IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Gyógyszerek és élelmiszerek hatékonyabb felügyeletével az egészségünkért - Interjú Dr. Pozsgay Csillával

  • Cikk címe: Gyógyszerek és élelmiszerek hatékonyabb felügyeletével az egészségünkért - Interjú Dr. Pozsgay Csillával
  • Szerzők: Fazekas Erzsébet
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XIV. évfolyam
  • Lapszám: 2015. / 6
  • Hónap: július-augusztus
  • Oldal: 55-58
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: PORTRÉ
  • Alrovat: PORTRÉ

Absztrakt:

Amennyiben a gyógyszerek felhasználásával, megbízhatóságával, esetleges hamis voltukkal, vagy ha élelmiszereink minőségével, értékelésével kapcsolatosan kérdésünk, gondunk támad – legyünk szakemberek, vagy laikusok – március 1. óta új intézmény, hatóság nevével ismerkedhetünk. Vajon miért jött létre az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet? Mi indokolta az összevonást, átszervezést? Új név, új stratégia, új módszer? – kérdeztük az OGYÉI főigazgatójától, Dr. Pozsgay Csillától.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
PORTRÉ Rugalmas, erős, a szabályokat szigorúan megfogalmazó, betartató új intézet Gyógyszerek és élelmiszerek hatékonyabb felügyeletével az egészségünkért Interjú Dr. Pozsgay Csillával Amennyiben a gyógyszerek felhasználásával, megbízhatóságával, esetleges hamis voltukkal, vagy ha élelmiszereink minőségével, értékelésével kapcsolatosan kérdésünk, gondunk támad – legyünk szakemberek, vagy laikusok – március 1. óta új intézmény, hatóság nevével ismerkedhetünk. Vajon miért jött létre az Országos Gyógyszerészeti- és Élelmezés-egészségügyi Intézet? Mi indokolta az összevonást, átszervezést? Új név, új stratégia, új módszer? – kérdeztük az OGYÉI főigazgatójától, Dr. Pozsgay Csillától. Az új szervezet egyben új filozófia szerint működik. A több egység összevonásakor az volt a vezérlő elv, hogy egy helyre kerüljön az összes olyan feladat, amely az emberi szervezetbe (többek között a tápcsatornán át) bejutó anyagok felügyeletére (vizsgálatára, ellenőrzésére) hivatott. Ennek nyomán most egy adott hatóság „ernyője” alá tartozik a humán szervezettel érintkezésbe lépő anyagok (gyógyszerek, étrend kiegészítők, élelmiszerek, speciális tápszerek stb.) hatósági monitorozása, egyben az egészséget érintő „fogyasztás” megbízhatóságának garantálása. Mivel meg akartuk jeleníteni az élelmezésnek az egészség(ügy)ben betöltött szerepét, jelentőségét, hozzánk került az Országos Élelmezés- és Táplálkozástudományi Intézet (OÉTI) is – abból a megfontolásból, hogy nap, mint nap a gyógyszernél jelentősen nagyobb mennyiségben jut szervezetünkbe a táplálék, amiben a nagyon fontos ásványi anyagok, elemek, vitaminok mellett éppenséggel nem-kívánatos összetevők, adalékanyagok is lehetnek. A korábbiakban önálló szervezetként működő egységek összeolvadása nyomán felálló új intézet szerkezeti sémája nem előzmény és példa nélkül álló magyar megoldás. Hasonlóan épül föl az Amerikai Élelmiszer és Gyógyszerengedélyezési, -felügyeleti Hatóság (a Food and Drug Administration) is. Az FDA nevében a szavak sorrendisége alapján arra is gondolhatunk, hogy az amerikai adminisztráció nagyobb hangsúlyt fektet az élelmiszerek vizsgálatára, elvégre születésünktől kezdődően folyamatosan táplálkozunk, és az élelmiszeripar