Az egészségügyi technológiák, elsősorban gyógyszerek értékelésénél egészség-gazdaságtani irányelveket használnak a világ számos országában, köztük ma - gyarországon is. vizsgálatom céljai közt szerepelt, hogy összehasonlítsam a jelenleg hatályban lévő magyar irányelvet a kihirdetésre még nem került irányelvvel, illetve értékeljem egy meghatározott szempontrendszer alapján az általam kiválasztott 11 nemzetközi irányelvet. végül, a külföldi országok ajánlásait is figyelembe véve, a magyar irányelvre vonatkozóan javasoltam továbbfejlesztési lehetőségeket, valamint megjelöltem a kritikusnak vélt pontokat.
Angol absztrakt:
To assess health technologies, first of all drugs, pharmacoeconomic guidelines are used in many countries of the world, as well as in Hungary. One of the main objectives of my research is to compare the present and the non published future guideline. Another main point was to evaluate 11 international pharmacoeconomic guidelines from a chosen point of view. Finally, considering the international recommendations, I suggested some possible improvements regarding Hungarian guideline specifying critical points.
[1] Hjelmgren J, Berggren F, Andersson F. (2001): Health Economic Guidelines-Similarites, differencies and Some Implications. Value in Health 3. szám 225-250 o.
[2] Szende Á, Mogyorósy Z, Muszbek n, nagy J, Pallos G, dózsa Cs. (2002): Methodological guidelines for conducting economic evaluation of healthcare interventions in Hungary: a Hungarian proposal for methodology standards. European Journal Health Economics 3. szám 196-206 o.
[3] Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez (2002): Egészségügyi Közlöny. 11. szám 1314-1334 o.
[4] http://www.ispor.org/PEguidelines/index.asp: 2012. 01.21.
[5] College voor zorgverzekeringen (2006): Guidelines for pharmacoeconomic research, updated version, 1-13. http://www.ispor.org/PEguidelines/source/HTAGuidelinesnLupdated2006.pdf letöltve: 2012.02.25.
[6] Guidelines for the Economic Evaluation of Health Technologies: Canada (3rd Edition). (2006): Canadian Agency for drugs and Technologies in Health, Ottawa 1-75. http://www.ispor.org/PEguidelines/source/HTAGuidelinesfortheEconomicEvaluationofHealthTechnologies-Canada.pdf 2012.01.22.
[7] national Institute for Health and Clinical Excellence (2008): Guide to the methods of technology appraisal, 1-76.
http://www.nice.org.uk/media/B52/A7/TAMethodsGuide UpdatedJune2008.pdf letöltve: 2012.01.05. [8] Mauskopf J.A., Sullivan S.d., Annemans L., Caro J., Mullins C. d., niujten M., Orlewska E., Watkins J.,Trueman P. (2007): Principles of Good Practice for Budget Impact Analysis: report of the ISPOr Task Force on Good research Practices – Budget Impact Analysis. Value in Health 5. szám 336-347 o. [9] drummond M, Griffin A, Tarricone r. (2009): Economic evaluation for devices and drugs-same or different? Value in Health. 4. szám 402-404 o.
[10] Brandtmüller Ágnes, Kárpáti Krisztián, Boncz Imre, Gulácsi László (2008): Költséghatékonysági küszöbérték az egészségügyi technológiák finanszírozási döntéseiben Köz-gazdaság: tudományos füzetek 4. szám 119-136 o.
[11] Edling, A., Stenberg, A. (2003):General guidelines for economic evaluations from the Pharmaceutical Benefits Board (LFnAr 2003:2), Pharmaceutical Benefits Board, 1-3. http://www.ispor.org/PEguidelines/source/Guidelines_in_Sweden.pdf letöltve: 2012.02.25.
