A magyarországi egészségügyi rendszer az utóbbi évtizedben drasztikus átalakuláson ment keresztül, amely folyamatnak még nincs vége. A jelen helyzet jobb megértése érdekében célszerű feltérképezni a múlt meghatározó történéseit. A tanulmány ennek jegyében az államalapítástól kezdődően rendszerezi a kórházak kialakulását, elhelyezkedését. A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy bemutassa, milyen tényezők okoztak lényeges változásokat az egészségügyi ellátó rendszerben, ideértve nemcsak a különböző járványokat, háborúkat, de az azok hatására létrejött igazgatási változásokat is. Bemutatásra kerülnek azok a történések, melyek olykor az adott kort meghaladó fejlettségi szinten szabályozták az egészségügyi ellátást az országban, illetve, hogy a 20. században történt jelentős események milyen módon és milyen mértékben változtatták meg a kórházi struktúrát. Végül, de nem utolsó sorban a 21. századi lényeges változások egészségügyi ellátás rendszerében való leképeződését is ismerteti a szerző, számokkal alátámasztva a változásokat.
Angol absztrakt:
The Hungarian health care system has been undergoing a dramatic transformation in the last decade. For better understanding the current situation, the key events of the past should be outlined. This study therefore presents the development of Hungarian hospitals starting from the early 1000s, when the Hungarian state was founded. The study makes an attempt to show what factors have caused significant changes in the health care system, including not only the various epidemics, wars, but also administrative changes resulted from these events. The author presents the historical regulation, some of which were way ahead of their time. It is also shown how and to what extent the major events of the 20th century have changed the hospital structure in Hungary. Last but not least, author presents how the substantial changes of the 21st century affected the health care system. Some figures support the changes.
[1] Dr. Ágoston I.: A kórházi kapacitások és szabályozásuk fejlődéstörténete, PhD értekezés, Pécs, 2013
[2] Dr. Ágoston I.- Dr. Vas G. – Dr. Endrei D. – Zemplényi A. – Molics B. – Szarka E. – Cs. Horváth Z. – Dr. Boncz I.: A magyarországi ispotályok kialakulásának és fejlődésének történelmi áttekintése a 11–18. század kezdete közötti időszakban, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2012. 4. p 2-13
[3] Józsa L.: A kórházi ápolás kialakulása a 11-14. századi Magyarországon; Debreceni Szemle, 2008. 1. p 10-22
[4] Kiss L.: Az ispotálytól a modern kórházig, Századvég Budapest, 2009. 37. szám p 49-82 / http://orvostortenet. hu/tankonyvek/tk-05/pdf/3.5/kiss_korhazak_magyarorszagon. pdf (2016.07.18.15:45)
[5] Nagy G.: A kórházak és az egészségügyi reformtörekvések, Magyar Kórház, 1937. 5. szám p. 139-151.
[6] Magyarország a XX. században; Kapronczay K.: Egészségi állapotok, p 210-216, Társadalombiztosítás, p 277-284, Babits Kiadó, 1997, ISBN 963 9015 09 1 II.k.
