A kórházak és rendelőintézetek helyiségeinek mindennapos csírátlanítási módszerei közül a germicid lámpás technológiát vizsgáljuk közelebbről, összehasonlítva más, létező módszerekkel. Megvizsgáljuk a módszer tulajdonságait, majd a felhasználási hibákat, és azok elkerülésének lehetőségét. Számításokkal kimutatjuk, hogy egyetlen lámpával milyen hatás érhető el a felületeken és a légtérben egy átlagos méretű helyiségben. Konklúzió: a germicid lámpa rendszeres használatával hatékonyan csökkenthető a fertőzésveszély akár az általános fertőző betegségek, akár az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (HAI Healthcare-associated Infections) tekintetében.
Angol absztrakt:
We analyse UV-C germicidal technology among the sterilization methods applied daily in hospital’s and polyclinic’s rooms, compared with other methods. After examining advantages and disadvantages of this technology we analyse errors of utilization, and methods of avoiding them. Calculations demonstrate the high level of sterilisation achievable in an average room, with only one germicidal lamp.
Conclusion: regular use of germicidal lamp reduces risks of infection either in case of general infectious di seases or in relation with HAI (Healthcare-associated Infections).
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL Germicid lámpa hatékony alkalmazása az egészségügyben Korondán László, Hollandimpex Kft. A kórházak és rendelőintézetek helyiségeinek mindennapos csírátlanítási módszerei közül a germicid lámpás technológiát vizsgáljuk közelebbről, összehasonlítva más, létező módszerekkel. Megvizsgáljuk a módszer tulajdonságait, majd a felhasználási hibákat, és azok elkerülésének lehetőségét. Számításokkal kimutatjuk, hogy egyetlen lámpával milyen hatás érhető el a felületeken és a légtérben egy átlagos méretű helyiségben. Konklúzió: a germicid lámpa rendszeres használatával hatékonyan csökkenthető a fertőzésveszély akár az általános fertőző betegségek, akár az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (HAI Healthcare-associated Infections) tekintetében. We analyse UV-C germicidal technology among the sterilization methods applied daily in hospital’s and polyclinic’s rooms, compared with other methods. After examining advantages and disadvantages of this technology we analyse errors of utilization, and methods of avoiding them. Calculations demonstrate the high level of sterilisation achievable in an average room, with only one germicidal lamp. Conclusion: regular use of germicidal lamp reduces risks of infection either in case of general infectious diseases or in relation with HAI (Healthcare-associated Infections). BEVEZETÉS A kórházakban és más egészségügyi intézményekben mindig alapvető fontosságú a magas fokú sterilitás, ennek elérésére pedig a hatékony csírátlanítási módszerek alkalmazása. Fokozottan igaz ez az olyan részlegekre, ahol fertőző betegeket látnak el, hiszen folyamatosan meg kell akadályozni a fertőzés terjedését. Emellett egyre növekvő veszélyt jelentenek a kórházakban szaporodó és terjedő kórokozók, mint a Clostridium difficile, MRS, húsevő baktérium, MDR stb. A statisztikák szerint sajnos az intézkedések ellenére ezek veszélye egyre nő. Nem lehet tehát eléggé hangsúlyozni a csírátlanítás fontosságát. Az orvosi, ápolási eszközök fertőtlenítése viszonylag könnyen megoldható, valamint