A kézhigiéné fontosságáról szóló első dokumentum több mint 200 évvel ezelőtt keletkezett. Alexander Gordon felismerte a gyermekágyi láz fertőzőképességét és egészségügyi dolgozók kezének szerepét, mely 1789 és az 1792 között hozzájárult egy járvány kitöréséhez a skóciai Aberdeen-ben. Az évszázadok során számos orvos javasolta a kézhigiéniét, mint a fertőzések megelőzésének módszerét. Azonban csak Semmelweis Ignác, magyar orvos bizonyította kísérletekkel, hogy a megfelelő kézhigiéné által megelőzhető a gyermekágyi láz és az anyai halálozás. Sajnos Semmelweis teóriája csak 20 évvel később, Pasteur, Koch és Lister felfedezései után vált bizonyítottá. A 21. században Didier Pittet már a multimodális stratégia fontosságát és szükségességét hangsúlyozza, mely által fokozható az egészségügyi dolgozók kézhigiénés hajlandósága. Jelen dolgozat összefoglalást nyújt a kézhigiéné történetének főbb fordulópontjairól a 18. századtól napjainkig.
Angol absztrakt:
The history of hand hygiene. The first documented observation regarding hand hygiene was made more than 200 years ago. Alexander Gordon recognized the contagiousness of the puerperal fever and the role of healthcare workers’ hands in cross-transmission leading to an outbreak between 1789 and 1792 in Aberdeen, Scotland. Over the centuries, several pioneers suggested the hand hygiene as a preventive measure. However, Ignaz Phillip Semmelweis, Hungarian obstetrician demonstrated experimentally that appropriate hand hygiene could prevent puerperal infections and maternal deaths. Nevertheless, the theoretical explanation of hand hygiene was established only 20 years later, after the discoveries of Pasteur, Koch, and Lister. In the 21th century, Didier Pittet highlights the importance and need of multimodal effective improvement strategies in the enhancement of healthcare workers’ hand hygiene compliance. This publication summarizes the historical landmarks of hand hygiene in healthcare from Alexander Gordon in the 18th century to the contemporary work of Didier Pittet.
[1] World Health Organization (WHO). Report on the burden of endemic health care-associated infection world-wide, 2011, Elérhető: http://apps.who.int/iris/bitstream/10665/80135/1/9789241501507_eng.pdf
[2] European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC). Annual epidemiological report on communicable diseases in Europe 2008, Elérhető: http://ecdc.europa.eu/en/publications/Publications/0812_SUR_Annual_Epidemiological_Report_2008.pdf
[3] Magiorakos AP, Srinivasan A, Carey RB, Carmeli Y, Falagas ME, Giske CG, Harbath S, Hindler JF, Kahlmeter G, Olsson-Liljequist B, Paterson DL, Rice LB, Stelling J, Struelens MJ, Vatopoulos A, Weber JT, Monnet DL: Multidrug-resistant, extensively drug-resistant and pandrug-resistant bacteria: an international expert proposal for interim standard definitions for acquired resistance, Clin Microbiol Infect, 2012, 18: 268-281
[4] Cerceo E, Deitelzweig SB, Sherman BM, Amin AN: Multidrug-Resistant Gram-Negative Bacterial Infections in the Hospital Setting: Overview, Implications for Clinical Practice, and Emerging Treatment Options, Microb Drug Resist, 2016, doi: 10.1089/mdr.2015.0220
[5] Rivera G, Bulnes J, Castillo C, Ajenjo MC, Garcia P, Labarca J: Extensively drug-resistant Acinetobacter baumannii isolated in a university hospital: Role of interhospital transmission, J Infect Dev Ctries, 2016, 10: 96-99
[6] Ismail MD, Luo T, McNamara S, Lansing B, Koo E, Mody L, Foxman B: Long-Term Carriage of Ciprofloxacin-Resistant Escherichia coli Isolates in High-Risk Nursing Home Residents, Infect Control Hosp Epi demiol, 2016, 37: 440-447
[7] Lowis GW: Epidemiology of puerperal fever: the contributions of Alexander Gordon, Med Hist, 1993, 37: 399-410
[8] Dunn PM: Dr. Alexander Gordon (1752-99) and contagious puerperal fever, Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed, 1998, 78: F232-233
[9] Porter IA: Alexander Gordon MD of Aberdeen 1752-1799, Oliver and Boyd, Edinburgh, 1958.
