Intézmények:Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika
Évfolyam: XVIII. évfolyam
Lapszám:2019. / 2
Hónap:március
Oldal:47-51
Terjedelem:5
Rovat:EGÉSZSÉG - TÁRSADALOM, NÉPEGÉSZSÉGÜGY
Alrovat:EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM
Absztrakt:
élelmiszerek fogyasztásakor tapasztalt kellemetlen, nem várt tünetek, azaz adverz reakciók gyakori panaszt jelentenek a felnőttek körében. A jellemző bőrtünetek (pruritus, urticaria, dermatitis, Quincke-ödéma) miatt a betegek főleg bőrgyógyászati−allergológiai szakrendelést keresnek fel panaszaikkal. Célunk az ételallergia és az étel-adverz reakciók prevalenciájának vizsgálata volt olyan felnőtt páciensek körében, akik diverz panaszaik hátterében az élelmiszerallergia oki szerepét feltételezték. A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Központi Allergológiai Szakambulanciáján 281 élelmiszer-allergia gyanúval beutalt, 18 éven felüli beteg adatait elemeztük.
Angol absztrakt:
Food-associated adverse reactions are common in the adult population. On the contrary, immune-mediated food allergy is rare. Due to their symptoms (urticaria, pruritus, dermatitis, Quincke’s edema) patients mainly go to dermatology-allergology centres. The aim of this study was to determine the physiciandiagnosed food allergy and food-related adverse reaction prevalence among patients who were referred to a dermatologist-allergologist consultation as possible food allergy case. 281 patients were examined in the Allergology Outpatient Unit of the Department of Derma - tology, Venereology and Dermato-Oncology of Semmel - weis University. Patients’ main complain was having food allergy.
Intézmény: Semmelweis Egyetem Bőr- Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika
[1] Nwaru BI et al.: The epidemiology of food allergy in Europe: a systematic review and meta-analysis, Allergy, 2014, 69(1): p. 62-75.
[2] Ho MHK, Wong WHS and Chang C: Clinical Spectrum of Food Allergies: a Comprehensive Review, Clinical Re - views in Allergy & Immunology, 2014, 46(3): p. 225-240.
[3] Cardona V et al.: Allergic diseases in the elderly, Clinical and Translational Allergy, 2011, 1(1): p. 11.
[4] Turnbull JL, Adams HN Gorard DA: Review article: the diagnosis and management of food allergy and food intolerances, Aliment Pharmacol Ther, 2015, 41(1): p. 3-25.
[5] Katta R and Schlichte M: Diet and dermatitis: food triggers, J Clin Aesthet Dermatol, 2014, 7(3): p. 30-6.
[6] Manam S et al.: The association between atopic dermatitis and food allergy in adults, Current Opinion in Allergy and Clinical Immunology, 2014, 14(5): p. 423-429.
[7] Bronsnick T, Murzaku EC, Rao BK: Diet in dermatology. Part I. Atopic dermatitis, acne, and nonmelanoma skin cancer (vol 71, pg 1039, 2014), Journal of the American Academy of Dermatology, 2015, 73(2): p. 353-353.
[8] Tsakok T: Does atopic dermatitis cause food allergy? A systematic review, Journal of Allergy and Clinical Immu - nology, 2016, 137(4): p. 1071-1078.
[9] Price A et al.: Oral allergy syndrome (pollen-food allergy syndrome), Dermatitis, 2015, 26(2): p. 78-88.
[10] Werfel T et al.: Position paper of the EAACI: food allergy due to immunological cross-reactions with common inhalant allergens. Allergy, 2015. 70(9): p. 1079-90.
[11] Kivity S: Adult-onset food allergy. Isr Med Assoc J, 2012. 14(1): p. 70-2.
[12] Martin IS, Brachero S and Vilar EG: Histamine intolerance and dietary management: A complete review, Allergologia et Immunopathologia, 2016, 44(5): p. 475-483.
[13] Manzotti G et al.: Serum diamine oxidase activity in patients with histamine intolerance, Int J Immunopathol Pharmacol, 2016., 29(1): p. 105-11.
[14] Verrill L, Bruns R and Luccioli S: Prevalence of selfreported food allergy in US adults: 2001, 2006, and 2010, Allergy and Asthma Proceedings, 2015, 36(6): p. 458-467.
[15] Puente-Fernandez C et al.: Self-reported prevalence and risk factors associated with food hypersensitivity in Mexican young adults, Annals of Allergy Asthma & Immunology, 2016, 116(6): p. 523-+.
