Az IME az elmúlt öt évben kiemelt fontosságú területként kezelte az egészségügyi ellátással kapcsolatban fellépő fertőzések nyomon követésének, megelőzésének, és a megelőző tevékenység kiterjesztésének kérdéskörét.
A VI. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia – a megszokott gyakorlat szerint – túllépett a szűken vett infekciókontroll fogalmán, és törekszik az eredők feltárására is. Sürgettük a konszenzus kialakítását, hogy a vélemények ne egymást elkerülve, hanem közös asztalnál folytatott megbeszélést követően, ugyanazon csatornán keresztül jussanak el a szakmai közösségekhez, az irányító szervezetekhez, a döntéshozókhoz, a társterületek szervezeteihez és közérthető formában az érintettekhez, a tájékozatlan (és ezért félrevezethető) lakossághoz. A külföldi tapasztalatok nyomdokain példákkal szolgáltunk a betegek tájékoztatási lehetőségeire is.
Angol absztrakt:
During the last five years, surveillance, prevention, and extension of preventive activities concerning nosocomial infections were subjects of high priority for IME – The Journal of Hungarian Inter disciplinary Medicine. According to our approach, 6th IME Infection Control Training and Conference went over the general conception of infection control and attempted to explore the causes and origins of problems. In order to publish information by the same media to professional organizations, experts and also to the ill-informed (and therefore cheatable) population, creating a consensus was needed. Patient information opportunities and tools were proposed.
[1] Barcs I: Gondolatok egy kampány kapcsán, Medical - Online, 2016. március 08. 06:00 http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/gondolatok_egy_kampany_kapcsan
[2] Egy nővér kinek mondja el? cafeblog, 2015. május 21. http://apolono.cafeblog.hu/2017/05/21/en-kinek-mondjam-el/
[3] Előd F.: Többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, ttps://index.hu/belfold/2016/02/22/tobben_halnak_meg_korhazi_fertozesekben_mint_autobalesetben/
[4] 2015-ben nőtt a személyi sérüléses balesetek száma, http://www.inforabakoz.hu/hirek/olvas/2015-ben-nott-aszemelyi-seruleses-balesetek-szama-2016-02-05-130000
[5] Maródi Cs: Hatékony infekció prevenció és kontroll – a betegágy köré felépített modell, VI. IME Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia előadása, 2017. október 18 .
[6] The Burden of Health Care-Associated Infection World -wide. A Summary. WHO, 2010. http://www.who.int/gpsc/country_work/summary_20100430_en.pdf
[7] 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről
[8] European Centre for Disease Prevention and Control. Point prevalence survey of healthcareassociated infections and antimicrobial use in European acute care hospitals, Stockholm: ECDC; 2013. https://ecdc.europa.eu/sites/portal/files/media/en/publications/Publications/healthcare-associated-infectionsantimicrobial-use-PPS.pdf
[9] CDC/NHSN Surveillance Definitions for Specific Types of Infections, https://www.cdc.gov/nhsn/pdfs/pscmanual/17pscnosinfdef_current.pdf
[10] Barcs I: Katasztrófa vagy stratégia? IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 11(6): 27-30(2012) http://imeonline.hu/article/1493/7.pdf
[11] Együttműködési megállapodás aláírására került sor 2017. július 19-én az EMMI Egészségügyért felelős államtitkársága és a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete (NKE) között a Nemzeti Népegészségügyi Program megalkotása érdekében, Népegészségügy, 2017, 95(2), 103-108.
