IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Középiskolások egészségi és szájüregi állapotának elemzése kérdőíves felméréssel

  • Cikk címe: Középiskolások egészségi és szájüregi állapotának elemzése kérdőíves felméréssel
  • Szerzők: Dr. Le Thien Dóra, Dr. Karner Cecília
  • Intézmények: Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika, Nyugat-magyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Kar
  • Évfolyam: XVI. évfolyam
  • Lapszám: 2017. / 2
  • Hónap: február
  • Oldal: 43-47
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
  • Alrovat: EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM

Absztrakt:

A cikkben bemutatásra kerül a magyar lakosság fogazati státusza különböző epidemiológiai mutatók segítségével, némi nemzetközi összehasonlítás alkalmazásával. Köztudott, hogy mennyire rossz hazánk lakosságának egészségi állapota és fogazati státusza. Fontos a prevenció szerepének hangsúlyozása az egészségi állapot javulásának céljából, nem csak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is, hiszen jelentős a gazdasági növekedést előidéző hatása. Önálló kérdőíves felmérés alapján került elemzésre a végzős, illetve a végzés éve előtt álló középiskolások egy rétege, amely minta alapján már következtetések levonása is releváns. A felvetett probléma talán legegyszerűbb megoldása az egészséges életmódra nevelés és az egészségtudat fejlesztése lehetne.

Angol absztrakt:

The state of the population’s oral health is presented in this paper with various epidemiologic indicators and by the application of some international comparison. It is well known how poor our country’s population health state and dental status is. Emphasizing the role of prevention is essential in order to improve health status, which is important not only for the individual, but also for society, as its effect on economic growth is high. An independent survey filled by a group of senior and presenior high school students have been analysed and drawing conclusions by this model are also relevant. Perhaps the simplest solution to the posed problem could be the health education and developing health awareness.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Középiskolások egészségi és szájüregi állapotának elemzése kérdőíves felméréssel Dr. Le Thien Dóra, Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinika, Dr. Karner Cecília, Nyugat-magyarországi Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Kar A cikkben bemutatásra kerül a magyar lakosság fogazati státusza különböző epidemiológiai mutatók segítségével, némi nemzetközi összehasonlítás alkalmazásával. Köztudott, hogy mennyire rossz hazánk lakosságának egészségi állapota és fogazati státusza. Fontos a prevenció szerepének hangsúlyozása az egészségi állapot javulásának céljából, nem csak az egyén, hanem a társadalom szempontjából is, hiszen jelentős a gazdasági növekedést előidéző hatása. Önálló kérdőíves felmérés alapján került elemzésre a végzős, illetve a végzés éve előtt álló középiskolások egy rétege, amely minta alapján már következtetések levonása is releváns. A felvetett probléma talán legegyszerűbb megoldása az egészséges életmódra nevelés és az egészségtudat fejlesztése lehetne. The state of the population’s oral health is presented in this paper with various epidemiologic indicators and by the application of some international comparison. It is well known how poor our country’s population health state and dental status is. Emphasizing the role of prevention is essential in order to improve health status, which is important not only for the individual, but also for society, as its effect on economic growth is high. An independent survey filled by a group of senior and presenior high school students have been analysed and drawing conclusions by this model are also relevant. Perhaps the simplest solution to the posed problem could be the health education and developing health awareness. MAGYARORSZÁG LAKOSSÁGÁNAK FOGAZATI ÁLLAPOTA Elkeserítő tény, hogy a magyar lakosság által évente vásárolt átlagos fogkefe mennyiség