IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Beköszöntő

  • Cikk címe: Beköszöntő
  • Szerzők: Dr. Kovács Gábor
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 3
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: BEKÖSZÖNTŐ
  • Alrovat: BEKÖSZÖNTŐ

Absztrakt:

Júniusban Kecskeméten rendezi meg a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Epidemiológiai és Gondozási Szekciója ez évi konferenciáját. Sokan és sokszor leírták már a tüdőgondozói hálózatot és talán magát a tüdőgondozást is, mint a tbc-vel együtt visszaszoruló, korábbi jelentőségét veszítő ellátási formát. Ezzel szemben a hálózat éppen folyamatos megújulásáról, a kor követelményeihez történő alkalmazkodásról, a prevenció tekintetében pedig országos példamutatásáról ad tanúságot.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Kovács Gábor
Tartalom IME Szerkesztőség
Egészségügyi fejlesztések 2015-ben - Interjú Dr. Beneda Attilával Boromisza Piroska
Néhány gondolat a kézhigiénés compliance-ról Dr. Rákay Erzsébet
Eszközfejlesztés a PIC-i babákért a Fejér Megyei Szent György Kórházban IME Szerkesztőség
Külső értékelő rendszerek használata a magyar kórházi ellátásban – egy országos felmérés eredményei Dr. Dombrádi Viktor, Dr. Gődény Sándor, Gáll Tibor, Dr. Margitai Barnabás
Eszközfejlesztés a PIC-i babákért a Fejér Megyei Szent György Kórházban - folytatás a 10. oldalról IME Szerkesztőség
A beteg tudni akarja, mi és miért történik vele Fazekas Erzsébet
Összehasonlító elemzés a társadalmi változásoknak (2004-2014) a pszichiátriai fekvőbeteg ellátásra gyakorolt hatásáról Boros Károlyné
Az ápolási dokumentáció fejlesztésének jelentősége Halász Henrietta
Orange Év Ápolója díjátadó IME Szerkesztőség
A korábban fennálló gesztációs diabétesz hatása cím cím orális glukóz tolerancia teszt során keletkező vércukorgörbe az alakjára A cikk szerz három évvel a terhességet követően Dr. Tänczer Tímea, Dr. Tabák Gy. Ádám PhD, Szabó Eszter, Reiter Zsófia, Janicsek Zsófia, Domján Beatrix, Ferencz Viktória
TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0002, „Alap- és alkalmazott kutatások hallássérültek internetes beszédfejlesztésére és az előrehaladás objektív mérésére” Pályázat IME Szerkesztőség
Bemutatkozik a Semmelweis Egyetem II. sz. Szülészeti és Nőgyógyászati Klinikájának „endoszkópos műhelye” Dr. Szabó István
Endometriosis: nemcsak a nőgyógyászat kihívása -Interjú Prof. Dr. Rigó Jánossal és Dr. Bokor Attila adjunktussal Boromisza Piroska
IX. Országos Egészség-gazdaságtani Konferencia (2015. június 24-25. szerda-csütörtök) IME Szerkesztőség
Digitális tomoszintézis a klinikai gyakorlatban Dr. Kerpel-Fronius Anna, Prof. Dr. Horváth Ildikó
TÁMOP-4.2.2.C-11/1/KONV-2012-0002, „Alap- és alkalmazott kutatások hallássérültek internetes beszédfejlesztésére és az előrehaladás objektív mérésére” Pályázat - folytatás a 34. oldalról IME Szerkesztőség
Bioetikai kérdések az őssejtek kutatásával és felhasználásával összefüggésben Dr. Uher Ferenc, Dr. Urbán Veronika
Egységes ajánlás az egészségügyi dokumentáció másolási költségeihez IME Szerkesztőség