[12] https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/413196/CMO_web_doc.pdf
[13] Nemzeti Egészségvédelmi Intézet: Hogyan tarthatjuk fenn az antibiotikumok korát? http://www.egeszseg.hu/cikk/hogyan-tarthatjuk-fenn-az-antibiotikumok-korat
[14] Kórházi fertőzés. Kérdések és válaszok, http://korhazifertozes.tasz.hu/kerdesek-es-valaszok/
[15] http://www.npsa.nhs.uk/cleanyourhands/resource-area/nhs-resources/nhs-materials/download-artwork/
[16] A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház betegtájékoztató füzetei I., Kórházi Fertőzések, 2017, https://www.imeonline.hu/uploads/betegtajekoztato.pdf
[17] https://www.imeonline.hu/uploads/main_news/34/sajtokozlemony_infekciokontroll.pdf
[18] Asbóth M: Beleállunk: ki fogjuk harcolni a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságát! TASZ 2017, http://ataszjelenti.blog.hu/2017/09/13/beleallunk_ki_fogjuk_harcolni_a_korhazi_fertozesek_adatainak_nyilvanossagat
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL Csakis a színtiszta igazat – Nozokomiális fertőzések Dr. Barcs István, Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Budapest Az IME az elmúlt öt évben kiemelt fontosságú területként kezelte az egészségügyi ellátással kapcsolatban fellépő fertőzések nyomon követésének, megelőzésének, és a megelőző tevékenység kiterjesztésének kérdéskörét. A VI. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia – a megszokott gyakorlat szerint – túllépett a szűken vett infekciókontroll fogalmán, és törekszik az eredők feltárására is. Sürgettük a konszenzus kialakítását, hogy a vélemények ne egymást elkerülve, hanem közös asztalnál folytatott megbeszélést követően, ugyanazon csatornán keresztül jussanak el a szakmai közösségekhez, az irányító szervezetekhez, a döntéshozókhoz, a társterületek szervezeteihez és közérthető formában az érintettekhez, a tájékozatlan (és ezért félrevezethető) lakossághoz. A külföldi tapasztalatok nyomdokain példákkal szolgáltunk a betegek tájékoztatási lehetőségeire is. During the last five years, surveillance, prevention, and extension of preventive activities concerning nosocomial infections were subjects of high priority for IME – The Journal of Hungarian Interdisciplinary Medicine. According to our approach, 6th IME Infection Control Training and Conference went over the general conception of infection control and attempted to explore the causes and origins of problems. In order to publish information by the same media to professional organizations, experts and also to the ill-informed (and therefore cheatable) population, creating a consensus was needed. Patient information opportunities and tools were proposed. A KÖZFIGYELEM KÖZPONTJÁBAN AZ EGÉSZSÉGÜGY Az egészségügy állapota, a betegek biztonsága, az ellátás minősége, az egészségügy dolgozóinak hozzáállása visszatérő témájává vált a közbeszédnek; mindennaposak az írott és elektronikus sajtóban, a világháló közösségi oldalain és magánbeszélgetésekben a romló színvonalról, az elvándorlásról, a hosszú várólistákról, a kórházi fertőzésekről, vagy éppen egyes orvoscsoportok vagy egészségügyi dolgozók heroikus munkájáról szóló beszámolók, viták. Gyakorta ugyanazon a platformon váltják egymást a kórházakat „halálgyárként” leminősítő, majd az orvost, nővért áldozatkész hősként bemutató írások. A kórházellenes vagy más egészségügyi szervezetek munkáját támadó írások nemegyszer erre indokot adó történések nélkül, összehangolt kampány látszatát keltve indulnak, néha úgy, hogy a támadott adatok inkább javulást tükröznének [1]. Egy alkalommal jelen sorok szerzője arról beszélt egy televízió riporterének, hogy 24 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY a kórházi fertőzések számának emelkedése mögött két ok is állhat: vagy több fertőzés fordult elő, mint korábban, vagy javult a jelentési fegyelem. Ez utóbbinak viszont inkább örülnünk kell, mert akkor kezdjük jobban megismerni a valós helyzetet, hiszen a legnagyobb veszélyt a rejtetten maradt fertőzések jelentik. Ebből ő a felkonferálásban annyit használt fel, hogy vannak tudósok, akik annak örülnek, ha több kórházi fertőzés fordul elő. Nyilván ez illett prekoncepciójába. Sajnos az egyoldalú tájékoztatás eredménye lehet az is, hogy a betegek bizalma megrendül az őket ápolni, gyógyítani igyekvő mentős, ápoló, kórházi orvos, közegészségügyi szakember felé, csökken – vagy éppen ellenkezőjére fordul – az együttműködési hajlandóság, ami nélkül sem a megelőző, sem a gyógyító tevékenység vagy a rehabilitáció nem lehet kellőképpen sikeres. Nő az orvosi beavatkozásokat elutasítók tábora, az oltásmegtagadók, az orvosokat és a nővéreket érő verbális és fizikai inzultusok száma [2]. Szimpátia övezi a bíróság elé állított apostolt, aki járványügyi közveszély okozására buzdít, aláírásgyűjtés indul az elítélt apostol kiszabadítására, akinek kezei között életek szakadtak meg kezdetük pillanatában, mert az orvosi segítség távol volt. Akik elindították a halálgyár-lavinát, vajon számoltak-e az ilyen következményekkel is? KÓRHÁZI FERTŐZÉSEK ÉS KÖZLEKEDÉS A kórházi fertőzések tehát a közfigyelem központjába kerültek, méltán. Természetesen várható el, hogy ha valaki betegen kerül az egészségügyi ellátó rendszer valamelyik állomására, onnan mihamarabb gyógyultan távozzon, ne érje őt az ápolás során sem fertőzés, sem bármilyen ártalom, ne tűnjenek el értékei, méltóságán ne essék csorba, és emberséges bánásmódban részesüljön. Ennek az elvárásnak továbbgondolása lenne, hogy ha valaki fertőzést kap, ott, ahol neki meggyógyulni kellene, azért a kórház, az egész rendszer felelős. Ha a fertőzés következménye halál vagy maradó károsodás, különösen. Nyílt levelet írtak az orvosok: többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben [3]. Az állítás riasztó, különösen a tájékozatlan nagyközönség számára! Olyan banális fertőzések szedik áldozataikat a kórházakban, amiket a felvételt követően „szedtek össze” triviális panaszokkal beutalt betegek – állítják, és követelik a kórházak fertőzésekre vonatkozó adatainak teljes nyilvánosságra hozását. Mi áll hát e mögött? Összevethető-e a két adat? Magyarországon minden személyi sérüléssel járó közlekedési balesethez kiszáll a rendőrség helyszínelni, jegyzőkönyvet felvenni, ezek az események nem rendezhetők a felek megegyezésével. Tehát minden esemény száma pontosan ismert. Magyar- XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR INFEKCIÓKONTROLL országon a személyi sérüléssel járó közúti balesetek száma 2015-ben 16 241 volt, ebből halállal végződött 547 [4]. Ugyanebben az időben a hazai egészségügyi ellátással kapcsolatban fellépő fertőzések számát nem ismerjük, mert a bejelentési rendszer hiányosságai miatt az adatszolgáltatás nem teljes, emiatt ezeket a fertőzéseket soha nem is publikálják. Következésképpen csakis a jelentett, halállal végződő fertőzések számát ismerhetjük, a valóság ennél bizonyára több. Megjegyzendő, hogy az Egyesült Királyság egészségügyi rendszerének megreformálására indított sikeres, széleskörű akciósorozat egyik fő kampányeleme ugyanez az állítás volt [5], lásd 1. ábra. Viszont a lényegi különbség, hogy míg a közúti forgalomban csakis forgalmi engedéllyel rendelkező, hibátlan műszaki állapotú (egészséges!) gépjárművek vehetnek részt, addig kórházba csupa beteg ember kerül, aki éppen a betegsége folytán fokozottan fogékonnyá vált bármilyen fertőzésre, és ehhez a gyógyítása során alkalmazott, többszörösen is invazív eljárások hozzáadódnak! 