mindössze 0,4 darab/fő, azaz egy magyar emberre kevesebb, mint egy fogkefe vásárlása – és használata – jut évente, de ezen kívül az évente elhasznált fogkrém mennyiség is csak 2,4 tubus fejenként (KSH, 2002). A fent említett adatok ismeretének tükrében talán nem meglepő, hogy a hazai lakosság fogazati státusza messze nem kielégítő, sőt kiemelkedően rossz az európai térségen belül, és hogy a világ két leggyakoribb fogászati betegsége, a fogszuvasodás és a fogágybetegség a magyar lakosság körében is igen elterjedt. A szájápolás elmaradásával ennek a két betegségnek az előfordulási gyakorisága számottevően emelkedik. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY „A fogágybetegségek előfordulása a régiók között is különbséget mutatott, a főváros és környékén a lakosság 16%-ának, míg Közép- és Dél-Dunántúlon mindössze 5-8%ának volt teljesen egészséges a parodontiuma. A vizsgálat felhívja a figyelmet a hazai lakosság kedvezőtlen parodontális állapotára, és arra, hogy a magyar lakosság orális egészségi állapotának javítása érdekében több prevenciós programra és a rendszeres fogászati vizsgálatot elősegítő intézkedésekre lenne szükség” [1]. AZ ÁLTALÁNOS ÉS SZÁJÜREGI EGÉSZSÉG KAPCSOLATA A fogakkal és a szájüreggel kapcsolatos problémák jelentősen befolyásolhatják a szervezet általános egészségi állapotát is. Néhány fogászati megbetegedés a baktériumok terjesztésén keresztül okozhat általános szervezeti kórképeket (gócbetegségek), a szájüregi daganatok késői stádiumban történő felfedezésük miatt sokszor végzetes kimenetelűek lehetnek és a fogak elvesztésének is az egész szervezetet tekintve komoly funkcionális, valamint pszichés következményei lehetnek. Gócbetegségek Számos szájüregi krónikus gyulladás – aminek legtöbbször az elhanyagolt szájhigiéne és a rendszeres fogorvosi kontrollvizsgálat hiánya az oka –, mint például a krónikus ínygyulladás, a fogágybetegség, a gyökérkezelt és az elhalt fogak, a fogak gyökércsúcsa körülötti gyulladásos elváltozás, vagy akár egy szuvas fog is szerepelhet gócként, ahonnan a különböző baktériumok, valamint azok toxinjai a véráram és a nyirokkeringés útján a szervezet más területeire jutva okozhatnak úgynevezett másodlagos gócbetegségeket. Az utóbbiak közé sorolható például az ekcéma, a foltos hajhullás, a szívbelhártya gyulladás, valamint a különböző ízületi gyulladások. Az összes góc kb. 10%-a fogászati eredetű, ami a test többi szervéhez viszonyítva magas arány, ezért másodlagos gócbetegség esetén mindig gondolni kell a szájüregi eredetre. Szájüregi daganatok Hazánk a szájüregi és oro-pharyngeális daganatok okozta halálozások tekintetében az életkorhoz viszonyított halálozási adatok alapján a vizsgált 46 ország közül – a fogorvosok között leggyakrabban idézett kutatás szerint – 1998ban az első helyen állt [2]. Az 1. táblázatban felsorolásra kerültek a szájüregi és garat környéki daganatok okozta halálozásban leginkább érintett országok. XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR 43 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM jai, valamint az aktív – hegymászás, kirándulás, extrém sportok – és a passzív – például wellness szolgáltatások – pihenés. Az életmódbeli változtatásban rejlő lehetőségek több iparág által előállított termékek és szolgáltatások irányába teremthetnek fizetőképes keresletet. 1. táblázat Szájüregi és garat malignomák életkorral módosított halálozási aránya 100 000 lakosra (első öt a világ 46 országa közül) A szájüregi rákok általában korán, és gyakran adnak áttétet, ezért terápiájukban mindennél fontosabb az időfaktor, azaz, hogy mennyi idő telik el a betegség kialakulásától a felfedezéséig, illetve a definitív terápia elkezdéséig. A legnagyobb probléma a szájüregi malignomák kapcsán, hogy az érintettek kétharmada csak akkor fordul problémájával orvoshoz, amikor a tumor már előrehaladott állapotban van (70%ban már áttétet is adott), ekkor azonban a gyógyulás esélye 50% alatti. A fogelvesztés következményei A fogak elvesztése nem csupán az azonnal bekövetkező különböző esztétikai és funkcionális problémákkal jár, hanem