A közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszerellátás rendszere különböző mértékben, több ízben változott az elmúlt években. A legjelentősebb változást a 2006. július 1-én bevezetett gyógyszerkeret, és ezzel egyidejűleg a közgyógyellátási gyógyszerlista megszüntetése jelentette. Ezt követően kisebb mértékben ugyan, de több alkalommal is változott a felírható gyógy szerek körének szabályozása, valamint közvetve vagy közvetlenül egyes intézkedések is hatást gyakoroltak az igénybe vett termékszerkezetre. Elemzésünk célkitűzése, hogy különböző nézőpontok szerint megvizsgálva a közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszerellátást, átfogó képet adjon a területen érvényesülő legfőbb trendekről, érintve a keresleti viszonyok, a termékszerkezet, a kiadások és betegterhek alakulását. Az elemzés eredményei támaszt nyújthatnak a jelenlegi közgyógyellátási rendszer objektív megítélésében, illetve a rendszer esetleges jövőbeli átalakításának lehetséges irányait tekintve is hordoznak megfontolandó következtetéseket.
Angol absztrakt:
The drug provision system, which is available on social welfare list, changed several times and in different extents in the recent years. The introduction of drug budget as of 1st July 2006 and simultaneously the abolition of social welfare drug list implied the most significant change. After this milestone regulation, the list of drugs available on social welfare provision changed in smaller degree but on several occasions, as well as certain decrees also had a direct or indirect impact on the demanded product structure. The chief aim of our analysis is to give a comprehensive overview about the main trends on this field examining the range of available products on social welfare list based on different aspects, also concerning the trends of demand, product structure, expenditures and patient burdens. Results of the analysis may support objective judgement of the present social welfare provision system, as well as may contain considerable consequences regarding potential ways of future structural changes.
[1] 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról
[2] 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól
[3] 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielégítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról
[4] 25/2006. (VI. 26.) EüM rendelet a közgyógyellátásra jogosult gyógyszerkeretének megállapításához szükséges készítmények kiválasztásának szabályairól
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS Közgyógyellátással biztosított gyógyszerellátás értékelése Andriska Péter, Gyáni Gergely, Komáromi Tamás Healthware Tanácsadó Kft. A közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszerellátás rendszere különböző mértékben, több ízben változott az elmúlt években. A legjelentősebb változást a 2006. július 1-én bevezetett gyógyszerkeret, és ezzel egyidejűleg a közgyógyellátási gyógyszerlista megszüntetése jelentette. Ezt követően kisebb mértékben ugyan, de több alkalommal is változott a felírható gyógyszerek körének szabályozása, valamint közvetve vagy közvetlenül egyes intézkedések is hatást gyakoroltak az igénybe vett termékszerkezetre. Elemzésünk célkitűzése, hogy különböző nézőpontok szerint megvizsgálva a közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszerellátást, átfogó képet adjon a területen érvényesülő legfőbb trendekről, érintve a keresleti viszonyok, a termékszerkezet, a kiadások és betegterhek alakulását. Az elemzés eredményei támaszt nyújthatnak a jelenlegi közgyógyellátási rendszer objektív megítélésében, illetve a rendszer esetleges jövőbeli átalakításának lehetséges irányait tekintve is hordoznak megfontolandó következtetéseket. The drug provision system, which is available on social