Intézmények:PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár, PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika, Semmelweis Egyetem Urológiai Klinikája és Uroonkológiai Centrum, PTE ÁOK
Évfolyam: XVI. évfolyam
Lapszám:2017. / 4
Hónap:április
Oldal:61-65
Terjedelem:5
Rovat:EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
Alrovat:EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM
Absztrakt:
A betegség okozta alultápláltság az Európai Unióban megközelítőleg 20 millió beteget érint, melynek „ára” betegenként 200-1500 euróra becsülhető. Az ESPEN által ajánlott NRS kérdőívének bevezetésével – szükség szerint táplálásterápia indításának – direkt gyógyszerköltségekre kifejtett hatásait vizsgáltuk. A terápia költséghatékonyságának megítéléséhez az intervenció szélesebb körű bevezetése és az indirekt költségek (pl.: ápolási napok száma, infekciók száma, posztoperatív szövődmények száma) követése elengedhetetlen.
Angol absztrakt:
Disease-related malnutrition affects nearly 20 million patients in the European Union, which costs approximately 200-1500 euro per patient. The purpose of this work was to assess the economic impact of introducing nutritional screening (NRS), followed by nutritional intervention when necessary. For determining the cost-effectiveness, screening and intervention has to be completed by more patients and their effect on indirect costs (e.g.: length of stay, infectious complications, postoperative complications) is essential.
[1] Varga P: A klinikai táplálás elmélete és gyakorlata –Az enterális és parenterális mesterséges táplálás ABC-je 26. old.
[2] Compher C, Druyan M. E. and the ASPEN board of directors; ASPEN Clinical Guidelines Nutrition Screening, Assessment and Intervention in Adults, JPEN Volume 35 No. 1 Jan 2011 16-24.
[3] Souza TT, Sturion CJ, Faintuch J; Is the skeleton still in the hospital closet? A review of hospital malnutrition emphasizing health economic aspects, Clin. Nutr, 2015, Dec: 34(6):1088-92
[4] Butterworth CE; The skeleton in the hospital closet, 1974. Nutrition, 1994, Sept-Oct; 10(5):435-41
[5] Gallagher-Allred CR, Coble Voss A, Finn SC, McCanish MA; Malnutrition and clinical outcomes: The case for medical nutrition therapy, J Am Diet Assoc, 1996, Apr; 96(4): 361-6
[6] Amaral TF, Matos LC, Tavares MM, Subtil A, Martins A, Nazare R, et al. The economic impact of disease-related malnutrition at hospital admission, Clin Nutr, 2007, 26: 778e84.
[7] http://www.evidencebased.net/files/Doig_economicanalsis earlyEN_2014_ver2.pdf (Megtekintve: 2016.10.18.)
[8] DiBaie JK, Mullin GE, Martindale RG; ACG Clinical Guideline: Nutrition Therapy in the Adult Hospitalized Patient, Am J Gastroenterol advance online publication, 8 March 2016
[9] Arends J, et al, ESPEN guideline on nutrition in cancer patients, Clinical Nutrition, 2016
[10] Taylor BE, McClave SA, Martindale RG, Warren MM, Johnson DR, Braunschweig C, McCarthy MS, Davanos E, Rice TW, Cresci GA, Gervasio JM, Sacks GS, Roberts PR. Compher C; Guidelines for the Provision and Assessment of Nutrition Support Therapy in the Adult Critically Ill Patient: SCCM, ASPEN, Crit Care Med, 2016, Feb;44(2): 390-438
[11] http://www.bapen.org.uk/pdfs/nsw/bapen-nsw-uk.pdf (Megtekintve: 2016.12.07.)
[12] http://www.espen.org/presfile/Kruizenga_2011.pdf (Megtekintve: 2016.12.07.)
[13] Kondrup J, Elia AM, Vellas B, Plauth M; Guidelines for Nutrition Screening 2002, Clinical Nutrition, 2003, 22(4): 415-421
[14] Jie B, Jiang ZM, Nolan MT, Zhu SN, Yu K, Kondrup J.; Impact of preoperatvie nutritional support on clinical outcome in abdominal surgical patients at nutritional risk, Nutrition, 2012, Oct: 28(10):1022-7.