az egyszer-használatos eszközök lecserélhetők. Az intézmények helyiségeinek légtere és azok felületei jelentik a legnagyobb problémát. Szükség van egy olyan megoldásra, amivel ezen helyiségekben mind a felületeket, mind a légteret hatékonyan lehet csírátlanítani. Számos kutatóintézet folyamatosan dolgozik azon, hogy ehhez a célhoz közelebb kerüljünk, és IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY egyre újabb módszerek látnak napvilágot. Az új módszert azután alkalmazni kezdik, és kiderül, hogy a haladás ellenére a „tökéletest” még mindig nem sikerült elérni. Természetes, hogy minden módszernek vannak hátrányai is, és sajnos még mindig nem sikerült a tökéletes megoldást megtalálni. Miközben várjuk a „tökéletes megoldást”, a mindennapokban használnunk kell a már meglévő eszközöket. Ismernünk kell a már létező módszerek, eszközök használatának módját, előnyeit, hátrányait, és ennek megfelelően alkalmazni kell azokat. A fertőzött személyek által használt tárgyakon viszonylag hosszú ideig életképesek maradnak a vírusok, baktériumok, és a légtérben is nagy számban keringenek kórokozók, ill. hordozóik. Fertőzés veszély esetén rendszeresen szükséges gondoskodni a fertőtlenítésről, de betegváltáskor mindenképpen. Ha a távozó beteg hordozza a kérdéses kórokozót, valószínűleg az általa használt tárgyakon is megtalálható lesz, és így az új beteg is megfertőződhet. Ezt hivatott megelőzni a „váltáskori” fertőtlenítés. FŐBB CSÍRÁTLANÍTÁSI MÓDSZEREK Hagyományos takarítás, lemosás A felületek csírátlanításának legrégebbi módszere a „lemosás”. Ilyenkor valamilyen fertőtlenítő folyadékkal lemossuk az összes felületet, ami elérhető. Egyre újabb és hatékonyabb szerek jelennek meg, a módszerek is egyre jobbak. Ugyanakkor minden „lemosási” módszer csak korlátozottan biztosítja a kívánt hatást. A felületek bizonyos százaléka mindig kimarad a fertőtlenítésből, ez pl. UV tintával kimutatható. Emellett a légtér nem „lemosható”, az ott jelen lévő kórokozók ellen ez a módszer hatástalan. Fenti problémát igyekeznek kiküszöbölni az ún. érintés nélküli („no-touch”) módszerek. Ezek közül legjelentősebb a germicid lámpa, és a hidrogénperoxid gőz alkalmazása. UV besugárzás A germicid lámpa már közel 100 éve használatos csírátlanításra. Eleinte csodaszernek tartották, de idővel kiütközött néhány hátrányos tulajdonsága is. Hátrányai ellenére nagyon hatékony eszköz, megfelelő alkalmazás esetén hasznos segítség a mindennapokban. Minden fajta takarítási, csírátlanítási módszer nagyszerű kiegészítője lehet. Előnye, hogy egyszeri felszerelést igényel, használatához nem kell kiképzett, gyakorlott személyzet, nem használ vegyi anyagot, nincs mellékterméke, nem lehet túladagolni. Azonnal hat, rövid időszakokra is alkalmazható, lekapcsolás után azonnal használható a helyiség, a felületekkel együtt a teljes légteret is gyorsan és hatékonyan csírátlanítja. XVI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2017. OKTÓBER 25 INFEKCIÓKONTROLL Hátrányként említhető, hogy a fény csak egyenes vonalban terjed, ezért zárt, félig zárt helyekre nem jut el, és bármilyen tárgy által keltett „árnyékban” is csak a visszavert sugárzás érvényesül. A sugárzás visszaverődése nagyon eseti dolog, hiszen van olyan tükröző felület (tükör, csillogó fém felület), ahonnan 90%-ban verődik vissza, de van olyan falfesték, amelyről legfeljebb 