termékeiből, a mezőgazdasági terményekből, valamint a természetben található, begyűjtött növényekből – jó esetben! – összehasonlíthatatlanul nagyobb mennyiség kerül a szervezetünkbe az életünk folyamán, mint gyógyszerből. Így aztán egészségünk esetleges veszélyeztetésében a táplálkozás előrébb állhat a kétes dicsőségű rangsorban. Egybevág evvel a megjegyzéssel az az orvosi megfigyelés, hogy a megbetegedések zöme (mintegy 80%-a) táp- lálkozáshoz köthető. Táplálkozási hiányossággal, avagy éppen nemkívánatos vagy akár káros anyagok bevitelével, a túltápláltsággal függ össze egy sor betegség. Az új intézet felállására visszatérve: az Európai Unióban többféle példa van arra, hogyan épülnek fel a felügyeleti szervezetek, az azonban ritkán fordul elő, hogy adott hatóság kizárólag a gyógyszerek engedélyezésével foglalkozzon. Európában a legtöbb gyógyszerhatóság struktúrája valamilyen más logika szerint épül fel. Hollandiában, Ausztriában – az amerikai mintához hasonlóan – az élelmiszer is hozzájuk tartozik. Néhol az állat- és a humángyógyászat került egy felügyelet alá, valószínűleg azon az alapon, hogy gyakran azonos hatóanyagokról, gyártóhelyekről van szó. Ha viszont nem elsősorban az ipari szempontokat vesszük figyelembe, jóval ésszerűbb a humán „érdekekre” koncentrálni. Figyelemre méltó a dán példa, náluk ugyanis a közétkeztetésben a sérülékenyebb korcsoportok (gyerekek, öregek) ellátásában csak ökológiai termelésből származó élelmiszereket használnak, amit az állam támogat. Egyféle prevenciónak gondolom, ha szorgalmazzuk, hogy olyasmi jusson a fejlődésben lévő vagy már törődöttebb szervezetbe, ami táplálóbb, és egészséges. Kívülállóként, kissé nehezen tudom követni a szerkezeti, illetve a névváltást. A fogyasztók, a laikus felhasználók sem lesznek könnyű helyzetben. Sőt, tapasztalatom szerint még a belül dolgozók számára sem egyszerű folyamatról van szó, sokszor vétik el, s használják maguk is a régi elnevezést. Ezért arra kérem, idézzük fel pontosan a változás menetét, milyen részegységekből, hogyan és főleg miért is állt össze az OGYÉI. Az új hatóságba összesen 5 szervezet és munkatársai kerültek át, jelenleg a betagozódásuk zajlik. Március elsejétől kezdődően megindult a Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet (GYEMSZI) szétválása, innen vettünk át szervezeti egységeket feladatokat, továbbá hozzánk került a tiszti-gyógyszerészi hálózat és az OÉTI. Az átalakulással lehetőség nyílt rá, hogy egyetlen szervezet felügyelhesse majd a gyógyszerpiaci folyamatokat, a gyártástól kezdve a patikai forgalomba jutásig. Egy irányítás alá került a valamikori OGYI mintegy 200, az OÉTI 44-48 munkatársával, az Országos Tisztifőgyógyszerészet 37 emberrel, (ez utóbbi két egység az OTH része volt), a Technológiai Értékelő Iroda (TÉI, az itteni 14 dolgozó nagyrészt – 90%-ban – gyógyszerhatékonysági vizsgálatokat végez, kisebb részt pedig gyógyászati segédeszközök befogadáshoz szükséges elemzéseket) valamint az Eszközminősítő és Kórháztechnikai Intézet (EMKI), a maga 15 munkatársával. Így összenő, ami – szerintem – összetarto- IME XIV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2015. JÚLIUS-AUGUSZTUS 55 PORTRÉ zik. Az infrastruktúrát biztosító gárdával együtt mintegy 400an fognak együtt dolgozni. Az összeolvadás valójában a