A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Gyógyszeripar és innováció – egy aranykor vége? I. rész A gyógyszerpiacok jellegzetes vonásai és az innováció Nagy Balázs, Budapesti Corvinus Egyetem, Debreceni Egyetem Ebben a 2 részből álló írásban a gyógyszerek piacán végbemenő változásokat és a gyógyszerinnováció kapcsolatát elemezzük. Az első részben bemutatjuk, hogy ezen a piacon milyen sajátos tényezőkkel kell számolni a szereplőknek, és elemezzük, hogy a meghatározó piaci tényezők milyen kölcsönhatásban vannak az iparág kutatás-fejlesztési törekvéseivel. A K+F jelentőségének növekedését, a piaci koncentráció fokozódását és a piaci átstrukturálódás folyamatát részletesen tárgyaljuk. A második részben megvizsgáljuk, hogy az innováció és a piaci szereplők interakciójából milyen folyamatok és milyen szabályozási mechanizmusok bontakoznak ki. Így jutunk el arra a következtetésre, hogy a piacra lépési feltételek szigorodásával a kutatás-fejlesztés gyakorlatilag az életben maradás alapfeltételévé lép elő az innovatív termékeket előállító gyógyszerpiacokon, és ennek felismerése nemcsak a piaci struktúrát, de a gyógyszeripar megítélését is jelentősen megváltoztatja. BEVEZETÉS A világ jelenlegi gyógyszerforgalma 550 milliárd dollárra tehető [1], ami a magyar bruttó nemzeti össztermék több mint ötszöröse. Az ágazat gazdasági és stratégiai jelentőségét demonstrálja, hogy 1998-ban a világ 20 legértékesebb vállalata közül 6 volt gyógyszeripari nagyvállalat, és 2001-ben 17 gyógyszeripari cég került be a világ első 100 vállalatának rangsorába [2]. Ugyanakkor az a tény is figyelemre méltó, hogy a gazdaság egészét tekintve a gyógyszeriparban tapasztalható az értékesítés arányában az egyik legjelentősebb mértékű kutatás-fejlesztési (K+F) beruházás-hányad. A gyógyszergyártók K+F beruházásai 2004-ben elérték a 15%-os arányt [3]. 2004-ben volt olyan cég, amely az eladásainak több mint 20%-át költötte kutatás-fejlesztésre [4]. A K+F mértéke a gazdaság más területeit vizsgálva csak az űrkutatás és az atomipar esetében magasabb, ahol azonban a K+F beruházások jelentős hányadát kormányzati pénzekből finanszírozzák. Ezzel párhuzamosan a „új gazdaság” globalizált világában a stratégiai K+F szövetségkötések számának növekedése az elmúlt két évtizedben látványosan gyorsul, elsősorban a csúcstechnológiát képviselő ágazatokban [5]. Ezek egyik színtere éppen a gyógyszeripar, amely egy technológiailag rendkívül intenzív és dinamikus ágazat. Sok jel mutat arra, hogy gyógyszeriparban tapasztalható változások egy sajátos példáját jelentik a technológiai fejlődés és a globalizációs folyamatok kölcsönhatásának, amit érdemes részletesen is megvizsgálni. A GYÓGYSZERPIAC MEGKÜLÖNBÖZTETÔ JEGYEI A gyógyszerek, mint termékek, olyan bizonyos hányadban tapasztalati, bizonyos részben bizalmi jellegű jószágok, amelyek néhány fontos szempontban karakteresen különböznek a hagyományos piaci termékektől. A megkülönböztető jegyekből olyan piaci vonások vezethetők le, mint az intenzív ügynök-megbízó kapcsolat, a gyenge árrugalmasság és a monopolisztikus piaci formációk kialakulása – ezeket röviden bemutatjuk. Ügynök-megbízó kapcsolat A gyógyszer bizalmi jószág, amit jelez, hogy a különböző országok gyógyszerpiacain található termékek többségéhez (58%-94%) csak orvosi rendelvényre lehet hozzájutni [6]. A hozzáférés korlátozása miatt a gyógyszerek fogyasztói fontos vásárlói döntésektől esnek el és kénytelenek átruházni a döntést egy másik piaci szereplőre, név szerint a gyógyszereket felíró orvosokra. Az orvosok döntéseikért orvosszakmai felelősséggel