IME - AZ EGÉSZSÉGÜGYI VEZETŐK SZAKLAPJA

Tudományos folyóirat

   +36-30/459-9353       ime@nullimeonline.hu

   +36-30/459-9353

   ime@nullimeonline.hu

Cukorbetegek étrendtervezését támogató otthoni felügyeleti rendszer

  • Cikk címe: Cukorbetegek étrendtervezését támogató otthoni felügyeleti rendszer
  • Szerzők: Pintér Patrícia
  • Intézmények: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem
  • Évfolyam: XI. évfolyam
  • Lapszám: 2012. / 4
  • Hónap: május
  • Oldal: 49-51
  • Terjedelem: 3
  • Rovat: INFOKOMMUNIKÁCIÓ
  • Alrovat: MÓDSZERTAN, DÖNTÉS ELŐKÉSZÍTÉS

Absztrakt:

A cikkben egy, a BME Villamosmérnöki kara és az Egészségipari Mérnöki Tudásközpont által fejlesztett döntéstámogató megoldás kerül bemutatásra, mely egy otthoni felügyeleti rendszerre épül. A továbbfejlesztés célja a cukorbetegek állapotának áttekintése, a megfelelő kezelés kiválasztásának, valamint az állapot romlását előrejelző mutatók felismerésének támogatása. A diétás tervek létrehozása és a táplálkozás követése (főleg a szénhidrátbevitelre koncentrálva) a döntéstámogatáson belüli fő fejlesztési irány

Angol absztrakt:

The article introduces a decision support system –which is based on a homecare solution – developed by Dept. of Control Engineering and Information Technology in association with Healthcare Techno logies Knowledge Centre of Budapest University of Technology and Economics. The systemʼs aim is to support the monitoring of the patientʼs well-being, decision making on the right therapy, the identification of deterioration of health status and notification before the patientʼs situation gets worse. The further steps are also introduced; specifying the solution to help treating diabetes by determining diet plans and monitoring food consumption (focusing on carbohydrate intake).

Cikk Író(k) Státusz
Beköszöntő Dr. Szócska Miklós
Újraszabni Európa egészségügyét IME Szerkesztőség
Egészségügyi ágazati humán erőforrás helyzetkép (2010-2012) Dr. Páva Hanna
TEK nélküli praxisok 1992-2015. Múlt és jelen. Jövő? Dr. Józsa Terézia
Egységben az erő- A praxisközösségben rejlő lehetőségek az alapellátásban Dr. Lantos Zoltán
Hipertónia Világnapja „Egészséges életmód – egészséges vérnyomás” IME Szerkesztőség
Informatikai outsourcing az egészségügyben Dr. Szathmáry Balázs
Az egészségügy új szemlélete - innovatív kórházak Dr. Baráth Lajos
Minőségi kórházi patikák, jobb betegellátás Nemzetközi és egyéni érdekek szolgálatában Fazekas Erzsébet
Clostridium difficile infekció - a növekvő incidenciájú nozokomális fertőzés Prof. Dr. Banai János
Innováció a népeü.-ben: A Kaposi Mór Oktató Kórház innovatív szerepvállalása a népegészségügy területén Dr. Szörényiné Ványi Gabriella, Dr. Moizs Mariann, Prof. Dr. Repa Imre
Egészségügyi adatvagyon hasznosítása a stabil coronaria betegek ellátásának elemzésére Dr. Vassányi István, Dr. Kósa István , Dr. Nemes Attila, Hortobágyi József, Prof. Dr. Kozmann György
EKG telemonitorozás határok nélkül Dr. Tomcsányi János, Bezzeg Péter, Dr. Sonkodi Balázs
Cukorbetegek étrendtervezését támogató otthoni felügyeleti rendszer Pintér Patrícia
iKórlap - egy egyszerű Intézményközi Információs Rendszer az orvos kezébe Király Gyula
Reményteli terápia a festékes melanóma kezelésére - Interjú Dr. Oláh Judittal Fazekas Erzsébet

Szerző Intézmény
Szerző: Pintér Patrícia Intézmény: Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

