IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Urológiai helyzetkép és tendenciák országos adatgyűjtésünk alapján

  • Cikk címe: Urológiai helyzetkép és tendenciák országos adatgyűjtésünk alapján
  • Szerzők: Dr. Böszörményi-Nagy Géza
  • Intézmények: Bajcsy-Zsilinszky Kórház Urológiai Osztály
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 5
  • Hónap: június
  • Oldal: 41-44
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: KLINIKUM
  • Alrovat: UROLÓGIA

Absztrakt:

Az urológiai fekvőbeteg-ellátást végző intézmények adatai és a végzett műtéti számok önkéntes adatszolgáltatás révén regisztrálásra kerülnek. Értékelésük, összesítésük évente történik, majd nyilvánossá válnak. A szerző beszámol az adatgyűjtés módszeréről és az adatok alapján az urológiai fekvőbeteg-ellátás tendenciáiról.

Angol absztrakt:

Status report of urological inpatient care and latest tendencies according to our database. Data of Hungarian urological inpatient care units and the number of interventions are collected on a voluntary basis and registered regularly. Annual assessment of the database is published. The author reports on the method of the data aquisition and based on the database gives an over view of tendencies in urological inpatient care.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
KLINIKUM UROLÓGIA Urológiai helyzetkép és tendenciák országos adatgyűjtésünk alapján Dr. Böszörményi-Nagy Géza, Bajcsy-Zsilinszky Kórház, Urológiai Osztály Az urológiai fekvőbeteg-ellátást végző intézmények adatai és a végzett műtéti számok önkéntes adatszolgáltatás révén regisztrálásra kerülnek. Értékelésük, összesítésük évente történik, majd nyilvánossá válnak. A szerző beszámol az adatgyűjtés módszeréről és az adatok alapján az urológiai fekvőbeteg-ellátás tendenciáiról. gyelmezett együttműködésének köszönhetően valamennyi fekvőbeteg-ellátó intézmény beküldi adatait (1. táblázat). Status report of urological inpatient care and latest tendencies according to our database. Data of Hungarian urological inpatient care units and the number of interventions are collected on a voluntary basis and registered regularly. Annual assessment of the database is published. The author reports on the method of the data aquisition and based on the database gives an overview of tendencies in urological inpatient care. BEVEZETÉS, CÉLKITŰZÉS Az 1990-es években a magyar urológia egy más szakmák által is méltán elismert és irigyelt adatbázissal rendelkezett, az éves műtéti statisztikai adatokkal, melyek a Magyar Urológiában évente megjelentetésre kerültek. Pintér József és Mohácsi László professzorok az Országos Urológiai Intézet keretében végezték úttörő tevékenységüket. Ez egy óriási munka volt, de igazán nagy értéket az jelentett, hogy az adatok nyilvánosságra kerültek. Minden osztálynak lehetősége volt az adatok alapján értékelni saját tevékenységét, összehasonlítani azt a társintézményekkel, az évtizedes adathalmaz pedig a tendenciákat is mutatta [1]. Az adatgyűjtő és értékelő tevékenység az átalakulások során több évre abbamaradt. Úgy látszik azonban, hogy igényt teremtett, annak az igényét, hogy megismerjük és értékeljük saját tevékenységünket, hogy a tükörbe nézzünk. 2012-ben az Urológiai Szakmai Kollégium, a Magyar Urológus Társaság és a Magyar Urológia folyóirat összefogott, hogy a fontosabb adatokat és a műtéti statisztikát ismét bekérjük. Az így már három éve tartó fegyelmezett adatszolgáltatás egyre több lehetőséget kínál arra, hogy most már ne csak puszta számokat, mennyiségi mutatókat lássuk, hanem tendenciákat is megállapíthassunk. Az Országos Urológiai Intézet régi adatait is segítségül hozva, évtizedes időtávban is összehasonlítást tehetünk. ALKALMAZOTT MÓDSZER A korábban papír alapon működő jelentést mára felváltotta az elektronikus adatkérés, illetve az adatok számítógépes feldolgozása és