Statisztikai adatok szerint a központi finanszírozású szervezetek – és köztük az egészségügyi intézmények – eszközfelhalmozási periódusa a vége felé közeledik – legalábbis ami az informatikai eszközöket illeti, – ugyanakkor a minőségi alkalmazás még messze van attól, hogy országos elterjedtségről lehessen beszélni. Már magának a hardver-eszközparknak a szinten tartása is komoly terheket ró a kórházak vezetőire, s gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja őket. Többnyire apró lépésekben valósulhatnak meg az informatikai beruházások, s így egyáltalán nem csoda, hogy a legtöbb kórház még a minőségi beruházás előtt áll, továbbra is keresve a hatékony gazdálkodást, a hatékony kórházmenedzsmentet leginkább szolgáló megoldásokat. Éppen ebből a megfontolásból értékesek azok a gyakorlati tapasztalatok, amelyekről már létező, működő rendszereik kapcsán kórházi vezetők számolnak be. A Kalocsa Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet vezetői – Dr. Deák Zoltán főigazgató főorvos és Bátyai Károly pénzügyi osztályvezető – ismertetik hogy, mit jelent a napi munka támogatásában egy teljes értékű integrált informatikai rendszer.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ KLINIKAI ALKALMAZÁSOK Integrált kórházi informatikai rendszer a gyakorlatban Varga János, IT-Business Statisztikai adatok szerint a központi finanszírozású szervezetek – és köztük az egészségügyi intézmények – eszközfelhalmozási periódusa a vége felé közeledik – legalábbis ami az informatikai eszközöket illeti, – ugyanakkor a minőségi alkalmazás még messze van attól, hogy országos elterjedtségről lehessen beszélni. Már magának a hardver-eszközparknak a szinten tartása is komoly terheket ró a kórházak vezetőire, s gyakran megoldhatatlan feladat elé állítja őket. Többnyire apró lépésekben valósulhatnak meg az informatikai beruházások, s így egyáltalán nem csoda, hogy a legtöbb kórház még a minőségi beruházás előtt áll, továbbra is keresve a hatékony gazdálkodást, a hatékony kórházmenedzsmentet leginkább szolgáló megoldásokat. Éppen ebből a megfontolásból értékesek azok a gyakorlati tapasztalatok, amelyekről már létező, működő rendszereik kapcsán kórházi vezetők számolnak be. A Kalocsa Városi Önkormányzat Kórház-Rendelőintézet vezetői – Dr. Deák Zoltán főigazgató főorvos és Bátyai Károly pénzügyi osztályvezető – ismertetik hogy, mit jelent a napi munka támogatásában egy teljes értékű integrált informatikai rendszer. A MODELL KÉSZ, A FELADAT AZONBAN MÉG NEM ZÁRULT LE Egy integrált kórházi rendszer bevezetése nem olcsó mulatság, és nem is megy egyik napról a másikra – mondja Dr. Deák Zoltán. Jóllehet a rugalmasan alakítható és méretezhető MedWorkS rendszer alkamazásával mára mintaértékű integrált rendszer épült ki, ami ténylegesen a kórházvezetők megfogalmazta célok megvalósítását támogatja. Az összes akkor megválaszolt kérdés – „mi az, amire egy egészségügyi intézménynek szüksége van?“; „milyen adatszolgáltatás megvalósítását szeretnék?“; – szervesen beépült az integrált rendszerbe. Ez a mai rendszer pedig ilyen jól és komplexen vélhetően kevés helyen szolgálja egy kórház napi működését, mint Kalocsán. A kalocsai kórház több szempontból is különleges helynek számít a magyarországi egészségügyi ellátórendszeren belül. A város földrajzi elhelyezkedésének okán hatalmas terület lakóit látja el, a rendelkezésére bocsátott források azonban „természetesen“ nem állnak arányban a feladatok megnövekedésével. A kórház vezetése ugyanakkor – az ellátási esélyegyenlőség megteremtésének szándékával – minden eszközt latba vet a hatékony működés biztosítása érdekében. A kalocsai kórház működése modellértékű mind az informatika