Intézmények:Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
Évfolyam: XV. évfolyam
Lapszám:2016. / 8
Hónap:október
Oldal:26-29
Terjedelem:4
Rovat:KLINIKUM
Alrovat:INTENZÍV TERÁPIA
Absztrakt:
A betegség megváltoztatja a betegek tudatállapotát, nyitottabbá, érzékenyebbé válnak a külső és a belső hatásokra. A szakirodalmi adatok és saját kontrollált, randomizált klinikai vizsgálataink szerint a pozitív szuggesztiók lehetővé teszik, hogy a fájdalom annak ellenére csökkenjen, hogy kevesebb gyógyszerre van szükség, a betegek nyugodtabbá, együttműködőbbé váljanak, a beavatkozás és a gyógyulás ideje lerövidüljön. Meta analízisek szerint a hipnózis sebészeti alkalmazások esetében közepes és nagy hatásmérettel bizonyult hatékonyabbnak a kontroll csoportokkal szemben. A beavatkozások költségének csökkenését leginkább a műtőben töltött idő rövidülése okozza. A mostani tanulmánynak az a célja, hogy elméleti és módszertani háttérre alapozva felhívja a figyelmet erre a lehetőségre.
Angol absztrakt:
How much a good word? The financial power of the suggestive communication in the medical setting. Illness brings about an altered state of consciousness. According to the literature and our randomized, controlled clinical trials patients who get positive suggestions feel less pain, although demand less medication, and are more calmer and cooperative, and recover faster after the surgery. Meta-analytic data on the effectiveness of hypnosis for surgical patients have shown that participants of hypnosis group felt the benefits of hypnosis compared to control group patients with medium and large effect size. Most cost savings can account from decreased operation time. The aim of this study is to give a message about this phenomenon.
Intézmény: Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar
[1] Varga K, Jakubovits E, Janecskó M: A tudatállapot általános anesztézia alatt, Magy Pszich Szem, 1995, 51(1-2), 58-82
[2] Varga K: Szuggesztív hatások az orvosi gyakorlatban, különös tekintettel a perioperatív időszakra, Psychiat Hung, 1998, 13(5), 529-540
[3] Bejenke CJ: A szuggesztív kommunikáció széleskörű alkalmazása a klinikai gyakorlatban: egy szakember 35 évre visszatekintő megfigyelései, tanításai és gyakorlata. In: Varga K (szerk.): A szavakon túl: Kommunikáció és szuggesztiók az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó, Budapest, 107-123
[4] Varga K, Diószeghy Cs: Hűtésbefizetés, avagy a szuggesztiók szerepe a mindennapi orvosi gyakorlatban, Pólya Kiadó, Budapest, ISBN 9638580984, 2001
[5] Varga K (szerk.): A szavakon túl: Kommunikáció és szuggesztiók az orvosi gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, ISBN 9789632261195, 2011
[6] Jakubovits E: A kritikus orvosi helyzetekben alkalmazott szuggesztív kommunikáció hatása a betegek testi állapotára. Az emlődaganatos betegek kemoterápiája során mutatkozó mellékhatások csökkentése adjuváns hipnoterápiával, Doktori (PhD) Disszertáció, Budapest, 2014
[7] Faymonville ME, Mambourgb PH, Joris J et al.: Psychological approaches during conscious sedation. Hypnosis versus stress reducing strategies: a prospective randomized study. Pain, 1997, 73(3), 361-367
[8] Farthing GW: Módosult tudatállapotok. In: Bányai É, Benczúr L (szerk.): A hipnózis és hipnoterápia alapjai, Szöveggyűjtemény, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2008, 149–166
[9] Esdaile J: Hypnosis in medicine and surgery. Originally titled: Mesmerism in India (1850), The Julian Press, Inc. New York, 1957
