IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Beköszöntő

  • Cikk címe: Beköszöntő
  • Szerzők: Prof. Dr. Kozmann György
  • Intézmények: IME Szerkesztőség
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 1
  • Hónap: február
  • Oldal: 1
  • Terjedelem: 1
  • Rovat: BEKÖSZÖNTŐ
  • Alrovat: BEKÖSZÖNTŐ

Absztrakt:

Az idei évben az IME 18. évfolyamának közleményei fognak megjelenni. Ez a „nagykorúvá válás” indokolttá teszi az eddigi „érési folyamat” jellemzőinek szemügyre vételét. A rendszeres olvasó számára szembetűnő az írott sajtóban és a rendezvények programjaiban a tartalmi gazdagodás. Ennek hátterében magának a szakmának a folyamatos gazdagodása, valamint az olvasóközönség érdeklődésének elmélyülése és differenciálódása áll. A megvalósítás személyi hátterét a szerkesztő bizottság és a tanácsadói testület számbeli és diszciplináris gazdagodása biztosította.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Prof. Dr. Kozmann György
Tartalom IME Szerkesztőség
Fókuszban a család és az egészségmegőrzés - Interjú Prof. Dr. Horváth Ildikó egészségügyért felelős államtitkárral Boromisza Piroska
XIII. IME Országos Egészség-gazdaságtani Továbbképzés és Konferencia 2019. június 19-20. (szerda-csütörtök) IME Szerkesztőség
Az utóbbi idők legnagyobb volumenű egészségügyi fejlesztése Haiman Éva
XVII. IME Országos Egészségügyi Infokommunikációs Konferencia 2019. május 22. (szerda) IME Szerkesztőség
Milyen fejlesztésekre lenne szüksége a pszichiátriának? - Beszélgetés Dr. Németh Attilával Boromisza Piroska
Gyermek- és ifjúságpszichiátria: befektetés a jövőbe - Interjú Dr. Pászthy Bea egyetemi docenssel Boromisza Piroska
Bugán Antalt köszöntötték a Debreceni Egyetemen Sajtóiroda - TH
Nagy jelentőségű fejlesztés kezdődött az idén 250 éves orvosképző helyen: Fokozatváltás a Semmelweis Egyetemen Dr. Merkely Béla
Több ezer szívbeteg élete megmenthető a tudatossággal Magyar Kardiológusok Társasága
Az antimikrobiális szerek alkalmazása az európai aktív fekvőbeteg-ellátó intézményekben, 2016-2017 Dr. Szabó Rita, Dr. Böröcz Karolina
Több ezer szívbeteg élete megmenthető a tudatossággal című cikk folytatása a 17. oldalról Magyar Kardiológusok Társasága
Staphylococcus aureus bacteriaemia kezelésének kérdései saját tapasztalatok tükrében Dr. Rákay Erzsébet, Dr. Máthé András, Dr. Apjok Anna Dalma
Enterococcusok – napjaink egyik „probléma” baktériuma Dr. Kristóf Katalin
IME konferencianaptár 2019 IME Szerkesztőség
Értékek és mértékek az antidepresszív farmakoterápiában Prof. Bánki M. Csaba
Az IME XVIII. vezetői eszköztár – Kontrolling Konferenciáról jelentjük Boromisza Piroska
Az év IME előadója 2018” pályázat nyertesei IME Szerkesztőség
Innovatív orvosi gázellátási fejlesztések az egészségügyi dolgozók és a betegek szolgálatára Hegedűs Ákos
Szervdonáció és transzplantáció: javuló esélyek Boromisza Piroska
VIII. IME Országos Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia IME Szerkesztőség
Holisztikus, komplementer/alternatív, valamint az integratív medicina és a Semmelweis bicentenárium: jövőkép a múlt tükrében Dr. Varga Imre
Bugán Antalt köszöntötték a Debreceni Egyetemen című cikk folytatása a 15. oldalról Sajtóiroda - TH
Csecsemőtáplálás és a gyermekfejlődés kapcsolatának vizsgálata 2010-2015 közötti időszakra vonatkozóan területi védőnői jelentések adatai alapján Kádár Magdolna Katalin, Szőllősi Gergely József, Dr. Szabó László
Előfizetési MEGRENDELÉS IME Szerkesztőség
Új módszertan a népegészségügyben Debreceni Egyetem Népegészségügyi Kar
GDPR: megfelelés az egészségügyben - Interjú Kocsis György szolgáltatásmenedzserrel Boromisza Piroska
Összefogás a méhnyakrák megelőzéséért - Interjú Nagy-Tóth Ildikóval, a Mályvavirág Alapítvány elnökével Boromisza Piroska

