IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről

  • Cikk címe: Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről
  • Szerzők: Boldogné Csurik Magdolna
  • Intézmények: Országos Tisztiorvosi SzolgálatÁpolási Szakfelügyeleti Osztályvezetôje.
  • Évfolyam: IV. évfolyam
  • Lapszám: 2005. / 10
  • Hónap: január (2006)
  • Oldal: 20-23
  • Terjedelem: 4
  • Rovat: MENEDZSMENT
  • Alrovat: KONFERENCIA

Absztrakt:

Az egészségügyi tevékenység gyakorlása, engedélyeztetése jól szabályozott. A szerző az ezekre vonatkozó jogszabályok alapvetéseit foglalja össze, kitérve a tevékenységek ismertetésére, a jogszabályok felvázolására, az engedélyeztetési eljárás fontos szempontjaira. A cikk foglalkozik az egyes jogviszonyokkal, és részletesen tárgyalja a szabadfoglalkozású jogviszony jellemzőit.

Cikk letöltése




Vissza az előző oldalra
Szerző Intézmény
Szerző: Boldogné Csurik Magdolna Intézmény: Országos Tisztiorvosi SzolgálatÁpolási Szakfelügyeleti Osztályvezetôje.

[1] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény.
[2] Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény.
[3] Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 25/2004. (II. 26.), és a 312/2004. (XI. 17.) Kormányrendelettel módosított 96/2003.(VII. 15.) Kormányrendelet.
[4] Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet.
[5] Az egészségügyi szolgáltatókról, és működési engedélyük nyilvántartásról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004.(XI. 17.) Eü. M rendelet.
[6] A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 71/2004.(VIII. 11.) ESzCsM rendelet.
[7] A gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004.(XI. 23.) EüM rendelet.
[8] Az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről szóló 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet.

ORVOSI JOG MEDICINA 2000 VII. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről Boldogné Csurik Magdolna Az egészségügyi tevékenység gyakorlása, engedélyeztetése jól szabályozott. A szerző az ezekre vonatkozó jogszabályok alapvetéseit foglalja össze, kitérve a tevékenységek ismertetésére, a jogszabályok felvázolására, az engedélyeztetési eljárás fontos szempontjaira. A cikk foglalkozik az egyes jogviszonyokkal, és részletesen tárgyalja a szabadfoglalkozású jogviszony jellemzőit. • • • BEVEZETÉS Az egészségügyi szolgáltatás az egészségügyi hatóság által kiadott működési engedély birtokában végezhető egészségügyi tevékenységek összessége. Az egészségügyi szolgáltatási tevékenység alapvető szakmai feltételrendszere a tulajdon- és működtetési formától független, kizárólag a szolgáltatás szakmai tartalmán alapuló tevékenység, melyet egyebek között az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. tv is szabályoz [1]. Irányul az egyén egészségének megőrzésére, továbbá a megbetegedések megelőzésére, korai felismerésére, megállapítására, gyógykezelésére, életveszély elhárítására, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítására. E tevékenység továbbá az állapotromlás megelőzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére irányul. A fentiek érdekében jelentheti a beteg vizsgálati anyagainak feldolgozását, a gyógyszerekkel, gyógyászati segédeszközökkel, a gyógyászati ellátásokkal kapcsolatos külön jogszabály szerinti tevékenységet is. Idetartozik a mentés és a betegszállítás, a szülészeti ellátás, az emberi reprodukcióra irányuló különleges eljárások, a művi meddővé tétel, az emberen végzett orvostudományi kutatások, továbbá a halott vizsgálattal, a halottakkal kapcsolatos orvosi eljárásokat, – ideértve az ehhez kapcsolódó – a halottak szállításával összefüggő külön jogszabály szerinti tevékenységeket is [1]. • AZ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉGEKRE VONATKOZÓ JOGSZABÁLYOK • • • • 20 az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárás- IME IV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. JANUÁR • ról szóló 25/2004. (II. 26.), és a 312/2004. (XI. 17.) Kormányrendelettel módosított 96/2003. (VII. 15.) Kormányrendelet az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM. rendelet az egészségügyi szolgáltatókról, és működési engedélyük nyilvántartásról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004.