[12] Australian Government department of Health and Ageing. Pharmaceutical Benefits Advisory Committee (2008): Guidelines for preparing submissions to the Pharmaceutical Benefits Advisory Committee. Commonwealth of Australia 1-300. http://www.ispor.org/PEguidelines/source/Australia-Guidelines-for-preparing-submissions-to-the-Pharma -ceutical-Benefits-Advisory-Committee-2008.pdf letöltve: 2012.02.04.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
egészség-gAzdAságtAn – melléklet MódSZErTAn Egészség-gazdaságtani irányelvek – hazai és nemzetközi megfontolások Bundschu Anna, Egészségügyi Szolgáltató Zrt. Az egészségügyi technológiák, elsősorban gyógyszerek értékelésénél egészség-gazdaságtani irányelveket használnak a világ számos országában, köztük magyarországon is. vizsgálatom céljai közt szerepelt, hogy összehasonlítsam a jelenleg hatályban lévő magyar irányelvet a kihirdetésre még nem került irányelvvel, illetve értékeljem egy meghatározott szempontrendszer alapján az általam kiválasztott 11 nemzetközi irányelvet. végül, a külföldi országok ajánlásait is figyelembe véve, a magyar irányelvre vonatkozóan javasoltam továbbfejlesztési lehetőségeket, valamint megjelöltem a kritikusnak vélt pontokat. To assess health technologies, first of all drugs, pharmacoeconomic guidelines are used in many countries of the world, as well as in Hungary. One of the main objectives of my research is to compare the present and the non published future guideline. Another main point was to evaluate 11 international pharmacoeconomic guidelines from a chosen point of view. Finally, considering the international recommendations, I suggested some possible improvements regarding Hungarian guideline specifying critical points. egészség-gAzdAságtAni irányelvek Az egészség-gazdaságtani irányelveket (nemzetközi irodalomban: pharmacoeconomic guideline) különböző célok elérése érdekében hozták létre (az első irányelv alkalmazása: 1992. Ausztrália). Kezdetben főleg a gyógyszerkészítmények költség-hatékonyságának vizsgálatára alkalmazták, azonban ez a kör egyre inkább bővül és érinti az egészségügyi technológiák más területeit is (pl. sebészeti eljárások, orvos-diagnosztikai eszközök, egyéb terápiás technológiák értékelése) [1]. Magyarországon az első szakmai irányelv 2002-ben került kihirdetésre. Az irányelv kifejlesztésénél két fő tényező játszott szerepet. Egyrészt, az egészség-gazdaságtani elemzések száma világszerte rohamosan emelkedni kezdett, mivel ezek elkészítése előfeltétellé vált ahhoz, hogy egy adott gyógyszerkészítmény támogatásban részesüljön. Másrészt egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a döntési folyamatok adott országra jellemzőek és nagyon különbözőek, ezért célszerű lett az, hogy minden ország saját irányelvet dolgozzon ki [2]. Célkitűzés Az Egészségügyi Minisztérium által kiadott, egészséggazdaságtani elemzések készítéséhez javasolt szakmai irányelv érvényessége, 2005. december 31-én lejárt. Az új irányelv hivatalosan még nem került kihirdetésre, azonban a Magyar Egészség-gazdaságtani Társaság készített egy új, még hivatalosan publikálatlan verziót, amely nem tekinthető véglegesnek, de változtatások, kiegészítések találhatók benne. Az egyik célkitűzésem volt, megvizsgálni ezeket a módosításokat. A másik célkitűzés, a nemzetközi irányelvek vizsgálata meghatározott szempontrendszer alapján. Vizsgálati módszeremet kvalitatív aspektusból készítettem el. Összesen 11 nemzetközi irányelvet vizsgáltam meg: 1. ábra Nemzetközi irányelvek csoportosítása [4] A mAgyAr irányelvek összehAsonlításA A publikálatlan irányelvet hasonlóan a jelenleg érvényeshez [3], 3 fő részre lehet tagolni: • Elméleti, jogszabályi háttér, • Irányelv pontjainak bemutatása, • Ezen pontok részletes kifejtése. Az első blokkban a legfontosabb változás, hogy az elemzők által elkészített gazdasági elemzést már nem csak a gyógyszerekre vonatkoztatják, hanem az orvostechnikai eszközökre is. A második blokkot összevontan kezeltem a