alkalmazás, mind a kórházmenedzsment szempontjából – merthogy a kettő szoros szimbiózisban valósul meg. Rendszeresek is a társintézmények vezetőinek látogatásai Kalocsán már a kezdetektől fogva, az utóbbi időben pedig különösképpen megszaporodtak. A látogatók általában hatnyolc órára tervezik a tapasztalatszerzésre fordítandó időt, de ez egyre szűkösebb, hiszen mind több kérdésre akarnak választ kapni. Természetes, hogy a maga komplexitásában szeretnének megismerkedni annak a rendszernek a napi szolgáltatási gyakorlatával, amelyhez hasonló beruházását maguk is fontolgatják. Ugyanakkor az adott intézmény egyéni felkészültségétől is nagymértékben függ a dolog – figyelmeztet Dr. Deák Zoltán. Attól, hogy milyen szinten áll például a gyógyszertár, a betegellátó egység, a gazdasági irányítás. „Nyilvánvaló, hogy az alacsonyabb szinten álló gazdasági irányítás mellett nem éri meg hozzákezdeni a komplex beruházáshoz, sokkal célravezetőbb lépésről lépésre megszerezni a kellő gyakorlatot – valamivel tapasztalatot kell szerezni, hogy arra épülhessen fel a helyi sajátosságokat teljes mértékben figyelembe vevő rendszer. Így volt ez annak idején a kalocsai kórházban is: forrást kerítettek egy kisebb rendszerre, elindították, aztán nekiálltak a következőnek, majd ismét egy újabbnak. Komplett integrált rendszer egyidejű beruházásáról nem is álmodhattak, és választási lehetőségük sem nagyon volt, hogy melyik modult is indítsák el. Akkor értelemszerűen arra esett a választás, amit a rendelkezésre álló források lehetővé tettek. Mára viszont megvalósult a teljes integráció. Tíz éve – idézi fel Bátyai Károly – még csupán egyetlen, adminisztrációt segítő program futott a gépeken: a járóbetegellátás adatait lehetett vele rögzíteni, ebből készülhettek a jelentések. Ezt követően kezdte el keresni az intézmény annak lehetőségét, hogy ez a program hálózatba kapcsolva legyen képes működni. Egy nyertes pályázat révén forrás is került volna rá, de az aktuális kormányváltást követően meghiúsult a fejlesztés anyagi támogatása. Így hát a kalocsai kórház átfogó fejlesztés helyett a fokozatos kiterjesztés – előbb az osztályra, aztán a laboratóriumra, majd egyre szélesebb körre – mellett döntött. A kis lépésekben haladás határozta meg a későbbi évek informatikai beruházásait is: a GlobeNet fejlesztette röntgenmodult a betegellátási követte, majd pedig 1997ben a gyógyszerrendszer. A leglátványosabb eredményt ez a – pályázati pénzből finanszírozott – bevezetés hozta: az akkori 20-30 százalékos infláció mellett a tényleges gyógyszerfelhasználást az előző évi szinten sikerült tartani. Egy precíz elszámolású rendszerben ez akár nyereségessé is tehette volna az intézményt, de az is igen figyelemreméltó lehetett, hogy az 1997-ben 1 milliárd forintos költségvetésből gazdálkodó intézmény adósságállománya a bevezetett változtatások hatására csökkent. Harminc napon túli kifizetetlen számlája nem volt, harminc napon belüli adóssága pedig a felére apadt. A gyógyszertári rendszert követte a labor- és ultrahangrendszer, majd pedig sorban a fekvőbeteg-, az ambulánsmodul, a gazdasági rendszer: mára gyakorlatilag száz- IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER 45 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KLINIKAI ALKALMAZÁSOK százalékos, mindenre kiterjedő integrált rendszert alkotnak ezek a modulok. SZABÁLYOK, SZABÁLYOZÓK, SZABÁLYOZOTTSÁG „Általános recept nem létezik“ – jelenti ki Bátyai Károly. „Érdekes és értékes tapasztalatokra viszont természetesen szert lehet tenni.