[15] Martindale RG, Cresci G; Preventing Infectious Compli - cations with Nutritional Intervention, Journal of Parenteral and Enteral Nutrition, Vol. 29; No.1 S53-6
[16] Canadian Clinical Practice Guidelines: Mechanically ventilated, critically ill adult patients, Heland DK, Dhaliwal R, Drover JW et al, J Parenteral Enteral Nutr, 2003, 27:355— 73
[17] Jie B, Jiang ZM, Nolan MT, Zhu SN, Yu K, Kondrup J: Impact of preoperative nutritional support on clinical outcome in abdominal surgical patients at nutritional risk, Nutrition, 2012, Oct: 28(10):1022-7
[18] Magnus Eneroth, Ulla-Britt Olsson, Karl-Göran Thorngren: Nutritional Supplementation Decreased Hip Fracture-related Complications, Clinical Orthopaedics and Related Research, 2006, Number 451, pp 212-217
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM A tápláltsági állapot intézményi költségekre kifejtett hatásának vizsgálati lehetőségei Dr. Vincze Patrícia1, Dr. Lankó Erzsébet2, Szabóné Dr. Schirm Szilvia1, Dr. Bajor Judit2, Dr. Botz Lajos1, 1 PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi Gyógyszertár, 2 PTE KK I. sz. Belgyógyászati Klinika A betegség okozta alultápláltság az Európai Unióban megközelítőleg 20 millió beteget érint, melynek „ára” betegenként 200-1500 euróra becsülhető. Az ESPEN által ajánlott NRS kérdőívének bevezetésével – szükség szerint táplálásterápia indításának – direkt gyógyszerköltségekre kifejtett hatásait vizsgáltuk. A terápia költséghatékonyságának megítéléséhez az intervenció szélesebb körű bevezetése és az indirekt költségek (pl.: ápolási napok száma, infekciók száma, posztoperatív szövődmények száma) követése elengedhetetlen. Disease-related malnutrition affects nearly 20 million patients in the European Union, which costs approximately 200-1500 euro per patient. The purpose of this work was to assess the economic impact of introducing nutritional screening (NRS), followed by nutritional intervention when necessary. For determining the cost-effectiveness, screening and intervention has to be completed by more patients and their effect on indirect costs (e.g.: length of stay, infectious complications, postoperative complications) is essential. A MALNUTRÍCIÓ INTÉZMÉNYI KÖLTSÉGEKRE KIFEJTETT HATÁSA Az alultáplált betegek kórházi költségei jelentősen, akár 35-75%-kal is magasabbak lehetnek. Ennek hátterében a nehezebb sebgyógyulás, gyengébb immunstátusz, megnövekedett morbiditás és egyes betegcsoportok esetén a fokozott mortalitás állhat [5]. A malnutríció morbiditási és mortalitási mutatókkal összefüggő kedvezőtlen hatásait az 1. ábra mutatja be. Ezen hatások következtében növekedhet az ápolási idő, valamint a gyógyszerköltség is. Betegenként általában 200, ill. egyes esetekben akár 1500 euró költségnövekedést is leírtak [3,6]. Az intenzív osztályon ápolt betegek körében ma már széles, hazai körökben is támogatott, a korai enterális, ill. ha ez nem lehetséges, a korai parenterális táplálás indítása, hiszen számos tanulmány igazolta ezen betegcsoportban a táplálásterápia költség-hatékonyságát. Egy ausztrál munkacsoport kalkulációja szerint a kritikus állapotú, intenzív osztályon fekvő betegek korai enterális táplálásával minden 1 euró tápszerre fordított összeg 22,8 euró megtakarítást jelent [7]. A MALNUTRÍCIÓ, MINT NÉPEGÉSZSÉGÜGYI PROBLÉMA A malnutríció „olyan kóros állapotnak tekinthető, amely egy vagy több lényeges tápanyag relatív vagy abszolút hiányának, esetleg iatrogén feleslegének következtében alakul ki” [1]. Fontos különbséget tenni az éhezés következtében kialakuló, gyulladással nem járó állapot és a betegség okozta bizonyos mértékű