[7] Berend T. Iván: A szocialista gazdaság fejlődése Ma - gyar országon 1945-1968; Kossuth Könyvkiadó, Közgaz - dasági és Jogi Könyvkiadó, 1974 ISBN 963 09 0036 X
[8] Sinkovics My. – Sandner Z.: A magyar kórházak évszázadai 1727-1987, MOTESZ, Budapest, 1989, ISBN 963 7124 25
[9] 139/1950. (V. 14.) MT rendelet – a dolgozók egészségügyi ellátása tárgyában
[10] 1928. évi XL. törvénycikk az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról
[11] 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet az Állami Egészségügyi Ellátó Központról
[12] Központi Statisztikai Hivatal: Századok statisztikája, Sta - tisztikai érdekességek a magyar történelemből, Köz ponti Statisztikai Hivatal, 2011, ISBN 978-963-235-313-5
[13] Révai Nagy Lexikona, XII. kötet, Budapest, 1915, p 37
[14] http://www.domonkosok.hu/ (2016. augusztus 23. 9:40)
[15] https://hu.wikipedia.org/wiki/Ciszterciek (2016. augusztus 22. 11:30)
[16] Kapronczay: A hazai kórházügy alakulása 1876-1950-ig http://www.tudomanytortenet.hu/tankonyvek/a_kozegeszsegugy_ tortenete/index.php?kat=43&id=438 (2016. szeptember 3. 17:10)
[17] Andréka B.: A kórházügy történeti áttekintése; http:// - orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/ 2802.pdf (2016. október 25.12:35) (A kórházügy történeti áttekintése. I. rész. = Kórház 2 (1995) No. 5. pp. 36–40. (Rész - let: pp. 38–40.) + Andréka Bertalan: A kórházügy történeti áttekintése. II. rész. Az I. világháborútól napjainkig. = Kórház 2 (1995) No. 6. pp. 5–9. (Részlet: pp. 5–6.) )
[18] Feith H – Balázs P: Magyar egészségügyi hatósági igazgatás szervezeti modelljei a XVIII. századtól napjainkig Kaleidoscope Vol. 3. No. 4. p:152-162 ISSN: 2062-2597 http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/3.3.4/ feith_balazs_eu_hatosagi_igazgatas.pdf (2016. október 25. 15:40)
[19] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_ fea001.html (2017. augusztus 5. 12:20)
[20] https://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc_eg%C3%A9szs% C3%A9g%C3%BCgy%C3%A9nek_t%C3%B6rt%C3%A 9nete#Megyei_K.C3.B3rh.C3.A1z (2017. szeptember 20. 11:25)
[21] http://hvg.hu/itthon/20170228_szuperkorhaz_lesz_miskolcon https://www.vg.hu/vallalatok/szuperkorhaz-szuletik- miskolcon-483926/ (2017.szeptember 20. 11:30)
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT Ispotályoktól a modern kórházakig I. Horváthné Csolák Erika, Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Kar A magyarországi egészségügyi rendszer az utóbbi évtizedben drasztikus átalakuláson ment keresztül, amely folyamatnak még nincs vége. A jelen helyzet jobb megértése érdekében célszerű feltérképezni a múlt meghatározó történéseit. A tanulmány ennek jegyében az államalapítástól kezdődően rendszerezi a kórházak kialakulását, elhelyezkedését. A tanulmány kísérletet tesz arra, hogy bemutassa, milyen tényezők okoztak lényeges változásokat az egészségügyi ellátó rendszerben, ideértve nemcsak a különböző járványokat, háborúkat, de az azok hatására létrejött igazgatási változásokat is. Bemutatásra kerülnek azok a történések, melyek olykor az adott kort meghaladó fejlettségi szinten szabályozták az egészségügyi ellátást az országban, illetve, hogy a 20. században történt jelentős események milyen módon és milyen mértékben változtatták meg a kórházi struktúrát. Végül, de nem utolsó sorban a 21. századi lényeges változások egészségügyi ellátás rendszerében való leképeződését is ismerteti a szerző, számokkal alátámasztva a változásokat. The Hungarian health care system has been undergoing a dramatic transformation in the last decade. For better understanding the current situation, the key events of the past should be outlined. This study therefore presents the development of Hungarian hospitals