Intézmények:Semmelweis Egyetem Doktori Iskola, Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Ápolástan Tanszék, MH Egészségügyi Központ Alvásdiagnosztikai és terápiás Centrum, Magyar Ápolási Igazgatók Egyesület, Egyesített Szent István Szent László Kórház Rehabilitációs Centrum, IME rovatvezető
Évfolyam: XVI. évfolyam
Lapszám:2017. / 7
Hónap:július-augusztus
Oldal:27-30
Terjedelem:4
Rovat:ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Alrovat:ÁPOLÁSMENEDZSMENT
Absztrakt:
A Parkinson-kór (PK) életminőség-kutatásai kimutatták, hogy az objektív vizsgálati leletek nem mutatnak szoros korrelációt a szubjektív érzelmi jólléttel. Szerzők célul tűzték ki a PK–s betegek szubjektív mérőeszközökkel történő életminőségének vizsgálatát. A kérdőíves vizsgálatban többlépcsős mintavételt, az adatok értékeléséhez leíró statisztikai módszereket és hipotézisvizsgálatot alkalmaztak. Az életminőség romlása főleg a testi diszkomfort, érzelmi jóllét, valamint a stigmatizáltság terén volt megfigyelhető. A vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy a PK-s betegek érzelmi jóllétét nagymértékben rontja az alvászavarral, lehangoltsággal, depresszióval való küzdelem.
Angol absztrakt:
Health-related quality of life studies in Parkinson’s disease (PD) demonstrated that objective assessments don’t correlate with subjective wellbeing of patients. The authors’ objective was to analyse the quality of life of Parkinsonian patients using subjective measuring instruments. Survey participants were selected by multistep probability sampling, data were analysed by descriptive statistics and hypothesis testing. Deterioration of quality of life in Parkinsonian patients has been found to be the most profound in body discomfort, emotional wellbeing and stigmatization due to the disease. This study demonstrated that patients’ emotional wellbeing is adversely affected by the struggle with deprivation, depression and sleep disorders.
[1] Seligman MEP, Steen TA et al.: Positive psychology progress: empirical validation of interventions,. American psychologist, 2005, Jul-Aug, 60(5): 410-421.
[2] Kopp M: Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: az interdiszciplináris modell. In: Kopp M, Kovács M. E. (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006, 2-7.
[3] Túry F: Az orvoslás szemléleti modelljei – a biopszichoszociális modell. In: Kopp M, Berghammer R. (szerk.): Orvosi pszichológia tankönyv, Medicina, Budapest, 2008, 24-36.
[4] Horváth K, Aschermann Zs, Ács P, Deli G, Janszky J, Karádi K, Komoly S, Faludi B, Kovács N: Test-retest validity of Parkinson's disease sleep scale 2nd version (PDSS-2) Journal of Parkinson's Disease, 2014, 4(4):687–691. doi: 10.3233/JPD-140459. [PubMed] [Cross Ref]
[5] Rihmer Z, Gonda X, Döme P: Depresszió Parkinson kórban, Ideggyógy Sz, 2014, 67(7-8): 229-236.
[6] Hunyadi E, Érsek K, Tamás G, Takács A, Gulácsi L: Parkinson-kóros betegek betegségteher felmérése Magyarországon. Budapesti Corvinus Egyetem Közgaz - daságtudományi Kar, Budapest, 2010, 162-178.
[7] Kovács N, Aschermann Zs, Ács P, Bosnyák E, Deli G, Janszky J, Komoly S: Levodopa/carbidopa intestinalis gél kezelés hatása az életminőségre, Ideggyogy Szem - le, 2014, 67, 245–250.