Szerző Intézmény
Szerző: Prof. Dr. Kozmann György Intézmény: IME Szerkesztőség
Beköszöntő Az idei évben az IME 18. évfolyamának közleményei fognak megjelenni. Ez a „nagykorúvá válás” indokolttá teszi az eddigi „érési folyamat” jellemzőinek szemügyre vételét. A rendszeres olvasó számára szembetűnő az írott sajtóban és a rendezvények programjaiban a tartalmi gazdagodás. Ennek hátterében magának a szakmának a folyamatos gazdagodása, valamint az olvasóközönség érdeklődésének elmélyülése és differenciálódása áll. A megvalósítás személyi hátterét a szerkesztő bizottság és a tanácsadói testület számbeli és diszciplináris gazdagodása biztosította. A kezdetekben, ahogy az akkori cím is mutatta, az egészségügyben felmerülő informatikai problémák és menedzsmentkérdések „differenciálatlanul” jelentek meg. Az évek során a kezdeti globális arányok ugyan jórészt érvényben maradtak, de a címadó fő témák részelemei mára önálló rovatokként jelentek meg. A rovatok száma jelenleg 19. Ehhez kapcsolódóan az IME évente megrendezett konferencia sorozata hét témakört dolgoz fel. Lord Kelvin, a XIX század egyik legjelentősebb fizikusa egyszer azt mondta, hogy „Ha nem tudod mérni, nem tudod megjavítani sem”. Az idézet a fizika világára vonatkozott, de érvényes az egészségügyben is. A követelmény természetesen másképpen értelmezendő a globális egészségügyi ellátás jellemzésekor és a differenciálódó diagnosztikai területeken. Visszatekintve a 18 évre, azt gondolom, hogy az IME jó szolgálatot tett/tesz az ellátás fontos kérdéseinek analízisében, „mérésében”, a szükséges „javítások” elvégzésére javaslatokkal szolgált – a megvalósítás azonban már nem a lap feladata. Az elmondottakat néhány példával illusztrálva, emlékeztetek arra, hogy már az IME első évfolyamában szóba került a globális infokommunikációs technológiák jövőbeli szerepe az egészségügyi ellátás kvantitatív jellemzésében. Ennek akkor volt itt az ideje és a lehetősége is. Többek között aktuális téma volt a járóbeteg-szakellátás kód- és pont-revíziója, amely alkalmas az ellátási folyamatok jellemzésére, „mérésére” a kelvini értelemben. A kvantitatív orvosi mérések (pl. képalkotó rendszerekkel) az adatok helyes értelmezésével zárodnak. Tekintettel az e témában szükséges nagymennyiségű vizsgálatra, szűrésre, az IME több dolgozata foglalkozott a képek automatikus, gépi értelmezésének lehetőségeivel, de a megfelelő szintű humán interpretációt segítő információs rendszerek létrehozásával is. A téma első példái szintén a lapalapítás évében kezdődtek, a megfelelő szakmai centrumok bevonásával. Ilyen értelemben nemzetközi szinten is korán született beszámoló a hazai fejlesztésű tele-stroke mintarendszerről (agyérbetegségek intézetközi távkonzultációs rendszeréről), amely az eredetileg tervezettnél több kórházat kapcsolt be az OPNI köré kiépített, 24 órás működésre szánt távkonzultációs rendszerbe. Hasonló céllal már közel két évtizeddel ezelőtti cikkünk számolt be több ezres tapasztalati adat birtokában a népegészség szempontjából kiemelten fontos kardiológiai (EKG) jelek távmonitorozásával és a kapcsolódó sürgősségi ellátásával. A végbemenő technológiai váltás különösen fontossá tette a különböző egyetemeinken az egészségügyi informatikai képzést. A korán elhunyt Roska Tamás akadémikussal készült az IME első interjúja, amely kitekintést, összehasonlítást adott a hazai és a nemzetközi kutatás, oktatás számunkra, azaz az országunkra fontos jellemzőiről, hangsúlyozva a fiatal nemzedék szakmai motiváltságának biztosítását. Ez ma is aktuális feladat. Az utolsó 50 év egészségügyi vívmányai jelentős részben az orvostudományhoz kapcsolódó műszaki és gazdasági társtudományoknak is köszönhetők. Nem vitás az anatómiai és funkcionális képalkotók óriási szerepe a modern orvoslásban, de a fejlődés itt sem állt meg. Lapunk beszámolt az MTA Lendület programjának a keretében végzett un. „transzlációs glikomikai” kutatásokról, amelyektől az várható, hogy az eddigieknél lényegesen korábban lehetnek felismerhetők daganatos betegségek, sőt eszközt kaphatunk az áttétek megakadályozására is. A fejlődés gyorsul, ezért nem véletlen, hogy a K+F szekciók növekvő szerepet kaptak az IME konferenciáin és a nyomtatott sajtóban is. Nyilván a folyóiratban megjelent híradásokon/elemzéseken túl van egy szükségszerű következő lépés, amit ma innovációnak hívnak. Ugyanis az új felismerés/felfedezés önmagában nem változtatja meg az ellátás helyzetét, csak akkor, ha abból (lehetőleg Magyarországon) iparilag előállított kereskedelmi forgalomban kapható termék készül. A jövőben ez a hazai egészségipar jelentős fejlesztését igényli. Amennyiben ez megvalósul, a közvetlen haszon (GDP növelés) mellett e termékek segíthetnek az egészségügyi ellátás minőségére vonatkozó társadalmi elvárások teljesítésében is. Amennyiben a megújuló egészségiparban megszületnének a világ országaiban jól értékesíthető intelligens orvostechnikai termékek, egy modern értelemben vett „cserekereskedelemmel” az orvosi műszer és informatika szektorában a pozitív kereskedelmi mérleget erősíteni lehetne, ami kedvezően hatna az ellátórendszer lehetőségeire is. Prof. Kozmann György főszerkesztő IME – IntErdIszcIplInárIs MAgyAr Egészségügy XVIII. éVfolyAM 1. száM 2019. fEbruár 1