welfare list, changed several times and in different extents in the recent years. The introduction of drug budget as of 1st July 2006 and simultaneously the abolition of social welfare drug list implied the most significant change. After this milestone regulation, the list of drugs available on social welfare provision changed in smaller degree but on several occasions, as well as certain decrees also had a direct or indirect impact on the demanded product structure. The chief aim of our analysis is to give a comprehensive overview about the main trends on this field examining the range of available products on social welfare list based on different aspects, also concerning the trends of demand, product structure, expenditures and patient burdens. Results of the analysis may support objective judgement of the present social welfare provision system, as well as may contain considerable consequences regarding potential ways of future structural changes. HÁTTÉR A hazai gyógyszer közgyógyellátási rendszer szabályozásában és finanszírozási formájában több jelentős változás történt 2006-tól kezdődően. A korábbi gyenge szabályozási környezet pontosítása mögötti szándék a rendszer elmozdítása egy hatékonyabb, transzparens állapot felé volt. 2006- 2007-ben történt a legnagyobb horderejű jogszabály-módosítás, melynek keretében többek között kialakításra került az egyéni és az eseti gyógyszerkeret, bővült a rendelhető termékek köre mind mennyiségben, mind a jogcímek tekintetében, pontosításra került és szigorodott az igénylési és elbírálási folyamat, valamint ennek kontrollja. A közgyógyellátási jogcím a teljes támogatott patikai gyógyszerforgalmon belül mind a gyártók, mind a finanszírozó szempontjából jelentős tényező. A közgyógyellátási forgalom részaránya a TB támogatás-kiáramlásban a 2006-os 4,5%-ról 11%-ra emelkedett a 2012-es finanszírozási évre, a termelői áron mért forgalmat tekintve ez az arány hasonló, a 2006-os 6,8%-ról 11,5%-ra emelkedett 2012-re. Az abszolút forgalmi adatokat tekintve a közgyógyellátási jogcímen 38,6 milliárd forint termelői árforgalom, illetve 33,1 milliárd forint TB támogatás-kiáramlás realizálódott 2012-ben. A betegszám tekintetében a tendencia épp ellenkező irányú volt: a közgyógyellátásra jogosultak száma a 2006-os 455 ezerről 369 ezer főre csökkent 2011-re, mely közel 20%-os csökkenést jelent a hozzáférésre jogosultak körében. Az intézkedéseket, azoknak a napi (DOT) forgalomra és a költségvetési kiáramlásra gyakorolt hatásait mutatja az 1. ábra. CÉLKITŰZÉS A finanszírozó, illetve a jogalkotó szempontjából jogos igény, hogy a közgyógyellátás keretében a szociálisan rászoruló betegek krónikus betegségeik miatt szedett gyógyszereinek átvállalt térítési díjának (kvázi térítési díj) finanszírozása az elérhető optimális formában történjen meg. A gyógyszerkassza szűkös erőforrásai alapján indokolt, hogy a rendszer hatékony működése szempontjából valóban csak a szociálisan hátrányos helyzetű betegek részesüljenek a közgyógyellátásban, valamint hogy csak a betegségük alapján indokolt terápiákhoz férjenek hozzá. Az ellátáshoz való hozzáférés megítélése, illetve az egyéni gyógyszerkeret megállapítása a források optimális elosztása tekintetében kulcstényező. Betegjogi és morális szempontból pedig fontos tényező lehet, hogy a rászoruló betegek is hozzáférhessenek az innovatív terápiákhoz. A jogszabályi környezet elmúlt évekbeli változása a teljes közgyógyellátást komplex módon szabályozta. A cél a források optimális felhasználása és újraelosztása a jogszabályi feltételeknek megfelelő betegek számára. A közgyógyellátás keretében igénybe vehető gyógyszerek piaci trendjeit, illetve az adott időpillanatban érvényesített jogszabályi változásokat együttesen vizsgálva átfogó kép nyerhető a közgyógyellátás