Napjainkban nemcsak az ipar, a banki szféra, a kereskedelem területén fontos a megbízható informatikai háttér, hanem az egészségügyben is. Ehhez nem elég a korszerű hálózat, a nagyteljesítményű PC-k, meghatározó szerepet kap a felhasználó igényeihez igazítható szoftver. Egy kórház életében alapvető fontosságú a betegellátást támogató integrált informatikai rendszer. Mit is értünk integrált rendszer alatt? Egy integrált egészségügyi informatikai rendszer képes lefedni a kórház teljes gyógyító vertikumát, képes az egészségügyi elszámolások korrekt elkészítésére, kapcsolatot tud teremteni a nem gyógyító területeken működő megoldásokkal, képes kapcsolódni a már meglévő, bevált rendszerekhez és képes a vevő egyéni igényeit kielégíteni. Természetesen a felsoroltakon kívül rengeteg elvárást lehet megfogalmazni egy rendszerrel szemben, de a legfontosabb ismérvek az előbb említettek.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP Ezredfordulói informatikai kihívások egy megyei kórházban Miklovicz Zoltán, Fejér Megyei Szent György Kórház Napjainkban nemcsak az ipar, a banki szféra, a kereskedelem területén fontos a megbízható informatikai háttér, hanem az egészségügyben is. Ehhez nem elég a korszerű hálózat, a nagyteljesítményű PC-k, meghatározó szerepet kap a felhasználó igényeihez igazítható szoftver. Egy kórház életében alapvető fontosságú a betegellátást támogató integrált informatikai rendszer. Mit is értünk integrált rendszer alatt? Egy integrált egészségügyi informatikai rendszer képes lefedni a kórház teljes gyógyító vertikumát, képes az egészségügyi elszámolások korrekt elkészítésére, kapcsolatot tud teremteni a nem gyógyító területeken működő megoldásokkal, képes kapcsolódni a már meglévő, bevált rendszerekhez és képes a vevő egyéni igényeit kielégíteni. Természetesen a felsoroltakon kívül rengeteg elvárást lehet megfogalmazni egy rendszerrel szemben, de a legfontosabb ismérvek az előbb említettek. SZENT GYÖRGY KÓRHÁZI ELÔZMÉNYEK A Fejér Megyei Szent György Kórház mindig élen járt az orvosi adminisztráció számítástechnikával való támogatásában. Elsőként az országban itt valósult meg egy olyan nagygépes integrált informatikai rendszer, mely teljes egészében lefedte a járóbeteg szakrendeléseken folyó orvosi tevékenység adminisztratív igényeit és emellett a Radiológiai Osztály által támasztott elvárásokat. Sajnos a rendszert fejlesztő Unisys cég egyetlen magyarországi referenciájaként nem volt kifizetődő a programcsomag továbbfejlesztése, így kórházunk más megoldás után nézett. Közbeszerzési pályázat keretében az SMS Magyarország Kft. CliniCom rendszere került bevezetésre, mely különböző okok miatt nem volt hosszú életű intézményünkben. 1999-ben a kórház vezetése elhatározta, hogy egy megbízható, üzembiztos informatikai rendszert állít üzembe. A rendszer kiválasztásánál az alábbi főbb szempontok voltak mértékadóak: Lefedettség A rendszer legyen alkalmas arra, hogy a kórház bármely gyógyító területén alkalmazni lehessen (járó-, fekvőbeteg ellátás, diagnosztika, stb.). Adatbiztonság A cél megvalósítása érdekében olyan hardver és szoftver megoldást kell találni, amely garantálja, hogy a napi munka során rögzített adatok nem vesznek el a rendszerből és bármikor előkereshetők. Fontos szempont, hogy esetle- 38 IME I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2002. JÚNIUS ges rendszerösszeomlás esetén az adatok visszaállíthatók legyenek. Üzembiztonság A kórházban folyó gyógyító tevékenység a nap 24 órájában a hét minden napján folyamatos. Ennek megfelelően az ezen tevékenységet kiszolgáló informatikai rendszernek is biztosítania kell ezt az üzemkészséget. Megbízhatóság A rendszer működése során nem állhat elő olyan állapot, hogy egy felhasználó által indukált szoftverkezelési hiba felborítsa az alkalmazás működését. Legyen képes kiszolgálni legalább 250 egyidejű felhasználót oly módon, hogy a rendszer válaszideje ne csökkenjen. A rendszer rendelkezésre állása legalább 99%-os legyen. Bővíthetőség