[8] Morley D, Dummett S, Kelly L, Dawson J, Jenkinson C: Evaluating the psychometric properties of an e-based version of the 39-item Parkinson’s Disease Question - naire, Health and Quality of Life Outcomes, 2015, 13:5
[9] Jenkinson C, Heffernan C, Doll H, Fitzpatrick R: The Parkinson’s Disease Questionnaire (PDQ-39): evidence for a method of imputing missing data, Age and Ageing, 2006, 35, 497–502.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
ÁPOLÁS MENEDZSMENT Parkinson-kórban szenvedő betegek életminőség vizsgálata szubjektív mérőeszközökkel Seres Terézia1, Csóka Mária2, Dr. Szakács Zoltán3, Kellős Éva1, Dr. Pető Nóra3, Kontra Andrea4, Prof. Domján Gyula5 1 Semmelweis Egyetem, Doktori Iskola, 2 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Alkalmazott Egészségtudományi Intézet, Ápolástan Tanszék, 3 MH Egészségügyi Központ, Alvásdiagnosztikai és terápiás Centrum, 4 Egyesített Szent István Szent László Kórház Rehabilitációs Centrum, 5 Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Egészségfejlesztési és Klinikai Módszertani Intézet A Parkinson-kór (PK) életminőség-kutatásai kimutatták, hogy az objektív vizsgálati leletek nem mutatnak szoros korrelációt a szubjektív érzelmi jólléttel. Szerzők célul tűzték ki a PK–s betegek szubjektív mérőeszközökkel történő életminőségének vizsgálatát. A kérdőíves vizsgálatban többlépcsős mintavételt, az adatok értékeléséhez leíró statisztikai módszereket és hipotézisvizsgálatot alkalmaztak. Az életminőség romlása főleg a testi diszkomfort, érzelmi jóllét, valamint a stigmatizáltság terén volt megfigyelhető. A vizsgálat egyértelműen igazolja, hogy a PK-s betegek érzelmi jóllétét nagymértékben rontja az alvászavarral, lehangoltsággal, depresszióval való küzdelem. Health-related quality of life studies in Parkinson’s disease (PD) demonstrated that objective assessments don’t correlate with subjective wellbeing of patients. The authors’ objective was to analyse the quality of life of Parkinsonian patients using subjective measuring instruments. Survey participants were selected by multistep probability sampling, data were analysed by descriptive statistics and hypothesis testing. Deterioration of quality of life in Parkinsonian patients has been found to be the most profound in body discomfort, emotional wellbeing and stigmatization due to the disease. This study demonstrated that patients’ emotional wellbeing is adversely affected by the struggle with deprivation, depression and sleep disorders. BEVEZETÉS Az orvoslásban korábban uralkodó biomedikális szemlélet mára meghaladottá vált, és az utóbbi évtizedekben az életminőség az orvoslás számára is fontos fogalommá vált. A szubjektív jóllét kutatása annak a felismerésnek köszönhető, hogy a társadalmi jólét javulásának objektív mutatói nem mutatnak szoros korrelációt az egyén elégedettségével [1, 2, 3]. Magyarországon körülbelül 20–30 ezerre tehető a Parkinson betegek száma, és 2030-ra a betegszám kétszeresével számolhatunk. A neurodegeneratív betegségek becslések szerint idővel a halálozási lista élére kerülnek, ami a betegre, a tár- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY sadalomra nézve egyaránt aggasztó. A Parkinson-kór (PK) motoros (rigor, bradykinesia/hypokinesia, testtartási instabilitás, tremor) és nem motoros tünetei (szorongás, depresszió, REM magatartászavar, nappali aluszékonyság) egyaránt befolyásolják az életminőséget. A legkorszerűbb terápiás módszereknek köszönhetően a PK–s betegek munkaképessége ma már egyre hosszabb ideig megőrizhető, ezzel párhuzamosan azonban felmerül a kérdés, hogy a várható élettartam megnövekedése milyen minőségű életet tesz lehetővé a betegek számára. Nem véletlen tehát, hogy az utóbbi évek szakmai irányelveinek elsődleges célja a morbiditási és mortalitási mutatókon túl az életminőség javítása. Munkánk elsődleges célja PK–s betegek életminőségének vizsgálata volt szubjektív mérőeszközök felhasználásával. Másodlagos