hosszútávon az egész szervezetre, az egészségre is hatással van. A fogatlanságnak számos következménye van, így például emésztőrendszeri problémák, pszichológiai-szociológiai következmények. Az egészségi állapot befolyása a gazdaságra Ma már a legtöbben elismerik, hogy az egészség és a gazdaság között kétirányú kapcsolat van. Egyrészt a gazdaság hat az egészségre az anyagi feltételek megteremtése, valamint az életkörülmények befolyásolása révén. Másrészt az egészség – mint a humán tőke fontos alkotóeleme –, befolyásolja a gazdasági növekedés alakulását. A jó egészségi állapotú egyének várható élettartama magasabb, időhorizontjuk szélesebb, ezáltal várhatóan magasabb a megtakarítási és befektetési hajlandóságuk, ami a beruházások forrásaként szolgálva növeli a gazdasági teljesítményt. A várható élettartam és a túlélési ráta kapcsán kiemelten fontos a daganatokkal, mint a várható élettartammal kapcsolatos kockázati tényezőkkel foglalkozni. A fogorvosoknak az ajak- és szájüregi daganatok prevenciójában, a korai stádiumban történő diagnosztizálásában lenne nagy szerepe, annál is inkább, mivel a szájüregi rákszűrés a rutin fogorvosi vizsgálat keretén belül, néhány perc alatt elvégezhető. Ezzel sok daganatos megbetegedés már a betegség kezdetén kiszűrhető lenne, javítva ezzel a gyógyulási esélyt, valamint az élettartami mutatókat. A GDP növekedése köszönhető annak is, hogy a XXI. század iparilag fejlett országaiban egyre divatosabb az egészséges életmód, a különböző biogazdálkodásokból származó élelmiszerek, a testmozgás legkülönbözőbb válfa- 44 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY KÉRDŐÍVES FELMÉRÉS A VIZSGÁLT KÖZÉPISKOLÁSOK ÁLTALÁNOS EGÉSZSÉGI ÉRDEKLŐDÉSÉRŐL Végzős, illetve a végzés éve előtt álló középiskolai tanulók (11., 12., illetve 13. osztály) körében rövid felmérés készült az egyéni egészségtudatossággal, az egészséghez való hozzáállással kapcsolatban 2015 novemberében. Célkitűzések Annak a felmérése, hogy a középiskolások megcélzott rétege, akiktől már elvárható az egészségtudatosság –, mennyire figyelnek oda a saját egészségükre, milyen az általános egészségi állapotuk és milyen szokásaik vannak ehhez kapcsolódóan. Cél volt még a kapott válaszok kiértékelése és összefüggések keresése, valamint mindezek alapján a következtetések levonása, továbbá az eredmények eljuttatása a korosztály felé, mellyel az egészségtudatos magatartásra, a megelőzésre fel lehet hívni a figyelmüket. Összesen 167 kérdőív került kitöltésre, melyből kettő volt értékelhetetlen. A kérdőív összetétele A kérdőív tíz számozott kérdésből és több blokkból épült fel. Az általános paraméterek (életkor, nem) rögzítése után következő négy (3.-6.) kérdés célja annak felmérése volt, hogy általánosságban milyen a diákok egészségi állapota, az egészségtudatosság, a sporttevékenység, illetve a különböző betegségek és esetleges műtétek alapján. A következő két kérdéssel a cél annak felmérése volt, hogy a diákok környezete hogyan formálja a diákok egészséggel kapcsolatos szokásait. A „Milyen gyakran jársz fogorvoshoz?” kérdésre adott válasz ilyen életkorban még egyértelműen az iskola és a szülők hatásától függ. A 8. kérdéssel pedig az iskolai és a szülői környezet befolyásának mérése volt a cél. Az utolsó blokkban pedig két táblázatot (9. és 10. kérdés) kellett a diákoknak kitölteniük, mindkettőben az egészséghez köthető tevékenységek, illetve fogalmak rájuk jellemző paramétereit kellett megadniuk. A kérdőív kiértékelése A megkérdezettek között többségben voltak a fiúk (55%). A felmérésben résztvevők átlagéletkora 17,4 év, a legfiatalabb kitöltő 15, a legidősebb pedig 20 éves volt. A válaszadók 1 és 10 között pontozhatták, hogy saját megítélésük szerint mennyire figyelnek oda az egészségükre, ahol az 1 az „alig”, a 10 pedig a „nagyon” választ jelentette. A legtöbben (33,9%) 8-asra, azonban 13,3% 5-ösre, XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM vagy annál is rosszabbra értékelte a saját egészségtudatosságát. A kapott válaszok átlaga 7,23 lett. A megkérdezettek megközelítőleg fele-fele arányban rendelkeznek sportegyesületi, illetve edzőtermi tagsági bérlettel. A válaszadók 56%-ának nincs, és nem is volt komolyabb egészségügyi problémája, azonban a fennmaradó, igen jelentős 44% egészségügyi problémái elég változatosak. A leggyakoribb probléma a sportsérülés (21%) volt, ez egy-két kivétellel kizárólag azoknál jelentkezett, akik életvitelszerűen sportolnak. Meglepően sokan (6%) nyilatkoztak úgy, hogy depresszióval, pánikbetegséggel, illetve egyéb pszichológiai problémával küzdenek. 