Intézmények:Miskolci Egyetem, Med-Econ Humán Szolgáltató Kft., Egészségügyi Minisztérium, ÁEEK
Évfolyam: XV. évfolyam
Lapszám:2016. / 9
Hónap:november
Oldal:5-10
Terjedelem:6
Rovat:EGÉSZSÉGPOLITIKA
Alrovat:RENDSZERELEMZÉS
Absztrakt:
Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból a megfelelő hazai önrészek kiegészítése mellett szinte soha nem látott összegű fejlesztési források érkeztek a hazai közfinanszírozású intézményekbe 2007-2015 között. Elemzésünkben az infrastrukturális fejlesztésekre fókuszáltunk, melyek (2015. márciusi adatok alapján) 413,4 milliárd Ft értékben valósultak meg a vizsgált időszakban (437 db pályázat 119 egészségügyi intézményben). A prog ram zárásával együtt elemzésünkben rendszerezzük, hogy milyen volt a források felhasználása az egyes operatív programok között, és ezek milyen szakmapolitikai célokat követtek. Milyen volt az egyes megyék, intézmények részesedése a fejlesztésekből nominálisan és fajlagos mutatók alapján, mint a lakosságszám, az intézményi esetszámok, az intézmények ágyszáma, OEP árbevétele. Toplisták alapján azt is megvizsgáltuk, hogy mennyire koncentrálódtak a fejlesztési források az intézményi szektoron belül. Összességében elmondható, hogy az elsődleges elemzés alapján a források felhasználása jelentős egyenetlenséget mutat az egyes megyék, intézményi csoportok között, és további mély elemzésekre van szükség arról, hogy hogyan változott a lakosság hozzáférése az ellátások hatékonysága a fejlesztéseket követően.
Angol absztrakt:
Unprecedented amount of development resources – completed by the appropriate national contributions – arrived from the EU Structural Funds to publicly funded institutions in Hungary between 2007 and 2015. In our analysis, we focused on the infrastructure development, which realized 413.4 billion HUF value (based on March 2015 data) in the reporting period (437 applications in 119 healthcare facilities). By the closing of the program our analysis aims to organize the use of resources between the various operational programs and policy goals were committed. What was the share of counties, institutions, both nominally and based on specific indicators such as population, number of cases and beds, rate of National Health Insurance Fund revenues in the institutions?
Based on top lists we also looked at how the development resources were concentrated in the institutional sector. Overall, based on the primary analysis of the use of the funds there was significant disparity between counties, institutional groups, and more profound analysis is needed on the change of public access, effectiveness of care after the developments.
[1] Molnár-Gallatz Zs: Az NFÜ által megfogalmazott célok, azok összhangja az ágazati célkitűzésekkel, Előadás-anyag, 2011
[2] Új Széchenyi Terv 2011-2013. https://www.palyazat.gov.hu/uj_szechenyi_terv1.
[3] Dózsa, Cs: Az Európai Uniós fejlesztések: NFT II. – Kapuzárás előtti kasszasöprés, IME, 2012, 9(6): 20-26. 7 old.
[4] Elhúzódó kórházberuházások, 2014, Letöltve 2016 október 13. http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/elhuzodokorhazberuhazasok-421755.
[5] Balogh T: Uniós források az egészségügyben 2007-2013. Európai Uniós támogatások az egészségügyben Magyar országon, 2007–2013 Kísérlet egy elsődleges, részleges értékelésre, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 53. évf. 2015. I. szám. 4-11. old.
[6] Dózsa Cs: Struktúraváltás EU-s támogatással. Európai Uniós támogatások az egészségügyben Magyarországon, 2007–2013 Kísérlet egy elsődleges, részleges értékelésre, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 53. évf. 2015. I. szám. 12-27. old.
[7] Elek Péter, Kiss Norbert, Váradi Balázs: A kistérségi járóbeteg-szakellátási kapacitások fejlesztésének hatásai. Európai Uniós támogatások az egészségügyben Magyar országon, 2007–2013 Kísérlet egy elsődleges, részleges értékelésre, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 53. évf. 2015. I. szám. 28-48. old.
