IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Integrálható-e az MSZ EN 15224:2013 és az ISO 9001 irányítási rendszer?

  • Cikk címe: Integrálható-e az MSZ EN 15224:2013 és az ISO 9001 irányítási rendszer?
  • Szerzők: Seres Judit, Guba Tamás
  • Intézmények: Kenézy Gyula Kórház- és Rendelőintézet Debrecen
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 1
  • Hónap: január-február
  • Oldal: 10-14
  • Terjedelem: 5
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS

Absztrakt:

ISO 9001 – A minőségirányítási rendszer alkalmazása a szervezet stratégiai döntésén kell, hogy alapuljon. Ezt a nemzetközi szabványt belső vagy külső felek – beleértve a tanúsító testületeket – annak értékelésére alkalmazhatják, hogy képes-e a szervezet teljesíteni a termékre alkalmazandó vevői, jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeket, valamint a szervezet saját követelményeit.
MSZ EN 15224 – E szabvány követelményei felölelik az EN ISO 9001:2008 követelményeit, kiegészítve az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó értelmezésekkel és előírásokkal. A sajátos egészségügyi környezettel összefüggésben adták hozzá és értelmezték a követelményeket. Ahol fontosnak tűnt, új követelményekkel egészítették ki. A szabvány magában foglal klinikai kockázatkezeléssel összefüggő szempontokat is a folyamatok tervezése, működtetése és szabályozása tekintetében.

Angol absztrakt:

ISO 9001 – The adoption of a quality management system should be a strategic decision of an organization. This International Standard can be used by internal and external parties, including certification bodies, to assess the organizationʼs ability to meet customer, statutory and regulatory requirements applicable to the product, and the organizationʼs own requirements.
MSZ EN 15224 – The requirements in this standard incorporate those from EN ISO 9001:2008 with additional interpretations and specifications for health care. Requirements have been added to and clarified according to the specific health care context. New requirements have been added when considered relevant.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS Integrálható-e az MSZ EN 15224:2013 és az ISO 9001 irányítási rendszer? Guba Tamás, Seres Judit, Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézet, Debrecen ISO 9001 – A minőségirányítási rendszer alkalmazása a szervezet stratégiai döntésén kell, hogy alapuljon. Ezt a nemzetközi szabványt belső vagy külső felek – beleértve a tanúsító testületeket – annak értékelésére alkalmazhatják, hogy képes-e a szervezet teljesíteni a termékre alkalmazandó vevői, jogszabályi és egyéb szabályozó követelményeket, valamint a szervezet saját követelményeit. MSZ EN 15224 – E szabvány követelményei felölelik az EN ISO 9001:2008 követelményeit, kiegészítve az egészségügyi szolgáltatásra vonatkozó értelmezésekkel és előírásokkal. A sajátos egészségügyi környezettel öszszefüggésben adták hozzá és értelmezték a követelményeket. Ahol fontosnak tűnt, új követelményekkel egészítették ki. A szabvány magában foglal klinikai kockázatkezeléssel összefüggő szempontokat is a folyamatok tervezése, működtetése és szabályozása tekintetében. ISO 9001 – The adoption of a quality management system should be a strategic decision of an organization. This International Standard can be used by internal and external parties, including certification bodies, to assess the organizationʼs ability to meet customer, statutory and regulatory requirements applicable to the product, and the organizationʼs own requirements. MSZ EN 15224 – The requirements in this standard incorporate those from EN ISO 9001:2008 with additional interpretations and specifications for health care. Requirements have been added to and clarified according to the specific health care context. New