GYEMSZI (Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet), benne az OGYI (Országos Gyógyszerészeti Intézet), a TÉI (Technológiai Értékelő Iroda), az EMKI (Eszközminősítő és Kórháztechnikai Igazgatóság) valamint az OTH-ból kiváló (Országos Tisztifőorvosi Hivatal), OÉTI és a TFGY (Országos Tisztifőgyógyszerészet) között jött létre. Elsősorban azért, mert szemléletváltásra, a szinergiák kiaknázására, az étrend-kiegészítők területén pedig a szabályozás és a kontroll szigorítására, a teljes gyógyszerpiac felügyeletére, továbbá a technológiai értékelés erősebb elfogadtatására volt szükség. A hatóságunk azonban nemcsak a gyártás, forgalmazás folyamatát ellenőrzi, hanem a gyógyszer-ismertetést is felügyeli. Másodsorban az átalakuló GYEMSZI-n belül az OGYI szerepe megszűnt, az intézet végül Állami Egészségügyi Ellátó Központra (ÁEEK) keresztelődött és korábbi feladatainak jelentős részét három másik intézményre ruházta át. Az átalakulás célja egy rugalmas, erős, hatékony, a szabályokat szigorúan megfogalmazó és következetesen betartató OGYÉI létrehozása volt. A párbeszédre nyitott intézetünk az ellenőrzés mellett tájékoztat is. A korábbi szervezeti egységeket megöröklő vezető hol látja a legfőbb beavatkozást igénylő pontokat? Mi az, amit megőrizve akar továbblépni? Mi az, amin feltétlenül változtatni kíván? Ami az elődökhöz (a korábbi intézetekhez), eredményeikhez való viszonyulást illeti, mi a főigazgató álláspontja? Alapelv-e az eddigiek, vagy egy részük megőrizve megtartása, vagy bizonyos elemeket vagy sok mindent módosítani kell? Hová esnek a súlypontok? Az átalakítás szándékát milyen lépések követték? Az előd-intézményekből megmaradt 5 egység átvizsgálása, a nehézségek feltárása, a részletek összehangolása nagy kihívás. Átvilágítással, a jelen állapot felmérésével indítottunk, amiből kiderült, hogy mely egységek milyen feladatokat végeznek, hol lehet megszüntetni a párhuzamosságokat, hol kell erősíteni, miből lehet építkezni. Az említett összeolvadás következményeként létrejött intézet működtetésében stratégiai kérdés, s egyben az egyik leglátványosabb változás, a tisztifőgyógyszerészet „beemelése” – miáltal a teljes gyógyszerforgalom a gyártástól a felhasználásig biztonságosan követhető. Fel kell készülni a hamisított, az illegális gyógyszerek forgalomba kerülésének megakadályozására. Nálunk még nem élő ez a probléma, hazánkban a legális és zárt gyógyszerláncba nem került hamis termék, de az interneten nálunk is terjednek az illegális szerek. Az EU területén (2013-ban) viszont 10 millió doboz hamis gyógyszert foglaltak le. Éppen ezért időben hirdet kampányt az OGYÉI a gyógyszerhamisítás ellen. Másik stratégiai fontosságú terület az étrend kiegészítők piaca, ahol úgy látom, nagy a káosz. Ezt a területet ezentúl jobban kell, de majd jobban is lehet kontrollálni. Jelenlegi szisztémája ugyanis kifejezetten veszélyes. A jogi környezet 56 IME XIV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2015. JÚLIUS-AUGUSZTUS miatt nincs előzetes szűrő, az internetes csatornákon elérhető termékek némelyike gyógyszerhatóanyago(ka)t is tartalmaz. Ezen a hatalmas piacon nehéz az ellenőrzés, hiszen a lakosság 50 milliárdot költ étrend kiegészítőkre (a patikákat, drogériákat felölelő piacot nagyjából 30 milliárdos nagyságrendre teszik, ehhez jön