Intézmények:HM EK Honvédkórház és Semmelweis Egyetem Nukleáris Medicina Tanszék
Évfolyam: XIV. évfolyam
Lapszám:2015. / 4
Hónap:május
Oldal:31-34
Terjedelem:4
Rovat:KÉPALKOTÓ DIAGNOSZTIKA
Alrovat:NUKLEÁRIS MEDICINA
Absztrakt:
A nukleáris medicina fejlődésének fő iránya a molekuláris képalkotás és a molekuláris alapú célzott sugárterápia. Ehhez a betegségek biokémiai-molekuláris folyamatainak jobb megismerése, az ezekben résztvevő fajlagos radiofarmakonok előállítása és megfelelő képalkotó berendezések (SPECT/CT, PET/CT, PET/MR) fejlesztése szükséges. A molekuláris SPECT/CT és PET/CT vizsgálatok egyre jelentősebb szerepet játszanak a mindennapi betegellátásban, elsősorban az onkológiában és a neuropszichiátriában, kardiológiában. Annak, hogy a molekuláris radioizotópos képalkotás nyújtotta előnyök (gyorsabb, pontosabb diagnózis, a terápia ered ményének megbízható követése, a személyre szabott terápia lehetősége stb.) a hazai betegellátás számára még szélesebb körben elérhetők legyenek, sok feltétele van, de megkerülhetetlen a beruházás és a működtetés finanszírozásának növelése.
Angol absztrakt:
The future of the nuclear medicine are molecular imaging and image-guided targeted radiotherapy. Progress in the three main fields is needed: better understanding of the disease-specific functions at the molecular-cellular level, production of new specific radiopharmaceuticals involved into the molecular-biochemical functions and development of instrumentation (SPECT/CT, PET/CT, PET/MR). Molecular SPECT and PET examinations are more and more important in the clinical medicine. Advantages of these methods are: early detection, more accurate diagnosis of diseases mainly in oncology, neuropsychiatry and cardiology, better patient care, personalized therapy. Beside other factors nuclear medicine in Hungary needs more investment and better reimbursement of the molecular imaging methods.
Intézmény: HM EK Honvédkórház és Semmelweis Egyetem Nukleáris Medicina Tanszék
[1] Mankoff DA: A definition of molecular imaging, J Nucl Med, 2007, 48: 18N, 21N.
[2] Varga J: A kamera-karbantartás felmérése, http://www.nmc.dote.hu/nmszk/allasfoglalas/2013_12_Kamera_karbantartas_%20felmerese.pdf (2015.04.30).
[3] Szilvási I: A molekuláris képalkotás, Kik is vagyunk mi? IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2013, 12: 50-52.
[4] 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A0600287.KOR (2015.04.30).
[5] Baum RP, Kulkarni HR, Carreras C: Peptides and receptors in image-guided therapy: theranostics for neuroendocrine neoplasms, Semin Nucl Med, 2012, 42: 190-207.
[6] Schelbert HR: Nuclear medicine at a crossroads. J Nucl Med, 2011, 52 Suppl 2: 10S-5S.
[7] A Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozat és Tanács Állásfoglalása a hazai PET/CT telepítés koncep-ciójáról, http://www.nmc.dote.hu/nmszk/allasfoglalas/Allasfoglalas_a_PET-CT_telepitesrol_2011.pdf (2015.04.30).
