IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Személyre szabott kerekasztal

  • Cikk címe: Személyre szabott kerekasztal
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XIII. évfolyam
  • Lapszám: 2014. / 9
  • Hónap: november
  • Oldal: 9
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

Az elmúlt években az onkológiai betegek számára számtalan, az eddigiektől gyökeresen eltérő ún. célzott terápiás lehetőség vált elérhetővé. E valóban csodás eredményekre képes eszközök eredményes felhasználása új szemléletet követel. Megfelelő célzás (labordiagnosztika) nélkül például egyáltalán nem alkalmazhatóak a személyre szabott gyógyítás ezen eszközei.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Weltner János
Tartalom IME Szerkesztőség
Búcsúzunk... IME Szerkesztőség
Kell-e nekünk két egészségügy? Vitaindító gondolatok a kormány egészségügyi stratégiájához Dr. Rékassy Balázs
Személyre szabott kerekasztal IME Szerkesztőség
Beszámoló az IME III. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia eseményéről Dr. Barcs István
Oltásbiztonság: új internetes oldalt hozott létre az ÁNTSZ a tévhitek eloszlatására IME Szerkesztőség
Hatékony műtőszervezés Mattiassich Norbert
XIV. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia (2014. december 10.) IME Szerkesztőség
Abszorptív kapacitás az egészségügyben Dr. Révai Tamás, Dr. Czinkóczi Sándor
Teremtsük meg a lehetőséget! IME Szerkesztőség
A BELLA projekt bemutatása IME Szerkesztőség
Minőségügy és finanszírozás Dr. Kalapos Miklós Péter
Perceken múlhat a túlélés! – Stroke Napja IME Szerkesztőség
Közérthető-N Rovatindító Dr. Barcs István
A XVIII. századi nagy járványok szerepe a felvilágosult abszolutizmus preventív egészségügyi törvényeinek megalkotásában Dr. Kapronczay Károly
Fiatal Nőorvosok Társasága Szakmai Továbbképző Tanfolyama és X. Jubileumi Kongresszusa – kongresszusi beszámoló Dr. Nagy Gyula Richárd
A védőoltást igénylő leányok több mint háromnegyede már megkapta a méhnyakrák elleni védőoltás első részletét ÁNTSZ Országos Tisztifőorvosi Hivatala
Csúcsra járatva a hazai radiológia - Beszélgetés Dr. Bérczi Viktor professzorral Boromisza Piroska
Személyre szabott kerekasztal IME Szerkesztőség
A radiológiai ellátórendszer újragondolása Zöldi Péter
E-páciens: barát vagy ellenség? Egészséggel kapcsolatos internetezési szokások Magyarországon Tóth Tamás, Remete S. Gergő, Filep Nóra, Siti Johanna, Várfi András, Mészáros Anna
A jelen és a jövő farma-menedzserei részére IME Szerkesztőség