2-3%-ban! Emiatt a visszavert sugárzás nem kalkulálható. Valamennyi csírátlanítási hatást kifejthet, mégis az „árnyékos” helyeken hatástalannak kell tekinteni. A sugárzás emberre veszélyes, csak akkor használható, amikor senki nincs a teremben. Hidrogén-peroxid gőz A technológia már évtizedek óta létezik, tökéletesítéséhez nagyban hozzájárult a 2000-es évek elején kitört madárinfluenza járvány. Lényege, hogy olyan hidrogén-peroxid gőzt, ködöt állít elő egy berendezés, ami elpusztítja a levegőben szálló mikroorganizmusokat, illetve a felületeken lecsapódva erős savat alkot, ami még fokozottabb mértékben pusztítja azokat. Légnemű állapota révén a legeldugottabb helyekre is bejut, tehát mindenhol hatékony csírátlanítás érhető el vele. Nincsenek kitakart, kizárt helyek, mint az UV fény esetében [1]. A szakirodalomban impozáns, 5 LOG cfu (Colony Forming Unit) csökkentési adatok láthatók e módszer kapcsán. Ezt tartják ma a leghatásosabb módszernek, elvetve miatta a korábban használt eszközöket. Miközben elismerjük a módszer nagyszerűségét, látni kell, hogy ez még mindig nem a végleges megoldás. Nem biztos, hogy a hétköznapokban tényleg kiváltható vele más módszer. Egy ilyen berendezés mindenképpen drága, 1015 millió forintos beruházást jelent. Használatához folyamatos költséget generál a hidrogén-peroxid pótlása. Vegyszerről beszélünk, ami nem környezetbarát. Beszerzése, tárolása, alkalmazása szigorú szabályok betartása mellett lehetséges. Az előállított gőz erősen mérgező, a helyiség-csírátlanítási folyamatot nem lehet megszakítani, emberek nem léphetnek a helyiségbe, amíg a ciklus tart. A készüléket csak képzett, a szigorú munkavédelmi előírásokat is ismerő személy kezelheti. Mindezek miatt egyértelmű, hogy nem minden helyiségben és főleg nem naponta használják! Időnként, és csak a legfontosabb helyiségekben biztosítja a „tökéletes” sterilitást. GERMICID LÁMPA: CSODASZER, VAGY SZEMFÉNYVESZTÉS? Bár az UV-C sugárzással kapcsolatos tudomány már 100 éves, felhasználása széleskörű, Magyarországon mind a mai napig hiányosak az ismeretek ezzel kapcsolatban. A technológiát ismerő emberek hazánkban – némi leegyszerűsítéssel – két csoportra oszthatók. Az első csoport csodaszernek tartja, ami megold minden csírátlanítási problémát. A másik csoport ezzel szemben, szemfényvesztésnek tartja az UV lámpát, illetve véleményük szerint: túlhaladta a tudomány, nem 100%-os hatása miatt elvetendő, emberre veszélyes. 26 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Mi az igazság? Mint általában, itt is a két szélsőség között kell keresni a választ. Természetesen nem csodaszer, nem minden probléma oldható meg vele. Tényleges hátrányos tulajdonságai, hogy az anyagba nem hatol be, csak a felületen érvényesül, „árnyékos” helyeken hatástalan, emberre veszélyes a sugárzás. • A csírátlanításra legtöbb esetben a felületen van szükség, tehát az anyagba behatolás hiánya elfogadható. • Az árnyékolás problémája több lámpa használatával nagyon kis százalékra csökkenthető. • Emberre való veszélyessége ellenére, kellő körültekintéssel biztonságosan alkalmazható. Az elektromos áram és a gáz sokkal veszélyesebb, mégis minden lakásban használjuk! A hatástalanság vádjának oka részben az, hogy sokszor nem megfelelően használják a lámpát. Sajnálatos „hungarikum” az a mód, ahogy számos egészségügyi intézményben mind a mai napig