IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Integrált automatizációs rendszer a laboratórium szolgálatában

  • Cikk címe: Integrált automatizációs rendszer a laboratórium szolgálatában
  • Szerzők: Dr. Kovács Bettina
  • Intézmények: Borsod-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Központi Klinikai Diagnosztikai Intézet Laboratóriumi Medicina Osztály
  • Évfolyam: XIII. évfolyam
  • Lapszám: 2014. / 6
  • Hónap: augusztus
  • Oldal: 60-63
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA
  • Alrovat: LABORATÓRIUMI DIAGNOSZTIKA

Absztrakt:

Az elmúlt évtizedekben az orvostudományt támogató diagnosztikai szakmák jelentős fejlődésen mentek át. A laboratóriumi vizsgálatok iránt megnövekedett igény kikényszerítette a fejlett technológia alkalmazását. Megjelentek a laboratóriumi automatákat összekapcsoló, informatikai háttérrel támogatott automata rendszerek, melyek jelentősen megváltoztatták a munkafolyamatokat, javították a hatékonyságot és a munka minőségét.

Angol absztrakt:

In the past few decades the diagnostic fields supporting medical sciences have made significant development. The growing demand of the laboratory tests forced to apply advanced technologies. The automation systems connecting laboratory analysers with middleware background implemented major changes in workflow, improved efficiency and work quality.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő
Tartalom IME Szerkesztőség
Professzionalitásra törekszik a MEDICINA 2000 Szövetség Boromisza Piroska
Komplex fluoreszcens digitális mikroszkópot fejlesztett a 3D Histech Kft. IME Szerkesztőség
Betegirányítás a járóbeteg szakellátásban: a frusztráló várakozás csökkentése Dr. Bedő Zoltán, Pellei Éva, Pusztai László, Dr. Tóth Tibor, Dr. Lampé Zsolt
Állandó mentőállomás Akarattyán IME Szerkesztőség
Addiktológiai konzultáns szerepe a szenvedélybetegek felépülésében Boros Károlyné
Gazdaságtudományi Kar (GTK) néven új, integrált kar kezdi meg működését augusztus elsejétől a Debreceni Egyetem Böszörményi úti campusán IME Szerkesztőség
A COPD – egy aluldiagnosztizált népbetegség. Program a betegség jobb megismeréséért és ellátásáért Dr. Kovács Gábor
Korszakváltás a daganatgyógyászatban? Dr. Boros G. László
Hiperbár oxigénterápia Dr. Szolnoki Nikolett
III. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség
A hagyományos és a komplementer medicina Prof. Dr. Kárpáti Pál
XV. Szolgáltatásmenedzsment – Outsourcing Konferencia IME Szerkesztőség
Adherencia program, támogatásvolumen szerződés, vagy valami más? – a jogi elhatárolás szempontjai Dr. Ilku Lívia , Dr. Vizi János
IME-META VIII. Országos Egészség-Gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség
Segéd-egészségőrök csatlakoznak az alapellátás fejlesztéséhez IME Szerkesztőség
A depresszió kezelésének egészséggazdasági értékelése Magyarországon a gazdasági válság éveiben Jeskó József
Vasútegészségügyi NKK Kft. Hévízi Egészségügyi Központjának kombinált épületenergetikai fejlesztése IME Szerkesztőség
(Táv)leletezés és munkamenedzsment Dr. Bágyi Péter , Mohai Viktor
A magyar laboratóriumi diagnosztika helyzete Dr. Ajzner Éva, Dr. Liszt Ferenc, Prof. Dr. Kovács L. Gábor
XIV. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia IME Szerkesztőség
Integrált automatizációs rendszer a laboratórium szolgálatában Dr. Kovács Bettina
Business Superbrands díjazott lett a Diagnoscan Magyarország IME Szerkesztőség
Székletből végzett laboratóriumi szűrővizsgálatok szerepe és jelentősége a gasztroenterológiai megbetegedések diagnosztikájában Dr. Széll András
Tisztújítás a Semmelweis Egyetem Orvosszakmai, Finanszírozási és Minőségbiztosítási Igazgatóságán - Interjú Dr. Valent Sándorral Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Kovács Bettina Intézmény: Borsod-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház Központi Klinikai Diagnosztikai Intézet Laboratóriumi Medicina Osztály

[1] Antal-Szalmás P, Ivády G, Molnár A, Hevessy Zs, Kissné Sziráki V, V. Oláh A, Lenkey Á, Kappelmayer J: „Turnaround time”: a laboratóriumi eredménykiadás hatékonyságának új paramétere, Orvosi Hetilap 148(28), 1317-1327, 2007
[2] Robert C Hawkins: Laboratory Turnaround Time Clin Biochem Rev Vol 28 November 2007 I 179-194
[3] A pajzsmirigy megbetegedések laboratóriumi diagnosztikája, szakmai protokoll, http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/orvosi-laboratoriumi megtekintés éve: 2014.

