IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Semmelweis nyomán a radiológiában

  • Cikk címe: Semmelweis nyomán a radiológiában
  • Szerzők: Dr. Nagy Kamilla
  • Intézmények: Szegedi Tudományegyetem Szent Györgyi Albert Klinikai Központ Kórházhigiénés Osztály (SZTE SZAKK)
  • Évfolyam: XVII. évfolyam
  • Lapszám: 2018. / 3
  • Hónap: április
  • Oldal: 10-17
  • Terjedelem: 8
  • Rovat: INFEKCIÓKONTROLL
  • Alrovat: INFEKCIÓKONTROLL

Absztrakt:

2018-ban van Semmelweis születésének a 200. évfordulója, ezért ezt az évet Semmelweis emlékévvé nyilvánították. Aki a betegellátásban a betegért, vagy a betegellátás színvonalának javításáért dolgozik, Semmel - weisre nem csak ebben az évben és nem csak a születésének vagy a halálának évfordulóján gondol. Semmel - weisre és a harcára emlékezve éppen 2 évvel ezelőtt indította el Magyarországon a Rezidens Szövetség a „Tiszta kézzel, tiszta lappal” Mozgalmat. Céljuk az, hogy új szellemiségű magyar orvosképzést indítsanak el és új orvosi attitűdöt honosítsanak meg Semmelweis szülőhazájában, melynek egyik legfontosabb eleme a kézfertőtlenítés iránti igény elterjesztése. A kórházhigiénikusok hivatása Semmelweis örökségét hirdetni, és ezzel a nozokomiális, azaz az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket megelőzni. A szülőszobáktól és a sebészeti műtőktől távolabbi helyszíneken, akár a diagnosztikai vizsgálatok során is kialakulhatnak nozokomiális infekciók, amit nem csak a betegellátást igénybe vevő páciens, de a betegellátást nyújtó személyzet is elszenvedhet (úgy, mint Kolecska és feltehetőleg Semmelweis is annak idején). A szerző a jelen cikkében a radiológia területét vizsgálta meg, és bemutatja, melyek azok a higiénés szabályok, amikre az ott dolgozóknak is figyelniük kell, és melyek azok a kritikus felületek, melyeket a nozokomiális infekciók megelőzése érdekében rendszeresen fertőtleníteni szükséges a betegellátás során. Javaslatot tesz arra, hogy higiénés szempontból hogyan bánjanak e szakterületen a fertőzések tekintetében a rizikópáciensekkel annak érdekében, hogy se a betegbiztonság, se a dolgozói biztonság ne sérüljön.

Angol absztrakt:

2018 is the 200th anniversary of Semmelweis’s birth, thus this year has been dedicated to Semmelweis himself. Obviously, who is working in healthcare in order to help patients and/or continuously trying to improve the quality of care provided, will not think of Semmelweis or his teachings only on this year or on the anniversary of his date of birth or death. Remembering Semmelweis’s heritage, the Alliance of Residents has launched the „Clean hands, clean slate” program 2 years ago. Their aim is to develop new principles in medical teaching and new attitude in healthcare with the spread of hand hygiene being one of the most important cornerstones of this in the home country of Semmelweis. The job of infection control personnel is to spread the above mentioned heritage and to prevent the development and spread of health care associated infections (HAI). HAI can develop far away from the labour room or operating theatre, even during a diagnostic intervention or screening, affecting not only the patient, but also the care provider (just as Kolecska and presumably Semmelweis back in their days). In this article the author is focusing on the hygienic regulations applied to radiology with special attention on the critical surfaces, which need to be disinfected regularly between patients in order to avoid HAIs. Also, she will give infection control recommendation on how to manage risk patients in this specific field to protect patient safety and healthcare workers’ safety.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
INFEKCIÓKONTROLL Semmelweis nyomán a radiológiában Dr. Nagy Kamilla, SZTE SZAKK Kórházhigiénés Osztály 2018-ban van Semmelweis születésének a 200. évfordulója, ezért ezt az évet Semmelweis emlékévvé nyilvánították. Aki a betegellátásban a betegért, vagy a betegellátás színvonalának javításáért dolgozik, Semmelweisre nem csak ebben az évben és nem csak a születésének vagy a halálának évfordulóján gondol. Semmelweisre és a harcára emlékezve éppen 2 évvel ezelőtt indította el Magyarországon a Rezidens Szövetség a „Tiszta kézzel, tiszta lappal” Mozgalmat. Céljuk az, hogy új szellemiségű magyar orvosképzést indítsanak el és új orvosi attitűdöt honosítsanak meg Semmelweis szülőhazájában, melynek egyik legfontosabb eleme a kézfertőtlenítés iránti igény elterjesztése. A kórházhigiénikusok hivatása Semmelweis örökségét hirdetni, és ezzel a nozokomiális, azaz az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzéseket megelőzni. A szülőszobáktól és a sebészeti műtőktől távolabbi helyszíneken, akár a diagnosztikai vizsgálatok során is kialakulhatnak nozokomiális infekciók, amit nem csak a betegellátást igénybe vevő páciens, de a betegellátást nyújtó személyzet