[10] Bányai É: A hipnózis a kognitív és affektív idegtudomány fényében. In: Vértes G (szerk.): Hipnózis – Hipnoterápia, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2006, 31–62
[11] Shor RE: A hipnózis mélységének három dimenziója. In: Bányai É, Benczúr L (szerk.): A hipnózis és hipnoterápia alapjai, Szöveggyűjtemény, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2008, 203-216
[12] Liossi C, Hatira P: Clinical hypnosis in the allivation of procedure-related pain in pediatric oncology patients, IJCEH, 2003, 51(1), 4-28
[13] Hawkins RMF: A systematic meta-review of hypnosis as an empirically supported treatment for pain, Pain Reviews, 2001, 8,47-73
[14] Evans C, Richardson PH: Improved recovery and reduced postoperative stay after therapeutic suggestions during general anaesthesia, Lancet, 1988, 2(8609), 491-493
[15] Richardson J, Smith JE, Mccall G et al.: Hypnosis for nausea and vomiting in cancer chemotherapy, A systematic review of the research evidence, Eur J Cancer Care, 2006, 16(5), 402-412
[16] Meurisse M, Hamoir E, Defechereux T et al: Bilateral neck exploration under hypnosedation: a new standard of care in primary hyperparathyroidism?, Ann Surg, 1999, 229(3), 401-408
[17] Gruzelier JH: A review of the impact of hypnosis, relaxation, guided imagery and individual differences on aspects of immunity and health, Stress, 2002, 5(2),147-163
[18] Montgomery GH, Schnur JB, Kravits K: Hypnosis for cancer care: over 200 years young, CA Cancer J Clin, 2013, 63(1), 31-44
[19] Lang EV, Rosen MP: Cost analysis of adjunct hypnosis with sedation during outpatient interventional radiologic procedures, Radiology, 2002, 222(2), 375-382
[20] Lang EV, Berbaum KS, Faintuch S et al.: Adjunctive self-hypnotic relaxation for outpatient medical procedures: a prospective randomized trial with women undergoing large core breast biopsy, Pain, 2006, 126(1-3), 155-164
[21] Jakubovits E, Janecskó M, Varga K: Műtét előtti-alatti szuggesztiók hatása a betegek posztoperatív állapotára, Aneszt és Int Terápia, 1998, 28(1), 3-9
[22] Jakubovits E, Janecskó M, Varga K, Diószeghy Cs, Pénzes I: A műtét előtti pszichés felkészítés és a narkózis alatti pozitív szuggesztiók hatékonysága a perioperatív időszakban, Aneszt és Int Terápia, 2005, 35(4), 3-12
[23] Kekecs Z, Jakubovits E, Varga K, Gombos K: Effects of patient education and therapeutic suggestions on cataract surgery patients: a randomized controlled clinical trial, Patient Educ Couns, 2014, 94(1),116-122
[24] Völgyesi F: Az orvosi hipnózis, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1963
[25] Jakubovits E: A hipnózis klinikai alkalmazása az anesztéziában. In: Vértes G (szerk.): Hipnózis – Hipnoterápia, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2006, 123-143
[26] Varga K: Helyzet + oldások – kommunikációs stratégiák kiélezett orvosi helyzetekben, Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2013, ISBN 978963224431
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
KLINIKUM INTENZÍV TERÁPIA Mennyit ér egy jó szó? A szuggesztív kommunikáció és erőforrás vonzatai a sebészetben Dr. Jakubovits Edit, Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar A betegség megváltoztatja a betegek tudatállapotát, nyitottabbá, érzékenyebbé válnak a külső és a belső hatásokra. A szakirodalmi adatok és saját kontrollált, randomizált klinikai vizsgálataink szerint a pozitív szuggesztiók lehetővé teszik, hogy a fájdalom annak ellenére csökkenjen, hogy kevesebb gyógyszerre van szükség, a betegek nyugodtabbá, együttműködőbbé váljanak, a beavatkozás és a gyógyulás