Lehetőség legyen a rendszer „tudásának” bővítésére, akár a felhasználó által is. Jogszabálykövetés A jogszabályokban beállt változások rövid határidővel átvezethetőek legyenek, ezáltal biztosítva a naprakész finanszírozási szabályok ismeretét. Működési környezet A rendszernek tudnia kell a már meglévő egyéb klinikai alkalmazásokkal együttműködnie és a korábban használt rendszerekben felhalmozott adatokat befogadnia. Képes legyen a már meglévő heterogén eszközpark felhasználásával működni. Biztosítson lehetőséget a kórház külső telephelyeinek integrálására. Finanszírozás Legyen lehetőség hosszabbtávú finanszírozási megoldás kialakítására (outsourcing). Ezen irányelveket szem előtt tartva esett a választás az ISH Kft. által forgalmazott MedSolution ’97 Integrált Kórházi Informatikai rendszerre. A KLINIKAI INFORMATIKAI RENDSZER KIÉPÍTÉSÉNEK FOLYAMATA Tervek A Fejér Megyei Szent György Kórház egy több telephellyel rendelkező gyógyintézet. A tervek szerint az intézet a központi telephelyén kívül még két területet kívánt integrálni a kiválasztott rendszerhez. Ezek közül elsőként a csákvári gyógyintézetet, majd a Távirda utcai ún. I. Szakambulanciát. Kiépítés ütemezése Első lépésként a csákvári gyógyintézet bevezetése volt a cél, mivel ez az intézet csak néhány aktív és krónikus fekvőbeteg ellátó osztályt és szakrendelőt működtet. Ideális te- INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP repnek kínálkozott a telepítésre kerülő rendszer megismerésére, tesztelésére. Második lépésként az I. Szakambulancia integrálását céloztuk meg. Ennek oka az volt, hogy az itt működő szakambulanciák ill. kartonozó segítségével kikísérletezzük a termék nyújtotta előjegyzési rendszert és teszteljük a terhelhetőséget. Harmadik lépésként a központi telephely bevezetése volt a feladat. Terveink szerint mire ehhez a ponthoz ér a bevezetés folyamata, a rendszert üzemeltető és bevezető kollegák már teljes vertikumában ismerni fogják a rendszert. Ennek következtében a telephely integrálása, már gyorsabban és zökkenőmentesebben fog menni. BEVEZETÉS MEGVALÓSÍTÁSA Első ütem A rendszer kiépítése 1999 augusztusában kezdődött. Első lépésként a Fejér Megyei Szent György Kórházhoz tartozó csákvári gyógyintézetben kezdődött meg az alkalmazás installálása. Ezen gyógyintézet néhány aktív és krónikus fekvő osztályt és járóbeteg szakrendelést működtet. Az induláshoz azonban szükséges volt a teljes kórházi struktúra számítógépre vitele, mivel a tervek szerint minden bevezetendő egység egy központi szerverhez fog kapcsolódni és a teljes betegdokumentáció ezen a rendszeren fog futni. A teljes rendszer felparaméterezését szükségessé tette az is, hogy a külön telephelyeken lévő egységek a Gyógyinfok ill. a MEP felé elszámolási szempontból egy egységnek tekintendők. Az oktatást követően 1999 szeptember elején kezdődött meg az éles üzem. A rendszer átmenetileg egy helyi szerveren futott, mivel a telephelyek összekötése még nem volt készen. A bevezetés első napjaiban helyszíni támogatással segítettük a helyi személyzetet, akik legyűrve kezdeti félelmüket néhány napon belül már magabiztosan kezelték a szoftvert. Az első ütemmel párhuzamosan már folyt a másodikként bevezetendő I. Szakambulancia dolgozóinak kiképzése, a szakambulancia épületének behálózása és összekötése a központi telephellyel. Második ütem A második ütem sikeres indításához szükségessé vált, hogy a kezdetben Csákváron működő ideiglenes szerveren keletkezett adatokat, az időközben megérkezett IBM RS6000 H70 szerverre áttöltsük és teszteljük a kiépült informatikai kapcsolatokat. Szerencsére, sem a kommunikációban sem az adatáttöltés folyamatában nem jelentkeztek áthidalhatatlan problémák, így a második ütem indításának nem voltak technikai nehézségei. 1999 október 1.