is elszenvedhet (úgy, mint Kolecska és feltehetőleg Semmelweis is annak idején). A szerző a jelen cikkében a radiológia területét vizsgálta meg, és bemutatja, melyek azok a higiénés szabályok, amikre az ott dolgozóknak is figyelniük kell, és melyek azok a kritikus felületek, melyeket a nozokomiális infekciók megelőzése érdekében rendszeresen fertőtleníteni szükséges a betegellátás során. Javaslatot tesz arra, hogy higiénés szempontból hogyan bánjanak e szakterületen a fertőzések tekintetében a rizikópáciensekkel annak érdekében, hogy se a betegbiztonság, se a dolgozói biztonság ne sérüljön. during a diagnostic intervention or screening, affecting not only the patient, but also the care provider (just as Kolecska and presumably Semmelweis back in their days). In this article the author is focusing on the hygienic regulations applied to radiology with special attention on the critical surfaces, which need to be disinfected regularly between patients in order to avoid HAIs. Also, she will give infection control recommendation on how to manage risk patients in this specific field to protect patient safety and healthcare workers’ safety. 2018 is the 200th anniversary of Semmelweis’s birth, thus this year has been dedicated to Semmelweis himself. Obviously, who is working in healthcare in order to help patients and/or continuously trying to improve the quality of care provided, will not think of Semmelweis or his teachings only on this year or on the anniversary of his date of birth or death. Remembering Semmelweis’s heritage, the Alliance of Residents has launched the „Clean hands, clean slate” program 2 years ago. Their aim is to develop new principles in medical teaching and new attitude in healthcare with the spread of hand hygiene being one of the most important cornerstones of this in the home country of Semmelweis. The job of infection control personnel is to spread the above mentioned heritage and to prevent the development and spread of healthcare associated infections (HAI). HAI can develop far away from the labour room or operating theatre, even „Epidemiológiai triász” a neve ma a fenti három tényezőnek, melyek ismerete a betegellátás minden területén, így a radiológiai gyakorlatban is fontos a fertőzések kialakulásának megértése és az egészségügyi ellátással összefüggésben kialakuló fertőzések megelőzése érdekében. 10 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY BEVEZETÉS Semmelweis Ignác születésének 200. évfordulója méltó megünneplésére a 2018-as évet Semmelweis Emlékévvé nyilvánították, mely év egyúttal a Betegbiztonság éve is. Semmelweis felismerte, hogy a gyermekágyi láz egy fertőzés következménye, melyet az orvosok és medikusok keze terjeszt: • Felismerte, hogy a fertőző forrás a boncteremben van, ahol az orvosok és hallgatók a tetemek vizsgálata közben kutatják a halál okát. • Kollégájának, Dr. Kolecskának a bonctermi sérülését követő halála nyomán felismerte, hogy bárki fogékony lehet a fertőzésre, nem csak a szülő anyák. • Felismerte, hogy a boncoláskor rossz szagúvá vált keze addig terjeszti a fertőzést, amíg klórvízzel (amit a mosónője a ruhák fertőtlenítésére használt és annak a keze ettől mindig tiszta szagú volt) ő is meg nem mossa, és szagtalanná nem teszi a kezét. „Epidemiológiai triász” a radiológián A következő tényezők együttese hozhat létre fertőzést egy képalkotó diagnosztikai vizsgálat, vagy egy sugárterápiás beavatkozás során: • Az embert megfertőző forrás lehet élő pl. egy másik fertőzött páciens, fertőzött egészségügyi dolgozó, és lehet élettelen is, pl. a kontrasztanyagot tartalmazó befertőződött palack stb. • A fogékony szervezet a betegellátás területén lehet az ellátást igénybevevő ember, de lehet az ellátást nyújtó ember is. XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS INFEKCIÓKONTROLL • A terjesztő tényező pedig minden lehet, ami a fertőző forrástól a fogékony szervezetig eljut. A fertőzést a legegyszerűbben az ellátást nyújtók kezének felülete terjeszti, mert munka közben sok berendezési tárgy, eszköz, műszer felületét és magát a pácienst is megérinti. Fontos fertőzést terjesztő tényező lehet azonban a betegellátó hely nem megfelelően fertőtlenített berendezési tárgyainak, eszközeinek felülete, a helyiség levegője, vagy a nem steril invazív eszköz, műszer, illetve anyag is (1. ábra). 