IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Hogyan segíthet a tartalommarketing egy egészségügyi brand megerősítésében?

  • Cikk címe: Hogyan segíthet a tartalommarketing egy egészségügyi brand megerősítésében?
  • Szerzők: Murányi Klára, Kiss András
  • Intézmények: Budai Egészségközpont
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 1
  • Hónap: január-február
  • Oldal: 5-9
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KÓRHÁZMENEDZSMENT

Absztrakt:

Cikkünkben összefoglaljuk a tartalommarketing fő ismérveit, és bemutatjuk, hogy miért tartjuk kiemelkedően eredményes módszernek az egészségügyi kommunikációban. Ismertetjük eszközrendszerét, számba vesszük a jó tartalom legfőbb ismérveit. Megvizsgáljuk, hogy a vásárlási folyamatba illesztve a tartalommarketing miképpen teheti hatékonyabbá a páciensek tájékoztatását, hozzájárulva magának a gyógyítási tevékenységnek a sikerességéhez, egyúttal az egészségügyi intézmény társadalmi és üzleti céljainak eléréséhez is.

Angol absztrakt:

This paper summarizes the main criteria of content marketing and shows why it is a highly effective method in healthcare communication. We present a toolkit of good content. We analyse how costumer journey embedded into the content marketing can improve informing the patients and contribute to the success of the therapeutic activity while achieving the healthcare institutions social and business objectives.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Hogyan segíthet a tartalommarketing egy egészségügyi brand megerősítésében? Kiss András, Murányi Klára, Budai Egészségközpont Cikkünkben összefoglaljuk a tartalommarketing fő ismérveit, és bemutatjuk, hogy miért tartjuk kiemelkedően eredményes módszernek az egészségügyi kommunikációban. Ismertetjük eszközrendszerét, számba vesszük a jó tartalom legfőbb ismérveit. Megvizsgáljuk, hogy a vásárlási folyamatba illesztve a tartalommarketing miképpen teheti hatékonyabbá a páciensek tájékoztatását, hozzájárulva magának a gyógyítási tevékenységnek a sikerességéhez, egyúttal az egészségügyi intézmény társadalmi és üzleti céljainak eléréséhez is. This paper summarizes the main criteria of content marketing and shows why it is a highly effective method in healthcare communication. We present a toolkit of good content. We analyse how costumer journey embedded into the content marketing can improve informing the patients and contribute to the success of the therapeutic activity while achieving the healthcare institutions social and business objectives. Az élet minden területére igaz, hogy a fogyasztói döntéseket egyre kevésbé befolyásolják a hagyományos marketing eszközök. Ennek elsődleges oka már nem a reklámokkal szembeni – azok egyoldalú, kéretlen, gyakran tolakodó mivoltából adódó – régi keletű averzió. A magyarázat sokkal inkább az, hogy az utóbbi egy-másfél évtized technológiai forradalma gyökeresen megváltoztatta a felhasználói szokásokat. MI AZ A TARTALOMMARKETING? Ma már az információkeresés elsőszámú – sokak számára egyetlen – helyszíne az internet. A világhálón fellelhető elképesztő mennyiségű adattengerben a fogyasztók tudatosan keresik az őket érdeklő információkat. Ebben a közegben a minőségi tartalom hatalmas érték, mely a felhasználó számára megbízható forrást jelent, a tartalmat előállító cég, márka vagy intézmény számára pedig egy olyan lehetőséget, mellyel akkor és azokkal léphet kapcsolatba, amikor és akik nyitottak arra. Az információ megosztásnak ezt a tudatos alkalmazását hívjuk tartalom- (vagy inbound) marketingnek. Ennek során nem a tartalomfogyasztás megszakításával irányítjuk magunkra a figyelmet, hanem az adott tartalom előállítása, a felhasználói élmény létrehozása révén lépünk