IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Mit tehetünk a kórházi fertőzések ellen?

  • Cikk címe: Mit tehetünk a kórházi fertőzések ellen?
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 8
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
  • Alrovat: INFEKCIÓKONTROLL

Absztrakt:

A világon évente több millió beteg hal meg az egészségüggyel kapcsolatos fertőzés következtében. Nincs olyan kórház, illetve egészségügyi rendszer a világon, amelyik azt állíthatná magáról, hogy megoldotta a kórházi fertőzések problémáját – vallja Didier Pittet svájci epidemiológus professzor, aki tíz évvel ezelőtt indította el kézhigiénés modelljét a Genfi Egyetemen. Az Egészségügyi Világszervezettel szoros együttműködésben dolgozó szakember ez év áprilisában hazánkba látogatott, és két egészségügyi intézmény felkeresését követően sajtótájékoztatót tartott.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Prof. Dr. Domján Gyula
Tartalom IME Szerkesztőség
Fókuszban az átalakítások öt területe Minden mozgásban az egészségügyben Haiman Éva
Mire képes egy cseppnyi (ön)bizalom? IME Szerkesztőség
Mit tehetünk a kórházi fertőzések ellen? IME Szerkesztőség
Intézményi stratégia a Zala Megyei Kórházban Dr. Halász Gabriella
Diplomás ápoló szerepe a pacemaker beültetésen átesett beteg gondozásában Prof. Dr. Veress Gábor, Halász Henrietta
Az otthoni respiratórikus pulzoximetriás szűrővizsgálat (SVHM) jelentősége az obstruktiv alvási apnoe szindróma (OSAS) diagnózisának felállításában a járóbeteg szakellátásban Dr. Terray Horváth Attila, Dr. Kiss Marianna
Mire képes egy cseppnyi (ön)bizalom? c. cikk folytatása a 7. oldalról IME Szerkesztőség
Új adatok a WHO-tól: a diabétesz prevalenciája növekszik a férfiak, és stagnál a nők körében Egészség Világnapja – 2016. április 7. WHO Magyarországi Iroda
Tények a cukorbetegségről WHO Magyarországi Iroda
V. Jubileumi Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia (2016. október 18-19. kedd-szerda) IME Szerkesztőség
Az anyai testsúly és testsúlygyarapodás hatása a terhességi kimenetelre nem kezelt, enyhe gesztációs diabéteszes (eGDM) asszonyokban – populációs szűrővizsgálat Kerényi Zsuzsa, Dr. Ferencz Viktória, Dr. Tänczer Tímea, Dr. Domján Beatrix, Dr. Péterfalvi Andrea, Dr. Tabák Gy. Ádám PhD, Dr. Szabó Eszter, Dr. Szili-Janicsek Zsófia
Modellprogram az egészséges országért Sajtóiroda (SzL)
Kardiovaszkuláris kockázatbecslő egyenletek 2-es típusú diabéteszes betegeket vizsgáló egészség-gazdaságtani modellek számára Szabó Péter Zoltán
XIV. IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia IME Szerkesztőség
Kardiovaszkuláris rizikótényezők okostelefonos vizsgálata Dr. Kiss Orsolya, Tuboly Gergely, Dr. Merkely Béla, ifj. Kozmann György Zoltán, Adel Rashed, Prof. Dr. Kozmann György
A Magyar Diabetes Társaság XXIV. Kongresszusának margójára Boromisza Piroska
Modellprogram az egészséges országért c. cikk folytatása a 34. oldalról Sajtóiroda (SzL)