az interneten zajló értékesítés, amelynek méretéről nincsenek információk). Eközben a teljes gyógyszerfelhasználás értéke 600 milliárd forint körül van. Az étrend kiegészítők területének szabályozására a jövőben tehát nagyobb hangsúlyt kívánunk fektetni, amihez nagyobb jogkörrel is kell rendelkeznünk. Az OÉTI-nek korábban nem volt hatósági jogköre, a bejelentéssel egy időben a termékek jelenleg azonnal kikerülhetnek a polcra. A hatóság embereinek szinte arra sem maradt idejük, hogy érdemben vizsgálják, pontosan az van-e a termékben, mint amit a forgalmazó állít róla. Tény, az OÉTI mindent elkövetett azért, hogy legalább 30 nap állhasson rendelkezésükre a forgalomba kerülés megvétózására. Az OÉTI hatósági feladatait azonban csak az OTH-n keresztül valósíthatta meg. Most, hogy bekerült az OGYÉI-be, megteremthető a jogszabályi háttér ahhoz, hogy az étrend-kiegészítők piacának ellenőrzése hatékonyabbá váljon. El akarjuk érni, hogy a regisztráció után legalább 30 nap legyen annak megfontolására, kikerülhet-e adott készítmény a polcokra. Az engedélyezés után szükséges az ellenőrzés, majd végül a szankcionálás, hiszen a nem megfelelő termékek közegészségügyi problémákat is okozhatnak. Ezért minden esetben vizsgálni kell a termék összetételét, csak ennek ismeretében lehet adott készítményt kereskedelmi forgalomba engedni. Bírságolni fogjuk azokat, akik az interneten például olyan étrend kiegészítőket terjesztenek, amelyek nem rendelkeznek a beígért hatással, vagy illegálisan gyógyszerhatóanyagot tartalmaznak. Az átalakulással tehát most lehetőség nyílt rá, hogy egyetlen erős szakmai és hatósági szervezet felügyelhesse a gyógyszerpiaci folyamatokat, a gyártástól indulva egészen a patikai kiadópontokig. Célunk az átlátható szabályok melletti transzparens működés. A jelenlegi szervezeti felállást eredményesnek érzi? Az esetleg még meggyőzendő kétkedőket milyen célok ismertetésével kívánja maga mellé állítani? A részegységek jelenlegi összekapcsolását, a főigazgatói nézőpontomból, logikusnak érzem. Sok beszélgetés azonban még hátra van, házon belül és kívül. Mostanra megbeszéléseken vagyunk túl a gyógyszeripar (Magyosz, Magyott, AIPM, Védettség), a nagykereskedők, kamarák, betegszervezetek, az egyetemek képviselőivel. Célom volt a nyitás a külvilág felé, a párbeszéd megindítása, annak érdekében, hogy jobban értsük egymást és találjuk meg azokat az együttműködési felületeket, melyekkel segíthetjük egymást és kiszámíthatóbbá, érthetőbbé teszik szempontjainkat, működésünket. Meggyőződésem, hogy egy modern, rugalmas és erős felügyeleti szervezet létéből minden más szereplő csak nyerhet. Partneri együttműködésre törekszem az érdekelt felekkel. Célom az Intézet szakmai aktivitásának növelése. Az össze- PORTRÉ vonás ahhoz is támaszt és megfelelő hátteret ad, hogy a jövőben szakmai szempontból is nyitni lehessen az egyetemek irányában. Egy ösztöndíjprogramot tervezünk indítani, melynek célja, hogy érdeklődő fiatalokat vonzzunk az intézetbe, az itt dolgozó szakembergárda bővítésére. Milyen szerepet szán a gyógyszertári ellenőrzéseknek, illetve a klinikai vizsgálatoknak? A Tisztifőgyógyszerészeten keresztül felelősek vagyunk a patikai hálózat felügyeletéért. Ennek kapcsán azonban megérett a helyzet arra, hogy felülvizsgáljuk azt a szempontrendszert, mely