requirements have been added when considered relevant. INTEGRÁCIÓ = ÖSSZEVONÁS Adott két szabvány. Az egyik az ISO 9001-en alapszik; a másik maga az ISO 9001. Az egyik folyamatszemléletű irányítási rendszer; a másik folyamat és kockázatelemzési / kockázatkezelési. Az egyik egy, a szolgáltató ágazatban jól bevált általános; a másik egy kifejezetten szakmaspecifikus szabvány. Mivel azonban mindkét rendszer önállóan tanúsítható, előbb-utóbb felmerül a kérdés, hogy miért van/lehet szüksége egy egészségügyi intézménynek mindkét tanúsítványra? A válasz kézenfekvő: • az MSZ EN 15224-es szabvány szakmai és uniós körökben elismert, a más országokból érkező betegek biztosítói, illetve más egészségügyi szolgáltató számára jelent rangot. Ráadásul egy sikeresen tanúsított kockázatelemzési/kockázatkezelési rendszer még nagyobb biztonságérzetet válthat ki az intézmény vezetőségéből, 10 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY • dolgozóiból, illetve az intézmény szolgáltatásait igénybe vevőkből. az ISO 9001 a köztudatban, a hétköznapi emberek részéről elfogadott és lényegesen nagyobb körben ismert tanúsítvány. Emellett egyre gyakrabban megjelölt pályázati feltétel. Arról nem is szólva, hogy amennyiben az egészségügyi szolgáltató ír ki valamilyen pályázatot, nem illik olyan tanúsítványt elvárni a beszállítótól/alvállalkozótól, amivel a kiíró nem rendelkezik. Márpedig érvényes MSZ EN 15224-es tanúsítványt csak egészségügyi szolgáltatótól várhatunk el. (Vagy ami egyre gyakoribb, hogy nem a tanúsítványt kérjük be a pályázótól, hanem a legutolsó auditjegyzőkönyvet. Ennek gyakorlati haszna a következő: a tanúsítvány 3 évre szól, az auditjelentés 1 évre. Előfordulhat, hogy a pályázó, annak idején tanúsíttatta magát, de a rendszer életben tartásáról „elfeledkezett” – az auditjelentés azt bizonyítja, hogy a rendszer „élő”, azaz folyamatosan karban van tartva.) HOGYAN INTEGRÁLHATÓ AZ MSZ 15224 ÉS AZ ISO 9001 SZABVÁNY? A továbbiakban végigmegyünk az MSZ EN 15224-es szabvány bevezetésének lépésein, abból kiindulva, hogy az adott intézmény már rendelkezik érvényes ISO 9001-es tanúsítvánnyal. Fontos annak felismerése, hogy a minőségirányítási rendszer ne egy különálló rendszer legyen, hanem beépítésre kerüljön a szervezet már meglévő irányítási rendszerébe. A szabványok a vezetőknek és az irányítási szintnek számos eszközt ajánlanak a szervezetük irányítására és fejlesztésére. Egy jól megtervezett és kialakított irányítási rendszer javítja az egészségügyi szolgáltatások minőségét és a szervezet belső funkciói közötti akadálytalan áramlást. Emellett javítja a partnerszervezetekkel való együttműködést, mint például az egyéb egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetekkel, külső szolgáltatókkal, különböző egységekkel az egészségügyi komplexumon belül, a kutatással és oktatással, és csökkenti a káros események kockázatát. A szabványok elolvasása és értelmezése után azzal szembesülünk, hogy: • mindkét irányítási rendszer meghatároz kötelező dokumentációs rendszert, azaz • politikát, • kézikönyvet, • célokat és • eljárásokat; • mindkét szabvány modellje a PDCA cikluson alapszik [4]; • mindkét szabvány előír • vevői elégedettségmérést, XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. JANUÁR-FEBRUÁR MENEDZSMENT • • • • • • MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS helyesbítő/hibamegelőző tevékenységet, nem-megfelelőség kezelést, belső auditokat és vezetőségi átvizsgálást. Ezek mellett az MSZ EN 15224-es szabvány meghatároz minőségjellemzőket [4] és előír kockázatelemzési és kockázatkezelési teendőket. MINŐSÉGPOLITIKA A minőségpolitikát a felső vezetőség nyilvánítja ki, és azt mutatja meg, hogy a szervezet mire kíván elismertséget szerezni. Ajánlatos, hogy a minőségpolitikát olyan szakkifejezésekkel fogalmazzák meg, amelyek ismerősek a személyzet számára és a napi feladataikra utalnak. A minőségpolitikának a következőket kell tükröznie: • vezetői elkötelezettséget, • a rendszer folyamatos fejlesztésének igényét, • jogszabályi és egyéb szabályzói megfelelőséget, • az érintetteknek a rendszer működésébe való bevonását. A minőségpolitika a szervezet etikai értékein és a minőségjellemzőkön alapul, beleértve a betegbiztonságot. A minőségpolitika keretet nyújt a minőségcélokhoz. