IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Fókuszban az átalakítások öt területe Minden mozgásban az egészségügyben

  • Cikk címe: Fókuszban az átalakítások öt területe Minden mozgásban az egészségügyben
  • Szerzők: Haiman Éva
  • Intézmények: IME szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 5-7
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: EGÉSZSÉGPOLITIKA
  • Alrovat: HELYZETÉRTÉKELÉS

Absztrakt:

Az Egészségügyi Államtitkárság hivatalosan is felvállalt öt programpontjáról adtak részletes helyzetjelentést a sajtónak a közelmúltban a tárca vezetői, illetve az egyes „témagazdák”. Így szó esett a kórházi kancellári rendszer kialakításáról, az egészségügyi és a szociális ellátás szétválasztásáról, az alapellátás fejlesztéséről, a minimumrendelet megújításáról, valamint azokról az elképzelésekről is, amelyek mentén átszabnák a főváros és térsége egészségügyi ellátórendszerét. Mindezeken a területeken úgy kell eredményt elérnie az ágazat vezetésének, hogy közben nagy valószínűséggel az átszervezésekhez nélkülözhetetlen háttérintézményeknél is átszervezések lesznek. Ráadásul az ágazati kollektív szerződésről zajló tárgyalások sem zárultak még le, sőt, a legkritikusabb részről, a bérekről és a bérjellegű juttatásokról az első fordulóban nem is sikerült megállapodni.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS Fókuszban az átalakítások öt területe Minden mozgásban az egészségügyben Az Egészségügyi Államtitkárság hivatalosan is felvállalt öt programpontjáról adtak részletes helyzetjelentést a sajtónak a közelmúltban a tárca vezetői, illetve az egyes „témagazdák”. Így szó esett a kórházi kancellári rendszer kialakításáról, az egészségügyi és a szociális ellátás szétválasztásáról, az alapellátás fejlesztéséről, a minimumrendelet megújításáról, valamint azokról az elképzelésekről is, amelyek mentén átszabnák a főváros és térsége egészségügyi ellátórendszerét. Mindezeken a területeken úgy kell eredményt elérnie az ágazat vezetésének, hogy közben nagy valószínűséggel az átszervezésekhez nélkülözhetetlen háttérintézményeknél is átszervezések lesznek. Ráadásul az ágazati kollektív szerződésről zajló tárgyalások sem zárultak még le, sőt, a legkritikusabb részről, a bérekről és a bérjellegű juttatásokról az első fordulóban nem is sikerült megállapodni. NYOLC-TÍZ KANCELLÁR JÖHET Nyolc-tíz megfelelő méretű, betegszámú kórház elsősorban gazdasági, de ennek következtében részben szakmai irányítása is a kancellár felügyelte alá kerülne a tervezett kancellári rendszerben – közölte az Állami Egészségügyi Ellátó Központ (ÁEEK) főigazgatója. Németh László elmondása szerint a 104 állami kórházat ily módon nyolc-tíz kancellár vinné. Az intézményekben folyó szakmai munkáért továbbra is közvetlenül a kórházigazgató lenne a felelős, míg a gazdasági tevékenység, a gazdasági jellegű döntések összehangolása, kontrollálása a kancellár feladata lenne. A kancellária rendszer az ÁEEK és a kórházak között, területi alapon szerveződne, az egy-egy kancellárhoz tartozó kórházakat a betegutakat és az intézmények elhelyezkedését, profilját, progresszivitási szintjét is figyelembe véve alakítják ki. SZAKDOLGOZÓKKAL ERŐSÍTENÉK AZ ALAPELLÁTÁST Az elöregedés, a lakosság rossz egészségi állapota, a humán erőforrás-hiány és az infrastrukturális korlátok olyan szinten behatárolják a szakellátás mozgásterét, ami elengedhetetlenné teszi az alapellátás megerősítését, azt, hogy a betegeket lehetőség szerint mindinkább ott lássák el, gondozzák, gyógyítsák meg – magyarázta Beneda Attila helyettes államtitkár. Ehhez kapcsolódik az az egyre inkább megfogalmazódó társadalmi igény is, hogy a betegek minél gyorsabban szeretnének otthonukba kerülni, a lakóhelyük- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY höz közel gyógyulni. Ugyanakkor szembe kell nézni azzal a ténnyel is, hogy a háziorvosok nyugdíjba vonulása miatt öttíz éven belül a jelenlegi 7500-ról 5 ezerre csökken a háziorvosi praxisok száma. Mindezek miatt