LABORDIAGNOSZTIKA Integrált automatizációs rendszer a laboratórium szolgálatában Dr. Kovács Bettina, Borsod-A.-Z. Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház, Központi Klinikai Diagnosztikai Intézet, Laboratóriumi Medicina Osztály Az elmúlt évtizedekben az orvostudományt támogató diagnosztikai szakmák jelentős fejlődésen mentek át. A laboratóriumi vizsgálatok iránt megnövekedett igény kikényszerítette a fejlett technológia alkalmazását. Megjelentek a laboratóriumi automatákat összekapcsoló, informatikai háttérrel támogatott automata rendszerek, melyek jelentősen megváltoztatták a munkafolyamatokat, javították a hatékonyságot és a munka minőségét. In the past few decades the diagnostic fields supporting medical sciences have made significant development. The growing demand of the laboratory tests forced to apply advanced technologies. The automation systems connecting laboratory analysers with middleware background implemented major changes in workflow, improved efficiency and work quality. BEVEZETÉS A XXI. században a gyógyítás során az orvosok jelentős részben a diagnosztikai szakmák, így a képalkotó diagnosztika, az izotóp diagnosztika, a patológia és a laboratóriumi medicina tevékenységére támaszkodnak. A mai modern orvoslás elképzelhetetlen laboratóriumi vizsgálatok nélkül, melyek az orvosi döntéshozatal során kiemelkedő szerepet játszanak, a dokumentáció lényeges részét képezik. A vizsgálatok iránt megnövekedett mennyiségi és minőségi igény a laboratóriumot új kihívások elé állította. Az elmúlt évtizedekben az orvostudomány, az ipari technológia, és az informatika dinamikus fejlődésével a laboratórium jelentősen átalakult. Az első automatáktól napjainkig 1. ábra A laboratóriumi gépek rendszerbe szervezése 60 IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS igen nagy utat jártunk be, eközben egyre többféle vizsgálatot egyre nagyobb számban végeztünk. Munkánk során nem felejthetjük el, hogy a klinikumot, a gyógyító tevékenységet szolgáljuk, ezért célunk a pontos és gyors leletközlés. Az előbbit a laboratóriumi munka analitikai teljesítményének vizsgálatával, belső és külső kontrollok használatával biztosítjuk, míg a gyorsaságot az eredménykiadás hatékonyságának ellenőrzésére szolgáló leletátfordulási idő (Turnaround time, TAT) meghatározásával ellenőrizhetjük [1,2]. A laboratóriumi leletátfordulási idő a minta laboratóriumba érkezésétől az eredmény kiadásáig eltelt időtartam, mely a laboratórium munka egyik minőségi mutatója. Az integrált (kémiai,- és immunkémiai) laborrendszer egyrészt alkalmas technológia a leletátfordulási idő csökkentésére, másrészt növeli a humánerőforrás hatékonyságát is. A RENDSZER: ESZKÖZÖK, ELEMEK A Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház laboratóriumában a vizsgálatszám, ezen belül a kémiai és immunkémai vizsgálatok száma 2012-ben az egészségügyi szerkezetátalakítás következtében jelentősen megemelkedett. A rendkívüli kihívás leküzdésére az automatizált laborrendszer rendszer kiépítése jelentette a megoldást. A laboratóriumban 2012. január 23-án indult az akkor használt műszerpark (1 db Advia 2400, 2 db Centaur Cl) integrált rendszerként, márciusban kezdtük a technikai validálás részbeni automatizálását, szigorú, laborral egyeztetett szabályrendszer szerint. 2012 májusában megtörtént egy második Advia 2400 beillesztése a rendszerbe (1. ábra), majd 2013. április 19-től a TAT idő csökkentése érdekében egy WorkCell szoftverfrissítés (SIEMENS – gyártói frissítés) felhasználásával a mintákat már nem lineárisan dolgozzuk LABORDIAGNOSZTIKA fel, hanem egyenletes terhelésmegosztást végzünk a műszerek között. 