ideje lerövidüljön. Meta analízisek szerint a hipnózis sebészeti alkalmazások esetében közepes és nagy hatásmérettel bizonyult hatékonyabbnak a kontroll csoportokkal szemben. A beavatkozások költségének csökkenését leginkább a műtőben töltött idő rövidülése okozza. A mostani tanulmánynak az a célja, hogy elméleti és módszertani háttérre alapozva felhívja a figyelmet erre a lehetőségre. How much a good word? The financial power of the suggestive communication in the medical setting. Illness brings about an altered state of consciousness. According to the literature and our randomized, controlled clinical trials patients who get positive suggestions feel less pain, although demand less medication, and are more calmer and cooperative, and recover faster after the surgery. Meta-analytic data on the effectiveness of hypnosis for surgical patients have shown that participants of hypnosis group felt the benefits of hypnosis compared to control group patients with medium and large effect size. Most cost savings can account from decreased operation time. The aim of this study is to give a message about this phenomenon. A BETEGSÉG ÁLTAL MEGVÁLTOZIK A TUDATÁLLAPOT A betegség, a fájdalom, az érzelmileg megterhelő helyzetek (pl. sérülés, nagy ijedtség) a klinikai tapasztalat alapján megváltoztatják a tudat állapotát [1]. Olyan érzékeny és nyitott pszichés helyzet áll elő (spontán transzállapot), amelyben a környezetből érkező hatásokra a megszokottól erősebben, tudattalan módon, önkéntelenül válaszolunk, vagyis megnövekszik a szuggesztiók iránti érzékenység, az. ún. szuggesztibilitás [1,2]. Valójában a betegség tüneteinek megjelenése is már hat a tudatra, ezért Bejenke [3] szerint ez az érzékenység-fokozódás a betegség felfedezésétől a teljes gyógyulásig tart. Mértéke a folyamat során változó, függ a beteg személyiségétől, a stressz fokától és a társas támasz minőségétől, ezért a műtétek körüli időszakban, és a daganatos megbe- 26 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY tegedések gyógyításánál kiemelt jelentőségűvé válik [2-6]. A tudatállapot változása a vészhelyzetekben feltehetőleg a túlélés érdekében történik, mert az elme energiát és időt takaríthat meg azáltal, hogy a helyzet elemzése helyett inkább automatikusan követi mások viselkedését, gondolatait. A szándékosan kiváltott transzállapotok megismerésével, gyakorlásával azonban fejleszthető a gondolkodás, a kontroll vészhelyzetben történő megtartása. Faymonville és mtsai (1997) 60 plasztikai beavatkozás során végeztek egy olyan vizsgálatot, ahol a hipnózisos csoport tagjai jóval nagyobb önkontroll érzetről számoltak be amellett, hogy náluk stabilabb fiziológiai paramétereket, kisebb gyógyszerfelhasználás dacára kevesebb fájdalmat és szorongást regisztráltak a kontrollcsoporthoz képest [7]. A mostani tanulmánynak az a célja, hogy az elméleti és módszertani háttér áttekintésével felhívja a figyelmet egyrészt erre a jelenségre, másrészt arra, hogy Magyarországon is folynak olyan vizsgálatok, amelyeknek kiterjesztése jelentős költségcsökkentést tudna eredményezni. A MEGVÁLTOZOTT TUDATÁLLAPOT JELLEMZŐI Farthing szerint (2008) a módosult tudatállapot a szubjektív élménymintázatok olyan időleges megváltozása, amely elkülöníthető a normális éber tudatállapotban megszokottól [8]. Habár ezen átmeneti változás során a szubjektív élmény az elsődleges, mellette viselkedéses és fiziológiai eltérések is megfigyelhetőek. Annál nagyobb biztonsággal állíthatjuk a módosult tudatállapot meglétét, minél több jelenség változik