hatékonyságának megítélése tekintetében. IME XII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2013. NOVEMBER 5 EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS 1. ábra A közgyógyellátási forgalom (DOT, TB támogatás), közgyógyellátási jogosultak száma jogcímek szerinti bontásban, a kvázi térítési tömeg, valamint a legrelevánsabb közgyógy jogszabályi változások idősoros alakulása (Forrás: OEP, III./1993. tv., XCVIII./2006. tv., TeIR, Healthware számítás) MÓDSZEREK Az idősoros, aggregált piaci forgalmi adatok, indikátorok (kereslet alakulása, keresleti mutatók, TB támogatás-kiáramlás, kvázi térítési díj tömeg, jogcímek szerinti bontás) az OEP által havi rendszerességgel közzétett publikus adatokból származnak. A közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkező betegek száma megyei bontásban a KSH, illetve az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer (TeIR) nyilvános adatbázisaiból származnak (2011-es naptári évig elérhető publikus adatok). Ezen forgalmi, illetve betegszám adatok alapján egy főre eső átlagos mutatók képezhetők idősoros éves viszonylatban. A közgyógyellátási forgalom piaci trendjeiben történő változások, törések magyarázatára lehetnek segítségül a jogszabályi változások. A közgyógyellátást az 1993. évi III. törvény, illetve a 2006. évi XCVIII. törvény (Gyftv.) szabályozza. mogatás szintén jelentősen nőtt 2006-ot követően, az enyhe csökkenés ebben az esetben is megfigyelhető 2012-ben. Az egy dobozra eső kvázi térítési díj az egyes évek között váltakozó, de összességében stagnáló képet mutat, kiemelt jogcímen 2012-ben az átlagos érték 300 Ft volt. EREDMÉNYEK Az 1. ábrán látható, hogy a betegszám fokozatos csökkenésével az aggregált kereslet (DOT forgalom) is csökkent, míg a kvázi térítési díj tömeg nem változott jelentős mértékben. A TB támogatás-kiáramlás jelentős mértékben nőtt. Az 1. táblázatban látható, hogy az egy betegre eső átlagos havi közgyógyellátási dobozszám változatlan szinten – átlagosan közel havi 7 kiváltott doboz – maradt 2006-hoz képest az időszak végére. Az egy betegre eső átlagos kvázi térítési összeg a közel 3.500 Ft-os szintről 4.100 Ft fölé emelkedett 2011-re. Az átlagos támogatási százalék jogcímektől függetlenül a 2006-os 46,4%-ról 2011-re 67,5%-ra nőtt, majd minimális mértékben, közel 1 százalékponttal csökkent 2012-ben. Utóbbi esetében a jogcímeket tekintve a legnagyobb csökkenés a normatív jogcímen figyelhető meg: közel 3 százalékponttal csökkent az átlagos támogatási százalék. Az egy dobozra eső fogyasztói ár és TB tá- 6 IME XII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2013. NOVEMBER 1. táblázat Átlagos összpiaci és egy betegre vetített forgalmi értékek és mutatók (Forrás: OEP, TeIR, Healthware számítás) A közgyógyellátási jogosultság iránti igénylési, az arról való döntési folyamat szabályozása, nyilvántartási rendszerek kiépítése, a jogosultak jogalapjának, valamint a háziorvosi gyógyszerrendelési mintázat folyamatos monitoringjának és kontrolljának jogszabályban való rögzítése után a betegszám jelentősen csökkent, majd a 2008-as évtől a betegszám stagnáló képet mutatott. A legnagyobb csökkenés a méltányossági jogcímen figyelhető meg, a másik két jogcímen jogosultak száma nem csökkent szignifikánsan. Érdemes megfigyelni a jogosultak ezer főre vetített száma változásának területi különbözőségeit. Az országos átlagos csökkentés (-18,9%) fölötti mértékű csökkenés Budapesten, illetve 4 kelet-magyarországi megyében mutatkozott. EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS KÖVETKEZTETÉS A jogszabályi változások, illetve a megfigyelt közgyógyellátási piaci trendek alapján kialakult kép bizakodásra adhat okot a tekintetben, hogy a közgyógyellátási rendszer a 2006-os időszakot követően egy optimális állapot felé indult el. Betegoldali szempontból kibővült a választható termékek köre. A legnagyobb TB támogatást generáló TOP10 hatóanyag esetében a lista teljesen átalakult 2006-tól 2012re. A lista tükrözi, hogy az időszak végére a betegek számára biztosított a korszerűbb, innovatív terápiákhoz való hozzájutás. 