gyulladással járó malnutríció között. Akut betegség esetén súlyos, míg krónikus betegség esetén általában alacsony vagy közepes mértékű gyulladás áll fenn [2]. A betegség okozta alultápláltság az Európai Unióban megközelítőleg 20 millió beteget érint [3]. A betegek tápláltsági állapotának indokolatlan „mellőzöttségére” figyelmet felhívó közlemény 1974-ben jelent meg [4]. Ezt a publikációt évről évre növekvő számú, a probléma vizsgálatával foglalkozó cikk követte. A betegcsoporttól, szociális-demográfiai háttértől és veszélyeztetettségi kritériumok megválasztásától függően a betegek 25-60%-ánál alakulhat ki a betegség okozta, vagy azzal összefüggő malnutríció. Legmagasabb az onkológiai és intenzív osztályokon ápolt beteganyag körében, ahol ez akár 65, ill. közel 50%-ot is elérheti [3]. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 1. ábra A malnutríció nem kívánt klinikai hatásai HAZAI ÉS NEMZETKÖZI JELLEMZŐK Jelenleg a táplálásterápia területén kevés magas szintű evidenciával rendelkezünk, ami az Amerikai és az Európai Táplálási Társaság (ASPEN és ESPEN) irányelveiben is tükröződik [8,9,10]. A táplálásterápia területén egyelőre még mindig nagyon kevés a nagy esetszámú, homogén betegcsoportra vonatkozó klinikai vizsgálat. Ennek egyik lehetséges magyarázata, hogy kontroll csoport nehezen alakítható ki, illetve hasonlítható össze a vizsgálati csoporttal, mivel a tápanyagok megvonása etikai szempontból sem elfogadható. XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS 61 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM A fejlett országok kórházaiban egyre inkább jellemző gyakorlat, a tápláltsági állapot szűrése a beteg intézményi felvétele során. A Brit Enterális és Parenterális Táplálási Munkacsoport (BAPEN) 2011-es felmérésében a kórházak, ápolási és pszichiátriai otthonok 86-96%-a szűrte a betegeket a felvétel napján, mely az esetek 82%-ában a MUST (Malnutrition Universal Sreening Tool) kérdőívvel történt [11]. Hollandiában egy másik egyszerű kérdőívvel (Short Nutritional Assessment Questionnare – SNAQ), kisebb arányban a MUST kérdőívvel 100 kórház átlaga alapján a betegek 65%-ánál történik meg a felvétel napján a tápláltsági állapot szűrése [12]. A hazai intézmények napi rutin gyakorlatában nem általános a tápláltsági állapot teljes körű szűrése az aktív és krónikus osztályokra kerülő vagy ott ápolt betegeknél. Ennek következtében többnyire nem kerülnek felismerésre a magas malnutríciós rizikóval rendelkező, azonban még egyértelmű klinikai manifesztációt nem mutató betegek. Az Amerikai Gasztroenterológiai Társaság (AGA) kórházban ápolt betegek táplálásterápiájával foglalkozó irányelvében is csak feltételes és bizonytalan (conditional recommendation) ajánlásokat fogalmaz meg, alacsony evidencia szintekkel. A gyenge evidenciák, a vizsgálati korlátok általános ismertsége és elismerése ellenére nehezítik az előrelépést, miközben a malnutríció súlyos többletköltség-vonzatát nem, vagy csak alig-alig vitatják [8]. Az aktív osztályon fekvő betegeknél inkább a betegség okozta alultápláltság, mint a kórházi tartózkodás következtében kialakuló alultápláltság kerül előtérbe. Az alultápláltság vagy annak rizikójának becslésére lenne szükség a károsodott tápláltsági állapot időben történő felismeréséhez és a súlyos állapotromlás megelőzéséhez. Az előszűrés olcsó, egyszerű, betegágy mellett vagy a felvétel során elvégezhető feladat, melynek segítségével a beteg rögtön az alábbi rizikócsoportok egyikébe sorolható: (1.) súlyos, (2.) közepes fokú, vagy a malnutrícióra nézve (3.) nem veszélyeztetett. Fő elemei az aktuális állapot felmérése, melyhez