kapcsolatba a fogyasztóval (1. ábra). Úgy tekinthetünk a tartalommarketingre, mint egy olyan kommunikációs stratégiára és eszköztárra, mely során nem kierőszakoljuk (megvásároljuk) a célcsoportunk figyelmét, IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 1. ábra hanem kiérdemeljük azt. Nem kampányszerűen juttatjuk el az üzeneteinket, hanem folyamatosan, nem egyoldalú a kommunikáció, hanem interaktív, nem vásárolt felületeken zajlik, hanem sajátokon. A tartalommarketing célja tehát nem a közvetlen értékesítés vagy vásárlás ösztönzés, hanem az ügyféledukáció, a kreatív tudásmegosztás, melynek során a saját márkánkat egy-egy téma vagy szakterület szakértőjeként pozícionáljuk. A tartalom marketing aktivitás keretében a meglévő és új tartalmakat, adatokat, eszközöket és csatornákat tudatosan, egységes formában kezeljük, hogy az üzenetek célzottan, fókuszáltan jussanak el célcsoportjainkhoz. A feladat a rendelkezésünkre álló tudásanyag felhasználása szakmailag korrekt, de szórakoztató, érdekes formában, ill. új tartalmak létrehozása és megosztása saját csatornáinkon és a közösségi média felületein. A kommunikáció középpontjában az edukáció és az ismeretterjesztés áll, melynek célja, hogy a márkánkat egyfajta tudásközpontként pozícionáljuk, így erősítve a bizalmat, ami hatékonyabbá teszi, sőt bizonyos fokig helyettesítheti is az egyéb marketing aktivitásokat. Kiemelt szerepet kap a vizualitás, amely elősegíti az ismeretek elsajátítását, érthetővé, könnyen emészthetővé és érdekessé teszi a tudásanyagot. A tartalommarketing lényege, hogy a proaktív promóció helyett az alábbiakra helyezzük a hangsúlyt: • megfelelő online jelenlét kiépítésével (tartalom, infrastruktúra, eszközök, platformok stb.) minél gyakrabban megtaláljanak minket az érdeklődők • azokat, akik ránk találnak, célzott, differenciált üzenetekkel végigkísérjük azon a folyamaton, melynek végén ügyféllé válnak XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. JANUÁR-FEBRUÁR 5 MENEDZSMENT • KÓRHÁZMENEDZSMENT az ügyfeleinket arra ösztönözzük, hogy népszerűsítsék márkánkat, ill. szolgáltatásainkat MIÉRT KIEMELKEDŐEN HATÉKONY ESZKÖZ A TARTALOMMARKETING AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN? A világhálón fellelhető tartalom jelentős része köthető az egészséghez. Magyarországon nemzetközi viszonylatban is magas – 89% – azoknak az aránya, akik orvosi konzultáció előtt vagy után az interneten is utána néznek a panaszukkal kapcsolatos információknak. A megkérdezettek 71%-a szerint az internet a három legfontosabb információforrás között van egészségügyi kérdésekben, ráadásul a tendencia növekvő, hiszen 63%-uk jobban támaszkodik ilyen szempontból a világhálóra, mint korábban, és egyötödük napi szinten keres online egészségügyi információt [1]. Az internet egészségformáló hatása is jelentős, a megkérdezettek 76 %-a jelölte meg, hogy a neten találtak befolyásolták a betegség, egészségügyi probléma kezelésére vonatkozó döntésüket és hasonlóan magas (69%) azok aránya, akik az egészséghez kapcsolódó hozzáállásukban tapasztaltak változást a weben talált információk hatására (2. ábra). Kijelenthetjük tehát, hogy az egészségügyre korábban évszázadokig jellemző információs aszimmetria jelentős mértékben csökkent. Nemcsak arról van szó, hogy a páciensek az orvossal történő találkozás kapcsán tájékozódnak a betegségükről, hanem arról is, hogy ma már igényük van arra, hogy átlássák a teljes ellátási folyamatot a bejelentkezéstől, a vizsgálat lefolyásán, az esetleges költségeken át egészen a betegjogokig. A páciensek szerepe tehát mára felismerhetetlenül megváltozott, többé nem passzív elszenvedői az ellátási folyamatnak, hanem aktív alakítói: már nemcsak az előzetes információgyűjtésre