harmadikkal, hiszen az utóbbi egy részletesebb, indoklással bemutatott része az irányelv pontjainak. A főbb változások a következők: • egy elemzés során, lehetőség szerint az adott indikációban rutinszerűen alkalmazott eljárást kell alapul venni, • az elemzés nézőpontja elsősorban finanszírozói aspektus, de törekedni kell egy átfogó társadalmi nézőpont ismertetésére is, az adott technológiától függően, • ha magyarországi adatokat alkalmaznak az életminőség eredményeknél, akkor az eredményeket az eredeti QALY számokkal is prezentálni kell, • az irodalomkutatás/áttekintés módszertanilag megfelelő legyen, az elemzők kritikai szempontból is értékeljék ezeket, ime Xi. évfolyAm 10. szám 2012. deCember 41 egészség-gAzdAságtAn – melléklet • • • • • • • • • • • • • MódSZErTAn az egészség-nyereségre vonatkozó adatok randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatokból származzanak, törekedve arra, hogy az összehasonlítandó eljárások egyazon vizsgálatból származzanak, ha ez nem lehetséges, akkor indirekt összehasonlítást kell végezni, ahol figyelembe kell venni az eltérő kockázatokat a vizsgált személyek között. Ha az összehasonlítás alapjául nem ugyanaz az eljárás szolgál, akkor a hálózatos meta-analízis az alkalmazandó módszer, a modell input adatainak részletes bemutatása, modellezésnél minden egyes bizonytalan változó esetében kötelező egyváltozós érzékenységi vizsgálat elvégzése, emellett javasolt a többváltozós, vagy probabilisztikus érzékenységi vizsgálat is, erőforrások árainál azon adatforrások feltüntetése, ahonnan származnak, gyógyító-megelőző ellátások során célszerű az elkerült költségek figyelembe vétele, társadalmi aspektusnál nem kell figyelembe venni a táppénzt, szociális segélyt, vagy az álláskeresési járadékot, finanszírozói nézőpontnál igen, a költségszámítások során a komparátorok közül a leggyakrabban alkalmazott eljárást kell alapul venni. Ha az alternatívák különböző árú termékekből választhatóak, akkor az erőforrások felhasználás mértékével súlyozott árat érdemes figyelembe venni, ha ez nem kivitelezhető, akkor a legolcsóbb eljárás árát kell a számítás alapjául venni, az egyik legszembetűnőbb változás a diszkontráta mértékében következett be: mind a költségeknél, mind az egészségnyereségnél 3,7%. Az érzékenységvizsgálat esetében az intervallumok: költség: 2-5%, egészségnyereség: 0-5%, költségvetési hatáselemzésnél nem kell diszkontálni, Az általam vizsgált 11 nemzetközi irányelv különböző, de jól behatárolható célrendszer körül mozog. A nemzetközi irányelvek összehasonlítását meghatározott szempontrendszer alapján végeztem el. Ehhez a jelenlegi magyar egészség-gazdaságtani irányelv [3], az ISPOr [4], valamint egy szakmai cikk [1] nyújtott segítséget. A cikk terjedelme nem teszi lehetővé, az összes irányelv részletes kifejtését, így egy összegző táblázatban kerülnek bemutatásra az eredmények. következtetések kifejtése: röviden ismertetni kell az elemzés következtetéseit, a költséghatékonyság értelmezése függ, a helyesen megválasztott komparátortól, az irányelv kimondja, hogy az elérhető GdP adatok alapján, az egy főre jutó bruttó hazai össztermék kétszeresénél kisebb inkrementális költség-hatékonysági rátával rendelkező egészségügyi-technológiák költség-hatékonynak minősülnek, a háromszorosánál nagyobb öszszeggel rendelkező egészségügyi technológiák nem tekinthetőek költség-hatékonynak, a befogadási döntésnél a költség-hatékonyság csupán egy szempontnak tekinthető, hiszen emellett vizsgálni kell a költségvetésre gyakorolt hatását, valamint a méltányossági kérdéseket is figyelembe kell venni. összességében: az irányelv pontosításokat és kiegészítéseket tartalmaz; ez elsősorban a diszkontálás mértékénél, az egészségnyereségre vonatkozó adatoknál és a modellezésnél figyelhető meg. Ezen kívül új pontokat is beemel az irányelvbe, mint a következtetések kifejtése. 