[8] Magyarország 2014, Statisztikai Kiadvány, KSH. https://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2014.pdf
[9] Európai Uniós kiadások adatbázisa. xls táblarendszer, ÁEEK, 2015. március. https://www.palyazat.gov.hu
[10] Egészséges Társadalom Komplex Program (ETKP), 2006, www.eum.hu.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS Az Európai Uniós forrásokból megvalósuló fejlesztések a hazai kórházszektorban, 2007-2015 Dr. Dózsa Csaba1,2, Borcsek Barbara2, Tóth Judit2, 1 Miskolci Egyetem, 2 Med-Econ KFt, 3 ÁEEK Az Európai Unió Strukturális Alapjaiból a megfelelő hazai önrészek kiegészítése mellett szinte soha nem látott összegű fejlesztési források érkeztek a hazai közfinanszírozású intézményekbe 2007-2015 között. Elemzésünkben az infrastrukturális fejlesztésekre fókuszáltunk, melyek (2015. márciusi adatok alapján) 413,4 milliárd Ft értékben valósultak meg a vizsgált időszakban (437 db pályázat 119 egészségügyi intézményben). A program zárásával együtt elemzésünkben rendszerezzük, hogy milyen volt a források felhasználása az egyes operatív programok között, és ezek milyen szakmapolitikai célokat követtek. Milyen volt az egyes megyék, intézmények részesedése a fejlesztésekből nominálisan és fajlagos mutatók alapján, mint a lakosságszám, az intézményi esetszámok, az intézmények ágyszáma, OEP árbevétele. Toplisták alapján azt is megvizsgáltuk, hogy mennyire koncentrálódtak a fejlesztési források az intézményi szektoron belül. Összességében elmondható, hogy az elsődleges elemzés alapján a források felhasználása jelentős egyenetlenséget mutat az egyes megyék, intézményi csoportok között, és további mély elemzésekre van szükség arról, hogy hogyan változott a lakosság hozzáférése az ellátások hatékonysága a fejlesztéseket követően. Unprecedented amount of development resources – completed by the appropriate national contributions – arrived from the EU Structural Funds to publicly funded institutions in Hungary between 2007 and 2015. In our analysis, we focused on the infrastructure development, which realized 413.4 billion HUF value (based on March 2015 data) in the reporting period (437 applications in 119 healthcare facilities). By the closing of the program our analysis aims to organize the use of resources between the various operational programs and policy goals were committed. What was the share of counties, institutions, both nominally and based on specific indicators such as population, number of cases and beds, rate of National Health Insurance Fund revenues in the institutions? Based on top lists we also looked at how the development resources were concentrated in the institutional sector. Overall, based on the primary analysis of the use of the funds there was significant disparity between counties, institutional groups, and more profound analysis is needed on the change of public access, effectiveness of care after the developments. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ELŐZMÉNYEK: AZ EGÉSZSÉGÜGYI FEJLESZTÉSEK HELYE AZ UNIÓS FORRÁSOK FELHASZNÁLÁSÁN BELÜL A Magyarország számára 2007-13-as 7 éves költségvetési ciklusra rendelkezésre álló európai uniós fejlesztési források felhasználását célzó Új Magyarország Fejlesztési Terv (ÚMFT) 2007 júniusában került elfogadásra, melyen belül az egészségügyi fejlesztéseket az Egészséges Társadalom Komplex Program foglalta egységbe [10]. Magyarország 2007 és 2013 között az EU regionális politikája keretében 22,4 milliárd euró fejlesztési forrásra volt jogosult, amelyet hazai társfinanszírozás és magántőke is kiegészített. Mindezen felül az Európai Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Alapból és az Európai Halászati Alapból még mintegy 3,4 milliárd euró fejlesztési forrás állt a rendelkezésünkre. Míg a fejlesztési régiók keretében 1600 milliárd, addig az ágazati operatív programok keretében 5300 milliárd forintnyi