[10] Gould IM: Alexander Gordon, puerperal sepsis, and modern theories of infection control – Semmelweis in perspective, Lancet Infect Dis, 2010, 10: 275-278
[11] Gordon A: A treatise on the epidemic puerperal fever of Aberdeen, GG & J Robinson, London, 1795
[12] Chang H, Jackson C (eds): An Element of Controversy. The Life of Chlorine in Science, Medicine, Technology and War, British Society for the History of Science, London, 2007
[13] Labarraque A: On the disinfecting properties of Labarraque's preparations of chlorine, S. Highley, London, 1828
[14] Knight C: The Arts and Industries of all Nations, J. G. Button & Co., London, 1860
[15] Labarraque A: Method of Using Chloride of Soda, Either for Dressing Ill-conditioned Sores, or as a Means of Purifying Unhealthy Places, and of Disinfecting Animal Substances, Hezekiah Howe, New Haven, 1830
[16] Dunn PM: Dr. Robert Collins (1801-1868) and his Rotunda obstetrics report, Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed, 1994, 71: F67-68
[17] De Costa CM: „The contagiousness of childbed fever”: a short history of puerperal sepsis and its treatment, Med J, Aust 2002, 177: 668-671
[18] Collins R: A practical treatise on midwifery containing the results of sixteen thousand six hundred and fiftyfour births, occurring in the Dublin Lying-in Hospital during a period of seven years, commencing in November 1826, Longman, Rees, Orme, Browne, Green and Longman, London, 1835
[19] Geyer-Kordesch J, MacDonald F: Physicians and Surgeons in Glasgow: The History of the Royal College of Physicians and Surgeons of Glasgow 1599-1858. The Hambledon Press, London, 1999
[20] „Watson, Thomas (WT811T)”. A Cambridge Alumni Database, University of Cambridge.Elérhető: http://venn.lib.cam.ac.uk/cgi-bin/search-2016.pl?sur=&suro=w&fir=&firo=c&cit=&cito=c&c=all&z=all&tex=WT811T&sye=&eye=&col=all&maxcount=50
[21] Moore N: Watson, Thomas (1792-1882), Dictionary of National Biography, Elérhető: https://en.wikisource.org/wiki/Watson,_Thomas_%281792-1882%29_%28DNB00%29
[22] Watson T, Condie DF: Lectures on the principles and practice of physic: delivered at King's College, London. Lea and Blanchard, Philadelphia, 1856
[23] Lane HJ, Blum N, Fee E: Oliver Wendell Holmes (1809-1894) and Ignaz Philipp Semmelweis (1818-1865): preventing the transmission of puerperal fever, Am J Public Health, 2010, 100: 1008-1009
[24] Tubbs RS, Shoja MM, Loukas M, Carmichael SW: Oliver Wendell Holmes, Sr. (1809-1894): physician, jurist, poet, inventor, pioneer, and anatomist, Clin Anat, 2012, 25: 992-997
[25] Dunn PM: Oliver Wendell Holmes (1809-1894) and his essay on puerperal fever, Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed, 2007, 92: F325–327
[26] Parker V: Oliver Wendell Holmes Man of Medicine; Man of Letters, Bull Med Libr Assoc, 1966, 54: 142-147
[27] Holmes OW: Classic pages in obstetrics and gynecology. Oliver Wendell Holmes. The contagiousness of puerperal fever. The New England Quarterly Journal of Medicine and Surgery, vol. 1, pp. 503-530, 1842-1843. Am J Obstet Gynecol, 1974, 119: 852
[28] Sunavala A, Singhal T, Soman R: Pioneers in Infection Prevention – Part 1. Elérhető: http://www.japi.org/november_2015/13_piid_pioneers_in_infection.html
[29] Wertz RW, Wertz DC: Lying-in: a history of childbirth in America, Yale University Press, New Haven, 1989 [30] Felts JH: Henry Ingersoll Bowditch and Oliver Wendell Holmes: stethoscopists and reformers, Perspect Biol Med, 2002, 45: 539-548