együttesen. A szubjektív élmények közé tartozik pl. a figyelem beszűkülése, a magas szintű gondolkodási folyamatok, az érzelmek, a képzelet, az emlékezet, a testkép, az énkép és az idő érzet megváltozása, valamint a szuggesztiók iránti fogékonyság megnövekedése. A viselkedés változása során megfigyelhető pl. a társas támasz intenzív keresése, dühkitörés, letargia, a mozgás akár felgyorsulhat, vagy akár bénultságig fokozódóan lelassulhat. A fiziológiai eltérések eleinte a stressz állapotra jellemzőek, majd igazodnak a megváltozott észlelés és az ehhez tartozó élménymintázat valóságához. Bizonyos körülmények között egyetlen jelenség megléte is elégséges ahhoz, hogy kijelenthessük a speciális tudatállapot, az úgynevezett transz állapot jelenlétét. Ez az állapot felléphet spontán, pl. életveszélyt észlelve, vagy szándékosan kiváltott módon, pl. hipnózis révén. Lehet pozitív pl. szerelem, vagy alkotói munkatevékenység, de ha a gondolatok fókuszában a félelem, és a fájdalom áll, „negatív transzállapotnak” nevezzük [1-6]. XV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2016. OKTÓBER KLINIKUM INTENZÍV TERÁPIA A SZUGGESZTIBILITÁS MEGNÖVEKEDÉSÉNEK JELENTŐSÉGE A transz állapotban a témánk szempontjából most az a legfontosabb, hogy ilyenkor a szuggesztiók iránti fogékonyság is megnövekszik [1-5,8], vagyis a beteg nemcsak másként észleli a hozzá érkező üzeneteket, hanem hajlamosabbá válik ezeket logikus elemzés nélkül megvalósítani. Ilyenkor az üzeneteket szuggesztiónak nevezzük. Az üzenet és a válasz is nemcsak szóbeli, gondolati lehet, hanem viselkedéses, fiziológiai szintű (pl. illatmirigyek, bőrpír), sőt akár a környezetből is származhat (pl. egy kihullott hajjal teli kispárna a kezelő asztalán üzenheti a daganatos betegnek, hogy „erre a kis időre már nekem minek tisztát adni”) [1-6]. Tehát amikor a beteg figyelmét teljesen beszűkíti a testi integritás valós vagy vélt veszélybe kerülése, ami akár halálfélelemig terjedő szorongást okozhat, akkor a tudatosabb, képzett orvosi kommunikáció megfelelő mederbe terelheti az érzelmeket, a fiziológiát, a viselkedést. Egy nyugodt beteggel hatékonyabb az együttműködés. A kísérő egészségügyi személyzet feladata tehát az, hogy biztonságos módon elérhetővé tegye a betegek számára az érzelem és a testi változás kifejeződését, biztos keretet, és pozitív tükrözést adjon. Ennek elsajátításához hasznosak azok a módszerek, amelyek transzállapottal foglalkoznak. Ilyen például a hipnózis is. A HIPNÓZIS Anesztéziás hatású éber szuggesztiókat és hipnózist már az időszámításunk előtti évezredek óta használnak. Az 1850 táján Indiában szolgálatot teljesítő Esdaile több ezer betegnél alkalmazott hipnoanesztéziát, és halálozási aránya a kor 40%-val szemben pusztán 5% (!) volt [9]. De eredményeit háttérbe szorította az ipari forradalom sok új találmánya. A modern hipnoterápia célja az egészséges, adaptív én-funkciók hangsúlyozása, amelynek középpontjában a beteg egyénisége áll. A hipnózist a mi kutatócsoportjaink a Bányai Éva által kidolgozott integratív szociál-pszicho-biológiai szemléletű modern modellje szerint értelmezik. Ezek alapján azt a folyamatot nevezzük hipnózisnak, amikor két személy behatárolt ideig tartó, gyógyító célú, védett környezetben zajló intenzív egymásra hangolódása során történik. A „hipnózisnak” címkézett sajátos helyzetben lehetővé tesszük, hogy az intenzív kapcsolat által olyan élményeket lehessen átélni, amelyek elfeledett erőforrásokat mozgathatnak meg, vagy akár kisgyermekkori érzelmi sérüléseket korrigálhatnak [10]. A