Ebben az évben megváltozott lapunk neve: INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY nevet takar az „IME” emblémája. Nem feladva elkötelezettségünket az egészségügyi menedzsment és informatika irányába, nevünkön keresztül is szeretnénk erősíteni lapunk holisztikus és egészségügyi szakmákon átívelő küldetését. Mint tudományos folyóirat, minőségünkben az állandóságot, szakmai profilunkban a kreativitást és az újdonságok iránti nyitottságot fejeztük ki ezzel a név és személet változással. Küldetésünk a korszerű gondolkodás továbbadása, elősegítve Olvasóink tájékozottságát, hogy mint döntéshozók, intézményi vagy szakmai vezetők a lehető legszélesebb és legkorszerűbb tudásháttérrel végezzék munkájukat. Erre óriási szükségünk van, mert olyan mértékben bővül a tudásanyag, válik minden részlet szinte önálló tudománnyá, hogy az eligazodás, egy-egy szakterület áttekintése egyre nehezebbé válik.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
Beköszöntő Ebben az évben megváltozott lapunk neve: INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY nevet takar az „IME” emblémája. Nem feladva elkötelezettségünket az egészségügyi menedzsment és informatika irányába, nevünkön keresztül is szeretnénk erősíteni lapunk holisztikus és egészségügyi szakmákon átívelő küldetését. Mint tudományos folyóirat, minőségünkben az állandóságot, szakmai profilunkban a kreativitást és az újdonságok iránti nyitottságot fejeztük ki ezzel a név és személet változással. Küldetésünk a korszerű gondolkodás továbbadása, elősegítve Olvasóink tájékozottságát, hogy mint döntéshozók, intézményi vagy szakmai vezetők a lehető legszélesebb és legkorszerűbb tudásháttérrel végezzék munkájukat. Erre óriási szükségünk van, mert olyan mértékben bővül a tudásanyag, válik minden részlet szinte önálló tudománnyá, hogy az eligazodás, egy-egy szakterület áttekintése egyre nehezebbé válik. Napi gond, hogy mit kövessünk, olvassunk, hogyan tudunk magunkévá tenni óriási mennyiségű, egyre bővülő információmennyiséget? Miképpen segíthet bennünket ez a sok információ a komplex gondolkodásban, a lényeg megértésében, hogy szolgálhatjuk a népesség egészségi állapotának, életminőségének javulását, a betegségek kialakulásának megelőzését, javítva a mindennapi létünket, jövőnket? Mindezt persze úgy kell tennünk, hogy továbbléphessünk, ösztönözzük a gondolkodást, a kutatást, a mindennapok nehézségeit is legyőzve, megfelelően illeszkedve környezetünkbe. 30-40 évvel ezelőtt, ha a diabéteszről olvastunk, tanultunk, akkor a gondolkodás, kutatás, gyógykezelés központi kérdése az I. típusú, inzulindependens diabetes mellitus problémaköre volt. Ezzel kapcsolatban jelentek meg a diagnosztikus, terápiás kérdésekkel foglalkozó közlemények nagy számban, erre koncentrált a farmakológia, elsősorban ezzel foglalkoztak a gyógyszergyárak fejlesztései és kutatásai. A II. típusú, nem inzulindependens cukorbetegség ehhez képest a háttérben volt, orvosi, szakmai szempontból lényegesen kevésbé tartottuk fontosnak. A diabétesszel kapcsolatban nagyon hamar nyilvánvalóvá vált azonban, hogy interdiszciplináris jellegű, hisz érintette a gyermekgyógyászatot, a szemészetet, a nefrológiát, az angiológiát, a szülészetet, széles körben az egészségügyi ellátást, a biztosítást, az egészségipart. Persze nem csak ezeket, mert az étkezéssel, táplálkozással összefüggő diszciplína, a mozgással, sportolással összefüggő kérdések is az érdeklődés fókuszába kerültek. Talán akkor még nem interdiszciplináris tudománynak neveztük, de lényegében ennek valamennyi fő jellemzője felismerhető. Az ezt követő évek ráébresztették a szakmát, hogy a II. típusú diabétesz sokkal, de sokkal több embert érint, egészségügyi szempontból hatása a morbiditási, mortalitási mutatók alakulása szempontjából óriási, mára népegészségügyi szempontból meghatározó betegséggé lépett elő. Ezzel összefüggésben a szív-érrendszeri betegségek, az anyagcsere betegségek kialakulásában meghatározó szerepe egyértelművé vált. Olyan nagy egészségügyi kérdések, mint a túlsúlyosság, magas vérnyomás betegség, a mozgáshiány, a várható életkor kedvező/kedvezőtlen alakulása kérdéseiben a II. típusú diabetes meghatározó okká lépett elő. Népegészségügyi jelentősége szinte felbecsülhetetlen, ezért ennek a betegségnek a prevenciója, az időben és megfelelően történő kezelése az egészségügyi mutatók meghatározó eleme lett. Ezzel párhuzamosan természetesen a gyógykezelésre alkalmazott gyógyszerek alkalmazása igen nagy jelentőségű. Hatalmas tanulmányok foglalkoznak a kezelésre használt gyógyszerek kedvező és kedvezőtlen hatásaival, hisz ezek meghatározó jelentőséggel képesek befolyásolni a diabétesszel összefüggő betegségek alakulását is. A gyógykezelés, a gyógyszerek finanszírozása óriási anyagi vonzattal jár, a táplálkozással egészséges életmóddal, mozgással, sportolással kapcsolódó költségek hatalmasak, az egészségpolitikát is meghatározó jelentőségűek. Talán a fenti gondolatok kellően igazolják azt, hogy a korszerű egészségügyi, szakmai, szakmapolitikai gondolkodás mennyire összetett, a szakmai, szakmapolitikai, gazdasági döntések mennyire bonyolultak, mennyire sokrétű a szükséges ismeret és tényanyag felhasználása. Az orvos- és egészségtudomány számos területe igényli az ilyen komplex gondolkodást, igényli a szintézist, a gazdasági ismereteket, a tudományos személetet. E komplex megközelítést támogatja az interdiszciplináris személet, ezt próbáljuk tudományos folyóiratunkkal támogatni, elősegíteni. Aktualitása okán a diabetes mellitus és a kapcsolódó témakörök komplex tárgyalása jól szolgálja céljainkat: az Interdiszciplináris Magyar Egészségügy fejlődését, tudományos folyóiratunk küldetésének beteljesítését. Prof. Dr. Domján Gyula Egészség-Társadalom rovat rovatvezető IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2016. MÁJUS 3