állnak hatékony eszközök rendelkezésükre, hanem a szolgáltatók – akár az egyes orvosok – teljesítményének összehasonlítására, utólagos értékelésére is. A tájékozódás során mindinkább előtérbe kerülnek más páciensek tapasztalatai (50%-uk keresi a betegtársak véleményét), ehhez pedig rendkívül hatékony eszközt jelentenek a közösségi oldalak. Ez a forradalom új kihívások elé állítja az egészségügyi marketing szakembereket: egyrészt minden korábbinál fontosabbá vált a korrekt, megbízható egészségügyi tartalom előállítása és publikálása a lehető legtöbb, a páciensek által használt platformon és csatornán. Másrészt felértékelődött az egészségügyi szolgáltatók, mint hiteles brandek szerepe, melyek a minőség, a szakmaiság garanciájaként jelennek meg a tartalmak forrásaként. E kettős kihívásra ideális megoldás a tartalommarketing az egészségügyi intézmények számára, a for-profit és a non-profit szektorban egyaránt: a piaci alapon működő szolgáltatóknak költségkímélő, tervezhető és jól mérhető eszközrendszert kínál, az állami intézmények számára pedig a törvényi szabályozások által korlátozott promóciós lehetőségeket kibővítve teszi hatékonyabbá a páciensekkel történő kommunikációt. A TARTALOMMARKETING ESZKÖZTÁRA A tartalommarketing központja a márka saját weboldala. Ezt veszik körbe – hasonlóképpen ahhoz, ahogy a bolygók keringenek a központi csillag körül – a márka szintén saját kezelésben lévő további csatornái, felületei: blogok, hírlevelek, közösségi média platformok. Valójában az offline felületeket is ide sorolhatjuk, hiszen a tartalommarketing nem korlátozódik csupán az online csatornákra. Mindazonáltal a hagyományos felületeken – tájékoztatókon, szórólapokon, brand magazinban stb. – megjelenő információkat is célszerű a központi honlapra becsatornázni, ahol azokat aztán kellő mélységben, részletesen is ki lehet fejteni. Azt, hogy miről szólnak a tartalmaink, alapvetően két tényező határozza meg: melyek azok az információk, melyekre a célcsoportunknak leginkább szüksége van, ill. melyek azok a témák, melyeknek hiteles szakértőiként tudunk megszólalni. Ideális esetben tehát az előállított tartalmak a fogyasztói igények és a márka kompetenciaterülete által alkotott közös halmazba esnek. Az interneten keresett egészségügyi témákat illetően elmondható, hogy a legnépszerűbbek a tünetekkel, betegségekkel, azok kezelésével kapcsolatos írások (78%), hasonlóan magas (70%) az életmóddal, egészségmegőrzéssel kapcsolatos cikkek aránya [1]. Értelemszerűen ezen átfogó témákon belül érdemes megkeresni azokat, melyek egy adott intézmény esetében megfelelnek a fenti kritériumoknak. Törekedjünk arra, hogy minél változatosabb tartalomformátumokat alkalmazzunk, melyek egyaránt illeszkednek az adott témához, a felhasználói szokásokhoz és az adott csatorna, ill. platform adottságaihoz: szöveg, videó, fotók, audió, prezentációk, e-bookok, infografikák stb. Fontos, hogy esz- 2. ábra Milyen hatással volt az Ön vagy valamely ismerősének egészségi állapotára az interneten megszerzett egészséggel, betegséggel kapcsolatos információ, tanács? Forrás: Szinapszis online kérdőíves kutatás (2013), n 373 internetező felnőtt lakosság, támogatott több válasz 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. JANUÁR-FEBRUÁR MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT közfüggetlen tartalmakat hozzunk létre, melyek PC-ről éppúgy olvashatók, mint tabletről vagy okostelefonról. • MILYEN A JÓ TARTALOM? • A jó tartalom a célcsoport átfogó ismeretén alapul, tükrözi annak igényeit, társadalmi-gazdasági helyzetét, kulturális szintjét. Minél pontosabban ismerjük a célcsoportunk családi állapotát, munkahelyét, munkakörét, jövedelmi státuszát, érdeklődési körét és napirendjét, annál