IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Mit tehetünk a kórházi fertőzések ellen?

  • Cikk címe: Mit tehetünk a kórházi fertőzések ellen?
  • Szerzők: IME Szerkesztőség
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 8
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
  • Alrovat: INFEKCIÓKONTROLL

Absztrakt:

A világon évente több millió beteg hal meg az egészségüggyel kapcsolatos fertőzés következtében. Nincs olyan kórház, illetve egészségügyi rendszer a világon, amelyik azt állíthatná magáról, hogy megoldotta a kórházi fertőzések problémáját – vallja Didier Pittet svájci epidemiológus professzor, aki tíz évvel ezelőtt indította el kézhigiénés modelljét a Genfi Egyetemen. Az Egészségügyi Világszervezettel szoros együttműködésben dolgozó szakember ez év áprilisában hazánkba látogatott, és két egészségügyi intézmény felkeresését követően sajtótájékoztatót tartott.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFEKCIÓKONTROLL Mit tehetünk a kórházi fertőzések ellen? A világon évente több millió beteg hal meg az egészségüggyel kapcsolatos fertőzés következtében. Nincs olyan kórház, illetve egészségügyi rendszer a világon, amelyik azt állíthatná magáról, hogy megoldotta a kórházi fertőzések problémáját – vallja Didier Pittet svájci epidemiológus professzor, aki tíz évvel ezelőtt indította el kézhigiénés modelljét a Genfi Egyetemen. Az Egészségügyi Világszervezettel szoros együttműködésben dolgozó szakember ez év áprilisában hazánkba látogatott, és két egészségügyi intézmény felkeresését követően sajtótájékoztatót tartott. Az április 6-án megrendezett sajtótájékoztató helyszínéül a Semmelweis Orvostörténeti Múzeum szolgált, aminek szimbolikus jelentősége abban áll, hogy ebben az épületben nőtt fel az anyák megmentője, Semmelweis Ignác. Pittet professzor tisztelettel adózik Semmelweis munkásságának, aminek köszönhetően drasztikusan sikerült lecsökkenteni a gyermekágyi fertőzések és halálozások számát a bécsi és a budapesti szülészeti klinikákon az 1850-es években. Pittet professzor mélyrehatóan tanulmányozta a Semmelweis által bevezetett rendszert, melynek főbb elemeit lefedi az általa kidolgozott kézhigiénés program is. Semmelweis a szappanos vízzel történő kézmosást klóralapú oldatra cserélte le, Pittet professzor és csapata az alkoholalapú kézfertőtlenítés stratégiáját alkotta meg a Genfi Egyetemen. Mint rávilágított, a kéz bőre sokkal jobban tolerálja az alkoholalapú kézfertőtlenítőket, de talán még ennél is fontosabb, hogy ezek akkor is használhatók, ha nem áll rendelkezésre mosdókagyló, vagy – mint a szegényebb országok kórházaiban – akár víz sem. A változások eleinte mindig ellenállásba ütköznek, amit Semmelweis intenzíven megtapasztalt az egészségügyi személyzet részéről. Ezért Pittet professzor nagy hangsúlyt fektet az egészségügyi dolgozók oktatására, az alkoholos kézbedörzsölésre vonatkozó ismeretek átadására. A WHO-val együttműködve oktatási programokat és kampányokat szervezett, amelyek a világ számos országában eredményesnek bizonyultak. A modell szerves részét képezi a teljesítmény monitorozása és a visszajelzések kiértékelése, hiszen az így feltárt hibák alapján lehet tovább tökéletesíteni a rendszert. Az is fontos, hogy folyamatosan emlékeztessük az egészségügyi személyzetet a kézfertőtlenítésre, ezért Pittet professzor és csapata – ahogy annak idején Semmelweis is – figyelemfelhívó plakátokat helyezett el az egyetemi kórház falain. Az ötödik, talán legfontosabb elem a biztonságos környezet megteremtése, amelyet az egészségügyi ellátórendszer minden láncszemének támogatnia kell a kórházaktól az ágazatvezetésig. Pittet profeszszor budapesti kórházlátogatásáról szólva kifejtette: jó benyomást szerzett, és néhány korrekcióra szoruló momentumon túl, összességében úgy látja, a magyarországi egészségügyi intézmények jó úton haladnak. A sajtóeseményen Dr. Bodnár Attila, a fővárosi BajcsyZsilinszky Kórház és Rendelőintézet főigazgatója hangsúlyozta: hazánkban a kórházi fertőzések száma nem haladja meg az európai átlagot. Mint elmondta, a betegellátás alapelve a higiénia, amelynek betartására különösen ügyelnek a Bajcsy-Zsilinszky Kórházban. A 800 ágyas, négy önálló szakrendelőt működtető, a szakmákat a legmagasabb progresszivitási szinten lefedő szolgáltatónál a takarítás során kiemelt figyelmet szentelnek a kilincseknek, ágyvégeknek és egyéb olyan felületeknek, ahol nagy eséllyel megtapadhatnak a kórokozók. Az intézmény eleget tesz az egészségügyi szolgáltatók azon kötelezettségének, hogy biztosítsák a higiénia tárgyi és személyi feltételeit, a rendszeres képzést és továbbképzést az egészségügyi dolgozók számára, adaptálják az infekciókontrollt az intézmény belső minőségbiztosítási rendszerébe, valamint Intézményi Infekciókontroll és Antibiotikum Bizottságot működtessenek. Mint arról a főigazgató tájékoztatott, kórházukban két éve vezettek be egy olyan komplex monitorozó rendszert, amelynek alkalmazásával szorosan nyomon követhető a takarítás minősége. A rendszer bevezetése óta 20%-os javulást értek el a napi takarítottság tekintetében. Dr. Bodnár Attila örömét fejezte ki amiatt, hogy az óvintézkedéseknek köszönhetően intézményében az európai átlagnál is alacsonyabb, minimális számú fertőzés fordul elő. Lapunk kérdésére válaszolva elmondta: a rendszer kétéves működtetését összegző adatok begyűjtése jelenleg zajlik, a későbbiekben várhatóan további értékes információval is szolgálhatnak az intézményben előforduló fertőzések csökkenése tekintetében. Kiemelte, hogy a takarítás minőségének optimalizálásán és az egészségügyi személyzet infekciókontroll-képzésén túl hangsúlyt kell fordítani a betegek és hozzátartozóik kézmosásra való oktatására is. Mindezen intézkedéssel minimálisra csökkenthető a kórházi fertőzésekkel kapcsolatos egészségügyi problémák száma. Munkatársunktól 8 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2016. MÁJUS