25. alkalommal hívja találkozóra az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete az egészségügyben dolgozó, érte tenni akaró és tenni tudó érdeklődőket. A Magyar Egészségügyi Napok rendezvény célja változatlan, lehetőséget teremteni a szakmai konzultációra, vitára, új ismeretek szerzésére, kapcsolat építésre.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
Beköszöntő 25. alkalommal hívja találkozóra az Egészségügyi Gazdasági Vezetők Egyesülete az egészségügyben dolgozó, érte tenni akaró és tenni tudó érdeklődőket. A Magyar Egészségügyi Napok rendezvény célja változatlan, lehetőséget teremteni a szakmai konzultációra, vitára, új ismeretek szerzésére, kapcsolat építésre. Visszanézve az elmúlt évek konferencia programját, sok érdekes és tanulságos tapasztalattal gazdagodhattunk, mindig kiálltunk a munkatársaink mellett, következetesen ragaszkodtunk ahhoz, hogy politika mentesen tudjunk a szakmáról beszélgetni. Voltak sikereink és néha kudarcaink, de kitartóan küzdöttünk és küzdünk az egészségügyben dolgozókért, mindenkiért, megkülönböztetés nélkül. Fejlődésünk is nyomon követhető például abban, hogy egyre több kollégánk vállal előadást, igénnyé vált a tudományos kitekintés. Három Nobel-díjas előadót hallgathattunk, műholdas kapcsolat, internetes összeköttetés segítségével szerveztünk előadásokat a Föld másik feléről. Igyekeztünk kultúrával és igényes gasztronómiai élménnyel összekapcsolni a tudományt és a kikapcsolódást. Az 1996. évi konferenciánk az etika és a gazdaság témája köré fonódott, központban a konszolidációval. Az előadók azt boncolgatták például, hogy „mitől mentünk tönkre”. Az „Orvosilag lehetséges és gazdaságilag megengedhető” címen elhangzott előadás ma is elhangozhatna, semmit nem veszített időszerűségéből. 22 év elteltével még mindig bizonygatnunk kell, hogy a tervezhető bevételek nem fedezik a kiadásokat, miért nő évről évre az adósság, miért különbözik az egészségügy működtetése az oktatástól, vagy egyéb állami intézménytől és miért kell minimálbér, illetve garantált bérminimum fölé emelni a gazdasági-, műszaki ellátásban dolgozók bérét. Májusban örömmel üdvözöltük, hogy az Emberi Erőforrások Minisztériuma és az Egészségügyért Felelős Államtitkárság élén hosszú évek szakmai tapasztalatával bíró egészségügyi szakemberek vették át az irányítást. Nagy az elvárás irányukban, rendet kell teremteni az egészségügyi ellátás minden területén, a stabil, gazdaságos és hatékony működés feltételeit kell megteremteni. Hatalmas lendülettel kezdődött meg a kórházak átvilágítása, első körben a szabályozottság megteremtése a cél, utána az objektív, tényekkel alátámasztott dokumentálása annak, hogy a hiány valódi és hogy a kórházak menedzsmentje minden létezőt megtett a hatékony és gazdaságos működésért. Bízzunk abban, hogy az erőfeszítések és bizonyítások nem állnak meg az adatbekéréseknél és lesz finanszírozási díjtétel emelés, béremelés, felújítás és fejlesztés. Azért pedig sűrűn imádkozzunk, hogy legyen munkatárs, aki működteti az energiahálózatot, a gépészetet, főz az ellátottaknak, kitakarítja a kórtermeket és teljesíteni tudja a napi munka mellett az elvárt újabb adatszolgáltatásokat! Egyszerre kell megfelelni jogszabályi előírásoknak, felügyeleti és hatósági szerveknek és az Állami Számvevőszék ellenőrzési kritérium rendszerének. Amíg azonban nincs összhang a törvények által előírt kötelezettségek között, nincs lehetőség megtartani és megfizetni a szakembereket, nem tudunk jövőképet biztosítani a fiataloknak és még az alulfinanszírozottság is sújtja intézményeinket, addig ez lehetetlen küldetés. Marad a harc, a sokszor érdemtelen kritika, a kiégés és lemondás. Ide kívánkozik a 2005. évi konferenciánk egyik mottója, Baruch Spinoza egy bölcsessége: „Abból amit Pál mond Péterről, sokkal inkább Pált ismerjük meg, mint Pétert.” Az egészségügyünkről elhangzó kritikák tartalmaznak igazságot is és valótlanságot is, de mindenképpen elvárás, hogy a kritika megalapozott legyen és az ellenőrzés egyformán vonatkozzon jogalkotóra, fenntartóra és működtetőre. Szakmapolitikai vezetőink felvették a küzdelmet a rend és a szabályos működés érdekében, melyet csak velünk, az egészségügyi intézmények dolgozóival együtt tudnak végrehajtani és a Kormány maximális támogatása mellett sikerre vinni. Ehhez kívánok kitartást, elegendő türelmet és toleranciát mindannyiunknak! Törökné Kaufmann Zsuzsanna EGVE elnök IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER 3