starting from the early 1000s, when the Hungarian state was founded. The study makes an attempt to show what factors have caused significant changes in the health care system, including not only the various epidemics, wars, but also administrative changes resulted from these events. The author presents the historical regulation, some of which were way ahead of their time. It is also shown how and to what extent the major events of the 20th century have changed the hospital structure in Hungary. Last but not least, author presents how the substantial changes of the 21st century affected the health care system. Some figures support the changes. A KEZDETEK A honfoglaló magyarok a fellelt régészeti leletek alapján már végeztek gyógyító tevékenységet, voltak gyógyítóik, de szervezett betegellátással nem rendelkeztek. Józsa [3] szerint ugyanakkor már a X. században a bizánci keresztény szerzetesek működtettek gyógyító tevékenységet is folytató kolostorokat Magyarország területén is, Marosvásárhelyen. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Ezekben nagyon fejlett tudással rendelkeztek a szerzetesek, orvosok. Az államalapítás, a nyugati kultúra felé nyitás miatt azonban a bencés ispotály-minta alapján tervezték és építették a további hazai betegellátó intézményeket. Az ispotályokban néhány ágyon, jellemzően kevesebb mint 20 ágyon látták el a beteg, szegény embereket [3]. A X. században először Géza fejedelem, majd Szent István király hívására érkeztek szerzetesek, és az akkori Magyarország területén konkrét adatokkal bizonyítottan [1] 16 ispotályt alapítottak, amiből tízet a bencések. Ágoston feltételezései szerint ettől többről lehetett szó, még ha nem is maradtak fenn adatok, mivel Józsa kutatásai szerint csak a bencések 22 ispotállyal rendelkeztek abban az időszakban. Kezdetben főként a különféle szerzetesrendek vállalták magukra a betegellátás feladatát, majd később csatlakoztak melléjük a lovagrendek és polgári betegápoló rendek. A XIV. századtól egyre inkább bekapcsolódnak a különféle egyházak, majd a XVII. századtól a városok, megyék lesznek főként az alapítók, fenntartók [1, 2, 3]. A szerzetesrendek közül elsősorban a Szent Benedek Rend majd a Ferences Rend szerzetesei tanulták ki az orvoslást és váltak ezáltal a betegek megsegítőié. A gyógyító szerzetesrendek a szokásos hármas fogadalom (engedelmesség, tisztaság és szegénység) mellett a gyógyításra is felesküdtek. A bencések Magyarországon első kolostorukat 996ban Pannonhalmán alapították. A ferences rendiek Magyarországon első kolostorukat Esztergomban hozták létre 1224ben. Más nyugati szerzetesrendek inkább az elvonulást, elmélkedést választották, de hazánkban a Domonkos Rend, a Ciszterci Rend és a Karthauzi Rend is foglalkozott gyógyítással. A Domonkos Rendiek első ispotályukat a Margitszigeten alapították 1252-ben. A török hódoltság és a reformáció csaknem teljesen megsemmisítette kolostoraikat. A Ciszterci Rend Magyarországon első ispotályát 1221-ben Kalocsán hozta létre. A Karthauzi Rend elsősorban ÉszakMagyarországon és a Felvidéken működtetett kolostorokat: két ispotályt is alapítottak hazánkban a XIV. században Iglón és Menedékkőn, Szepes vármegyében. A kizárólag gyógyítással foglalkozó szerzetesrendek közül kiemelkedik a Betegápoló Irgalmas Rend, amelyet Istenes Szt. János alapított Granadában. Pápai jóváhagyást utódja, Antonio Martin kért és kapott 1572-ben. A rend a gyógyítás mellett a szegények ellátását is fő feladatának tartotta, Magyarországon a XVII. században telepedtek meg. Első ispotályukat 1650-ben Szepesváralján alapították, majd 1669-ben Pozsonyban. Kizárólag Magyarországon tevékenykedett a XI. században a Szent Keresztes Rend. Pozsonyban volt rendházuk, illetve