fejlődik, viszont ellenőrizetlen és nem egyértelműen tisztázott szerepű terület. Ma a magánszolgáltatás már egyre inkább hiánypótló, azonban jelentős magánforrások kevesebb egészségnyereséggel költődnek el, mint lehetne, a szféra felett nincs megfelelő szakmai kontroll, kiveszi a pénzt és az orvost az OEP finanszírozott egészségügyből, és számos más gond is adódik. Magyarországon az OECD és a EU viszonylatában is a legalacsonyabb a közfinanszírozás aránya, melyhez kirívóan alacsony szervezett magánfinanszírozási hányad társul, a kockázatkezelt hányad igen alacsony, ezért nagy az egyének pénzügyi kitettsége. Az egészségpénztárak jelentős terhet vesznek le a munkavállalók válláról, azonban nem hoz érdemi egészségnyereséget, a kártyával nagyjából csak a társadalombiztosítás által támogatott gyógyszereket, vagy segédeszközt váltanak ki. A lakosság sokat költ nem bizonyított hatásosságú, ún. „egészség-szolgálatásra”. A köz és a magán együttélésében talán a szervezett és ellenőrzött együttélés lenne a pillanatnyilag jó megoldás, hiszen megvan a veszélye annak, hogy az egészségügy kettészakad. Viszont nincs két egészségügyre való orvosgárdánk és egy második egészségügy fenntartásához meg nem elég gazdag az elit. Dr. Papik Kornél, a Budai Egészségközpont ügyvezető igazgatója előadásában felvetette, hogy hol a helye a magánegészségügynek az ellátórendszerben, valamint a tudatos vásárló kérdését az egészségügyben, azaz hogy miért választunk adott esetben magánszolgáltatót. Beszélt arról, hogy milyen szolgáltatást garantál a közfinanszírozás, és hogy mik a magánszolgáltatók versenyelőnyei és hátrányai, működésük nehézségei. A közfinanszírozott kórházak lehetőségei mellett az is szóba került, hogy vajon helyes-e, ha közfinanszírozást kap magánszolgáltató. A Budai Egészségközpont tevékenységével kapcsolatos adatok, így pl. az, hogy 3 telephelyen, 8 külső helyszínnel, 1 kórházi háttérrel, 42 szakterületen, 390 munkatárssal, évi 260 000 vizsgálatot és 2800 műtétet végeznek 151 000 privát betegen, 220 szerződött vállalattal, magukért beszélnek abból a szempontból, hogy munkájukra igenis nagy szükség van. Dr. Tamás László János, a győri Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (PAMOK) igazgatója az „Egészségügyi magánellátás lehetősége és szerepe a közszolgáltatóknál” címmel tartott előadást. A Kórház nagytérségi szerepet is betölt, de egyben városi kórház is, valamint széleskörű oktatási, továbbképzési és kutatási szerepe is van, továbbá folyamatos fejlesztések, 28 IME XIII. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2014. DECEMBER beruházások terepe az utóbbi években. Felmerül a kérdés, hogyan illik ebbe a nem közfinanszírozott ellátás? Erre az európai példák alapján az állami egészségügyi ellátás mellett megjelenő differenciált igények, a magasabb szinten elvárt szolgáltatás miatt van szükség. Ennek többletforrás igénye van, ami csak a nem közfinanszírozott forrásból teremthető elő. A magánfinanszírozás lehetséges módozatai: a részleges magánellátás (co-payment) a közfinanszírozott „biztosítási csomag” felett (emelt szintű hotelellátás, választott szakorvos, ápolási szolgáltatások, választható orvos-technológia, eszköz, – pl. implantátum, várakozásmentes ellátás, területen kívüli, esetleg beutaló nélküli ellátás) lehet. Emellett megjelenik a teljes nem közfinanszírozott/magánellátás, amely lehet menedzserszűrés, foglalkozás-egészségügyi ellátások, külföldi beteg nem sürgős ellátása, magyar beteg által kezdeményezett magánellátás, humán klinikai vizsgálatok során végzett ellátás. Végül az előadó összefoglalta a PAMOK-ban megvalósult és fejlesztés alatt álló nem közfinanszírozott tevékenységeket, mint pl. az épületrész, vagy helyiség-bérbeadás, gyógyszer ellátás, diagnosztikai tevékenység, labor, képalkotó vizsgálatok, 4 D UH kiajánlása, bérsterilizálás, krónikus ápolás, emelt szintű hotelszolgáltatás, humán klinikai vizsgálatok, foglalkozás egészségügy, menedzserszűrés, külföldi hadtest ellátás, eü. bróker szolgáltatás, oktatás,képzés. A lehetőségek határát azonban a kórház teherbíró képessége, a fizetési hajlandóság és az aktuális egészségpolitika jelöli ki. Dr. Rékassy Balázs, egészségpolitikai szakértő a „Virágzik-e minden virág? Valóban gyógyíthat-e és lehet-e profitábilis a hazai magánegészségügy?” című előadásában arról beszélt, hogy a forráshiányos állami egészségügy és jelen formájában szabályozatlan, minőségbiztosítás nélküli magánegészségügy van jelen hazánkban, mely szereplőket veszi sorra és jellemzi őket, valamint a merre tovább kérdésre keresi a választ. Az előadás első része alapján készült cikk az IME 9. számának vitaindító cikke volt, második részét, amely a szolgáltatók tipizálását tartalmazza, jelen lapszámunkban olvashatják. A kerekasztal beszélgetést Dr. Kincses Gyula egészségpolitikai szakértő koordinálta és „Vita a magánegészségügyrőldiszkusszió meghívott vendégeinkkel” címmel zajlott. Résztvevők: Dr. Papik Kornél Budai Egészségközpont, Dr. Rékassy Balázs, egészségpolitikai szakértő, Dr. Tamás László János, PAMOK Igazgató, Dr. Kósa István, Balatonfüredi Kardiológiai Rehabilitációs Intézet, Dr. Takács Zoltán, Főnix-Med Egészségügyi Szolgáltató Zrt. A kerekasztal panel kérdései: • Hogyan érinti a közszolgáltatást a magán és köz merev szétválasztása és mit lehet tenni, hogy ne érintse annyira? • Csökkenthető-e így a hálapénz, az illegális magánszolgáltatás stb. szerepe a közkórházakban? • Miért nem éled eléggé a szervezett magánfinanszírozás intézménye Magyarországon? A kérdésekre már sok esetben az előadásokban is kaptunk válaszokat, illetve Péteri János cikke a magánfinanszírozásról az IME 2014. 2. (márciusi) lapszámában jelent meg. Tudósítónktól