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KÉPALKOTÓ NUKLEÁRIS MEDICINA Merre tart a nukleáris medicina? Szilvási István, MH EK Honvédkórház Nukleáris Medicina Osztály és SE Nukleáris Medicina Tanszék A nukleáris medicina fejlődésének fő iránya a molekuláris képalkotás és a molekuláris alapú célzott sugárterápia. Ehhez a betegségek biokémiai-molekuláris folyamatainak jobb megismerése, az ezekben résztvevő fajlagos radiofarmakonok előállítása és megfelelő képalkotó berendezések (SPECT/CT, PET/CT, PET/MR) fejlesztése szükséges. A molekuláris SPECT/CT és PET/ CT vizsgálatok egyre jelentősebb szerepet játszanak a mindennapi betegellátásban, elsősorban az onkológiában és a neuropszichiátriában, kardiológiában. Annak, hogy a molekuláris radioizotópos képalkotás nyújtotta előnyök (gyorsabb, pontosabb diagnózis, a terápia eredményének megbízható követése, a személyre szabott terápia lehetősége stb.) a hazai betegellátás számára még szélesebb körben elérhetők legyenek, sok feltétele van, de megkerülhetetlen a beruházás és a működtetés finanszírozásának növelése. The future of the nuclear medicine are molecular imaging and image-guided targeted radiotherapy. Progress in the three main fields is needed: better understanding of the disease-specific functions at the molecular-cellular level, production of new specific radiopharmaceuticals involved into the molecular-biochemical functions and development of instrumentation (SPECT/CT, PET/CT, PET/MR). Molecular SPECT and PET examinations are more and more important in the clinical medicine. Advantages of these methods are: early detection, more accurate diagnosis of diseases mainly in oncology, neuropsychiatry and cardiology, better patient care, personalized therapy. Beside other factors nuclear medicine in Hungary needs more investment and better reimbursement of the molecular imaging methods. BEVEZETÉS A nukleáris medicina világszerte a gyógyítás egyik legdinamikusabban fejlődő ága. Ennek a közleménynek az a célja, hogy a döntéshozók, az egészségügyi vezetők, a szakmában nem járatosak számára legalább a kulcsszavak szintjén, nagyon vázlatosan ismertesse a szakma fejlődésének legfontosabb irányait, az új diagnosztikai és az ezekhez kapcsolódó terápiás lehetőségeket. Ezeket a közeljövőben jó lenne nagyobb számban biztosítani a hazai betegellátás számára is. Minthogy a közlemény nem a nukleáris medicina szakemberek számára íródott, a közérthetőség céljából olykor leegyszerűsítéseket tartalmaz. A nukleáris medicina alap-szakképesítést nyújtó orvosi szakma. Módszereinek lényege, hogy radioizotópokkal megjelölt vegyületeket – un. radiofarmakonokat – juttatunk a vizsgálni vagy kezelni kívánt betegbe. A vegyületet megjelző izotóp sugárzásától függően a radiofarmakonokat diagnosztikai vagy terápiás célokra használjuk. Az elektromágneses sugárzásokat a diagnosztikában alkalmazzuk. Leegyszerűsítve: a gammasugárzó izotópok gamma kamerával, SPECT-tel, a pozitronsugárzó izotópok PET-tel érzékelhetők. Ezekkel a képalkotó berendezésekkel az izotóppal megjelölt vegyület szervezeten belüli sorsát követjük, a Hevesy György által elsőként leírt nyomjelző-elv alapján. Minthogy a különböző vegyületek az élő szervezet különböző életfolyamataiban vesznek részt, a gamma kamerával/ SPECT-tel, PET-tel készült felvételeken a vizsgált beteg különböző életfolyamatai láthatók, vizsgálhatók, mérhetők. Ezért a nukleáris medicina diagnosztikai módszerei