Szerző Intézmény
Szerző: IME Szerkesztőség Intézmény: IME Szerkesztőség
INFEKCIÓKONTROLL Mit tehetünk a kórházi fertőzések ellen? A világon évente több millió beteg hal meg az egészségüggyel kapcsolatos fertőzés következtében. Nincs olyan kórház, illetve egészségügyi rendszer a világon, amelyik azt állíthatná magáról, hogy megoldotta a kórházi fertőzések problémáját – vallja Didier Pittet svájci epidemiológus professzor, aki tíz évvel ezelőtt indította el kézhigiénés modelljét a Genfi Egyetemen. Az Egészségügyi Világszervezettel szoros együttműködésben dolgozó szakember ez év áprilisában hazánkba látogatott, és két egészségügyi intézmény felkeresését követően sajtótájékoztatót tartott. Az április 6-án megrendezett sajtótájékoztató helyszínéül a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum szolgált, aminek szimbolikus jelentősége abban áll, hogy ebben az épületben nőtt fel az anyák megmentője, Semmelweis Ignác. Pittet professzor tisztelettel adózik Semmelweis munkásságának, aminek köszönhetően drasztikusan sikerült lecsökkenteni a gyermekágyi fertőzések és halálozások számát a bécsi és a budapesti szülészeti klinikákon az 1850-es években. Pittet professzor mélyrehatóan tanulmányozta a Semmelweis által bevezetett rendszert, melynek főbb elemeit lefedi az általa kidolgozott kézhigiénés program is. Semmelweis a szappanos vízzel történő kézmosást klóralapú oldatra cserélte le, Pittet professzor és csapata az alkoholalapú kézfertőtlenítés stratégiáját alkotta meg a Genfi Egyetemen. Mint rávilágított, a kéz bőre sokkal jobban tolerálja az alkoholalapú kézfertőtlenítőket, de talán még ennél is fontosabb, hogy ezek akkor is használhatók, ha nem áll rendelkezésre mosdókagyló, vagy – mint a szegényebb országok kórházaiban – akár víz sem. A változások eleinte mindig ellenállásba ütköznek, amit Semmelweis intenzíven megtapasztalt az egészségügyi személyzet részéről. Ezért Pittet professzor nagy hangsúlyt fektet az egészségügyi dolgozók oktatására, az alkoholos kézbedörzsölésre vonatkozó ismeretek átadására. A WHO-val együttműködve oktatási programokat és kampányokat szervezett, amelyek a világ számos országában eredményesnek bizonyultak. A modell szerves részét képezi a teljesítmény monitorozása és a visszajelzések kiértékelése, hiszen az így feltárt hibák alapján lehet tovább tökéletesíteni a rendszert. Az is fontos, hogy folyamatosan emlékeztessük az egészségügyi személyzetet a kézfertőtlenítésre, ezért Pittet professzor és csapata – ahogy annak idején Semmelweis is – figyelemfelhívó plakátokat helyezett el az egyetemi kórház falain. Az ötödik, talán legfontosabb elem a biztonságos környezet megteremtése, amelyet az egészségügyi ellátórendszer minden láncszemének támogatnia kell a kórházaktól az ágazatvezetésig. Pittet profeszszor budapesti kórházlátogatásáról szólva kifejtette: jó benyomást szerzett, és néhány korrekcióra szoruló momentumon túl, összességében úgy látja, a magyarországi egészségügyi intézmények jó úton haladnak. A sajtóeseményen Dr. Bodnár Attila, a fővárosi BajcsyZsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója hangsúlyozta: hazánkban a kórházi fertőzések száma nem haladja meg az európai átlagot. Mint elmondta, a betegellátás alapelve a higiénia, amelynek betartására különösen ügyelnek a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban. A 800 ágyas, négy önálló szakrendelőt működtető, a szakmákat a legmagasabb progresszivitási szinten lefedő szolgáltatónál a takarítás során kiemelt figyelmet szentelnek a kilincseknek, ágyvégeknek és egyéb olyan felületeknek, ahol nagy eséllyel megtapadhatnak a kórokozók. Az intézmény eleget tesz az egészségügyi szolgáltatók azon kötelezettségének, hogy biztosítsák a higiénia tárgyi és személyi feltételeit, a rendszeres képzést és továbbképzést az egészségügyi dolgozók számára, adaptálják az infekciókontrollt az intézmény belső minőségbiztosítási rendszerébe, valamint Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságot működtessenek. Mint arról a főigazgató tájékoztatott, kórházukban két éve vezettek be egy olyan komplex monitorozó rendszert, amelynek alkalmazásával szorosan nyomon követhető a takarítás minősége. A rendszer bevezetése óta 20%-os javulást értek el a napi takarítottság tekintetében. Dr. Bodnár Attila örömét fejezte ki amiatt, hogy az óvintézkedéseknek köszönhetően intézményében az európai átlagnál is alacsonyabb, minimális számú fertőzés fordul elő. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a rendszer kétéves működtetését összegző adatok begyűjtése jelenleg zajlik, a későbbiekben várhatóan további értékes információval is szolgálhatnak az intézményben előforduló fertőzések csökkenése tekintetében. Kiemelte, hogy a takarítás minőségének optimalizálásán és az egészségügyi személyzet infekciókontroll-képzésén túl hangsúlyt kell fordítani a betegek és hozzátartozóik kézmosásra való oktatására is. Mindezen intézkedéssel minimálisra csökkenthető a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos egészségügyi problémák száma. Munkatársunktól 8 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2016. MÁJUS