felszerelik, és használják a germicid lámpát, ami a következőt jelenti: Fényvetős lámpatestben működik a lámpa, melyet a falra szerelnek fel, a fényt a plafonra irányítva, és folyamatosan működtetve emberek jelenlétében is. (Sok SZTK várójában, vizsgálójában látni ilyet!). Ilyet, hazánkon kívül szinte sehol a világon nem lehet tapasztalni. Ez a módszer, amellett, hogy emberre továbbra is veszélyes, – hiszen a visszavert sugárzás is ártalmas – azért is rossz, mert hatékonysága nagyjából a nullához közelít! A lámpának számottevő hatása csak a felette lévő plafonon, ill. annak közelében lévő légtérben mérhető! Aki ilyen, vagy csak ilyen megoldást látott, annak jogos a véleménye: ez a módszer semmit nem ér. Sajnos ők általában az UV sugárzásra értik ezt, és ez alapján döntenek. (Egy országos vezető közölte nemrégen: „… semmit nem ér, le is szereltettem mindenhonnan…”) MIT ÉRTÜNK AZ UV LÁMPA MEGFELELŐ, HATÉKONY ALKALMAZÁSA ALATT? Alapfogalmak A germicid lámpának van elektromos teljesítménye, és ennek egy része az UV teljesítmény (nagyjából 30%-a). Az UV intenzitás mértékegysége a μW/cm2 (vagy ennek sokszorosa/törtrésze). A lámpa által leadott UV dózist úgy számoljuk, hogy az intenzitás értékét megszorozzuk a besugárzás idejével, amelyet másodpercben mérünk. Így a dózis mértékegysége a μWs/cm2. A könnyebbség kedvéért a továbbiakban nem jelzem a pontos mértékegységeket, csak az egységnyi intenzitás és dózis kifejezéseket használom. Példaként 1 egységnyi dózis jelen cikkben 1 μWs/cm2 -t jelent. A lámpa intenzitás értékét a gyártó katalógusában találjuk meg, ez minden esetben 1 méter távolságról mért érték. A távolság változásával négyzetesen változik az intenzitás értéke, fordított arányban. (Távolabbra kisebb, közelebbre XVI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2017. OKTÓBER INFEKCIÓKONTROLL nagyobb az intenzitás). Egy általánosan használt 30W-os germicid falilámpa (G30T8 Bi-Pin) intenzitása 100 egység (1m), ez általában minden gyártónál azonos. A lámpa intenzitása kb. 5 méterig elég hatásos, tehát igyekszünk ezt figyelembe venni azok felszerelésekor. Minden egyes vírus, baktérium vagy gomba törzsnek más-más UV dózis igénye van, akár nagyságrendi különbségek is lehetnek. Ez alapján lényeges kérdés, hogy mit akarunk elpusztítani; ha ez nem ismert, akkor csak általánosságban tudunk számolni, „általános” dózisigénnyel. Másik szempont a kívánt csírátlanítási fok. Ezt LOG értékben mérjük, 1 LOG egy nagyságrend csökkenést jelent a cfu értékekben. Vagyis, ha a kiinduló érték például 200.000 cfu, akkor 1 LOG csökkentéssel 20.000 cfu-ra csökken az érték. Általánosságban igaz az, hogy az UV dózis duplázásával érhető el a következő LOG csökkentési szint, tehát ha egy vírus cfu számát 5.000 egység dózissal lehet 1 LOG-al csökkenteni, akkor 2 LOG eléréséhez 10.000-es dózisra van szükség. Vannak alacsony, közepes, illetve magas dózisigényű kórokozók. Alacsonynak mondható, amelynél 5-6 000 egységnyi dózissal 1 Log csökkentés érhető el, 40-48 000 egység dózissal 4 LOG. Közepes dózisigény esetén ilyen cfu csökkenés 10-15 000 illetve 80-120 000 egységgel érhető el. Magas dózisigényről beszélünk, ha ezek az értékek 100 000 ill. 800 000 egységgel érhetők el [2]. Helyes felszerelés, használat A lámpákat úgy kell felszerelni, hogy a legnagyobb távolság lehetőleg ne legyen 5-6 méteren túl, és a lámpa szabadon