funkcionális képalkotó eljárások. A béta és alfa sugárzó radioaktív izotópokkal megjelölt vegyületek – ugyancsak a megjelölt vegyülettől függően – különböző szervekbe, szövetekbe jutnak. Minthogy a béta és az alfa részecskék az élő szervezetben nagyon rövid (néhány milliméter) távolságon belül elnyelődnek, ezzel energiájukat a környező sejteknek átadva, azokat elpusztítják. Ezért a radioizotóp terápia un. belső célzott sugárterápia. Ha a radioizotóppal jelölt vegyületek olyan molekulák, amik az élő szervezet molekuláris funkcióiban vesznek részt, molekuláris radioizotópos képalkotásról, illetve molekuláris-alapú radioizotóp terápiáról beszélünk. A nukleáris medicina fejlődésének fő iránya a molekuláris radiofarmakonok alkalmazása. A fejlődés három fő tényezője-területe, ami a fejlesztés irányát is megszabja: • A betegségek molekuláris alapjainak jobb megismerése, a vizsgált betegségre jellemző biokémiai-molekuláris folyamatok felismerése-azonosítása. • A betegségre specifikus molekuláris folyamatokban résztvevő diagnosztikára/terápiára használható radiofarmakonok előállítása és orvosi alkalmazása. • A képalkotó berendezések diagnosztikai teljesítőképességének (érzékenység, felbontás, kvantitatív elemzés stb.) fejlesztése. Molekuláris képalkotás Az élő szervezet biológiai folyamatainak molekuláris és sejtszintű képi ábrázolása, karakterizálása és mérése [1]. A nukleáris medicina igen alkalmas a molekuláris képalkotásra (és a molekuláris alapú sugárterápiára is). Ennek az az oka, hogy a gamma kamera/SPECT és különösen a PET detektorainak rendkívüli érzékenysége miatt a betegbe jut- IME XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2015. MÁJUS 31 KÉPALKOTÓ NUKLEÁRIS MEDICINA tatandó anyagmennyiség igen csekély, másrészt – elsősorban a pozitron sugárzó radioizotópokkal – rengeteg biomolekula megjelölhető úgy, hogy biokémiai tulajdonságai nem változnak meg. Közülük természetesen ki kell választani azokat, amelyek a betegek gyógyításában jelentősek. A nukleáris medicina vezető szerepét a klinikai képalkotásban szimbolizálja, hogy az amerikai társaság neve: Society of Nuclear Medicine and Molecular Imaging, az európai társaság lapjának neve: Journal of Nuclear Medicine and Molecular Imaging lett az elmúlt években. A molekuláris izotópdiagnosztikai eljárások mára a mindennapi betegellátásban is fontos szerepet játszanak és további dinamikus fejlődésük várható. Molekuláris radiofarmakonok előállítása A nukleáris medicina jövőjét meghatározó és biztosító molekuláris radiofarmakonok előállításának lépései: • A klinikailag hasznos „targetek“ (a betegségre jellegzetes, „cél“-molekulák: enzimek, receptorok, antigének, transzport proteinek stb.) megtalálása-azonosítása, • az ezekhez specifikusan kötődő molekula előállítása, • majd annak megjelölése a megfelelő radioizotóppal, • ezután a radiogyógyszer „viselkedésének“ vizsgálata állatkísérletekben, ezek kedvező eredményei alapján, • különböző biztonsági-ellenőrző vizsgálatokat követően megkezdett • klinikai vizsgálatok alapján – ha valóban alkalmasnak bizonyulnak a kívánt diagnosztikai vagy terápiás eljárásra – orvosi alkalmazásuk engedélyeztetése. Képalkotó berendezések fejlesztése Célja a gyorsabb, érzékenyebb, jobb térbeli felbontású, a vizsgált molekuláris-biokémiai folyamatok kvantitatív elemzésre alkalmas felvételek előállítása, a klinikumban jól használható adatgyűjtő és feldolgozó szoftverek fejlesztése. A műszaki-technológiai