elegendő a testtömegindex regisztrálása, ezen kívül a beteg állapotából és betegségéből adódóan pontrendszer segíti megbecsülni a tápláltsági státusz további alakulását. A szűrést jól rögzített, lépésről lépésre meghatározott cselekménysor kell kövesse. Azaz önmagában a szűrés nyilvánvalóan csak feltárja a problémát, míg az eredményesség elérése érdekében táplálni is kell a betegeket [13]. CÉLKITŰZÉS • • • 62 Tanulmányunk célja az volt, hogy hazai gasztroenterológiai klinikai beteganyag vizsgálatával a malnutríció előfordulására konkrét adatokat ismerjünk meg, különösen a kiemelt kockázatú betegek kiszűrésére egy egyszerű és minimális ráfordítást igénylő szűrés alkalmazhatóságát bemutassuk, a szűrést követő táplálás terápia költségvonzatát néhány lehetséges klinikai kezelési mutatóval összefüggően is értékeljük, rámutatva ezen elemzések hazai korlátaira is (táplálás terápia közvetlen költsége, antibiotikum kezelések költsége). IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY MÓDSZEREK A szűrést az ESPEN kórházak számára ajánlott, validált Nutritional Risk Screening 2002 (NRS 2002) kérdőívével végeztük, mely igen egyszerű és rövid idő alatt kitölthető szűrési módszer [13]. A malnutrícióra nézve súlyos veszélyeztetettségnek kitett betegek esetén egy multidiszciplináris team (kezelőorvos – dietetikus – nővér – gyógyszerész) táplálásterápiás tervet készített. A táplálási terv az alábbi szempontokra koncentrált: (1.) fehérje és energiaszükséglet megállapítása, (2.) a betegdokumentáción az alkalmazott tápszer pontos megnevezése, adagolása, ill. (3.) parenterális táplálás esetén a beadási és maximális adagolási sebesség feltüntetése a dokumentációban, valamint szükség esetén (4.) a táplálás fokozatos felépítése. Az NRS kérdőíven 5 vagy annál több pontot elérő, súlyos malnutríciós rizikóval rendelkező, táplálásterápiában részesülő betegek esetén a nozokomiális infekciók és komplikációk száma 50%-kal csökkent, a szokásos klinikai gyakorlathoz képest, azonban a 3 vagy annál kevesebb pontot elérő (alacsony malnutríciós kockázat) betegeknél szignifikáns különbséget nem írtak le [14]. Közepes rizikó esetén az ESPEN a betegek egy héten belüli ismételt szűrését javasolja [13]. A PharMagic (HC Pointer Kft.) gyógyszergazdálkodási szoftver és az e-MedSolution (T-Systems Magyarország Zrt.) kórházi információs rendszer egész munkacsoportra vonatkozó, összesített adatai alapján retrospektív elemzést vé-geztünk, összehasonlítva az intervenció előtti periódus (2014.01.2015.12.) és 2016 első háromnegyed évének gyógyszerköltség-változásait. Kiemelten a szisztémás antibiotikum költségek változásait elemeztük, hiszen az infekciók számának csökkenésével az antibiotikum ráfordítások csökkenése várható [15]. A költségelemzés korlátja, hogy az egész PTE KK I. Sz. Belgyógyászati Klinika Gasztroenterológiai Tanszék vonatkozó gazdasági adatait tudtuk elemezni, mivel a Klinikán betegre történő gyógyszerosztás jelenleg nem valósul meg. Az intervenció a Gasztroenterológiai Osztályon (27 ágy) valósult meg, a Tanszék többi egységében – Vérző Őrző Részleg (5 ágy), Transzlációs Medicina Tanszék (7 ágy) – nem. Ezen kívül, a magas rizikójú, táplálásterápiában részesülő betegek közül egy kis elemszámú csoport adatai retrospektív elemzésével nyertünk részletesebb, csak az intervencióban részesülő csoportra vonatkozó költségeket. EREDMÉNYEK A felmért betegcsoport (N=121), 76 nő és 49 férfi, a nők átlag életkora 65,12, a férfiak átlag életkora 62,49 év volt. A felmért betegpopuláció közel 60%-a nagyfokú, míg 35%-a közepes fokú veszélyeztetettségi kategóriába tartozott alultápláltság szempontjából. Az 2. ábra a felmért populáció malnutríciós kockázati csoportjainak betegségek szerinti megoszlását mutatja be. A tápszerfelhasználás volumen-növekedésének mértékét a 3. ábra szemlélteti. 