1. ábra Brit újságok címlapjai SZÁMOK, ADATOK Nincsenek nemzetközi standardok, hány közlekedési baleset, vagy hány kórházi fertőzés előfordulása lenne megengedett. Ez természetesen nem is lehetséges. Hány fertőzés fordul elő az egészségügyi ellátással kapcsolatosan? A WHO adatai szerint ezek gyakorisága Franciaországban 5%, Olaszországban 6,7%, az elénk mintaként állított Egyesült Királyságban és Finnországban 9%, Svájcban 8,8%, Kanadában 11,6% [6]. Az Európai Betegségmegelőző Központ (ECDC) szervezésében, azonos időben és azonos protokollok betartásával rendszeres időközönként lebonyolított pillanatfelvételi vizsgálatok (pontprevalencia vizsgálat, ppv) [7] szerint a kórházi fertőzések gyakorisága 2012-ben Magyarországon 4,5% volt. Ugyanebben a felmérésben ugyanez Bulgáriában 3,7% (a mienknél alacsonyabb!), Németországban 5%, Angliában 6%, Hollandiában 7,5%, Dániában 10% [8]. Ennyivel jobb a bolgár egészségügy a magyarnál? Ennyivel rosszabb a dán vagy a svájci? Ha valaki megtehetné, egy magyar vagy egy svájci klinika mellett döntene, ha biztonságban akarna gyó- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY gyulni? Mikor hisszük el a közzétett adatokat? Ha a fertőzések emelkedő száma a helyzet rosszabbodását tükröz(het)i, akkor az adatok igazak, ha alacsonyabbak a fejlett egészségügyi rendszereket működtető országokénál, akkor hamisak? Soknak akarjuk látni a magyarországi fertőzések számát, vagy kevésnek? Az adatok hátterében az is állhat, hogy a fejlettebb egészségügyi rendszerekben súlyosabb alapbetegségű, szövődményes betegeket is meg tudnak menteni, viszont ezek között – fokozott érzékenységük miatt – nagyobb lesz a nozokomiális fertőzések aránya. A fejlettebb rendszerekben több az intenzív osztály, eszközös vizsgálat és beavatkozás. A fejletlenebb rendszerekben inkább az alapbetegségeikben hunynak el a betegek, esetleg kórházba sem kerülnek. A kérdés ahhoz az egyszerű felvetéshez kapcsolható, mely szerint, ha a legtöbb ember kórházban hal meg, akkor következésképpen inkább ne menjünk kórházba! E gondolat nyilván nem fogadható el. Vagyis hány fertőzés fordul is elő az egészségügyi ellátással kapcsolatosan? A nemzetközi kimutatásokban szereplő adatok csak azt mutatják, amennyit az adott ország intézményei felismertek, kórházi fertőzésnek minősítettek, és jelentettek. Ha egy országban minden, a CDC szerint nozokomiálisnak számító fertőzést (13 főcsoport, ezeken belül 44 alcsoport) számításba vesznek [9], és előfordulásukat bejelentik, ott a fertőzések száma nagyobb, mint ahol csak a legsúlyosabb négy fertőzés-csoportot, vagy a legsúlyosabb fertőzéseket kiváltó kórokozók által okozottakat figyelik, és a bejelentés esetleges elmaradását nem követi számonkérés vagy elmarasztalás. A nagyobb szám a statisztikában kisebb vagy éppen nagyobb kockázatot jelent a kórházi tartózkodáshoz kapcsolódva? Magyarországon 2017-ben lezajlott a következő ppv vizsgálatsorozat. Ebben már – és ettől az évtől kezdődően mindig – minden fekvőbeteg-ellátó intézmény kötelezően részt vesz, a megszülető adatok nyilván közelebb lesznek a valósághoz. De a teljes valóságot csak akkor ismerhetjük meg, ha minden magyar kórház minden betegét minden nap ugyanaz az infekciókontroll veszi körül, mint a ppv vizsgálatok napjaiban a résztvevő intézmények betegeit. AZ IME ÉS AZ INFEKCIÓKONTROLL Lapunk számára az infekciókontroll sarkalatos kérdéskör. Ennek jegyében indítottuk az infekciókontroll rovatot 2012ben, számtalan közleményt közöltünk, immáron 6 szakkonferencia megrendezése áll mögöttünk. Mint minden témakörben, ebben is mindig őszintén, kertelés nélkül szólaltunk meg, és soha nem fordulhatott elő, hogy bármely szervezet vagy intézmény érzékenységét szem előtt tartva elhallgattuk volna véleményünket a tárgyalt témákkal kapcsolatban, még