9% nyilatkozott úgy, hogy egyéb betegsége volt, illetve van. Itt megemlítették például az asztmát, az ITP-t, a veleszületett rendellenességet és a különböző ételérzékenységeket. A válaszadók 36%-a átesett már valamilyen műtéti beavatkozáson. Az esetek közel felében (47%) valamelyik mandula (orr, illetve garat) eltávolítása történt, valamint szintén jelentős a sportsérülésből, illetve egyéb balesetből következő törések műtéti ellátása (pl. térdszalag-műtét, Achilles-ín pótlása, csonttörés-műtétek stb.). 6-6% esett át anyajegy-eltávolításon, illetve vakbél-műtéten. Az egyéb válaszlehetőségnél (16%) felsoroltak többek között orr- és arcműtétet, valamint magánjellegű műtéteket is. Fogorvosi vizitek gyakorisága kérdésre adott válaszok A válaszadók egyik harmada félévente (31%), másik harmada évente (33%) keresi fel fogorvosát, illetve az iskolai fogorvost. Ennél gyakrabban (20%) jellemzően azok látogatják csak fogorvosukat, akik fogszabályozó kezelés alatt állnak, vagy álltak (ez utóbbi tényt megjegyzésként tüntették fel a diákok). 12% nem jár rendszeres kontrollra, csupán panasz esetén keresi fel fogorvosát (1. ábra). Mennyire hívják fel a figyelmed az egészséges életmód fontosságára? kérdésre adott válaszok A diákok itt is egy 1-10-ig terjedő skálán osztályozhatták, hogy a környezetükben (otthon és az iskolában) mennyire hívják fel a figyelmüket az egészséges életmód fontosságára. A válaszok alapján az otthoni egészségnevelés a 7,67-es átlagos pontszámmal megfelelőnek mondható, azonban elkeserítő, hogy a diákok megítélése szerint az iskolában – ahol idejük jelentős részét töltik – nem igazán hívják fel a figyelmüket az egészség fontosságára (átlag: 4,91). A válaszok megoszlása a 2. ábrán látható. 2. ábra „Mennyire hívják fel a figyelmed az egészséges életmód fontosságára?” (forrás: saját szerkesztés) A sporttevékenység és káros szenvedélyek kérdésre adott válaszok többnyire megfelelnek a hazai és nemzetközi kutatások eredményeinek. A válaszok százalékos megoszlását a 3. ábra szemlélteti. 3. ábra Sporttevékenységek és káros szenvedélyek űzése gyakoriságának megoszlása (%) (forrás: saját szerkesztés) 1. ábra A „Milyen gyakran jársz fogorvoshoz?” kérdésre adott válaszok arányának megoszlása (forrás: saját szerkesztés) A nemek közötti megoszlásról elmondható, hogy a fogorvosi vizitek gyakorisága közel azonos a két nem között, azonban azoknak az aránya, akik csak panasz esetén keresik fel a fogorvosukat, nagyobb a fiúk között. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A fiatalok körülbelül harmada dohányzik különböző gyakorisággal, ebből 9,1% naponta. 66,7% pedig soha nem cigarettázik, ami megfelel a Global Youth Tobacco Survey 2013as hazai kutatási eredményeinek (4). Az alkoholfogyasztás gyakoriságára kapott adatok sem meglepőek, a döntő többség (71,5%) alkalmanként fogyaszt szeszes italt, 12,1 % heti rendszerességgel, míg 3% ennél is gyakrabban alkoholizál. A rendszeres sportolás alapvetően jellemző a diákokra, csupán 1,2% nem sportol soha, 7,3% pedig csak alkalmanként. A fennmaradó 91,5% legalább heti egy-két alkalommal XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR 45 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM végez testmozgást. Pozitív, hogy senki nem nyilatkozott úgy, hogy heti egy-két alkalomnál gyakrabban fogyasztana gyorséttermi ételt. 20% hetente, 66,7% alkalmanként, 13,3% pedig soha nem jár gyorsétterembe. Az életmódbeli szokások blokkban táblázatos rendszerben kellett pontozni 1-től 10-es skálán, hogy a diákok menynyire figyelnek oda a különböző, egészséggel és életmóddal kapcsolatos dolgokra (1: alig, 10: nagyon). A kapott válaszok megoszlása az 4. ábrán látható. 