Szerző Intézmény
Szerző: IME Szerkesztőség Intézmény: IME Szerkesztőség
EGÉSZSÉGPOLITIKA EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁS A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Rékassy Balázs 1992-ben végzett a Semmelweis Egyetem Általános orvosi karán, majd a Londoni Egyetemen (LSHTM and LSE) Health Service Management MSc végzettséget szerzett, ugyanitt további két évig kutató munkát végzett. Az ELTE Társadalom Tudományi Kar, Gyógyszerpolitika és gyógyszer-gazdaságtani elemző szakképzettséget szerzett 2010-ben. Volt az Egészségügyi Minisztérium Miniszteri tanácsadója, a Világbanki Program Iro- da népegészségügyi projektjeinek munkatársa, majd az Irányított betegellátás programjának egyik kidolgozója. Saját orvosi könyv- és orvosi folyóirat kiadóját (Medition) 2000ben alapította. Az ING biztosító Egészségbiztosítási osztályának vezetője, a Vitalitás biztosítás és kórházi matrix osztály létrehozója. Egészségpénztár alapítója, az Egészség Kutató Intézet alapítója. Az utóbbi hét évben a gyógyszeriparban dolgozik. 2012 január óta GlaxoSmithKline Kft. kormányzati kapcsolatok és kommunikációs igazgatója, majd az utóbbi 10 évben a gyógyszeriparban (Boiron, Pfizer GSK) vezetői pozícióiba dolgozott. Személyre szabott kerekasztal Az elmúlt években az onkológiai betegek számára számtalan, az eddigiektől gyökeresen eltérő ún. célzott terápiás lehetőség vált elérhetővé. E valóban csodás eredményekre képes eszközök eredményes felhasználása új szemléletet követel. Megfelelő célzás (labordiagnosztika) nélkül például egyáltalán nem alkalmazhatóak a személyre szabott gyógyítás ezen eszközei. A Magyar Rákellenes Liga kezdeményezésére 2005 szeptemberében jött létre az Onkológiai Kerekasztal. A Kerekasztalra hagyományosan meghívást kapnak a releváns betegszervezetek és a szakma képviselői, valamint a szakmai és pénzügyi döntés előkészítők és döntéshozók. Az Onkológiai Kerekasztal üléseire nagyjából évente kerül sor, ahol mindig más, az onkológiai kezelés éppen legaktuálisabb kérdéseivel foglalkoznak a meghívottak. Az Onkológiai Kerekasztal legutolsó ülését az elmúlt hétekben „Merre tart a személyre szabott medicina?” címmel tartották meg. A mostani ülés célja az volt, hogy irányítsa a figyelmet arra, hogy a magyarországi onkológiai halálozási adatokon jelentősen lehetne javítani, ha felállna a személyre szabott terápiák rendszere a diagnosztikában és a terápiás szemléletben egyaránt. A speciális témára való tekintettel egyúttal a Magyar Személyre Szabott Medicina Társaságot (MSZMT) is felkérték, hogy legyen az esemény szakmai védnöke. A házigazda (Magyar Rákellenes Liga) és a szakmai védnök (Magyar Személyre Szabott Medicina Társaság) mellett az eseményen képviseltette magát a Magyar Onkológusok Társasága, a Magyar Klinikai Onkológiai Társaság, az Országos Onkológiai Intézet, az Onkológia és sugárterápia szakmai kollégium, a Patológia szakmai kollégium, a Tüdőgyógyászat szakmai kollégium, valamint az Országos Betegjogi, Ellátottjogi, Gyermekjogi és Dokumentációs Központ (OBDK), a Nemzeti Betegfórum (NBF), a Terápiás Együttműködésért az Egészségügyben Közhasznú Egyesület (TEREK), és a Magyar Orvostársaságok és Egyesületek Szövetsége (MOTESZ). A szervező Magyar Rákellenes Liga vitaindítójában elmondta, hogy az elmúlt években számtalan, az eddigiektől gyökeresen eltérő módszerű kezelési lehetőség látott napvilágot, amik újszerű megközelítést igényelnek mind a beteg, mind a kezelőorvos részéről. Jellemzően azonban csak a lehetőségekről esik szó a korlátokról annál kevésbé, pedig fontos, hogy az érintettek megértsék a személyre szabottság lényegét a túlzott elvárások megelőzése érdekében. A költséghatékonysági összefoglalóban bemutatták, hogy az elmúlt évek adatai alapján a célzott terápiás megoldások egyértelműen költséghatékonyságot növelő eszköznek bizonyultak. Mindazonáltal már itt felhívták rá figyelmet, hogy az elérhető hatékonyságnövekedés kulcsa a célzottság és (a beteg személyes kockázat) beazonosítás, illetve hogy a költségcsökkenés hosszabb életszakaszokat vizsgálva adja ki a maximumát. A résztvevők egyetértettek abban, hogy a hiteles terápiás döntések elengedhetetlen feltétele a megfelelő diagnosztikai lehetőségek megteremtése, kialakítása. Ennek része, hogy mind orvosi, mind humánus szempontokból elfogadhatatlan, ha a hiányzó diagnosztikai lehetőség/kapacitás miatt kell az érintett betegnek hosszan várakoznia. A résztvevő szakemberek részletesen bemutatták, hogy ebben a gyorsan fejlődő és növekvő szegmensben már most is súlyos a diagnosztika alulfinanszírozottsága. A helyzetet jól mutatja, hogy míg 2013-ban mintegy 900 millió forintnyi értékben végeztek el molekuláris diagnosztikai vizsgálatokat az állami finanszírozású rendszerben, addig az erre előirányzott éves keret mintegy 200-250 millió forint volt csak. E hiány finanszírozására a diagnosztikai központok hosszabb távon képtelenek, aminek már most vannak kézzelfogható jelei. Ez utóbbi kérdés a modern, célzott terápiás gyógyszerek alkalmazásához is szorosan kapcsolódó téma. A legtöbb ilyen jellegű készítménynek ugyanis már a forgalomba hozatali engedélyében (törzskönyvében) előírják, hogy milyen (Folytatás a 43. oldalon) IME XIII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2014. NOVEMBER 9