[16] Kalogeromitros D et al.: An internet survey on self-reported food allergy in Greece: clinical aspects and lack of appropriate medical consultation, Journal of the Euro - pean Academy of Dermatology and Venereology, 2013, 27(5): p. 558-564.
[17]Woods RK et al.: Prevalence of food allergies in young adults and their relationship to asthma, nasal allergies, and eczema,. Annals of Allergy Asthma & Immunology, 2002, 88(2): p. 183-189.
[18] Lozoya-Ibanez C et al.: Prevalence and clinical features of adverse food reactions in Portuguese adults, Allergy Asthma and Clinical Immunology, 2016, 12: p. 10.
[19] Mahesh PA et al.: Prevalence of food sensitization and probable food allergy among adults in India: the EuroPrevall INCO study, Allergy, 2016, 71(7): p. 1010- 1019.
[20] Conlon NP et al.: Allergy in Irish adults: a survey of referrals and outcomes at a major centre, Irish Journal of Medical Science, 2015, 184(2): p. 349-352.
[21] Pónyai G, Diczig B and Temesvári E: A felnőttkori élelmiszerallergiák és élelmiszerintoleranciák a bőrgyógyász szemével, Bőrgyógyászati és Venerológiai Szem - le, 2015, 91.(1.): p. 23-28.
[22] Pónyai G et al.: Élelmiszerekkel kapcsolatos adverz reakciók felnőttkori atópiás dermatitisben, Bőrgyógyá - szati és Venerológiai Szemle, 2008, 84.(4.): p. 108-115.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EgéSzSég – tárSAdAlom Élelmiszer adverz reakciók felnőttkorban – milyen gyakori az ételallergia? Dr. Solymosi Dóra1, Prof. Dr. Sárdy Miklós1, Molnár Szilvia2, Dr. Pónyai Györgyi1 1 Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika, 2 Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar, Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszék élelmiszerek fogyasztásakor tapasztalt kellemetlen, nem várt tünetek, azaz adverz reakciók gyakori panaszt jelentenek a felnőttek körében. A jellemző bőrtünetek (pruritus, urticaria, dermatitis, Quincke-ödéma) miatt a betegek főleg bőrgyógyászati−allergológiai szakrendelést keresnek fel panaszaikkal. Célunk az ételallergia és az étel-adverz reakciók prevalenciájának vizsgálata volt olyan felnőtt páciensek körében, akik diverz panaszaik hátterében az élelmiszerallergia oki szerepét feltételezték. A Semmelweis Egyetem Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Központi Allergológiai Szakambulanciáján 281 élelmiszer-allergia gyanúval beutalt, 18 éven felüli beteg adatait elemeztük. Food-associated adverse reactions are common in the adult population. On the contrary, immune-mediated food allergy is rare. Due to their symptoms (urticaria, pruritus, dermatitis, Quincke’s edema) patients mainly go to dermatology-allergology centres. The aim of this study was to determine the physiciandiagnosed food allergy and food-related adverse reaction prevalence among patients who were referred to a dermatologist-allergologist consultation as possible food allergy case. 281 patients were examined in the Allergology Outpatient Unit of the Department of Dermatology, Venereology and Dermato-Oncology of Semmelweis University. Patients’ main complain was having food allergy. BEvEzEtéS Az élelmiszerekhez köthető allergiás vagy intolerancia tünetek egyre nagyobb figyelmet követelnek az egészségügy részéről. A prevalencia adatok sokszor ellentmondásosak, hiszen míg az önbevalláson alapuló élelmiszer-allergia gyakorisága 17,3%, addig a provokáción alapuló eredmények szerint csak 0,9% [1]. Így érthető az az álláspont is, mely kétkedően fogadja a felnőtt ételallergiás betegek számának ugrásszerű növekedését, és ebben komoly szerepet tulajdonít a megnövekedett figyelemnek, ami a „mentes ételek” körét övezi. Vizsgálatunk során célul tűztük ki allergológiai szakrendelésre ételallergia gyanúval beutalt betegek között felmérni annak valós arányú előfordulását, emellett az egyéb ételadverz reakciók (intoleranciák, emésztési