(XI. 17.) Eü. M rendelet a népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 71/2004. (VIII. 11.) ESzCsM rendelet a gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004. (XI. 23.) EüM rendelet az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről szóló 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet FONTOS ALAPELVEK • • • • Az egészségügyi dolgozó csak olyan egészségügyi tevékenységet végezzen, illetve csak olyan egészségügyi tevékenységben működhessen közre, amellyel – egészségi állapotával összefüggésben – nem veszélyezteti sem saját, sem az egészségügyi szolgáltatást igénybe vevő, illetve más személyek egészségét, vagy testi épségét [2]. Az egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az adott helyzetben általában elvárható gondossággal, a szakmai követelmények keretei között, a szakmai kamarák által kidolgozott etikai szabályok megtartásával, legjobb tudása és lelkiismerete szerint, a rendelkezésére álló tárgyi és személyi feltételek által meghatározott szinten, szakmai kompetenciájának megfelelően kell, hogy nyújtsa [2]. Az egészségügyi dolgozót hivatása gyakorlása során a betegek iránti elkötelezettség, és a beteg érdekeinek kiemelt védelme kell, hogy vezérelje [2]. Minden egészségügyi tevékenység a beteg személyisége, méltósága és jogai tiszteletben tartása, életkorának, valamint önrendelkezésének figyelembevétele mellett történjen [2]. Az egészségügyi szolgáltatónak a szolgáltatás helyén elhelyezett információs táblán fel kell tüntetni az engedélyezett egészségügyi szakmát, a rendelési időt, valamint a beteg számára a rendelkezésre állás idejét [3]. ORVOSI JOG • • • • • • Ha közszolgáltatást, és egyéb szolgáltatást is ellát, mindkét tevékenységet fel kell tüntetni, továbbá a térítés ellenében végzett szolgáltatásnál a térítési díjakat is [3]. Rendelkezik az adott egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban való közreműködésre jogosító szakképesítéssel [3]. Szerepel az egészségügyi szakképesítést szerzett személyek alapnyilvántartásában, illetve az egészségügyi dolgozók működési nyilvántartásában, és Amennyiben külön törvény a tevékenység gyakorolását szakmai kamarai tagsághoz köti, tagja az illetékes szakmai kamarának [2]. Egészségi állapota alapján az adott egészségügyi tevékenység végzésére alkalmas [2]. Amennyiben az egészségügyi tevékenységet saját nevében és felelősségére végzi, rendelkezik az egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedéllyel [3]. Az egészségügyi szolgáltató az egészségügyi tevékenység végzésére, illetve az abban történő közreműködésre – a rendelkezésre álló lehetőségek között – az alábbi jogviszonyok keretében jogosult • egyéni egészségügyi vállalkozóként, • társas vállalkozás tagjaként, • munkaviszonyban, • szabadfoglalkozás formájában [2]. Egyéni egészségügyi vállalkozóként működését akkor kezdheti meg, ha: • rendelkezik egyéni vállalkozói igazolvánnyal, • érvényes működési engedélye van, • saját felelősségbiztosítása, • személyesen közreműködik a szolgáltatásban, • a szolgáltatást saját nevében, és kockázatára nyújtja [3]. Az egyéni vállalkozói igazolványt: • Az egyéni egészségügyi vállalkozó székhelye szerint illetékes körzetközponti jegyző adja ki, az egyéni vállalkozói igazolvány kiadására vonatkozó külön jogszabályban foglalt szabályok szerint úgy, hogy az egyéni egészségügyi szolgáltatás folytatásához szükséges szakképesítés meglétét az egészségügyi hatóság a működési engedélyezési eljárás során vizsgálja [3]. Az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat jogosult a működési engedélyt kiadni az alábbi elvek alapján: • alapellátás, továbbá az egy egészségügyi szakma keretében végzett járóbeteg ellátás, valamint a nem orvos által is végezhető természetgyógyászati, és nem konvencionális gyógyító tevékenység esetében a telephely szerinti városi/ kerületi tisztiorvos, • a fent nem említett egészségügyi szolgáltatások esetén – ideértve a mentést, a betegszállítást, a vérellátást, és a haemodialízist – a szolgáltató telephelye szerint illetékes megyei/fővárosi tisztifőorvos a jogosult, MEDICINA 2000 VII. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA • amennyiben a szolgáltató nem rendelkezik telephellyel, a működési engedélyt az egészségügyi szolgáltató székhelye szerint illetékes városi, megyei tisztifőorvos adja ki [3]. A kérelemben fel kell tüntetni: • a kérelmező nevét, székhelyét, és telephelyét, • magánszemély esetén természetes személyazonosító adatait, • gazdasági társaság esetén a létrejöttét igazoló okiratot (cégbejegyzés, cégjegyzék szám stb.), • ha a szolgáltatást nem saját tulajdonában kívánja nyújtani, az ingatlan használatának jogcímét, és a tulajdonos nevét, székhelyét, • az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyét, a rendelési időt, és a betegek részére a rendelkezésre állás idejét, • az ellátni kívánt egészségügyi szakma, szakmák megnevezését, a különböző ellátási formákat, és progresszivitási szinteket részletezve, valamint a tevékenységhez szükséges személyi, és tárgyi feltételek meglétéről szóló nyilatkozatot, • az ügyeleti, készenléti időt, és a rendszerben való részvétel módját • ha az egészségügyi szolgáltatást más egészségügyi szolgáltatóval kívánják elláttatni, akkor a közreműködő egészségügyi szolgáltatót, és az általa ellátandó szolgáltatásokat, • nyilatkozatot arról, hogy nem áll fenn kizáró ok az engedély kiadásához, • a kérelmező KSH törzsszámát, • ha az egészségügyi szolgáltató már rendelkezik működési engedéllyel, akkor a nyilvántartásban kapott azonosító számát, továbbá a működési engedély számát, • a külön jogszabályban meghatározott egyéb adatokat, • több szervezeti egységgel rendelkező szolgáltató esetén az adatokat szervezeti egységenként kell feltüntetni, • a közreműködői szerződést, vagy előszerződést, • az egészségügyi szolgáltatáshoz szükséges tárgyi feltételek, ingatlan használatának jogcímét igazoló iratot, • az egészségügyi felelősségbiztosítást, vagy nyilatkozatot, • egyéni egészségügyi vállalkozónál a működési nyilvántartást, és a szakképesítést igazoló dokumentumot [3]. AZ ENGEDÉLYEZÔ HATÓSÁG HELYSZÍNI VIZSGÁLATA A bejárás során a hatóság megvizsgálja: • a személyi, tárgyi, környezeti feltételek meglétét, • az építésügyi, szakmai, közegészségügyi előírások teljesülését, • az egyéb hozzájárulások meglétét, • a közreműködőt (a közreműködő bevonása nem veszélyezteti-e a szolgáltatás minőségét). IME IV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. JANUÁR 21 ORVOSI JOG Fontos, hogy a szemle időpontjáról a szemle előtt 5 nappal kell értesíteni a kérelmezőt és a szemléről jegyzőkönyvet kell készíteni. Ha a feltételek teljesültek, a hatóság megadja a működési engedélyt, az ideiglenes működési engedélyt, vagy az átmeneti működési engedélyt. A működési engedély akkor adható, ha a kérelmező mindenben megfelelt a feltételeknek és a minimum feltételeket már kidolgozták az adott szakmára. Ideiglenes működési engedély akkor adható, ha a szolgáltatáshoz szükséges személyi és/vagy tárgyi feltételek teljesítése hiányos (ellátási érdekből, azonban ez a biztonságos működést nem befolyásolja), és határidő kitűzésével történik. Átmeneti működési engedély akkor adható, ha az egészségügyi szakmára nincs meghatározva minimum feltétel. Fontos, hogy a minimum feltételről szóló jogszabály hatályba lépését követően az egészségügyi hatóság a szolgáltató kérelmére átvizsgálja az engedélyt, és amennyiben a szolgáltató a feltételeknek megfelel, az átmeneti működési engedély visszavonása mellett kiadja a működési engedélyt [3]. A működési engedély tartalmazza: a szolgáltató előzőekben felsorolt adatait, az egészségügyi szolgáltató nyilvántartásában kapott azonosító számát, • a szolgáltató által végezhető tevékenységet, szakmákat, szakmakódot, progresszivitási szinteket, • az ellátás