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFEKCIÓKONTROLL A kézhigiéné története I. rész Szabó Rita, Országos Epidemiológiai Központ, Kórházi-járványügyi Osztály Mottó: „A szavak tanítanak, a példák magukkal ragadnak.” (latin közmondás) A kézhigiéné fontosságáról szóló első dokumentum több mint 200 évvel ezelőtt keletkezett. Alexander Gordon felismerte a gyermekágyi láz fertőzőképességét és egészségügyi dolgozók kezének szerepét, mely 1789 és az 1792 között hozzájárult egy járvány kitöréséhez a skóciai Aberdeen-ben. Az évszázadok során számos orvos javasolta a kézhigiéniét, mint a fertőzések megelőzésének módszerét. Azonban csak Semmelweis Ignác, magyar orvos bizonyította kísérletekkel, hogy a megfelelő kézhigiéné által megelőzhető a gyermekágyi láz és az anyai halálozás. Sajnos Semmelweis teóriája csak 20 évvel később, Pasteur, Koch és Lister felfedezései után vált bizonyítottá. A 21. században Didier Pittet már a multimodális stratégia fontosságát és szükségességét hangsúlyozza, mely által fokozható az egészségügyi dolgozók kézhigiénés hajlandósága. Jelen dolgozat összefoglalást nyújt a kézhigiéné történetének főbb fordulópontjairól a 18. századtól napjainkig. The history of hand hygiene. The first documented observation regarding hand hygiene was made more than 200 years ago. Alexander Gordon recognized the contagiousness of the puerperal fever and the role of healthcare workers’ hands in cross-transmission leading to an outbreak between 1789 and 1792 in Aberdeen, Scotland. Over the centuries, several pioneers suggested the hand hygiene as a preventive measure. However, Ignaz Phillip Semmelweis, Hungarian obstetrician demonstrated experimentally that appropriate hand hygiene could prevent puerperal infections and maternal deaths. Nevertheless, the theoretical explanation of hand hygiene was established only 20 years later, after the discoveries of Pasteur, Koch, and Lister. In the 21th century, Didier Pittet highlights the importance and need of multimodal effective improvement strategies in the enhancement of healthcare workers’ hand hygiene compliance. This publication summarizes the historical landmarks of hand hygiene in healthcare from Alexander Gordon in the 18th century to the contemporary work of Didier Pittet. BEVEZETÉS Az egészségügyi ellátással összefüggő fertőzések (a továbbiakban: fertőzés) több millió beteget érintenek évente, a legjelentősebb betegbiztonsági problémát okozva világszerte [1]. Az amerikai Betegségmegelőzési és Járványügyi IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Központ (Centers for Disease Control and Prevention, CDC) szerint legalább 1,7 millió fertőzés fordult elő 2002-ben és 100 000 beteg halt meg a fertőzés következtében [1]. Az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (European Centre for Disease Control and Prevention, ECDC) becslése alapján 4,1 millió beteg fertőződik meg a kórházakban és 37 000 haláleset fordul elő évente [2]. Az Egészségügyi Világszervezet (World Health Organization, WHO) adatai alapján a fertőzések miatti éves költségek elérik a 6,8 milliárd dollárt az Amerikai Egyesült Államokban és a 7 milliárd eurót Európában [1]. További problémát jelent a nem megfelelően alkalmazott antibakteriális szerhasználat következtében kialakuló multirezisztens, kiterjesztett rezisztenciájú és pánrezisztens kórokozók megjelenése az aktív fekvőbeteg ellátást nyújtó kórházakban és a bentlakásos szociális intézményekben, melyek terjedésében az egészségügyi dolgozók kezei játssza a legnagyobb szerepet [3-6]. A kézhigiéné a fertőzések megelőzésének egyik legegyszerűbb és leghatékonyabb módszere, melynek létjogosultságát számos orvos bizonyította az elmúlt évszázadokban. Jelen kézirat célja, hogy bemutatassa azokat a kiváló orvosokat, mikrobiológusokat, gyógyszerészeket, akik – nem ritkán karrierjüket is feláldozva, szembefordulva kollégáikkal – kiálltak a kézhigiéné fontossága mellett, melyekkel betegek ezreinek életét mentették meg. ALEXANDER GORDON Alexander Gordon skót orvos 1752-ben született Aberdeenben. 1780-ban megszerezte a Sebésztársaság jártassági bizonyítványát, majd ajánlásukra felvették a Királyi Haditengerészet kötelékébe [7, 8, 9]. 