“ Nem elég egy döntést meghozni, hanem fontos az ehhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása is. A MedWorkS programmal – és itt leginkább a gazdasági – gazdálkodási, illetve a hozzá kapcsolódó betegellátási modulokra kell gondolni – az intézményi működtetést lehet szabályozni az intézményi akarat szempontjából. Problémák általában akkor jelentkeznek, amikor valaki anélkül szán végrehajtó szerepet az informatikai rendszernek, hogy a saját belső folyamatait harmonizálná a rendszer által megkövetelttel, vagy amikor tisztázatlan, hogy milyen eszközöket tud biztosítani az intézmény, hogy melyik területért ki a felelős. Természetesen nagyon pozitív és nagyon negatív tapasztalatok egyaránt akadnak. Lehet ugyanis mindent nagyon részletesen szabályozni, de nem biztos, hogy ez a tökéletes megoldás, ez szolgálja a legjobban az adott intézmény hatékony működését. Az általunk használt MedWorkS program nagyon rugalmas, de emellett „törvénytisztelő“ is: jogszabályok áthágására nincs felkészítve. Lehet, hogy egy jogszabály rossz, meg kellene változtatni, de ez a törvényhozásra tartozik, s nem lehet rá megoldást várni egy informatikai rendszertől. Vezetői ellenőrzést úgy lehet alapozni erre a programra, ha zárt egészet alkot a rendszer: a vezető biztos lehet benne, hogy senkinek sincs módja áthágni a szabályokat, maradéktalanul érvényesül a feladatok egymásra épüléséből fakadó felelősségi hierarchia. Ma az elhivatottság mellett alighanem a működőképesség egyedüli záloga a kiemelkedő színvonalú informatikai támogatás. KÖLTSÉG ÉS KÖLTSÉGHATÉKONYSÁG A kalocsai kórház és a fejlesztést megvalósító megoldásszállító társaság mind a mai napig állandó kapcsolatot tart fenn egymással – mondja a főigazgató –, napi telefonváltások folytán születnek meg azok a finomítások, amelyek eredményeként minden adat éppen abban a formában áll rendelkezésre, amelyet a napi feladatmódosulások igényelnek. „Én úgy gondolom, hogy egy rendszer csak akkor működik jól, ha a mindennapi igényeket követni tudja, márpedig mi – a rendszer szállítójával, egyben fejlesztőjével együtt – arra törekszünk, hogy ez így is legyen“ – teszi hozzá. Ha nem azonnali változtatási kérésről van szó, a havi rendszerességű frissítések elegendőek ahhoz, hogy a változó jogszabályoknak, előírásoknak mindenben megfelelően legyen képes működni a kórház. Mind a rendszeres, mind pedig a soron kívüli (adatbázis-) frissítések úgy valósulnak meg, hogy a felhasználók jóformán észre sem veszik – veszi át a szót Bátyai Károly. A frissítések történhetnek online, távoli bejelentkezéssel, illetve helyi kiszállással is, de a felhasználóknak a frissítések miatt ki sem kell lépniük az adott alkalmazásból. Amint ismételten belépnek a rend- 46 IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER szerbe, automatikusan már a frissített verziót fogják használni. A teljes pénzügyi és gazdasági rendszer hálózati szintű – vagyis minden alkalmazó számára jelentkező – változtatása alig egy óra alatt végbemegy – mondja a pénzügyi osztályvezető. Jól példázza a rugalmasságot – és az ebből fakadó hatékonyságjavulást – az a reakció, amely a nagypolitikai csatározások folyományaként csapódott le a kórházakban: gyakorlatilag egy hét maradt arra, hogy az intézmények felkészüljenek a gyógyszerár-változásokra. Ezt szinte észre sem lehetett venni – mondja Dr. Deák Zoltán –, az adatbázis-frissítést sikerült úgy időzíteni, hogy 23 óra 59-kor még a régi árakkal találkozott, aki éppen használta a rendszer szolgáltatásait, éjfél után egy perccel pedig már az új áradatok álltak a rendelkezésére. Jellemző ugyanakkor alkalmazó és fejlesztő együttműködésére az is, hogy ha valamilyen szabályozóváltozás informális csatornákon keresztül jut a kórházvezetők tudomására, azonnal visszacsatolják az információt a fejlesztőkhöz, így