értékelése. Az urológus társadalom fe- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 1. táblázat A fekvőbeteg-ellátó egység bekért adatai (az utolsó hét adat számított mutató) A legértékesebb a műtéti statisztika, mivel az adatszolgáltatás során nem a finanszírozó kódjai alapján kerülnek jelentésre a beavatkozások, hanem a műtéti napló alapján. Az adatok évente összesítésre kerülnek. Évente két urológiai fórumon előadás formájában közöljük őket, illetve az ellátást jellemző legfontosabb tények és a műtéti statisztikai adatok most már hagyományosan megjelennek a Magyar Urológia hasábjain [2,3,4]. EREDMÉNYEK (ADATOK, ÖSSZEFÜGGÉSEK) Az Országos Urológiai Intézet régi adatainak felhasználásával az utóbbi három év tevékenységének mutatóit öszszevethetjük a korábbi adatokkal, így láthatóvá válnak a tendenciák, melyeknek mindannyian tanúi voltunk, de nem tudtuk az objektív adatokat. Tény, hogy míg a 90-es években 59 urológiai fekvőbeteg-ellátó intézmény működött, ez 2012-re 39-re, 2013-ra 37-re fogyatkozott. Ágyszámunk országosan több mint ezerrel, szakorvosaink száma több mint százzal csökkent az utóbbi másfél évtizedben (1. ábra). XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS 41 KLINIKUM UROLÓGIA 3. ábra Endoszkópia, ESWL és összes kövesség miatt beavatkozás 19901994 és 2012-2013-2014 időszakokban 1. ábra Szervezett urológiai ágyak száma és szakorvosok száma 19941998 között és 2012 – 2014-ben Évtizedek adatait értékelve követhetjük az átlagos ápolási napok számát, mely folyamatosan egyre rövidebb lett, jelenleg 4,1-4,2 nap (2. ábra). Az arány viszont évek óta változatlan, összműtéti beavatkozásunk 20%-a változatlanul ESWL. Az urológiában korábban alig alkalmazott laparoszkópia elterjedt és egyre nagyobb helyet követel magának. Az utóbbi három évben örvendetesen nőtt a laparoszkópos műtétek, köztük a laparoszkópos prostatectomiák, vesereszekciók, sacrocolpofixációk száma (4. ábra, 3. táblázat). 2014-ben megkezdődtek a laparoszkópos cystectomiák. 2. ábra Átlagos ápolási napok alakulása 1994-2014 között Az utóbbi három év adatainak kiértékelése azt mutatja, hogy a kiírt betegek, az ápolási napok, a műtött betegek száma növekedett, de a reoperációk száma és az antibiotikum költség nőtt (2. táblázat). A 2012-es, jelentősen alacsonyabb antibiotikum költséget adatgyűjtési problémák okozhatták. 4. ábra Urológiai laparoszkópia 1998 – 2001, 2012 – 2014 3. táblázat Fontosabb laparoszkópos műtétek 2012 – 2014 Ugyancsak pozitív változás a cystectomiák számának növekedése, az orthotop hólyagpótlások számának szaporodása is (4. táblázat). 2. táblázat 2012-13-14 évek legfontosabb adatai A húgyúti kövesség kezelésében folyamatosan, még 2014-ben is tovább nőtt a beavatkozások száma, melyben a fő szerepet, mint korábban is, az ESWL kezelések számának növekedése játssza (3. ábra). Az ábrán csak a kövesség miatt elvégzett műtétek láthatóak. 42 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 4. táblázat Cystectomia és vizeletdeviációk 2012 – 2014 XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS KLINIKUM UROLÓGIA A radikális prostatectomiák száma szintén nőtt (5. ábra). A laparoszkópos műtét aránya ezen belül növekedett, már 59%-os (6. ábra). 7. ábra Nephrectomiák nyíltan és laparoszkóposan 2012 – 2014 5. ábra Radikális prostatectomia 1990 – 2012 – 2014 6. ábra Nyílt és laparoszkópos radikális prostatectomiák 2012 – 2014 A veseeltávolítások egyre nagyobb arányban követik az európai ajánlást, egyre több nephrectomiát végzünk laparoszkóposan. Az arány 2014-re 30%-ra nőtt (7. ábra). Növekedett a vese reszekciók száma, valamint a vesemegtartó műtétek nephrectomiához viszonyított aránya is. Folytatódik tehát a tendencia, egyre több vesét tudunk megtartani. ÖSSZEGZÉS Az urológia tehát a fekvőbeteg ellátás területén egyre több beteget lát el, egyre kevesebb ágyszámon, egyre kevesebb szakorvossal. Az