4. ábra A 10. kérdésre adott válaszok megoszlása (forrás: saját szerkesztés) A felsoroltak közül a fiatalok számára a személyes higiénia bizonyult a legfontosabbnak (átlag: 9,02). A többi eredmény pedig a kapott pontszámok átlaga nagyságának sorrendjében a következő: szájápolás (8,7), külső megjelenés (8,4), folyadékfogyasztás (7,8), egészséges étkezés (6,9), testsúly (6,7), helyes testtartás (6,4), legkevésbé pedig a vitaminfogyasztásra figyelnek (6,2). Saját véleményük: A depresszió (átlag: 3,3) és az elhízás (3,4) nem igazán jellemző, a stressz és a pesszimizmus esetében azonban ez nem volt ilyen egyértelmű. EREDMÉNYEK ÉS DISZKUSSZIÓ Az egészségre való odafigyelés a diákok részéről, valamint az erre való nevelés – a környezet irányából – sem megfelelő, melyben főként az iskola szerepe lenne kiemelendő. Különösen azért elkeserítő az iskolák 4,9-re értékelt teljesítménye az egészségnevelés kapcsán, mert jó nevű gimnáziumokról van szó. Az egészséggel kapcsolatos tevékenységek terén kapott eredmények reményre adnak okot, ebben az életkorban a döntő többség még aktív életmódot folytat, rendszeresen sportol, és keveset étkezik gyorsétteremben. A dohányosok aránya nem kifejezetten rossz, azonban az alkoholfogyasztás gyakorisága magas. A legtöbb fiatal igyekszik odafigyelni a személyes és szájhigiéniájára, a külső megjelenésére és az egészséges étkezésre. Van azonban néhány dolog (megfelelő vitamin- és folyadékfogyasztás, testsúly, helyes testtartás), amire sokkal jobban fel kellene hívni a diákok figyelmét a később ezen okok miatt kialakuló betegségek elkerülése érdekében. A stressz, peszszimizmus és depresszió szintjének csökkentése, illetve az ebben való segítségnyújtás szintén a diákok környezetének feladata lenne. Végső következtetésként levonható, hogy nagy szükség lenne a prevencióra, melyet ebben a korosztályban az egészségneveléssel – főként iskolai körülmények között – lehetne megoldani. Ez a kívánalom – mint a testi és lelki egészségnevelés része – a Nemzeti Alaptantervben is szerepel, mely kimondja, hogy a pedagógusok feladata (a családokkal együttműködve) a diákok ösztönzése egyebek mellett a helyes táplálkozásra, a mozgásra, a megfelelő stressz kezelésre, a személyes higiénére és a betegségek megelőzésére, valamint motiválásuk a káros függőségek elkerülésére. IRODALOMJEGYZÉK [1] Borbély J, Fejérdy P, Soós B, Madléna M, Hermann P: A hazai felnőtt lakosság parodontális állapota epidemiológiai felmérés alapján, Fogorvosi Szemle, 2011, 104. évf., 1.sz. [2] Landis SH, Murray T, Bolden S, Wingo PA: Cancer Statistics, 1998, CA Clancer J Clin, 1998, 48 [3] Márton K, Balázs P, Bánóczy J, Kivovics P: Magyarország népegészségügyi helyzetének fogorvosi vonatkozásai, Fogorvosi Szemle, 2009, 102. évf. 2. sz. [4] Global Youth Tobacco Survey (2013): Nemzetközi Ifjúsági Dohányzás Felmérés http://www.fokuszpont.dohanyzasvisszaszoritasa.hu/hu/ content/hazai-es-kulfoldi-adatok-tanulmanyok (letöltve: 2015. 10.02.) A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. Le Thien Dóra fogorvosként végzett 2014-ben a Semmelweis Egyetemen, majd 2016-ban diplomázott a Nyugatmagyarországi Egyetem Közgazdaságtudományi Karának posztgraduális kép- 46 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY zésén orvos-közgazdászként. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Fogpótlástani Klinikáján szakorvos jelöltként vesz részt a betegellátásban, tudományos munkában és a fogorvostan-hallgatók oktatásában. XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Dr. Karner Cecília költségvetési pénzügyi üzemgazdász, majd 1985-ben a MKKE-n közgazdásztanárként diplomázott. 1999-től a Nyugat-magyarországi Egyetem Lámfalussy Sándor Közgazdaságtudományi Karán, illetve annak elődintézményeiben oktatott, jelenleg egyetemi docens. 2000-től szervezi, majd vezeti és oktat az egészségügyi menedzsment, az orvos-közgazdász, gyógyszerész-közgazdász posztgraduális képzéseken. 