zavarok) gyakoriságának feltérképezését. Az ételallergiának vélt panaszok imE – iNtErdiSzCipliNáriS mAgyAr EgéSzSégügy hátterében álló egyéb lehetséges okokat is vizsgáltuk. Felhívjuk a figyelmet a pollen allergiás betegek orális allergia szindrómájának relatív nagy arányára és rámutatunk egyéb fontos faktorok szerepére (pl. gyógyszer mellékhatás), melyek az ételallergia tüneteit utánozhatják. Költség-, és időhatékonysági szempontokat figyelembe véve fontos a felesleges vizsgálatok kerülése és a betegutak lerövidítése. Háttér Élelmiszerfogyasztáskor számos etiológiai háttérrel – allergia, intolerancia (laktóz, fruktóz, biogén amin), averzió, gasztroenterológiai megbetegedés (reflux, gasztritisz, stb.) – alakulhatnak ki kellemetlen, nem várt tünetek, melyeket ételekhez kapcsolódó adverz reakciók néven foglalhatunk össze. A diagnosztizált felnőttkori táplálékallergiák gyakorisága 2-4%. Ennek ellenére, a felnőtt populáció 10-20%-a számol be ételekhez köthető adverz reakciókról, melyeket jelentős részben „allergiának” vélnek [2]. Az ételallergia téves „öndiagnózisának” legnagyobb veszélye a kivizsgálás elmaradása, valamint a diagnózis és a kezelés hiánya. Az egyoldalú táplálkozás és a tápanyagcsoportok mellőzése miatt kialakult hiánytünetek főleg a gyermekeket veszélyeztetik. Felnőttek esetében a tápláltsági állapot kedvezőtlen változása és a hiányos makro-, ill. mikrotápanyag-bevitel jelenti a fő rizikóját egyes ételek, élelmiszercsoportok önkényes kizárásának [3]. Az egyébként ritka felnőttkori ételallergia jellemzően bőrgyógyászati tünetekkel – csalánkiütéssel, szem-, és szájnyálkahártya lokalizációban jelentkező ödémával – jár. Ugyanakkor, bár a felnőtt populáció 10-20%-a tapasztal valamilyen csalánkiütéses panaszt élete során, ezek hátterében csak mindössze 2%-ban áll ételallergia [4]. Az atópiás dermatitis (AD) krónikus, recidiváló, gyulladásos bőrbetegség, mely erythemás, viszkető bőrléziókkal jár. A felnőtt populáció 1-3 %-a érintett. Multifaktoriális kórkép, a genetikai hajlam, a bőrbarrier-diszfunkció és a környezeti faktorok együttesen provokálják a tüneteket. Az ételallergia és az AD gyermekkorban szoros kapcsolatban állnak egymással („atópiás menetelés”), de felnőttkorban ennek jelentősen csökken a szerepe a bőrtünetek kiváltásában [5-8]. Az orális allergia szindróma (OAS) torokkaparással, szájpadviszketéssel és nyelvbizsergéssel járó tünetegyüttes. Oka a pollen-élelmiszer kereszt-allergia: a pollen (pl. nyírfapollen) és élelmiszer (pl. alma, sárgarépa, körte) molekulák közötti strukturális hasonlóság miatt kialakuló keresztreakció [9,10,11]. Főleg a serdülő és a felnőtt korosztály érintett. Nem Xviii. évfolyAm 2. Szám 2019. márCiuS 47 EgéSzSég – tárSAdAlom minden beteg inhalatív allergiája manifeszt, lehet OAS is az első tünet. A trigger étel (nyers gyümölcs, zöldség) fogyasztása azonnali reakciót vált ki az orális mucosán, ami az ajkak, a nyelv és a torok viszkető, bizsergő érzésében nyilvánul meg. Alkalmanként súlyosabb reakciók, angioödéma és hólyagképződés is kialakulhat [10]. A biogén aminok növények, állatok vagy mikroorganizmusok által termelt vazoaktív, pszichoaktív és toxikológiai hatással bíró, alacsony molekulatömegű egy vagy több amino csoportot tartalmazó anyagok. Étel-adverz reakciókat gyakran provokálhat a hisztamin (pl. savanyú káposzta, camembert típusú sajtok, vörösbor, tonhalkonzerv), a tiramin (sajtok, halak, borok, élesztő, banán, avokádó, paradicsom) és a feniletilamin (csokoládé). A biogén amin, mediátorintolerancia tünetei lehetnek fejfájás, viszketés, csalánkiütés, hasi fájdalom, laza széklet, melyek megtévesztő módon utánozhatják az ételallergiát [12, 13]. Az élelmiszerek adalékanyagai is provokálhatnak élelmiszer-allergiához hasonló tüneteket. A szulfitok színstabilizáló, antimikróbás tulajdonságú tartósítószerek, melyek leggyakrabban