fejlesztési forrás állt rendelkezésre 2007 és 2013 között [1]. A legtöbb fejlesztést a Közlekedési Operatív Program (KÖZOP), a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) és a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP) forrásai révén lehetett megvalósítani. A véglegesen elfogadott operatív programok prioritási tengelyei összesen hozzávetőlegesen 450 milliárd Ft fejlesztési forrást dedikáltak az egészségügyi fejlesztésekre [10], kiemelten a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program (TIOP), a Társadalmi Megújulás Operatív Program (TÁMOP), valamint a Regionális Operatív Program (ROP), valamint a Környezet és Energia Operatív Program (KEOP) konstrukciókból. A 2007-2013-as fejlesztési időszak egyértelmű prioritása az egészségügyben az ágazati infrastrukturális építkezés, ezen belül a struktúraváltás volt [6]. Kiemelt szerep jutott a rehabilitációs szolgáltatások fejlesztésének. A TÁMOP konstrukciók inkább a humánerőforrás-fejlesztést és a népegészségügyi programot szolgálták, a továbbiakban a cikkben ezekkel a területekkel nem foglalkozunk. Az egészségügyben megvalósuló Európai Uniós fejlesztések tervezése jelentős részben alapvetően egy átfogó elméleti jellegű struktúraváltást hirdető egészségpolitikai program mentén valósultak meg. Ennek a struktúraváltást meghirdető programnak a kiemelt részei területi szinten (megye – régió) az aktív fekvőbeteg szakellátói kapacitások csökkentése és ennek mentén az aktív ellátás koncentrálása, kevesebb számú és koncentráltabb infrastruktúrájú kórházba. Ezzel párhuzamosan számos korábbi alapszakmás kisvárosi kórház profilváltásának támogatása és menedzselése, vagyis a hagyományos kórházi bennfekvést igénylő ellátások helyett az ambuláns és egynapos ellátási formák, kúraszerű ellátás egyidejű fejlesztése. A rehabilitáció területén régóta meglévő hiányosságot pótolt a XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2016. NOVEMBER 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS Regionális Operatív Program, amelyek az egészségügyi rehabilitációs szolgáltatások infrastruktúrájának és műszerezettségének fejlesztésével, a rehabilitációs szolgáltatások ambuláns formáinak elterjesztésével javította a szolgáltatások színvonalát. Ennek a szándéknak a gyakorlati megvalósítását a juttatott források elemzése igazolja is [5]. A megmaradó kórházak közötti világosabb hierarchikus és szakmánkénti progresszivitási szintenkénti elkülönülés kialakítása is cél volt. Intézményi szinten pedig az intézményen belüli betegutak optimalizálását szolgáló tömbösítés, ezzel együtt a feleslegessé vált telephelyek és épületek kiváltása volt a cél [6]. Az egészségügyre előirányzott programok tartalma és a felhasznált források összege számos ponton módosult az előzetesen (2006. májusig) tervezetthez képest. Legnagyobb változásnak tekinthetjük, hogy az egészségügyi fejlesztési csomagból kikerült a nagyjából 20 milliárd forint keretösszegű telemedicina, teleradiológiai program, és e helyett bekerült a kistérségi zöldmezős járóbeteg szakrendelők fejlesztésének 23 milliárd Ft-os programja. A programok indítása óta – 2007 közepe – 9 év telt el. Lezárult a 7 éves ciklus, és a plusz 2 éves rendelkezésre álló pénzügyi elszámolási időszak is. Jelen elemzésünkben a 2016 márciusáig rendelkezésre álló adatok alapján mutatjuk be az infrastrukturális fejlesztésekhez kapcsolódó pályázatokat és az ehhez rendelt forrásokat. A PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁNAK ÜTEME Az ÚMFT végrehajtása lassan és akadozva indult. A gyakori koncepcióváltások, vagy éppen a letisztult koncepció hiánya, a vezetőváltások, majd a kormányváltás a projektek egy részében többéves csúszást eredményezett [3]. Ez leginkább az onkológiai ellátások fejlesztésének megvalósítását vetette vissza. A 2010-es kormányváltást követően a kormányzat és az egészségügyi vezetés ugyan