azok időben képesek reagálni, és a kitűzött határidőre érvényesítik is a változásokat. Ha egy új receptformula bevezetését rendeli el az egészségügyi kormányzat – például, hogy a beteg életkora helyett a születés pontos dátumát kell feltüntetni, – erről a gyógyszert felíró orvos gyakran csak akkor értesül, amikor kiveszi a nyomtatóból a receptet. EGYSÉGES FELÜLETEN ELTÉRÔ JOGOSULTSÁGOK Az integrált rendszer architektúrájából következően minden munkahelyen egységes az a felület, amellyel a bejelentkező felhasználó találkozik. Jóllehet összesen 560 fő dolgozik a kalocsai kórházban, egyszerre a számítógépek számának korlátja miatt csak 120-an használhatják a hálózatba kötött számítógépeket. Figyelembe véve a műszakbeosztásokat ez azt jelenti, hogy gyakorlatilag valamilyen szinten minden dolgozó kapcsolatba kerül a rendszerrel. Amikor más intézményekből érkeznek látogatók Kalocsára, akkor legelőször a személyre szabott jogosultságokra csodálkoznak rá. A rendszerben a csoportszintű jogadáson túl biztosított az is, hogy személyre szabva lehessen megadni: ki mivel dolgozhat és mivel nem, mi az, amihez hozzáférhet, és mi az, amihez nem, akár olvasás, akár írás szintjén. Mindenki felhasználói névvel és személyi azonosítókóddal, saját maga által meghatározott jelszóval rendelkezik. Ezt a jelszót akár naponta többször is megváltoztathatja, valamint a változtatást az informatika központilag is beállíthatja annak érdekében, hogy a nevével ne lehessen visszaélni. Ez a megoldás nem csupán adatvédelmi szempontból előnyös, hanem a felelősségek hierarchiáját is meghatározza. Joggal merül fel a kérdés: vajon kristálytiszta volt-e ez a jogosultsági hierarchia a kórházban, mielőtt alkalmazásba vették a rendszert. Erre egyértelmű nem a főigazgató főorvos válasza: valósággal visszahatott a kórház működésére – és egyben menedzselhetőségére – az informatikai rendszer léte, vagyis ezeknek a jogosultságoknak a definiálása. Tisztább lett a helyzet, egyértelműen kellett meghatározni, hogy kinek mi a dolga – mondja Dr. Deák Zoltán. Az alapelv igen egyszerű: az egészségügyi ellátórendszerben nyil- INFOKOMMUNIKÁCIÓ KLINIKAI ALKALMAZÁSOK vántartott adatok a beteg ember tulajdonában vannak, és ezeket a személyiségi jogokat mindenkinek tiszteletben kell tartania, aki munkája kapcsán valamilyen szinten találkozik velük. A titoktartási, adatvédelmi kötelezettség a gyógyításellátás közvetlen szereplőin kívül a teljes kórházi személyzetre is kiterjed. Magának a főigazgatónak is korlátozott az információ-hozzáférése – nem csupán a műszaki, hanem orvosszakmai, gazdasági értelemben is –, még akkor is, ha mint megrendelőnek teljes körű felelősséggel kell tartoznia az információvagyonért. A MedWorkS gazdasági modulja teljesen zárt egységet alkot – teszi hozzá Bátyai Károly –, a munkafolyamatok szabályozottsága érvényesül a rendszeren keresztül. Az egyes munkafolyamatok alá- és fölérendeltségi viszonyát a legteljesebb szigorral határozza meg a rendszer. A gazdasági folyamatok egymásutánisága nem befolyásolható, utólag nem lehet beavatkozni, nem lehet „kozmetikázni“ az adatokat. A szabályozók révén tehát nagyfokú szabályozottság jön létre. Ez a fajta szervezetszabályozó hatás az egészségügyi ellátó tevékenységre nézve is érvényesül – mondja Dr. Deák Zoltán. Korábban még előfordulhatott, hogy a vizsgáló orvos anélkül írjon elő egy vizsgálatot – s annak eredménye alapján lásson el egy beteget –, hogy az adatokat rögzítették volna. Mondhatta, hogy: „gyorsan szaladjon el a röntgenbe, én addig megnézem a következő beteget“, s amikor visszaérkezett: „ó, nincs semmi probléma, csak borogassa, viszontlátásra!