IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Menni, maradni, vagy megújulni? Előrelépési irányok a Debreceni Tüdőgyógyászati Klinikán

  • Cikk címe: Menni, maradni, vagy megújulni? Előrelépési irányok a Debreceni Tüdőgyógyászati Klinikán
  • Szerzők: Dr. Bittner Nóra
  • Intézmények: Debreceni Egyetem Klinikai Központ
  • Évfolyam: XVIII. évfolyam
  • Lapszám: 2019. / 7
  • Hónap: szeptember
  • Oldal: 39-41
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KÓRHÁZMENEDZSMENT

Absztrakt:

A Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinikája 20 évvel ezelőtt önállósult, amikor kettéválasztották a Szív és Tüdőgyógyászati Klinikát. ekkor költözött át az Auguszta telephelyről a számára máig is otthont adó, időközben korszerűsített, felújított Pszichiátriai Klinika épületébe. A klinika jelenleg 113 ággyal, 80 dolgozóval lája el a nagyszámú betegét. Miből is adódik ez a nagy szám, miért van szükség a tüdőgyógyászat megújítására – tehetjük fel a kérdést. azonban a jelen megértéséhez hozzátartozik a múlt megismerése is.

Angol absztrakt:

The Pulmonology Clinic of Debrecen University was separated from the Cardiology Clinic 20 years ago. At that time the Pulmonology Clinic has moved from the original Augusta building to its actual home, the renovated building of Psichiatric Clinic. Currently, we are working with 113 beds and 80 workers in order to give efficient health care services to our patients. The question may arise why these big figures and why do we need reforms in the fields of Pulmonology. In order to able to un - derstand present situation, we need to get familiar with its past.

A cikk további részleteihez előfizetői regisztráció és belépés szükséges! Belépéshez kattintson ide
MeneDzSMent KóRházMENEDzSMENT Menni, maradni, vagy megújulni? Előrelépési irányok a Debreceni Tüdőgyógyászati Klinikán Dr. Bittner Nóra Debreceni Egyetem Klinikai Központ a Debreceni egyetem tüdőgyógyászati klinikája 20 évvel ezelőtt önállósult, amikor kettéválasztották a Szívés tüdőgyógyászati klinikát. ekkor költözött át az auguszta telephelyről a számára máig is otthont adó, időközben korszerűsített, felújított Pszichiátriai klinika épületébe. a klinika jelenleg 113 ággyal, 80 dolgozóval lája el a nagyszámú betegét. Miből is adódik ez a nagy szám, miért van szükség a tüdőgyógyászat megújítására – tehetjük fel a kérdést. azonban a jelen megértéséhez hozzátartozik a múlt megismerése is. The Pulmonology Clinic of Debrecen University was separated from the Cardiology Clinic 20 years ago. At that time the Pulmonology Clinic has moved from the original Augusta building to its actual home, the renovated building of Psichiatric Clinic. Currently, we are working with 113 beds and 80 workers in order to give efficient health care services to our patients. The question may arise why these big figures and why do we need reforms in the fields of Pulmonology. In order to able to understand present situation, we need to get familiar with its past. a SzakMa története A tüdőgyógyászat alapjában nem a belgyógyászatból vált ki, hanem a tuberkulózis mint mikroorganizmus által okozott fertőző betegég kivizsgálására és kezelésére jött létre, phthisiológia néven. 1844-ben Walksman felfedezte a streptomycint mint első antituberkulotikumot. Felismerve, hogy gyógyítható betegség, 1862-ben hozták létre az első szanatóriumot Görbersdorfban, akkor még főként higiéniás és diétás kezeléssel próbálkoztak. Az igazi áttörést 1882-ben Koch Róbert felfedezése hozta a kórokozó azonosításával. Kezdetben művi légmellet is alkalmaztak, és tartós, jó levegőt igénylő kezelések miatt sorra gyönyörű helyeken jöttek létre Európa-szerte a tüdőbetegek kezelésére szolgáló szanatóriumok. A hosszú kezelések különleges hangulatot hoztak létre a betegeket ellátó személyzet és a betegek között, és ez számos művészi alkotás alapjául is szolgált: így például Thomas Mann a Varázshegy című művének is. Magyarországon is sorra épültek a tüdőszanatóriumok, kiemelten szép környezetben. Ekkor épült Auguszta Főhercegnő jóvoltából a debreceni impozáns épület is, a tüdőbetegek ellátására. Ekkoriban a tüdőgyógyászat az egyik legnépszerűbb és leginkább választott szakterület volt. Magyarországon Kováts Ferenc jóvoltából 1942 óta terjedt el a korszerűbb névhasználat a szakmára, a pulmonológia megneiMe – interDiSzciPlináriS Magyar egéSzSégügy vezés. A tbc sikeres kezelése miatt az ellátandó betegek jellege is megváltozott. 