mentén ez az ellenőrzés zajlik. Meghallgatva a Kamara észrevételeit, úgy gondoltuk, meg kell nézni, hogy napjainkban egy korszerű patikában mire van szükség: egyes eszközök ma már feleslegesek, elavultak lehetnek, helyettük mások lettek szükségesek. Az ellenőrzési listát felül kell vizsgálni, méghozzá a szakma véleményének figyelembevételével. Azt szeretnénk, ha valódi párbeszéd alakulna ki közöttünk, és olyan döntések születnének, amelyekkel azonosulni tudnak. A felügyelet legyen következetesen „szoros”, szigorú, és/de racionális. Ami pedig a klinikai vizsgálatokat illeti, számukra hatósági oldalról megfelelő környezetet kell biztosítanunk. Az iparban töltött 15 munkaévemből tizenhármat a klinikai vizsgálatok területén töltöttem. Személyesen is nagyon fogékony vagyok az innovációra, érdeklődéssel figyelem, várom az új készítményeket. Terveim szerint az Egészségügyi Tudományos Tanáccsal rendszeres, aktív párbeszédet folytatunk majd, annak érdekében, hogy hazánk 2016-ot követően is vonzó célpont maradjon a klinikai vizsgálatok számára. Meggyőződésem, hogy a klinikai vizsgálatok főosztályán jelenleg is igen jó szakemberek dolgoznak, de munkájukat támogatandó, erőteljes informatikai fejlesztésre van szükség. 2016-tól ugyanis változik a beadások rendje. Hasonlóan az uniós törzskönyvi beadványokhoz centralizálttá válnak a folyamatok és pl. kötelező lesz az elektronikus beadás. Az eljárási idők – a mostani 60 napról, 25-3545 napra – fognak rövidülni, attól függően, hogy milyen bonyolult egy klinikai vizsgálat. (Egy IV-es fázisú például 25 nap lesz.) Át kell gondolni az eljárási díjakat – a díjszabás ugyanis attól függ, hogy melyik országot választják referenciaként a kérelem benyújtásához. Nálunk a díjszabás jelenleg egységes. A kérelmezők gyakran már most is a nemzetközi engedélyeztetési eljárást preferálják, azaz több EU-s tagországban egyszerre indítják az eljárást. Magyarországon az átállás részeként folyamatosan csökken a nemzeti kérelmek aránya: míg 2011-en 234, 2014-ben már csak 90 volt (22-24%-ról 14 százalékra mérséklődött). Itt kell megemlíteni, hogy nőtt azon eljárások száma és aránya, ahol hazánk referencia-ország – míg korábban 5-6%, addig tavaly már 17 százalékra emelkedett. A laikus közvélemény hol találkozik elsősorban az OGYÉI hatósági szerepével? A hatóság milyen módszerekkel kíván fellépni a gyógyszerhamisítás, az illegális forgalmazás ellen? Ez év első napjától határozatban rendelhetjük el azon honlapok ideiglenes hozzáférhetetlenné tételét, amelyeken hamis vagy nem engedélyezett gyógyszereket forgalmaznak. Az OGYÉI a letiltott weboldalak felsorolása mellett rendszeresen frissített listát publikál azon hamis és nem engedélyezett készítményekről is, amelyekkel piacfelügyeleti tevékenysége során találkozik. A hatóság szigorát már érzékelni lehet, a letiltott honlapok száma 18 (fele részüket külföldről üzemeltették). A lépés üzenet az illegális hatóanyagot terjesztő illegális forgalmazónak, hogy hazánk nem lesz számukra kívánatos terep. A honlapok mellett időnként a nyomtatott sajtót is monitorozzuk, és az ott kiszűrt cégek ellen eljárást indítunk. Az illegális szereket kínáló honlapok letiltása mellett olyan adatbázisokat teszünk elérhetővé a laikusok számára, ahol könnyen tudnak tájékozódni a letiltott