2005-ben szerzett PhD- fokozatot (közgazdaságtudományok) a NYME KTK Gazdasági folyamatok elmélete és gyakorlata Doktori Iskolában, témája: Gazdálkodás az egészségügyben, különös tekintettel a kórházak finanszírozására. 2005-től a Magyar Statisztikai Társaság –, 2007-től az MTA köztestületi –, 2009-től a META tagja, majd 2010-től a Magyar Országgyűlés Egészségügyi Bizottságában szakértő. 2011-ben Nemzetközi Egészség-gazdaságtani tanfolyamot végzett az Österreichische Gesellschaft für Gesundheitsökonomie és a NYME KTK közös szervezésében. Rákellenes Világnap 2017 – fókuszban a társadalmi és az egyéni felelősség A Rákellenes Világnapot (World Cancer Day) a Union for International Cancer Control (UICC) kezdeményezte és Párizsban, 2000. február 4-én fogadták el. A világ 155 országában több mint 800 tagszervezettel rendelkező szövetség, amelynek tagja a Magyar Rákellenes Liga is, a világnapot kezdeményező Párizsi Kartában (Paris Charter) az onkológiai betegségek és a prevenciós lehetőségek kutatása, az érintetteknek kínált lehetőségek fejlesztése, valamint a közvélemény téma iránti érzékenységének növelése állt. A világnapot azóta is minden év február 4-én tartják. A Rákellenes Világnapon sokan sokféle adatot mondanak, mivel az Európai Unióban az országok 22%-ában van rákregiszter – ahol pontos adatok állnak rendelkezésre –, a maradék 78%-ban becsült adatokkal számolnak. Ami tény, hogy Magyarországon a szív- és érrendszeri betegségek után a daganatos megbetegedések számítanak fő haláloknak, jelenleg minden 4. magyar ember rákban hal meg. Évente összesen (melanomákkal együtt) 80.000 új eset adódik, ami azonban igazán ijesztő, hogy a nemrégiben összesített adatok szerint Magyarországon 2005-2015 között folyamatosan nőtt a daganatos megbetegedések száma! Talán nem mindenki tudja, hogy az összes rákbetegség egyharmada megelőzhető, ha felismerjük a betegséget előidéző rizikófaktorokat: alkohol, dohányzás, testsúlynövekedés, mozgáshiány, táplálkozás és a stressz. Szintén kulcsfontosságú az időben történő felismerés, a szűrővizsgálatokon történő részvétel. Ehhez képest itthon olyan kevesen járnak szűrésre, hogy az orvosok tízből hét daganatot már csak áttétes stádiumában vesznek észre. Magyarországon a releváns szűrővizsgálatok térítésmentesen vehetőek igénybe, mégis nagyon alacsony a részvételi arány. Az emlőrák esetében a legmagasabb, de ott is alig éri el az 50 százalékot. A skandináv országokban, ahol pedig fizetni kell a szűrésért (!), 90 százalékos a részvétel, és nem is nagyon akad áttétes emlőrák az ottani betegek között. A méhnyakrák egy olyan lassan kifejlődő ráktípus, aminél megfelelő szűrés esetén gyakorlatilag nincs a betegségnek halálos áldozata. Nálunk évente 1200 olyan nőt látnak el az egészségügyben méhnyakrákkal összefüggésben, akik soha nem voltak szűrésen, és évente több mint 300 magyar hölgy hal meg e betegségben. A daganatos megbetegedések közül az országban tüdőrák miatt halnak meg a legtöbben, és az onkológusok szerint mindössze minden tizedik pácienst lehet csak operálni. Ennek fő oka a késői felismerés, pedig ha időben észreveszik a bajt, akár a betegek 70 százalékát is meg lehetne menteni. Ehhez képest az ötéves túlélési mutatók ma csupán 15 százalék körül mozognak. Magyarországon a prosztatarák a férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganatos halálok. Évente mintegy 4000 új prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, és mintegy 1500-an halnak meg e betegség miatt, pedig az időben felfedezett prosztatarák gyógyítható. Míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a frissen diagnosztizált prosztata rákos esetek 80%-a műthető, addig Magyarországon ez az arány pont fordított: a betegek 70-80%-a már későn, áttétekkel kerül orvoshoz. Ilyenkor a sebészi beavatkozás, ami a korai esetek 90%-ában hosszú távú túlélést biztosít, már nem kerülhet szóba. Látható tehát, hogy a helyzeten csak közösen, összefogással tudunk javítani. A Rákellenes Világnap fókuszában – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is „A társadalmi és az egyéni felelősség” áll. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 2. SZÁM 2017. FEBRUÁR 47