2. táblázat Közgyógyellátási igazolvánnyal rendelkezők száma (Forrás: KSH, TeIR, Healthware számítás) Az egy főre eső átlagos dobozfogyasztás nem változott 2006 után, de a forgalom elterelődött a drágább, magasabb TB támogatási és térítési díj kategóriába eső készítmények felé, mely nagy részben köszönhető annak, hogy 2006-2007 után emelt és kiemelt jogcímen is lehetővé vált a közgyógyellátási jogcímen történő rendelhetőség. A 2012-es forgalmi (TB támogatás, fogyasztói ár, kvázi térítési díj) értékbeli csökkenések a preferált ársáv és a vaklicit intézménye bevezetésének hatását tükrözik, miután 2006-2007 után újabb alkalommal módosult a közgyógyellátási jogcímen elérhető termékek köre, illetve lezajlott 3 vaklicit eljárás 2011-2012 folyamán. A preferált ársáv rendszerének a térítési díjak tekintetében a kiemelt jogcím esetében látható különösen nagy hatása: a forgalom a referencia termékek térítési díjának árszintje felé (300 forintos dobozdíj) tolódott el. Az egy főre eső átlagos kvázi térítési díj az egyéni keret első 6000 Ft-os elméleti felső határa alatt maradt a termékkör jelentős mértékben történt kiszélesítése ellenére is (mind választékban, mind jogcímben). Az elérhető termékkör nagy mértékű növelése nem vonta maga után a közgyógyellátás kvázi térítési díj értékek hasonlóan nagy mértékű növekedését. 3. táblázat TB támogatás-kiáramlás szerinti TOP10 hatóanyagok listája 2006ban és 2012-ben (Forrás: OEP, Healthware számítás) Ezen készítmények közgyógyellátáson történő rendelhetősége a kvázi térítési díj mellett a megnövekedett TB támogatás-kiáramlás miatt plusz terhet jelent a finanszírozó számára. A közgyógyellátás jogcímen generálódott megnövekedett költségeket azonban a másik oldalról is érdemes megvizsgálni: a betegek azon gyógyszereinek alternatívaköltségét is figyelembe kell venni a költségnövekmény objektív meghatározásához, amit akkor váltanának ki, ha nem lennének jogosultak közgyógyellátásra. További fontos pont a közgyógyellátási jogosultságukat elvesztő betegek betegútjának vizsgálat mind az alternatíva-költségek, mind pedig az ellátottságuk megléte szempontjából. A közgyógyellátási rendszer hatékonyságáról alkotott kép objektivitásának pontosítása érdekében valós OEP finanszírozási adatokon lehetőség van a közgyógyellátásra jogosult (illetve jogosultságukat elvesztő) betegek valós gyógyszer felhasználási mintázatainak további komplexebb kutatására. IRODALOMJEGYZÉK [1] 1993. évi III. törvény a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról [2] 2006. évi XCVIII. törvény a biztonságos és gazdaságos gyógyszer- és gyógyászati segédeszköz-ellátás, valamint a gyógyszerforgalmazás általános szabályairól [3] 32/2004. (IV. 26.) ESZCSM rendelet a törzskönyvezett gyógyszerek és a különleges táplálkozási igényt kielé- gítő tápszerek társadalombiztosítási támogatásba való befogadásának szempontjairól és a befogadás vagy a támogatás megváltoztatásáról [4] 25/2006. (VI. 26.) EüM rendelet a közgyógyellátásra jogosult gyógyszerkeretének megállapításához szükséges készítmények kiválasztásának szabályairól IME XII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2013. NOVEMBER 7 EGÉSZSÉGPOLITIKA HELYZETÉRTÉKELÉS A SZERZŐK BEMUTATÁSA Andriska Péter 2011-ben szerezte meg közgazdász diplomáját a Budapesti Corvinus Egyetem Gazdálkodási szakán, ugyanebben az évben csatlakozott a Healthware Kft.