szerekről, honlapokról. Lesznek okostelefonra telepíthető alkalmazások is. A biztonságos gyógyszerellátás érdekében, az uniós és a hazai jogszabályoknak megfelelően működő online gyógyszertárakat – az EU előírásának megfelelően – hamarosan (2015. júliustól) logó fogja azonosítani. A vásárló a logóra kattintva a magyarországi előírások szerint működő legális patikák listájához jut. A hatályos jogszabályok szerint hazánkban csak az ilyen céllal regisztrált gyógyszertárak végezhetnek internetes gyógyszerforgalmazást, és csak a vény nélkül kapható gyógyszerek értékesíthetők a neten keresztül. Jelenleg Magyarországon 50 gyógyszertár folytat online értékesítést. A honlap címét legkésőbb a tevékenység megkezdésekor be kell jelenteni az OGYÉI-nek. Mi a megszívlelendő tanácsa a laikus vásárló, gyógyszerfogyasztó számára? Kérem, összefoglalásképpen a legfőbb teendőiket, céljaikat is vegyük ismét sorra. A gyógyszerhamisítást legeredményesebben a fogyasztók tudatos döntései szoríthatják vissza. A kereslet csökkenhet, ha a betegek hiteles információk alapján tudják felmérni, mekkora kockázattal jár, ha olcsóbb, ámde bizonytalan minőségű „gyógyszert” használnak. A hatóság a listán szereplő készítmények neve/hatóanyaga mellett közzéteszi azt is, hogy miért veszélyes az adott terméket az illegális csatornán keresztül megvásárolni. Minél tudatosabb a vásárló, annál kisebb lesz egészségügyi kockázata. Támogatni kívánjuk az egészséges táplálkozással kapcsolatos programokat, az OEP befogadás esetén a technológiai értékelés teljes elfogadtatása a cél. Erősíteni kívánjuk a tudományos és az oktató szerepet, nemzetközi kapcsolatokat. Tervezzük, hogy más intézetekkel együttműködve közös programokat indítunk. Felkészülünk arra a feladatra, hogy az ártámogatásban részesülő gyógyszerállományt – amennyiben erre az OEP is igényt tart – folyamatosan monitorozzuk, annak érdekében, hogy segítsünk eldönteni, hogy bizonyos készítményeket nem kell-e kivezetni a rendszerből, mert esetleg azoknál már hatékonyabb, biztonságosabb terápiák állnak rendelkezésre. IME XIV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2015. JÚLIUS-AUGUSZTUS 57 PORTRÉ A legfontosabb stratégiai lépés ebben a pillanatban az informatikai fejlesztés. A szervezeten belül ugyanis nagy az informatikai egyenetlenség. Egyes korábbi egységekben (l. OÉTI) nagyrészt hiányoztak az informatikai rendszerek. További lépés, mely jelenleg is zajlik, a szervezet felmérése, hol vannak tartalékok a rendszerben, hol kell további erősítés. A teljes struktúraváltás, reményeink szerint, év végére megtörténik, és már hatékonyan fog működni. Ennek részét képezi majd a laikusokkal való egyre intenzívebb kommunikálás. Meg akarjuk értetni a fogyasztóval, hogy tudatosabban kell a netről vásárolnia, különösen, ha gyógyszerről van szó. Mindehhez pl. adatbázisokat, applikációkat fejlesztünk majd. Bízom abban, hogy ez a vásárlói attitűd megmutatkozik majd az élelmiszerek tudatosabb kiválasztásánál is. Mutassuk meg a fogyasztóknak az illegális vásárlás veszélyeit úgy, hogy közben kiemeljük a legális vásárlás előnyeit! A kommunikációs stratégiánk része lesz az is, hogy akár szórólapon, óriásplakáton, vagy akár televíziós hirdetésen keresztül fordulunk a lakossághoz. Megkérdezzük, biztos-e benne, hogy tudja, mit vásárol? Tudnia kell, hogy