IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Beköszöntő -„Hogyan lehet a kockázatból előny?”

  • Cikk címe: Beköszöntő -„Hogyan lehet a kockázatból előny?”
  • Szerzők: Dr. Battyáni István
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XV. évfolyam
  • Lapszám: 2016. / 6
  • Hónap: július-augusztus
  • Oldal: 3
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: BEKÖSZÖNTŐ
  • Alrovat: BEKÖSZÖNTŐ

Absztrakt:

Ahhoz, hogy a diagnosztikus képalkotó vizsgálatok előnyének és kockázatának arányát megfelelő módon tudjuk kezelni, egyik korábbi beköszöntőben részletesen taglaltuk, milyen fontos szerepe van a megfelelő kontrasztanyag kiválasztásának. Természetesen a kockázat szempontjából nemcsak a kontrasztanyagnak, hanem az ionizációs sugárzás alkalmazásának is jelentős szerepe van, és ennek megfelelően alkalmazása szigorú szabályokhoz kötött. A „Nil nocere” elv betartása végett önképzéssel és odafigyeléssel ezen a téren is sokat tehetünk, azért, hogy a legjobb diagnosztikus információ megszerzése mellett a lehető legkevesebb kárt vagy kockázatot okozzunk a betegeinknek.

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő -„Hogyan lehet a kockázatból előny?” Dr. Battyáni István
Tartalom IME Szerkesztőség
Hozzáférhetőség, transzparencia, költségkorlátosság – az Országos On-line Várólista-nyilvántartási Rendszer (SOR-REND) ellátás-fejlesztésre gyakorolt hatása, eredmények és tapasztalatok Dr. Nagy Júlianna Eszter, Gimesi-Országh Judit, Deme Judit, Hollósy Emília, Kiss Zsolt
IME XVI. Vezetői eszköztár – Kontrolling Konferencia (2016. december 8.) IME Szerkesztőség
A Joint Action on European Health Workforce Planning and Forecasting program és a HR menedzsment relevanciája a mai magyar egészségügyben, társadalomban Dr. Girasek Edmond, Dr. Kovács Eszter
IME XVI. Szolgáltatásmenedzsment Konferencia (2016. november 10.) IME Szerkesztőség
Egészségfejlesztés a Bajai kistérségben: eredményeink és jövőképünk Doszkocs Rita, Vargáné Kisbácskai Anita
V. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia (2016. október 18-19.) IME Szerkesztőség
IME-META X. Jubileumi Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség
Kerekasztal a tételes finanszírozásról IME Szerkesztőség
A teleradiológia Magyarországon Dr. Szabó Endre, Prof. Dr. Palkó András
Merre tart a PET? Perspektívák alulnézetből Prof. Dr. Szilvási István
Megújult az IME honlapja IME Szerkesztőség
PET/CT vizsgálatok az emlődaganatok ellátásában Dr. habil. Dank Magdolna, Dr. Tőkés Tímea, Dr. Szentmártoni Gyöngyvér, Dr. Kajáry Kornélia, Dr. Torgyík László, Dr. Lengyel Zsolt , Dr. Györke Tamás
MR vizsgálat szerepe rektum tumoros betegek preoperatív vizsgálatában Dr. Hoffer Krisztina, Dr. Rakos Gyula, Prof. Dr. Baranyai Tibor
Nemzeti kongresszusára készül a Magyar Radiológus Társaság - Interjú Prof. Dr. Bérczi Viktor elnökkel Boromisza Piroska
Modern technológia az ortopédián IME Szerkesztőség
A XIV. Egészségügyi Infokommunikációs Konferenciáról jelentjük IME Szerkesztőség
Sugárdózis menedzsment – információtechnológia a biztonság és a minőség szolgálatában Dr. Vattay Gábor
European Congress for Integrative Medicine ECIM 2016

