IME - INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY

Tudományos folyóirat - Az egészségügyi vezetők szaklapja

   +36-1/786–9268       ime@nullimeonline.hu

   +36-1/786–9268

   ime@nullimeonline.hu

Foci és infekciókontroll: mindenki ért hozzá

| Készült: 2016-10-20 06:33:50

A gazdasági nehézségek jó része szemléletváltással kompenzálható lehetne a kórházi fertőzések csökkentésére.

Ritka eset, hogy egy egészségügyi konferencián olyan parázs vita alakul ki, ahol az ellenkező véleményen lévők még az ebédről is elfeledkezve emelt hangon mondják érveiket. Az IME kedden kezdődött kétnapos Jubileumi Országos Infekciókontroll Konferenciáján ilyen helyzet alakult ki.

A "messziről jött" illetve hazalátogató magyar orvosok szerint itthon a szinte változatlan rossz kórházi fertőzési adatok mögött valójában nem a pénzhiányt, hanem a "szörnyű" magyar hozzáállást, az oda nem figyelést, a felelősségnélküliséget kell keresni. Mert Nyugaton is,ugyanúgy fertőznek a multirezisztens kórokozók, csakhogy főleg szemléletváltással sikerült jelentősen csökkenteni az esetek számát. A magyar mundér becsületét védők szerint viszont itthon is mindent elkövetünk, csak a körülmények foglyai vagyunk.

A vita a konferencia kitekintő blokkjában tört ki, abban, amelyben a külhonban sok-sok évet eltöltött magyar orvosok számoltak be kinti tapasztalataikról. dr. Kovács Ákos, aki csaknem 30 évet töltött infektológusként az Egyesült Államokban nem festett túl rózsás képet a közelmúlt amerikai helyzetről. 2011-ben körülbelül 650 ezer kórházban ápolt beteg fertőződött meg az egészségügyi ellátás során, és közülük csaknem 100 ezer meg is halt ezekben a fertőzésekben. A veszély jelentőségét már több évtizede felfedezték az USA-ban, ennek következtében mára már olajozottan működő rendszere van az infekciókontrollnak, országos ajánlásokkal, ellenőrzésekkel, kórházi infekciókontroll osztályokkal, bizottságokkal. „Kevesebb, mint 100 betegre jut egy infektológus, aki nemcsak telefonon áll rendelkezésre, hanem fizikailag is jelen van a kórházban, konzultációt ad a betegekről, és rendszeresen nyomon követi az állapotuk alakulását".

Kovács Ákos a kiépült rendszer hatékonyságára példaként elmondta, hogy az egyik legelterjedtebb kórházi fertőzést, az MRSA-t az utóbbi években sikerült a felére csökkenteni. A folyamatos adatgyűjtéseknek, megfigyeléseknek köszönhetően arra is rájöttek, hogy a kézmosásnál is hatékonyabb a betegek chlorexidines mosdatása. Ezt igazolta 7 ezer eset vizsgálata, amelynél mind a véráram fertőzések, mind a multirezisztens baktériumok okozta megbetegedések körülbelül negyedével csökkentek. A szakember hangsúlyozta, hogy a standard technikák - kézmosás, kesztyű, maszk, stb. - külön hangsúlyt fektetnek a takarításra is: például 3-4 kórházi szoba után eszközt cserélnek.

Az Amerikából hazatelepült szakember meggyőződése, "hogy az USA-ban az elmúlt fél évszázadban összegyűlt infektológiai tapasztalatokból bőségesen meríthetnek Magyarországon. Ingyen, tálcán kínálva áll rendelkezésre az a hatalmas befektetésekkel szerzett tudásanyag, amely ott összegyűlt.

A norvég egészségügyi rendszerbe engedett betekintést dr. Tótth Árpád, aki az Észak-európai ország regionális irányításában vesz részt. Az ágazat központi szerepét jól mutatja, hogy a Magyarországhoz képest feleannyi lakosú Norvégiában két év alatt 120 milliárd koronáról 150 milliárdra emelték az egészségügy részesedését a költségvetésben. Az infekciókontroll jelentőségét már ebben az országban is több évtizede ismerik, 1994 óta törvény szabályozza. Az egyik legfontosabb elem a folyamatos monitorozás, adatgyűjtés, amely minden kórházban évente központilag meghatározott két napon kötelező. A népegészségügyi intézet összesíti az adatokat, elemzéseket készít, és ezek alapján útmutatókat ad ki. Ezekben természetesen ott vannak az adatok is: a legutóbbi jelentés szerint 2015 novemberének meghatározott napján 62 kórházban összesen 9535 beteg feküdt benn, közülük 462-nek volt nozokomiális, főleg húgyúti, illetve alsó légúti fertőzése.