célként a különböző életminőség-dimenziók közti kapcsolatok feltárását jelöltük meg. MÓDSZEREK Kutatásunkban 5 önkitöltős kérdőívet alkalmaztunk. A valószínűségi mintavételi eljárások közül a többlépcsős mintavételt alkalmaztuk, az ország különböző városaiból a MH Egészségügyi Központ (Honvédkórház), Alvásdiagnosztikai és Terápiás Laboratóriumában megjelent, Parkinson-kórban szenvedő betegek lekérdezésével és vizsgálatával. Kutatásunkba változó ideje fennálló, különböző stádiumú és súlyosságú (Hoehn–Yahr skála alapján 2-es 3-as stádiumú) betegeket vontunk be. A 2x50 fős mintába 5-10 évnél régebben diagnosztizált PK– s betegek kerültek be, juvenilis, két évnél rövidebb ideje kezdődött PK–ban csupán 2 férfibeteg (41 és 47 éves) szenved. N1=50 fő (31 férfi és 19 nő, átlagéletkor 75.9 év). N2=50 nem szelektált beteg (29 férfi és 21 nő, átlagéletkor 71,9±11,8 év, átlag Hoehn-Yahr stádium 1,9±0,8). Az életminőséget a nem betegség-specifikus EQ-VAS, valamint a Parkinson-kórra nézve specifikus PDQ-39 skála használatával mértük fel, a főbb nem motoros tüneteket a Parkinson-kór Alváspontozó Skála 2. verziójával (Parkinson’s Disease Sleep Scale 2nd version, PDSS-2), az Epworth Aluszékonyság Skálával (ESS), és a Beck Depresszió skálával (Beck Depression Inventory, BDI) értékeltük. A kutatást a kérdőívek Magyarországon validált verziójának segítségével végeztük. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS 27 ÁPOLÁS MENEDZSMENT A European Quality of Life (EuroQol: EQ-5D-5L) kérdőív öt dimenziót vizsgál: mozgásképesség, önellátás, szokásos napi tevékenységek elvégzése, fájdalom/rossz közérzet, valamint szorongás/lehangoltság. Mindegyik dimenzióra egy kérdés vonatkozik, amire öt válasz adható: 1. nincs probléma, 2. enyhe, 3. közepesen súlyos, 4. súlyos és 5. szélsőséges probléma Az öt dimenzió egyes értékeinek összevonásával egy index-be sűríthetjük az általános egészségi állapotot. A kérdőív másik eleme az EQ-5D „hőmérő”, amely egy 100 egységet tartalmazó vizuális analóg skála (VAS), a skála 0 pontja az elképzelhető legrosszabb, míg a 100% az elképzelhető legjobb egészségi állapotot tükrözi. Az EuroQol–VAS kérdőív esetében a magasabb értékek jelentik a jobb életminőséget. A PDQ-39 Parkinson-kór életminőség skála betegség–specifikus életminőséget felmérő skála, a 39 kérdés 8 dimenzióban – mozgékonyság, szokásos tevékenységek, érzelmi jóllét, megbélyegzettség, társadalmi támogatottság, tudati (kognitív) károsodás, kommunikáció, testi kényelmetlenségek – vizsgálja a beteg életminőségét. A globális életminőséget a nyolc terület átlagértékével PDQ-39 SI (Summary Index) jellemezhetjük, amely 0–100 közötti értéket vehet fel. Itt éppen fordítva történik az értékelés, a szélső értékek közül a 0 semmilyen problémát nem jelent az adott dimenzióval kapcsolatban, a 100 a probléma maximális szintjét jelöli. A PDQ-39 esetében tehát az alacsonyabb értékek jelentik a jobb életminőséget. A PDSS-2 Alváspontozó Skála 15 kérdésből áll, és három területre vonatkozik: az első rész az éjszakai motoros tüneteket, a második az éjszakai PK tüneteket, a harmadik az általános alvászavarral kapcsolatos tüneteket vizsgálja, a pontozás Likert–típusú 10-es skálán történik, ahol a 10-es a legrosszabb állapotot jelenti. A PDSS-2 esetében az alacsonyabb értékek jelentik a jobb életminőséget [4]. ESS Epworth aluszékonysági skála az alváshajlamot számszerűsíti. Ez egy nem betegség–specifikus kérdőív, amely arra kérdez rá, hogy nyolc különböző szituációban mekkora valószínűséggel szundítana el a vizsgált alany: 0 pont: soha, 1 pont: kis eséllyel elaludnék, 2 pont: el tudnék aludni, 3 pont: biztosan elalszom. Maximális pontszám 24, az átlagos ESS pontszám egészséges egyéneknél 10 alatti (ESS 0-10 = 0); a 11-14 pontot enyhén rendellenes nappali aluszékonyságnak (ESS 11–14 = 2); míg a 15 pontot vagy annál magasabb értéket súlyos aluszékonyságnak kell tekinteni (ESS 15 vagy magasabb = 4 pont). Az