HIPNÓZIS ÉS A MŰTŐI TUDATÁLLAPOT HASONLÓSÁGA Shor szerint a hipnotikus mélységet a transz, a szerepjátszás, és az archaikus bevonódás dimenziói adják [11]. A transz mélysége azt jelenti, hogy mennyi realitásértéke van adott pillanatban az átélt dolgoknak, függetlenül attól, hogy mi a realitás. A beteg számára a műtő világa távol áll a min- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY dennapjaiban megszokott realitástól, pl. nem lát arcokat, csak szemeket a maszkok mögött. A szerepjátszás annyit tesz, hogy a beteg a motivációi és elképzelései segítségével teljesíti az általa gondolt elvárásokat. A pozitív szuggesztiókkal az ismeretlen és ijesztő műtői elvárások helyett felkínálhatjuk a betegnek az általa ismert saját belső erőforrásaira való figyelést. A hipnózis mélységének harmadik összetevője az ún. archaikus átélés, ami felidézi a személy számára az egyéni fejlődése során fontos személyekhez, pl. a szüleihez fűződő viszonyát, ami a hipnotizőr (a műtőben a személyzet) iránt alakul ki. A háton fekvő, saját ruháktól megfosztott testhelyzet, a csöveken át való táplálás és lélegeztetés pl. egy csecsemő állapotát idézheti. Manapság a kisgyerekeknél már megengedik, hogy egy ismerős tárgyat hozzanak be a műtőbe, ezt a célt szolgálja a felnőtt beteg számára az ijesztő külvilág elől az ismerős, biztonságos belső világ felé való fordulás, amit a szuggesztiókkal tudunk kínálni, illetve erősíteni. Tehát a mindennapos orvosi kommunikációt is, különösen a műtőben, ahol a hipnózishoz szükséges állapot spontán módon előáll, érdemes kiegészíteni a viszonylag könnyen elsajátítható hipnózis eszköztárával, és felhasználni az általa nyújtott előnyöket [1-6]. A HIPNÓZIS KEDVEZŐ HATÁSAI A MŰTŐBEN Számos tanulmány mutatja, hogy a hipnózis empirikusan validált gyógyító eljárás felnőtteknél [7,9,10] és gyermekeknél [12] egyaránt. Számos klinikai paraméter mentén (pl. félelem [7], fájdalom [9,12,13], fájdalomcsillapítók [7,13,14], hányinger, hányás [15], gyógyulási idő [14,16], immunparaméterek [6,17]), sokféle műtétnél, kisebb beavatkozásoknál [3,12] (pl. nőgyógyászati [14], plasztikai [7], nyak-fej [15]) bizonyított már a hipnózis. Műtétek körüli időszakban a metaanalízis vizsgálatok szerint közepes és nagy a hatás méret (D=1,2), tehát a hipnózis csoport eredményei a kontroll csoportok 89%-ánál jobbak [18]. Az eredmények konzisztensek és erősek. Megállapították azt is, hogy többnyire felülmúlja a figyelemelterelés, a viselkedéses és a relaxációs terápiák hatását is. A hipnózis tehát olyan tudományosan igazolt pszichológiai eszköz, amely különösebb mélyelemzések nélkül azonnali és tartós testi hatások révén gyorsítani képes a helyreállítási folyamatokat, így lerövidíteni a kezelések idejét, ezáltal csökkenteni a kezelési költségeket is [6,14,16,18,19,20]. Evans és Richardson kettős-vak, randomizált, kontrollált kutatásában [14] a szuggesztiót a nőgyógyászati problémával operált betegek fejhallgatón, magnóról kapták (N=19), a kontroll csoportnak (N=20) üres kazettát forgattak le. A 12 perces szuggesztiót folyamatosan ismételték az első metszéstől a sebzárásig, aminek kedvező hatása volt a kórházban töltött időre, a lázas időszakra, valamint a gyógyulás nővér által való megítélésére. Az általunk végzett hazai klinikai kutatásaink közül volt olyan, ahol hasi műtéteknél három randomizált csoportot hasonlítottunk össze: 1. műtét előtti szuggesztiós, 2. műtét előtt és alatt adott szuggesztiós, illetve 3. kontroll csoportot XV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2016. OKTÓBER 