határozta el az államtitkárság, hogy elsősorban a szakdolgozói oldalról erősíti meg a háziorvosi szolgálatokat, mégpedig oly módon, hogy egy orvos mellett legalább három szakdolgozó, valamint egy orvosírnok dolgozzon. Beneda Attila elmondta: első lépésként felmérik a jelenlegi helyzetet, kik, hányan, milyen infrastrukturális körülmények között dolgoznak, milyen eszközökkel rendelkeznek a praxisokban. A tervek szerint már májusra egy egyedülálló alapellátási kataszter áll majd az államtitkárság rendelkezésére, amelynek alapján azt is meg lehet majd határozni, milyen fejlesztésre van szükség, és ehhez milyen – a tervek szerint uniós – pályázatokat lehet majd igénybe venni. A tavalyihoz hasonlóan az idei évre is beígért tízmilliárd forintos többletfinanszírozásról – amelyről korábban azt nyilatkozták, hogy a praxisokban dolgozó szakdolgozók bérének emelésére kell fordítani –, ösztönzők mentén osztják majd ki. A többletfinanszírozásból az alapellátó fogorvosok és a védőnők is részesülnek, és az összeg a jövő évtől beépül a háziorvosi finanszírozásba. Ugyancsak 2017-től a tervek szerint alapellátási és szakellátási laborkasszára bontják a laborvizsgálatok finanszírozására szolgáló keretet. A következő hónaptól, illetve már áprilistól a háziorvosok visszajelzést kapnak arról, milyen a laborfelhasználásuk az ország átlagához képest. Beneda Attila tájékoztatása szerint aki ettől +/- 20 százalékkal nagyobb mértékben eltér, visszajelzést kap. A háziorvosok felelőssége, lehetősége és a kompetenciája is bővül, ők gazdálkodhatnak majd saját betegeik laborrendeléseivel, amitől az ágazat vezetése például a szűrések számának növekedését, ugyanakkor a felesleges vizsgálatok, a duplikációk csökkenését reméli. Ezt támogatandó a nyár folyamán szakmai irányelv és protokoll is készül a háziorvosi laborvizsgálatokhoz. KRÓNIKUS OSZTÁLYRÓL SZAKÁPOLÁSI OTTHONBA Azoknak a betegeknek a jelentős hányada, akik jelenleg az egészségügyi ellátórendszer krónikus ellátási részlegén fekszenek, a nemzetközi trendeket, tapasztalatokat is figyelembe véve nem egészségügyi, hanem sokkal inkább szociális ellátásra szorulnak, ezért őket a jövőben ott is fogják elhelyezni – hangsúlyozta Mészáros János helyettes államtitkár. Ez nem feladatátadást jelent, hanem azt, hogy a szociális ágazatban is megteremtik egy olyan emelt szintű ápolá- XV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2016. MÁJUS 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS si forma lehetőségét, ami ki tudja szolgálni ezt a társadalomban is megjelenő igényt. A jogszabályi háttér előkészítése elindult, a tervek szerint több ütemben, folyamatosan lépik meg a változásokat. Ónodi-Szűcs Zoltán kiemelte: a motiváció nem az, hogy „megszabaduljanak a szociális ellátásra szorulóktól”, de meg kell érteni, hogy a lakosság elöregedésével ez egyre nagyobb teher lesz, amit nem az egészségügyben kell kezelni. Adalékként az államtitkár elmondta: az OECD országok közül egyedül nálunk nem csökkent a kórházban töltött idő, és ez részben azért van, mert azokról gondoskodni, akik döntően és elsősorban szociális indikációjú ellátásra szorulnak, sehol máshol nem az egészségügyi ellátórendszer feladata. Hozzátette: jelenleg mintegy 27 ezer rehabilitációs és ápolási ágy van az egészségügyben, a tervek szerint másfél-két év alatt egy ennél sokkal nagyobb kapacitású szociális ellátórendszer áll fel. SZEPTEMBERRE LEHET ÚJ MINIMUMRENDELET A tervezett új, kompetencialapú minimumrendeletről Szentes Tamás országos tisztifőorvos elmondta: szervezeti egységenként és személyenként is meghatározzák majd a kompetenciákat. Új elemként szeretnének a minimumrendelet keretrendszeréhez egy intézményi tipológiát is hozzárendelni. Ezt követően az egyes intézmények nem önálló entitásként, hanem rendszerelemként lennének értelmezhetőek, vagyis definiálnák az adott intézmény helyét az intézményrendszerben, a többi intézményhez való viszonyát, ami az egymás közötti feladatmegosztás kereteit is determinálná. A budapesti