42 nemzetközi irányelvek ime Xi. évfolyAm 10. szám 2012. deCember 1. táblázat Nemzetközi irányelvek összegző táblázat (saját szerkesztés) egészség-gAzdAságtAn – melléklet MódSZErTAn Látható, hogy a legnagyobb eltérés a diszkontráta mértékében tapasztalható, de ezek az értékek is jól körülhatárolt értékek között mozognak (0 és 5% között). A költségek meghatározásánál, vannak országok, melyek külön megadják azokat a forrásokat, ahonnan ezek elérhetőek. Sőt az elemzés aspektusánál, legyen az társadalmi, vagy finanszírozói, feltüntetik, hogy milyen típusú költségeket kell az elemzőknek megvizsgálni [6]. A komparátor kiválasztásánál is megfigyelhetőek eltérések. Például Hollandiában kiemelik, hogy amennyiben lehetséges az adott indikációban alkalmazott standard terápiát kell választani, Angliában pedig az nHS-ben rutinszerűen alkalmazott terápia a releváns komparátor. Homogenitás a preferált gazdasági elemzési típusoknál mutatható ki. Jellemzően három típust alkalmaznak: a költség-minimalizációs, a költséghatékonysági és a költséghasznossági elemzést. A költség-haszon elemzést nem tartják megfelelőnek a módszertanban rejlő nehézségek miatt, (az outcome-ok monetáris egységében való kifejezésének problémája jelenik meg). Az érzékenységi vizsgálatoknál jellemzően a determinisztikus és probabilisztikus vizsgálat elvégzését javasolják. Az eredmények kiértékelése után azt a megállapítást tenném, hogy módszertani aspektusból egy jól körülhatárolt területen mozognak az irányelvek, de terjedelmüket tekintve igen széles skálán mozognak (a svéd irányelv [11]: 3 oldal; az ausztrál irányelv [12]: 300 oldal). továbbfejlesztési lehetőségek és kritikus pontok A publikálatlan magyar irányelv esetében a továbbfejlesztési lehetőségek: • az egyes pontok után, releváns szakirodalmakat jelölnék meg, hasonlóan, mint a holland irányelv esetében [5], • az elemzés nézőpontjának kiválasztásakor, táblázatos formában bemutatásra kerülhetne, hogy az egyes nézőpontok esetén, milyen releváns költségeket kell figyelembe venni [6], • költségvetési hatáselemzés bővebb kifejtése, van olyan ország, ahol már erre vonatkozó irányelvet is kidolgoztak [8], • hasonlóan az angol irányelvhez függelék formájában csatolni az ún. „check-list”-et [7], • az elemzések közzététele. Az általam kritikusnak vélt pontok: • az irányelv, nemcsak gyógyszerek, hanem orvostechnikai eszközök gazdasági értékelésére is alkalmazható, de a hozzájuk kapcsolható nehézségekről, ahogy az drummond és munkatársai is leírták, nem tesznek említést (pl. gyógyszer vs. orvostechnikai eszköz különbségei; klinikai vizsgálatok hiánya) [9], • explicit küszöbérték meghatározása, pro és kontra érvek, mi alapján határozták meg a küszöbérték-sávot [10]. következtetések Egészség-gazdaságtani irányelvekre az egészségügyi technológiák értékelése során szükség van. Egyrészt, hogy következetesen végezzék az elemzők a munkájukat, másrészt a saját elemzéseik ellenőrzésére, visszaigazolására is alkalmas. Véleményem szerint ezek az irányelvek a jövőben további fejlesztéseken, pontosításokon fognak átesni, hogy az egészség-gazdaságtani elemzések egységesebb formában kerüljenek a döntéshozók elé. IrOdALOMJEGYZéK [1] Hjelmgren J, Berggren F, Andersson F. (2001): Health Economic Guidelines-Similarites, differencies and Some Implications. Value in Health 3. szám 225-250 o. [2] Szende Á, Mogyorósy Z, Muszbek n, nagy J, Pallos G, dózsa Cs. (2002): Methodological guidelines for conducting economic evaluation of healthcare interventions in Hungary: a Hungarian proposal for methodology standards. European Journal Health Economics 3. szám 196-206 o. [3] Az Egészségügyi Minisztérium szakmai irányelve az egészség-gazdaságtani elemzések készítéséhez (2002): Egészségügyi Közlöny. 11. szám 1314-1334 o. [4] http://www.ispor.org/PEguidelines/index.asp: 2012. 01. 