értékelés alapján úgy látszik, hogy annak ellenére, hogy körülményeink alig javultak, az urológiai betegellátás a korszerű irányba mozdul. Az adatok értékelése során figyelembe kell vennünk módszerünk gyengeségeit. Önbevalláson alapul, csak esetszámokat, nem betegszámokat tartalmaz, mennyiséget mutat, nem pedig minőséget. A halálozási adatok, vagy a vérfelhasználás számai nem feltétlenül minősítik a műtéti tevékenységet, hiszen azok számos más tényezőtől is függnek, mint például, hogy az onkológiai betegellátás az osztályon történik-e, van-e és milyen kapacitású krónikus osztály a közelben, TVK, finanszírozás és ágyszám stb. A műtéti számok szintén lehetnek félreérthetőek. Egy éves szinten nagyon kevés műtét esetleg arra is utalhat, hogy vendég operatőr segítségével az osztály új profilt kíván bevezetni. Ha saját, vagy társintézmények adatait vizsgálgatjuk, ezeket figyelembe kell vennünk. Az adatok értéke mégis óriási. A statisztikai adatok lehetőséget teremtenek arra, hogy értékeljük urológiai osztályainkat a végzett műtéti számok alapján is. Lehetőséget nyújtanak így saját tevékenységünk értékelésére, megerősíthetik, vagy megkérdőjelezhetik mindennapos gyakorlatunkat. Hazai és nemzetközi adatok összevetése tendenciák megítélését segíthetik akár a magunk, akár a finanszírozó számára. Az urológus szakma, az urológusok közössége maradandó értéket teremtett. A további fegyelmezett adatgyűjtés és rendszeres értékelés, a fekvőbeteg-ellátás körülményeinek, tendenciáinak követése eddig örökség volt, most már kötelesség. Köszönetnyilvánítás: Urológiai Szakmai Kollégium, Magyar Urológus Társaság és Magyar Urológia folyóirat, valamint az adatgyűjtésben résztvevő valamennyi urológus munkatársam felé. IRODALOMJEGYZÉK [1] Pintér J, Böszörményi-Nagy G, Mohácsi L: Az Országos Urológiai Intézet 10 éve, Alföldi Nyomda 2001, ISBN 963 00 74397 [2] Böszörményi-Nagy G: Az urológiai fekvőbeteg-ellátás 2012-es adatairól Magyar Urológia, 2014, 26. évfolyam 1. szám IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY [3] Böszörményi-Nagy G: Beszámoló az urológiai teg-ellátásról a 2013-as adatok alapján Urológia, 2015, 27. évfolyam 1. szám [4] Böszörményi-Nagy G: Beszámoló az urológiai teg ellátásról a 2014-es adatok alapján, Urológia, 2016, 28. évfolyam 1. szám fekvőbeMagyar fekvőbeMagyar XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS 43 KLINIKUM UROLÓGIA A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Böszörményi-Nagy Géza 1981-ben végezte el az orvosi egyetemet Debrecenben. A DOTE Urológiai Klinikáján kezdte pályafutását. Érdeklődése és tevékenysége a 80-as évek közepétől az urológiai ultrahang diagnosztika, majd célzottan az akkor kialakuló endourológia felé irányult. 1997-ben lett az orvostudományok kandidátusa. 1992-től közel 10 évig a Magyar Urológia folyóirat szerkesztőjeként is tevé- kenykedett, jelenleg a folyóirat főszerkesztő helyettese. A Magyar Urológusok Társaságának vezetőségi és az Európai Urológus Társaság (EAU) tagja. 1999-től munkáját a SOTE Urológiai Klinikáján folytatta, majd az Országos Urológiai Intézet Budapestre kerülése után az Intézet főmunkatársa lett. 2000 szeptemberében 3 évre a Magyar Urológusok Társaságának főtitkára. 2002. február elsejétől kapott kinevezést a Károlyi Sándor Kórház Urológiai Osztályára, mint osztályvezető főorvos. Az Osztályt 2007-ben megszüntették, azóta a Bajcsy-Zsilinszky Kórház Urológiai Osztályát vezeti. Valdoxan az „Év Gyógyszere 2015” Május 17-én a Vigadóban ünnepélyes keretek között, a pszichiátriai es a farmakológiai szakmai közélet kiválóságai, valamint a szaksajtó jelenlétében átadták az Év Gyógyszere díjat. A díj hosszú évek óta valószínűleg a legrangosabb szakmai elismerés hazánkban, melyet gyógyszer kaphat, hiszen a Magyar Kísérletes és Klinikai Farmakológiai Társaság (MFT) értékeli a fejlesztést és a gyakorlati