-hez, ahol azóta egészségfinanszírozási elemzőként dolgozik. Érdeklődési területe az alternatív finanszírozási módszerek kutatása. Gyáni Gergely 2008-ban végzett a Budapesti Corvinus Egyetem Közgazdaságtudományi Karán, Makrogazdasági elemző és előrejelző főszakirányon. Ebben az évben került a Healthware Kft. gyakornoki programjába, majd azóta ugyanott piacelemzőként és vezető tanácsadóként dolgozik. Érdeklődési területe a gyógyszerpiaci folyamatok elemzése ökonometriai modellek segítségével. Komáromi Tamás a Healthware Tanácsadó Kft. partnere, az egészségfinanszírozási üzletág vezetője. 2005ben a Budapesti Corvinus Egyetemen (volt BKÁE) szerezte közgazdász diplomáját. Egyetemi évei alatt ismereteit a Rajk László Szakkollégium tagjaként szélesítette, ahol a különböző szakmai kurzusokon és vitákon való részvételen kívül a társadalmi problémák iránti nyitottságát is mélyítette. 2011-ben az ELTE-n jogi szakokleveles közgazdász, a Pannon Egyetemen politikai tanácsadó szakirányú szakképzettséget szerzett. Szakmai érdeklődése középpontjában az egészség-finanszírozási rendszerek hatékonyságának és forrásbevonási lehetőségeinek kutatása szerepel. Egyetemi partnerséget élvez a hetedik Astellas-díj – Az év orvosa pályázat Új fővédnökkel, számos újdonsággal és kibővült mentorkörrel indul útjára az Astellas-díj – Az év orvosa pályázat. A hazai egészségügyben tevékenykedő, kiemelkedő emberi és szakmai teljesítményt nyújtó orvosok, valamint a példaértékű orvos-beteg kapcsolatok felkutatását és nyilvánosság előtti bemutatását célzó kezdeményezéshez – az Astellas Pharma és a MOTESZ mellé – idén a Magyar Kórházszövetség és a négy orvosképző egyetem is csatlakozott. A hetedik év sok változást hozott, így például a fővédnökséggel járó feladatokat – a két év után leköszönt Dr. Sótonyi Péter professzor helyett – a jövőben Dr. Velkey György, a Magyar Kórházszövetség elnöke látja el. A szakmai zsűri korábbi elnöke – Prof. Dr. Perner Ferenc – a jövőben tiszteletbeli elnökként segíti a pályázatot, a szakmai zsűri vezetését Prof. Dr. Acsády György veszi át. A változások a páciensek által beküldött történetek értékelését és a végső rangsor kialakításának módját is érintik. Idéntől e rangsor felállításában a nagyközönség és az Astellas-díjas orvosokból álló zsűri értékítélete egyenrangú mérceként jelenik meg. „Az Év Orvosa pályázaton elsősorban azok válnak a 2006-ban alapított Astellas-díj igazi várományosaivá, akik munkájukkal, hozzáállásukkal a betegek bizalmát és szeretetét, valamint a szakmai környezet elismerését egyaránt képesek kivívni. Az elmúlt pályázati évek megmutatták, hogy ilyen orvos kiválóságaink szép számmal vannak. Példamutatásuk meghatározó a jövő gyógyító generációi és a ma gyakorló szakemberei számára” – fogalmazott a pályázatindító sajtótájékoztatón Dr. Markovich György, a díjat alapító Astellas Pharma ügyvezető igazgatója. Az első Astellas-díj – Az év orvosa pályázat meghirdetésére 2007-ben került sor. Azóta a beküldött történeteken, szakmai felterjesztéseken keresztül több mint 800 gyógyító életébe, mindennapi munkájába pillanthattunk bele. Közülük az elmúlt 6 esztendő során összesen 28-an vehették át az Astellas-díjat. Az első négy esztendőben csak a páciensek kaptak lehetőséget arra, hogy saját kezelésük, gyógyulásuk történetének megírásával és beküldésével orvosaikat a díjra jelöljék. A szakmai felterjesztésekre 2011-től van lehetőség. Ezen a vonalon az elmúlt két esztendőben száz orvos kapott jelölést. Astellas-díj – Média az orvosokért címmel 2011 óta harmadik alkalommal indul pályázat az újságírók, szerkesztők és riporterek számára, amely a kiemelkedő orvosi helytállásról, áldozatkészségről és a pozitív történetekről készült cikkeknek, híradásoknak, valamint egyéb anyagoknak kíván még nagyobb nyilvánosságot adni. A pályázatot idén az Astellas Pharma és a MÚOSZ közösen hirdeti meg. 8 IME XII. ÉVFOLYAM 9. SZÁM 2013. NOVEMBER