migrént és urticariát váltanak ki [4]. módSzEr A Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Allergológia Szakambulanciájára 281 ételallergia gyanújával beutalt, 18 éven felüli beteget vizsgáltunk. Első lépésben mindig részletes anamnézisfelvétel történt, mely kiterjedt a tünetek jellegzetességeire, időbeliségére, élelmiszerekkel vagy egyéb tényezőkkel való összefüggéseire, az egyéb allergiás megbetegedésekre, más szervrendszert érintő kórképekre, a szedett gyógyszerekre és az előzetes orvosi vizsgálatok eredményeire (vérkép, vérkémia, vizeletvizsgálat, mellkas-, panoráma- és orrmelléküreg-röntgen, hasi ultrahang, nőgyógyászati, urológiai státusz, endoszkópos leletek). A páciensek panaszai jellemzően szerteágazóak voltak, a bőrtünetek mellett, gasztroenterológiai, neurológiai és olykor pszichiátriai elemeket is tartalmaztak. Megalapozott esetekben nutritív, illetve inhalatív szérum specifikus IgE (sIgE) vizsgálatok jelentették a diagnosztika második lépését. Egyes esetekben a panaszok alapján tartósítószer túlérzékenység merült fel, ekkor epikután tesztelés történt. A felsorolt tünetek, az anamnézis, a fizikális státusz, a vizsgálati leletek eredményei alapján született meg a végső diagnózis. Nem történt specifikus IgE tesztelés, amennyiben az anamnézis és a panaszolt tünetek alapján már egyértelműen kizárható volt az allergiás háttér. Ilyen esetekben, a provokáló háttérmechanizmus kiderítésére további vizsgálatok váltak szükségessé. Legtöbb esetben gasztroenterológiai és pulmonológiai konzultáció, valamint góckutatási céllal fül– orr-gégészeti, fogászati, nőgyógyászati és urológiai vizsgálat volt indokolt. Minden beteg részletes tanácsadásban részesült. Szóbeli és írásbeli tájékoztatást kaptak vizsgálati eredményeikről, az otthoni teendőkről és a javasolt terápia betartásának mikéntjéről, illetve a szükséges további vizsgálatokról. 48 imE – iNtErdiSzCipliNáriS mAgyAr EgéSzSégügy ErEdméNyEK A betegcsoport általános jellemzőit (nemek részaránya, életkor) a 1. táblázatban foglaltuk össze. Az életkor meghatározásakor a Szakambulancián történő első megjelenés időpontjában betöltött évek számát vettük alapul. 1. táblázat A vizsgált csoport jellemzői (életkor, nem) A provokáló faktornak vélt élelmiszercsoportok közül a legtöbben a konzerveket, készételeket (171/281, 60,9%), a különböző gyümölcsféléket (123/281, 43,8%) és a tejtermékeket (97/281, 34,5%) említették. Jellemzően számos, szerteágazó panasz került említésre. Bőrviszketés (169/281, 60,1%), változatos lokalizációban megjelenő bőrjelenségek (140/281, 49,8%), ödémával (arc, ajak, szemhéj) járó panaszok (132/281, 46,9%), valamint gasztroenterológiai tünetek (hasmenés, laza széklet) voltak (33/281, 11,7%) többségben. Az említett panaszok alapján jellemzően nemcsak az ételallergia diagnózisa vetődött fel, hanem számos kivizsgálási irány és konzíliumi igény szükségessége is megfogalmazódott. Ez elsősorban gasztroenterológiai beutalást (167/281 59,4%) jelentett. Gyulladásos góc, mint a bőrgyógyászati tünet alapokának kizárására fogászati, fül−orr−gégészeti, nőgyógyászati és urológiai vizsgálat összesen a betegek 40,2%-nál volt szükséges. A tünetek figyelembevételével carcinoid szindróma két, Melkersson-Rosenthal szindróma egy, míg toxikus háttér két alkalommal merült fel. A pszichoszociális háttér és a stressz etiológiai lehetősége is felvetődött (ételaverzió). Gyógyszer okozta generalizált bőrkiütés diagnózisa egy esetben került megállapításra. Gyógyszermellékhatás 14 esetben (14/281 4,9%) merült fel a tünetek hátterében: ACE-inhibitorok ajak-, és nyelvödémát, valamint a βblokkolók ödéma készséget provokáló hatása idézhette elő a tüneteket. Ezekben az esetekben a páciens étkezés közben vette be az említett gyógyszereket. A felnőttkorban tipikus pollen-asszociált ételallergia (orális allergia szindróma) gyakorisága