1968-ban jött létre a tüdőgondozói hálózat a kórházakkal szoros együttműködésben. Ezzel párhuzamosan viszont az extrapulmonális tbc ellátása inkább a társszakmákhoz került. Belépett – főként a tüdődaganatok kivizsgálása miatt – az onkológia is, a tüdőgyógyászatra mint alapszakvizsgára ráépített lehetőség is. Szintén a tüdőgyógyászatra ráépíthető szakvizsgaként jelent meg az allergológia és immunológia, amely egyre inkább átvándorolt a fül-orrgégészet, belgyógyászat körébe. Az autoimmun és allergiás parenchymás betegségekkel a specializáció okán egyre inkább az immunológusok és a reumatológusok foglalkoznak. Ezen kórképek ellátása nagyrészt – a kor követelményeinek megfelelően – ambuláns formában történik, a hosszú ápolást igénylő betegek a nagyobb fekvőbeteg háttérrel bíró tüdőgyógyászati osztályokon maradtak. Ide tartoznak a COPD, a légzési elégtelenségben szenvedők, tüdődaganatok többszervi áttéttel, más lokalizációjú daganatok terminalis állapotban tüdőáttéttel vagy mellhártya áttéttel, idős elesett állapotú betegek, a hajléktalanok, kóborló, tbc-vel és rossz szociális háttérrel rendelkező betegek. Számtalan esetben az előbb felsorolt, sokszor multimorbid betegek már az SBO kapujából a tüdőosztályokra vannak irányítva. Talán ez a tendencia vezetett oda, hogy az egyre kevesebb fiatal orvos választja ezt az egyébként szép és szubspecialitásokkal teli szakmát. Mi lehet a kiút? 2018. októberétől lettem a Debreceni Egyetem Tüdőgyógyászati Klinika igazgatója. Megelőzően más szakmai területeken is dolgoztam, több szakképesítést is szerezve, így széleskörű rálátásom van a jelen helyzetre. Részben a pályázat írása, részben az azóta eltelt fél év tapasztalatai serkentettek jelen cikk megírására. A megváltozott betegellátási környezetben továbbra is a tüdőgyógyászati specifikumok ellátása lenne a cél, és ehhez kellene alakítani az anyagi és a humán erőforrást egyaránt. Erre viszont fel kellene hívni már az orvostanhallgatók figyelmét is az oktatásban (elméleti és gyakorlati esetében egyaránt), valamint az egészségügyi döntéshozók figyelmét is rá kell irányítani. Az ellátott főbb betegségcsoportokat mutatja a 1. ábra. Az alapkutatások számos betegség esetében változtatták meg a szemléletünket, így történt ez a tüdőgyógyászatban is. Szinte mindenütt felértékelődött a képalkotó diagnosztika és a molekuláris patológia szerepe, hogy egyre inkább személyre szabott kezeléseket tudjunk biztosítani. A közös eredet, a „noxa” által kiváltott gyulladás sok irányt vehet, ennek XViii. éVfolyaM 7. SzáM 2019. SzePteMber 39 MeneDzSMent KóRházMENEDzSMENT A tüdőrák incidenciája: 10 000 új beteg/év. Magyarország még mindig világelső a tüdőrák halálozásban (mortalitás: 8500 beteg/év). A tüdőrák sajnos vezető daganatos halálok Magyarországon mindkét nem képviselői között, és az OECD-országok adatai alapján is a hazánkban a legmagasabb e betegség halálozása. Ki kell emelni, hogy a magyar nők tüdődaganat miatti halálozása meghaladja az emlőrák halálozását. Megoldási lehetősége a szűrés,a korai felismerés és diagnosztika, valamint a kezelés. graDuáliS kéPzéS 1. ábra A tüdőgyógyászatban ellátott betegségcsoportok megfelelő biológiai jellemzőkkel. Ezek kutatása, a kezelések követése számos lehetőséget biztosíthat a fiatal érdeklődő kollégák számára. Négy fő területen látom az