Epworth skálán is a legalacsonyabb érték jelenti a legjobb állapotot. Végül a Beck–depresszió kérdőív csoportosított állításokat tartalmaz, amelyekből a páciens választja ki azt, amely a legjobban leírja érzéseit. A depresszió súlyosságának megállapítására és követésére szolgál. Mi a rövidített változatot alkalmaztuk, amely kilenc dimenziót tartalmaz négy válaszlehetőséggel: 1. egyáltalán nem jellemző (1 pont), 2. alig jellemző (2 pont), 3. gyakran jellemző (3 pont), 4. teljesen jellemző (4 pont). A kapott pontokat összeadjuk, kivonjuk belőle a 9 pontot és az eredményt megszorozzuk kettővel, ez adja az indexet. Értékelése: 0-9 pont normál állapot, 10-18 pont enyhe depreszszió, 19-24 pont közepes depresszió, 25 pont felett súlyos dep- 28 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY resszió. A Beck–depresszió kérdőív esetében szintén az alacsonyabb értékek jelentik a jobb életminőséget [5]. A rögzített adatokat leíró statisztikai módszerekkel összegeztük. A nem szerinti eltéréseket a nem paraméteres MannWhitney féle U próbával vizsgáltuk. A különböző életminőség dimenziók összefüggés-vizsgálatát a Pearson féle korrelációs együtthatóval jellemeztük. Valamennyi hipotézis vizsgálatnál a szignifikancia szintet α=0,05 értékre állítottuk. Az adatfeldolgozást az IBM SPSS programcsomag 23. verziójával (IBM Inc., USA) végeztük. A résztvevők részletes tájékoztatást követően beleegyező nyilatkozatot írtak alá, a vizsgálatot a kórház etikai bizottsága jóváhagyta. EREDMÉNYEK Az EuroQol VAS átlagértéke 43,4 pont, a minta szélsőértékei 11 és 88 pont. A 86-os és 88-as értéket a két fiatal beteg jelölte be, a lehető legjobb egészségi állapotot jelentő 100 pontot senki sem érte el, a vizsgált minta túlnyomó többsége valamennyi dimenziót 50 pont alatt értékelte. Ezt támasztják alá a PDQ 39 skála eredményei is, mely szerint a nyolc területből hét 42–53 pont közötti értékeket vett fel, a legmagasabb értékek azt igazolják, hogy a PK–ban szenvedő betegek legfőbb problémája a testi kényelmetlenség, az érzelmi jóllét csökkenése és a stigmatizáltság érzése. A PDQ-39 vizsgálat SI (Summary Index) átlagértéke 46,04 pont volt, ami közepesnek mondható, a nyolc terület közül a szociális támogatás átlagértéke a legkedvezőbb (32,99 pont), ennél alacsonyabb értéket sajnos egyik terület sem ért el, legrosszabbnak a testi diszkomfort bizonyult (52,93 pont), ami jól reprezentálja a PK–s betegek kedvezőtlen életminőségét (1. ábra). 1. ábra A PDQ-39 területeinek megoszlása a vizsgált mintában (N1=50) Az egyes kategóriák szélsőértékeit tekintve két területen tapasztaltunk kiugró értéket, a legmagasabb (vagyis a legroszszabb) pontszámot a mindennapi tevékenységek (100 pont), a legalacsonyabbat (vagyis a legjobbat) a szociális támogatottság kapta (8,34 pont). Az eredmények egyértelműen rámutatnak arra a tényre, hogy a PK–ban szenvedő betegeknek a legfőbb problémát a testi kényelmetlenségek (52,93), az érzelmi jóllét csökkenése (52,18) és a stigmatizáltság (50,84) érzése XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS ÁPOLÁS MENEDZSMENT okozza. Kiemelkedően kedvezőnek mondható a szociális támogatás 8,34-es értéke. Az érzelmi jóllét, továbbá a megbélyegezettség magas értéke a PK egy másik fontos tünetére, a lehangoltságra és a depresszióra hívja fel a figyelmet. A PDSS kérdőív összesített átlaga 25,07±13,45 volt. A betegek a 15 subitem mindegyikére 4–5 közötti értéket jelöltek meg a Likert–típusú 10-es skálán, amely átlagos alvásminőség romlást igazolt. Az ESS aluszékonysági skála az egészséges populációhoz képest nem mutatott fokozottabb nappali alváskésztetést, a 8 szituációban a betegek válaszaik alapján általában kis eséllyel aludnának el, az Epworth átlagértéke és szórása 5,52±2,25 pont volt (az ESS 10 alatt egészségesnek tekinthető). A Beck–depresszió vizsgálat átlaga 26,68 pont volt, ami azt jelenti, hogy a vizsgált 50 fős minta fele súlyos, kezelésre szoruló depresszióban szenved, harmada közepesen súlyos depresszióval küzd, és mindössze 2 fő nem szorul kezelésre (2. ábra). 