inkább tudjuk azt is, milyen típusú és stílusú tartalom lehet az érdekes számára. Ehhez ma már nem feltétlenül szükséges piackutatók költséges szolgáltatásait igénybe venni, honlapunk vagy közösségi oldalunk látogatóinak elemzésére ingyenes és jól használható eszközök állnak rendelkezésre (pl. Google Analytics, Facebook elemzések). Fontos, hogy ezen analitikai szoftverek segítségével folyamatosan mérjük és monitorozzuk elképzeléseink helyességét, így a folyamatos visszacsatolásokat alapul véve apró változtatásokkal egyre könnyebben és hatékonyabban tudjuk megszólítani célcsoportunkat. Szintén fontos, hogy az általunk publikált tartalom egyedi és releváns legyen, olyan értéket jelentsen a felhasználó számára, amit máshol nem talál meg. Ne csak konkrét ismereteket adjon át, hanem olyan háttérinformációkat is, melyek segítenek az olvasónak egy-egy témát szélesebb perspektívába helyezni. Ma már elengedhetetlen, hogy online felületeink keresőoptimalizáltak legyenek, ezáltal a keresőmotorok és rajtuk keresztül a felhasználók számára láthatóvá váljanak. Ezt a szempontot mind a tematika meghatározásakor, mind az egyes tartalmak létrehozásakor valójában a legfontosabb faktorként kell figyelembe venni, hiszen a páciensek döntő többsége vagy közvetlenül keresőkön keresztül jut el a tartalmakig, vagy az egyéb forrásból szerzett információt keresők segítségével ellenőrzi le és pontosítja. A kereső optimalizálás (angolul Search Engine Optimization, azaz SEO) mára külön diszciplínává vált, bizonyos szintig házon belül is elvégezhető, de hosszabb távon érdemes szakértőkre bízni. Az online vizuális kultúra rohamos fejlődésen megy keresztül, a tartalommarketing aktivitás során ezt nekünk is figyelembe kell vennünk. Nemcsak azért, mert a felhasználói igények egyre inkább a vizualitás irányába mozdulnak el, hanem azért is, mert a képi megjelenítés bizonyítottan elősegíti az ismeretek elsajátítását, érthetővé, könnyen emészthetővé és érdekessé teszi a tudásanyagot. Az emberek 94%-ának jobban megragadja a figyelmét a vizuális információ, mint a szimpla szöveg [2]. Sokunknál a kép az első, amit megnézünk egy weboldalon, a kép és a képaláírás elolvasását követően döntjük csak el, nekilátunk-e a tartalom elolvasásának. Egy kép, videó vagy infografika segítségével ezért egy szimpla szövegnél sokkal hatékonyabban tudunk bemutatni pl. egy komplex vizsgálatot vagy beavatkozást. A képek, illusztrációk megválasztásakor érdemes a következő szempontokat figyelembe venni: IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY • A kép legyen releváns – mindig szóljon arról, amiről az írás szól. Mérésekkel igazolt tény, hogy azt a bejegyzést, amelyhez témába vágó fotó kapcsolódik, lényegesen többen olvassák, mint azt, amihez nem [2]. Legyünk autentikusak, válasszunk olyan képeket, amelyek a márkáról is szólnak és a célközönség számára is érdekesek [2]. Érdemes nemcsak az interneten fellelhető, hanem saját (lehetőleg profi fotóssal készíttetett, jó minőségű) képeket használni. Ne csak a szöveges tartalom, a képek is legyenek kereső optimalizáltak. Amennyiben nem saját képi anyagot használunk, természetesen szem előtt kell tartanunk a jogi szempontokat és előírásokat is. Végül, de nem utolsó sorban, tartalmainknak tükröznie kell márkánk alapvető értékeit, azokat a szervezetre jellemző lényegi és egyedi tulajdonságokat, amelyek így együtt csak ránk jellemzőek. Ez nyilvánvalóan azt is jelenti, hogy a tartalom marketing tevékenység csak akkor lehet sikeres, ha egy már működő, kiérlelt márkastratégián alapul, amely ténylegesen megkülönbözteti az intézményt a versenytársaktól, amellyel a munkatársak is azonosulni tudnak, és amelyre így hitelesen lehet hivatkozni a külső kommunikációban is. A