[1] Ficzere Andrea, Ködmön József: Telemedicina, http://www.weborvospro.hu/cikkek/gyogyitas/telemedicina1.html, 2011.10.27.
[2] Dr. Gaál Balázs, Dr. Vassányi István, Pintér Balázs, Prof. Dr. Kozmann György, Mák Erzsébet: Táplálkozástanácsadó szakértői rendszer, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja X. évfolyam 5. szám 2011. június, 33-37. oldal
[3] Mallász Judit: Egészségügyi és szociális monitorozó és jelzőrendszer, http://www.medicalonline.hu/cikk/egeszsegugyi_es_szocialis_monitorozo_es_jelzorendszer, 2011. november 4.
[4] Adorjáni András, Pruzsinszki Balázs, Vajda Lóránt: Intelligens otthonfelügyeleti rendszerek – Vigyáz ránk a lakásunk, Élet és tudomány, 2010/14. szám, 435-437. oldal
[5] KSH: Egészségfelmérés, Statisztikai Tükör, IV. évfolyam 50. szám, 2010.04.27.
[6] Kovács Levente Adalbert: Új elvek és céladekvát algoritmusok az inzulinadagolás szabályozásra cukorbetegek esetében, Phd. értekezés, 2007. november
[7] Jemendy György dr.: A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása a felnőttkorban, Diabetologia hungarica, XIX. évfolyam, 1. szám, 2011
[8] Helen Altman Klein, Amy R. Meininger: Self Manage - ment of Medication and Diabetes: Cognitive Control, IEEE transactions on systems, man, and cybernetics— part A: Systems and humans, 34. évfolyam, 6. szám, 2004. november, 718-725. oldal
[9] Shahrul A Noah, PhD et al.: DietPal: A Web-Based Dietary Menu-Generating and Management System, http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1550583, 2011. november 04.
[10] C. R. Marling et al.: Integrating Case-based and rulebased reasoning to meet multiple design constraints, Computational Intelligence, 15. évfolyam, 3. szám, 1999, 308-332. oldal

INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉSTÁMOGATÁS Cukorbetegek étrendtervezését támogató otthoni felügyeleti rendszer Pintér Patricia, Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem A cikkben egy, a BME Villamosmérnöki kara és az Egészségipari Mérnöki Tudásközpont által fejlesztett döntéstámogató megoldás kerül bemutatásra, mely egy otthoni felügyeleti rendszerre épül. A továbbfejlesztés célja a cukorbetegek állapotának áttekintése, a megfelelő kezelés kiválasztásának, valamint az állapot romlását előrejelző mutatók felismerésének támogatása. A diétás tervek létrehozása és a táplálkozás követése (főleg a szénhidrátbevitelre koncentrálva) a döntéstámogatáson belüli fő fejlesztési irány. The article introduces a decision support system – which is based on a homecare solution – developed by Dept. of Control Engineering and Information Technology in association with Healthcare Technologies Knowledge Centre of Budapest University of Technology and Economics. The systemʼs aim is to support the monitoring of the patientʼs well-being, decision making on the right therapy, the identification of deterioration of health status and notification before the patientʼs situation gets worse. The further steps are also introduced; specifying the solution to help treating diabetes by determining diet plans and monitoring food consumption (focusing on carbohydrate intake). otthonában tartózkodik [1]. A betegségcsoportokra koncentráló eszközöknek a kezelésbe történő bevonása – az általános, riasztásokra épülő szolgáltatások mellett – a rendszerek továbbfejlesztésének egyik fontos iránya. A cukorbetegségnél, mint egy ilyen csoportnál megjelenik a táplálkozási tanácsadás. A dietetikusi munka támogatását megcélzó rendszerek közül hazai területen kiemelkedő a Pannon Egyetem intelligens algoritmusokat használó Menugene nevű fejlesztése [2]. A bemutatandó rendszer tartalmaz ehhez hasonló elemeket, ám kifejezetten a cukorbetegek részére történő tanácsadásra koncentrál, pontosabb mérési módszerre alapozva. OTTHONI FELÜGYELETI MEGOLDÁS Az alap rendszerünk a BME-EMT, a Silvergate 112 projekt keretében megvalósult otthoni felügyeleti rendszer volt [3]. A rendszer ADL-ek (Activities of Daily Living, azaz napi tevékenységek) meghatározására képes, a Zigbee-hálózat segítségével kommunikáló szenzorokkal és élettani paramétereket mérő eszközökkel felszerelt otthonok segítségével. Az így nyert adatokból viselkedési mintákat és azok változásait (trendeket) lehet meghatározni Bayes alapú kiértékeléssel, ADL Analyser használatával [4]. A viselkedési minták az orvosok számára megjeleníthetőek egy webes felületen működő alkalmazáson keresztül. BEVEZETÉS AZ ALAPRENDSZER BEMUTATÁSA A cikk egy otthoni felügyeleti rendszert továbbfejlesztő, döntéstámogató megoldást mutat be, amely segítséget nyújt az orvosoknak és a betegeknek a cukorbetegség kezelését elősegítő, megfelelő terápia támogatásában. A fő elképzelés egy diétás terv (napi szénhidrát bevitel) meghatározása és monitorozása. Így a rendszer egyszerű támogatást ad a beteg állapotának áttekintésére, a megfelelő kezelés kiválasztásának elősegítésére, valamint az állapot romlását előrejelző mutatók felismerésére. A cukorbetegek számára készült otthonápolási és étrendtervező módszerek áttekintésével és tapasztalatainak összegzésével egy, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Villamosmérnöki kara Irányítástechnika és Informatika Tanszékén, valamint az Egészségipari Mérnöki Tudásközpont (BME-EMT) keretein belül tervezett alkalmazást ismertetünk. A rendszer továbbfejlesztésének eredményeként webes felületen keresztül regisztrálhatók az új betegek. További lehetőség a gyógyszerszedés és a hozzá kapcsolódó pontos adagolás meghatározása, riasztásokkal kiegészítve (lásd később). Különböző tevékenységek vehetők fel a rendszerbe, legyen szó vérnyomásmérésről, vagy egyéb aktivitásról, amiről a beteg szintén értesítéseket kap (a szakorvos által meghatározott beállítások alapján). A betegnek az elvégzett tevékenységekről visszaigazolást kell küldeni, vagy annak esetleges elhalasztását kell jeleznie. Amennyiben egy meghatározott időn belül nem érkezik megfelelő válasz, a kezelőorvos és a hozzátartozók is riaszthatók. További egészségügyi adatok is rögzíthetőek, majd a megfelelő jogosultságoknak megfelelően megtekinthetőek. TOVÁBBFEJLESZTÉS