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI KÉZIKÖNYV A kézikönyv a dokumentációs piramis második eleme, az irányítási rendszer gerince. Nem írja elő mindegyik szabvány (mint pl. az ISO 14001 – a környezetirányítási szabvány), de az MSZ EN 15224 és az ISO 9001 igen. A kézikönyvnek tartalmaznia kell: • a rendszer alkalmazási területét, beleértve bármely kizárás részletezését és indoklását, • a minőségirányítási rendszerben kialakított dokumentált eljárásokat, beleértve a klinikai folyamat irányítására és a klinikai kockázat kezelésére vonatkozó dokumentált eljárásokat vagy az azokra való hivatkozást, és • a minőségirányítási rendszer folyamatai közötti kölcsönhatások leírását. MINŐSÉGCÉLOK A minőségcélok olyan célok/célkitűzések, amelyeket a szervezet tűz ki. Az ilyen célok elsődlegesen az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához kell, hogy kapcsolódjanak pl. a klinikai folyamatok eredményeiként. A célok legyenek mérhetőek, valószerűek és motiválóak. Nem szabad figyelmen kívül hagyni azt, – és ez klasszikus hiba az irányítási rendszerek bevezetése során, – hogy célként nem tűzhető ki a jogszabályi megfelelőség (pl. minimumfeltételeknek való megfelelés, biztonsági adatlapok beszerzése stb.). Az egészségügyi szolgáltatásban a minőségcéloknak és a módjaiknak, ahogy mérjük őket, egyedileg is alkalmasnak kell lenniük az egészségügyi szolgáltatást biztosító egység számára. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A legfontosabb célok azok, amelyek a minőségjellemzőkkel – lásd korábbi írásunk – kapcsolatos klinikai folyamatok eredményeire vonatkoznak. A minőségcélokra példák lehetnek: az egészségügyi tevékenység éves mennyisége, előjegyzési/várakozási idő stb. Konkrétabban meghatározott cél lehet pl. az egészségügyi szolgáltatást biztosító egységben való tartózkodási idő hossza. ELJÁRÁSI UTASÍTÁSOK/FOLYAMATLEÍRÁSOK/ MUNKAUTASÍTÁSOK Az ISO 9001 a következő „témákra” ír elő dokumentált eljárást (a zárójelben lévő számok a szabvány fejezeteit jelölik): • folyamatok azonosítása (4.1), • dokumentum és adatkezelés (4.2), • feljegyzéskezelés (4.3), • kommunikáció (5.1), • vezetőségi átvizsgálás (5.2), • minőségtervezés (5.4), • oktatás és képzés (6.1), • kapcsolat az ügyfelekkel (7.1), • szerződéskötés (7.2), • szolgáltatástervezés (7.3), • beszerzés (7.4), • alvállalkozók minősítése (7.5), • szolgáltatás nyújtása (7.6), • belső audit (8.1), • helyesbítő és hibamegelőző tevékenység, nem-megfelelőség kezelés (8.3). Ahhoz, hogy a rendszer megfeleljen az MSZ EN 15224 szabványnak, ezeket az eljárásokat kell kiegészíteni úgy, hogy azok kitérjenek a klinikai kockázat mérésére és kezelésére. Ennek értelmében érdemes kockázatfelmérést végezni és kockázatjavítási tervet készíteni. Javasolt még vészforgatókönyvek összeállítása és azok rendszeres tesztelése. Emellett minden egyes egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetnek jól meg kell fontolnia a munkautasítások szükségességét és tartalmát. Munkautasításra szükség lehet ott, ahol: • egy új eljárás vagy folyamat kerül a gyakorlatba, • egy eljárást vagy folyamatot ritkán alkalmaznak, • kockázatokról és biztonságról van szó, és • egy feladat/funkció speciális szakértelmet igényel, • • • A munkautasítások legyenek rövidek, világosak és tömörek, de elég informatívak, naprakészek és jóváhagyottak, valamint