2015-ben egy eset 669 kcal-nyi mes- XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM figyeltük meg, az intervenció ezen periódusában azon beteg szűrése történt meg, akiknél a kezelőorvos indokoltnak tartotta a táplálásterápia tervezését, indítását. 2. ábra A malnutríció kockázatának megoszlása betegségcsoportok között terséges táplálásterápiában részesült, míg 2016 első háromnegyed évének összesített adatai alapján ez már 2051 kcal/eset-re nőtt. 4. ábra Egy esetre jutó bruttó szisztémás antibiotikum és táplálásterápia költségek változása 2014-2016 szeptembere között A magas malnutríciós rizikóval rendelkező csoportból, a vizsgálat pilot jellegéből kifolyólag 8 beteg került kiválasztásra, akiknél retrospektív költségelemzést végeztünk. A vizsgált 8 esetben a nők aránya 87,5%, a medián életkor 30 (átlag: 34), a medián ápolási napok száma 13 (átlag: 18,125). NRS pontszámaik mediánja 4 (átlag: 3,625), BMI 16,9 (átlag: 17,63), albumin szint mediánja 29,9 g/L (átlag: 32,1 g/L; normál értéke: 35-52 g/L), C-reaktív protein (CRP) mediánja 25,2 mg/L (átlag: 32,075 mg/L; normál értéke: <5 mg/L). A nyolc beteg esetén a tápszerköltség az összes gyógyszerköltség százalékában kifejezve a korábbi időszak 6,29%-os átlagához képest 46%-ra nőtt, e mellett az egy esetre jutó antibiotikum költség a korábbi 21,7%-ról 12%-ra csökkent. 3. ábra A tápszer felhasználások növekedése alapján becsült energiafedezet változása (2015 és 2016 1-3Q) Az egy esetre jutó bruttó antibiotikum és táplálásterápia költségének változásait a 4. ábra mutatja be. Amint a módszertani részben is utaltunk arra, az értelmezés korlátját jelenti, hogy összesen 121 beteg szűrése történt meg, miközben az egész tanszék átlagosan 140 fekvőbeteget lát el havonta. Az intervenciós periódus (2016 januárjától) első negyedévében kedvező tendencia volt megfigyelhető, azonban az elemzés korábban leírt korlátja, valamint a rövid periódus következtében szoros összefüggés nem látszik. Az NRS szélesebb körű használata az első negyedévben történt a Gasztroenterológiai Osztályon. A táplálásra fordított költség növekedésével párhuzamosan a szisztémás antibiotikum ráfordítások csökkentek. 2015 utolsó negyedévében az egy esetre jutó antibiotikum költség 4494 Ft volt, mely 2016 első negyedévében 2932 Ft-ra csökkent. A táplálásterápiára fordított összeg pedig ugyanezen két periódust összehasonlítva 860 Ft-ról 1531 Ft-ra emelkedett. Ezzel ellentétben a második negyedévben mindkét vizsgált költség emelkedését IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY ÖSSZEGZÉS A felmérés eredménye igazolta, hogy a táplálásterápiára szoruló betegek aránya a klinikai beteganyag vonatkozásában is igen magas. Az első negyedévben egy kedvező tendenciát figyelhettünk meg, mely rövid időszak felhívta a figyelmet arra, hogy a szűrés széles körű bevezetésével, táplálási terv készítésével, monitorozásával megvalósítható lehet a táplálásterápia optimalizálása, mely költséghatékony megoldássá, gyakorlattá is válhat. Azonban az adatainkból szoros összefüggés nem igazolható, elsősorban a bemutatott vizsgálati korlátok miatt. Azonban az nem vethető el, hogy más elrendezésben, a vizsgálati korlátok megszüntetésével ne lehetne egy szoros összefüggést igazolni. A vizsgálati korlátok között mindenekelőtt azt kell kiemelni, hogy csak egy szűkebb betegcsoportnál került sor intervencióra, továbbá csak osztályos „gyűjtő” adatokat