Szerző Intézmény
Szerző: Dr. Battyáni István Intézmény: IME Szerkesztőség
Beköszöntő „Hogyan lehet a kockázatból előny?” Ahhoz, hogy a diagnosztikus képalkotó vizsgálatok előnyének és kockázatának arányát megfelelő módon tudjuk kezelni, egyik korábbi beköszöntőben részletesen taglaltuk, milyen fontos szerepe van a megfelelő kontrasztanyag kiválasztásának. Természetesen a kockázat szempontjából nemcsak a kontrasztanyagnak, hanem az ionizációs sugárzás alkalmazásának is jelentős szerepe van, és ennek megfelelően alkalmazása szigorú szabályokhoz kötött. A „Nil nocere” elv betartása végett önképzéssel és odafigyeléssel ezen a téren is sokat tehetünk, azért, hogy a legjobb diagnosztikus információ megszerzése mellett a lehető legkevesebb kárt vagy kockázatot okozzunk a betegeinknek. Ha a laikus olvasó meghallja a „nukleáris” szót, máris rossz előérzete támad a nukleáris technika katonai alkalmazásának és a nukleáris katasztrófáknak köszönhetően. Persze ezért meg a diagnosztikus vizsgálatok kockázatát is sokan túlértékelik. A mai technológiai fejlettség mellett, megfelelő szakképzettséggel rendelkező szakszemélyzetet feltételezve az ionizációs sugárzással járó vizsgálatok kockázatát jó esetben közel nullára lehet csökkenteni. De nézzük meg, hogyan is érhetjük el mindezt! • • Mint sok más területen, a képalkotó diagnosztika sugárvédelmi szempontjai is több pilléren nyugszanak, melynek elemei: A modern digitális technikával működő, megfelelő beépített sugárvédelmi szoftveres megoldásokkal rendelkező készülék használata. Ez lehetővé teszi, hogy pl. CT készüléken technikailag használjuk az expozíciós automatikát, az iteratív rekonstrukciót, volumetrikus adatgyűjtést, jól állítsuk be a detektor kollimációt (overbeaming, overranging), kihasználjuk a duál energiás üzemmódot stb. A technikai lehetőségek kihasználása mellett nagyon fontos a szakszemélyzet tudása, mely szükséges a megfelelő vizsgálati protokollok összeállításához. Például a röntgencső feszültség 20 kV-tal történő csökkentése 40%-os dóziscsökkentést eredményezhet, sok esetben a képminőség jelentős romlása nélkül. Természetesen nem csak a technikai paraméterek gondos megválasztása, hanem az alkalmazott CT sorozatok szakmailag indokolt esetben történő alkalmazása is kiemelt jelentőségű. Kontrollvizsgálatok esetén, esetleg célzott vizsgálatoknál nincs szükség a felesleges sugárterhelést okozó natív mérési sorozatok elvégzésére. Ugyanígy hibás egyes kezelések, pl. a foggyökér kezelés finanszírozási feltételéül szabni az egy időben elvégzett fogröntgen vizsgálatot, mivel a beteg vihet magával pár nappal korábban készült jó minőségű felvételt, és ebben az esetben a felesleges sugárterhelést jelentő vizsgálatot csak az elszámolhatóság miatt kell megismételni. Egy fiatal kollégám által végzett felmérés szerint egységes és modern protokollokat alkalmazva további negyven százalékos dózis-csökkenést érhetnénk el a technika nyújtotta új, modern lehetőségeken felül. Miért is fontos ez? Ha belegondolunk abba, hogy egy CT vizsgálatot meg lehet csinálni vizsgálat típustól függően akár 2–6 milliszívert dózis terheléssel, akkor még 10-15 CT vizsgálat esetén (ami egy emberi élet során várható átlagos vizsgálati szám lehet), a sugárterhelés szempontjából bent maradhatunk a mini dózis kategóriában (200 milliszivert alatti tartomány). Ez a terhelés a statisztikai kimutatások szerint az adaptív válasz, a hormális hatás és immunstimuláció révén nem növeli a rák kockázatot, és a statisztika szerint még javíthatja is az egyén életkilátásait. Így elmondható, hogy modern technikát alkalmazva, odafigyelve, megfelelő szakmai protokollokat alkalmazva, a vizsgálatok sugárterhelése olyan mértékben csökkenthető, hogy kockázatuk megközelítheti a nullát. Ezért nem véletlen, hogy a Szakmai Kollégium Radiológiai Tagozata is kiemelten kezeli ezt a kérdéskört, és a mai modern elveknek megfelelő szakmai protokollok kidolgozásával, egy országos dózisregiszter létrehozásának igényével szeretné elérni, hogy a lehető legmagasabb diagnosztikai információtartalom mellett, a lehető legkisebb dózisterhelésben részesüljenek a betegek. Az elképzelés szinergiában van a korábban már bemutatott és leírt Data Center koncepcióval, mivel ezek az adatok a betegek digitális vizsgálati anyagából kiolvashatók, így a protokoll szerinti tevékenység könnyen ellenőrizhető és számonkérhető. Dr. Battyáni István a Képalkotó rovat vezetője IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 6. SZÁM 2016. JÚLIUS-AUGUSZTUS 3