vizsgálatunkban 6,8% (19/281) volt. A felsorolt provokáló élelmiszerek (nyers zöldségek gyümölcsök – barack, dinnye, alma stb.) alapján a legtöbb esetben már gyanítani lehetett a panaszok mögötti okot. Mediátor/ biogén amin intolerancia 165 esetben (165/281 58,7%) merült fel, ilyenkor a betegek részletes szóbeli és írásbeli tájékoztatást kaptak a követendő mediátormentes Xviii. évfolyAm 2. Szám 2019. márCiuS EgéSzSég – tárSAdAlom diétáról. Tartósítószer-allergia igazolására, releváns élelmiszerek (feldolgozott, tartósított, füstölt, jellemzően készételek) említésekor epikután tesztelés történt. Tartósítószerallergiát 9 főnél (9/281, 3,2%) találtunk (benzoesav, szorbinsav, nátrium-diszulfit). Klinikailag releváns nutritív allergén-specifikus IgE pozitivitás, tehát IgE-mediált ételallergia mindössze három nő páciensnél fordult elő. Átlagéletkoruk 33,6 év. Atópiás hajlam mindhármuknál fennállt (atópiás dermatitiss, asztma bronchiale). Két esetben a tej és tejtermékek (kazein), egy esetben pedig a tojás (tojásfehérje) élelmiszer-allergiát kiváltó hatása igazolódott. Az említett tünetek között az atópiás dermatitisz, ekzema rosszabbodása (tej) illetve, akut urticaria (tojás) szerepelt. Az összes alanyra vonatkoztatva az ételallergiás felnőttek aránya 1,1% (3/281). Tehát a kifejezetten nagy (panaszai mögött ételallergiát feltételező) betegszám ellenére, objektíven igazolható klasszikus ételallergia csak néhány esetben derült ki. Atópiás hajlamot (anamnézisben rhinitisz, asztma, gyermekkori ételallergia, atópiás dermatitisz) a betegek 34,2%nál (96/281) találtunk. Klinikailag releváns élelmiszer allergén szenzibilizáció csak ezen csoporton belül fordult elő. Az atópiás hajlamúak között az élelmiszer-allergia gyakorisága 3,1%. Ha csak az atópiás dermatitisz diagnózissal (6,4%, 18/281) rendelkezők között vizsgáljuk az ételallergia gyakoriságát, akkor az 11,1%. Tehát, akár az egész vizsgálati populációhoz, akár az atópiás hajlamú csoporthoz viszonyítjuk, az atópiás dermatitisszel diagnosztizált betegek között − még a kis betegszám ellenére is − jóval nagyobb a klinikailag releváns nutritív allergén-specifikus IgE pozitivitással rendelkezők aránya (1. ábra). 1. ábra Az élelmiszer-allergiás betegek százalékos aránya az egész vizsgált csoportban (n=281), az atópiás hajlamúak (n=96) és az atópiás dermatitisz diagnózissal rendelkezők között (n=18) mEgBESzéléS, öSSzEgzéS Vizsgálatunk erőssége, hogy célzottan allergológiai centrumba utalt felnőtt páciensek körében vizsgálja a bizonyított ételallergia gyakoriságát. Fontos kiemelni, hogy eredményeink nem a felnőtt átlagpopuláció adatain alapszanak, hanem az egészségügyi ellátórendszer látóterébe került, ételhez köthető panaszokkal rendelkező 18 éven felüli betegekén. imE – iNtErdiSzCipliNáriS mAgyAr EgéSzSégügy Gyakorisági adataink bőrgyógyász-allergológus szakorvos által validált (nem pedig önbevalláson vagy telefonos interjún alapuló) ételallergia prevalenciát jelenítenek meg az egészségügyi ellátást igénybe vevő, véleményezett ételallergiában szenvedő betegcsoporton belül. Vizsgálatunkban kiemelendő, hogy minden esetben történt szakorvosi konzultáció. Ennek jelentőségére mutat rá Verrill és mtsai. [14] munkája is, akik eredményei szerint három évet alapul véve, hiába emelkedett szignifikánsan az önbevalláson alapuló ételallergia-prevalencia, az orvosi diagnózison alapuló gyakorisági értékek nem változtak szignifikánsan ezen évek alatt. Ezen jelenség okai szerteágazóak, ám kiemelendő, hogy több kutatás [14-16] is arra az eredményre jutott, hogy az orvoshoz fordulás valószínűsége csak 15% körül mozog olyan felnőttek körében, akik valamilyen élelmiszerhez vagy élelmiszercsoporthoz kötik panaszaikat. Tehát a Szakambulancia által ellátott betegcsoport csak a „jéghegy csúcsát” jelenti. A nemzetközi szakirodalmi adatokhoz [4] hasonlóan, a