1. ábra Epidemiológiai triász, a fertőzés kialakulásának alapfeltételei tőzés kialakulását megakadályozzuk. A betegellátó személyzetnek a megelőzés terén a következő lehetőségei vannak a fertőzési lánc elszakítására ( 2. ábra): • Mielőbb meg kell szüntetni a fertőző forrást (pl. a fertőzött dolgozó nem dolgozhat; a fertőzött pácienst haladéktalanul mikrobiológiai mintavételen alapuló célzott kezelésben kell részesíteni a fertőzőképessége megszüntetése érdekében; addig is izoláltan kell a betegellátást végezni; a személyzet egyéni védőeszközt viseljen). • A lehetőségekhez képest javasolt csökkenteni az egészségügyi személyzet – fertőzések iránti – fogékonyságát (Hepatitis B-, Hepatitis A-, Influenza-, Kanyaró- stb. elleni védőoltásokkal). • A fertőző forrás és a fogékony szervezet közti kapcsolatot létrehozó terjesztő tényezők megszüntetése terén az aszepszis szabályainak betartása nyújtja a legtöbb prevenciós lehetőséget a sterilizálás és fertőtlenítés révén (pl. kéz-, felület- és eszközfertőtlenítés). Ha a fenti 3 tényező egyszerre együtt van jelen, akkor kötelezően kialakul a fertőzés, ha viszont bármelyik is hiányzik, akkor nem jöhet létre a fertőzés. Nozokomiális-e ez a fertőzés? A NOZOKOMIÁLIS INFEKCIÓ A képalkotó diagnosztikáról azt mondják, hogy úgy pillant bele az emberi testbe, és teszi láthatóvá a láthatatlant, hogy közben nem sérül meg a „csomagolás”. A kórokozóknak azonban elég egy kis lyuk is, amit a radiológiai gyakorlatban is szükséges néha ejteni a páciensen, pl. a DSA-ban vagy a CT-ben, és terjedhet fertőzés a non invazív beavatkozások során is. Fontos, hogy az ellátó személyzet tudja, hogy a nozokomiális infekció pontos neve „egészségügyi ellátással összefüggő fertőzés”, mivel ezt a fertőzést az egészségügyi tevékenység nyomán szenvedi el az ellátást igénybevevő ember, vagy akár maga az ellátást nyújtó egészségügyi személyzet. A nozokomiális infekció az egészségügyi beavatkozások nélkül nem fejlődik ki, tehát e fertőző kórképet a beteg gyógyulása érdekében végzett beavatkozások közben – ha vétlen is -, de az egészségügyi személyzet művi úton hozza létre és terjeszti. E részletes definíció nélkül az egészségügyi személyzet, – adott esetben a radiológusok, a radiográfusok, a recepciósok – nem fogják a gyakorlatban felismerni a kialakuló fertőzések nozokomiális eredetét, és amely fertőzést az egészségügyi személyzet nem tart helyi eredetűnek, annak megelőzése, leküzdése érdekében nem is teszi meg a szükséges intézkedéseket, mert ott – szerinte – fertőzést okozó probléma nincs. A nozokomiális infekciók megelőzése A nozokomiális infekciók megelőzésére minden betegellátó helyen törekedni kell [3]. A prevenció lehetősége abban rejlik, hogy ha a fertőzés kialakulásához szükséges epidemiológiai triász 3 alappillére közül valamelyiket kiiktatjuk, a fer- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 2. ábra Fertőzések kialakulásának megelőzési lehetőségei A nozokomiális infekciók megelőzése a radiológiai gyakorlatban Fenti prevenciós lehetőségeket a radiológiai gyakorlat specialitásaira lefordítva, a páciens fertőzésének és az egészségügyi személyzet fertőzésének megelőzési eszközei a radiológián a következőképpen határozhatók meg (3. ábra). 3. ábra Fertőzés megelőzés eszközei a radiológián ASZEPSZIS A fertőzés megelőzésben a legnagyobb lehetőséget az aszepszis szabályainak betartása nyújtja a képalkotó diag- XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS 11 INFEKCIÓKONTROLL nosztika végzése során is. Az aszepszis a betegellátás során alkalmazott: • munkamódszerek, • munkafolyamatok és • magatartásformák összessége, amelyekkel az egészségügyi ellátást igénybevevő ember nyitott testszöveteitől, nyálkahártyáitól, testnyílásaitól, testüregeitől, összességében az a beteg ember szervezetétől távol tarthatók a kórokozók. • egyrészt steril eszközök, műszerek, anyagok alkalmazásával, • másrészt fertőtlenített (mikróbaszegény) környezet megteremtésével (4. ábra). 4. ábra Az aszeptikus betegellátás alapelve Ennek megfelelően a képalkotó diagnosztika színhelyein garantálni kell: • az invazív beavatkozásoknál (pl. DSA-ban) a steril eszközt és a sebészi kézfertőtlenítést, • minden non-invazív ellátásnál a szabályos higiénés kézfertőtlenítést, • az intravénás beavatkozás előtt a páciens bőrének hatékony fertőtlenítését, • az intravénás oldatok szabályos kezelését (a hatékony kézhigiénét, a felbontott palackok pontos felcímkézését, a spike-ok fertőtlenítését), • az orális kontrasztanyagos kancsók fertőtlenítő mosogatását, • a pácienssel érintkező egyéb felületek (pl. UH vizsgálófej) fertőtlenítését, • és folyamatos fertőtlenítő takarítást. • lében szabad kinyitni (tilos előkészíteni, azaz kinyitni korábban a steril csomagokat)! Szabályos beöltözés és sebészi kézfertőtlenítés szükséges a steril kesztyű felvétele előtt (a steril kesztyű felvétele előtt nem elég a kézmosás, sőt az egyszeri alkoholos kézfertőtlenítőszeres kézbedörzsölés sem)! • A virtuális colonoscopia / irrigoscopia végzéséhez: • Csak steril eszköz használható. A beöntő vagy az ahhoz hasonló felszerelés minden szakasza legyen sterilizálva, és ne csak a végbélcső, mivel a bélből a gázokkal együtt az eszköz üregeibe kerülhetnek a bél baktériumai, köztük akár Clostridium difficile spóra is, amit csak sterilizálással lehet eltávolítani a vizsgálóeszközből (ideális, ha egyszerhasználatos az eszköz) [4]. • Figyelni szükséges