“. Közben pedig a beteg a kórházi adminisztráció – és így a társadalombiztosítási elszámolás – számára láthatatlan, finanszírozatlan maradt, arról nem is beszélve, hogy kórelőzményében sem szerepelhetett sem a vizsgálat alapjául szolgáló esemény, sem pedig az ellátás. Az integrált rendszerben viszont nem létezhetnek ilyen „lyukak“: addig nem is küldheti el a röntgenbe betegét az orvos, amíg nem rögzítette legalább a minimálisan meghatározott adatokat: „XY, ez és ez történt vele“. Az egészségügyi ellátás dokumentálására és a beteg által bejárt vizsgálati útvonalra is szabályozólag hat tehát az informatika. MEGTÉRÜL AZ OKTATÁSRA FORDÍTOTT ENERGIA A program kiépítése, bevezetése során a biztosított lehetőségek alapos megismerésére, a kórházi szokások és szabályozások felmérésére, átgondolására, a felelősségi szintek definiálására az elején kell nagyon sok időt rászánni – mondja Bátyai Károly –, komoly és nehéz ez a feladat, de busásan megtérül a befektetett energia. És nem szabad sajnálni az időt a számítógépet kezelők, felhasználók oktatására. A rendszer használatának ismeretéből tett vizsga nem egyszerű formaság: ha a bevezetéskor elegendő időt és energiát fordítanak az ismeretek elsajátítására, az a későbbi kisebb ráfordításigény révén eredményez megtakarítást – mondja Dr. Deák Zoltán. Kalocsán mindig vannak olyanok, akik az újonnan belépőket villámgyorsan meg tudják tanítani, mert ők maguk annak idején alapos ismereteket szereztek. A programrendszer készen kínálja az öntanulás lehetőségét: mindent elmond, mindenre rákérdez, minden művelet előtt visszakérdez, online ellenőrzi a bevitt adatokat; összességében nagyon felhasználóbarát. „Mára minimálisra redukálódott az az idő, amit oktatásra kell fordítani“ – veszi át a szót Bátyai Károly. „Amikor egy-egy felhasználói területet konkrétan érint egy rendszerszintű változás, akkor ők értesítést kapnak. Az újonnan belépő felhasználók kórházunkban úgyszólván autodidakta módon sajátítják el a program kezelését, annak ellenére, hogy kérhetnénk a fejlesztők által biztosított komplett és igen magas színvonalú oktatást. A program könnyen tanulható, a felhasználó ugyanakkor biztonságban érezheti magát: azt nem engedi a rendszer, hogy bárki kárt tegyen benne, vagy kárt okozzon általa. Az oktatás és a betanulás külön gyakorló adatbázist használva történik, ami minden funkcionalitásában teljesen megegyezik az élesen, napi szinten használt rendszerrel.“ Természetesen az életkornak megfelelő sajátosságok itt is kiütköznek – másként viszonyulnak a nyugdíj előtt állók a számítógép-használathoz, mint a fiatalok –, de az tekinthető általánosnak, hogy a munkafolyamatok műveleteit egyetlenegyszer kell valakinek megmutatni, és egy félóra múlva már önállóan tud dolgozni. A hibaszázalék így már a kezdet kezdetén 1 százalék alatti, legfeljebb dátum- vagy összegelírás formájában jelentkezik, ami természetesen korrigálható. Amikor egy intézmény azt mérlegeli, hogy fokozatosan vezeti be egy integrált rendszer egyes moduljait, természetesen arra kíváncsi, hogy melyiktől remélhető a leggyorsabb megtérülés, melyik működik a legnagyobb kihasználtsággal, melyiknek a legnagyobb a hozadéka. Forintra váltva természetesen a gazdasági modul az, amelyiknek az alkalmazása a legnagyobb haszonnal jár – mondja a kalocsai kórház főigazgatója, hiszen egyforintnyi eltérést nem enged egy egész évi, mondjuk kétmilliárd forintos pénzmozgásban. Minden ellenőrizhető, percre pontosan utána lehet keresni, hogy egy műveletet mikor, ki, melyik számítógépen hajtott végre. A gazdasági információk azonnali visszacsatolása teremti meg a lehetőséget arra, hogy az intézmény akár menet közben változtasson stratégiáján, és a lehető