21. [5] College voor zorgverzekeringen (2006): Guidelines for pharmacoeconomic research, updated version, 1-13. http://www.ispor.org/PEguidelines/source/HTAGuidelin esnLupdated2006.pdf letöltve: 2012.02.25. [6] Guidelines for the Economic Evaluation of Health Technologies: Canada (3rd Edition). (2006): Canadian Agency for drugs and Technologies in Health, Ottawa 1-75. http://www.ispor.org/PEguidelines/source/HTAGuidelin esfortheEconomicEvaluationofHealthTechnologiesCanada.pdf 2012.01.22. [7] national Institute for Health and Clinical Excellence (2008): Guide to the methods of technology appraisal, 1-76. http://www.nice.org.uk/media/B52/A7/TAMethodsGuide UpdatedJune2008.pdf letöltve: 2012.01.05. [8] Mauskopf J.A., Sullivan S.d., Annemans L., Caro J., Mullins C. d., niujten M., Orlewska E., Watkins J., Trueman P. (2007): Principles of Good Practice for Budget Impact Analysis: report of the ISPOr Task Force on Good research Practices – Budget Impact Analysis. Value in Health 5. szám 336-347 o. ime Xi. évfolyAm 10. szám 2012. deCember 43 egészség-gAzdAságtAn – melléklet MódSZErTAn [9] drummond M, Griffin A, Tarricone r. (2009): Economic evaluation for devices and drugs-same or different? Value in Health. 4. szám 402-404 o. [10] Brandtmüller Ágnes, Kárpáti Krisztián, Boncz Imre, Gulácsi László (2008): Költséghatékonysági küszöbérték az egészségügyi technológiák finanszírozási döntéseiben Köz-gazdaság: tudományos füzetek 4. szám 119-136 o. [11] Edling, A., Stenberg, A. (2003):General guidelines for economic evaluations from the Pharmaceutical Benefits Board (LFnAr 2003:2), Pharmaceutical Benefits Board, 1-3. http://www.ispor.org/PEguidelines/source/Guidelines_in _Sweden.pdf letöltve: 2012.02.25. [12] Australian Government department of Health and Ageing. Pharmaceutical Benefits Advisory Committee (2008): Guidelines for preparing submissions to the Pharmaceutical Benefits Advisory Committee. Commonwealth of Australia 1-300. http://www.ispor.org/PEguidelines/source/AustraliaGuidelines-for-preparing-submissions-to-the-Pharmaceutical-Benefits-Advisory-Committee-2008.pdf letöltve: 2012.02.04. A SZErZő BEMUTATÁSA bundschu Anna okleveles egészségpolitikai szakértő. diplomáját 2012-ben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Társadalomtudományi Karán szerezte az Egészségpolitika, tervezés és finanszírozás mesterképzés szakon, egészség-gazdaságtan szakirányon. A szerző jelenleg az Egészségügyi Szolgáltató Zrt. munkatársa. Pikkelysömör Világnap A magyar népesség mintegy 1,5-2 százalékát érintő kórra, a pikkelysömörre hívta fel a figyelmet a magyar dermatológiai társulat Úszók éjszakája című kezdeményezése, mely 2012. október 29-én, a pikkelysömör világnapján, neves olimpikonok részvételével egyszerre öt nagyvárosban: budapesten, kaposváron, pécsett, és szeged mellett debrecenben – ahol biczó bence ifjúsági olimpiai bajnok úszóval úszhattak együtt – zajlott. Hazánkban közel 150.000-200.000 embernek jelent próbatételt beugrani a vízbe a bőrükön megjelenő elváltozások, illetve az ehhez társuló társadalmi előítéletek miatt. Még mindig kevés az ismeret és sok a tévhit e viszonylag gyakori, az egész szervezetet érintő betegség kapcsán. Bár a bőrön minden esetben megjelennek a jellegzetes elváltozások, mégis egy olyan komplex betegségről van szó, amelyet súlyosabb esetben gyakran kísérnek egyéb szervek megbetegedései is: ízületi, vagy kardiológiai elváltozások, depresszió, vagy elhízás. Mindezek után nem csoda, ha a betegek életminősége, közérzete rosszabb egészséges társaikénál. Jól példázza ezt a sporttevékenységektől való elzárkózás, vagy a társas érintkezés beszűkülése – mondta el dr. remenyik éva egyetemi tanár, a debreceni Egyetem Orvos- és Egészségtudományi Centrum Bőrgyógyászati Klinikájának igazgatója, a Magyar dermatológiai Társulat elnöke. Magyarországon 2006 óta rendezik meg a Pikkelysömör Világnapot, így a Hajdúsági Psoriasis Klub is – a dE OEC Bőrgyógyászati Klinikájával – minden évben ismeretterjesztő előadásokat szervez az érintett betegeknek és a családtagjaiknak. Idén egy országos eseménysorozathoz csatlakozva, az Úszók éjszakáján hívták fel a figyelmet a pikkelysömör betegségre, fellépve az ebben szenvedők megbélyegzése ellen. 44 ime Xi. évfolyAm 10. szám 2012. deCember