nagy késedelemmel, de szervesen folytatta a struktúraátalakítást [2]. Szükség szerint egészítették ki a TIOP 2.2.4. és 2.2.7. nagy kórházi és orvosegyetemi infrastrukturális projektek beruházási költségvetését, hogy a kedvezményezettek képesek legyenek befejezni a megkezdett beruházásokat, tömbösítéseket. Kapacitásmódosításokkal a szakmai profilok átrendezésével tovább folytatták a profilváltó kiskórházi programot, újabb kórházakkal bővítve a korábbi profilváltó intézmények körét (pld Kazincbarcika, Komárom, Komló) [3]. Ezt követően pedig 2013-tól a maradék TIOP 2.2-es egészségügyi programokat egy újabb (öszvér) programmal toldották meg, TIOP 2.2.6-os kódszámon, összesen kb. 60 Mrd Ft támogatási kerettel, mely B/1. moduljában a 2.2.4.-es infrastruktúraváltást – tömbösítést, modernizációt folytatja. Az A modulja az onkológiai program helyébe lépett, B/2. modulja a gép-műszer, eszköztámogatásra nyújtott lehetőséget, amennyiben maradt forrás az első két modulból. FORRÁSFELHASZNÁLÁS Összességében egészségügyi fejlesztésekre 437 pályázat kapott 407,1 milliárd forint EU-s és hazai támogatást [9]. 6 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Maximálisan elérhető teljes összes költség (eredeti TSZ szerinti összes költség + elszámolható és el nem számolható többletforrással) 413,36 milliárd forint lett (1. táblázat). Az egyes pályázati konstrukciókhoz tartozó pályázatok számát és az összes támogatási összeget a 2. táblázat mutatja be. A projekt támogatás összege (millió Ft) 347 902 Önrész (millió Ft) 30 620 Eredeti TSZ szerinti összes költség (millió Ft) 378 151 Hatályos TSZ szerinti támogatás összege + megítélt elszámolható többletforrás támogatás összege (millió Ft) 373 661 Hatályos TSZ szerinti önrész összege + megítélt elszámolható többletforrás önrész összege (millió Ft) 33 433 Eredeti TSZ szerinti összes költség + megítélt elszámolható többletforrás (millió Ft) 407 081 Maximálisan elérhető teljes összes költség (eredeti TSZ szerinti összes költség + elszámolható és el nem számolható többletforrással) (millió Ft) 413 365 733 1. táblázat Az összes projektre fordított források Konstrukció Pályázatok száma (db) Eredeti TSZ szerinti összes költség + megítélt elszámolható többletforrás (millió Ft) TIOP-2.1.3/07/1 8 6 880,5 TIOP-2.2.2/08/2F 24 13 521,7 TIOP-2.2.2/C/10/1 16 2 756,8 TIOP-2.2.4/09/1 27 105 233,5 TIOP-2.2.5/09/1 6 6 166,5 TIOP 2.2.6/12/1/A 10 8 942,6 TIOP-2.2.6-12/1B 54 56 316,5 TIOP-2.2.7/07/2F 8 101 629 TIOP-2.2.8/A 10 TIOP-2.2.8/B 8 914 DAOP-4.1.2/B-11, DAOP-4.3.1 16 3 203,9 DDOP-3.1.3/C-11 14 6 203,2 8 4 093,2 ÉAOP-4.1.2/C 1 664,7 ÉMOP-4.1.2/A-11 13 5 093,5 KDOP-5.2.1/C-11 9 3 172,2 NYDOP-5.2.1/C-11 14 3 568,8 KMOP-4.3.1./C, KMOP-4.3.1/A, KMOP-3.3.4, KMOP-4.3.1./B/11, KMOP-4.3.2, KMOP-4.5.3, KMOP-3.3.3/11 22 24 037 KEOP- 4.4.0, KEOP- 5.3.0, KEOP- 7.4.0, KEOP-6.2.0/A/11, KEOP-5.1.0, KEOP-3.1.2/2F/09, KEOP-7.3.1.2 KEOP-7.4.0, KEOP-5.7.0 KEOP-4.10.0, KEOP-5.6.0 170 53 684,1 Összesen 437 407 081,5 2. táblázat Egyes pályázati konstrukciók jellemzői (2016. márciusi adatokkal zárva) XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2016. NOVEMBER EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS AZ EGÉSZSÉGÜGYRE FORDÍTOTT EURÓPAI UNIÓS FORRÁSOK MEGOSZLÁSA AZ EGYES KONSTRUKCIÓK KÖZÖTT A rendelkezésre álló 407 Mrd forint uniós forrásból a legnagyobb arányt, 105 Mrd forintot a „Struktúraváltoztatást támogató infrastruktúrafejlesztés a fekvőbeteg-szakellátásban” TIOP 2.4.4 pályázati konstrukció kapta, amely az összes forrás 26 százaléka [9]. Ugyancsak jelentős az „Infrastruktúra-fejlesztés támogatása az egészségpólusokban” TIOP 2.2.7 konstrukció részaránya. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy az összes forrás egynegyedét – 25 százalékot, azaz 101 milliárd forintot – a megyeszékhelyeken lévő, a legmagasabb progresszív ellátási szintet képviselő intézmények kapták (1. ábra). 