BETEGSÉGCSOPORTOKRA INFORMATIKAI MEGOLDÁSOK AZ EGÉSZSÉGÜGYBEN Az otthoni felügyeleti rendszer olyan nagyobb távolságokat áthidaló egészségügyi informatikai megoldás, mely megvalósítja az egészségi állapot követését, amíg a beteg A rendelkezésre álló otthoni felügyeleti rendszer továbbfejlesztését döntéstámogatás irányában folytattuk. A különböző forrásból beérkező információk összekapcsolása mellett a terápia során, a beteg szubjektív véleményének meg- IME XI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2012. MÁJUS 49 INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉSTÁMOGATÁS ismerésére is szükség van. Ehhez kérdőíveket készítettünk, melyek megválaszolhatók a páciens oldali PC-n keresztül. A megfelelő, specifikus kérdőívekhez szükség volt olyan betegségcsoportok kiválasztására, melyek a populáció viszonylag nagy részét érintik és hosszú távú megfigyelést igényelnek. A kiválasztott három fő csoport (orvosokkal történt előkonzultációk alapján, valamint a magyar népesség betegségstatisztikai és halálozási adatai alapján [5]) (i) a cukorbetegség, (ii) a szív- és érrendszeri megbetegedések, valamint a (iii) krónikus légúti megbetegedések voltak. A kérdőívek kidolgozása a szakirodalom, szakmai irányelvek, ellátási protokollok és osztályozási rendszerek alapján történt, igazodva az orvosi gyakorlathoz. A könnyebb megválaszolás és feldolgozhatóság érdekében előnyben részesültek az egyszerű, igen/nem és a skála-szerű válaszadási módszerek. A további munkához szűkítettük és pontosítottuk a problémát egy konkrét megbetegedésre. A választás, a BME IIT többéves egészségügyi mérnöki kutatási profilját tekintve a cukorbetegségre esett [6], ezen belül is az egyik fő feladatra, a diétás tanácsadásra. 1. ábra A teljes rendszer terve CUKORBETEGSÉG ÉS ELLÁTÁSA OTTHONI FELÜGYELETI ESZKÖZÖKKEL A hazai statisztikák szerint a regisztrált cukorbetegek aránya a lakosság 7-8%-át teszi ki. Ám közel ugyanennyien vannak prediabétesz állapotban, tehát a szénhidrát feldolgozási képességük már károsodott, csak még nem tudnak róla. A cukorbetegséget a szénhidrát-anyagcsere zavara jellemzi [7]. Az inzulintermelés relatív, vagy tényleges elégtelensége miatt a szénhidrátfelvétel és a vércukor megfelelő szinten tartása fontos feladat a normális vércukorértékek eléréséhez. A jelenlegi ajánlások szerint a cukorbetegek diétája az egészséges életmód alapelveinek betartására épül, kiemelve a szénhidrátbevitel idejét, mennyiségét és sűrűségét. A 2-es típusú cukorbetegek gyakran elhízottak, helytelen táplálkozási szokások szerint élnek. A betegség kezeléséhez szükséges, megváltozott életstílus gyakorlása során hozzá kell szokni egy teljesen új táplálkozási gyakorlathoz. A betegek egyik leggyakoribb problémája az ételek szénhidrátmennyiségének megbecslése. Célszerű lehet tehát egy olyan alkalmazás fejlesztése, amely segít a cukorbetegeknek betartani a nem, kor, fizikai aktivitás és tápláltsági állapot alapján meghatározott diétájukat (1. ábra). A jelenlegi otthonfelügyeleti elemekre támaszkodó projektek közül több cukorbetegekre specializálódott is található. A projektekben kiemelt szerepet kap a diétás támogatás [8]. A diétás tervek meghatározását megcélzó fejlesztések esetében az egyik irány, hogy kész diétás tervek állnak a rendelkezésre, amiből választani kell a betegek számára, egyéni paraméterek alapján (2. ábra). Ilyen a CAMP (Casebased Menu Planner) szoftver [9]. A másik megoldás az egyes alapanyagok felől közelíti meg a problémát és így épít fel kész étkezéseket, valamint komplett diétás tervet (3. ábra). Ilyen a PRISM (Pattern 50 IME XI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2012. MÁJUS 2. ábra Étrendtervezés 1 3. ábra Étrendtervezés 2 Regulator for the Intelligent Selection of Menus) szoftver [10]. A TANÁCSADÓ RENDSZER FEJLESZTÉSÉNEK FŐBB SZEMPONTJAI Az eddigi intelligens diétatervező rendszerek [2], [9], [10] közül mindegyik rendelkezik előnyökkel és hátrányokkal, az általuk használt módszerektől függően. A tervezéshez felhasználtunk változó paraméterekkel (nem, kor, fizikai aktivitás) rendelkező teszt betegeket és a módszerek alapján megvizsgáltuk a diéták meghatározásának fontosabb lépéseit. A dietetikus által készített étrendek felhasználásával kész napi, heti táplálkozási tervek álltak rendelkezésünkre, pontos energia- és tápanyagtartalommal. A