értékelhettünk, mivel betegszintű adat egyelőre nem áll rendelkezésre. A 2016. második negyedév adatelemzése arra is rámutatott, hogy kisszámú betegnél történő intervenció nem elégséges az egész munkacsoport tevékenységének XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS 63 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM direkt költségcsökkenéssel kifejezett mérésére sem. Direkt költséghatásokat vizsgáltunk (azon belül is az antibiotikum költségeket), melyek azt mutatták, hogy a magas malnutríciós rizikóval rendelkező csoport táplálásával mérsékelhető az antibiotikumra fordított költség a teljes munkacsoport átlagos felhasználásához képest. Fontos továbbá kiemelni, hogy az antibiotikum költségek vizsgálata egyedüli végpontként nem elégséges, hiszen több tényező is befolyásolja a felhasználás mértékét – eset összetétel, antibiotikumok profilaktikus alkalmazása és empírikus terápia, igazolt infekció esetén fontos különbséget tenni a területen szerzett, illetve nozokomiális infekciók között. Továbbá az infekció kialakulásának rizikóját növeli a tápláltsági állapoton kívül a diabétesz/elégtelen vércukor kontroll, dohányzás, szisztémás kortikoszteroid alkalmazás, obezitás, idős kor, perioperatív transzfúzió és preoperatív ápolási napok száma [15]. Az ellátás és intervenció gazdasági előnyeire szintén utaló paraméterek közül az ápolási napok számának csökkenését és a posztoperatív szövődmények számának alakulását, valamint a posztoperatív ápolási napok változását a „pilot vizsgálatunk” keretei között nem vizsgáltuk, jóllehet ezek is a táplálásterápia szakirodalomból jól ismert és elfogadott indikátorai [8]. A kisszámú kiválasztott fokozott kockázatú beteganyag adatait elemezve kedvező költségváltozásokat figyeltünk meg. Nyilvánvalóan még pontosabban lenne vizsgálható a folyamat, amennyiben nem retrospektív módon nyernénk adatokat, hanem az ápolási idő alatt folyamatosan (pl. az esetszintű gyógyszerosztással ezt megvalósítva). A táplálás költséghatékonysága betegcsoportonként és az alkalmazott terápia függvényében is változik. Tovább bonyolítja a képet, hogy a táplálás végpontjai (pl.: csökkent nozokomiális infekciók száma, morbiditás, mortalitás) eltérőek lesznek sebészeti, intenzív, általános belgyógyászati, valamint krónikus osztályokon [16,17,18]. A táplálásterápia optimalizálásának folyamatában kulcsfontosságú a szűrés bevezetése, melynek segítségével könnyebben választhatjuk ki azokat a betegeket akiknek táplálására feltétlenül szükséges pénzt fordítani [8,9,15]. A szűrésnek költségoldali terhe minimális, ugyanis nem igényel magas egészségügyi technológiát és minimális többletfeladatot jelent csak, mivel a betegfelvételkor a kötelezően kitöltendő ápolási dokumentáció részeként épülhet(ne) be a mindennapi klinikai, kórházi gyakorlatba. Összegezve megállapíthatjuk, hogy (1.) a klinikai gasztroenterológiai beteganyagunknál, 121 beteg felmérése alapján a malnutríció előfordulása magas, 60%-ot is elérhet. (2.) Az „NRS 2002” egyszerűsége és gyorsasága mellett is alkalmas a magas rizikójú betegek kiszűrésére és betegenként maximum öt perc alatt elvégezhető. Ez alapján megalapozott annak felvetése is, hogy a külföldön már szélesebb körben elterjedt egyszerű és gyors, NRS-hez hasonló kérdőívek – hasonlóan rendkívül kis ráfordítási igénnyel – szintén hasznosíthatók lehetnének a hazai intézményekben. (3.) A szűrést követő táplálásterápia költségvonzatának elemzése során igazolódott, hogy a kezelések tételes költségeinek korlátozott, időben is rövid időszakra terjedő követése csak gyenge összefüggésekre utalt (pl. antibiotikum