27 KLINIKUM INTENZÍV TERÁPIA [21,22]. Az első kutatás során standard rögzített szöveget adtunk, míg a második esetben a műtét előtt pszichológus, a műtőben pedig az altatóorvos kommunikált személyre szabottan a betegekkel. Kevesebb gyógyszerfelhasználás mellett kisebb mértékű szorongást és fájdalmat találtunk, a kívülről megfigyelt műtét alatti viselkedéses jelek alapján a betegek nyugodtabbak, a vitális paramétereik stabilabbak voltak, kevesebbszer fordult elő műtét utáni hányinger, hányás. A kórházi tartózkodási idő nem változott (ez jelenleg nálunk nem minden esetben a beteg állapotától függő tényező). Az orvossal való együttműködés javulását randomizált, kontrollált kutatásunkban szürkehályogra váró betegek műtéti felkészítésében is igazoltuk [23]. A hanganyag növelte a betegek nyugalmát és együttműködését a műtét alatt az intervenciós csoportban (N=34), ahol a betegek a szemműtétük előtt 2 hétig az operáló orvos hangján relaxációval egybekötött betegfelvilágosító szöveget hallgathattak otthonukban, szemben a kontroll csoporttal (N=50), ahol pedig a műtétre várók nem kaptak szuggesztív-relaxációs felkészítést. is. A standard eljárásban (N=79) 638$, a hipnózissal támogatott csoportban (N=82) pedig csak 300$ volt a beavatkozás költsége. Ebbe beleszámolták a hipnózishoz szükséges személyzet bérét, az invazív radiológiai eljárás időtartamát, a beavatkozás utáni megfigyelésre szánt időt, a túl vagy alul szedálásból származó komplikációk gyakoriságát és költségeit. Montgomery és mtsai megállapították, hogy ha 2009-ben az USA-ban a rosszindulatú emlődaganat diagnosztikus biopsziájánál a nők 92%-nál használták volna a hipnózist, akkor 135.270.403 $-t lehetett volna spórolni, amiben már benne van a hipnózisra vonatkozó költség is. Nincsenek benne viszont azok a kedvezőtlen hatások, amelyek fájdalmakat okoznak, vagy elnyújtják a gyógyulást [3], és azok a kedvező szociális hatások sem, amihez pl. a gyorsabb felépülés és munkába való visszatérés tartozik [18]. Meurisse és mtsai amellett, hogy 121 betegüknél a nyaki sebészetben alkalmazott hipnózissal az addig a szakirodalomban leírt legkevesebb költséget tudták felmutatni, a foglalkozáshoz való visszatérést is gyorsabbnak találták [16]. A HIPNÓZIS KEDVEZŐ HATÁSAI A KÖLTSÉGEKRE A MŰTŐBEN ÖSSZEFOGLALÁS Evans 1989-es adatai szerint a rövidebb kórházi tartózkodás páciensenként 140 angol font megtakarítást jelentett, ami az Angliában elvégzett évi 66 000 méheltávolítás esetében 9 millió font költségcsökkenést jelentene [14]. Montgomery és mtsai 200 emlődaganatos nőnél biopszia vagy lumpectomia során hasonlították össze a hipnózis hatását a gyógyszerfogyasztásra a kontrollcsoporthoz képest [18]. A hipnózis csoport tagjai annak dacára éreztek kevesebb fájdalmat, hogy jóval kevesebb fájdalomcsillapítóra volt szükségük. A beavatkozás ideje 10,6 perccel volt rövidebb, ami betegenként 772,7 $ spórolást jelentett az intézménynek. Lang és munkatársai 236 emlődagantos betegnél végzett tűbiopszia során számszerűleg is kimutatták, hogy a hipnózisra szánt idő és pénz nem emelte szignfikánsan a standard eljárás idejét és összegét, annak ellenére, hogy a hipnózishoz szükség volt külön személyzetre. Az átlag műtéti idő és egy betegre fordított átlag költség a standard csoportban: 46 min/161$, az empátiás csoportban: 43 min/163$, a hipnózis csoportban: 39 min/152$, volt [19]. Hosszabb időtartamú invazív radiológiai beavatkozás során [20] azonban a hipnózis hatása már szignifikánsan megmutatkozott nemcsak a beavatkozással töltött időre, hanem a