2. ábra A vizsgált minta (N2=50) depresszió szerinti megoszlása 1. táblázat Korreláció az életminőség különböző dimenziói között (A cellákban a Pearson–féle korrelációs együttható értékeit tüntettük fel. A szignifikáns kapcsolatoknál a p érték is látható) tevékenység szignifikáns korrelációt mutat a depresszív állapot mértékével (p = 0,047), és a betegek életminőségének megítélésével (p = 0,013), továbbá a szociális támogatás igényszintje szignifikánsan korrelál a depresszív állapot mértékével (p = 0,042), és az életkorral (p = 0,041). Az életminőség egyik komponensében sem találtunk a nemek között eltérést. MEGBESZÉLÉS Saját kutatásunk eredményeit több mint 30 nemzetközi szakirodalmi adattal vetettük össze. Meglepő, hogy szinte mind a nyolc dimenzió adata megegyezik Hunyadi Edit és mtsai (N=40) 2010-ben végzett felmérésének adataival [6]. Saját kutatásunk (N1=50) PDQ-39 összesített indexe 46,04, Hunyadi Edit és mtsai pontértéke 46,86. Szükséges megjegyezni, hogy Kovács Norbert és mtsai (N=8) 2014-ben kedvezőbb összpontszámot mutattak ki, és a kiinduló 34,00 pontot a levodopa/carbidopa intestinalis gél (LCIG) kezelés hatására sikerült 26 pontra csökkenteniük [7]. Morley és mtsai 2015-ben mért (N=118) 32,5 pontja is kifejezetten alacsony, azaz számottevően jobb életminőséget jelez a mi 46,04 pontunkhoz képest [8]. Jenkinson és mtsai (N=715) 2006-ban 41,28 pontot mértek [9]. Fentiek rámutatnak arra az evidenciára, hogy a PDQ-39 összehasonlítása az egyes kutatásokban akkor releváns, ha az általános és betegségfüggő paraméterek is hasonlóak, ugyanakkor figyelembe kell vennünk a betegség-független szociális, társadalmi tényezőket is. Emiatt vált különösen fontossá, hogy kutatásunkban öt különböző kérdőívet alkalmazzunk. KÖVETKEZTETÉS Valamennyi jelenség összefüggésben van a betegség alapvető tüneteivel (izommerevség, mozgás lelassulása, nyugalmi remegés), továbbá a betegségből fakadó szociális szeparáltsággal és emocionális instabilitással. A Parkinsonkórban szenvedő betegek a testi kényelmetlenségek és az aktivitás szintjének csökkenése mellett a lehangoltsággal, depresszióval, alvászavarral is küzdenek. A Parkinson-kórban szenvedő betegek életminőségének javításában kiemelt helyen szükséges szerepeltetni a szorongás oldására és a depresszió kezelésére alkalmas pszichológiai, vagy szociális terápiákat, amelyek az interperszonális kapcsolatok, személyes és szociális kompetenciák fenntartása érdekében nélkülözhetetlenek. További vizsgálatok célja lehet már a betegség korai szakaszában megjelenő alvásproblémák vizsgálata, felismerése, és kezelése, amely a betegek életminőségét nagymértékben javítaná. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A kérdőíves felmérések adatfeldolgozását követően kíváncsiak voltunk arra, hogy az életminőséget meghatározó dimenziók tekintetében van-e összefüggés az egyes felmérések között. Az adatok összevetésekor korrelációt találtunk a PDQ39 és a Beck skála adatai között (1. táblázat). A mindennapi IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Őszinte köszönetünket fejezzük ki Dr. Deutsch Tibor professzor úrnak az anyag professzionális angol összefoglalójának elkészítéséért, a módszertanhoz és a kézirat rövid változatának elkészítéséhez nyújtott szakmai segítségéért. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS 29 ÁPOLÁS MENEDZSMENT IRODALOMJEGYZÉK [1] Seligman MEP, Steen TA et al.: Positive psychology progress: empirical validation of interventions,. American psychologist, 2005, Jul-Aug, 60(5): 410-421. [2] Kopp M: Az életminőség kutatás jelentősége a népesség jóllétének vizsgálata céljából: az interdiszciplináris modell. In: Kopp M, Kovács M. E. (szerk.): A magyar népesség életminősége az ezredfordulón. Semmelweis Kiadó, Budapest, 2006, 2-7. [3] Túry F: Az orvoslás szemléleti modelljei – a biopszichoszociális modell. In: Kopp M, Berghammer R. (szerk.): Orvosi pszichológia tankönyv, Medicina, Budapest, 2008, 24-36. [4] Horváth K, Aschermann Zs, Ács P, Deli G, Janszky J, Karádi K, Komoly S, Faludi B, Kovács N: Test-retest validity of Parkinson's disease sleep scale 2nd version (PDSS-2) Journal of Parkinson's Disease, 2014, 4(4):687–691. doi: 10.3233/JPD-140459. [PubMed] [Cross Ref] [5] Rihmer Z, Gonda X, Döme P: Depresszió Parkinson kórban, Ideggyógy Sz, 2014, 67(7-8): 229-236. [6] Hunyadi E, Érsek K, Tamás G, Takács A, Gulácsi L: Parkinson-kóros betegek betegségteher felmérése Magyarországon. Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Kar, Budapest, 2010, 162-178. [7] Kovács N, Aschermann Zs, Ács P, Bosnyák E, Deli G, Janszky J, Komoly S: Levodopa/carbidopa intestinalis gél kezelés hatása az életminőségre, Ideggyogy Szemle, 2014, 67, 245–250. [8] Morley D, Dummett S, Kelly L, Dawson J, Jenkinson C: Evaluating the psychometric properties of an e-based version of the 39-item Parkinson’s Disease Questionnaire, Health and Quality of Life Outcomes, 2015, 13:5 [9] Jenkinson C, Heffernan C, Doll H, Fitzpatrick R: The Parkinson’s Disease Questionnaire (PDQ-39): evidence for a method of imputing missing data, Age and Ageing, 2006, 35, 497–502. A SZERZŐK BEMUTATÁSA Seres Terézia a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar diplomás ápolói szakán 2003-ban szerzett diplomát. 2007-ben ugyanitt elvégezte az Egészségügyi szakmenedzseri szakot. A Nyugat-Magyarországi Egyetem Közgazdasági Tudományi Kar – Egyetemi Egészségügyi Menedzser Szakértő (MSc) szakon végzett 2010-ben. 2004-től, 2016-ig az OEP munkatársa, szakellenőr. Egészségügyi szervezésiirányítási gyakorlata széles körű. Dr. Szakács Zoltán 1986-ban szerzett általános orvosi diplomát „Summa cum laude” minősítéssel a Debreceni Orvostudományi Egyetemen. 1990-ben lett neurológus szakorvos, 2005-ben klinikai neurofiziológus. PhD fokozatát 2006-ban védte meg a Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetemen. 1987 óta a Honvédkórházban dolgozik, 1994-től adjunktusként. 2000-től az Alvásdiagnosztikai és Terápiás Centrum részlegvezetője, 2007 óta az Ideggyógyászati Osztály osztályvezető főorvosa. Kellős Éva bemutatása lapunk IX. évfolyamának 8. számában, Prof. Domján Gyula bemutatása pedig lapunk XVI. évfolyamának 3. számában olvasható. 30 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Csóka Mária mesteroktató, mestertanár, tanulmányait az Orvostovábbképző Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karán (1987), a szegedi JATE Bölcsészettudományi Karán (1991), a Multi Countri Co–Operation in Distance Education Gödöllői Agrártudományi Egyetem Nemzeti Távoktatási Tanács és a Közép-Magyarországi Regionális Távoktatási Központban (1997), és a budapesti ELTE Bölcsészettudományi Karán (1998) folytatta. A Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar oktatójaként nagy szerepet vállalt az ápoló képzés főiskolai rangra emelésében, a BSc., és MSc. képzés magyarországi elindításában, és a szimulátoros oktatás bevezetésében. Curriculum-fejlesztőként közreműködött a kreditrendszerű és az eurokonform tanterv kidolgozásában, a távoktatási módszerek alkalmazásában, a probléma– és kompetencia alapú tanítás, valamint a kutatás-módszertan önálló tantárgyként történő bevezetésében. Dr. Pető Nóra a Debreceni Egyetem Általános Orvosi Karán szerezett orvosi diplomát 2013-ban. Jelenleg neurológiai szakképzését tölti a Magyar Honvédség Egészségügyi Központ Neurológiai Osztályán. Amellett, hogy egy nagy forgalmú osztályon vesz részt a betegellátásban, a helyi kutatási tevékenységbe is bekapcsolódott. Eddigi munkája elsősorban epidemiológiai adatok feldolgozása és szűrőtesztek értékelése, validálása volt. Ezeket magyar és nemzetközi kongresszusokon prezentálta. Érdeklődési köre az alvásmedicina és a vaszkuláris neurológia. XVI. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2017. JÚLIUS-AUGUSZTUS