fejlődés részleteinek még felsorolásszerű ismertetésétől is eltekintve, a nukleáris medicina képalkotó berendezéseinek fejlesztése során meghatározó jelentőségű a hibrid képalkotó berendezések rohamos elterjedése. A modern SPECT, ill. PET berendezések ma un. hibrid képalkotó eszközök, amikben a SPECT, ill. a PET egybe van építve egy CT-vel (újabban MR-rel is), aminek elsődleges célja az, hogy az egyidejű képalkotással segítse a SPECT-tel, PET-tel kimutatható kóros folyamat pontos lokalizálását, az anatómiai információkkal növelje a vizsgálat diagnosztikai értékét. A hibrid berendezések egyesítik a funkció és a morfológia egyidejű ábrázolását, vizsgálatát. Az elmúlt években ugyan a hazai PET/CT berendezések és a PET vizsgálatok száma örvendetesen nőtt, bár még így is jelentősen elmarad a nyugat-európai átlagtól, ami szerint Magyarországon a jelenlegi 6 helyett kb. 15 PET/CT-re lenne szükség. A SPECT/CT berendezések száma azonban elfogadhatatlanul alacsony. A nyugat-európai átlag eléréséhez kb. 50-re lenne szükség (ma még csak 7 működik). Ráadásul a hazai gamma-kamerák, SPECT berendezések nagy része mára elavult [2]. A műszerpark fejlődésének 32 IME XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2015. MÁJUS másik iránya a különböző szervek (pl. a szív vagy az agy) vizsgálatára készített, un dedikált SPECT berendezések fejlesztése. A MOLEKULÁRIS NUKLEÁRIS MEDICINA KLINIKAI ELŐNYEI, JELENTŐSÉGE A BETEGSÉGEK DIAGNOSZTIKÁJÁBAN Minthogy a betegségek kezdetben csak funkcionális elváltozásokkal járnak, a morfológiai elváltozások csak később jönnek létre, a molekuláris képalkotás elvileg érzékenyebb a kórfolyamatok korábbi kimutatására, kiterjedésének pontosabb megállapítására. Minthogy a funkcionális elváltozások SPECT/CT-vel, PET/CT-vel kvantitatívan is jól jellemezhetők, ezek a módszerek alkalmasak a terápia eredményességének pontosabb megállapítására, a betegek követésére, a betegség kiújulásának korai felismerésére és a megfelelő terápiás eljárás kiválasztására. Ugyanazon kórfolyamatban különböző molekuláris funkciók zajlanak, ezek különböző radiofarmakonokkal vizsgálhatók, így a betegség jobban jellemezhető és lehetőség van a személyre szabott kezelés megválasztására. A betegellátásban természetesen az a cél, hogy a vizsgálat klinikailag lényeges kérdésekre adjon minél pontosabb választ. A vizsgálatok finanszírozásának pedig feltétele az is, hogy az alkalmazott diagnosztikai módszer költség-hatékony legyen. Ezen szempontok alapján a molekuláris nukleáris medicina diagnosztikai módszerei elsősorban a népegészségügyileg is legfontosabb területeken: az onkológiai, a kardiológiai és a neurológiai betegségek vizsgálatában sikeresek, jelentősek. A klinikumban már ma használt, vagy a közeljövőben megjelenő molekuláris képalkotó módszereket nem ismertetem. Még felsorolásuktól is eltekintek, mivel ezekről az eljárásokról egy előző közleményben írtam [3]. Ebben a lapszámban azonban több közlemény is olvasható néhány – SPECT/CT-vel, ill. PET/CT-vel végzett – molekuláris képalkotó eljárás hazai klinikai alkalmazásáról. A molekuláris nukleáris képalkotó eljárások a vizsgáló berendezés alapján két csoportra oszthatók: a PET és a gamma kamera/SPECT módszerek. PET vizsgálatok Ezek túlnyomó többsége molekuláris képalkotás. A malignus betegségek vizsgálatában a legfontosabb PET/CT vizsgálat a F-18-jelölt fluorodeoxiglükózzal végzett FDG PET/CT. Az OEP jelenleg számos malignus betegség FDG