arra is, hogy az eszköz eltávolításakor ne történjen székletszóródás (ha mégis, a kontaminálódott berendezési tárgyak felületét – esetleges Clostridium spóra szóródást is feltételezve – sporocid felület fertőtlenítőszerrel javasolt fertőtleníteni). • Az intravénás kontrasztanyagos MR / CT vizsgálathoz: • A páciens bőrének átszúrásához fertőtlenített kéz szükséges, de mivel várható a szúrás miatt, hogy esetleg vérrel érintkezik a szúrást végző, nem steril, egyszerhasználatos védőkesztyű felvétele is javasolt a kézfertőtlenítés után! • Az intravénás beavatkozások előtt a páciens bőrének fertőtlenítésére használt szer bőrre való kijuttatása (kifújással vagy letörléssel) után meg kell várni a szer behatási idejét (alkohol alapanyagú bőrfertőtlenítőszerek esetében ez kb. 30 másodperc, ami alatt a fertőtlenítőszer éppen rászárad a bőrre) és csak ezután szabad megkezdeni a bőr átszúrását (a fertőtlenítés után a bőrt már nem szabad ismét megérinteni, kesztyűben sem)! • Az intravénás kontrasztanyagos palackban lévő oldat a felbontástól számított 24 óráig használható fel, és a palack tetejébe szúrt adagoló tüske (spike) egyszerhasználatos, akkor is ha levegőszűrős (ami azt cé- AZ INVAZÍV RADIOLÓGIAI BEAVATKOZÁSOK SORÁN KÖVETENDŐ PREVENTÍV HIGIÉNÉS SZABÁLYOK • 12 A digitális szubtrakciós angiográfia (DSA) végzésénél: • Műtői tisztaság szükséges a beavatkozás helyszínén (nem lehet különbség a „kisműtői” és a nagy műtői tisztaság, illetve sterilitás iránti igény terén)! • Az egyszerhasználatos eszközöket resterilizálni, újrahasználni tilos! • A steril csomagot csak közvetlenül a beavatkozás kezdete előtt és a beavatkozási hely közvetlen köze- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 5. ábra Checklista az intravénás célra használatos oldatok palackjának kezelésére XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS INFEKCIÓKONTROLL lozza, hogy az oldat kiszívása miatt a palackban keletkező negatív nyomás következtében a felszívó fecskendő levétele pillanatában ne kerülhessen a levegőből kórokozó a palack tartalmába). Az intravénás felhasználásra kerülő oldatok kezelésénél a következő checklista lépéseit hiánytalanul be kell tartani (5. ábra). Bár vannak olyan gyártók, amelyek azt hirdetik az általuk készített spike-ról, hogy az 72 órán át használható, azonban ezt nem szabad figyelembe venni, hiszen nincs olyan palack, amiből 24 óránál tovább lehetne oldatot kiszívni, a spike-ok pedig egyszerhasználatosak, akkor is, ha légszűrősek! 6. ábra A higiénés kézfertőtlenítés momentumai a radiológián A HIGIÉNÉS KÉZFERTŐTLENÍTÉS • Higiénés kézfertőtlenítést kell végezni a radiológiai ellátás minden területén (kivétel DSA, ahol a beavatkozást sebészi kézfertőtlenítés után felvett steril kesztyűben kell végezni). Az Egészségügyi világszervezet (WHO) 2009-ben jelentette meg a higiénés kézfertőtlenítésről szóló legfrissebb irányelvét, melynek alapján Magyarországon is kiadásra került egy új Módszertani levél a kézhigiéne gyakorlati szabályairól [1]. Eszerint a betegellátásban a sebészi bemosakodáson kívüli kézhigiéne céljából nem kell szappanos vizes kézmosást alkalmazni a kéz csírátlanítása érdekében, hanem kézbedörzsölés szükséges alkohol alapú kézfertőtlenítőszerrel. A fertőtlenítőszeres kézbedörzsölés technikája befolyásolja a kézfertőtlenítés hatékonyságát [2]. A kéz különböző részeit bedörzsölő mozdulatok közül azok a legfontosabbak, melyekkel a kéz legfertőzöttebb területeit, a körmöket, körömágyakat, ujjbegyeket és a hüvelykujjat lehet fertőtleníteni, mivel ezekkel érintjük leggyakrabban a pácienseket és a környezetükben lévő felületeket. Ennek során az egyik tenyérbe kézfertőtlenítőszert teszünk és a mási kéz ujjaiból kúpot alkotva az ujjbegyeket, körmöket beleforgatjuk a tenyérben lévő kézfertőtlenítőszerbe, előbb behajlított, majd kifeszített ujjakkal. Ezt meg kell ismételni a másik kézzel is, majd az egyik kéz ujjait körbe forgatjuk a másik kéz hüvelykujján és fordítva, a másik kézzel is megismételjük ezt. A kézbedörzsölés technikájának eredményességét monitorozni lehet fluoresceint tartalmazó kézfertőtlenítőszer és a Semmelweis scanner segítségével, melyet az ez évi betegbiztonsági pályázaton a betegellátó intézmények beszerezhetnek a dolgozóik kézhigiénés complience-ének fejlesztésére. Hol és mikor kell kezet fertőtleníteni? Erről a WHO azt mondja, hogy kezet kell fertőtleníteni a beteg ellátása előtt és után is, akár közvetlenül a beteghez, akár eszközökhöz/tárgyakhoz/anyagokhoz érnek, amik a beteggel érintkezni fognak vagy érintkeztek. Ott fertőtlenítse a kezét, ahol a betegét ellátja (6. ábra)! Szappanos kézmosás Szappanos kézmosást csak akkor szükséges végezni a diagnosztikus és terápiás beavatkozásoknál, ha: IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY szemmel láthatóan véres vagy váladékos lett a kéz. Előbb szappanos-vizes kézmosással el kell