Tótth Árpád szerint fontos, hogy léteznek ezek a számok, bárki által hozzáférhetően. A lényeg, hogy nem akarják eldugni senki elől statisztikákat, hiszen csak így lehet küzdeni a fertőzések ellen. Egyébként Norvégiában az utóbbi öt évben sikerült 6 százalékról 5 százalékra lefaragni a körházi fertőzések arányát, de a végső cél a 0 százalék.

Dr. Hegedűs Zsolt ortopéd sebész, aki tíz év angliai munka után tért vissza Magyarországra, egyetértett azzal, hogy az infekciókontroll szempontjából is nagyon fontos a nyilvánosság. Publikus adatok nélkül nem lehet előre lépni. Emlékeztetett arra, hogy még 2013-ban az Országos Epidemiológiai Központ a kórházi fertőzések nagy száma miatt súlyos járványügyi helyzetet hirdetett és kormányzati lépéseket sürgetett. Ehhez képest legfeljebb az történt, hogy sokáig semmilyen hivatalos adatot nem hoztak nyilvánosságra. A most már újra hozzáférhető statisztikák alapján viszont az látszik, hogy túl sok dolog e téren nem történt. "Legalább 10 évvel el vagyunk maradva" - tette hozzá a szakember.

Az Egyesült- Királyságban viszont 10 év alatt nagyon sokat tettek a fertőzések leküzdéséért. Például kézhigiénés kampányokat indítottak, 2002-től büntetés jár azoknak a kórházaknak, amelyek nem jelentik az MRSA fertőzéseket, kötelező a szűrés a magas kockázatú osztályokon. Ezzel szemben Magyarországon ajánlások vannak ,semmi sem kötelező, az idei módszertani levélben is csak annyi áll például, hogy a magas kockázatú osztályokon lehet szűrni az MRSA-t. Hogy mennyire hatékony a két módszer, jól mutatja: míg 2001-ben Angliában lakosságarányosan tízszer több volt a kórházi fertőzés, mint Magyarországon, addig 2012-ben már csak feleannyi volt. Vagy egy másik adat: a legutóbbi eredmények szerint, míg Angliában 0,8 MRSA fertőzés jutott 100 ezer ápolási napra, addig Magyarországon ez a szám 5,9.

Hegedűs Zsolt is azt emelte ki, Magyarországon is el lehetne érni eredményeket, hiszen alapvetően minden adott. Ehhez meríthetnének a jól bevált nyugati tapasztalatokból és fontos lenne, ha változna a szemlélet is. El kell érni, hogy a jelenleg kellemetlennek vagy feleslegesek tartott higiénés szabályok betartása automatikus legyen - hangsúlyozta a szakember.

Ez után tört ki a vita arról, hogy vajon a pénztelenségen vagy az egészségügyben dolgozók hozzáállásán múlik-e, hogy nem igazán csökken Magyarországon a kórházi fertőzések száma. A külföldi gyakorlatokat bemutató orvosok véleményét egy gyakorló magyar intézeti infektológus előadása támogatta meg. Dr. Almási István a szekszárdi Balassa János Kórház higiénés osztályának vezető főorvosa az egészségügyben dolgozó féllaikus hozzáállásról többek között azt mondta: ahogy a focihoz, úgy az infekciókontrollhoz is mindenki ért. Sokan gondolják úgy, hogy minden úgy jó, ahogy van, ők nem tehetnek semmiről, nem fertőztek meg senkit, legalábbis nem tudnak róla. Fontosnak tartják a gyógyítás szabadságát, nem szeretik a szakmai protokollokat, nem szeretnek írni. Ha pedig elvárásokat fogalmaznak meg velük szemben, azzal fenyegetőznek, hogy odébbállnak.

Almási István szerint Magyarországon jogilag jól meghatározott rendszere van az infekciókontrollnak, amelynek a betegbiztonság mellett gazdasági haszna is van. "A legfőbb akadályok még mindig a szemléletbeli hiányosságok az egészségügyi dolgozók, a kórházvezetés és az infekciókontroll csoport részéről. Egyre nagyobbak e területen is a gazdasági nehézségek, de ezek jó része szemléletváltással kompenzálható lehetne."



Cikk forrása | 2016-10-19


Rólunk írták