leggazdaságosabb irányba fordítsa a kórház működését. Az egészségügyi rendszer hozadékát Dr. Deák Zoltán egy sor példával szemlélteti: ha bejön egy beteg, egy pillanat alatt megjelenik az orvos képernyőjén valamennyi adata: meg lehet nézni, hogy két hónappal korábban vagy amikor akár első alkalommal megjelent a kórházban (időkorlát nélkül), akkor milyen laboreredménye volt. Ha ugyanezt papírok között, irattárból kellene kikeresni, akkor fél órával vagy egy órával is tovább tartana pusztán az anamnézis felvétele. Egy életveszélyes, eszméletlen sérült vércukorszintjét azonnal szolgáltatja a laborautomata, s ez az információ hozzáadódik a kórtörténethez, összevethető a korábbi adatokkal – a beteg élete múlhat ezen a gyors visszajelzésen. Gazdálkodási szempontból meghatározó, hogy folyamatosan követhető a gyógyszertári raktárkészlet alakulása: mindig tudni lehet, milyen gyógyszerből mennyi van az osztályokon, mennyi a gyógyszertárban, mikor kell rendelést feladni, és mennyit kell rendelni, hogy biztonságos legyen az ellátás, de a túlzott készlet ne terhelje a kórház gazdálkodását. IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER 47 INFOKOMMUNIKÁCIÓ KLINIKAI ALKALMAZÁSOK A gyógyszermodul egyfajta szakértői rendszerként is az orvos rendelkezésére áll. Természetesen a felkészült szakemberek nem innen silabizálják ki, hogy milyen esetben milyen gyógyszert írjanak fel, de óriási biztonságérzetet ad, hogy az orvos bármikor meg tudja nézni a gyógyszer leírását, ellenjavallatait, javallatait. Amit a gyógyszertan leír egy gyógyszerről, az mind benne van a rendszer adatbázisában. „Lehet a rendszer figyelmeztetéseit figyelmen kívül hagyni, sőt, kell is néha, de akkor azt tudatosan tegyük“ – javasolja a főigazgató főorvos. Az orvosok számára ugyanakkor napi segítséget jelent, hogy meg tudják nézni a rendszerben a termék árát, kiszerelését, csomagolását – így nem írnak fel feleslegesen túl nagy mennyiséget, nem terhelik feleslegesen az intézmény – vagy a beteg – gazdálkodását. És még egy dolog, ami forintban nem igazán fejezhető ki – teszi hozzá Bátyai Károly –, bármelyik pillanatban, évekre visszamenőleg hozzá lehet férni egy adott pillanat információihoz, legyen szó akár eszköz-, akár emberierőforrásberuházásról vagy például kórtörténeti előzményről. Fehérenfeketén bebizonyítható, hogy az adott dolog tényleg ennyibe és ennyibe került az intézménynek – vagy a betegnek. ADATVAGYON AZ INTÉZMÉNY SZINTJÉN A napi tevékenység „melléktermékeként“ hatalmas adatvagyon keletkezik, hozadéka pedig mind a menedzselés, mind az ellátás területén kézzelfoghatóan jelentkezik. Az egészségügyi ellátó tevékenység természetes velejárója az adatszolgáltatási kötelezettség. Számtalan statisztikai adatot kell elkészítenie az intézménynek, ráadásul szakmánként is teljesen más összetevőkből állnak ugyanazok az adatok. „Magyarországon még mindig másféle a megyei és másféle az országos szintű adatszolgáltatás“ – mondja Dr. Deák Zoltán. „Viszont ha egyszer a mi rendszerünkbe bekerül egy adat, akkor az vissza is nyerhető. És innen kezdve csak egy kérdés van, az pedig a felhasználótól függ: hogy milyen szempont alapján szeretné csoportosítani az adatokat.