2013 őszétől a thyreoidea stimuláló hormon (TSH), a szabad tiroxin szint (FT4) és a szabad trijódthyronin (FT3) reflexteszteket automatizáltuk, a feldolgozást az Egészségügyi Minisztérium „A Pajzsmirigy megbetegedések laboratóriumi diagnosztikája” című szakmai protokollja alapján végezzük [3], így csökkentve a nem indokolt vizsgálatok számát. AZ AUTOMATIZÁCIÓS RENDSZER KÖZVETETT GAZDASÁGI HATÁSAI A kiépített rendszer egyértelműen javította a munkafolyamatok hatékonyságát. A kémiai és immunkémiai terület összevonásával a mintavételi cső útja átláthatóvá vált. A kémiai és immunkémiai vizsgálatokat a laboratóriumok általában szérum mintából végezik, így korábban több lehetőség kínálkozott arra az esetre, ha egy betegnek mindkét szakterületről kért vizsgálatokat a klinikus, mint ez gyakran előfordul. Amennyiben több mintavételi csövet használtunk, a mérések elvégzése a primer csőből nem okozott késést, azonban ez a módszer anyag felhasználási és környezetvédelmi szempontból mindenképpen hátrányos volt. Második megoldás az aliquotok készítése. Ez a módszer is többlet anyagfelhasználással, így magasabb költséggel jár. Maga az aliqutozás automatát vagy élőmunkát igényel, utóbbi esetben megemelkedik a preanalitikai hibák előfordulásának lehetősége is. Az általunk leggyakrabban követett eljárás szerint először az egyik, majd a másik, esetleg egy harmadik szakterület dolgozott a primer mintából. Ez a vizsgálatok elvégzésének késését okozta, a mintavételi cső útja jelentősen meghosszabbodott, a személyzet munkaútjai kereszteződtek, az egyes szakterület dolgozói várakozásra kényszerültek. Tovább bonyolította a minta útját az orvosi validálás során felmerülő ismételt mérés szükségessége. A vizsgálati minták követése, keresése, továbbítása jelentős élőmunka igénnyel járt. Az egy mintavételi cső használata ugyan anyagfelhasználás szempontjából kedvezőbb volt, de a laboratórium és a humánerőforrás hatékonyságát, ezáltal gazdaságosságát mindenképpen rontotta. • • orvosi validálás leletkiadás A CentraLink adatkezelő rendszerén az asszisztens elvégzi a technikai validálást, illetve a beállított paraméterek alapján az eredmények részben technikai autovalidálásra kerülnek, ezért a fejlett informatikai rendszerrel támogatott automatizáció hatásának mérésére legcélszerűbbnek a vizsgálati minta laboratóriumba érkezése és a technikai validálás között eltelt időtartam ígérkezett. Mivel a rendszer kiépítésére 2012-ben került sor, így 2011-2014 között vizsgáltuk annak hatását. Az eltelt időszak rendkívül nagyszámú adata teljes körűen nem vizsgálható, ezért öt kémiai és két immunkémiai vizsgálatot választottunk ki, melyek jól reprezentálják a két terület adatállományát. Az adatokat a négy év vonatkozásában június hónapban vizsgáltuk a rutin kérések körében, főmunkaidőben. Meghatároztuk a minta laboratóriumba érkezése és technikai validálása között eltelt időtartamot és annak egyes statisztikai jellemzőit. A kért adatokat a GlobeNet Zrt. bocsátotta rendelkezésünkre. EREDMÉNYEK A laboratórium vizsgálati száma 2012-ben 32,35 százalékkal, 2013-ban 41,45 százalékkal, ezen belül a kémiai és immunkémiai vizsgálatok száma 2012-ben 28,44 százalékkal, 2013-ban 41,68 százalékkal emelkedett a 2011-es évhez képest (2. ábra). A kiválasztott öt kémiai vizsgálat, a szérum glükóz, kreatinin, nátrium, összes bilirubin és glutamát-oxálacetát transzamináz (GOT) esetében hasonló emelkedést tapasztaltunk. 