egységesek. A munkautasítások lehetőleg ne ismételjenek szöveget oktató vagy képzési könyvekből, ezeket inkább hivatkozzák meg, ha szükséges; ugyanakkor legyenek részletesek és ezáltal korlátozzák az érintettek kreatív probléma-megoldási hajlamát. Egy bizonyos funkcióra lehetőleg egy munkautasítás jusson. XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. JANUÁR-FEBRUÁR 11 MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS VEVŐI ELÉGEDETTSÉGMÉRÉS Az MSZ EN 15224 szabvány értelmében vevőnek nem csak a beteg tekinthető/tekintendő (bár a legnagyobb esetszámban ő fordul elő), hanem minden olyan – akár egészségügyi, akár más szakmai profilú cég, intézmény, társaság – aki/amely igénybe veszi az egészségügyi szolgáltatást. A vevő által az egészségügyi szolgáltatások minden szintjén tapasztalt szolgáltatás minősége visszatükrözi azokat az elvárásokat, amelyeket a vevő támaszthat a szolgáltatással szemben. A kezelésekre és az ápolásra vonatkozó információk is érintik a beteg, a beteg családja és egyéb érdekelt felek elvárásait. Szükséges, hogy elkülönítve kezeljük a betegek/ vevők szolgáltatással kapcsolatos elvárásait és a szükségleteit. Az elvárások általában az egyedi – általában a vevő kényelmét szolgáló – igényeket jelentik; míg a szükségletek a szolgáltatások eredményes megvalósításához kapcsolódó előírások. Ezek gyakran meg sem fogalmazódnak, vagy nem állnak összhangban a vevői elvárásokkal. Fontos, hogy a vevői elégedettséget figyelemmel kísérjék, és az ezekből a felmérésekből kapott információk az érintettek számára hozzáférhetők legyenek. Az egészségügyi szolgáltatást vizsgáló kérdőívek tisztázhatják, hogy megvalósulte az adott kezeléstől várt eredmény. A felmérést sokféle módon el lehet végezni: interjúkészítés a beteggel közvetlenül az ellátási esemény után, kérdőív adása a betegnek stb. A betegektől és családjaiktól érkező javaslatok és panaszok értékes visszajelzések lehetnek a szervezet számára. A visszajelzések során kapott információk a minőség javításához is adhatnak ötleteket. A kérdések legyenek tárgyszerűek és a fejlesztési célokra összpontosítsanak. Ne kérdezzük a vevőket túl gyakran. Nem javítja a minőséget a rutinszerűen kitöltött vevői elégedettségi felmérés, ha előzetesen nem állapítjuk meg a felmérés céljait. A felméréseket ismételjük meg, és ha szükséges, kövessék azokat meghatározott intézkedések a felmérések között az egészségügyi szolgáltatások fejlesztése érdekében. HELYESBÍTŐ/HIBAMEGELŐZŐ TEVÉKENYSÉG Az irányítás megelőző tevékenységei képezik a kockázatkezelés alapját. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezeteknél előforduló megelőző tevékenységek: • kompetens személyzet alkalmazása, • a vizsgálatra és a kezelésre vonatkozó eljárások egységesítése, • a higiénés követelmények betartása és ezek eredményességének mérése, • az orvostechnikai és az egyéb eszközök megfelelő szervizelése és karbantartása, • a betegek, vizsgálati anyaguk és egyéb személyes tulajdonuk, – beleértve a beteggel kapcsolatos információkat, – azonosítása és nyomon követése, • információbiztonsági és személyi biztonsági rendszerek (pl. azonosító kártyák a személyzet részére), • helyettesítési intézkedések eljárásokra, személyzetre, berendezésekre, anyagokra, energiára. 