VÁSÁRLÁSI FOLYAMATHOZ IGAZODÓ TARTALOMMARKETING A kommunikáció során figyelembe kell vennünk azt is, hogy a vásárlási folyamat (customer journey) mely pontján áll a páciens: más jellegű tartalomra van szükség, ha előzetes tájékozódásról van szó, másra, ha a döntéshozatali fázisban van a páciens, vagy ha a döntés már megszületett, ill. másra, ha az egészségügyi szolgáltatás igénybevételét követően kommunikálunk vele. Az egészségügyi fogyasztók, a leendő páciensek vásárlási folyamata általában egy adott betegséggel vagy tünettel kapcsolatos érdeklődéssel kezdődik. Mint láthattuk, ilyenkor fordulnak az internethez, mint elsődleges tájékozódási ponthoz. Ha már ebben a stádiumban tudunk nekik releváns, szakmailag korrekt tartalmat kínálni – hasznos tanácsokat, érdekességeket, betegség leírásokat, infografikákat, videókat stb. – akkor nagy valószínűséggel tartalomvezérként, megbízható tartalomforrásként fognak márkánkra, intézményünkre tekinteni. Már ezen a ponton törekedjünk arra, hogy kapcsolatban maradjunk az érdeklődőkkel – erre kiválóan alkalmas a hírlevél feliratkozás, melynek segítségével nagyobb eséllyel tudjuk átvezetni őket a folyamat következő fázisába. A tájékozódást követő fázisban a páciensek konkrét megoldást keresnek a problémájukra, döntéshelyzetbe kerülnek. A számunkra kedvező döntés felé a hiteles információkon túl bizalomerősítő elemekkel tudjuk terelni őket: a weboldal átlátható, ergonomikus kialakításával, a szolgáltatások és a szakemberek bemutatásával, többféle kapcsolatfelvételi lehetőség biztosításával, a megközelítés, az igénybevétel körülményeinek részletes ismertetésével. A biza- XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. JANUÁR-FEBRUÁR 7 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT lomerősítés remek eszközei lehetnek az adott szakterület szakértőivel készült (videó) interjúk is: az egészségügyi marketingben is egyre elterjedtebb a personal branding, ahol az emberibbé, ezáltal közelibbé tett tartalmak autentikussá és hitelessé teszik a megszólalót és a mögötte álló intézményt. Nemzetközi példák is mutatják, hogy szívesebben választunk olyan szakembert, aki nemcsak kiváló szakmai referenciákkal rendelkezik, de számunkra emberileg is szimpatikus. (Dr. Leana Wen amerikai orvos kezdeményezése a Whoʼs my doctor website, amely teljes transzparenciát kínál a betegek számára jövendőbeli orvosaik megismeréséhez, azáltal a megfelelő orvosválasztáshoz) [3]. A felületek kialakításakor nem szabad ódzkodnunk attól, hogy magát a kapcsolatfelvételt ún. „call-to-action” elemekkel (gombokkal, menüpontokkal, űrlapokkal) bátorítsuk, hiszen a célunk végső soron az, hogy ügyfeleink egészségügyi problémára megoldást kínáljunk, azaz hogy létrejöjjön az orvos-páciens találkozó. A customer journey következő fázisa magának a szolgáltatásnak az igénybe vétele – vagyis esetünkben az orvosi konzultáció vagy valamilyen beavatkozás megvalósulása. Ennek során értelemszerűen számos többlet információhoz jutunk a pácienssel kapcsolatban. Ez lehetővé teszi – természetesen az adatvédelmi előírások szigorú betartásával, a páciens tudtával és beleegyezésével – hogy utólag célzott, személyre szabott információkkal, tanácsokkal lássuk el. Hazai és nemzetközi tapasztalatok szerint az ilyen jellegű kommunikációt az ügyfelek döntő többsége pozitívan fogadja, hiszen ezzel nemcsak az adott betegségből való gyorsabb gyógyulásukhoz, hanem hosszabb távon egészségük megőrzéséhez, életminőségük javulásához is hozzájárulunk. Ez magától értetődően növeli lojalitásukat is, így elégedett betegként intézményünk önkéntes márkanagyköveteivé válnak, pozitív tapasztalataikat megosztják másokkal is – amit, mint utaltunk rá, ma már gyorsan és hatékonyan, széles