ha ez érdeket sérthetett is [10]. Ennek a következetes iránynak tudható be, hogy a 2013-as konferenciánkat követően az EMMI jelenlévő osztályvezetője javaslatokat kért a kórházi fertőzések megelőzése hatékonyságának fokozására, aminek a szakma jeles képviselőivel egyeztetve tettünk eleget. Főbb pontokként pl. az alapok szélesítését, a szakemberkép- XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR 25 INFEKCIÓKONTROLL zést (beleértve az infektológia kötelező oktatását valamennyi orvosegyetemen), a jogszabályok megreformálását, a laboratóriumi háttér (újbóli) megteremtését, az antibiotikum felhasználás tudatossá tételét, a védőoltási rendszer megvédését, valamint központilag szervezett közérthető felvilágosító kampányok indítását jelöltük meg. Ugyanilyen elismerést jelentett, hogy a 2003-2013 között létezett Egészség Évtizedének Népegészségügyi Programját felváltani hivatott új Nemzeti Népegészségügyi program megalkotására létrejött munkacsoportban is képviselteti magát az IME szerkesztősége két tagján keresztül [11]. HYDE PARK CORNER A nyilvánosság tölti be az egyik kulcsszerepet. Sajnos az a gyakorlat alakult ki, hogy minden megszólaló más és más médiumban, felületen közli véleményét, illetőleg a véleményekre adott válaszait. Ezáltal elbeszélnek egymás mellett, az olvasót pedig csak egyoldalú tájékoztatás éri el, az általa kedvelt lap, hírportál, politikai oldal vagy szervezet véleménye, illetve az ellenoldali vélemények másodkézből, a saját oldal átiratai formájában. Ezáltal kiegyensúlyozott tájékoztatásról nem beszélhetünk ezen a téren. Az érdekvédők vagy a civil szervezetek véleménye máshol jelenik meg, mint a hivatalos reagálás, ami így annyi, mintha nem reagáltak volna. Óhatatlanul szükség lenne arra, hogy ugyanazon közegben, akár közös rendezvényeken szerepeljenek, közönség előtt az egészségügyi-közegészségügyi rendszert bíráló szakmai, érdekvédő, civil szervezetek, független hozzáértők, a szakma gyakorló szakemberei, valamint az irányító szervek és az államigazgatás képviselői. Hogy a felvetésekre válaszok, reagálások történjenek, és mindegyik eljusson ugyanahhoz, akire pedig legfőképpen tartozik: az egészségügyre szoruló lakossághoz. Ehhez megváltozott szemlélet szükséges minden párbeszédre hajló résztvevő, a hivatalos egészségügy, a változást sürgető szervezetek és a lakosság felé közvetítő sajtó részéről. Nyitottság, a meghallgatás képessége, a másik véleményének befogadása és ha kell megértése vagy a tévedések kiigazítása. A kommunikáció közérthető szintjének megvalósítása lenne az első feladat. Aki nyilatkozik, annak el kell sajátítania a köznyelvi gondolkodás képességét, mert csak az a megszólalás ér célt, amit a hallgatóság meg is ért. Nem szégyen úgy fogalmazni, hogy azt a szakmai közösségen kívül is fel lehessen fogni. Jó példa az ilyen típusú informálásra az Egyesült Királyság tisztifőorvosának éves beszámolója, mely részletesen, és a közemberek számára is érthető nyelven tekinti át a közegészségügy és népegészségügy helyzetét [12]. Magyarországon az Epinfo a szakma számára íródott, szükséges járványügyi hetilap (volt), ilyen rendszeres tájékoztatókra szükség van. Természetes, hogy szakmai nyelven íródott, amit viszont a képzetlen laikus olvasó nem értett, rosszul értett, vagy félreértelmezett. Mivel olvasása nem kötött regisztrációhoz, bárki hozzáférhetett tartalmához. E mellett kellene (kellett volna) létrehozni olyan tájékoztató platformot, 26 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ahol – például – a kórházi fertőzések kialakulásáról, kockázatáról, felelősségi köreiről, megelőzéséről hiteles forrásból, de befogadható formában tájékoztatnák az érdeklődőket. Az olyan, a lakosságnak szánt felvilágosító kiadvány, ami