a hamisí- tott gyógyszerek akár halálosak is lehetnek. Kisebb bajnak tűnik a hatástalanság, bár az ilyen esetek pl. akár járványt is okozhatnak – utalhatunk itt arra a példára, hogy Európában találtak olyan hamisított TBC elleni szert, amiben nem volt elég hatóanyag, ebben a formában fogyasztott antibiotikum pedig inkább fokozhatja a kórokozó ellenálló képességét. A hamis gyógyszerek gyakran szennyezettek, akár patkányméreg, ólom, bórsav is lehet bennük, minderre akadt már példa Európában. De nem csak a hamis szerekről és veszélyükről fogunk kommunikálni a lakossággal. A megfelelő csatornáinkon keresztül eljuttatjuk annak hírét, hogy a nem megfelelő információ áramlás, az indokolatlan gyógyszeralkalmazás és a szakszerűtlen szállítás is egészségkárosodáshoz vezethet. Az OGYÉI honlapján meg lehet majd nézni, mit ne fogyasszunk. Rákereshetünk arra az információra is, hogy adott illegális készítmény milyen károsodást okoz, miért baj, ha valaki azt veszi/szedi. A személyes biztonságra felhívva a figyelmet, avval kívánja hatóságunk szembesíteni a fogyasztót, hogy a rövidtávú haszon nagyon gyorsan – s olykor végzetesen – a visszájára fordulhat. Fazekas Erzsébet NÉVJEGY Dr. Pozsgay Csilla a SOTE Általános Orvosi Karán végzett, az Országos Korányi Intézetben dolgozott, majd az ORFI-ban reumatológiai szakvizsgát szerzett. A gyógyszeriparba kerülve többféle pozíciót kapott – legmeghatározóbbnak a gyógyszerklinikai vizsgálatok területén eltöltött csaknem 13 évet tartja: előbb klinikai kutatási munkatárs, majd hazai és régiós kutatási vezető lett. Magyar- ország mellett 5 országot felügyelt, kiépítve a klinikai vizsgálati környezetet. 2011-13 között az OGYI orvostudományi igazgatója volt, ezután az MSD Pharma Hungary orvos igazgatójaként, az OGYÉI élére történt kinevezéséig (2015 márc.), az orvosi részleget vezette. A Magyar Klinikai Vizsgálatszervezők Társasága (MKVT) alapító tagja, majd 4 évig titkára. Több egyetemen volt GCP tárgykörben felkért oktató. Az Innovatív Gyógyszergyártók Egyesülete több munkacsoportjában is dolgozott szakértőként. Az Egészségügyi Szakdolgozók XLVI. Országos Kongresszusa – Balatonfüred Ebben az évben 2015. június 17-19-én Balatonfüreden került megrendezésre az Egészségügyi Szakdolgozók Országos Kongresszusa, mely az ápolási szakma kiemelkedő rendezvénye. A kongresszuson Dr. Zombor Gábor – egészségügyért felelős államtitkár is részt vett és köszöntőt mondott. A rendezvény egyik kiemelt témája volt az egészségügyi szakdolgozók szerepe a betegellátásban, a prevencióban, a rehabilitációban, valamint a sürgősségi betegellátásban. További témakörök: Népegészségügyi mutatók javításának lehetőségei. A sürgősségi betegellátás területén szerzett tapasztalatok. Diagnosztika és terápiás módszerek a betegellátás folyamatában. Az egészségügyi rendszerben működő teamek és az ellátás során felmerülő veszélyek, nehézségek. Munkakörnyezet, munkahelyi légkör, szakdolgozók motiválási lehetőségei. Az egészségügyi szakdolgozók munkahelyi elégedettsége, önbecsülés, motivációs lehetőségek az egészségügyi ellátásban. Menedzsment, oktatás, ápoláskutatás, minőségügy, minőségfejlesztés, betegbiztonság. A kongresszuson mintegy 400 hallgató vett részt. 58 IME XIV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2015. JÚLIUS-AUGUSZTUS Szerk.