Bőr-, Nemikórtani és Bőronkológiai Klinika Központi Allergológiai Szakambulancián megjelent, ételallergia gyanújával érkező betegek körében 1,1%-os gyakorisággal került felállításra az ételallergia diagnózisa. Jelen eredményünk összecseng több, hasonló témában folytatott kutatással. [1,17,18, 19,20] Saját tapasztalataink szerint, az ételallergiás betegek vezető tünete egyszer sem az urticaria volt, annak ellenére, hogy ez bizonyult a leggyakoribb diagnózisnak. Vizsgálataink egy esetben sem igazolták a krónikus urticaria miatt beutalt betegeknél az ételallergia fennállását. Ezen ellentmondás oka lehet a krónikus spontán urticaria allergiás reakcióként történő igen gyakori félreértelmezése. Felmérésünk során az urticariás panasszal érkezők többsége döntően mediátordús élelmiszereket sorolt fel trigger faktorként. Az ilyen tünetek megjelenése rendszerint mennyiségfüggő, mely jellemzően nem az immun−mediált ételallergiára, inkább mediátorintoleranciára utal. A betegek mediátormentes diéta javaslatot panaszaikra 58,7%-os gyakorisággal kaptak. Mahesh és mtsai.[19] kutatása is kiemeli, illetve saját tapasztalataink szerint is fontos felhívni a figyelmet a pollenélelmiszer keresztreakciók, azaz az orális allergia szindróma ételallergiákhoz viszonyított nagy gyakoriságára az étel adverz reakciókat tapasztaló felnőttek körében. Elgondolkodtató azon felnőtt betegek óriási száma, akik magukat élelmiszer-allergiásnak vélik. Jövőbeni célunk a beteganyag bővítése, vizsgálatunk folytatása, hogy komplexebb képet kapjunk az érintett betegcsoportról. Eredményeinket a Szakambulancián hasonló témakörben folytatott korábbi és jövőbeni kutatások [21, 22] összevetésével szeretnénk még átfogóbbá tenni. Jelenleg vizsgált betegink száma (281 fő) még nem olyan nagy, hogy eredményeinkből széleskörű következtetéseket vonhatnánk le, de már most szeretnénk javítani a társadalom tájékozottságán, továbbá fontosnak tartjuk felhívni az egészségügyben dolgozók figyelmét is a problémakör jellegzetességeire. Véleményünk szerint a betegek kivizsgálásának elindítása, koordinálása fontos feladat. Xviii. évfolyAm 2. Szám 2019. márCiuS 49 EgéSzSég – tárSAdAlom A mögöttes valódi ok felderítése jelenti a megoldáshoz vezető úton az első lépést, mely adott esetben akár az allergológiai háttér kizárása is lehet. Lényeges a páciensek tájéIRODALOMJEGyzÉK [1] Nwaru BI et al.: The epidemiology of food allergy in Europe: a systematic review and meta-analysis, Allergy, 2014, 69(1): p. 62-75. [2] Ho MHK, Wong WHS and Chang C: Clinical Spectrum of Food Allergies: a Comprehensive Review, Clinical Reviews in Allergy & Immunology, 2014, 46(3): p. 225-240. [3] Cardona V et al.: Allergic diseases in the elderly, Clinical and Translational Allergy, 2011, 1(1): p. 11. [4] Turnbull JL, Adams HN Gorard DA: Review article: the diagnosis and management of food allergy and food intolerances, Aliment Pharmacol Ther, 2015, 41(1): p. 3-25. [5] Katta R and Schlichte M: Diet and dermatitis: food triggers, J Clin Aesthet Dermatol, 2014, 7(3): p. 30-6. [6] Manam S et al.: The association between atopic dermatitis and food allergy in adults, Current Opinion in Allergy and Clinical Immunology, 2014, 14(5): p. 423-429. [7] Bronsnick T, Murzaku EC, Rao BK: Diet in dermatology. Part I. Atopic dermatitis, acne, and nonmelanoma skin cancer (vol 71, pg 1039, 2014), Journal of the American Academy of Dermatology, 2015, 73(2): p. 353-353. [8] Tsakok T: Does atopic dermatitis cause food allergy? A systematic review, Journal of Allergy and Clinical Immunology, 2016, 137(4): p. 1071-1078. [9] Price A et al.: Oral allergy syndrome (pollen-food allergy syndrome), Dermatitis, 2015, 26(2): p. 78-88. [10] Werfel T et al.: Position paper of the EAACI: food allergy due to immunological cross-reactions with common inhalant allergens. Allergy, 2015. 