száraz, érdektelen, szakkifejezésektől zsúfolt, inkább a szakma felé demonstrálja az aktivitást, de a valódi célközönséget visszariasztja. „Az antimikrobiális-rezisztencia globális és európai népegészségügyi probléma és ezen veszély elleni küzdelem az Európai Unió egyik prioritása. Az Európai Bizottság több mint egy évtizede támogatja, hogy az „Egy Egészség” megközelítés alkalmazásával mind a humán egészségügyben, mind a mezőgazdaságban és az állategészségügyben jelentős előrelépések történjenek a megfelelő antibiotikum alkalmazás érdekében a túlzott, indokolatlan vagy helytelen antibiotikum felhasználás visszaszorítására.” [13] – az olvasó nem biztos, hogy a következő mondatot is el fogja olvasni. Jó példa a felvilágosításra a Társaság a Szabadságjogokért katekizmus-szerű információs oldala [14]. A megfogalmazás világos, követhető, a tartalom korrekt, habár némely adat forrása nem ellenőrizhető. Egyetlen tévedés, hogy állítása szerint a kórházi fertőzéseket a multirezisztens kórokozók okozzák, ami nyilvánvalóan abból ered, hogy forrásként az OEK honlapjára támaszkodtak. 2 ábra Egy példa a “Nyugodtan figyelmeztess” poszterre [15] Vannak külföldi példák a beteg egyenrangú félként kezelésére és bevonására a prevencióba. Az Egyesült Királyság kórházaiban plakátokon bíztatják a betegeket, figyelmeztessék az orvost a kézmosásra, mielőtt elkezdené a vizsgálatot (2. ábra). Magyarországon erre még nem érett meg a helyzet, de készült olyan betegtájékoztató füzet, amit a felvétel során adnak át a betegeknek, és tájékoztatják a fertőzések természetéről, kialakulásukról, kockázatukról és elkerülésük lehetőségeiről, valamint kérik az együttműködésüket a koc- XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR INFEKCIÓKONTROLL kázat csökkentésében [16]. A VI. Infekciókontroll Továbbképzés és Konferenciát követő sajtóanyagban úgy fogalmaztunk: „Egészséges az a társadalom irányából érkező igény, hogy megismerhetővé váljanak az összes betegellátó intézmény náluk előforduló fertőzésekre vonatkozó adatai. A nyilvánosságra hozatal előfeltétele viszont, hogy a közzététel – a szakmai fórumokkal párhuzamosan, nem azokat felhasználva – olyan felületen és olyan formában történjen, hogy azokat az átlagos műveltségű, nem szakmai képzettségű emberek is értsék, jól értsék, azok sem félreérthetők, sem félremagyarázhatók ne lehessenek. Ez utóbbi feltétel úgy biztosítható, ha előzetesen – több külföldi példa alapján – ismeretterjesztő-felvilágosító kampány indul, amely a fertőzések létrejöttének, megelőzésének, gyógyításának, az antibiotikumkezelés és –rezisztencia ismereteinek átadását a médiumok és a közvélemény számára hitelesen valósítja meg. A megszólalók mondandójukat befogadhatóan átadni képes szakemberek, művészek, sportolók, tévés személyiségek közvetítésével juttatják el a célközönséghez, a teljes magyar társadalomhoz. Amíg ennek a feltételei nem adottak, egyértelműen veszélyes a tájékoztatás” [17]. NAGYKORÚAK TÁRSASÁGA Folyamatos a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosság elé tárását követelő igény [18]. E mögött az a legfőbb érv, hogy az embereknek joguk van választani, és olyan kórházat válasszanak, ahol biztonságban érezhetik magukat, ahol nem fognak kórházi fertőzést kapni. Túl azon, hogy mint azt már többször szóvá tettük, nem jelent minden kórház, és nem jelentenek minden kórházi fertőzést, ezért jelenleg nincsenek meg azok az adatok, amelyeknek nyilvánosságot követelnek. A jelenlegi összesített adatbázis a legrosszabb kórházakat helyezné az élre, ahol a színvonaltalan surveillance, vagy a fertőzések szándékolt eltitkolása miatt a nozokomiális fertőzések gyakorisága nulla (!), ezzel messze a svájci egészségügy előtt járnak. A tájékozatlan (mert senki által nem tájékoztatott) laikusok