3. ábra Források megyénkénti elosztása FORRÁSFELHASZNÁLÁS TERÜLETI ÖSSZEHASONLÍTÁSBAN A megyénkénti forrásfelhasználás adatait elemezve megállapítható, hogy az alábbi megyék a TOP 5 lista nyertesei a kifizetések forint összeget tekintetében (2013. évi a megyei lakosságszám alapján [8]): Megye 1. ábra Az egészségügyre fordított európai uniós források megoszlása az egyes konstrukciók között A pályázatok megoszlásának számát vizsgálva az derül ki, hogy a leginkább népszerűek az energiahatékonyságot célzó KEOP pályázatok voltak (170 db). Ez az összes pályázat 39 százalékát tette ki a 437-ból. Ha azt vizsgáljuk, hogy a TIOP 2.2.4 konstrukció, amely arányaiban a legnagyobb volument jelentette, mindösszesen 27 intézményben valósult meg, és a szintén az összes forrás egynegyedét kitevő TIOP 2.2.7 pedig mindösszesen 8-ban, akkor az állapítható meg, hogy a forráselosztásra a nagyfokú koncentráltság volt a jellemző. Ez összecseng az eredetileg megjelölt egészségpolitikai célkitűzésekkel, lásd a 2. ábrán. A 3. ábra a támogatási források régiónkénti és megyénkénti eloszlását mutatja be. 1. 2. 3. 4. 5. Bács-Kiskun Borsod-Abaúj –Zemplén Győr-Moson-Sopron Baranya Szabolcs-Szatmár-Bereg Forrás (Mrd forint) 29,05 27,58 27,54 27,43 26,20 ezer Ft/ lakosság fő 55,3 40,3 61,2 70,2 47,2 A megyék mellett ugyan volumenben kiemelkedik a központi régiónak (Budapestnek és Pest megyének) juttatott források összege, mely együtt 42,6 Mrd forint volt, de lakosságszám arányban ez csupán 14,3 ezer Ft/lakosság fő Az utolsó helyen szerepelnek (fordított sorrendben) Megye 1. 2. 3. 4. Tolna Nógrád Komárom-Esztergom Zala Forrás (Mrd forint) 7,47 8,46 13,55 15,09 ezer Ft/fő 32,3 41,9 43,6 52,6 KÓRHÁZI KAPACITÁSOK, OEP FINANSZÍROZÁS ÉS AZ UNIÓS FEJLESZTÉSEK TOPLISTÁI 2. ábra Pályázatok számának megoszlása a különböző támogatási konstrukciók között IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A 437 darab pályázatot összességében 119 intézmény nyerte el. A források koncentrációját mutatja az is, hogy ebből a legtöbb forrást kapott első 20 intézmény, amely az összes intézmény számának 16 százaléka, birtokolta a források 61,5 százalékát. A források nagyfokú koncentrációját még inkább jelzi, ha megvizsgáljuk az első 10 legtöbb forrást elnyert intézményt, melyet már korábbi elemzésünkben is megvizsgáltunk [6], és amely az összes intézménynek csupán a 8,4 százaléka. XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2016. NOVEMBER 7 EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS Esetükben viszont 157,9 Mrd forint volt a kapott támogatások összessége, amely az összes forrás 38,8 százaléka. budapesti kórház (Uzsoki Utcai, Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház), a többi megyei intézmény. A toplistás intézmények jellemzői A TOP 20 intézmény területi elhelyezkedése azt mutatja, hogy 7 régió 19 megyéjéből hozzászámítva Budapestet, Tolna, Nógrád és Pest megye kivételével minden megye „képviselteti” magát. Győr-Moson-Sopron megye 2 intézménnyel (Petz Aladár Megyei Oktató Kórház, Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet) Budapest pedig hárommal (Uzsoki Utcai Kórház, Országos Onkológiai Intézet, Szent Imre Egyetemi Oktató Kórház) is. A 20 intézményből 3 egyetem van (Pécs, Szeged, Debrecen), 1 országos intézet (Országos Onkológiai Intézet) 2 Az alábbiakban összehasonlítjuk (3. táblázat), hogy az elnyert források aránya hogyan alakult az alábbi mutatókra vetítve: • a kórházak ágyszámára • éves esetszámára • éves OEP bevételére Sorrend 1 2 Név Ágyszám Az első 20 legtöbb forrásban részesített intézmény összesen 18 814 db ággyal rendelkezik, amely a 35 905 db ágyszámnak a felét teszi ki (52,4%). Ez azt mutatja, hogy bár Eredeti összes költség + megítélt elszámolható többletforrás (millió Ft) Éves OEP árbevétel (millió Ft) Az EU-s fejlesztések az éves OEP árbevétel arányában (%) Ágyszám (db) Egy