sugározzon a helyiségben. Plafonra, vagy plafon magasságában a falra érdemes elhelyezni azokat. Túl nagy belmagasság esetén a plafontól alacsonyabbra érdemes szerelni a lámpát, így csökken a lámpától való legnagyobb távolság. A lámpa lehetőleg a legtöbb légtérre és felületre „rálásson”, mert csak a közvetlen sugárzás hatékony a csírátlanítás szempontjából. Ha vannak ki-és beszögellések a helyiségben, vagy bútorok által kitakart helyek, ott alkalmazhatunk kiegészítő lámpát/lámpákat is. Ez akár kisebb teljesítményű is lehet. A legfontosabb kérdés, hogy egy megfelelően felszerelt 30W germicid lámpának konkrétan mekkora a hatékonysága, mennyi ideig kell működtetni. Felületkezelési értékek UV besugárzással Egy 3 m belmagasságú, 4x4 m-es helyiségbe helyezzünk el egy darab 30W (G30T8 Bi-Pin) germicid lámpát a plafon magasságába, az egyik falra középre. Mérjük meg a távolságokat, majd az ott érvényes UV intenzitást először a padló különböző pontjain, majd asztal magasságban a különböző távolságokban. Jelen esetben az intenzitási értékeket kalkulációval határoztuk meg a megfelelő számítási képlet segítségével (1. táblázat) [3]. Ha a plafon alatt 1 méterrel helyezzük el a lámpát, az értékek a következőképpen változnak (2. táblázat). Konklúzió Egyetlen lámpával a közvetlenül besugárzott felületek többségén a leggyakoribb kórokozók esetében már egy óra alatt 23, vagy akár 4 LOG csökkenés is elérhető. Bár valóban maradnak olyan felületek, melyek nem kapnak közvetlen besugárzást, ezzel együtt az UV kezelés hatékonysága jelentős. Átlagos kórtermekben, vizsgálókban legtöbbször nem olyan nagyságrendű a fertőzöttség, ami 4-5 LOG csökkentést igényel. Ennek fényében még komolyabb a fenti eredmény. Több, vagy nagyobb teljesítményű lámpa használatával, illetve több órás besugárzással (egész éjszaka) drasztikusa növelhető a hatás. Meg kell jegyezni, hogy a kalkulált LOG csökkentési értékek laboratóriumi méréseken alapulnak. Nagy jelentősége van a felület minőségének: csillogó felület esetében az intenzitás akár fel is erősödhet, érdes, egyenetlen felület csökkentheti a feni értékeket. A laboratóriumi adatok a nagyságrendi értékeket szemléltetik és jelzik a hatékonyság szintjét. 1. táblázat Intenzitás és dózis értékek 3 m belmagasságú, 4x4 m-es helyiségben, a plafon alá a falra szerelt germicid lámpával 2. táblázat Intenzitás és dózis értékek 3 m belmagasságú, 4x4 m-es helyiségben, 2 m magasra szerelt germicid lámpával IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2017. OKTÓBER 27 INFEKCIÓKONTROLL LÉGTÉR KEZELÉSI ÉRTÉKEK UV BESUGÁRZÁSSAL A légteret hagyományos mosó, fertőtlenítőszerekkel nem lehet kezelni. Ilyen célra az UV sugárzás mellett szóba jöhetnek különféle gázok, illetve gőzök, például a hidrogén-peroxidos köd. Ez utóbbiak hatékonyságuk ellenére nem napi használatra szánt módszerek, részben veszélyességük, részben költségük miatt, valamint azért, mert használatuk bonyolult. Az UV lámpa viszont nem drága, egyszeri felszerelése után akár naponta többször is használható. A naponta újrafertőződő helyiségeket könnyűszerrel lehet hatékonyan kezelni vele. Éppen mindennapi használatra való eszköz! A felületi hatékonyság után most nézzük a légtér kérdését. A levegőben igen sok kórokozó van folyamatosan, ezek ellen védekezni kell! Ha csak hetente, vagy havonta tudjuk megoldani a légtér bármilyen szintű