távolítani a szerves anyagot a kéz bőréről, hogy azon ezt követően hatni tudjon a kézfertőtlenítőszer. • spórás Clostridium difficile fertőzött (CDI) a páciens, akkor is előbb szappanos-vizes kézmosást kell végezni, mivel a kézfertőtlenítőszereknek nincs sporocid hatásuk. A kézmosást tehát a fenti két esetben is mindig követnie kell kézfertőtlenítésnek is! A kéz bőrét károsító kézmosásra tehát ritkán van szükség, mivel azokban az esetekben, amikor várható, hogy véres / váladékos lesz a kéz, mindig védőkesztyűt kell használni. Milyen előnyei vannak a kézfertőtlenítésnek (fertőtlenítőszeres kéz-bedörzsölésnek) a szappanos kézmosással szemben? • A kézfertőtlenítés hatékonyabb, mint a kézmosás. A kézmosás a kórokozóknak csak a 60%-át távolítja el, és azt is élve, amiből egyenesen következik, hogy egy helyiségben, ahol sokszor mosnak kezet, mint pl. egy betegellátó helyen, ott a kézmosó kagyló a legszennyezettebb berendezési tárgy. Ezt javasolt figyelembe vennie a dolgozóknak akkor is, amikor az evőeszközeiket és a kávéscsészéjüket akarják a szobáikban elmosogatni. Nem javasolt ezt a kézmosó kagylóban megtenni. • A kézbőr jobban tolerálja a kézfertőtlenítőszeres kézbedörzsölést, mint a szappanos kézmosást, mivel a kézmosás egyre jobban eltávolítja a kézbőr nedvesítő és zsírzó faktorait, a bőr úgynevezett védő savköpenyét, melynek következtében a bőr sérülékeny lesz és repedések, hámhiányok keletkezhetnek rajta, melyen keresztül a dolgozók megfertőződhetnek. • A kézfertőtlenítés kevesebb időt vesz igénybe (30 másodperc), mint a szappanos kézmosás (2 perc). • A kézfertőtlenítéshez nem kell vízcsap, tehát bárhol elvégezhető, ami illeszkedik ahhoz a WHO előíráshoz is, hogy a kézfertőtlenítést mindig a betegellátási ponton (a beteg érintése előtt és után) kell elvégezni, bárhol is történik az! Ennek megfelelően pl. a CT vizsgálat során a vizsgálóban kell kezet fertőtleníteni és nem a vezérlőben! • A kézfertőtlenítéshez nem kell víz, folyékony szappan és papír kéztörlő sem, ami költségmegtakarítást is jelenthet! XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS 13 INFEKCIÓKONTROLL VÉDŐKESZTYŰ A védőkesztyű alkalmazása a betegellátás során nem helyettesíti a kéz fertőtlenítését. • A kesztyű felvétele előtt és a levetése után is mindig fertőtlenítőszeres kézbedörzsölést kell végezni! • Kesztyűs kéz nem fertőtleníthető hatékonyan! A védőkesztyű használat szabályait a radiológiai gyakorlatban a 7. ábra mutatja. szeresen ne mosson kezet a dolgozó, hanem fertőtlenítse azt. Gondolni kell arra is, hogy esetleg más részlegek szakképzetlen dolgozói nincsenek a higiénés szabályoknak megfelelő szinten a birtokában, ezért – a helybéli dolgozók egészségvédelme érdekében is – fokozottan figyelni kell rájuk. Pl. azt a beteghordozót, aki kesztyűben hozza a betegét, figyelmeztetni szükséges, hogy miután letette a vizsgálóban a beteget, vesse le a kesztyűjét és fertőtlenítsen kezet, ha a vezérlőben akar várakozni. A vizsgálat végén – ha a beteg visszaszállításához szükséges a védőkesztyű (pl. multirezisztens kórokozó pozitív a beteg, vagy inkontinens stb.), akkor a beteghordozó ismét fertőtlenítsen kezet és húzzon fel egy új védőkesztyűt. Ha nincs nála több védőkesztyű, akkor is megéri adni neki egy pár kesztyűt, különben a vizsgálat alatt a betegre várva a vezérlőben a használt kesztyűs kezével mindent összefogdos (kontaminálja a berendezési tárgyak felületét a beteg ágyában lévő mikroorganizmusokkal, illetve annak az osztálynak a jellegzetes baktériumflórájával, ahonnan a pácienst hozta). ÉKSZER ÉS KÖRÖMVISELET A BETEGELLÁTÁSBAN 7. ábra Védőkesztyű használatának szabályai a radiológián A dolgozók éves ismétlődő-, vagy az új belépő dolgozók oktatásakor javasolt szituációs gyakorlati bemutatót is tartani a védőkesztyű használat megfelelő kivitelezéséről, hogy jól rögzüljenek és rutinná válhassanak a betartandó szabályok. Pl. javasolt bemutatót tartani arról, mikor kell a kézhigiénét alkalmazni az olyan – naponta többször is elvégzendő – egyszerű műveletsor folyamán, mint a CT-ben a vizsgálóágy betegfogadásra alkalmassá tétele: • a CT-ben a vizsgálat végén a vénából kesztyűben húzza ki az asszisztens a branült a páciensből • a veszélyes hulladék közé helyezi azt • majd felsegíti az ágyról a pácienst és kikíséri a vizsgálóból (még rajta van a kezén a védőkesztyű) • ebben a kesztyűben fog hozzá lehúzni a vizsgálóágyról a használt papírlepedőt • a hulladékgyűjtőbe teszi • leveszi a kesztyűt és kezet fertőtlenít • csak ezután teszi fel a tiszta lepedőt az ágyra (ha a papírlepedő használata ellenére szükségesnek látszik a vizsgálóágy vagy egyéb felület lefertőtlenítése is, azt felületfertőtlenítő kendővel lehet a leghatékonyabban elvégezni, és e feladathoz csak akkor szükséges ismét kesztyűt húzni, ha várható, hogy közben vérrel – váladékkal érintkezhet a dolgozó) • az új páciens számára a kontrasztanyagos