PET/CT vizsgálatát finanszírozza [4], minthogy ezekben a betegségekben a módszer bizonyos lényeges kérdések (pl. a betegség kiterjedése, a malignus folyamat kiújulásának kimutatása, a radiológiai vizsgálattal látott kóros morfológiai elváltozás malignitásának eldöntése, a terápia sikerességének megállapítása stb.) megválaszolásával az FDG PET/ CT vizsgálat költség-hatékony. A közeljövőben szükséges lenne az FDG PET/CT indikációk némi bővítése mellett az újabb F-18-jelölt radiofarmakonokkal végezhető vizsgálatok KÉPALKOTÓ NUKLEÁRIS MEDICINA (pl. a F-18-kolin a prosztatarák, a F-18-tirozin az agydaganatok vizsgálatára), valamint néhány C-11-, ill. Ga-68-jelölt (elsősorban speciális daganatok vizsgálatára hasznosnak bizonyult) radiofarmakonnal végzett vizsgálat (pl. a neuroendokrin daganatok esetében) finanszírozása is. Az FDG PET/CT ritka, de igen hasznos – jelenleg nem OEP-finanszírozott – kardiológiai indikációja a szívizom életképességének vizsgálata elsősorban a revaszkularizációs eljárás, ill. a szívtranszplantáció kérdésének eldöntésére. A neuropszichiátriában – egyéb PET/CT vizsgálatok mellett – a legújabb, klinikailag fontos PET vizsgálat a jelentős szociális kiadásokat okozó időskori demencia differenciál diagnosztikája. Ennek leggyakoribb formája, az un. Alzheimer kór korán kimutatható egy olyan molekuláris radiofarmakonnal, ami a betegség során az agyban lerakódó kóros fehérjékhez kötődik. Az FDG PET/CT hasznos lehet a gyulladásos folyamatok vizsgálatában is. A molekuláris SPECT vizsgálatok Bár a klinikai molekuláris képalkotás vezérhajója ma a PET/CT, a SPECT módszerek között is van számos klinikailag igen hasznos molekuláris képalkotó vizsgálat. Közülük a gyakorlatban legfontosabbak: a neuroendokrin daganatok vizsgálata In-111-, ill. Tc-99m-jelölt peptidekkel (somatostatin analógokkal), illetve I-123-jelölt noradrenalin analóggal. Ezekben a betegségekben ezek a SPECT/CT vizsgálatok akár az első képalkotó eljárásként választandók. (Ezeknek a radiofarmakonoknak vannak PET vizsgálat végzésére alkalmas radioizotóppal jelölt változatai is.) Fontos molekuláris SPECT vizsgálat az idősekben gyakori, végtag remegéssel járó mozgászavarok vizsgálata I-123-dopamin-transzporterrel. Ígéretes a Tc-99m-jelölt prosztata membrán specifikus antitest a prosztatarák vizsgálatára. A molekuláris SPECT vizsgálatok száma hazánkban – finanszírozási okokból – jóval kevesebb a klinikailag indokoltnál. Ez a neuroendokrin daganatok vizsgálatában azért is sajnálatos, mert ezekkel a radiofarmakonokkal nemcsak nagyon pontos diagnózis állapítható meg, hanem az is, hogy sikeres lehet-e az ugyanezen vegyületek terápiás izotópokkal jelölt formáival végzett célzott és valóban személyre szabott terápia? (Azokat a molekuláris célpontú, igen specifikus vegyületeket, amiket – attól függően, hogy a jelölésükre használt radioizotóp milyen sugárzást bocsát ki – diagnosztikára is és terápiára is egyaránt használhatunk, teranosztikumoknak nevezzük [5]. Sajnos, a radioizotóp terápia hazai lehetőségei általában is elmaradnak a nemzetközi színvonaltól. Elsősorban a sugárvédelmi okokból csak fekvőbeteg ellátásban végezhető kezelések számában nagy az elmaradás, mert a radioizotóp terápiás ágyak száma nagyon alacsony. PET/MR vizsgálat Az orvos-biológiai kutatás korszerű képalkotó eljárása mára már megjelent a klinikai betegellátásban is. A hibrid berendezés egyesíti a PET-tel érzékenyen, fajlagosan, mérhetően