csírátlanítását, azzal nap mint nap állandó veszélynek teszünk ki mindenkit, aki a helyiségbe lép. Kisebb a veszély, ha akár naponta legalább egyszer csökkenteni tudjuk a kórokozók számát. Térgeometriai számításokkal kiszámolható, hogy a korábban modellezéshez elképzelt helyiségben a lámpától adott távolságok esetében a tér hány százaléka tartozik egy-egy „tömbbe”. Ha ezen tömbökön belül egységesen a legnagyobb távolságot vesszük alapul, és az ahhoz tartozó intenzitás értéket, akkor csak lefelé tévedhetünk, vagyis a kalkulált intenzitás értéknél csak nagyobb lehet az adott pontban a tényleges érték. Így tehát meghatározhatjuk, hogy a tér adott pontján minimálisan mekkora az intenzitás. A számításokkal meghatározható, hogy a tér hány százaléka esik egy-egy sávba, illetve az ott mérhető minimális intenzitás és dózis értékek is könnyen kalkulálhatók. A következő táblázat azt szemlélteti, hogy a számítások szerint a fél méteres lépésekben felosztott tér adott sávjai a tér hány százalékát tartalmazzák, illetve ezekhez milyen minimális intenzitás és dózis értékek tartoznak [4]. A térgeometriai kalkuláció a szerző saját munkája ugyanúgy, mint az adott távolságokon mérhető UV intenzitás számítása. A kalkuláció a megfelelő képletekkel történt, de konkrét mérések minimális eltérést jelezhetnek. A táblázatban a dózis értékek százas értékekre vannak kerekítve (lefelé), hogy áttekinthetőbb legyen a számhalmaz. 3. táblázat Intenzitás és dózis adatok félméterenként A táblázatból kitűnik, hogy – a leggyakoribb kórokozókat alapul véve- a lámpa felkapcsolása után már 5 perccel (!) a 28 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY légtér több mint 50%-ában legalább 1 LOG csökkenés érhető el. 10 perc elmúltával már gyakorlatilag a teljes légtérben 1 LOG csökkentést értünk el ezen mikroorganizmusok esetében; ekkorra már a légtér felében 2 LOG a csökkentés mértéke! A táblázat nem mutatja, de egyszerű szorzással beláthatjuk, hogy például 1 óra alatt a légtér 50%-ában már akár a közepes dózisigényű kórokozók esetében is 3-4 LOG csökkentés az eredmény. Alacsony dózisigényű, általános vírus és baktérium törzsek esetében ekkorra már a légtér teljes egészében teljesül a 3-4 LOG. A kórokozók UV dózisigényét mutató számok nemzetközileg használt táblázatokból származnak. Ezek több laboratórium hasonló konkrét mérései alapján készülnek, és számos helyen megtalálhatók a világhálón. Néhány kórokozó konkrét dózisigényét laboratóriumi mérések alapján [5] a 4. táblázat mutatja. 4. táblázat Az egyes kórokozók eliminációjának dózisigénye laboratóriumi mérések alapján [5] Érdekesség, hogy a „rettegett” kórházi kórokozók (MRSA, Clostridium difficile, húsevő baktérium) elpusztításához nincs is szükség nagy UV dózisra! Ezek mind az alacsony, 5-6 ezres kategóriába esnek, tehát könnyen elérhető a fertőzött felületeken, levegőben az akár 4-5 LOG csökkentés is. (Általában nincs is ekkora fertőzöttség.) Nem állítom, hogy az UV lámpa használatával megállítható ezen kórokozók terjedése, de rendszeres alkalmazása mindenképpen akadályozná a folyamatot. VÉGSŐ ÖSSZEGZÉS, KIEMELT FIGYELEMMEL A GERMICID LÁMPA HASZNÁLHATÓSÁGÁRA A germicid lámpa hatékony, alacsony költségű, könnyen kezelhető, környezetbarát csírátlanító eszköz. Az alkalmazásával kapcsolatos kockázatok könnyen kezelhetők. Széles körű, rendszeres használatával