költségre vonatkozóan Orvosi oldalról a két leggyakoribb ellenérv a hipnózis ellen, hogy nincs idő ilyesmire, és hogy veszélyes, mert sérti az emberek méltóságát. A fent vázolt elemzések, és kutatások alapján egyetérthetünk az amerikai Montgomery és munkatársainak összegzésével [18], a magyar elődökkel [24], és Christel Bejenke angol aneszteziológus és hipnoterapeuta főorvosnő több mint 9000 beteggel kapcsolatos 35 éves tapasztalatával [3], miszerint ezeket a tévképzeteket minél hamarabb el kell oszlatni, és a hipnózist nem alternatívaként, hanem az orvoslás integratív részeként minél több szakterületen hasznosítani kell. Ebben a tanulmányban, terjedelem hiányában az onkológiában elért eredményeket nem elemeztük, bár ez a terület egyre nagyobb figyelmet érdemel, pl. a megelőzés (pl. colonoscopia), a műtétek, a kemoterápia, a fájdalomcsillapítás, a hányingercsökkentés, hőhullámok, vagy az immunrendszer támogatásának területén emberi és költség vonzata miatt is [6,9,12,17-19]. A modern terápiás eljárások jól végzett menedzsmentjét kiegészítve a szuggesztiók erejével, hatalmas nyereségekhez juttathatjuk a betegeket és a társadalmat. Az a szakember, aki tudatában van ennek, felelősséggel tartozik, hogy a folyamatokat kedvező irányba befolyásolja, például azzal, hogy stratégiai megoldásokat is kínál [3-6,18,25,26]. IRODALOMJEGYZÉK [1] Varga K, Jakubovits E, Janecskó M: A tudatállapot általános anesztézia alatt, Magy Pszich Szem, 1995, 51(12), 58-82 [2] Varga K: Szuggesztív hatások az orvosi gyakorlatban, különös tekintettel a perioperatív időszakra, Psychiat Hung, 1998, 13(5), 529-540 28 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY [3] Bejenke CJ: A szuggesztív kommunikáció széleskörű alkalmazása a klinikai gyakorlatban: egy szakember 35 évre visszatekintő megfigyelései, tanításai és gyakorlata. In: Varga K (szerk.): A szavakon túl: Kommunikáció és szuggesztiók az orvosi gyakorlatban. Medicina Kiadó, Budapest, 107-123 XV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2016. OKTÓBER KLINIKUM INTENZÍV TERÁPIA [4] Varga K, Diószeghy Cs: Hűtésbefizetés, avagy a szuggesztiók szerepe a mindennapi orvosi gyakorlatban, Pólya Kiadó, Budapest, ISBN 9638580984, 2001 [5] Varga K (szerk.): A szavakon túl: Kommunikáció és szuggesztiók az orvosi gyakorlatban, Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, ISBN 9789632261195, 2011 [6] Jakubovits E: A kritikus orvosi helyzetekben alkalmazott szuggesztív kommunikáció hatása a betegek testi állapotára. Az emlődaganatos betegek kemoterápiája során mutatkozó mellékhatások csökkentése adjuváns hipnoterápiával, Doktori (PhD) Disszertáció, Budapest, 2014 [7] Faymonville ME, Mambourgb PH, Joris J et al.: Psychological approaches during conscious sedation. Hypnosis versus stress reducing strategies: a prospective randomized study. Pain, 1997, 73(3), 361-367 [8] Farthing GW: Módosult tudatállapotok. In: Bányai É, Benczúr L (szerk.): A hipnózis és hipnoterápia alapjai, Szöveggyűjtemény, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2008, 149–166 [9] Esdaile J: Hypnosis in medicine and surgery. Originally titled: Mesmerism in India (1850), The Julian Press, Inc. New York, 1957 [10] Bányai É: A hipnózis a kognitív és affektív idegtudomány fényében. In: Vértes G (szerk.): Hipnózis – Hipnoterápia, Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest, 2006, 31–62 [11] Shor RE: A hipnózis mélységének három dimenziója. In: Bányai É, Benczúr L (szerk.): A hipnózis és hipnoterápia alapjai, Szöveggyűjtemény, ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2008, 203-216 [12] Liossi C, Hatira P: Clinical hypnosis in the allivation of procedure-related pain in pediatric oncology patients, IJCEH, 2003, 51(1), 4-28 [13] Hawkins RMF: A systematic meta-review of hypnosis as an empirically supported treatment for pain, Pain Reviews, 2001, 8,47-73 [14] Evans C, Richardson PH: Improved recovery and reduced postoperative stay after therapeutic suggestions during general anaesthesia, Lancet, 1988, 2(8609), 491493 [15] Richardson J, Smith JE, Mccall G et al.: Hypnosis for nausea and vomiting in cancer chemotherapy, A syste- matic review of the research evidence, Eur J Cancer Care, 2006, 16(5), 402-412 [16] Meurisse M, Hamoir E, Defechereux T et al: Bilateral neck exploration under hypnosedation: a new standard of care in primary hyperparathyroidism?, Ann Surg, 1999, 229(3), 401-408 [17] Gruzelier JH: A review of the impact of hypnosis, relaxation, guided imagery and individual differences on aspects of immunity and health, Stress, 2002, 5(2),147163 [18] Montgomery GH, Schnur JB, Kravits K: Hypnosis for cancer care: over 200 years young, CA Cancer J Clin, 2013, 63(1), 31-44 [19] Lang EV, Rosen MP: Cost analysis of adjunct hypnosis with sedation during outpatient interventional radiologic procedures, Radiology, 2002, 222(2), 375-382 [20] Lang EV, Berbaum KS, Faintuch S et al.: Adjunctive selfhypnotic relaxation for outpatient medical procedures: a prospective randomized trial with women undergoing large core breast biopsy, Pain, 2006, 126(1-3), 155-164 [21] Jakubovits E, Janecskó M, Varga K: Műtét előtti-alatti szuggesztiók hatása a betegek posztoperatív állapotára, Aneszt és Int Terápia, 1998, 28(1), 3-9 [22] Jakubovits E, Janecskó M, Varga K, Diószeghy Cs, Pénzes I: A műtét előtti pszichés felkészítés és a narkózis alatti pozitív szuggesztiók hatékonysága a perioperatív időszakban, Aneszt és Int Terápia, 2005, 35(4), 312 [23] Kekecs Z, Jakubovits E, Varga K, Gombos K: Effects of patient education and therapeutic suggestions on cataract surgery patients: a randomized controlled clinical trial, Patient Educ Couns, 2014, 94(1),116-122 [24] Völgyesi F: Az orvosi hipnózis, Medicina Könyvkiadó, Budapest, 1963 [25] Jakubovits E: A hipnózis klinikai alkalmazása az anesztéziában. In: Vértes G (szerk.): Hipnózis – Hipnoterápia, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest, 2006, 123-143 [26] Varga K: Helyzet + oldások – kommunikációs stratégiák kiélezett orvosi helyzetekben, Medicina Könyvkiadó Zrt, Budapest, 2013, ISBN 978963224431 A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Jakubovits Edit 1987-ben diplomázott a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán, Budapesten. 1991-ben tett szakorvosi vizsgát aneszteziológia és intenzív terápiából, először az ajkai Magyar Imre Kórházban, majd egy-egy évet két budapesti traumatológiai osztályon dolgozott. 2003 óta a Semmelweis Egyetem Egészségtudo- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY mányi Karán tanít anatómiát. 2015-ben védte meg a doktori fokozatát az ELTE Pszichológiatudományi Doktori Iskolájában, a kritikus orvosi helyzetekben alkalmazott szuggesztív kommunikáció testi hatásával kapcsolatban, amivel 1990 óta foglalkozik. 1992 óta használja a hipnózist, 2004-ben tette le az orvosi pszichoterápiás szakvizsgát, azóta praktizál is. Több klinikai kutatásban vett részt, és számos publikációja van. A Magyar Hipnózis Egyesület vezetőségének tagja volt. XV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2016. OKTÓBER 29