“ Ha az volna a kérés, hogy a hét év alatt a kórházban megfordult betegek vércukoradatai éppen a cipőméretükkel váljék összehasonlíthatóvá, egyetlen lekérdezéssel előállna az adatsor – persze ha a cipőméret rögzítését előírtuk volna. Ha féléves korcsoportos bontásban kellene a legfeljebb 14 éves gyerekek adatait közölni, akkor ezt a program akár nevek szerint bontva is elvégzi. Ha éves bontást írna elő a felettes hatóság, akkor évenkénti statisztika készíthető. Ha külön kellene választani adatszinten a férfiakat és a nőket vagy az aktív dolgozókat és a nyugdíjasokat, akkor a rendszer elkülöníti: bármilyen viszonyítás szabadon paraméterezhető. Szakmai, tudományos tapasztalatcseréhez, előadáshoz úgyszólván készen állnak a statisztikai, demográfiai adatsorok, s az Office-kompatibilitás révén a grafikus feldolgozás is magától adódik. Ha egy szakterület kutatója arra kíváncsi, hogy az elmúlt tíz évben hogyan alakult a hypertoniások ellátása, akkor az automatikus adat-hozzáférésen túl a szoftver automatikusan a legmegfelelőbb grafikonba rendezi az adatokat. Ez egy olyan információvagyon, amivel most tanulunk meg élni – mondja Dr. Deák Zoltán. 48 IME III. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2004. DECEMBER MEG KELL TANULNI KÉRDEZNI Persze hogy mindez használhatóvá váljék – teszi hozzá Bátyai Károly –, meg kell tanulnunk kérdezni, s akkor a válaszok már gyakorlatilag maguktól adódnak. És még egy fontos dolog – figyelmeztet a főigazgató főorvos –, ezt a kincset érő adatbankot nem lehet készen megkapni. Nem szabad türelmetlennek lenni: nyilván a bevezetés pillanatában nem fog rendelkezésre állni az adatbank, akkor még csupán a törzsadatokkal kell beérni. A magyar gyógyszerész-törzskönyv már alapfeltöltésként rendelkezésre áll, de egy kórház anyagfelhasználására vonatkozóan csak az első hónap lezárását követően rendelkezhet némi valóságos információval a kórház vezetése. „Azelőtt tíz éven keresztül próbáltam egy szobányi műtéti naplót feldolgozni Excelre, hihetetlen munka mindegyiket egyenként elolvasni“ – mondja Dr. Deák Zoltán. – „Most viszont, ha felteszek egy kérdést, legfeljebb negyven másodpercen belül választ kapok rá. Teljesen mindegy, hogy azt kérdezem-e, hogy kit és kik, milyen diagnózis alapján operáltak, hol, melyik asztalnál, milyen volt a műtét eszközigénye. Mindez másodpercek kérdése. Azelőtt hetekig meg hónapokig tartott.“ Talán leglátványosabban itt mutatkozik meg egy integrált kórházi rendszer használatának előnye: valóban az érdemi munkát végezheti mindenki, és nem köti le energiáit az alapinformációk összegyűjtése, rendszerezése vagy az adminisztráció. „Igen, ez valahol önvédelem is a rengeteg adminisztráció ellen. Nemcsak a tudomány, hanem az egyén védelmében is.“ – mondja Dr. Deák Zoltán. A HATÉKONYSÁG ELEGENDÔ LEHET A BIZTONSÁGOS FENNMARADÁSHOZ Mindazonáltal a kalocsai kórház is nehézségekkel küzd. A főigazgató főorvos szerint az ország „jellemzőjébe“ tartozik ez az intézmény is, de az okokat egyértelműen a külső körülményekben látja. A jelen pillanatban az egészségügyre fordított összegek véleménye szerint – bár az egészségügynek vannak tartalékai – messze nem fedezik a működési-fenntartási költségeket. Elhibázottnak tartja a fejkvóta szerinti intézménytámogatást, a politikai változásoknak való kiszolgáltatottságot, azt, hogy az intézményi elszámolásban nem érvényesül sem az energiaárak emelésének hatása, sem a gyógyszerek áfakötelessé tétele, és sem inflációkövetésre, sem az amortizáció – akár részleges – elszámolására sem számíthatnak. A folyamatos gazdasági problémák közepette is egyértelmű sikerként könyvelik el ugyanakkor a kórház vezetői a tíz év alatt, fokozatosan végrehajtott informatikai beruházást. A kulcsszó a hatékonyság. Hatékonynak pedig akkor nevezhető a feladat-végrehajtás – esetünkben a gyógyító-ellátó tevékenység –, ha az abban részt vevők valamennyien érdemi feladatukra koncentrálhatnak, s nem vonja el semmi sem őket ennek gyakorlásától. A kalocsai kórház vezetői egybehangzóan állítják: a külső körülmények változása folytán enélkül a hatékonyságnövelő eszköz nélkül alighanem ellehetetlenült volna az intézmény működése.
