IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Modellprogram az egészséges országért

  • Cikk címe: Modellprogram az egészséges országért
  • Szerzők: Sajtóiroda (SzL)
  • Intézmények: ---
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 34
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: KISHÍREK
  • Alrovat: KISHÍREK

Absztrakt:

A hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapotának javítása érdekében segéd-egészségőröket képeztek április 20-21. között a Debreceni Egyetemen.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM DIABÉTESZ [22] Kim SY, et al.: Association of maternal body mass index, excessive weight gain, and gestational diabetes mellitus with large-for-gestational-age births, Obstet Gynecol, 2014, 123(4): p. 737-44. [23] Chen Q, et al.: Associations between body mass index and maternal weight gain on the delivery of LGA infants in Chinese women with gestational diabetes mellitus, J Diabetes Complications, 2015, 29(8): p. 1037-41. [24] Scifres C, et al.: Adverse Outcomes and Potential Targets for Intervention in Gestational Diabetes and Obesity, Obstet Gynecol, 2015, 126(2): p. 316-25. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Tänczer Tímea 1999-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem Általános Orvostudományi Karán summa cum laude eredménnyel. Belgyógyász, klinikai farmakológus, diabetológus szakképesítést szerzett. 2010 óta a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Kar I. Sz. Belgyógyászati Klinikáján egyetemi tanársegédként dolgozik. Fő tudományos érdeklődési területe a terhesdiabetológia, valamint a diabétesz és a D-vitamin ellátottság összefüggéseinek vizsgálata. Modellprogram az egészséges országért A hátrányos helyzetű lakosság egészségi állapotának javítása érdekében segéd-egészségőröket képeztek április 2021. között a Debreceni Egyetemen. A magyar lakosság egészségi állapotának javítását célozza a 3,6 milliárd forintból megvalósuló Alapellátás-fejlesztési Modellprogram, melynek keretében a hátrányos helyzetű lakosságot segítő segéd-egészségőrök továbbképzése zajlott április 20-21-én a Debreceni Egyetemen. A négyéves, 2016 júniusában záródó Alapellátás-fejlesztési Modellprogram a megelőzésre és a krónikus betegségben szenvedők gondozására összpontosít. A projektben az Állami Egészségügyi Ellátó Központ vezetésével egyetemek, egészségügyi és szociális szolgálatok helyi kisebbségi önkormányzatokkal dolgoznak együtt a helyi közösségeket – különösen a roma lakosságot – bevonó egészségügyi alapellátási modell kidolgozásában és tesztelésében, amely alkalmas lehet az egészségügyi alapellátás szolgáltatásainak kibővítésére, és az ellátás kereteinek megújítására. A program partneri viszonyt épített ki és tart fenn a helyi önkormányzatokkal, kisebbségi önkormányzatokkal, munkáltatókkal, oktatási intézményekkel és civil szervezetekkel, ennek érdekében 89 együttműködési megállapodást kötöttek. A Modellprogramot az észak-magyarországi és az észak-alföldi régió 16 társadalmilag és gazdaságilag hátrányos helyzetű településén indították el, ahol a hátrányos helyzetű roma lakosság aránya magas, és az egészségügyi szolgáltatásokhoz való hozzáférés is elmarad az országos átlagtól. A régiók négy kistérségében négy praxisközösség jött létre egyenként hat háziorvossal, akik közösen alkalmaznak egészségügyi szakembereket: gyógytornászt, dietetikust, népegészségügyi szakembereket, egészségpszichológust és közösségi ápolónőt, valamint segéd-egészségőröket annak érdekében, hogy a lakosságnak a hagyományoshoz képest bővített szolgáltatásokat, például egészségi állapotfelmérést, egészség-tanácsadást, egészségfejlesztési programokat, krónikus betegségekben szenvedőknek rehabilitációs és gondozási programokat tudjanak nyújtani. A programban közreműködnek a védőnők is. A Debreceni Egyetem meghatározó szerepet játszott a Modellprogram sikerességében: a Népegészségügyi Kar munkatársainak kulcsszerepük volt a program koncepciójának kidolgozásában, az értékeléshez nélkülözhetetlen adatgyűjtési és nyomon követési feladatok meghatározásában és elvégzésében, valamint a hátrányos helyzetű lakosság bevonását szolgáló módszerek kidolgozásában is. – A Modellprogram megvalósítása során eddig megtörtént a bevont lakosság több mint 70%-ának egészségi állapotfelmérése, melyet követően az átszűrteket a szakemberek a rizikóállapotnak megfelelő további szolgáltatásokba irányították (prevenciós rendelés, életmód tanácsadás, krónikus gondozás, közösségi egészségfejlesztési programok). A Modellprogram munkatársai eddig közel 30.000 lakos egészségi állapotfelmérését végezték el, ezen felül több mint 8000 programot rendeztek, aminek keretében több mint 80.000 ellátási esemény valósult meg. A védőnők által biztosított anya-gyermek klubokon több mint 4500 találkozás történt – ismertette az eredményeket a Modellprogram szakmai vezetője, Papp Magor. Folytatás az 50. oldalon 34 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2016. MÁJUS