kórházi ágyra jutó fejlesztés összege (millió Ft) 2015. évi aktív esetszám (db) Egy esetre jutó fejlesztési összeg (ezer forint) Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Kórházak és Egyetemi Oktató Kórház (Nyíregyháza) 20 355 25 227 80 1964 10,3 113 826 179 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház (Miskolc) 18 225 20 257 90 1412 12,9 76 262 239 3 Bács-Kiskun Megyei Kórház (Kecskemét) 17 792 18 113 98 1220 14,5 77 338 230 4 Pécsi Tudományegyetem 16 982 26 358 64 1457 11,65 101 168 168 5 Szegedi Tudományegyetem 16 361 27 199 60 1425 11,48 100 639 162 6 Somogy Megyei Kaposi Mór Oktató Kórház (Kaposvár) 14 831 12 045 123 885 16,7 54 163 274 7 Petz Aladár Megyei Oktató Kórház (Győr) 14 281 13 723 104 1081 13,2 57 064 250 8 Debreceni Egyetem 14 127 31 453 45 1572 8,9 106 438 132 9 Markusovszky Egyetemi Oktatókórház (Szombathely) 12 860 13 202 97 938 13,7 54 846 234 10 Fejér Megyei Szent György Egyetemi Oktató Kórház (Székesfehérvár) 12 156 15 793 77 1061 11,45 64 972 187 11 Jász-Nagykun Szolnok Megyei Hetényi Géza Kórház és Rendelőintézet (Szolnok) 12 034 9 850 122 874 13,7 43 918 274 12 Csolnoky Ferenc Kórház (Veszprém) 11 181 8 467 132 618 18 34 502 324 13 Markhot Ferenc Oktatókórház és Rendelőintézet (Eger) 10 268 7 887 130 659 15 30 092 341 14. Békés Megyei Pándy Kálmán Kórház (Gyula) 10 022 10 673 94 866 11,57 43 361 231 15 Szent Borbála Kórház (Tatabánya) 9 625 6 631 145 637 15,1 30 388 316 16 Uzsoki Utcai Kórház (Budapest) 8 766 10 051 87 618 14,18 47 263 185 17 Zala Megyei Kórház 8 267 10 264 80 707 11,7 37 544 220 18 Soproni Erzsébet Oktató Kórház és Rehabilitációs Intézet 7 645 6 147 124 289 26,4 13 953 547 19 Országos Onkológiai Intézet 7 377 11 180 66 347 21,2 58 103 126 20 Szent Imre Egyetemi Oktatókórház (Budapest) 7 246 6 244 116 180 (?) 40,25 16 957 427 250 401 290 764 86 18 814 13, 309 1 162797 215,3 Összesen 3. táblázat A fejlesztési források elemzése a kórházi ágyszámokra és esetszámokra vetítve (2015. évi adatok alapján) 8 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2016. NOVEMBER EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS a TOP 20 kórház, azaz az intézmények 16 százaléka kapta a források 61,5 százalékát, ez valójában az összes magyarországi aktív fekvőbeteg szakellátási kapacitás felét jelenti. Az első 10 intézmény 13 015 ággyal rendelkezett, amely az összes ágy számának 36 százaléka. Az egy ágyra jutó fejlesztési összeg vizsgálatából az derül ki, hogy a TOP 20 intézmény átlagában egy aktív ágyra 13,3 millió forint jutott. Viszont még az első 20 intézmény között is nagy a szórás. Ezek közül kiemelkedik a budapesti Szent Imre Kórház, ahol 40 millió forint jutott egy ágyra (?). Az átlag feletti forrás jutott ágyanként a soproni Erzsébet Kórháznak (26,4 millió Ft), az Országos Onkológiai Intézetnek (21,2 millió Ft), a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórháznak (18 millió Ft). Az első 10 kórház esetében az egy ágyra jutó fejlesztési forrás nagysága 12,1 millió forint volt, amely viszont alacsonyabb a TOP 20 átlagánál, ami viszont azt mutatja, hogy egy ágyra vetítve nem a 20-as élboly vezető intézményei kapták a legtöbb forrást. Esetszám 2015-ben az éves esetszám 2 millió 55 ezer volt. Az első 20 kórház összesített esetszáma 1 millió 162 ezer darab volt, ez az éves esetszám 56 százaléka. Tehát ennél a mutatónál is megállja a helyét a 20/50 arány, vagyis az első 20 intézmény összesített ágyszáma az összes ágyszám 50 százalékát teszi ki. Az első 10 kórház esetében az esetszám összege 806 716 volt, amely az éves esetszám csaknem 70 százaléka. Az egy esetre jutó fejlesztések megoszlásának elemzése azt mutatja, hogy átlagosan 215,3 ezer forint jutott egy esetre a TOP 20 kórház tekintetében. Itt is kiemelkedik a Soproni Erzsébet Kórház (547 ezer Ft), a Szent Imre Kórház (427 ezer Ft), az egri Markhot Ferenc Kórház (341ezer Ft), a