abban bíznának meg, ahol a legnagyobb veszélynek lennének kitéve, és elkerülnék azokat a példásan működő kórházakat, ahol az előforduló fertőzéseket felismerik, és így igyekeznek ismétlődésüket elkerülni. Ha az adatok nyilvánosak, de aki olvassa nem tudja értelmezni, akkor a nyilvánosság önmagában mit old meg? Egy egyszerű laboratóriumi lelet értékeléséhez nem mindenki a háziorvosához fordul, hanem ismerőseit, internetes oldalakat vagy fórumokat látogat magyarázatért. Pedig tudjuk, nem elegendő a normál értéktartománnyal összevetni a kapott értéket, a háziorvos az összefüggésekkel is tisztában van. Tudni fogja az érdeklődő, hogy nozokomiális fertőzésre vonatkozó normál érték nincs, és az egyedül elfogadható gyakoriság az nem nulla? Tudja, hogy nem minden fertőzés műhiba következménye? Ismeri a szervezet fogékonysága, a lehetséges kórokozók virulenciája és mennyisége közötti összefüggéseket? Tudja, hogy betegsége miatt legyengülten akár a szervezetében élő saját „hasznos” baktériumai is fertőzéseket okozhatnak neki? Megfelelő előkészítés nélkül, egy csapásra nem lehet megváltoztatni egy rendszert, még ha az rossz is. Tudjuk például, hogy számos közel-keleti ország mai gyakorlata tiltja a nők autóvezetését. Bizonyos, hogy a folyamatos követeléseknek engedve előbb vagy utóbb, de a szaudi hölgyek is jogosítványhoz juthatnak. De ezt meg fogja előzni, hogy elsajátítják a közúti közlekedés szabályait, és megtanítják őket gépkocsit vezetni! A VI. IME Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia alkalmából, 2017. október 18-án, Budapesten elhagzott nyitóelőadás szerkesztett változata. IRODALOMJEGYZÉK [1] Barcs I: Gondolatok egy kampány kapcsán, MedicalOnline, 2016. március 08. 06:00 http://www.medicalonline.hu/eu_gazdasag/cikk/gondolatok_egy_kampany_ka pcsan [2] Egy nővér kinek mondja el? cafeblog, 2015. május 21. http://apolono.cafeblog.hu/2017/05/21/en-kinek-mondjam-el/ [3] Előd F.: Többen halnak meg kórházi fertőzésekben, mint autóbalesetben, https://index.hu/belfold/2016/02/22/tobben_halnak_meg_korhazi_fertozesekben_mint_autobalesetben/ [4] 2015-ben nőtt a személyi sérüléses balesetek száma, http://www.inforabakoz.hu/hirek/olvas/2015-ben-nott-aszemelyi-seruleses-balesetek-szama-2016-02-05130000 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY [5] Maródi Cs: Hatékony infekció prevenció és kontroll – a betegágy köré felépített modell, VI. IME Infekciókontroll Továbbképzés és Konferencia előadása, 2017. október 18 . [6] The Burden of Health Care-Associated Infection Worldwide. A Summary. WHO, 2010. http://www.who.int/ gpsc/country_work/summary_20100430_en.pdf [7] 20/2009. (VI. 18.) EüM rendelet az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések megelőzéséről, e tevékenységek szakmai minimumfeltételeiről és felügyeletéről [8] European Centre for Disease Prevention and Control. Point prevalence survey of healthcareassociated infections and antimicrobial use in European acute care hospitals, Stockholm: ECDC; 2013. XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR 27 INFEKCIÓKONTROLL https://ecdc.europa.eu/sites/portal/files/media/en/publications/Publications/healthcare-associated-infectionsantimicrobial-use-PPS.pdf [9] CDC/NHSN Surveillance Definitions for Specific Types of Infections, https://www.cdc.gov/nhsn/pdfs/pscmanual/ 17pscnosinfdef_current.pdf [10] Barcs I: Katasztrófa vagy stratégia? IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja, 11(6): 27-30(2012) http://imeonline.hu/article/1493/7.pdf [11] Együttműködési megállapodás aláírására került sor 2017. július 19-én az EMMI Egészségügyért felelős államtitkársága és a Népegészségügyi Képző- és Kutatóhelyek Országos Egyesülete (NKE) között a Nemzeti Népegészségügyi Program