formáját, az ügyeletet, készenlétet, a helyettesítéseket, • a területi ellátási kötelezettséget, az ellátási körzet pontos megjelölését, • a szolgáltatások ellátásának pontos helyszínét, • az egyes szolgáltatások személyi feltételeinek teljesítéséhez szükséges előírásokat, • az ügyeleti, készenléti rendszerben való közreműködés módját, • az egészségügyi alapellátásban folytatott szakmák esetében a helyettesítés rendjét, • egyéni egészségügyi vállalkozó esetén az egészségügyi tevékenység TEAOR számát, • több szervezeti egységből álló egészségügyi szolgáltató esetén bizonyos feltételeket szervezeti egységenként kell feltüntetni [3]. Az egészségügyi hatóság a működési engedély egy példányát megküldi: • a kérelmező egészségügyi szolgáltatónak, • a közszolgáltatásért felelős szervnek, • a közszolgáltatás esetén a területileg illetékes egészségbiztosítási pénztárnak, • az egészségügyi szolgáltatók és működési engedélyek nyilvántartását vezető szervnek, • egyéni egészségügyi vállalkozó esetén a működési nyil• • 22 IME IV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. JANUÁR MEDICINA 2000 VII. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA vántartás vezetőjének. Az egészségügyi hatóság a működési sáról (a számának, és érvényességének a koztatja a: • cégbíróságot, • egyéb – jogszabályi előírás szerinti vezető szervet, • egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói jegyzőt [3]. engedély kiadáközlésével) tájé- – nyilvántartást engedélyt kiadó Az egészségügyi szolgáltatónál minden olyan tervezett változást, amely érinti a működési engedélyben foglaltakat, kötelező előzetesen, írásban bejelenteni, ha ez előre nem tervezhető esemény, akkor az észlelést követő öt munkanapon belül. Amennyiben a változás érinti a működési engedély kötelező tartalmát, a bejelentéssel egyidejűleg kérni kell a működési engedély módosítását. A bejelentésben meg kell jelölni a szüneteltetés okát, a kezdő, és várható befejezés időpontját, továbbá az újbóli megkezdés időpontját. Az egészségügyi közszolgáltatást nem végző szolgáltató tevékenységének szüneteltetését akkor köteles bejelenteni, ha a szüneteltetés várható időtartama a három hónapot meghaladja [3]. A hatóság ellenőrzi a működési engedélyben foglaltak szerinti működést, ha nem állnak fenn az engedély kiadásakor fennálló feltételek, akkor a tisztifőorvos határidő kitűzésével kötelezi a szolgáltató a hiányosságok felszámolására. Az ellenőrzésről jegyzőkönyv készül, az ellenőrzéseket az OTH által közzétett éves munkatervben foglaltak szerint kell lefolytatni [3]. A SZABADFOGLALKOZÁSÚ EGÉSZSÉGÜGYI TEVÉKENYSÉG A szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó jogosult bármely egészségügyi szolgáltatónál megbízási szerződés alapján a szakmai kompetenciájába tartozó egészségügyi tevékenység ellátására. A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó e tevékenységét az egészségügyi hatóság egészségügyi szolgáltatás nyújtására jogosító működési engedélye és – amennyiben az őt foglalkoztató egészségügyi szolgáltató nem követeli meg – a tevékenységével esetlegesen okozott károk megtérítését biztosító kötelező felelősségbiztosítási szerződés megkötése nélkül végezheti [2]. A szabadfoglalkozású jogviszony keretében működő egészségügyi dolgozó az egészségügyi tevékenységet az őt megbízó egészségügyi szolgáltató nevében végzi. A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenység egyéni vállalkozóként is folytatható. A szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységhez szükséges egyéni vállalkozói igazolvány igényléséhez az egészségügyi dolgozónak az orvosok, illetőleg az egészségügyi szakdolgozók működési nyilvántartásába vételéről szóló igazolványát, – és ha ez nem tartalmazza – a szakképesítést igazoló okirat hiteles ORVOSI JOG másolatát kell mellékelni. A szabadfoglalkozásra jogosító egyéni vállalkozói igazolványban fel kell tüntetni az egészségügyi dolgozó által folytatható egészségügyi tevékenységet és azt, hogy az igazolvány kizárólag szabadfoglalkozású