kimutatható molekuláris-funkcionális információkat és az MR-rel kimutatható elsősorban morfológiai és szöveti jellegű információkat. Az MR-nek két fontos előnye van a CThez képest. Egyrészt nem jár ionizáló sugárzással, nem növeli a beteg sugárterhelését. Ennek gyermekek vizsgálatában, ill. olyan esetekben van jelentősége, amikor kontroll céljából ismételt vizsgálatokra van szükség. Másrészt lágyrész kontrasztja jobb, mint a CT-é. Ez elsősorban a fej-nyak tumorok, a kismedence daganatainak vizsgálatában hasznos. A PET/MR klinikailag hasznos lehet a neurológiában és a kardiológiában is, ahol az MR egyértelműen jobb, mint a CT. Bizonyára nemsokára kialakul a PET és az MR szimultán képalkotásra alkalmas PET/MR vizsgálat klinikailag hasznos és lehetőleg költség-hatékony indikációinak köre, elsősorban újabb, molekuláris radiofarmakonok alkalmazásával. A NUKLEÁRIS MEDICINA FEJLŐDÉSÉNEK IRÁNYAI A vizsgálómódszerek jövőjének záloga a molekuláris képalkotás és a molekuláris alapú célzott sugárterápia fejlődése [6]. Ehhez nagyon széleskörű interdiszciplináris együttműködésre: biológusok, vegyészek, biokémikusok, gyógyszerészek, mérnökök, informatikusok és nem utolsó sorban a klinikusok közös munkájára van szükség. A hibrid képalkotás megköveteli a radiológusokkal való szoros együttműködést, mind az oktatásban, mind a napi betegellátásban. A nukleáris medicina szakmának ismernie kell az igazi, releváns klinikai igényeket. Törekedni kell arra, hogy a nukleáris medicina vizsgálatokat a nemzetközi standardok alapján végezzék. Elengedhetetlen, hogy az igazoltan költség-hatékony vizsgálatok beépüljenek a szakmai irányelvekbe és a finanszírozási protokollokba. Nemzetközileg is probléma a radiogyógyszerek nem kellő gyorsaságú regisztrációja. Várható, hogy az EU megkönnyíti az új radiofarmakonok humán alkalmazását. A klinikai nukleáris medicinában égető szükség van jól képzett fiatal nukleáris medicina szakorvosokra, szakasszisztensekre, egyéb diplomásokra. A szakemberek képzése, folyamatos továbbképzése megfelelő, ehhez a Nemzetközi Atomenergia Ügynökség (IAEA) és a Európai Nukleáris Medicina Társaság oktatási rendezvényei (ESNM) is hozzájárulnak. A szakorvos utánpótlás azonban Magyarországon – az orvosi jövedelemszerzés sajátosságai miatt – még az egészségügy átlagánál is nagyobb – veszélyben van. MI A HELYZET NÁLUNK? MERRE MENJÜNK? A modern képalkotó eljárások szinte forradalmasították a gyógyítást. A betegek hatékonyabb gyógyításának azonban ára van. A képalkotó eljárások költségei mindenütt a világon – ha különböző szinten is – mind nagyobb hányadát adják a korszerű betegellátás költségeinek. Hazánk gazdasági helyzete miatt a korszerű képalkotó eljárások fejlettsége, elterjedtsége, száma általában elmaradott. Különösen érvényes ez a „kis szakmának” számító nukleáris medicinára. A műszerpark elégtelen. Az állami beruházás nagyon csekély. A PET/CT és főleg a SPECT/CT berendezések IME XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2015. MÁJUS 33 KÉPALKOTÓ NUKLEÁRIS MEDICINA száma elmarad még az ország gazdasági lehetőségeitől is. A SPECT berendezések jelentős aránya elavult [2]. Ahhoz, hogy a molekuláris képalkotás fejlődéséből származó előnyökben – korai, pontos diagnózis, személyre szabott kezelés – a magyar betegellátás is részesüljön, az állami hozzájárulás (a beruházásban és a működtetésben egyaránt) a meglévő és ismételten megerősített országos szakmai koncepció [7] alapján