-én szintén helyszíni támogatással sikeresen elindítottuk az I. Szakambulancia számítógépes rendszerét. Harmadik ütem A bevezetési folyamat legnehezebb lépése következett. Nemcsak azért, mert a központi telephelyen dolgozik a kórház legtöbb gyógyító egysége, hanem azért is, mert itt kellett kiképezni a legtöbb kollegát és itt kellett a legjobban alkalmazkodni a leváltásra kerülő informatikai rendszerben megszokott folyamatokhoz, elnevezésekhez, funkciókhoz. Nagy segítséget jelentett, hogy a kórházi informatikus kollegák nagyon jól ismerték a korábbi rendszereket és a helyi szokásokat. A központi telephely bevezetési folyamatait is ütemekre bontottuk. Elsőként a Radiológiai Osztály csatlakozott a rendszerhez. Az éles indulás előtt, mintegy 150.000 beteg törzsadatát és 450.000 esetadatát töltöttük át a Caresys rendszerből. átvezettük a korábban használt sablonszövegeket, beavatkozási kódcsoportokat. Az éles indulást követően a Radiológiai Osztály dolgozó nagyon hamar megszokták az új rendszer használatát és napokon belül már készség szintén használták azt. Ezt követően a harmadik ütem – és szerintem a teljes bevezetési folyamat – legnehezebb lépése következett. A központi telephelyen lévő ún. II. Szakambulancia elindítása nagy kihívás elé állította az informatikai személyzetet. A Kórház ezen területén naponta mintegy 1.500 ambuláns beteg fordul meg, akiknek on-line dokumentálása elengedhetetlen. A szakambulancia keretein belül 100 feletti a szakrendelések számossága és szinte mindegyik egyedi előjegyzéssel működik. Ezeknek a rendeléseknek a rendszeren belüli paraméterezése, az egészségügyi személyzet képzése és az indítási folyamat levezénylése precíz tervezést és végrehajtást követelt. A terület éles üzeme 1999 novemberének végén kezdődött és a jó szervezésnek, segítőkész kollegáknak, a képzett egészségügyi személyzetnek, valamint a bevezetést támogató cégnek köszönhetően zökkenőmentesen zajlott le. Persze az 1999-es év még tartogatott feladatokat. 1999 december 15-én indult el a Pathológiai Osztály, ahol szintén követelményként merült fel a korábban használt speciális pathológiai rendszerben keletkezett adatok átemelése az új szoftverbe. Mivel a konvertálási folyamat nem járt volna számottevő előnnyel, így azt a megoldást választottuk, hogy a munkaállomásokról lehetővé tettük a felhasználóknak mindkét rendszer használatát. Kezdetben még naponta kapcsolódtak a régebbi szoftver adatbázisához, de az idő előrehaladtával ez folyamatosan ritkult. 2000. január 1. Ez a dátum nem csak az Y2K néven elhíresült és megjósolt informatikai káosz első napja volt – pontosabban lett volna – hanem a Kórház fekvőbeteg ellátó osztályain az új rendszer indításának napja is. Szerencsére a káosz elmaradt, az indulás viszont nem. A 2000-es év feladata volt még a Központi Laboratórium rendszerének (LabNet – Daróczy) illesztése, mely 2000 júniusára realizálódott. A kapcsolat kiépítése után az egyes járó- és fekvő beteg ellátó osztályok egyedi laborkérő űrla- IME I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2002. JÚNIUS 39 INFOKOMMUNIKÁCIÓ HELYZETKÉP pokat használhattak és mind a laboratóriumi kéréseiket mind a leleteket elektronikus formában rögzíthették. Ez persze igaz a többi diagnosztikai egység viszonylatában is (radiológia, pathológia, stb.). 2001 áprilisában elkészült a MedSolution és a MediWorld által üzemeltetett CT-MR diagnosztikai egység informatikai rendszerének összekapcsolása is. Adatkonverzió Az új rendszer bevezetésekor természetes követelmény volt, hogy a korábbi rendszerekben keletkezett adatokat az új informatikai szoftver adatbázisaiba betöltsük. Elkészítettünk egy olyan intranet alapú alkalmazást, amely segítségével a MedSolution rendszerben szokásos keresési metódus alapján lehetőség van a betegek korábbi dokumentációjának visszakeresésére és nyomtatására. Ezek az információk az Intézet rendszerbe kapcsolt eszközeiről – megfelelő jogosultsági rendszeren keresztül – érhetők el. INTRANET, INTERNET HASZNÁLAT Napjaink slágere az internet. Szinte nincs olyan terület az életben, ahol ne vennénk hasznát az internetnek. Kórházunk 1999-ben kezdte meg az internet és egyúttal az intranet bevezetését. Az előbbi előnyeit nem taglalnám, inkább