körben tehetnek meg a közösségi oldalakon. Témák és csatornák a customer journey egyes fázisaiban: - igény felmerülése: betegségleírások, új módszerek, eljárások, nemzetközi trendek bemutatása blogon, közösségi oldalakon, honlapon - mérlegelés fázisa: az intézmény kompetenciájának kidomborítása egy-egy szakterülettel kapcsolatban, interjúk orvosokkal, esettanulmányok, páciens vélemények, statisztikák, eredmények bemutatása saját honlapon, közösségi oldalakon - - vásárlás fázisa: igénybevétel körülményeinek bemutatása, GYIK, vizsgálatok leírása a honlapon, ahová célzott e-mailen irányítjuk a pácienst ügyfélmegtartás fázisa: személyre szóló tanácsok, ill. az adott betegséggel kapcsolatos információk, új kutatási eredmények bemutatása honlapon, blogon MILYEN A JÓ TARTALOMMARKETING STRATÉGIA? A jó tartalommarketing stratégiának mindenekelőtt illeszkedni kell a hosszútávú intézményi stratégiába, illetve az azon alapuló márkastratégiába. Mivel a tartalommarketing sajátosságaiból adódóan erőteljesen támaszkodik a belső erőforrásokra – az orvosok szaktudására, az intézmény által birtokolt adatokra, statisztikákra stb. – fontos a belső támogatottság biztosítása, mind vezetői, mind munkatársi oldalról. Mint bármilyen más típusú marketing-aktivitás esetében, itt is előre tisztázni és rögzíteni kell a konkrét célokat (profit, elérés, brand ismertség stb.), melyek menet közbeni mérése, verifikálása sem maradhat el. Természetesen fontos az is, hogy az intézmény egyéb marketing és PR-tevékenységeivel összehangolva működjön a tartalommarketing folyamata. Magától értetődő feltétel, hogy legyen képesség a meglévő tudásanyag formába öntésére, publikálására. Kérdés, hogy ezt saját munkatársak által, vagy külső partnerek bevonásával célszerűbb-e megvalósítani. Erre nincs egységes recept, a céloktól és a volumentől is függ, milyen mértékben szervezhetők ki a feladatok. Ami biztos, hogy lennie kell valakinek, aki házon belül koordinálja a folyamatot, bizonyos, elsősorban speciálisan technológiai feladatokat (pl. SEO, mobil applikációk, Adwords-kampány koordinálása stb.) viszont tapasztalataink szerint érdemes külső szakértőkre bízni. ÖSSZEGZÉS A tartalommarketing valójában mindig is létezett, de az információs technológia térnyerésével mára az egyik legelterjedtebb marketing-kommunikációs eszközrendszerré vált. Létjogosultságát, hatékonyságát tapasztalatok és mérések egyaránt visszaigazolják. A költséghatékony megoldásokra hagyományosan fogékony egészségügyben – mind a forprofit, mind a non-profit szektorban – kifejezetten ideális: jórészt saját tudásanyagra és erőforrásokra támaszkodik, jól tervezhető és mérhető, és ami a legfontosabb, edukációs jellegéből adódóan elősegíti magát a gyógyítási folyamatot is. IRODALOMJEGYZÉK [1] Szinapszis HealthPortalsAudit, 2013. [2] The power of visual storytelling. Newscred/Gettyimages. https://newscred.com/theacademy/learn/ visual-storytelling (2015. augusztus 7.) [3]. Whoʼs my doctor? The total transparency manifesto, http://www.whosmydoctor.com/ (2015. augusztus 8.) 8 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY [4] Kiss A., Bodnár Viktória, Papik K.: Marketing (-kontrolling): mire használható az egészségügyben? IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 2013. március XII. évf. 2. szám 30-33. old [5] It Takes a Content Factory! OpenView Labs 2013. [6] Adams B, Hazlehurst D: Getting goosebumps., Worldscapes, Liverpool, 2015. XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. JANUÁR-FEBRUÁR MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT A SZERZŐK BEMUTATÁSA Kiss András 1998-ban végzett a Janus Pannonius Tudományegyetem Bölcsészettudományi Karán. 2003 és 2005 között a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi karának hallgatója. 