diéták napi szinten és étkezésekre lebontva igazodnak az osztályozás alapján meghatáro- INFOKOMMUNIKÁCIÓ DÖNTÉSTÁMOGATÁS zott optimális értékekhez. Az egyes tervek a betegekhez rendelhetőek azok paramétereinek meghatározott osztályozása után. A megfelelő diéta módosítására lehetőséget adtunk egyes helyeken a felkínált alternatívák alapján a beteg számára is, figyelembe véve a személyenként eltérő igényeket. A tervezett diétás rendszer a jelenlegi elképzelés szerint két fő megközelítési módot tud biztosítani. Az egyik megközelítési módnál napi, vagy akár heti kész diétás tervek biztosítása a cél a megismert alapelvek szerint. A másik irány az alapanyagokból felépülő kész recept meghatározása és a beteg napi bevitelének monitorozása az ellátók felé. Mindkét esetben segít a rendszerben már jelenleg is rendelkezésre álló, a rendszerrel kommunikáló digitális mérleg, mellyel a valós energia- és tápanyagbevitel monitorozható. A rendszer jelenleg is biztosítja, hogy a mérleg segítségével a beteg megadja pontosan az ételbevitelét, valamint figyeli a személyenként meghatározott energiabevitel átlépését. JÖVŐBELI TERVEK A cél egy olyan rendszer megvalósítása, amely a cukorbetegség kezelését támogatja az otthoni felügyelet és döntéstámogatás eszközével. Ennek során a már létező, továbbfejlesztett alap megoldást kell alkalmassá tenni étrendtervezésre a bemutatott tervek alapján. A diétás alrendszer továbbfejlesztését is számba vettük. A fő irány a beteg személyes preferenciáinak (olyan ételek kizárása, amiket a beteg nem szeret) és a lehető legtöbb dietetikai tényező (például optimális vitamin és ásványi anyag bevitel) figyelembe vétele. További cél a változatosság fenntartása. A jelenlegi eszközök és a megtervezett alrendszer előre meghatározott tápanyag igény szerint a beteg diétájának elkészítésére és főként a szénhidrátbevitel monitorozására alkalmas. A továbbfejlesztés során egyre nagyobb hangsúlyt kell fektetni a dinamikusan változó paraméterekhez történő alkalmazkodásra. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS Szeretnék köszönetet mondani Kovács Levente – BME IIT és Vajda Lóránt – BME EMT konzulenseimnek a segítségért és bátorításért, valamint Szász Ervin csoporttársamnak, akivel együtt folytattuk a kutatást a témában. IRODALOMJEGYZÉK [1] Ficzere Andrea, Ködmön József: Telemedicina, http://www.weborvospro.hu/cikkek/gyogyitas/telemedicina1.html, 2011.10.27. [2] Dr. Gaál Balázs, Dr. Vassányi István, Pintér Balázs, Prof. Dr. Kozmann György, Mák Erzsébet: Táplálkozástanácsadó szakértői rendszer, IME – Az egészségügyi vezetők szaklapja X. évfolyam 5. szám 2011. június, 33-37. oldal [3] Mallász Judit: Egészségügyi és szociális monitorozó és jelzőrendszer, http://www.medicalonline.hu/cikk/egeszsegugyi_es_szocialis_monitorozo_es_jelzorendszer, 2011. november 4. [4] Adorjáni András, Pruzsinszki Balázs, Vajda Lóránt: Intelligens otthonfelügyeleti rendszerek – Vigyáz ránk a lakásunk, Élet és tudomány, 2010/14. szám, 435-437. oldal [5] KSH: Egészségfelmérés, Statisztikai Tükör, IV. évfolyam 50. szám, 2010.04.27. [6] Kovács Levente Adalbert: Új elvek és céladekvát algo- ritmusok az inzulinadagolás szabályozásra cukorbetegek esetében, Phd. értekezés, 2007. november [7] Jemendy György dr.: A diabetes mellitus kórismézése, a cukorbetegek kezelése és gondozása a felnőttkorban, Diabetologia hungarica, XIX. évfolyam, 1. szám, 2011 [8] Helen Altman Klein, Amy R. Meininger: Self Management of Medication and Diabetes: Cognitive Control, IEEE transactions on systems, man, and cybernetics— part A: Systems and humans, 34. évfolyam, 6. szám, 2004. november, 718-725. oldal [9] Shahrul A Noah, PhD et al.: DietPal: A Web-Based Dietary Menu-Generating and Management System, http://www.ncbi.nlm.nih.gov/pmc/articles/PMC1550583, 2011. november 04. [10] C. R. Marling et al.: Integrating Case-based and rulebased reasoning to meet multiple design constraints, Computational Intelligence, 15. évfolyam, 3. szám, 1999, 308-332. oldal A SZERZŐ BEMUTATÁSA Pintér Patricia a Semmelweis Egyetem Általános Orvostudományi Karán szerzett egészségügyi ügyvitelszervező oklevelet 2010-ben. Jelenleg a Bu- dapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem egészségügyi mérnökképzésének végzős hallgatója. Érdeklődési területe a telemedicina, otthonápolás. IME XI. ÉVFOLYAM 4. SZÁM 2012. MÁJUS 51