nagyságrendekkel növeli a mindennapi takarítás, fertőtlenítés hatásfokát. Míg a „tökéletes” légtér és felület csírátlanítás csak időszakosan alkalmazható, ez a „tökéletlen”, ámde hatékony eszköz a mindennapok biztonságát a mostaninál jóval magasabb szintre emeli. Miközben a csodát várjuk, használjuk bátran a már ismert és létező technológiákat! XVI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2017. OKTÓBER INFEKCIÓKONTROLL IRODALOMJEGYZÉK [1] http://www.bioquell.com/en-uk/technology/hydrogenperoxide-vapour/ 2017.08.29. [2] http://www.americanairandwater.com/uv-facts/uvdosage.htm 2017.08.29. [3] https://physics.stackexchange.com/questions/235137 /what-do-i-need-to-calculate-uv-intensity 2017.08.29 [4] https://physics.stackexchange.com/questions/235137 /what-do-i-need-to-calculate-uv-intensity 2017.08.29. [5] https://www.uv-light.co.uk/uv-dose-required-for-inactivation-of-viruses-bacteria-moulds-etc/ 2017.08.29. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Korondán László Hollandimpex Kft., Germicid Üzletág Vezető 2009 óta. A Külkereskedelmi Főiskolán végzett 1978-ban külkereskedelmi üzemgazdászként. Korábbi munkahelyei: Tungs- ram Rt-nél üzletkötő (1978-1989), Tungsram Rt. irodavezető Új-Delhi, India (1989-1993), Tungsram Rt. Marketing Manager, fénycső, Európa (1993-1997), Tesco Kft., Irodavezető, Tripoli, Líbia (1997-2000), Lighttech Kft., Sales Manager, UVC lámpa, Európa, Ázsia, Amerika (2000-2009) Jelentős magyar eredmények a kórházi fertőzések megelőzésében című cikk folytatása a 20. oldalról Fontos kiemelni, hogy az egészségügyi ellátásba bekerült betegek szervezete, immunrendszere gyakran legyengült, nem ritkán már fennálló fertőző betegséggel érkeznek az ellátó intézménybe. A gyenge immunrendszerű, bizonyos krónikus megbetegedésben szenvedő pácienseket a fertőzések is könnyebben elérik, esetenként a saját bőrükön természetes módon jelenlévő baktériumok okozhatnak fertőzést. Ugyancsak gyakori eset, hogy a beteg immunrendszerét mesterségesen kell gyengíteni (pl. szervátültetés során, a kilökődés kockázatának csökkentése érdekében). Az ilyen esetekben előforduló fertőzések 30-50 százalékát sajnos a legnagyobb gondosság és higiénés rendszabályok betartása mellett sem lehet megelőzni. A kormány célja a betegbiztonság növelése. Ennek érdekében több program is zajlik. Szakmai prioritás a kézhigiénés gyakorlat további fejlesztése. Ezt a célt szolgálja egy most zajló 11,43 milliárd Ft keretösszegű kiemelt egészségügyi program, amelynek keretében módszertanokat fogalmaznak meg többek között a megfelelő kézhigiénére és az antimikróbás szerek helyes alkalmazására vonatkozóan. További közel 10 milliárd forintos program indul a betegbiztonság növelésére, amelyben lehetőség nyílik általános és speciális higiénés (pl. kézhigiénés) rendszerek fejlesztésére a kórházi fertőzések megelőzése és visszaszorítása érdekében. A konvergencia régiót érintő speciális higiénés eszközök, berendezések beszerzésére irányuló EFOP pályázat keretében ötven egészségügyi intézménynél kezdődhet meg a beszerzés, 7 milliárd forintos keretösszeggel. A Közép-magyarországi Régiót érintő VEKOP felhívás keretében a projektjavaslatok benyújtására 2018. március 21-ig van lehetőség. Emberi Erőforrások Minisztériuma Egészségügyért Felelős Államtitkárság IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2017. OKTÓBER 29