ellátórendszerben például a centrumok és a társcentrumok közötti feladatmegosztás is tükröződne a minimumfeltételekben, hiszen ez nyilvánvalóan befolyásolja az intézményektől elvárható működési rendet, a kapacitást, a progresszivitást, a rendelkezésre állás időtartamát. Szentes Tamás példaként a francia ellátórendszert említette, ahol a minimális esetszám, esetösszetétel mellett azt is meghatározzák például egy sebészeti osztályra vonatkozó minimumfeltételnél, hogy évente legalább 1500, narkózisban végzett műtétet kell végezni, mert ez teszi biztonságossá, szakmailag megalapozottá az adott szervezeti egység működését. Ebbe az irányba kell nálunk is elmozdulni – mondta –, hozzátéve, hogy ez persze nem megy egyik percről a másikra, viszont ezek az elvárások bizonyos fejlesztési irányokat is meg fognak határozni a jövőre nézve. Arról is beszélt, hogy eddig az egyes eljárásokat, beavatkozásokat nem azonosították „egyenszilárdsággal” a különböző progresszivitási szinteken, most a Szakmai Kollégium, illetve a szakmák képviselőivel ezen is igyekeznek változtatni. Az egészségügyi dolgozókat érintő személyes kompetenciákra külön hangsúlyt fektet majd az új minimumrendelet. A tervek szerint meghatározzák azokat a személyi szin- 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY tű kompetenciákat, amelyeknek az adott szervezeti egységben, az adott szolgáltatónál és az adott munkakörben meg kell felelni. Ez reményeik szerint lökést ad a szakorvosképzésnek, és például a fiatal szakorvosoknál a kompetenciák mielőbbi megszerzését is lehetővé teszi. Az új minimumrendelet keretrendszerét már lefektették, a rendelet legkésőbb szeptemberben életbe léphet – jelezte az országos tisztifőorvos. SZUPERKÓRHÁZ VS. SÜRGŐSSÉGI CENTRUMOK A háttérbeszélgetésen az is kiderült, hogy 200 milliárd forintba kerülne egy minden igényt kielégítő, új budapesti „szuperkórház” felépítése, és ebben még nincs benne az esetleges zöldmezős beruházáshoz szükséges közlekedésfejlesztés költsége. Nem beszélve arról, hogy – mint arra a fővárosi egészségügy átalakításával megbízott kormánybiztos felhívta a figyelmet – az ápolóhiány már most olyan mértékű a fővárosban, hogy kétséges, hogyan tudnának személyzettel feltölteni egy új intézményt. Cserháti Péter azt mondta, ehhez képest a jelenlegi számítások szerint 180 milliárd forintnyi saját, valamint erre a célra (is) felhasználható uniós forrásokból megoldható lenne a már most is meglévő kórházak olyan szintű felújítása, átalakítása amivel már egy, a 21. századnak megfelelő fővárosi egészségügyi ellátórendszer jöhet létre. Ráadásul az utóbbi fejlesztéssel számos, jelenleg üresen álló volt egészségügyi ingatlant is hasznosítani lehetne a projekt során, az egykori Országos Pszichiátriai és Neurológiai Intézetet (OPNI) például körülbelül tízmilliárd forintból ápolási otthonná alakíthatnák. Az elgondolás lényege, hogy három sürgősségi centrum köré szerveznék a főváros ellátását, két pesti és egy budai központtal. Az utóbbit a Szent János Kórház-Kútvölgyi Klinikai Tömb-Városmajor utcai Szív- és Érsebészeti Klinika által határolt háromszögbe képzelik el, míg a pesti oldalon egyrészt a Szent István és a Szent László Kórház, valamint az Országos Kardiológiai Intézet alkotna egy egységet, a Semmelweis Egyetem Korányi Tömb és a Honvédkórház pedig egy másikat. Ezekhez a sürgősségi központokhoz csatlakozna, mintegy társkórházként a többi intézmény, amelyeket egy második ütemben terveznének felújítani. Minderről azonban még meg kell(ene) győzni a kormányt is, különösen, hogy a lapzártánk előtti utolsó kormányinfón a Miniszterelnökséget vezető miniszter még egyértelműen kiállt a Rogán Antal által több mint egy évvel ezelőtt bejelentett új kórház megépítése mellett, hangsúlyozva, hogy ebben, és nem régi intézmények felújításában gondolkodnak. Olyannyira, hogy a jövő évi költségvetésben további 4 milliárd forintot terveztek ennek előkészítésére. Mint emlékezetes, erre az évre egymilliárdot már elkülönítettek erre a