tartoznak, és az esetleges hibák elkövetéséért vállalniuk kell a felelősséget. Ugyanakkor a vásárlásról szóló felelős döntés meghozatala nem jár az orvos számára fizetési kötelezettséggel. Bonyolítja a helyzetet, hogy a gyógyszerekért sok esetben nem is a beteg fizet, hanem egy egészségbiztosító, akinek döntéseiben nem csak a beteg érdekei dominálnak, hanem előtérbe kerülnek pénzügyi/finanszírozhatósági szempontok is. Emiatt sokszor a vásárlásban részt vállaló felek nem képviselik tökéletesen a fogyasztó érdekeit, nem jó „ügynökei” a betegnek, ami a természetes piaci interakciókat alapvetően befolyásolja [7]. Árrugalmasság Sajátos piaci vonás, hogy a gyógyszert fogyasztók a számukra felírt gyógyszerekért részben vagy egészben biztosítói/finanszírozói támogatásban részesülnek. Ez a kereslet-kínálati viszonyokat jelentősen megváltoztatja. Ahogy azt számos írás részletesen tárgyalja [8, 9], a biztosítás által támogatott termékek esetén a vásárlói kereslet árrugalmassága drámai mértékben csökken. Ez a jelenség erőteljesen érvényesül a gyógyszerpiacon is, főként a széles körű biztosítási csomagot kínáló, fejlett országokban. Az árakra rugal- IME IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2005. NOVEMBER 27 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN matlan kereslet jelensége azonban nem csak biztosítás védelme miatt lép fel. Vizsgálatok kimutatták, hogy fejlett országokban az egészségét szem előtt tartó gyógyszerpiaci fogyasztók, a biztosítás által nem fedezett gyógyszerek esetében is hajlandóak a más termékeknél megszokott arányoknál jelentősebb összegeket fordítani a gyógyszervásárlásra, az árak emelkedésének ellenére is [6]. A fenti a tényezők azt eredményezik, hogy a gyógyszertermékek kereslete egészen magas árszínvonalig sokszor teljesen rugalmatlan marad. Az alacsony árrugalmasság olyan nem kívánt piaci jelenségeket indukál, mint például az egészségügyi piacokon jól ismert erkölcsi kockázat (moral hazard). Monopolisztikus piac A gyógyszertermékek jelentős hányadát klasszikus monopolisztikus versenykörülmények között forgalmazzák. A piacra belépő új termékek hosszú ideig szabadalmi védettséget élveznek, amelyet általában egyetlen cég birtokol. A szabadalmi jogok miatt egy-egy piacon gyakran fordul elő, hogy az adott vállalat az új gyógyszer bevezetésével monopol pozícióhoz jut, ahol az ár-költség ollót szélesre tudja nyitni [6]. Itt fontos megjegyezni, hogy a gyógyszerek szempontjából releváns piacok azok az egymást helyettesítő – azonos terápiás csoportba tartozó – termékcsoportok, amelyek ugyanannak a betegségnek kezelésében használatosak. Monopolisztikus gyógyszerpiacok ilyen értelemben képzelhetők el. Tovább erősíti a monopolisztikus tagozódást, hogy sokszor hiába létezik az adott terméknek a piacon helyettesítője, mégsem versenyeznek egymással. A fogyasztó ismerete ugyanis általában korlátozott a helyettesíthetőségről, miközben a szükséges ismeretekkel rendelkező orvos viszont az árakat nem ismeri. Mindezt tovább fokozza, hogy az orvosok és a betegek egyaránt nyitottak a promóciós tevékenységre [10]. Ennek köszönhetően jól felépített termékprofilok esetében tartósan magasan tarthatók az árak még akkor is, ha látszólag verseny van. A termékdifferenciálás ezért nagy jelentőséggel bír. Ezt felismerve a promócióra és a marketingre különösen nagy hangsúlyt fektetnek a gyártók mindenhol a világon. Jellemző adat, hogy 1977-ben, az USA-ban a recept nélkül felírható (over the counter – OTC) gyógyszerek piacán az eladások 20,2%-át költötték médiahirdetésekre, és a médiareklám