12 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A tevékenység eredményeit rögzíteni kell, és át kell vizsgálni. Egy olyan folyamat létrehozása, amely következetesen összhangban van a követelményekkel, a hibák módszeres utánkövetését és változást csökkentő eszközöket igényel. Szabályozó grafikonok, képességi tanulmányok, kockázatelemzés, megtervezett kísérletek, tűréselemzés használhatók a megfelelőség elérésére. A NEM-MEGFELELŐSÉG KEZELÉSE Nem-megfelelőségnek tekintjük, ha egy (egyébként rögzített) követelmény nem teljesül. A nem-megfelelőségek kezelése jó módszer a nemkívánatos incidensek és a káros események azonosítására és a velük való foglalkozásra. A nem-megfelelőségek lehetnek pl.: • a folyamatokban előforduló hiányosságok, tévedések és hibák, • a szabályzatok és az eljárások megszegése és a tőlük való eltérés, • a beteg vagy a személyzet sérülése, • kezelési komplikációk, • a berendezések problémái, • a bizalmas információ helytelen használata, • a betegpanaszok. A nem-megfelelőségek kezelése egy módszer a szolgáltatások fejlesztésére, és nem egyszerűen a panaszok iktatására szolgáló módszer. Javasolt: • meghatározni mit jelent a nem-megfelelőség a mi egységünk szempontjából, • feljegyezni a nem-megfelelőséget, annak előfordulási formájában, • rendszeresen átvizsgálni a nem-megfelelőségeket és megkezdeni a szükséges intézkedések megtételét és figyelemmel kísérni ezeket az intézkedéseket, eredményességüket, • fejlesztési módszerként is felhasználni a nem-megfelelőségek kezelését. A nemkívánatos incidensekről, káros eseményekről és sikertelenségekről, mint nem-megfelelőségekről való jelentéstétel és azok átvizsgálása alapvető technika annak érdekében, hogy elkerüljük az ismételt előfordulásukat és így javítsuk a folyamatokat. Ez megköveteli, hogy a nem-megfelelőségek kezelése váljon a szervezet minőségkultúrájának szerves részévé, mint értékes bemenő adat a fejlesztéshez. Bármilyen nem-megfelelőség (épphogy elkerült hiba, nemkívánatos incidens, káros esemény, hiba, tévedés és komplikáció) észlelését és feljegyzését mindig kövessék helyesbítő tevékenységek. A helyesbítő tevékenység eredményeit fel kell jegyezni és át kell vizsgálni. A helyesbítő tevékenység során meghatározzák a nemmegfelelőség okát, kezelik a nem-megfelelőséget és megelőzik annak ismételt előfordulását. XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. JANUÁR-FEBRUÁR MENEDZSMENT MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS KOCKÁZATKEZELÉS A kockázatot egy esemény bekövetkezésének valószínűsége és következményei súlyosságának kombinációja határozzák meg. A kockázatkezelés célja a káros események valószínűségének és negatív hatásaiknak a csökkentése. Kockázatnak minősül minden olyan helyzet, amely negatívan befolyásolja a minőségjellemzők valamelyikét. A rendszereket és módszereket a hibák megelőzése és a kockázatok szabályozása érdekében ténylegesen át kell vizsgálni, és dokumentálni kell. Sok hiba megelőzhető egységesített és automatizált folyamatokkal, valamint a fontos és sérülékeny funkciók tényleges figyelemmel kísérésével. Az egészségügyi szolgáltatások lehetséges kockázatai Az orvosi vizsgálatok és kezelések mindig hordoznak bizonyos kockázatokat. Ezeket a kockázatokat az egészségügyi szakszemélyzet értékeli, és a vizsgálatok tervezése és elvégzése, a kezelések és az ápolás során minden egyes beteg esetében egyénileg figyelembe veszi. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek találkozhatnak más, nem a szolgáltatási eljárásokból adódó kockázatokkal is. Az ilyen kockázatok lehetnek a tűz, a környezeti veszélyek, a mikrobiológiai és a toxikus anyagok, valamint a fizikai erőszak. Az egészségügyi szolgáltatásokban meg kell oldani a biológiai hulladék elhelyezésének kérdését. Legyenek jóváhagyott eljárások/utasítások a nagy kockázatú betegekkel való bánásmódra és a veszélyes anyagok helyes kezelésére és eltávolítására. Azonosítsanak és szabályozzanak minden olyan helyzetet, amelyben a betegek és a személyzet kockázatnak van kitéve. Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek válaszszanak ki és alkalmazzanak módszereket a folyamataikban fellépő klinikai kockázatok, valamint a szervezetben előforduló általános kockázatok értékelésére. A kockázatelemzést mindig végezzék el, amikor valami változás következik be a folyamatokban vagy a szervezeti felépítésben, pl. ha egy folyamatot vagy funkciót kiszerveznek/külső erőforrással végeztetnek. Az FMEA (Fault Modes and Effects Analysis – hibamód és hibahatás elemzése) a megbízhatóság-elemzés olyan kvalitatív módszere, amely magába foglalja a termék/szolgáltatás minden fellépő hibamódjának elemzését, továbbá annak meghatározását, hogy az egyes hibamódok hogyan hatnak a termék/szolgáltatás többi részegységére és a termék előírt funkciójára. A módszer lépései: • a megfelelően összeállított szakmai team összegyűjti a lehetséges hibákat, azok okait, hatásait; • a lehetséges hibákat pontozással értékelik három tényező: a súlyosság, a felismerhetőség és a gyakoriság szerint; • az értékelés eredményeként szorzással kapott ún. kockázati szám alapján értékelik a tényezőket és dolgozzák ki a konkrét minőségjavító tényezőket. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Épphogy elkerült hibák/incidensek és káros események (near-miss) Az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szervezetek dokumentálják és elemezzék az épphogy elkerült hibákat és a káros eseményeket is, annak érdekében, hogy az okaikat megtalálják, és az információt felhasználják a megelőző tevékenységek megtervezéséhez. Ezeknek az eljárásoknak a célja a betegek, az egyéb vevők és a személyzet biztonságáról való gondoskodás és annak fejlesztése. Az 5-miért módszer például egy használható módszer az épphogy elkerült hibák és a káros események elemzésére. BELSŐ AUDITOK A belső audit egy eredményes eszköz annak érdekében, hogy a rendszer megfelelőségére, helyességére és eredményességére vonatkozó információk és objektív bizonyítékok gyűjtésével megvizsgálják az irányítást, a folyamatokat, a személyzetet és az erőforrásokat. Ezt az értékelést megalapozott kritériumok, szabvány, minőségirányítási kézikönyv, gyakorlatok, útmutatók, jogszabályi követelmények és belső szabályzatok szerint kell végezni a szervezet erőforrásainak biztonságos és eredményes felhasználása céljából. Az audit eredménye információ, amelyet a vezetőség átvizsgál, és értékes bemenet a minőségfejlesztéshez. Az auditcsoportok, amelyek együttesen bírnak az ismeretek, a jártasság, a motiváció és a tapasztalat megfelelő kombinációjával, alkalmasak az auditok elvégzésére. VEZETŐSÉGI ÁTVIZSGÁLÁS A felső vezetőségnek tervezett időközönként – általában közvetlenül a tanúsítás előtti időszakban – át kell vizsgálnia a szervezet minőségirányítási rendszerét, hogy biztosítsa annak folyamatos alkalmasságát, megfelelőségét és eredményességét a minőségjellemzők és a klinikai kockázatkezelés vonatkozásában. A vezetőségi átvizsgálások által érintett ügyeket ajánlatos elemezni és megtárgyalni, amikor csak szükséges. A felső vezetőség tervezett időközönként átvizsgálja az egészségügyi szolgáltatást nyújtó egység személyzetéről, folyamatairól, helyszíneiről, funkcióiról és pénzügyi helyzetéről gyűjtött információkat. A vezetőségi átvizsgálás bemenő adatainak információt kell tartalmazniuk: • a folyamatok (klinikai folyamatok) működéséről és a termék (egészségügyi szolgáltatás) megfelelőségéről, • az auditok eredményeiről, és ahol értelmezhető, az önértékelések eredményeiről, • a vevői (betegektől és más vevőktől származó) visszajelzésekről, és az egyéb érdekelt felektől származó visszajelzésekről, • a megelőző és helyesbítő tevékenységek helyzetéről, valamint a kockázatfelmérés eredményeiről, információkat az incidensekről, a káros eseményekről és az épphogy elkerült hibákról a megtett intézkedésekkel együtt, annak XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. JANUÁR-FEBRUÁR 13 MENEDZSMENT • • • • • MINŐSÉGIRÁNYÍTÁS érdekében, hogy a további kockázatokat a legkisebbre csökkentsék, az alkalmazandó jogi követelmények változásairól, a kiszervezett klinikai folyamatok beszállítóinak teljesítményéről, a korábbi vezetőségi