átalakítás/ megújulás szükségességét: • oktatás, • betegellátás • integráció • humánpolitika Gyakorló klinikusként azért az oktatást helyeztem első helyre, mivel a szemlélet megváltoztatásával, átadásával tudunk hatékonyan változtatni a betegellátás menetén is. oktatáS Szerencsére ez évben a szakorvosképzés curriculuma is megváltozott, szélesedett és napjainkra sokkal inkább gyakorlatorientált képzést kapnak a szakorvosjelöltek. Már a képzés során találkozhatnak azokkal a specifikumokkal, amelyekre korábban csak a szakvizsga után kerülhetett sor. A tüdőgyógyászat lehetőséget kínál az inkább manuális érdeklődésűek (például bronchoszkópia, mintavétel, mellkasi csapolások) és a konzervatív orvoslás iránt érdeklődők (pl. gyulladásos kórképek, interstíciális tüdőbetegégek, allergiás megbetegedések, rehabilitáció) számára egyaránt. Nem véletlen, hogy a pulmonológia tőlünk nyugatabbra változatlanul kiemelt és megbecsült hiányszakma. a kieMelt betegSégcSoPortok A COPD incidenciája 14-15 000 új beteg/évente. A WhO becslése szerint 2030-ra a COPD lesz a 3. leggyakoribb halálozási ok a világon, jelenleg Magyarországon a lakosság 5-8%-át érinti (kb. 600 ezer fő). Kialakulásában 90%-ban a dohányzás felelős, a progresszív betegség kezelés hiányában rohamosan romlik. 40 iMe – interDiSzciPlináriS Magyar egéSzSégügy Legyenek TDK témák az egyes egyetemek specialitásai szerint (LDCT-szűrés, a korai diagnosztika mortalitáscsökkentő hatása, molekuláris eltérések kutatása, mentorálása). Ismert, hogy a betegek együttműködése igazoltan növeli a kezelés hatékonyságát – orvos/beteg kapcsolat oktatása, a kommunikáció általában kiemelten fontos lenne. A nővéroktatásba, betegoktató programokba bevonásuk részben a képzésüket és a megtartásukat is támogatná. Postgraduális képzés: • Ennek keretében a belgyógyászok, klinikai onkológusok képzése a specializált betegellátásra (a teljes képzési idő biztosítása, és nem csak leigazolása ...). • PhD témák kijelölése, mentorálása, új terápiás célpontok kutatása. • Kutatási eredmények hazai és nemzetközi ismertetése (Kongresszusok, publikációk, munkacsoportok). Mindezt lehetővé teszi, hogy: • Mindkét kiemelt betegség kezelése hazánkban döntően a tüdőgyógyászok kezében van. • A nagy népegészségügyi jelentőség miatt e betegségek a kutatások fókuszában vannak (diagnosztika, terápia, rehabilitáció). Ezek alapján úgy vélem, újra vonzóvá lehet tenni az orvostanhallgatók, rezidensek számára a pulmonológiát, mintegy „REJUVENATIO” valósulhat meg, és ebben nekünk vezetőknek és a középgenerációnak hatalmas felelőssége van. a betegellátáS MegújítáSának céljai • • Az együttműködésen alapuló, időben szervezetten hozzáférhető ellátással javítani kell a régión belül a tüdődaganatos betegek mortalitási adatain, 5 éven belül. E cél megvalósítása jelentős mértékben csak rajtunk múlik! A vezetők feladata az ellátás szervezeti egységenkénti biztosítása, megszervezése, átszervezése. Örök emberi tulajdonság a változtatásokkal szembeni ellenállás, de eredményt elérni csak közösen tudunk! Jelenleg a gyulladásos kórképek kezelése kézben tartott, akut ellátásuk és a légzési rehabilitáció megszervezett. A tüdőbetegek kb. 60%-át a tüdődaganatok képezik – korai XViii. éVfolyaM 7. SzáM 2019. SzePteMber MeneDzSMent KóRházMENEDzSMENT diagnózis viszont hatékonyabb kezelést hoz. Kiemelten fontos a primer és szekunder prevenció terjesztése, hiszen ezt példákon át látjuk, és fontos a betegszervezetek bevonása is. Sajnálatos tény, hogy a tüdődaganatok kb. 70%-a a felfedezéskor már áttétet adott (leggyakoribb metasztázis: agy, tüdő, csont, máj). Ennek megfelelően az ellátásuk komplex feladat: sebészet, sugárterápia, gyógyszeres terápiák. Kivizsgálásként kiemelten fontos az időrendiségben is a szövettan, (mutáció analízis – vérből is), az operabilitás megítélése (staging), légzésrehabilitáció biztosítása műtét előtt és után, tápláltsági