szerelék előkészítését csak kézfertőtlenítés után lehet elkezdeni. Javasolt a dolgozók számára púdermentes védőkesztyűt biztosítani! Ellenkező esetben a kesztyű levetése után púderes marad a kéz, amit nem lehet kézmosás nélkül fertőtleníteni és ezzel felborul az a WHO-s szabály miszerint rend- 14 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY A WHO irányelv és a magyar kézhigiénés módszertani levél szerint is a betegellátásban tilos a lakkozott, hosszú köröm, a műköröm és a kezeken ékszer (gyűrű, karkötő, karóra) viselése! EGYÉB, A FERTŐZÉSEK TERJESZTÉSÉBEN RÉSZTVEVŐ (A RADIOLÓGIAI BETEGELLÁTÁSBAN KRITIKUS) FELÜLETEK FERTŐTLENÍTÉSE Bár a páciens olyan utasítással kapja kezébe a kontrasztanyagos kancsót, hogy a mellé adott papírpohárba öntse a kancsó tartalmát, és úgy fogyassza el, mégis fennáll annak a kockázata, hogy a páciens a kancsóból fogyasztja el a kontrasztanyagos oldatot, vagy annak egy részét. Ennek oka lehet például, hogy egy idős páciens nem tud a reszkető kezével egy papírpohárba oldatot önteni, nem tud a túl könynyű pohárból inni stb. Továbbá, ha be is tartja az utasítást a páciens, gyakran a nyitott kancsó felett beszélget és az edény külsejét is mindenképpen kontaminálhatja különböző mikroorganizmusokkal. Fertőtlenítő mosogatás Ezért a pácienstől visszakapott kancsót fertőtlenítő mosogatással kell megtisztítani. Ehhez külön edényt kell biztosítani 8. ábra Az orális kontrasztanyagos kancsó fertőtlenítő mosogatása XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS INFEKCIÓKONTROLL (kézmosó kagylóban nem végezhető, mert az a helyiség legszennyezettebb berendezési tárgya). A fertőtlenítő mosogatás protokollját ki kell helyezni a mosogatás helyszínén jól látható helyre! A mosogatás lépéseit a 8. ábra mutatja be. Ultrahangos vizsgálófejek fertőtlenítése és az UH gél kezelése A transducerek használat utáni fertőtlenítésének indokát az adja, egyrészt, hogy az UH gél jobb táptalaj, mint a víz, másrészt az, hogy az ember gastrointestinális rendszerének alsó szakaszában tartózkodó kórokozók gyakran megtalálhatók az ember gáttájékán és a hasbőrén is. A hasi UH vizsgálat alkalmával a páciens hasbőrén található kórokozók kontaminálják a géles UH vizsgálófejet. Ha nem történik meg a vizsgáló fej tisztítása és fertőtlenítése a vizsgálat befejezése után, akkor a kontamináló kórokozók a következő páciens bőrére kerülhetnek, így akár multirezisztens kórokozó (MRK) pl. MRSA is kolonizálhatja a vizsgálatra kerülő következő pácienst anélkül, hogy kórtermi kontaktja lett volna egy MRK fertőzött betegnek. Minden vizsgálatnál betartandó lépések: • Vizsgálat után a vizsgálófejet a leghatékonyabban fertőtlenítő kendővel lehet megtisztítani a géltől és egyben fertőtleníteni is! • Ha nyílásával lefelé tárolja a géles flakont, a gép flakontartó rekeszét (poharát) is javasolt rendszeresen megtisztítani a belecsorgó géltől (felületfertő kendővel kitörölni). • Ha a gélt melegíteni szokták, a gél melegítésére használt vízmelegítő készüléket használaton kívül szárazon kell tartani a Legionella veszély elkerülésére! • Ha nagy kiszerelésű UH gélt vásárolnak, és kis flakonokba töltik át, akkor az utántöltött flakonra rá kell írni, hogy mikor jár le a beletöltött gél szavatossági ideje, és az áttöltő személy írja alá a nevét. • A nagy kiszerelésű géles ballont tilos kidobni addig, amíg van az utántöltött flakonban gél (a nagy ballon igazolja a kis ballon szavatossági idejét)! A fertőző, vagy arra gyanús beteg esetében, ha sürgős a képalkotó vizsgálat elvégzése, akkor ezt a beteget is soron kívül kell fogadni, hogy ne várakozzon együtt másokkal, nehogy megfertőzze a többieket. Ha nem sürgős a vizsgálat (tervezhető), a rendelés végére javasolt a pácienst behívni, így elkerülhető, hogy a fertőzött beteg találkozzon más betegekkel, továbbá több idő van felkészülni a páciens fogadására (védőfelszerelések felvétele) és több az idő a vizsgálat utáni fokozott fertőtlenítésre is! A fertőzött vagy kolonizált páciensek ellátásakor az egészségügyi személyzetnek a saját egészségére is vigyáznia kell. Ennek érdekében a vizsgálat idején védőkesztyű és orr-szájmaszk mellett további egyéni védőeszközre is szüksége lehet: • A multirezisztens kórokozóval fertőzött betegnél (pl. MRSA) a védőruha fölé külön védőköpeny felvétele is szükséges. • TBC-s vagy arra gyanús betegnél (9. ábra) a sebészi orrszájmaszk helyett FFP2 / FFP3 maszk használandó, ha lehet, a páciensnek is adjanak ilyen fokozott védelmi képességű maszkot, és kérjék meg, hogy vegye fel! 9. ábra TBC fertőzésre fokozott esélyű páciensek A vér útján terjedő HBV/HCV/HIV/Szifilisz szeropozitív betegnél, illetve azoknál a pácienseknél, akik esetében fokozott a szeropozitivitás esélye (10. ábra), a tűszúrással végzendő beavatkozásokhoz biztonsági tű használata szükséges a használt tű okozta tűszúrásos balesetek megelőzésére (melyet