megalkotása érdekében, Népegészségügy, 2017, 95(2), 103-108. [12] https://www.gov.uk/government/uploads/system/uploads/attachment_data/file/413196/CMO_web_doc.pdf [13] Nemzeti Egészségvédelmi Intézet: Hogyan tarthatjuk fenn az antibiotikumok korát? http://www.egeszseg.hu/ cikk/hogyan-tarthatjuk-fenn-az-antibiotikumok-korat [14] Kórházi fertőzés. Kérdések és válaszok, http://korhazifertozes.tasz.hu/kerdesek-es-valaszok/ [15] http://www.npsa.nhs.uk/cleanyourhands/resource-area/ nhs-resources/nhs-materials/download-artwork/ [16] A Jászberényi Szent Erzsébet Kórház betegtájékoztató füzetei I., Kórházi Fertőzések, 2017, https://www.imeonline.hu/uploads/betegtajekoztato.pdf [17] https://www.imeonline.hu/uploads/main_news/34/sajtokozlemony_infekciokontroll.pdf [18] Asbóth M: Beleállunk: ki fogjuk harcolni a kórházi fertőzések adatainak nyilvánosságát! TASZ 2017, http://ataszjelenti.blog.hu/2017/09/13/beleallunk_ki_fogjuk_harcolni_a_korhazi_fertozesek_adatainak_nyilvanossagat A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Barcs István az ELTE Természettudományi Karán kapott biológus diplomát 1980-ban. A Semmelweis Orvostudományi Egyetemen 1984-ben orvosi biológiai doktor címet, a Magyar Tudományos Akadémián az orvostudomány kandidátusa fokozatot szerzett 1995ben. Az orvosi mikrobiológiához kapcsolódó területeken dolgozott, a Fővárosi László Kórházban 1987-ig, az Országos Bőr- és Nemi- kórtani Intézetben 1987-88 között, az Országos Közegészségügyi Intézet Fágkutató Osztályán 1988-tól 1995ig. A Központi Honvédkórház Mikrobiológiai Laboratóriumának (1996), majd a Fővárosi Bajcsy-Zsilinszky Kórház Klinikai Mikrobiológiai Laboratóriumának (1999) megszervezője és első osztályvezetője. A Semmelweis Egyetem Központi Klinikai Mikrobiológiai Diagnosztikai Laboratóriumának vezetője 2009-ig. A SE Egészségtudományi Kar Epidemiológiai Tanszékét 2010. óta irányítja. Az IME „Közérthető-N” rovatának vezetője. Érkezik a januári bérkülönbözet az egészségügyi szakdolgozók számára Február 20-án érkezett az egészségügyi szakdolgozók novemberről előrehozott 8%-os illetményemelésével járó januári bérkülönbözete. A kormány az ágazati reprezentatív szakszervezetek és stratégiai partnereik kérésére a 2018. novemberre tervezett 8%os szakdolgozói illetményemelést előrehozta idén január 1-jére. A visszamenőleges januári bérkülönbözet utalásra a február 20-án napon került sor. Az emelés ezt követően már beépül a bérbe, a februári fizetés érkezésekor tehát már a megemelt alapbérrel számolt keresetek érkeztek a dolgozók számlájára. A béremelés a következő időszakban is tovább folytatódik: az egészségügyi szakdolgozók 2019-ben további 8%-os emelésre számíthatnak, a szakdolgozók illetménye 2016 és 2019 között átlagosan 65%-kal emelkedik. A kormány számára kiemelten fontos az egészségügyi dolgozók élet- és munkakörülményeinek javítása, melyet jól mutat, hogy egy 4-6 éves jogviszonnyal rendelkező OKJ végzettségű, ,,E2” fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete a 2010es 159 506 forinthoz képest most 309 345 forintra emelkedik, 2019-ben pedig várhatóan 334 093 forint lesz. Míg egy 1921 éves jogviszonnyal rendelkező OKJ végzettségű, ,,E7” fizetési osztályba besorolt ápoló átlagkeresete 2010-ben 172 228 forint volt, a mostani béremeléssel 342 582 forintra, 2019-ben pedig várhatóan 369 989 forintra emelkedik. Fontos hangsúlyozni, hogy az alapbér emeléssel az egyes mozgóbér-elemek (ügyeleti díj, készenléti díj, rendkívüli munkavégzés bérpótléka, műszakpótlékok) díjai is emelkedtek, mely tovább növeli a keresetek összegét is. Budapest, 2018. február 20. 28 Emberi Erőforrások Minisztériuma, Egészségügyért Felelős Államtitkárság IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2018. JANUÁR-FEBRUÁR