felhasználás). A kiemelten magas és halmozott kockázatú, nagy költségigényű betegeinknél a táplálási team által tervezett táplálásterápia már jóval inkább egyértelmű gyógyulási és gazdasági előnyök irányába mutatott. Ezek alapján megállapíthatjuk, hogy a szűrést követő táplálásterápia költségvonzatának elemzéséhez elengedhetetlen a táplálás és az ápolással összefüggő más terápiák költségeinek, valamint az infekciók gyakoriságának, teljes ápolási időnek, az intenzív osztályon töltött időnek a követése. Hazai intézményekben egyelőre korlátozottan (betegszám és időintervallum tekintetében) követhetőek pontosan az előbb felsorolt paraméterek, továbbá a betegre történő gyógyszerosztás és dokumentálás sem valósul meg teljes körűen, ami különösen fontos és alapvető lenne nagy betegszámon végzett elemzések esetén. IRODALOMJEGYZÉK [1] Varga P: A klinikai táplálás elmélete és gyakorlata – Az enterális és parenterális mesterséges táplálás ABC-je 26. old. [2] Compher C, Druyan M. E. and the ASPEN board of directors; ASPEN Clinical Guidelines Nutrition Screening, Assessment and Intervention in Adults, JPEN Volume 35 No. 1 Jan 2011 16-24. [3] Souza TT, Sturion CJ, Faintuch J; Is the skeleton still in the hospital closet? A review of hospital malnutrition emphasizing health economic aspects, Clin. Nutr, 2015, Dec: 34(6):1088-92 [4] Butterworth CE; The skeleton in the hospital closet, 1974. Nutrition, 1994, Sept-Oct; 10(5):435-41 [5] Gallagher-Allred CR, Coble Voss A, Finn SC, McCanish MA; Malnutrition and clinical outcomes: The case for medical nutrition therapy, J Am Diet Assoc, 1996, Apr; 96(4): 361-6 64 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY [6] Amaral TF, Matos LC, Tavares MM, Subtil A, Martins A, Nazare R, et al. The economic impact of disease-related malnutrition at hospital admission, Clin Nutr, 2007, 26: 778e84. [7] http://www.evidencebased.net/files/Doig_economicanalsis earlyEN_2014_ver2.pdf (Megtekintve: 2016.10.18.) [8] DiBaie JK, Mullin GE, Martindale RG; ACG Clinical Guideline: Nutrition Therapy in the Adult Hospitalized Patient, Am J Gastroenterol advance online publication, 8 March 2016 [9] Arends J, et al, ESPEN guideline on nutrition in cancer patients, Clinical Nutrition, 2016 [10] Taylor BE, McClave SA, Martindale RG, Warren MM, Johnson DR, Braunschweig C, McCarthy MS, Davanos E, Rice TW, Cresci GA, Gervasio JM, Sacks GS, Roberts PR. Compher C; Guidelines for the Provision and Assessment XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM of Nutrition Support Therapy in the Adult Critically Ill Patient: SCCM, ASPEN, Crit Care Med, 2016, Feb;44(2): 390-438 [11] http://www.bapen.org.uk/pdfs/nsw/bapen-nsw-uk.pdf (Megtekintve: 2016.12.07.) [12] http://www.espen.org/presfile/Kruizenga_2011.pdf (Megtekintve: 2016.12.07.) [13] Kondrup J, Elia AM, Vellas B, Plauth M; Guidelines for Nutrition Screening 2002, Clinical Nutrition, 2003, 22(4): 415-421 [14] Jie B, Jiang ZM, Nolan MT, Zhu SN, Yu K, Kondrup J.; Impact of preoperatvie nutritional support on clinical outcome in abdominal surgical patients at nutritional risk, Nutrition, 2012, Oct: 28(10):1022-7. [15] Martindale RG, Cresci G; Preventing Infectious Compli- cations with Nutritional Intervention, Journal of Parenteral and Enteral Nutrition, Vol. 29; No.1 S53-6 [16] Canadian Clinical Practice Guidelines: Mechanically ventilated, critically ill adult patients, Heland DK, Dhaliwal R, Drover JW et al, J Parenteral Enteral Nutr, 2003, 27:355— 73 [17] Jie B, Jiang ZM, Nolan MT, Zhu SN, Yu K, Kondrup J: Impact of preoperative nutritional support on clinical outcome in abdominal