tapasztalatokat is a készítménnyel. A díjat Prof. Dr Sperlágh Beáta, a Társaság elnöke adta át. Az eseményen méltató beszédet mondott Borvendég János professzor és Bánki M. Csaba professzor. A Servier Hungária Kft. vezérigazgatója Dr. Jan Frederic Kesselhut a bizalomról es annak fontosságáról beszélt, mind az orvos-beteg kapcsolat – a terápiába vetett hit –, mind a gyártó és felhasználók közötti kapcsolat tekintetében. A bizalom pedig több, mint hit, vagy remény, az a tudományos bizonyítékokon és a saját tapasztalatokon alapul. Az Év Gyógyszere díjat az MFT szigorú kritériumok alapján ítéli oda. A kritériumok címszavakban és a teljesség igénye nélkül a következő követelményeket jelentik: jobb terápiás hatás, kevesebb mellékhatás, hiánypótló, új hatásmechanizmus, áttörő felfedezés, kedvezőbb farmakokinetika, kevesebb interakció. A depresszió terhe és az antidepresszív szerek előtt álló kihívások A depresszió ma az egyik legelterjedtebb “népbetegség”, epizódokban zajlik, visszaesésre hajlamos, és sok esetben krónikussá válik. A depresszió az egyik legsúlyosabb betegségterhet jelenti, hasonlóképpen, mint a diabetes mellitus, a kardiovaszkuláris betegségek, vagy a krónikus mozgásszervi elváltozások. A legtöbb ezidáig forgalmazott antidepresszív szer alapvetően hasonló mechanizmussal, a szerotonin, noradrenalin és/vagy dopamin (monoaminok) visszavételének gátlásával, vagy azok receptorain keresztül hat. Hatásosságuk és mellékhatás-spektrumuk egyaránt általában inkább hasonló, mint eltérő. Leggyakoribb tartós mellékhatások a testsúlynövekedés és a szexuális diszfunkció, és gyakran észlelhetők ún. maradványtünetek a kezelés mellett. Hogyan felel meg a Valdoxan az Év gyógyszere kritériumoknak? A terápiás válaszok és a remissziók arányával mérve ma a Valdoxan az egyik leghatásosabb antidepresszívum. Hatásossága súlyos depresszióban is ugyanúgy érvényesül, széles tüneti spektrumot fed le (affektív-kognitív-szomatikus dimenziók), és hosszútávon kivédi a relapszusokat. Megkülönböztető, hiánypótló tulajdonságai közül kiemelendő az anhedónia hosszú távú csökkentése és az emocionális fogékonyság megőrzése. Az anhedónia a depresszió egyik fő tünete, melyre a Valdoxan az összehasonlító szerekhez képest erőteljesebben hat. A remissziót a korábbi antidepresszív szerek mellett az esetek jelentős részében az anhedónia fennmaradása miatt nem sikerül elérni, ami növeli a visszaesés, illetve a pszichiátriai és szomatikus társbetegségek kockázatát. Kimutatták, hogy a teljes körű funkcióképesség visszanyerése leginkább az anhedónia javulásával korrelál. A Valdoxan hatásmechanizmusát tekintve új osztályt képvisel, mert elsőként veszi célba a monoamin rendszerek mellett a melatoninvezérelt cirkadián rendszert is. Szerotonin 2c receptor antagonista és melatonin receptor agonista hatása szinergisztikus, közvetett dopaminerg/noradrenerg hatással és glutamát modulációval. Kivételesen rövid felezési ideje miatt nem nem a monoaminok szintjének tartós befolyásolása útján hat, hanem ún. impulzus-hatás jön létre. A Valdoxan kétségkívül a legjobban tolerálható antidepresszívum. Az eddigi szerekhez képest a legkevesebb gasztrointesztinális mellékhatással bír, nincs kardiális hatása, testsúlysemleges, és nem okoz szexuális diszfunkciót. Az alkalmazás során 1,4-2,5%-ban előforduló transzamináz-emelkedés kockázata előszűréssel és a terápia első fél évében történő időszakos monitorozásával teljes mértékben kivédhető. Továbbá, mivel hasonló reakciót számos más antidepresszívum, sőt, mindennapi gyógyszereink jelentős része – gondoljunk csak az elterjedt sztatinokra – okozhat, a farmakoterápia ilyen monitorozása, mint a helyes terápiás gyakorlat része sokkal szélesebb körben is indokolt volna, ahogy ez a németországi terápiás irányelvekben már meg is jelenik. 44 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 5. SZÁM 2016. JÚNIUS