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Kovács Gábor Intézmény: IME Szerkesztőség
Beköszöntő Júniusban Kecskeméten rendezi meg a Magyar Tüdőgyógyász Társaság Epidemiológiai és Gondozási Szekciója ez évi konferenciáját. Sokan és sokszor leírták már a tüdőgondozói hálózatot és talán magát a tüdőgondozást is, mint a tbc-vel együtt visszaszoruló, korábbi jelentőségét veszítő ellátási formát. Ezzel szemben a hálózat éppen folyamatos megújulásáról, a kor követelményeihez történő alkalmazkodásról, a prevenció tekintetében pedig országos példamutatásáról ad tanúságot. A tbc valóban visszaszorulóban van hazánkban, ma már az alacsonyan átfertőzött fejlett országok között tart minket számon a WHO. Köszönhető ez javarészt a tüdőgondozói hálózatnak is, amely mindezért jogosan részesülhetett 2014-ben Magyar Örökség Díj elismerésben, örök időkre megőrizve érdemeit a Magyarok Könyvében. Kevés lenne azonban, ha csupán a múlt dicsőségén elmélkednénk, s lemaradnánk a jelen követelményei mögött. A szakma, a hálózat vezetése idejében észlelte az epidemiológiai változásokat. Már évtizedekkel ezelőtt megteremtette a lehetőségét annak, hogy a tüdőgyógyászat valódi pulmonológiai ellátást nyújtson, fókuszálva az idült légzőszervi betegségekre és a tüdőrákra. Mára elértük azt, hogy a tüdőgondozók aktív pulmonológiai szakrendelésekként kiszolgálják a lakosság, a háziorvosok, a társszakmák szakellátási, konzíliárusi és szűrési igényeit. A tüdőgyógyászati hálózatban ma már legnagyobb számban a valódi népbetegséget jelentő idült légzőszervi betegségek miatt jelennek meg a betegek. A COPD, az asztma bronchiale, a rhinitisz allergica összességében milliónál is nagyobb számban érinti a lakosságot. Jelentős hányaduk feltáratlan, ami további felkutatási tevékenységet is kíván. Ahogy évtizedekkel ezelőtt a tbc, majd az asztma és a tüdőrák, jelenleg a COPD jelenti a legnagyobb kihívást a szakrendelések számára, nem elhanyagolva természetesen az előbb felsorolt kórképeket. A COPD-t tekinthetjük hazai és nemzetközi viszonylatában is az évtized népbetegségének, hiszen amíg a vezető haláloki tényezők közé sorolt kardiovaszkuláris és daganatos betegségek világszerte csökkenő tendenciát mutatnak, a COPD a WHO jelentése szerint előretör, és 2020-ra már a harmadik haláloki tényezővé válik. Ez a betegség a betegek több százezres számával, szövődményeivel, egyéni és társadalmi költségeivel az egészségügy egyik legnagyobb kihívását jelenti az elkövetkező években. A tüdőgyógyászati fekvő és járóbeteg ellátás felértékelődése prognosztizálható éppen emiatt is a közeljövőben. Ennek persze a finanszírozásban is meg kell mutatkoznia. A tüdőgyógyászat prevenció-érzékeny szakma, ennek számos bizonyítékát adta a múltban és adja ma is. Korábban a BCG, a tüdőszűrés jelentette ezt, napjainkban a dohányzás leszokás támogatás megszervezése, amely minden tüdőgondozóban elérhető a lakosság számára. Nem lehet azonban megállni, tovább kell fejleszteni a preventív szolgáltatásokat. Ki kell alakítani teljes körűen – éppen a COPD-s betegek jobb ellátása érdekében – a járóbeteg rehabilitációs tevékenységet, amely a betegség progressziójának a lassítását szolgálva ugyancsak a megelőzést szolgálja. A következő nagy lépés pedig a tüdőrák szűrés megszervezése lesz néhány éven belül. Bizonyítékok állnak rendelkezésre, hogy korszerű képalkotó vizsgálattal a tüdőrák is szűrhető, s korai még operálható stádiumban felfedezhető betegség. Mivel hazánk világelső a tüdőrák halálozás tekintetében, különösen fontos, hogy a szűrővizsgálatokat a magas kockázatú lakosság számára minél előbb országosan is bevezessük. Az országos bevezetéshez egészségpolitikai elkötelezettség, finanszírozás, prevenciós szakértelem szükséges. Utóbbi bázisát a nagy szűrési tapasztalatokkal rendelkező tüdőgondozói, tüdőszűrő hálózat adhatja, előbbihez pedig reméljük, üzeneteink, szellemiségünk és népegészségügyi szempontú hozzáállásunk eljut a megfelelő döntéshozókhoz. Ebben az IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja lehet a megfelelő közreműködő, Önökön keresztül, Tisztelt Olvasóink. Dr. Kovács Gábor a tüdőgyógyászati rovat vezetője IME XIV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2015. JÚNIUS 3