költségek a promóciós kiadásokkal (orvoslátogatás, termékminták) együtt 35,6%-ot tettek ki. A 20,2%-os arány a vizsgált 225 ágazat között a legmagasabb volt [11]. gyasztók kevésbé árérzékenyek (pl. kiterjedt egészségbiztosításuk van), és ezért nem az árban, hanem inkább a minőségben, a kutatás-fejlesztésben és a marketing, illetve a promóció területén éleződik a verseny. Néhány gyógyszercsoportban (pl. a lejárt szabadalmú, generikus készítmények), ahol viszonylag sok versengő termék van, és a fogyasztók árérzékenyebbek (pl. nincs biztosításuk), kialakulhat jelentős árverseny [1]. A PIACI KONCENTRÁCIÓ A gyógyszerpiac szerkezete is sajátos, a keresleti és a kínálati oldalon is koncentrált. Egyrészt néhány nagy ország szippantja fel a kereslet meghatározó hányadát. A 10 legnagyobb forgalmú ország piaci részesedése 83%-os. Másrészt viszonylag kevés számú gyártó állítja elő a piacon található készítmények jelentős részét. A 10 vezető gyártó piaci részesedése majdnem 50%-os [1]. Legnagyobb vásárlók A magas kereslet oldali koncentráció magyarázata egyértelműen a gazdag és nagy lélekszámú országok felvevő potenciáljában rejlik. Észak-Amerika a legnagyobb vásárló, melléje zárkózik fel Japán, a fejlett nyugat-európai országok, majd a nagy lélekszámú országok, köztük Kína, mely még közel sem kiaknázott terület (lásd 1. táblázat). 1. táblázat A 10 vezető gyógyszerpiac értékesítése és növekedése 2003. június 1-től 2004. júniusig 30-ig eltelt 12 hónapban (Forrás: Bodrogi 2005) Árak Gyártók kapcsolatai A bemutatott kereslet oldali piaci sajátosságok kölcsönhatása a kínálati oldalon fennálló monopolisztikus struktúrával együtt a termelési költségeknél gyakran jóval magasabb árakat eredményez. Az ártervezés jellegzetesen nem költségalapú. A piac döntő részén a verseny gyengébb és a fo- 28 IME IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2005. NOVEMBER A kínálati oldal koncentrációja többirányú. Egyrészt a gyártók és a kereskedők integrációja figyelhető meg, amely nem kifejezetten gyógyszerpiaci jellegzetesség, ezért ezt itt bővebben nem tárgyaljuk. EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN Másrészt újabban külső, non-profit – főként biotechnológiai – kutatóközpontok és anyacégek vertikális összefonódása vehető észre, ami a kutatási profil új dimenziókba helyezését jelenti. Mint ismeretes, a vertikálisan integrált nagy cégek a kockázatot jobban kezelik olyan esetekben, ahol a tőkepiacok nem működnek tökéletesen. Jobban menedzselik a tudáskiáramlást és a piacon hozzáférhető információkat. Alkalmasabbak a kockázatosabb, hosszú távú komplex, drága és a különböző vertikális szintek közötti költség és tudáselosztást igénylő projectek kezelésére. A gyógyszeripari kutatás-fejlesztés éppen ilyen sajátosságokkal rendelkezik [12]. Az ágazat egy olyan új vertikális struktúrát alakított ki, ahol főként biotechnológiával foglalkozó fejlesztő cégek helyezkednek el a nagyvállalatok és a non profit szektor között. A biotechnológiai cégek a nagyvállalatok és a non-profit központok közötti gyors információáramlást szerződéses megállapodások és kollaborációs szerződések rendszerén keresztül szabályozzák. Az ilyen típusú, új kutató szervezetek megjelenése serkentheti az innovációt és növelheti a produktivitást hosszú távon [12]. A nagyvállalatok jelenlegi eladásainak 25-40%-a ilyen vertikálisan integrált biotechnológiai cégek gyógyszerfejlesztéseinek köszönhető [13]. Horizontális metszetben vizsgálva a világ gyártóinak sorozatos fúziója jellemző a ‘80-as évektől napjainkig. Számos példát hozhatunk az utóbbi 10-15 évben