Absztrakt:

A mellkas röntgenvizsgálattal történő kötelező lakosságszűrés bevezetésére az akkor magas tbc megbetegedési arány miatt a múlt század hatvanas éveiben került sor. Teljes kiépülésekor 135 stabil és 48 mobil egység működött az országban. A hetvenes években a lakosság 95 %-a vett részt szűrésen és a tbc-s betegek 63%-át fedezték fel szűréssel. A nyolcvanas évektől, a tbc visszaszorulásával csökkenni kezdett a szűrések száma. 1998-ban jogszabály módosítás történt, amely csak a magas átfertőzöttségű megyékben írta elő a kötelező szűrést. A tbc további csökkenésével 2014-ben már az újonnan felfedezett tbc-s eseteknek csupán a 23%-át fedezték fel szűréssel. Addig, amíg 1970-ben 10 000 szűrés alkalmával hét, addig 2014-ben már csak egy beteget emeltek ki. 2014-ben újabb jogszabály módosítás történt, amely megszüntette a kötelező lakosságszűrést és a szűrést a tbc szempontjából kiemelt kockázati csoportok körében rendeli el. Emellett érvényben marad a foglalkozás egészségügyi okból, a tbc-s kontaktok kötelező szűrése és a 40 éves kor feletti önkéntes szűrés.
Jelenleg 105 stabil és 13 mobil egység működik. 2014-ben már csupán 1,6 millió szűrés történt. A tbc-re fordított költségeknek azonban még így is a kétharmadát, 1,8 milliárd Ft-ot fordítunk a szűrővizsgálatokra. Át kellene gondolnunk, hogy a ma már kevésbé hatékony szűrési módszer költségeinek egy részét más prevenciós területekre, illetve a tbc-s betegeket otthonukban ellátó védőnői szolgálat megerősítésére lehetne fordítani. Igaz ez akkor is, ha tudjuk, hogy a tbc szűrés mintegy melléktermékeként jelentős számú, évente mintegy 1300-1500 tüdőrákos beteget is kiemeltek az elmúlt évtizedekben. Ez az összes beteg 13%-át jelenti, akiknek ezzel valóban jobb túlélési esélyeik lehetnek. A megfelelő megoldás azonban a nemzetközileg elfogadott evidencia alapú tüdőrák szűrés bevezetése lenne a megfelelő kockázati csoport számára. Ez lehet a tüdőszűrés jövője. Ennek érdekében az Országos Korányi Tbc és Pulmonológiai Intézetben tüdőrák szűrési modell zajlik. Nemzetközileg is úttörő módon az LDCT és a DTS módszerek összehasonlításával keresik a szakmailag megfelelő, költséghatékony, szélesebb körben is bevezethető tüdőrák szűrési módszert.

Angol absztrakt:

The mandatory chest X-ray screening of the population was introduced due to the high incidence of tuberculosis during the 1960ʼs. In total, 135 stationary and 48 mobile units had been set up and started functioning throughout the country. During the 1970ʼs, 95% of the population attended screening and 63% of tuberculosis patients were discovered by this method. With the decline of tuberculosis cases in the 1980ʼs, the number of screenings also decreased. In 1998, after an amendment to the law, screening remained compulsory solely in counties where infection rates were persistently high. As the incidence of tuberculosis continued to decrease, in 2014 only 23% of new cases were detected by screening. While back in 1970, 7 new cases were detected for every 10 000 screenings, in 2014, only 1 patient was identified. In 2014, the modified law abolished the compulsory screening of the whole population and provided for tuberculosis screening only among the high risk groups. In addition, screening remains compulsory for occupational health reasons, for case contacts and, on a voluntary basis, for people over the age of 40. There are currently 105 stationary and 13 mobile units. Although in 2014, the number of screenings decreased significantly to 1.6 million, two-thirds of the tuberculosis budget, i. e. 1.8 billion HUF is still being spent on lung screening. We should consider reallocating part of the funds spent on this less effective method of screening to other fields of prevention, as well as on reinforcing home care services for tuberculosis patients delivered by district nurses. These changes will demonstrate their rationality, even if a considerable number of lung cancers (yearly 1300-1500 new cases) were detected as a by-product of tuberculosis screening. This is equal to 13% of all lung cancer patients, whose chances of survival certainly might have improved. The appropriate solution of the problem would be, however, the introduction of the internationally accepted, evidence-based lung cancer screening for high risk groups. This could be the future of lung screening. To this end, a lung cancer screening model is underway at the National Korányi Institute for TB and Pulmonology. In an internationally ground-breaking way, LDCT and DTS methods are being compared in order to seek out the professionally appropriate, cost-effective and widely implementable lung cancer screening method.

Cikk letöltése Vissza az előző oldalra