surgical patients at nutritional risk, Nutrition, 2012, Oct: 28(10):1022-7 [18] Magnus Eneroth, Ulla-Britt Olsson, Karl-Göran Thorngren: Nutritional Supplementation Decreased Hip Fracture-related Complications, Clinical Orthopaedics and Related Research, 2006, Number 451, pp 212-217 A SZERZŐK BEMUTATÁSA Dr. Vincze Patrícia 2015-ben gyógyszerészként diplomázott a PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szakon. Jelenleg központi gyakornok a PTE GYTK Gyógyszerészeti Intézet és Klinikai Központi gyógyszertárnál. Fő tudományos érdeklődési területei: táplálásterápia, költség-hatékonysága és gyógyszergyógyszer és gyógyszer-gyógyszernek nem minősülő termék (pl. étrendkiegészítő, növényi készítmények) kölcsönhatás. Szabóné Dr. Schirm Szilvia 1988-ban gyógyszerészként diplomázott a Szegedi Tudományegyetem Gyógyszerésztudományi Karán. 1990-ben doctor univ. tudományos fokozatot szerzett. 1997ben gyógyszertechnológia; 2004-ben klinikai gyógyszerészet; 2016-ban parenterális gyógyszerelés; valamint Onkológiai gyógyszerészet szakgyógyszerész szakképesítéseket szerzett. 1994 óta a Pécsi Tudományegyetem intézeti gyógyszertárában dolgozik. 2013. januárig az infúziós laboratórium vezetőjeként a klinikák infúzió ellátásának szervezője. Az infúziós labor 2013. januári bezárása után az aszeptikus gyógyszerkészítés újabb szakfeladata 2016. május végétől vezetése alatt indult. A citosztatikus keverékkészítő laboratórium szakgyógyszerészeként irányítja a klinikák számára készülő citosztatikus keverékinfúzió ellátást. Részt vesz a gyógyszerészek graduális és posztgraduális képzésében elméleti és gyakorlati oktatás keretében. Több cikluson keresztül vett részt az Egészségügyi Szakmai Kollégium Kórházi-klinikai Gyógyszerészet Tanács munkájában. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Kórházi Gyógyszerészeti Szervezetének alelnöke, valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamara vezetőségi tagja. Fő tudományos érdeklődési területei: táplálásterápia, parenterális táplálás, aszeptikus gyógyszerkészítés. IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Dr. Lankó Erzsébet 2007-ben gyógyszerészként diplomázott a PTE ÁOK Gyógyszerésztudományi Szakon. 2010ben klinikai szakgyógyszerész, 2016ban gyógyszer-információ és terápiás tanácsadás szakképesítést szerzett. 2007 óta a PTE Klinikai Központ I. számú Belgyógyászati Klinika munkatársa, 2010-ig központi gyakornokként, majd 2010-től szakgyógyszerészként. A Magyar Gyógyszerésztudományi Társaság (MGYT) Kórházi Gyógyszerészeti Szervezete, valamint a Magyar Gyógyszerészi Kamara tagja. Fő tudományos érdeklődési területei: gyógyszerészi gondozás, mesterséges táplálásterápia, gyógyszernek nem minősülő kiegészítő termék (pl.: étrend-kiegészítő, növényi készítmények) kölcsönhatás. Dr. Bajor Judit 1993-ban végzett a Pécsi Orvostudományi Egyetem Általános Orvosi Karán. Ezt követően a Baranya Megyei Kórház Gasztroenterológiai Osztályán dolgozott, belgyógyász szakvizsgát 1999-ben, gasztroenterológia szakvizsgát 2003-ban tett. 2010. januártól 2012. júniusig a PTE I. sz. Belgyógyászati Klinika Általános Belgyógyászati Osztályát vezette, jelenleg a Gasztroenterológiai Tanszék főorvosa. A Fiatal Gasztroenterológusok Munkacsoportjának alapítója, tiszteletbeli elnöke, a Magyar Gasztroenterológiai Társaság vezetőségi tagja, a PTE KK Klinikai Táplálási Munkacsoportjának elnöke. Fő érdeklődési területe a táplálásterápia, a vékonybél betegségei és a coeliakia. Prof. Dr. Botz Lajos bemutatása lapunk XV. évfolyamának 2. számában olvasható. XVI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2017. ÁPRILIS 65