még néhány ispotály, amit tévesen a később alakuló johannita rendnek tulajdonítanak [1, 2, 3]. XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 19 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT A BETEGÁPOLÓ LOVAGRENDEK A betegápoló lovagrendek létrejötte a keresztes háborúkkal van összefüggésben. Tagjaik szintén letették a szerzetesek hármas fogadalmát, de ez kiegészült a hitetlenek elleni harc fogadalmával. A lovagrendek a lovagi teendők mellett világiak számára is tartottak fent betegházakat. Ki kell emelni a János Lovagok Rendjét (johanniták, ispotályosok) (1112), a Templomos Lovagrendet (1118), a Szent Lázár Lovagrendet – az utóbbi a leprás betegek ellátására szakosodott- a Jeruzsálemi Szentsír Lovagrendet (1103) valamint a magyar alapítású Szent István Lovagrendet (stefaniták) (1150). A stefaniták elsősorban Jeruzsálemben és Esztergomban tevékenykedtek. Majd az 1347-es pestisjárvány annyira megritkította tagjait, hogy végül 1440-ben teljesen megszűnt [1, 2]. A polgári betegápoló rendek működése hasonló volt az egyházi rendekéhez, csak tagjaik nem tették le a hármas fogadalmat. A Szent Antal Rend (antonaiták) (1095) és a Szentlélek Rend (1198) folytattak hazánk területén gyógyító tevékenységet. Magyarországon az első ismert antonaita ispotály 1100-ban Pozsonyban létesült, míg a Szentlélek rend első betegháza Nagyszebenben 1222-ben. Hazánkban először főként a Szent Benedek Rend és a Szent Keresztes Rend vállalta fel a betegházak működtetését, melyek elsősorban a dunántúli területen helyezkedtek el, Kolozsvár kivételével [1, 2]. A Kárpát-medencét a népvándorlás, honfoglalás és az erőszakos keresztény térítés ideje alatt elkerülték a szentföldi és római zarándokutak. A Magyarországon keresztülhaladó zarándokutakat István király építette ki a kereszténység felvételével, melyeket infrastrukturálisan is fejleszteni kellett. A XI. században a betegházak leginkább a zarándokutak mellé épültek, és a beteg vagy fáradt zarándokok, utazók ellátását a kolostorokban biztosították a szerzetesek. A kolostorok a beteg és szegény környékbeli lakosok ellátását is biztosították. Magyarországon két zarándokút vezetett keresztül. Az egyik a Szentföldre Győr–Nándorfehérvár vonalon, a másik Rómába Esztergomból indulva Pannonhalmán, Zalaváron keresztül. Szent István az országhatáron kívül is tartott fenn ispotályokat Jeruzsálemben, Konstantinápolyban és Rómában, gondoskodva ezzel a beteg zarándokokról. A XII. században az újonnan betelepülő szerzetesrendek felismerték, hogy a Dunántúl területén elegendő ispotály áll rendelkezésre, ezért elsősorban a peremterületeken (Pozsony, Nagyvárad, Olthéviz) és az ország középső részein (Eger, Szente) alapítottak betegházakat [1, 2]. A II. Keresztes hadjárat lovagjainak és II. Géza királyunk támogatásának köszönhetően kezdték el tevékenységüket a különböző betegápoló lovagrendek (Szent János Lovagrend, Templomos Lovagrend, Szent István Lovagrend) hazánkban. 1100-ban polgári betegápoló rend, a Szent Antal Rend is alapított ispotályt Pozsonyban [1, 2]. A történelmi események a XIII. században gyérítették a már meglévő ispotályokat, de ennek ellenére jelentős számban létesültek újak. A korábban már jelen levő szerzetesrendek és lovagrendek mellett megjelenik hazánkban a Ciszterci rend [15], valamint a Domonkos rend is [14]. Korát meghaladva rendelkezett V. István király, hogy a domonkosok selmecbányai ispotályát illeti a város örökös nélkül elhunyt polgárainak a vagyona. Ez a gyakorlat csak a XIV. században vált jellemzővé az erős polgársággal rendelkező városok körében, ebben az időszakban még közadakozásokból tartották fenn magukat az ispotályok. A XIII. században jött létre az első világi alapítású és fenntartású