átvizsgálásokat követő intézkedésekről, a változásokról, amelyek hatással lehetnek a minőségirányítási rendszerre, valamint a fejlesztésre vonatkozó javaslatokról. A betegektől és az érdekelt felektől származó visszajelzések lehetnek például felmérésekből, panaszokból és javaslatokból nyert információk. A vezetőségi átvizsgálás eredményeként döntésekre és intézkedésekre van szükség az alábbiakról: • a minőségirányítási rendszer és folyamatai, beleértve a klinikai folyamatokat, eredményességük fejlesztése, • a terméknek (egészségügyi szolgáltatásnak) a vevői követelményekkel, beleértve a klinikai folyamatokra vonatkozó új szemléletmódokkal összefüggő fejlesztése, valamint • • a klinikai és egyéb folyamatoknak az új ismereteken és további követelményeken alapuló újratervezésére és fejlesztése, és az erőforrás-szükségletek. ÖSSZEFOGLALÁS Ha adott két, egymáshoz nagyon hasonló irányítási rendszer, akkor teljes joggal merül fel azok integrálási igénye. Mint láthattuk, az ISO 9001 és az MSZ EN 15224 szabványok esetében ez maradéktalanul megvalósítható. Akár „nulláról” építjük fel mindkét rendszert, akár már meglévő ISO 9001-hez illesztjük a másik szabványt, reális a cél, teljesíthető a feladat. A második esetben persze lényegesen könnyebb helyzetben vagyunk – gondolnánk, azonban ne felejtsük el, hogy egy kockázatelemzési/kockázatkezelési rendszer másfajta gondolkodást igényel, mint egy folyamatszemléletű szabvány. Ennek ellenére, annak az egészségügyi szolgáltatónak, amely vállalja az MSZ EN 15224-es irányítási rendszer bevezetését és működtetését, olyan eszköz kerül a kezébe, melylyel az intézmény működési biztonsága, valamint a hazai és nemzetközi tekintélye jelentősen megnő. IRODALOMJEGYZÉK [1] MAGYAR SZABVÁNY MSZ EN ISO 9001 Minőségirányítási rendszerek, Követelmények, Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN ISO 9001:2009) [2] MAGYAR SZABVÁNY MSZ ISO 15224 Egészségügyi szolgáltatások, Minőségirányítási rendszerek, Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN 15224:2013) [3] MAGYAR SZABVÁNY MSZ ISO 19011 Útmutató irányítási rendszerek auditálásához, Kiadó: Magyar Szabványügyi Testület (Hivatkozási szám: MSZ EN ISO 19011:2012) [4] Seres Judit, Guba Tamás: Mi lesz veled MEES? Az MSZ EN 15224:2013 Egészségügyi szolgáltatások, Minőségirányítási rendszerek című szabvány bemutatása, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, XIII. évf. 7. szám 2014. szeptember, 20. old. A SZERZŐK BEMUTATÁSA 14 Guba Tamás 1998-ban végzett a nyíregyházi Egészségügyi Főiskolán, szervezői szakon. Pályafutását a Kenézy Kórházban kezdte, mint rendszeradminisztrátor, majd egy kórház-informatikai cégnél rendszerszervezőként dolgozott. 2003-től Debrecenben, a VESZ-nél fogja össze a minőségirányí- tást, a finanszírozást, kontrollingot és az informatikát. 2009 óta foglalkozik (ismét a Kenézy Kórházban) minőségirányítással, valamint taktikai és stratégiai szintű vezetői döntéstámogatással. Ugyancsak 2009-től, a GuLa Medic Sparks Kft. színeiben végzi különböző ISO szabványok (főként MIR, KIR és IBIR) rendszerének kiépítését és üzemeltetését. Jelenleg a Kórház Minőségirányítási osztályának vezetője. Seres Judit 1991-ben végzett Budapesten az Egészségügyi Főiskolai Kar diplomás ápoló szakán. Pályafutását a Kenézy Gyula Kórház és Rendelőintézetben kezdte ápolóként. 1994-től osztályvezető főnővér, majd 2004-től a Kórház minőségirányítási osztályát ve- zette 2013-ig, jelenleg a Kenézy Gyula Kórház ápolási igazgatója. 2002-ben okleveles egyetemi ápolói végzettséget szerzett a Pécsi Tudományegyetemen, majd 2008-ban a Debreceni Egyetem Népegészségügyi Karán egészségügyi minőségbiztosítási és fejlesztési szakértői oklevelet kapott. Jelenleg egészségügyi menedzser szakos hallgató. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2016. JANUÁR-FEBRUÁR