a gyógyszeripari óriások létrejöttére. A legismertebbek: Pharmacia-Upjohn, Glaxo-Smith-Kline, Sanofi-Aventis, Astra-Zeneca, Eli-Lilly és a Bristol-Meyers Squibb. Jellemző a méretekre, hogy Pfizer és az American Home Products egyesülése rekordösszegű 80 milliárd dolláros tranzakcióval zárult [6]. Az egyesülések legfontosabb ismérve nem kifejezetten a multinacionalizálódás, hiszen sokszor hazai cégek lépnek szövetségre. A motiváció a hazai és a nemzetközi viszonylatban is a méretgazdaságosság előnyeinek kihasználása, és a kockázatok hatékony szétterítése. Mivel a marketing és főképp a K+F költségei mérettől függetlenül jelentősek, ezeknek a költségeknek a kitermelésében a vállalat minél nagyobb mérete versenyelőnyt jelent. A nagy tőkével rendelkező vállalat nemcsak a kutatás-fejlesztési költségeket tudja így jobban elosztani, de a fejlesztéssel járó nagy kockázatot is jobban szét tudja teríteni. A kisebb gyógyszergyártó cégek is próbálnak így együttműködni, és a K+F költségeket és kockázatokat együtt viselni. A vertikális és a horizontális konszolidációs folyamatoknak köszönhetően az utóbbi két évtizedben sok kis gyógyszercég tűnt el, és új biotechnológiai fejlesztésekre alapuló új verseny jelent meg a gyógyszerpiacon. Volumen és árszintnövekedés A nemzetközi gyógyszerpiac éves átlagos növekedési üteme 1999 és 2004 között 10,2-9,2% között volt úgy, hogy minden földrajzi piacon növekedés volt megfigyelhető [1]. A növekedés összetevői közül a legfontosabb a volumen növekedése, amelyet a fejlett országok piacain elsősorban az egészségével törődni képes, öregedő, biztosítással rendelkező lakosság vásárlókedve hajt. A fejlődő országokban is megfigyelhető volumennövekedés motorja a lejárt szabadalmi jogú, olcsóbb generikus készítmények megjelenése [1, 14]. Fontos tényezőként jelenik meg az árszintnövekedés is. Ezt a növekedést elsősorban az új innovatív készítmények magasabb árai indukálják. Az újak magas ára párosul azzal a jelenséggel, hogy az olcsóbb készítményeket jelentős részben felváltják a piacra került drágább termékek. A fogyasztási szerkezet ilyen jellegű változásának kiváló példája Magyarország is. K+F költségnövekedés Az új gyógyszerek árszintnövekedésének hátterében a növekvő kutatás-fejlesztési költségek állnak. Ma egy új gyógyszer kifejlesztésének költségeit 800-1000 millió dollárra teszik, amely jelentős növekedés a 30 évvel korábbi öszszegekhez képest [1, 15]. 1975-ben 149 millió euróba került egy új készítmény piacra kerülésének folyamata, 2000-ben ez az összeg 868 millió eurót tett ki [16]. A K+F intenzitása döbbenetes méreteket ölt: az utóbbi években 500-ról 5000re nőtt a potenciálisan kutatott gyógyszermolekulák száma [12]. Ugyanakkor a növekvő innovációs aktivitás ellenére a piacra kerülő új készítmények száma csökken. Az USA forgalomba kerülést engedélyező hatósága 2002-ben csupán 17 új gyógyszermolekulát regisztrált, amely a korábban bejegyzett számoknak csak a töredéke (1996-ban pl. 53 bejegyzés történt) [17]. Ugyanebben az időszakban az USAbeli gyártók kutatási költségei a duplájukra emelkedtek [18]. Hasonló tendencia figyelhető meg a világ más fontosabb piacain is, ahol 1990-2004 között a regisztrált készítmények száma 25%-kal zuhant, miközben a K+F költségek majd- NÖVEKEDÉS ÉS INNOVÁCIÓ A K+F-el összefüggő szerkezeti átalakulások mellett folyamatosan bővül a piac. A növekedés iránya és kapcsolata a kutatás-fejlesztéssel jól kimutatható jelenség. A K+F beruházások hatással vannak az árakra és a piac szerkezetére. 