2017. január 17-én az OECD országok egészségügyi miniszterei összegyűltek Párizsban, hogy megtárgyalják, milyen módon kellene megreformálni az egészségügyi rendszereket, hogy hatékonyabban kezelhessük a kihívásokat, és megvalósíthatóak legyenek a jövőben rejlő lehetőségek. Többek között arról is szó volt, hogyan lehetne megoldást találni az egészségügy nem hatékony költekezési gyakorlatára, illetve milyen módon igazodhatnának az egészségügyi rendszerek az új technológiákhoz. Joseph Jimenez, az EFPIA (Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége) elnöke az alábbiakban foglalta össze a Szövetség álláspontját a találkozó kérdéseivel kapcsolatban.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KONFERENCIA BESZÁMNOLÓ gényebb rétegét jelenti, az A és B státusz együttesen 77 százalékot tesz ki, a C státusz 53 százalékot, a D és E státusz együttesen 28 százalékot. Ez az adat jelzi – mutatott rá Leitner György –, hogy a magán-egészségügyi szolgáltatás nem csak a jómódúak kiváltsága. Branyiczki Attila ügyvezető igazgató (Health Orientation Kft.) előadásában utalt arra, hogy ha XXI. századi megoldásokról beszélünk, akkor elsősorban a high-tech kifejezés jut az eszünkbe, nem véletlenül. A banki szolgáltatásoktól kezdve az utazásokon át a repülőjegy, vagy szállás lefoglalásáig szinte minden ügyünket olyan okos eszközök használatával intézzük, amelyek a mindennapi életünk részévé váltak. Hatalmas változás következett be az orvoslásban is, ahol ma ott tartunk, hogy a csúcstechnológia – például a sebészeti robottechnika – alkalmazásának csak az anyagi lehetőségek szabnak határt. Ezzel szemben az orvos és beteg közötti kapcsolatra még mindig az a jellemző, hogy a páciensek többsége elmegy a rendelőintézetbe és kivárja a sorát, esetleg telefonon próbál időpontot foglalni. Egy nemrégiben készült felmérés szerint 100 rendelő közül 46 nem vette fel a telefont első hívásra. 15 rendelőt értek el a második hívásra, 9-et a harmadikra, és egyes rendelőket még a harmadik hívásra sem lehetett elérni. Ez jelentősen rontja a betegek bizalmát és zavaró a gyógyítást végző kollégák számára is. Előrelépést jelenthetne az internet, hiszen egyre több rendelőintézetnek van saját weboldala, ám azokon elenyésző számban lehet online időpontot foglalni. Az előjegyzés még ma is sok esetben a kockás füzetre korlátozódik, esetleg Excel táblázatra, ritkábban Google naptárra. A betegekkel történő kapcsolattartás korszerű módját kínálja az orvosok közreműködésével kifejlesztett ún. „ManageDoc” megoldás. A rendszer egy platformon kezeli az intézményben dolgozó összes orvost, a kezeléseket és a rendelési helyszíneket. A felhő alapú rendszerben asztali és mobil applikációval valós időben, rugalmasan kezelhetők a változások. Mint az előadó rámutatott, a „ManageDoc” valóban XXI. századi megoldás az időpontkezelésre és az orvos-beteg kapcsolat javítására. Egy korszerű IP alapú telekommunkációs szolgáltatást mutatott be a hallgatóságnak Mezgár Gyula Andor vezető értékesítő (Opennetworks Kft.). Az ún. VoIP olyan technológia, amely a felhasználók részére lehetővé teszi, hogy szélessávú internet kapcsolatukon keresztül telefonhívást indítsanak, vagy fogadjanak. A költséghatékony rendszer digitális jellé – ún. IP csomaggá – alakítja a hangot és továbbítja az adathálózaton, majd a hívott fél oldalán ismét hanggá alakítja. Az intézményi telefonhálózat tökéletesen működhet az IP hálózaton, a telefonközponti funkciók és az üzemeltetés a cég által kínált felhő alapú telefonközpont-szolgáltatással váltható ki. Az előadó egy budapesti egészségügyi intézményben megvalósult felhő alapú alközpont (VIPeX) telepítésének és üzemeltetésének ismertetésével világított rá a rendszer előnyeire. Munkatársunktól Egy egészségügyi jövőkép 2017. január 17-én az OECD országok egészségügyi miniszterei összegyűltek Párizsban, hogy megtárgyalják, milyen módon kellene megreformálni az egészségügyi rendszereket, hogy hatékonyabban kezelhessük a kihívásokat, és megvalósíthatóak legyenek a jövőben rejlő lehetőségek. Többek között arról is szó volt, hogyan lehetne megoldást találni az egészségügy nem hatékony költekezési gyakorlatára, illetve milyen módon igazodhatnának az egészségügyi rendszerek az új technológiákhoz. Joseph Jimenez, az EFPIA (Európai Gyógyszergyártók és Egyesületek Szövetsége) elnöke az alábbiakban foglalta össze a Szövetség álláspontját a találkozó kérdéseivel kapcsolatban. A kihívások: az öregedő népesség, valamint a krónikus betegségek – például a daganatos megbetegedések, cukorbetegség, Alzheimer-kór és szív- és érrendszeri betegségek – egyre növekvő terhe. Az életkörülmények javulásának, a társadalmigazdasági fejlődésnek és az orvostudomány felfedezéseinek köszönhetően az emberek ma tovább élnek, mint eddig bármikor. Ez alapvetően hatalmas vívmány. Azonban ahogy az emberek idősebbek lesznek, gyakran egyszerre több krónikus betegséggel is együtt kell élniük. Az egészségügyi rendszerek nehéz helyzetben vannak: a növekvő igények mellett a ráfordítások a globális pénzügyi válság óta csak stagnálnak vagy csökkennek. A lehetőségek: gyors fejlődés a tudomány és a technológia terén, ideértve a biomedicinát, a biotechnológiát, a genomikát és a nanotechnológiát. Egészen újszerű módszerekkel történik az úttörő munka. Az új génszerkesztési technikáknak és őssejtterápiáknak köszönhetően például most először vált lehetővé sok betegség esetében a kiváltó okok célzott kezelése. Ugyanakkor az egészségügy gyors ütemű digitalizálódása is tapasztalható a „big data” elemzések megjelenésével. Olyan eszközöket hoznak létre, amelyek valódi változásokat hoznak a betegségekkel való küzdelemben, az egészségügyi szolgáltatások biztosításának módjában, és abban, hogy miként tartják karban a betegek a saját egészségüket. Ezekre a lehetőségekre azonban időnként veszélyként tekintenek. Az új technológia valóban zavarba ejtő lehet, hiszen megváltoztathatja a súlyos betegségek kezelési paradigmáját, a korábbi technológiákat és szaktudást elévültté teheti. Hatására megváltozhat a betegek és orvosok közötti kapcsolat. Olyan finanszírozást tesz szükségessé, ami gyakran komoly áldozatokat követel. Szükségessé teheti továbbá azt is, hogy olyan új módokon kelljen fizetni az egészségügyi ellátásért, amelyek nem illenek a jelenlegi rendszerbe. Folytatás a 16. oldalon 10 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2017. JANUÁR