egészségügyi tevékenységre jogosít [2]. A SZABADFOGLALKOZÁS KORLÁTAI A szabadfoglalkozásra jogosító egyéni vállalkozói igazolvánnyal rendelkező egészségügyi dolgozó egészségügyi szolgáltatóként nem működhet. E jogviszonya alapján kizárólag személyesen és csak az igazolványban feltüntetett egészségügyi tevékenységet végezheti, alkalmazottat, bedolgozót, segítő családtagot, tanulót nem foglalkoztathat, közreműködőt nem vehet igénybe, nem tarthat fenn telephelyet, fióktelephelyet, az egyéni vállalkozói igazolványban megjelölt székhelyét nem köteles cégtáblával megjelölni. A SZERZÔDÉS ELVÁRT TARTALMA A szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó és az egészségügyi szolgáltató közötti megbízási szerződésben rögzíteni kell: MEDICINA 2000 VII. JÁRÓBETEG SZAKELLÁTÁSI KONFERENCIA • az ellátandó feladat(ok) pontos megnevezését, a feladatok ellátásához szükséges tárgyi feltételek biztosításának módját, valamint a munkavégzés helyét és idejét, • a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó szakmai felettesének megnevezését, • amennyiben a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó feladatkörébe más egészségügyi dolgozók szakmai irányítása is beletartozik, az általa irányított, illetve felügyelt egészségügyi dolgozók munkakörének megnevezését, • az adott időszakban, de legfeljebb 6 hónap alatt a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által végzendő egészségügyi tevékenység időtartamát és beosztását, illetve a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó nyilatkozatát az önkéntesen vállalt többletmunka tervezett mértékéről, • az ellátott feladatok díjazását, • a megbízás keretében okozott kár megtérítésének szabályait, • a szerződés megszüntetésére vonatkozó rendelkezéseket. A szerződés további tartalmára a szakmai kamarák ajánlásokat adhatnak, valamint a szabadfoglalkozású egészségügyi dolgozó által ellátott feladatok díjazására a szakmai kamarák tehetnek javaslatot, amelyet az Egészségügyi Közlöny közzétesz [2]. IRODALOMJEGYZÉK [1] Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény. [2] Az egészségügyi tevékenység végzésének egyes kérdéseiről szóló 2003. évi LXXXIV. törvény. [3] Az egészségügyi szolgáltatás gyakorlásának általános feltételeiről, valamint a működési engedélyezési eljárásról 25/2004. (II. 26.), és a 312/2004. (XI. 17.) Kormányrendelettel módosított 96/2003.(VII. 15.) Kormányrendelet. [4] Az egészségügyi szolgáltatások nyújtásához szükséges szakmai minimum feltételekről szóló 60/2003. (X. 20.) ESzCsM rendelet. [5] Az egészségügyi szolgáltatókról, és működési engedélyük nyilvántartásról, valamint az egészségügyi szakmai jegyzékről szóló 2/2004.(XI. 17.) Eü. M rendelet. [6] A népjóléti ágazatba tartozó egyes államigazgatási eljárásokért és igazgatási jellegű szolgáltatásokért fizetendő díjakról szóló 71/2004.(VIII. 11.) ESzCsM rendelet. [7] A gyógyászati segédeszközök forgalmazásának, javításának, kölcsönzésének szakmai követelményeiről szóló 7/2004.(XI. 23.) EüM rendelet. [8] Az egészségügyi tevékenység végzéséhez szükséges egészségi alkalmasság vizsgálatáról és minősítéséről szóló 40/2004. (IV. 26.) ESzCsM rendelet. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Boldogné Csurik Magdolna 1974-ben szerzett ápolói képesítést Budapesten a Dr. Hetényi Géza Egészségügyi Szakközépiskolában. Ezt Követte az Orvostudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Karának Intézetvezető szaka 1984-1988 között. 1978-1992-ig a SOTE II. számú Belgyógyászati Klinikán dolgozott, majd 1992-2002 között az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat Fő- városi Vezető Ápolójaként tevékenykedett. A szakember posztgraduális képzésben egyebek között a Kereskedelmi és Vendéglátóipari Főiskolán vett részt, ahol marketingkommunikációs szaküzem-gazdász szakképesítést szerzett. A számos továbbképzés mellett közigazgatási alap és szakvizsgát tett. 2002. évtől az Országos Tisztiorvosi Szolgálat Ápolási Szakfelügyeleti Osztályvezetője. IME IV. ÉVFOLYAM 10. SZÁM 2006. JANUÁR 23