ispotály Füzeskürtön, a mai Komárom-Esztergom megye területén. Az 1. ábra jól szemlélteti, hogy ebben az időszakban is már voltak olyan területek az országban, ahol egyáltalán nem volt betegellátásra lehetőség. Nem találni betegházakat a Felvidék északi és keleti részén, Kárpátalján, Erdély nagy részén, és a déli 1. ábra Alapított ispotályok Magyarországon a XI-XIII. században Forrás: [2] 20 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT területeken, valamint az Alföldön és Szabolcs-Szatmár területén [1, 2]. A mai napig megmaradt ezen területek hátránya [5]. A XIV-XV. században elsősorban a felvidék középső részén, Budapest környékén, Nagyváradon, illetve Erdély déli területein alakultak ispotályok. A szerzetesrendek által alapított ispotályok száma csökkent, elsősorban anyagi okok miatt. Károly Róbert idején alakult ki az a szokás, hogy a kolostorok védelmezőket kaptak, akik a védelemért cserében szinte felélték a kolostorok bevételeit. Másrészt a kolostoroknak az anyakolostor felé is volt pénzügyi kötelezettségük, mely az idők folyamán egyre növekedett, ezáltal tovább rontva a rendek anyagi helyzetét [1, 2]. Szerepüket a gyógyításban, betegellátásban átvették részben a lovagrendek, és főként a városok és világi egyházak által működtetett betegházak. A városi ispotályok nem minden eseteben voltak újonnan alapítottak. Sokszor szerzetesrendektől vette át a város, mivel az adott rend nem rendelkezett elegendő forrással működtetéséhez, mint például Nagyszeben esetében. A középkori ispotályok betegellátása inkább ápolás volt. Azok a betegek, akiket otthon ápoltak jellemzően nem kaptak rosszabb ellátást. A tehetősebb betegek házhoz hívatták az orvost. Az ispotályok az egyedülálló, főleg szegény betegek ápolását biztosították. Inkább szociális ellátásról volt szó [1, 2]. A HÓDOLTSÁG IDŐSZAKA A XVI. században a török megszállás, a protestáns egyház terjedése, valamint a városok tehetőssége meghatározta az alapított ispotályok elhelyezkedését is. Jellemző a XVIXVIII. században a Felvidék túlsúlya. A felvidéki gazdagabb bányavárosok inkább tudtak ispotályokat működtetni, valamint a hódoltságban a törökök a legtöbb ispotályt elpusztították. Helyette nagyobb helyőrségekben katonai ispotályokat, janicsárkórházakat hoztak létre. A szerzetesrendek közül egyedül a ferencesek működtethettek ispotályokat a hódoltságban, valamint a mezővárosok ispotályai folytathattak gyógyító tevékenységet [1, 2]. Az első központi, katonai célú kórház 1527-ben Budán jött létre uralkodói kezdeményezésre. A háromrészre szakadt Magyarországon fogalmazódott meg először egy egységes katonai kórházi rendszer kiépítése, de anyagi okok miatt megvalósulni nem tudott. Ugyanakkor a katonai egészségügy a későbbi évszázadokban fő indukáló tényezője volt az egészségügyi rendszer fejlődésének. A korabeli magyar egészségügyi ellátórendszer sajátossága a nyugati országokhoz képest, hogy egyedül a leprásokra alakultak ki specializálódott ellátóhelyek, leprosoriumok. A betegség visszaszorulása után ezek megszűntek, vagy átalakultak általános kórházakká, illetve a később terjedő járványok, fertőző betegek kezelésére szolgáltak. Ez a magyar sajátosság magyarázza, hogy hazánkban kevesebb számú ispotály létezett a középkorban, mint a nyugati országokban, ahol betegségtípusonként, esetenként korosztályonként hoztak létre specializált ispotályokat [1, 2]. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A XVIII. SZÁZAD A XVIII. században lényeges változások történtek az egészségügyi ellátás vonatkozásában. A Rákóczi szabadságharc idején a tábori kórházak sebesültjeit idővel átadták a polgári betegellátásnak, melynek költségeit az uralkodó később megtérítette a városoknak. Ez jelentette az államilag irányított kórházi rendszer kezdeteit. Ezen kívül döntöttek az ónodi országgyűlésen lábadozó ispotályok felállításáról is. A törököktől való teljes felszabadulást követően a Habsburg birodalom elkezdte kiépíteni a hazai egészségügy szervezetét elsősorban nyugati mintára. A XVIII-i századi történések a Habsburg birodalom részéről összefüggésben voltak azzal a ténnyel is, hogy a Birodalmat semmi nem védte a járványoktól Magyarország felől. Három pestis járvány pusztított az időszakban, mindegyik után lényeges lépések történtek az egészségügyi ellátás területén. Az első járvány (1709-13) után született a felismerés, hogy fejleszteni kell az egészségügyet. 1723-ban III. Károly létrehozta a Helytartótanácsot, melynek feladata volt a szegény/beteg ellátás szabályozása is. Az elnéptelenedett területekre kedvezményekkel más nemzetiségű embereket hívtak. A vármegyéket pedig felszólították kórházak létesítésére. Újból bekapcsolódtak a szerzetesrendek a betegellátásba. Különösen élen járt a Betegápoló Irgalmas Rend. Az irgalmasok kórházainak színvonala meghaladta az átlagos hazai színvonalat. A második járvány (1738-39) hatására alakult meg az Egészségügyi Bizottság a Helytartótanácson belül. A Bizottság éves statisztikákat kért a vármegyéktől az ellátásokra vonatkozóan. Előírta a vármegyéknek, hogy az ellátottak felügyeletét orvosnak kell biztosítani. Ezután kezd szétválni a gyógyító orvos és a hatósági orvos tevékenysége [1, [2]. Mária Terézia uralkodása alatt tevődik át a hangsúly a szegényellátásról a betegellátásra, kezd letisztulni a kórház feladatköre Anyagi támogatással, forrásátcsoportosítással elindította az I. vármegyei kórházépítési programot, melyet fia, II. József is folytatott. Az 1744-es 86-hoz képest 1792-re 181-re nőtt a kórházak száma, majd 1800-ra jelentős csökkenés látszik. Ennek magyarázata, hogy Ágoston [1] az adatbázis összeállításakor már profiltisztítást hajtott végre. Az 1800-as 34 kórház valóban betegek ellátását szolgálta, míg a 181 ispotály jelentős része szegényellátással foglalkozott. A XIX. század elejére tehető a szociális és egészségügyi szféra szétválásának kezdete [1]. Jelentős gondot okozott ez időszakban az orvoshiány. Külföldről érkező, nem megfelelő tapasztalattal rendelkező orvosok kísérleteztek hazánkban. 1420-tól nem volt Magyarországon szervezett orvosképzés, egészen 1769-ig, amikor lényeges változás történt, hiszen Mária Terézia a nagyszombati főiskolán orvoskart hozott létre. Az orvosi gyakorlat biztosítása érdekében először 1777-ben Budára, majd 1786ban Pestre helyezték át a képzést [1,18]. Az 1765-ös pestisjárvány után, 1770-ben megszületett az a Rendelet (Generale Normativum in Re Sanitatis), amely a korabeli európai egészségügyi államigazgatási szabályozást hozta el hazánkba. Két részből állt, az első rész szabályozta XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER 21 MENEDZSMENT KÓRHÁZMENEDZSMENT az egészségügyi ellátás feltételrendszerét, a személyi feltételeket, a különféle egészségügyi dolgozók eskümintáit, a hatósági orvos (physicus doctor) feladatait. A második részben a lakosság egészségének védelme érdekében részlete- sen szabályozásra kerültek a közegészségügy és a járványügy igazgatási feladatai. Ezáltal világossá vált, hogy az állam felvállalta, felelősséggel tartozik polgárai egészségéért. [1] Tisztelt Olvasóink a cikk folytatását, a II. részt lapunk következő számában találják. IRODALOMJEGYZÉK [1] Dr. Ágoston I.: A kórházi kapacitások és szabályozásuk fejlődéstörténete, PhD értekezés, Pécs, 2013 [2] Dr. Ágoston I.- Dr. Vas G. – Dr. Endrei D. – Zemplényi A. – Molics B. – Szarka E. – Cs. Horváth Z. – Dr. Boncz I.: A magyarországi ispotályok kialakulásának és fejlődésének történelmi áttekintése a 11–18. század kezdete közötti időszakban, Egészségügyi Gazdasági Szemle, 2012. 