nélkülözhetetlen. Egyébként helyi, ill. üzleti érdekek torzítják el a hazai betegellátás szerkezetét. Örülünk annak, hogy a hazai PET/CT diagnosztika (az OEPfinanszírozott vizsgálatok száma) fejlődött az elmúlt években. De azért az még sem dicséretes, hogy a négy orvosképzést folytató magyar egyetem – a progresszív betegellátás csúcsintézményei, az orvosképzés és továbbképzés, valamint az orvos-biológiai kutatás centrumai – közül mindössze egy, a progresszív ellátás nyolc térségi centruma közül is csak egy rendelkezik ezzel – a korszerű betegellátásban mára rutin eljárássá vált – vizsgálati lehetőséggel. Örvendetes, hogy a SPECT vizsgálatok közül néhány, klinikailag igen hasznos diagnosztikai eljárás – köztük több korszerű, molekuláris SPECT vizsgálat – OEP finanszírozása javult, de összességében a finanszírozás nem elégséges. A szakma fejlődésének iránya ismert. Az útirány megvan. Ahhoz, hogy ezen az úton mi is, – ha nem is szuper sebességgel, de előre haladjunk, – jó járművekre (műszerpark), jó sofőrökre (szakemberek), együttműködő útitársakra (társszakmák) és elegendő üzemanyagra (finanszírozás) van szükség. A döntéshozók, az egészségügyi vezetők döntsenek okosan, a nukleáris medicina szakemberek pedig tegyék jól a dolgukat. Dum spiro, spero. (A publikáció az IME Képalkotó konferencián elhangzott előadás formájában.) IRODALOMJEGYZÉK [1] Mankoff DA: A definition of molecular imaging, J Nucl Med, 2007, 48: 18N, 21N. [2] Varga J: A kamera-karbantartás felmérése, http://www.nmc.dote.hu/nmszk/allasfoglalas/2013_12_ Kamera_karbantartas_%20felmerese.pdf (2015.04.30). [3] Szilvási I: A molekuláris képalkotás, Kik is vagyunk mi? IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2013, 12: 50-52. [4] 287/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a várólista alapján nyújtható ellátások részletes szabályairól, http://net.jogtar.hu/jr/gen/hjegy_doc.cgi?docid=A060028 7.KOR (2015.04.30). [5] Baum RP, Kulkarni HR, Carreras C: Peptides and receptors in image-guided therapy: theranostics for neuroendocrine neoplasms, Semin Nucl Med, 2012, 42: 190207. [6] Schelbert HR: Nuclear medicine at a crossroads. J Nucl Med, 2011, 52 Suppl 2: 10S-5S. [7] A Szakmai Kollégium Nukleáris Medicina Tagozat és Tanács Állásfoglalása a hazai PET/CT telepítés koncepciójáról, http://www.nmc.dote.hu/nmszk/allasfoglalas/ Allasfoglalas_a_PET-CT_telepitesrol_2011.pdf (2015. 04.30). A SZERZŐ BEMUTATÁSA Prof. Dr. Szilvási István 1967-ben Budapesten általános orvosi diplomát, 1972-ben belgyógyász, 1980-ban izotópdiagnosztika (ma nukleáris medicina) szakképesítést szerzett. 1978 óta az azóta sok elnevezést megért Szabolcs utcai klinikán, 2007 óta a hasonlóan sok néven említhető (jelenlegi neve MH EK) Honvédkórházban dol- gozik osztályvezető főorvosként. Részfoglalkozásban a Semmelweis Egyetem Nukleáris Medicina Tanszékén és elődeinél is dolgozott, itt jelenleg egyetemi tanár. 1985-ben szerzett kandidátusi címet, 2000-ben habilitált. Fontosabb szakmapoliti-kai funkciói: a MONT elnöke, szakfelügyelő főorvos, a MOK alelnöke. Jelenleg az Egészségügyi Szakmai Kollégium alelnöke, a Nukleáris Medicina Tagozat vezetője, a UEMS/EBNM nemzeti delegátusa és az European School of Nuclear Medicine dékánhelyettese. IV. Infekciókontroll Konferencia 2015. október 14-15. szerda-csütörtök Helyszín: Best Western Hotel Hungaria (1074 Budapest, Rákóczi út 90.) 34 IME XIV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2015. MÁJUS