kihúzva a páciensből egy védőpajzs húzódik a tű éles végére és ettől többé már nem tud szúrni a véres tű)! RIZIKÓPÁCIENSEK ELLÁTÁSA A RADIOLÓGIÁN • • A rizikópácienseket két csoportba sorolhatjuk: 1-es rizikópáciens → fokozott a kockázat a páciens fertőződésére, immunhiányos (pl. koraszülött, haematológiai beteg stb.) 2-es rizikópáciens → fokozott a kockázat a páciens környezetének fertőződésére (fertőző/kolonizált beteg) A fokozottan fogékony pácienst soron kívül (lehetőleg elsőként) javasolt behívni a vizsgálatra annak érdekében, hogy elkerüljük a többi beteggel együtt való várakozását (hogy minél kisebb legyen a többi betegtől való fertőződésének esélye). A fertőzésre fokozottan fogékony páciensek ellátásához az ellátó személyzetnek védőkesztyűt és orr-szájmaszkot kell felvennie annak érdekében, hogy a saját baktériumflórájával se terhelje immunhiányos páciense állapotát. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 10. ábra HBV/HCV/HIV/Szifilisz szeropozitivitásra fokozott esélyű páciensek A FOGLALKOZÁSI FERTŐZÉSEK MEGELŐZÉSÉNEK TOVÁBBI LEHETŐSÉGEI A betegellátó személyzet fertőződését paradox módon elősegíthetik az egyéni védőfelszerelések is, ha a rizikópáci- XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS 15 INFEKCIÓKONTROLL enssel kapcsolatos beavatkozás után a kontaminált védőeszköz levetésének sorrendje nem megfelelő (11. ábra). • • • • • Padozatot és egyéb felületeket külön edényből! A fertőtlenítő oldatot mindig frissen és a használati utasítás szerint, az előírt koncentrációban kell készíteni! A betegellátó helyiségekben használt takarító mopokat fertőtlenítő mosatással kell tisztítani! Ha a fertőtlenítőszert nem eredeti flakonban tárolják, fel kell címkézni! A fertőtlenítőszert ételes, italos flakonba (pl. üdítős, ásványvizes) tilos átönteni! AZ ELLÁTÓ SZEMÉLYZET SZEMÉLYI HIGIÉNÉJE • 11. ábra Védőeszköz levételi checklista DOLGOZÓI VÉDŐOLTÁSOK A dolgozói egészségvédelem érdekében szükséges lehet a radiológián is védőoltás a betegekkel kontaktusba kerülő munkatársak részére. • Az egészségügyben munkakörhöz kötötten kötelező az invazív beavatkozást végző személyzet számára a Hepatitis B elleni védőoltás (ami ma már életkorhoz kötötten is kötelező védőoltás). • Járványveszély idején javasolt az influenza elleni védőoltás felvétele is a betegellátók számára. • Magyarország határaihoz közeli egészségügyi intézményekben jelenleg javasolt a kanyaró (morbilli) elleni védőoltás felvétele is, mivel a szomszédos országokban kanyaró járvány zajlik. • A recepción dolgozó adminisztrációs személyzet tekintetében a kézfertőtlenítés és felületfertőtlenítés tárgyi feltételeinek – és az erről szóló oktatás biztosítása mellett – átgondolásra ajánlott a Hepatitis A védőoltás felvétele is. Ezek a személyek teljes munkaidejükben a páciensek által átadott egészségügyi papírokkal dolgoznak, mélyeket a páciensek a táskájukból vesznek elő, ahol a páciens szervezetében élő, továbbá a páciens kezére rákerülő mindenféle kórokozó megtalálható. FERTŐTLENÍTŐ TAKARÍTÁS • • • • • 16 A betegek környezetében csak fertőtlenítő takarítás engedélyezett nedves letörléssel, felmosással (sepregetés közben porfelhő képződne és a porban lerakódott mikroorganizmusok (baktériumok, vírusok, gombák) szétszóródnának a különböző felületekre)! A fertőzések átvitelének megakadályozására a radiológia helyiségeiben is kötelezően betartandó, hogy eltérő funkciójú/tisztaságú helyiségek takarításához színkódolt (eltérő színű vödrök és azokkal azonos színű kendők) alkalmazása ajánlott! A különböző színű vödrökből és ruhákkal mindig csak ugyanaz a felület tisztítható! A kézmosó kagylóba a szennyvizet beönteni tilos! Minden helyiséget új oldattal kell felmosni! IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY • • • • • Az egészségügyi dolgozó legyen tiszta, rendezett külsejű (naponta tiszta egyenruha, gondozott haj)! A védőruha felett civil ruha használata nem javasolt. A védőruhát mosás céljából sem lehet hazavinni. Nyitott cipőben, papucsban harisnyát vagy fehér zoknit kell hordani! A vizsgálóhelyiségekben tilos enni – inni (ne legyen látható sem itt étel, vagy egyéb személyes holmi a betegellátó helyiségekben)! Szúrásos/vágásos munkabaleset, illetve biológiai anyaggal való közvetlen munkahelyi kontamináció (pl. vér-váladék bőrre vagy szembe csapódása) azonnal jelentendő a közvetlen munkahelyi vezetőnek, elsődleges sebellátás, dekontamináció után a foglalkozás-egészségügyi szakorvosnál jelentkezni kell a szükséges dokumentáció és szűrővizsgálatok elvégzése céljából (e dokumentumokat a balesetből esetlegesen kialakuló fertőzés esetén a bíróság és a biztosító is kéri). ÖSSZEFOGLALÁS Ha végigolvassák a radiológiára javasolt preventív higiénés lépéseket, láthatják, hogy a fertőtlenítőszer beszerzéstől eltekintve a fertőzések megelőzése nem pénz kérdése. Inkább emberi hozzáállás kérdése. Ahogy