célra. XV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2016. MÁJUS EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS Többlépcsős béremelés lehet az egészségügyben Akár már ebben az évben elkezdődhet egy többlépcsős béremelés az egészségügyben. A részletekről, konkrétan arról, hogy vajon kaphatnak-e már 2016-ban érdemi fizetésemelést az orvosok, ápolók, még lapzártánk idején is egyeztettek az Egészségügyért Felelős Államtitkárság és az ágazati szakmai és érdekképviseletek vezetői, így csak azt tudni, amit eddig hivatalosan bejelentettek. Először is, hogy amint azt a Miniszterelnökséget vezető miniszter bejelentette: „külön 100 milliárd forintos fejlesztési alapot hoznak létre 2017-ben az egészségügy számára”, és akár a teljes összeg bérfejlesztésre költhető. Lázár János azt is mondta: a bértárgyalásokon kialakult álláspontot a kormány tiszteletben fogja tartani. Ónodi-Szűcs Zoltán a tervezett béremelésről úgy nyilatkozott: „óriási előrelépés, 2012-2013 után egy érezhető bérrendezés lesz”. A „célértéket” érzékeltetve az államtitkár azt mondta: az egészségügyi fizetéseket az uniós szintre, a nemzetgazdasági ágazatok sorában a 3-4. helyre szeretnék felhozni a mostani 10-11. helyről. Csak a bérek megduplázása 340-350 milliárd forintba kerülne, az angliai bérszínvonal eléréséhez pedig ÓnodiSzűcs Zoltán szerint GDP arányosan négy százalékkal többet kellene költeni az egészségügyre, ami az ország teherbíró-képességét messze meghaladja. Az egészségügyi államtitkárság és az ágazati érdekképviseletek között 2015 decembere óta zajlanak tárgyalások az ágazati kollektív szerződésről, az elmúlt két hónapban pedig ennek részeként a bérről és a bér jellegű juttatásokról is. Arról, hogy többlépcsős lehet a bérrendezés, Balog Zoltán emberi erőforrás miniszter beszélt. Úgy fogalmazott: azt szeretné, ha már az idén megkezdhetnék a béremelést, amely aztán 2017-ben és 2018-ban folytatódhatna, és talán egy negyedik lépcsőt is hozzá tudnak tenni, ahogy korábban a tanárok négylépcsős béremelésénél történt. Lázár János egyébként az egészségügyiek bérrendezésével egy időben azt is bejelentette a kormányinfón, hogy önálló életpályamodellt alakítanak ki a mentőszolgálat és az adóhivatal dolgozói számára. Megszűnik az OEP A kormány meghozta az elvi döntést: megszűnik az Országos Egészségbiztosítási Pénztár (OEP) és a Nyugdíjfolyósító Igazgatóság (ONYF). A Magyar Államkincstár lesz a magyar állam „kifizető ügynöksége” – jelentette be Lázár János miniszterelnökségi miniszter. A szakpolitikai feladatok maradnak a minisztériumokban. Ónodi-Szűcs Zoltán a háttérintézmények átszervezésével kapcsolatban a sajtóbeszélgetésen azt mondta: nem szerencsés lépés ez most, mert ezzel azt veszélyeztetik, hogy nem lesznek megléphetők az egészségügy hatékonyabbá tételét szolgáló lépések. Azzal érvelt, hogy az OEP – vagy például a szintén bizonytalan helyzetű Országos Tisztifőorvosi Hivatal – adataira, számításaira, háttéranyagaira és szakértelmére is szükség van az átalakításokhoz. Haimann Éva Mire képes egy cseppnyi (ön)bizalom? Az elmúlt évek alatt a magyarországi háziorvosi praxisok ötöde már résztvevője volt a 2012-ben útjára indult Cseppnyi Önbizalom – Kontinencia Betegedukációs Programnak. A kezdeményezők megkérdezték azon résztvevő háziorvosok és szakdolgozók véleményét a programról, akik tevékenyen részt vállaltak abban, hogy megszólítsák, tájékoztassák, és megfelelő kezelésben részesítsék a vizelettartási zavarral küzdő érintetteket. A programban résztvevő háziorvosok elsősorban azt emelték ki, hogy „a programnak sikerült egy olyan intim problémát megoldani, ami az érintett, vagy egy család számára hosszú évek óta megoldhatatlan problémának látszott. Ezzel az a bizalom, amely egy páciens, egy család és a háziorvos között kialakul, elmélyülhet, és olyan problémák, olyan betegségek megoldásához hozzásegíthet, amely bizalom nélkül nem megoldható.” Folytatás a 24. oldalon IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2016. MÁJUS 7