70(9): p. 1079-90. [11] Kivity S: Adult-onset food allergy. Isr Med Assoc J, 2012. 14(1): p. 70-2. [12] Martin IS, Brachero S and Vilar EG: Histamine intolerance and dietary management: A complete review, Allergologia et Immunopathologia, 2016, 44(5): p. 475-483. [13] Manzotti G et al.: Serum diamine oxidase activity in patients with histamine intolerance, Int J Immunopathol A SzERzőK BEMUTATÁSA dr. Solymosi dóra általános orvos, dietetikus. Diplomáit a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karon (2017) és a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Karon (2015) 50 imE – iNtErdiSzCipliNáriS mAgyAr EgéSzSégügy koztatása arról, hogy azon tüneteik, amelyeket az ételallergia megnyilvánulásának vélnek, akár több kórképre is utalhatnak. Pharmacol, 2016., 29(1): p. 105-11. [14] Verrill L, Bruns R and Luccioli S: Prevalence of selfreported food allergy in US adults: 2001, 2006, and 2010, Allergy and Asthma Proceedings, 2015, 36(6): p. 458-467. [15] Puente-Fernandez C et al.: Self-reported prevalence and risk factors associated with food hypersensitivity in Mexican young adults, Annals of Allergy Asthma & Immunology, 2016, 116(6): p. 523-+. [16] Kalogeromitros D et al.: An internet survey on self-reported food allergy in Greece: clinical aspects and lack of appropriate medical consultation, Journal of the European Academy of Dermatology and Venereology, 2013, 27(5): p. 558-564. [17] Woods RK et al.: Prevalence of food allergies in young adults and their relationship to asthma, nasal allergies, and eczema,. Annals of Allergy Asthma & Immunology, 2002, 88(2): p. 183-189. [18] Lozoya-Ibanez C et al.: Prevalence and clinical features of adverse food reactions in Portuguese adults, Allergy Asthma and Clinical Immunology, 2016, 12: p. 10. [19] Mahesh PA et al.: Prevalence of food sensitization and probable food allergy among adults in India: the EuroPrevall INCO study, Allergy, 2016, 71(7): p. 10101019. [20] Conlon NP et al.: Allergy in Irish adults: a survey of referrals and outcomes at a major centre, Irish Journal of Medical Science, 2015, 184(2): p. 349-352. [21] Pónyai G, Diczig B and Temesvári E: A felnőttkori élelmiszerallergiák és élelmiszerintoleranciák a bőrgyógyász szemével, Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 2015, 91.(1.): p. 23-28. [22] Pónyai G et al.: Élelmiszerekkel kapcsolatos adverz reakciók felnőttkori atópiás dermatitisben, Bőrgyógyászati és Venerológiai Szemle, 2008, 84.(4.): p. 108-115. szerezte. Fő érdeklődési területe az orvostudomány és a táplálkozástudomány határterületeit érintő témák. Tagja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének. A skóciai Rowett Institute of Nutrition and Health ösztöndíjasa. Xviii. évfolyAm 2. Szám 2019. márCiuS EgéSzSég – tárSAdAlom prof. dr. Sárdy miklós egyetemi tanár, igazgató. 1995-1998 és 2000-2005 közt, valamint 2016-tól dolgozott a Bőrklinikán. Kezdetben az Onkodermatológiai Osztályon és szakrendelőben, később az Immunológiai Osztályon és az autoimmun szakrendelésen dolgozott sokat. 2003-ban adjunktusi kinevezést kapott, ekkortól osztályvezetői és ambulancia vezetői funkciót is ellátott. 2003-tól akkreditált PhD oktatóként is tevékenykedett. 2016-tól a Bőrklinika igazgató egyetemi docense, 2017-től egyetemi tanára. Elsősorban az immunológia, ill. autoimmun bőrbetegségek ellátásában, kutatásában jártas, mindhárom nyelven oktat. Közalkalmazott főorvosként a Müncheni Egyetem (LMU) Bőr- és Allergológiai Klinikáján is lát el betegeket, ill. oktat és kutat havi rendszerességgel, ahol 2007 óta dolgozik. dr. pónyai györgyi PhD egyetemi adjunktus, bőrgyógyász és allergológus-klinikai immunológus szakorvos, 2009-ben védte meg PhD értekezését a felnőttkori atópiás dermatitis témakörében. A SE Bőr-Nemikórtani és Bőronkológiai Klinikán az Allergológiai Szakambulancia és Laboratórium részlegvezetője. Német tanulmányi