Thierry Crouzet esszéíró A tiszta kéz életet ment c. könyvében leírja [5]: „A kézhigiénia egyszerű módszer a testi szenvedés felszámolására, és egyben az alapvető udvariasság egy formája.” „A kézhigiénia közösségi higiénia. Otthon azt teszel, amit akarsz, de nyilvános helyen tisztelned kell mások szabadságát és főképp egészségét. Néhányan a szabadságukra hivatkozva gúnyolódnak ezen a megállapításon. Joguk van betegnek lenni, és ehhez a jogukhoz ragaszkodhatnak, de meg kellene érteniük, hogy legtöbbünk nem érzi szabadnak magát, ha ágyhoz van kötve, és még kevésbé, ha az emberi ostobaság miatt farkasszemet kell néznie a halállal.” Fenti esszéíró a higiénés szabályokat nagyon szemléletesen úgy értékeli, mint amikor egy villanyszerelő kis megszakítókat épít be az áramkörbe, hogy túláram esetén ne keletkezzen tűz és ne égjenek le a vezetékek. A betegbiztonság és a dolgozói egészségvédelem érdekében a higiénés szabályok felelősségteljes betartásának szükségességét – tehát aki megérti –, még ha nem is szakmabeli, nem kérdőjelezi meg. Pedig ma már – Semmelweis felfedezése után XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS INFEKCIÓKONTROLL több mint 150 évvel – vannak antibiotikumok is, azonban egyre kevésbé hatnak a multirezisztenssé vált kórokozókra. Már csak ezért is folytatnunk kell Semmelweis harcát, – ahogy Rosivall professzor a Semmelweis Emlékbizottság vezetője mondta – azért, hogy „egyre kevésbé fordulhasson elő, hogy a betegségével kórházba kerülő rosszabban járhasson, mint az otthon maradó” [6]. IRODALOMJEGYZÉK [1] Országos Epidemiológiai Központ Epinfo 17. évf. 2. különszám, 2010. november 10. [2] Országos Epidemiológiai Központ MÓDSZERTANI LEVELE, A kézhigiéne gyakorlata az egészségügyi és az ápolást végző szociális szolgáltatásokban [3] Candace F, William N: Basic Concepts of Infection Control International Federation of Infection Control, 2007. [4] Pechó Z, Milassin M: Országos Epidemiológiai Központ Dezinfekciós Osztálya Tájékoztató a fertőtlenítésről, A járványügyi gyakorlatban és az egészségügyi szolgáltatásban alkalmazható fertőtlenítő eljárások kézikönyve, 2012. [5] Thierry C: A tiszta kéz életet ment, L’Age d’Homme Párizs, 2014. [6] Rosivall L: Beköszöntő Semmelweis emlékév – 200 éve született Semmelweis Ignác, IME – Interdiszciplináris Magyar Egészségügy Tudományos folyóirat XVII. 1. szám 2018. jan-febr. 3. oldal A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Nagy Kamilla 1979-ben szerzett orvosi diplomát közegészségtan-járványtanból, majd megelőző orvostan és népegészségtanból szakvizsgázott. Egészségügyi menedzser és egészségügyi közgazdasági szakokleveles orvos. Kórházhigiéne szakterületen szakfelügyelő főorvos, továbbá kórházhigiéne és infekciókontroll témában nyilvántartott szakértő. A Magyar Infekciókontroll Társaság alelnöke. Tagja a Magyar Kórházszövetség Infekciókontroll Szakbizottságának, az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesületének és a Magyar Egészségügyi Menedzser Klubnak. 2013. júliustól az IME Szerkesztőbizottság Tanácsadó Testületének a tagja Ne a csodán múljon! Az örökletes magas koleszterinszint betegség hazánkban akár 50 000 embert is érinthet. Ez egy genetikai betegség, diétával és életmód változtatással nem rendezhető, mindenképpen gyógyszeres kezelést igényel. A modern terápiás lehetőségek egyelőre befogadásra várnak. Dr. Gesztes Ákos Gábor 42 éves korában váratlanul szívinfarktust kapott, mert a szívét ellátó koszorúserekben képződött plakkok teljes érelzáródást okoztak. Többszöri újraélesztés és a katéteres értágítások ellenére a szívizma nem volt képes az élet fenntartásához szükséges vérkeringést biztosítani. Testét lehűtve, mesterséges kóma mellett, külső keringetésre (ECMO), majd lélegeztető gépre kellett tenni. Közel egy hetet töltött így élet és halál között. A magas szintű orvosi ellátás mellett a csodára is szükség volt ahhoz, hogy innen visszatérhessen. Kapott egy második esélyt. Szerencsére ma már jól van. Ő vezeti a SZÍV SN országos betegegyesület örökletes, magas koleszterinszintben szenvedők csoportját, és azon dolgozik, hogy sorstársainak élete ne csak a csodán múljon. Ez egy genetikai betegség, diétával és életmód változtatással nem rendezhető, mindenképpen gyógyszeres kezelést igényel. Mivel a korábbi generációknak még nem voltak elérhetőek a hatékony terápiák, így az FH-val élőkre a magas koleszterinszint mellett jellemző még a szülők és nagyszülők között is előforduló fiatal kori szív és érrendszeri betegség, illetve halálozás (férfiaknál 55 év alatt, nőknél 60 év alatt). A gyógyszerszedést lelkiismeretesen betartó, tudatos betegek többségénél a koleszterin-célértékek ma már elérhetők, és ezzel az infarktus és egyéb szív és érrendszeri tragédiák előfordulása jelentősen csökkenthető. Folytatás a 40. oldalon IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2018. ÁPRILIS 17