1. ábra Inflációval korrigált K+F kiadások és új regisztrált hatóanyagok 1963-2000-ig (Forrás: Di Masi 2003) IME IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2005. NOVEMBER 29 EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN nem megháromszorozódtak [19]. Ezek az események csak látszólag ellentmondásosak, és később látni fogjuk, hogy kifejezetten logikusan épülnek egymásra. Az 1. ábra szemlélteti a regisztrált új hatóanyagok (New Chemical Entities – NCEs) és a K+F kiadások (Real R&D) trendjét. Az innováció mint stratégiai terület Az egyre növekvő K+F beruházások átalakítják a gyógyszerpiac globális szerkezetét is, és a piaci pozíció szempontjából meghatározó tényezővé válnak. Ezt támasztja alá, hogy az utóbbi években a szerényebb K+F beruházási feltételeket kínáló térségek pozíciója láthatóan meggyengült a világpiacon. Az európai piacok gyengülése és ezzel párhuza- mosan a K+F tőke távozása ijesztő példa lehet a jövőre tekintve: 1990 és 2000 között az európai gyártók európai K+F befektetései 14%-ot csökkentek. Ezeknek a befektetéseknek több mint a fele az Egyesült Államokba vándorolt át [20]. Ezzel párhuzamosan az európai piac forgalmi részesedése 37,8%-ról 27,8%-ra csökkent [15]. A 2. ábra mutatja, hogy 1990 és 2003 között az ázsiai, afrikai és az ausztrál piacok is jelentős teret veszítettek éppen az észak-amerikai piacokkal szemben. A térvesztés itt sem véletlen műve, kutatásfejlesztési beruházásokkal ezek az országok sincsenek elkényeztetve. Bár megemlítjük, hogy az adott térségekben érdekelt gyógyszercégek K+F befektetéseinek visszavonulása mellett a jelzett régiók relatíve meggyengült fizetési képessége is szerepet játszott. 2. ábra A világ nagy gyógyszerpiacainak részesedése, illetve a K+F beruházások alakulása 1990-ben és 2003-ban (Forrás: Kaló 2004, eredeti forrás: IMS World Review 2004, [20]) A cikk folytatását lapunk következő számában találhatják meg kedves Olvasóink. IRODALOMJEGYZÉK [1] Bodrogi J.: A gyógyszeripar trendjei. Budapest: Corvinus Egyetem Szolgáltatásmenedzsment Tanszék, 2005. [2] Financial Times. The Financial Times Global 500. Financial Times 2002 AprilAvailable from: URL: www.ft.com [3] IRDS. Monitoring industrial research: The 2004 EU industrial R&D investment scoreboard. European Comission, Directorate General Joint Research Center, Directorate General Research; 2004. [4] Company Reports. Company Reports SEC filings. 2005. [5] Szalavetz A.: Az információtechnológiai forradalom és a felzárkózó gazdaságok. Budapest: Kossuth Kiadó, 2004. 30 IME IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2005. NOVEMBER [6] Scherer FM.: The Pharmaceutical Industry. In: Culyer T, Newhouse J, editors. Handbook of Health Economics . Elsevier Science, 2000. p. 1297-336. [7] Nagy B, Dózsa C.: Bevezetés az egészségbiztosításba. In: Gulácsi L, editor. Egészség-gazdaságtan. Budapest: Medicina Könyvkiadó, 2005. p. 348-95. [8] Leibowitz A, Manning W, Newhouse J.: The Demand for Prescription Drugs as a Function of Cost-Sharing. Social Science and Medicine 1985;21(10):1063-9. [9] Newhouse J.: Free for All? Lessons from the RAND Health Insurance Experiment. Cambridge: Harvard University Press, 1993. EGÉSZSÉG-GAZDASÁGTAN [10] Rizzo J. Advertising and competition in the ethical pharmaceutical industry: The case of antihypertensive drugs. Journal of Law and Economics 1999;42:171-98. [11] US Federal Trade Commission.: Annual Line of Business Report: A Statistical Report, 1977. Washington: US Federal Trade Commission, Bureau of Economics; 1985 Sep. [12] Cockburn I.: The Changing structure of the pharmaceutical industry. Health Affairs 2004;23 (1 (January/February):10-22. [13] EFPIA. The Pharmaceutical Industry in Figures – 2000 Edition. Brussels: European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations; 2000. [14] GVH. A gyógyszerpiac szabályozásának kérdései. Budapest: Gazdasági Versenyhivatal; 2003. Report No.: 6. szám. [15] Kaló Z.: The Pharmaceutical Sector in the New European Union Member States and the Eastern European Countries: Issues and Challenges. London 2004. [16] DiMasi JA, Hansen RW, Grabowsky HG.: The price of innovation: new estimates of drug development costs. Journal of Health Economics 2003;22(2):151-85. [17] FDA. CDER Approval Times for Priority and Standard NMEs and New BLAs – Calendar Years 1993 – 2004. US Food and Drug Administration, Center for Drug Evaluation and Research 2005 [18] PhRMA. Pharmaceutical Industry Profile, 2002. Washington: PhRMA; 2003. [19] EFPIA. The Pharmaceutical Industry in Figures – Key Data 2005 Update. Brussels: European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations; 2005. [20] EFPIA. The Pharmaceutical Industry in Figures. Brussels: European Federation of Pharmaceutical Industries and Associations; 2002. [21] Pearce D.: A modern közgazdaságtan ismerettára. Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, 1993. [22] Lovas K.: Az egészség-gazdaságtani elemzések, technológia értékelések hazai intézményei, az azokkal kapcsolatos tapasztalatok és lehetséges stratégiák. Törzskönyvezés és ártámogatás. 2004. [23] Barbieri M, Drummond M, Willke R, et al.: Variability of cost-effectiveness estimates for pharmaceuticals in Western Europe: lessons for inferring generalizability. Value in Health 2005;8(1):10-23. [24] Borsos K, Muszbek N.: Irányelvek Európában. 2005. [25] Mears R, Taylor R, Littlejohns P, et al.: Review of International Health Technology Assessment (IHTA). National Institute for Clinical Excellence; 2000 Jun. [26] Schubert F.: The Pharmaceutical Industry Perspective. International Journal of Technology Assessment in Health Care 2002;18(2):184-91. [27] Danzon P, Furukawa M.: Prices And Availability Of Pharmaceuticals: Evidence From Nine Countries Web Exclusive, October 29. Health Affairs 2003 Oct 29;Web Exclusive:521-36. [28] Vernon JA.: Simulating the Impact of Price Regulation on Pharmaceutical Innovation. [Article]. Pharmaceutical Development & Regulation 2003;1(1):55-65. [29] Peltzman S.: An Evaluation of Consumer Protection Legislation: The 1962 Drug Amendments. Journal of Political Economy 1973;81(5):1049-91. [30] Thomas LG.: Industrial policy and international competitiveness in the pharmaceutical industry. In: Helms RB, editor. Competitive strategies in the pharmaceutical industry.Washington DC: AEI Press, 1996. p. 107-29. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Nagy Balázs, közgazdász, 2000-ben szerzett MSc oklevelet a Debreceni Egyetem Közgazdaságtudományi Karán. 2000-től 2002-ig az Országos Egészségbiztosítási Pénztár, 2002-től 2004-ig az Egészségügyi Minisztérium elemző közgazdásza, ahol fő területe az irányított betegellátási rendszer. 2003- tól a Debreceni Egyetem doktorandusz hallgatója. PhD tanulmányait a 2003-2004-es tanévben a Sheffieldi Egyetem School of Health and Related Research tanszékén folytatja. 2004 októberétől a Sheffieldi Egyetem és Corvinus Egyetem Közszolgálati Tanszékének kutatási ösztöndíjasa és tudományos munkatársa. Főbb érdeklődési területei: egészségügyi technológiaelemzés, modellezés, managed care, egészségbiztosítás, egészségügyi finanszírozás. IME IV. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2005. NOVEMBER 31