2012-ben átlagosan 31,75 százalékkal, 2013-ban 39,84 százalékkal emelkedett ezen vizsgálatok száma. A kiválasztott immunkémiai vizsgálatok esetében a carcinoembrionális antigén (CEA) vizsgálatok számának emelkedése a két év vonatkozásában szintén hasonló, 23,88 százalék és 42,31 százalék volt, ezzel szemben a TSH vizsgálat emelkedése jóval jelentősebbnek mutatkozott, 2012-ben 77,33 százalék, 2013-ban 108,8 százalék volt. A HATÉKONYSÁG KÖZVETLEN OBJEKTÍV PARAMÉTEREI A laboratórium hatékonyságának egyik mérhető paramétere a leletátfordulási idő, mely szakaszokra bontható. A laboratóriumunkban használt LabWorks laboratóriumi információs rendszerben (GlobeNet Zrt., Budapest) rögzítésre kerülő időpontok többé-kevésbé jól elhatárolják egymástól az egyes szakaszokat. • • • vizsgálati minta laboratóriumba érkezése mérés technikai validálás 2. ábra A laboratóriumi vizsgálatok számának változása, 2009-2013 IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS 61 LABORDIAGNOSZTIKA A minta beérkezése és a technikai validálás közötti időtartam vizsgálata során megállapítottuk, hogy a kiválasztott kémiai paraméterek esetében lényeges változás nem tapasztalható, a medián 80 és 90 perc között mozgott, átlagosan 84,9 perc volt. Az évek során tendenciát nem figyeltünk meg. Ezzel szemben az immunkémiai vizsgálatoknál a pozitív irányú változás igen jelentős volt mind a TSH, mind a CEA vizsgálat esetében. 2011-ben a TSH vizsgálat beérkezéstől a technikai validálásig eltelt időtartamára jellemző 190 perces medián érték a következő három évben 114, 113 és 109 perc volt, ez átlagosan 41 százalékos, 78 perces csökkenést jelent. Az időtartamok tízes és kilencvenes percentilis értékei átlagosan 27 százalékot és 29 százalékot csökkentek (3. ábra). A CEA vizsgálat esetében a medián érték átlagosan 47 százalékkal csökkent, míg a tizes és kilencvenes percentilisek átlagosan 47 illetve 31 százalékkal javultak. Az adatok napközbeni 2 órás bontásában vizsgálva megállapíthatjuk, hogy a nap során ugyan korábban is csökkent a minta beérkezéstől a technikai validálásig eltelt időtartam, de ez a csökkenés az automatizáció bevezetésével jelentősebbé vált. Az immunkémiai és kémiai vizsgálatokat összevetve látható a két vizsgálati terület működésének egyenletesebbé válása (4. és 5. ábra). 3. ábra A TSH vizsgálat turnaround time-ja 2011-2014 5. ábra Az egyes vizsgálattípusokban a technikai validálásig eltelt idő a munkanap során, 2014 ÖSSZEFOGLALÁS Az elmúlt évtizedek rohamos fejlődése az orvostudomány, a természettudományok, az ipari technológia, és az informatika területén számos új és jelentős innovációt hozott a laboratóriumi diagnosztikában. Az új lehetőségek az orvosi laboratóriumi szolgáltatások iránti igényt korábban elképzelhetetlen módon növelték meg. Ugyanakkor a nagyteljesítményű, összetett technológiákat alkalmazó, számítógép vezérelt automaták az orvosi laboratóriumok gazdaságos üzemméretét jelentősen megnövelték, ezért a költségek optimalizálása érdekében tendenciává vált a laboratóriumok centralizációja. Ennek következtében a laboratóriumokban megemelkedett a feldolgozandó anyag mennyisége. Mivel mindeközben folyamatosan bővült a vizsgálati paletta is, a munkafolyamatok a laboratóriumokban egyre bonyolultabbá, összetettebbé váltak. Új kihívásként jelentkezett napi rutin munkafolyamatok, a „workflow” optimalizálása, melyben az automatizációs rendszer fontos segítséget nyújt. Ma laboratóriumunkban az általunk használt rendszer a kémiai és immunkémiai szakterületen nyújt támogatást. A jelentős vizsgálati szám emelkedés ellenére a hatékonyságunkat fokozni tudtuk, az immunkémiai területen nagyfokú javulást értünk el. A telepített automatizációs rendszer használatával csökkenthető az anyagfelhasználás és a humánerőforrás is gazdaságosabbá tehető. Az élőmunka szakértelmet kevésbé, de ugyanakkor tévedési lehetőségeket magában hordozó része, így a laboratóriumon belüli mintatovábbítás, a minták posztanalitikai válogatása, kezelése automatával kiváltható. Jövőbeni célunk a rendszer további fejlesztése, újabb munkafolyamatok automatizálásának bevezetése, a minták folyamatos kezelhetőségének további javítása és a részben automata technikai validálás további finomítása. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS 4. ábra Az egyes vizsgálattípusokban a technikai validálásig eltelt idő a munkanap során, 2011 62 IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS A tanulmány összeállításában Bécsi Zoltán, Daróczi András (Diagnosticum Zrt.) és Jankovics Gizella (GlobeNet Zrt.) nyújtott szakmai segítséget és támogatást. LABORDIAGNOSZTIKA IRODALOMJEGYZÉK [1] Antal-Szalmás P, Ivády G, Molnár A, Hevessy Zs, Kissné Sziráki V, V. Oláh A, Lenkey Á, Kappelmayer J: „Turnaround time”: a laboratóriumi eredménykiadás hatékonyságának új paramétere, Orvosi Hetilap 148(28), 1317-1327, 2007 [2] Robert C Hawkins: Laboratory Turnaround Time Clin Biochem Rev Vol 28 November 2007 I 179-194 [3] A pajzsmirigy megbetegedések laboratóriumi diagnosztikája, szakmai protokoll, http://www.eum.hu/egeszsegpolitika/minosegfejlesztes/orvosi-laboratoriumi megtekintés éve: 2014. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Kovács Bettina 1999-ben szerzett orvosi diplomát a Debreceni Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán, 2009-ben orvos-közgazdász diplomát szerzett a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán. 2010-ben orvosi laboratóriumi diag- nosztikából szakvizsgát szerzett. 1999-2003 között a Debreceni Orvostudományi Egyetem központi gyakornoka volt, 2003-tól a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház laboratóriumában dolgozik. 2013tól a laboratórium megbízott vezetője. 1999-től tagja a Magyar Laboratóriumi Diagnosztikai Társaságnak, 2012-től a Magyar Thrombosis és Haemostasis Társaságnak. Business Superbrands díjazott lett a Diagnoscan Magyarország Idén hetedik alkalommal ült össze a 14 tagú, független szakemberekből álló zsűri, akik a Bisnode adatbázis, valamint szakmai kamarák és szövetségek segítségével döntöttek arról, hogy mely üzleti márkák viselhetik a Business Superbrands védjegyet. A bizottság döntése alapján cégünket, a Diagnoscan Magyarországot érdemesnek találták arra, hogy elnyerjük a Business Superbrands 2014 elismerést. „A Business Superbrands 2014 díj nagy elismerést jelent a Diagnoscan Magyarország számára. Tavaly ősszel, amikor cégünk életében névváltozás következett be, több fórumon is kiemeltük, hogy nemzetközi hátterű vállalatként Magyarországra, annak egyedi adottságaira, illetve a magyar emberekre kívánunk koncentrálni. A névváltás előtt 2013-ban és 2012-ben már Superbrands díjazottak lettünk, de ez az első alkalom, hogy a Business Superbrands elismerést is a magunkénak tudhatjuk. Érezzük a hivatásunk támasztotta elvárásokat, és igyekszünk ennek megfelelni: folyamatosan dolgozunk az innovatív technológiák és szaktudás megszerzésén, hogy mindig a legkorszerűbb eszközökkel, a lehető legjobb feltételek mellett, és a legképzettebb szakemberek közreműködésével végezhessük el a képalkotó diagnosztikai vizsgálatokat.” – mondta Dr. Kardos Lilla a Diagnoscan Magyarország vezérigazgatója Az idén hétéves a Business Superbrands program, mely az üzleti szektor (B2B) márkáinak legkiválóbbjait emeli ki, azaz olyan magyarországi cégeket, illetve márkákat, amelyek nem elsősorban a fogyasztókkal, hanem vállalkozásokkal, szervezetekkel állnak kapcsolatban. A bizottság elé kerülő lista a Bisnode adatbázisa alapján, továbbá a jelentős hazai szakmai szervezetek és szövetségek ajánlásainak figyelembevételével jött létre. Ebbe a mintegy 4000 márkát/céget tartalmazó listába egyaránt beletartoznak a legnagyobb nyereségű hazai cégek csakúgy, mint – az egyes szektorok iparkamarái, egyesületei, szakmai szervezetei által javasolt – kisebb vállalkozások, melyek az üzleti élet kiválóságainak számítanak. IME XIII. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2014. AUGUSZTUS 63