Szent Borbála Kórház (316 ezer forint). A TOP 10 kórháznál átlagosan 195,7 ezer forint jutott egy esetre, ami – hasonlóan az ágyszámhoz – kisebb, mint a 20-as élmezőny átlaga. OEP árbevétel Az első 20 kórház esetében az intézmények az éves OEP árbevételük 86 százalékát kapták meg fejlesztési forrásként. Ezen belül 8 intézmény esetében haladta meg a fejlesztésekre elnyert támogatás az éves OEP árbevételt. Azon intézmények közül, ahol a leginkább meghaladta a fejlesztési forrás az OEP bevételeket, az a tatabányai Szent Borbála Kórház (145%). Ezt követi a veszprémi Csolnoky Ferenc Kórház (132 %) és az egri Markhot Ferenc Kórház (130 %). A rangsorban első 10 intézmény összesen 203 370 Mrd forint éves árbevétellel rendelkezett. Ez azt jelenti, hogy az OEP bevételek 77 százalékának megfelelő összeget kaptak EU fejlesztésként, illetve ebben az esetben is a TOP 10-20 IRODALOMJEGYZÉK [1] Molnár-Gallatz Zs: Az NFÜ által megfogalmazott célok, azok összhangja az ágazati célkitűzésekkel, Előadásanyag, 2011 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY közötti intézmények az igazi nyertesek az OEP árbevételhez viszonyított forrásszerzés tekintetében. Rangsor legvégén lévő 50 intézmény Érdemes megvizsgálni a 197 intézmény közül a rangsor legalsó 50-ébe tartozó intézmények forrásfelvételi mutatóit (4. táblázat). Eredeti TSZ szerinti összes költség + megítélt elszámolható többletforrás (millió Ft) 23 071 Ágyszám 4 583 Egy kórházi ágyra jutó fejlesztés összege (millió Ft) 2015. évi aktív esetszám (db) 5,01 242 570 Egy esetszámra jutó fejlesztési összeg (ezer forint) 95,1 4. táblázat Az 50 legkisebb támogatásban részesült intézmény nagyságrendje: • az intézmények 42 százaléka • az összes támogatási összeg 5,6 százaléka • az összes ágyszám 24 százaléka • az összes esetszám 20 százaléka Tényadatok összehasonlítása a tervezettel A tényadatok igazolják azt a szakmapolitikai szándékot, mely szerint a nagyobb intézmények kapjanak több fejlesztési forrást, és ez által még inkább itt koncentrálódjon a technológiai és szakmai tudás. Igazolódott az az előzetes várakozás, hogy az első 20 intézmény rendelkezik mind az ágyszám, mind az esetszám tekintetében az összes kapacitás 50 százalékával, amely a forrásfelhasználás 60 százalékát jelenti. ÖSSZEGZÉS A hazai egészségügyben az elmúlt 7+2 éves fejlesztési ciklusban szinte soha nem látott összegű beruházási források álltak rendelkezésre az állami-önkormányzati tulajdonú egészségügyi intézmények fejlesztésére. A program 2015 végi zárásával együtt elérkezett az ideje a részletes elemzések és kiértékelések elvégzésének. Tanulmányunk egy első lépés ezen az úton, mely alapvetően a forrásfelhasználás szakmai területi bontását, földrajzi, intézményi jelenleg szerinti és intézményi jellemzők fajlagos felhasználását elemezte. A továbbiakban szükséges lesz a valós hozzáférések elemzése, ahogy az a kistérségi járóbeteg szakrendelők esetében már részben megtörtént [7] a hatékonyság-javulás mérése és elemzése akár intézményi működési szintről, akár térségi vagy országos ellátási kapacitásokról és szintekről beszélünk. [2] Új Széchenyi Terv 2011-2013. https://www.palyazat.gov. hu/uj_szechenyi_terv1. [3] Dózsa, Cs: Az Európai Uniós fejlesztések: NFT II. – Kapuzárás előtti kasszasöprés, IME, 2012, 9(6): 20-26. 7 old. XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2016. NOVEMBER 9 EGÉSZSÉGPOLITIKA RENDSZERELEMZÉS [4] Elhúzódó kórházberuházások, 2014, Letöltve 2016 október 13. http://www.vg.hu/vallalatok/egeszsegugy/elhuzodokorhazberuhazasok-421755. [5] Balogh T: Uniós források az egészségügyben 20072013. Európai Uniós támogatások az egészségügyben Magyarországon, 2007–2013 Kísérlet egy elsődleges, részleges értékelésre, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 53. évf. 2015. I. szám. 4-11. old. [6] Dózsa Cs: Struktúraváltás EU-s támogatással. Európai Uniós támogatások