2005 óta dolgozik magán egészségügyi marketing területen, 2007 óta a Budai Egészségközpont marketing és értékesítési igazgatójaként tevékenykedik, pozíciójából adódóan az egészségközpont szakkórházaként működő Országos Gerincgyógyászati Központtal kapcsolatos teendőket is ellátja. Fő érdeklődési területe az adatbázis elemzésen alapuló ügyfélszegmentáció mellett a márka- és arculatépítés, illetve az egységes vállalati identitáson alapuló intézményi kommunikáció következetes megvalósítása. Murányi Klára 2007-ben diplomázott a Budapesti Kommunikációs Főiskola Üzleti Kommunikáció szakán, PR szakirányon, 2012-ben szerzett a Moholy-Nagy Művészeti Egyetemen Design-, és Művészet Menedzsment mesterdiplomát. Marketingkommunikációs területen tevékenykedve megfordult ügynökségi és ügyféloldalon is, a civil és kulturális szférában is. Fő érdeklődési körét a brandinghez kapcsolódó vizuális kommunikáció és a célcsoport szempontjából optimális kommunikáció jelenti. Új röntgengép parkkal bővül a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet A Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézet 1.067.345.406 Ft vissza nem térítendő támogatásban részesült az „Egészségügyi eszközök energia-megtakarítást célzó beszerzésének támogatása” című pályázaton az Új Széchenyi Terv keretében. A KEOP-5.6.0/E/15-2015-0043 „Energia megtakarítást célzó fejlesztés a Bajcsy-Zsilinszky Kórház és Rendelőintézetben a Radiológiai géppark modernizálásával” című projekt 100%-os mértékű európai uniós támogatásból valósult meg. Célunk az volt, hogy a meglévő, elavult, nagy energiafogyasztású röntgen berendezéseink felét fejlett technológiájú, alacsonyabb energia felhasználású berendezésekre cseréljük. Kórházunkban és rendelőintézeteinkben összesen 29 db különböző felhasználású röntgen berendezés működik, három helyszínen, a kórház központi telephelyén, továbbá a X. és a XVII. kerületi szakrendelőkben. A berendezések kora 9 – 23 év közötti. A berendezések analóg technológiával dolgozó, nagy energiafogyasztású, nagy sugárdózist kibocsájtó berendezések. A gépek közül 12 darabot cseréltünk le, 7 db a központi telephelyen (Maglódi út 89-91.), 3 db a X. kerületi szakrendelőben (Kőbányai út 45.), és 2 db a XVII. kerületi szakrendelőben (Ferihegyi út 95. és Egészségház u. 40.). A beszerzések során digitális röntgen berendezésekkel (röntgen felvételező, röntgen felvételező-átvilágító, kórtermi mobil röntgen, sebészeti átvilágító/röntgen, mammográf) bővült kórházunk és rendelőink eszközállománya. A berendezések 2014-ben 77 ezer esetben 146 ezer beavatkozásban működtek, és mintegy 8181 műtét elvégzésében segítettek (általános sebészet, mellkas, érsebészet, urológia, nőgyógyászat, nőgyógyászati kisműtő, császár, gége, gége/gyerek, szemészet). Az új eszközökre a Kórház területén bruttó 640 806 186 Ft-ot költöttünk, a X. kerületi szakrendelőben bruttó 191 946 022 Ft-ot, míg a XVII. kerületi szakrendelőben 229 729 538 Ft-ot. Az új gépek használatával megszűnik a film és vegyszergyártás, amelynek következtében csökken az áram és a vízfogyasztása a Kórháznak. Az új gépek áramfogyasztása is jóval alacsonyabb elődeikénél. Ez a csökkenés havonta körülbelül 1,1 millió Ft megtakarítást jelent a kórháznak. Fontos megemlíteni, hogy a készülékeknél nem kell a szakorvos közvetlen jelenléte, távvezérléssel is feldolgozhatóak a felvételek. A digitalizálásnak köszönhetően, pedig a két rendelőben készült felvételek is bekerülhetnek a központi szerverre, ami megkönnyíti a leletek tárolását, visszakeresését. A projekt az Európai Unió támogatásával, a Kohéziós Alap társfinanszírozásával valósult meg. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. JANUÁR-FEBRUÁR 9