felelős, rendszeresen tart gyakorlatokat és előadásokat német és magyar nyelven, posztgraduális képzések, rendezvények szervezője, előadója, rendszeresen publikál hazai és nemzetközi folyó- iratokban. A Semmelweis Egyetem mentora és tutora, Vezetése alatt az elmúlt években számos tdk hallgató dolgozott, több rektori pályázat és szakdolgozat született. Tagja a Magyar Dermatológiai Társulatnak, a Magyar Allergológiai és Klinikai Immunológiai Társaságnak, valamint az European Society of Contact Dermatitis tagjaként aktív résztvevője a European Baseline Series (az európai epicutan allergia teszteket összeállító) nemzetközi munkacsoportnak. Fő kutatási területe a bőrgyógyászati allergológia (kontakt dermatitis), urticaria, atópiás dermatitis, valamint az élelmiszer adverz reakciók és a bőrtünetek kapcsolata. molnár Szilvia dietetikus, okleveles élelmiszermérnök és okleveles mérnöktanár. Diplomáit a Haynal Imre Egészségtudományi Egyetem Egészségügyi Főiskolai Kar dietetika szakán (2002), a Budapesti Corvinus Egyetem Társadalomtudományi Kar mérnöktanári szakán (2007) és az Élelmiszertudományi Kar élelmiszeripari menedzser szakirányán (2013) szerezte. 2013-tól Semmelweis Egyetem Pato- lógiai Tudományok Doktori Iskolájának PhD hallgatója. Kutatási területe a közétkeztetés, a táplálkozási magatartásnevelés. Tagja a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének, tagja a Magyar Táplálkozástudományi Társaságnak. 2002-től 2010-ig élelmezési osztályvezető helyettesként dolgozott az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézetben Budapesten. Jelenleg a Semmelweis Egyetem Egészségtudományi Kar Alkalmazott Egészségtudományi Intézet Dietetikai és Táplálkozástudományi Tanszékén tanársegédként oktat. Érbetegségek napja című cikk folytatása a 46. oldalról A súlyos vénás elégtelenség a végtag elvesztéséhez vagy halálhoz is vezethet. A súlyos vénás betegség, az érintetteknél szorongáshoz vezethet, és jelentős terhet jelent az egészségügyi erőforrások tekintetében is. A legfontosabb kockázati tényezők az életkor, a nem (gyakrabban fordul elő nőknél), az elhízás, és a családi hajlam. A tünetek közé tartozik a fájdalom, nehézlábérzés, láb-fáradtság, görcsök, viszketés, égő érzés, duzzanat és nyugtalan láb szindróma. A betegség jelei lehetnek a hajszálértágulatok, a kisebb vénatágulatok és a varikózus vénák, az ödéma, az olyan bőrelváltozások, mint a pigmentáció, bőrgyulladás, a bőr elvékonyodása és végül fekélyek kialakulása. A krónikus vénás betegség a lábakban lévő vénák (amik a sejtek felől a szívbe szállítják vissza a vért) betegsége. Általában a véna fal és a billentyűk elsődleges rendellenességei és/vagy a korábbi mélyvénás trombózis (DVT) okozta másodlagos rendellenességek okozzák, amik a vér az érben történő visszaáramlásához, véna elzáródáshoz vagy akár mindkettőhöz vezethetnek. Ritkán veleszületett rendellenességek állnak a KVB hátterében. A kompressziós terápia a visszerek, a vénás ödéma, a bőrváltozások és a fekélyek alapvető és leggyakrabban használt kezelése. A kompressziós kezelés ajánlott a vénás nyomás csökkentésére, az életmódváltás mellett. Ez utóbbi magába foglalja a testsúlycsökkentést, a rendszeres testmozgást és a lábak felpolcolását a nap folyamán, amikor csak lehetséges. Venoaktív gyógyszerek is rendelkezésre állnak a visszérbetegség tüneteinek kezelésére, ezek alkalmazhatóak az ödéma (folyadék felhalmozódás a szövetekben) csökkentésére és a fekélygyógyulás felgyorsítására is. Mivel a konzervatív kezelési lehetőségek korlátozottak, az új irányelvek a tünetek csökkentése, a kozmetikai problémák és az életminőség javítása érdekében a tágult visszerek éren belüli (endovaszkuláris) vagy sebészeti kezelését javasolják. Forrás:Magyar Angiológiai és Érsebészeti Társaság imE – iNtErdiSzCipliNáriS mAgyAr EgéSzSégügy Xviii. évfolyAm 2. Szám 2019. márCiuS 51