4. p 2-13 [3] Józsa L.: A kórházi ápolás kialakulása a 11-14. századi Magyarországon; Debreceni Szemle, 2008. 1. p 10-22 [4] Kiss L.: Az ispotálytól a modern kórházig, Századvég Budapest, 2009. 37. szám p 49-82 / http://orvostortenet. hu/tankonyvek/tk-05/pdf/3.5/kiss_korhazak_magyarorszagon.pdf (2016.07.18.15:45) [5] Nagy G.: A kórházak és az egészségügyi reformtörekvések, Magyar Kórház, 1937. 5. szám p. 139-151. [6] Magyarország a XX. században; Kapronczay K.: Egészségi állapotok, p 210-216, Társadalombiztosítás, p 277-284, Babits Kiadó, 1997, ISBN 963 9015 09 1 II.k. [7] Berend T. Iván: A szocialista gazdaság fejlődése Magyarországon 1945-1968; Kossuth Könyvkiadó, Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1974 ISBN 963 09 0036 X [8] Sinkovics My. – Sandner Z.: A magyar kórházak évszázadai 1727-1987, MOTESZ, Budapest, 1989, ISBN 963 7124 25 [9] 139/1950. (V. 14.) MT rendelet – a dolgozók egészségügyi ellátása tárgyában [10] 1928. évi XL. törvénycikk az öregség, rokkantság, özvegység és árvaság esetére szóló kötelező biztosításról [11] 27/2015. (II. 25.) Korm. rendelet az Állami Egészségügyi Ellátó Központról [12] Központi Statisztikai Hivatal: Századok statisztikája, Statisztikai érdekességek a magyar történelemből, Központi Statisztikai Hivatal, 2011, ISBN 978-963-235-313-5 [13] Révai Nagy Lexikona, XII. kötet, Budapest, 1915, p 37 [14] http://www.domonkosok.hu/ (2016. augusztus 23. 9:40) [15] https://hu.wikipedia.org/wiki/Ciszterciek (2016. augusztus 22. 11:30) [16] Kapronczay: A hazai kórházügy alakulása 1876-1950-ig http://www.tudomanytortenet.hu/tankonyvek/a_kozegeszsegugy_tortenete/index.php?kat=43&id=438 (2016. szeptember 3. 17:10) [17] Andréka B.: A kórházügy történeti áttekintése; http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-04/data/pdf/ 2802.pdf (2016. október 25.12:35) (A kórházügy történeti áttekintése. I. rész. = Kórház 2 (1995) No. 5. pp. 36–40. (Részlet: pp. 38–40.) + Andréka Bertalan: A kórházügy történeti áttekintése. II. rész. Az I. világháborútól napjainkig. = Kórház 2 (1995) No. 6. pp. 5–9. (Részlet: pp. 5–6.) ) [18] Feith H – Balázs P: Magyar egészségügyi hatósági igazgatás szervezeti modelljei a XVIII. századtól napjainkig Kaleidoscope Vol. 3. No. 4. p:152-162 ISSN: 2062-2597 http://orvostortenet.hu/tankonyvek/tk-05/pdf/3.3.4/ feith_balazs_eu_hatosagi_igazgatas.pdf (2016. október 25. 15:40) [19] http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_hosszu/h_ fea001.html (2017. augusztus 5. 12:20) [20] https://hu.wikipedia.org/wiki/Miskolc_eg%C3%A9szs% C3%A9g%C3%BCgy%C3%A9nek_t%C3%B6rt%C3%A 9nete#Megyei_K.C3.B3rh.C3.A1z (2017. szeptember 20. 11:25) [21] http://hvg.hu/itthon/20170228_szuperkorhaz_lesz_miskolcon https://www.vg.hu/vallalatok/szuperkorhaz-szuletik-miskolcon-483926/ (2017.szeptember 20. 11:30) A SZERZŐ BEMUTATÁSA Horváthné Csolák Erika 2000-ben diplomázott a Miskolci Egyetem Gazdaságtudományi Karán, Pénzügy-Számvitel szakon. 2003-ban szerzett abszolutóriumot a Miskolci Egyetem GTK doktori iskolájában. Közben 1999-től részmunkaidőben, majd 2002-től teljes munkaidőben a miskolci Semmelweis 22 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Kórházban dolgozott gazdasági elemzőként. 2012-ben került vissza főállásba az egyetem Üzleti Statisztikai és Előrejelzési Intézeti Tanszékéhez, mint tanársegéd. Kutatási témája az egészségügy. Kezdetben a modern vezetői számvitel alkalmazási lehetőségét vizsgálta az egészségügyben, de témát váltva jelenleg egészségügyi adatok statisztikai elemzését végzi nemzetközi összehasonlításban. XVI. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2017. SZEPTEMBER