csak az intranetről ejtenék néhány szót. Az intézet életében keletkező információk megjelenítésének, közzétételének leggyorsabb és legmegbízhatóbb formájának tartom ezt a fórumot. Kórházunk az internet bevezetésével párhuzamosan kezdte meg az Intranet felépítését és tartalommal való feltöltését. Az intézet minden munkaállomása részére – fizikailag – lehetőség van a rendszer elérésére. Ez azzal az előnnyel jár, hogy minden munkaállomás előtt dolgozó kollega képes a publikált információk megtekintésére. Az intraneten olvashatunk a Kórház életében beállt változásokról, elérhetjük az intézeti telefonkönyvet, a város buszjáratainak menetrendjét, az ebédlő kínálatát és természetesen a munkavégzéssel kapcsolatos összes információt. Ezen média segítségével értesülhetnek a dolgozók az informatikai rendszerekben beállt változásokról, olvashatják a rendszerek használatával kapcsolatos dokumentációkat, elérhetik az egészségügyi finanszírozásban beállt változásokat és kapcsolódhatnak az egyes szervezeti egység által üzemeltetett saját intranet szerverekhez. A SZERZÔ BEMUTATÁSA Miklovicz Zoltán, a Fejér Megyei Szent György Kórház, Informatikai Igazgatóság, Informatikai igazgatójaként felelős a Kórház teljes informatikai hátterének biztosításáért, finanszírozási feladatok ellátásáért. FreeSoft Kft., FOK2 projekt, Az APEH Folyószámlakezelési Rendszerének fejlesztése és bevezetése volt a feladata. FreeSoft Kft., NYUFIG projekt, Az Országos Nyugdíjfolyósítási Igazgatóság részére készítendő adatlapfeldolgozó 40 IME I. ÉVFOLYAM 1. SZÁM 2002. JÚNIUS Az internet ill. az intranet nyújtotta további előnye az elektronikus levelezés elterjedése az intézetben. Ennek segítségével felgyorsult a szervezeti egységek közötti levelezés és információcsere. Az Informatikai Osztály az Intranet segítségével oldja meg különböző nyilvántartási kötelezettségeit (pl. informatikai eszközök nyilvántartása) de itt történik az egyes osztályokon keletkező számítástechnikai berendezések meghibásodásának és javítási folyamatának rögzítése is. Úgy gondolom, hogy egyetlen intézet sem mondhat le az Internet/Intranet nyújtotta lehetőségek kihasználásáról. JÖVÔKÉP Mind a Kórház, mind a város ill. a megye háziorvosainak szempontjából fontos előrelépés lenne, ha a háziorvosok a kórházi klinikai rendszerhez kapcsolódnának. A jelenleg kialakított rendszerben lehetőség volna, hogy a háziorvos • megtekintse beteginek kórházi dokumentációját, • rendeléseket adjon fel a kórház diagnosztikai egységeinek, • a diagnosztikai leleteket elektronikusan megkaphatja, • előjegyezheti betegeit az egyes szakrendelésekre. Természetesen nemcsak a háziorvosok felé történhet ilyen jellegű szolgáltatás, hanem akár a magán orvosok is csatlakozhatnak a rendszerhez. ÖSSZEGZÉS Jelenleg a Kórház mintegy 300 munkaállomáson, 1600 felhasználó bevonásával, 3 telephelyen egységes klinikai rendszert használ. Az egységesség lehetővé teszi, hogy a jogszabályokban beálló változásokat a lehető leggyorsabban lekezeljük ezáltal a kórház finanszírozási feltételeit a legjobban biztosítsuk. A kiépített intranet szolgáltatás segítségével naprakészen informálhatjuk a Kórház dolgozóit a beállt változásokról és biztosíthatjuk nekik az elektronikus levelezés és az Internet nyújtotta előnyöket. Hamarosan lehetőséget kívánunk nyújtani a városi ill. megyei háziorvosoknak, magán orvosoknak a klinikai rendszer eléréséhez, ezáltal biztosítva a gyors és pontos információcserét. A Fejér Megyei Szent György Kórház elmondhatja magáról, hogy az informatika terén megfelel a 21. század kihívásainak. szoftvercsomag fejlesztése és bevezetése tartozott feladatai közé. MATÁV RT. Vezérigazgatóság, MONITOR projekt, Szoftverfejlesztőként feladata volt a projekt keretein belül megvalósítandó gazdasági rendszer fejlesztése, betanítása és üzemeltetése MATÁV RT. Székesfehérvári TC, Rendszergazdaként felelős volt egy kb. 100 munkaállomásból és 4 szerverből álló hálózat és a rajta működtetett alkalmazások üzemeltetéséért.