az egészségügyben Magyarországon, 2007–2013 Kísérlet egy elsődleges, részleges értékelésre, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 53. évf. 2015. I. szám. 12-27. old. [7] Elek Péter, Kiss Norbert, Váradi Balázs: A kistérségi járóbeteg-szakellátási kapacitások fejlesztésének hatásai. Európai Uniós támogatások az egészségügyben Magyarországon, 2007–2013 Kísérlet egy elsődleges, részleges értékelésre, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 53. évf. 2015. I. szám. 28-48. old. [8] Magyarország 2014, Statisztikai Kiadvány, KSH. https:/ /www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mo/mo2014.pdf [9] Európai Uniós kiadások adatbázisa. xls táblarendszer, ÁEEK, 2015. március. https://www.palyazat.gov.hu [10] Egészséges Társadalom Komplex Program (ETKP), 2006, www.eum.hu. Dr. Dózsa Csaba és Borcsek Barbara bemutatása lapunk XV. évfolyamának 8. számában olvasható. Több mint ötszáz rezidens foglalkoztatására pályázhatnak az egészségügyi szolgáltatók A kormány jelentős hangsúlyt fektet a rezidensek és a fiatal szakorvosok itthon tartására. Kiemelt kormányzati cél, hogy valamennyi, a szakorvosképzést Magyarországon megkezdeni szándékozó fiatal bekapcsolódhasson a programba. Az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ kihirdette a szakképzőhelyi akkreditációval rendelkező egészségügyi szolgáltatók számára azokat a pályázatokat, amelyek közös célja, hogy a 2016-os évre kihirdetett rezidens keretszámok 2016. szeptember 15-ig be nem töltött helyei az egyes egészségügyi szolgáltatók között felosztásra kerüljenek. Az általános szakorvosi keretszámok betöltésére 525 fős keretszám került meghatározásra, míg a kórházi-klinikai szakgyógyszerészeten belül 3 szakgyógyszerészi rezidensnek nyílik lehetősége az elhelyezkedésre. A felhívás értelmében a csecsemő- és gyermekgyógyászat szakképzés keretében további 9 szakorvos-jelölt foglalkoztatható, mely a házi gyermekorvosi utánpótlás célját szolgálja. A most kihirdetésre került kiemelt szakorvosi keretszámok összesen 5 rezidens elhelyezkedésére adnak lehetőséget. Ezen belül az idegsebészet területén 4, a honvéd-, katasztrófa- és rendvédelem-orvostan területén pedig 1 rezidensi hely áll rendelkezésre. A rezidens keretszámok felhasználására azon egészségügyi szolgáltató pályázhat, amely az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral kötött érvényes finanszírozási szerződéssel és megfelelő szakképzőhelyi akkreditációval rendelkezik, továbbá vállalja, hogy a szakképzés befejezését követően a rezidenst legalább annyi ideig foglalkoztatja, mint amilyen időtartamig a képzőhely a munkavégzés helyeként meghatározásra került. Amennyiben a benyújtott igények meghaladják a felhasználható keretszámokat, a rezidensi férőhelyek szolgáltatónkénti megosztására további szempontok figyelembevételével kerül sor. A pályázatok benyújtási határideje 2016. október 27. A pályázatokról az ENKK, az Emberi Erőforrások Minisztériuma, az Egészségügyi Szakmai Kollégium, a Magyar Kórházszövetség és a Magyar Rezidens Szövetség képviselőiből álló bizottság dönt, legkésőbb 2016. november 11-ig. A pályázati felhívás, illetve a pályázati feltételek az Egészségügyi Nyilvántartási és Képzési Központ (ENKK) honlapján (http://www.enkk.hu/) érhetőek el. A kormány már eddig is számos intézkedést tett a rezidensek itthon tartása érdekében. Az egyik legjelentősebb intézkedés az ún. Rezidens Támogatási Program elindítása volt 2011-től, melynek ösztöndíjai szakterülettől függően nettó 100, 150, illetve 200 ezer forint többletjövedelmet biztosítanak a programban résztvevőknek. Az idei év szeptemberében indult többlépcsős béremelési programnak köszönhetően a rezidensek alapbére jövő novembertől 50 ezer forinttal emelkedik. Emberi Erőforrások Minisztériuma – Egészségügyért Felelős Államtitkárság 10 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2016. NOVEMBER