állapot folyamatos követése és biztosítása. integráció A nagyfokú specializáció szükségessé teszi a társszakmák együttműködését, eredményeinek felhasználását, a közös cél, a hatékony betegellátás érdekében. A diagnosztika ugrásszerű fejlődése alapozza meg a differenciált kezelést, ritka kórképek felismerését, mint például az idiopátiás pulmonális fibrózis (IPF) kezelését is. A molekuláris patológia (mutáció analízisek), minimal invazív sebészet (VATS), sugársebészeti beavatkozások, ergo-spirometria fejlődése is ugrásszerű. Tekintettel a tüdőbetegek világszerte egyre növekvő számára, a szakma a gyógyszerkutatások fókuszába került. A SzERző BEMUTATáSA Dr. bittner nóra PhD a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Tüdőgyógyászati Klinika igazgatója. 1989-ben végzett a Semmelweis Orvostudományi Egyetem általános Orvostudományi Karán. 1995-ben tüdőgyógyászatból, 2004-ben klinikai onkológiából, 2006ban klinikai farmakológiából szerzett szakvizsgát. 1999-ben Master of Business Administration (MBA) diplomát szerzett. Pályafutását 1989-ben a Megyei Kórház Tüdőgyógyintézetében Pécsen kezdte. 2000-től a Bristol-Myers Squibb, orvostanácsadója, huMánPolitika Mi lehet a megoldás az általános szakemberhiányra? orvosok, rezidensek esetében: • már az egyetemi képzés alatt vonzóvá tenni a hallgatók számára a pulmonológiát, • megismertetni velük az új kutatásokat, terápiás lehetőségeket, (TDK témák, e-learning...) • bevonni őket az onko-pulmonológia és légzésrehabilitáció fokozatosan növekvő lehetőségeibe. Szakdolgozók / nővérek / adminisztrátorok esetében: • elismerni, hogy a csapatmunka fontos részei, • biztosítani a megszervezett, tervezett, egymásra épülő folyamatokra bontott munkát, a folyamatos képzések lehetőségét. • Az anyagi lehetőségek javítása, akár a klinikai vizsgálatokból befolyó plusz anyagi erőforrásokból is. Egészségügyi szakközgazdászként és vezetőként is fontosnak tartom a munkahelyek által biztosított költségvetési keret folyamatos követését, betartását és hatékony felhasználását. Mindezt akkor tudjuk közösen megvalósítani, ha nagyon hatékony kommunikációt és együttműködést valósítunk meg. majd 2002-től a Lilly hungaria Kft., Nemzetközi Kutatási vezetője. 2004-ben került a Semmelweis Egyetem Radiológiai és Onkoterápiás Klinikájára, majd 2007-től a Tatabányai Megyei Kórház Onkológiai Osztályára. 2009-től az Országos Onkológiai Intézetben dolgozott, ahonnan 2018ban került a Debreceni Egyetem Klinikai Központ, Tüdőgyógyászati Klinikájának élére. Fontosabb társasági tagságai: Magyar Tüdőgyógyász Társaság, Magyar Onkológusok Társasága, American Society of Clinical Oncologist (ASCO), Magyar Klinikai Onkológusok Társasága, European Respiratory Society (ERS), Magyar Szenológiai Társaság, European Society of Medical Oncologist (ESMO) Betegbiztonság Világnapja Az Egészségügyi Világszervezet (WhO) szeptember 17-ét a Betegbiztonság Világnapjaként (World Patient Safety Day) jelölte meg. Felhívást tett közzé a tagállamok számára, hogy ehhez a naphoz kapcsolódóan tudatosítsák mind a döntéshozókban, mind az ellátókban, mind a társadalom egészében, hogy az egészségügyi ellátás következtében fellépő egészségkárosodások mértéke népegészségügyi probléma, és tegyenek meg mindent annak érdekében, hogy ezen probléma súlya csökkenjen. Az alapításának 250. jubileumát ünneplő Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ Betegbiztonsági Tanszéki Csoportja hagyományt kíván teremteni a Betegbiztonsági Világnaphoz kapcsolódó konferencia szervezésével. az eseményen részt vettek: Dr. Merkely Béla, a Semmelweis Egyetem rektora • Dr. Szócska Miklós, a Semmelweis Egyetem Egészségügyi Menedzserképző Központ igazgatója • Dr. Surján Orsolya, helyettes országos tisztifőorvos • Dr. Ficzere Andrea, a Magyar Kórházszövetség elnöke iMe – interDiSzciPlináriS Magyar egéSzSégügy XViii. éVfolyaM 7. SzáM 2019. SzePteMber 41