1783-ban leszerelt és Londonba ment, ahol két évig gyógyszerészeti, sebészeti és szülészeti-nőgyógyászati tanulmányokat folytatott, valamint számos boncolást végzett [9]. Két év után visszatért szülővárosába, ahol általános és szülészorvosként praktizált. 1788-ban megkapta az orvosi diplomáját. 1789. december és 1792. március között gyermekágyi láz járvány zajlott a városban [7, 8, 10]. Ez a járvány szokatlan volt, mert nem a koszos és túlzsúfolt kórházban, hanem a városban és a környező falvakban fordult elő, minden szülő nőt érintve, társadalmi – és anyagi helyzettől, illetve életkortól függetlenül. Gordon – londoni tanulmányai alapján – felismerte a betegséget és felfigyelt arra, hogy azoknál a távolabbi falvakban élő nőknél, akiknél a helyi bába segédkezett a szülésnél, nem fordult elő gyermekágyi láz, míg azoknál, ahol a városi orvos vagy bába vezette le a szülést, kialakult a fertőzés [7]. A kórházi adatokat és a saját feljegyzéseit használva, az eseteket statisztikai táblázatban XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER 13 INFEKCIÓKONTROLL rögzítette (a betegség kezdete, a beteg neve, életkora és lakhelye, a betegség kimenetele, a halál dátuma, a szülést levezető neve és végzettsége) [7]. Vizsgálatának eredménye: a fertőzés azokat az anyákat érintette, akiknél olyan orvos vagy bába vezette le a szüléseket, aki előtte gyermekágyi lázban szenvedő nőt látott el – meglepte és szégyellte magát miatta, hiszen ő is 25 anya halálát okozta [11]. A járvánnyal kapcsolatos következtetéseit és javaslatait 1795-ben publikálta „Treatise on the Epidemic Puerperal Fever of Aberdeen” (Tanulmány az aberdeeni gyermekágyi láz járványról) címmel (1. ábra). Azt javasolta a gyermekágyi lázban szenvedő anyákat ellátó orvosoknak és bábáknak, hogy a kezelés után gondosan mosakodjanak meg, és a ruházatukat füstöljék ki, mielőtt újra felveszik, valamint a beteg ruházatát és ágyneműjét mosassák ki, vagy égetessék el [11]. Ő volt az első orvos, aki felismerte, hogy az anyák és a gyermekek a szülés idején szerzik meg a betegséget, valamint a gyermekágyi láz fertőző természetét, az orvosok és a bábák kezének szerepét a fertőzés terjesztésében és a megelőzés lehetőségeit. Még ugyanabban az évben újra behívták a haditengerészethez, ami megkönnyebbülést jelentett a számára, hiszen a kollégái, a bábák és az aberdeeni polgárok is nyíltan szembeszálltak az elméletével. 1. ábra Alexander Gordon „Tanulmány az aberdeen-i gyermekágyi láz járványról” című, 1795-ben megjelent könyvének előlapja [8]. Röviddel a leszerelése után, 1799. október 19-én, 47 éves korában tbc-ben halt meg. Jelentős hagyatéka a szülészeti, nőgyógyászati és gyermekgyógyászati, illetve a gyakorlati orvostudományról szóló többkötetes jegyzete [8]. Emlékét egy plakett őrzi annak az aberdeen-i háznak a falán, ahol a magánpraxisát folytatta. 2. ábra Antoine-Germain Labarraque (1777-1850) francia gyógyszerész és vegyész. Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/ Antoine_Germain_Labarraque lesztési Társaság („Société d'Encouragement pour l'Industrie nationale”) pénzdíjat ajánlott fel annak, aki olyan kémiai vagy mechanikai módszert talál fel, amivel megoldható – többek között a vonós hangszerek húrjaihoz is használt – állati belek tartósítása. Labarraque különböző vegyületekkel (pl. klórmész, kálium-klorid) kísérletezett, és felfedezte, hogy a nátrium-hipoklorit tartalmú oldat a legmegfelelőbb és legolcsóbb módszer a belek tartósítására és a műhelyek szagtalanítására, mellyel megnyerte a díjat [14]. Eredményét és ajánlásait a nátrium-hipoklorit használatának lehetőségeiről (pl. piacok, börtönök, latrinák, szennyvízcsatornák, istállók, vágóhidak, kórházak és hullaházak fertőtlenítése és szagtalanítása, üszkös sebek kezelése, a tetemek bomlásának lassítása) különböző szakmai folyóiratokban publikálta, mellyel széleskörű elismerést szerzett [12, 15]. 1828-ban közzétett tanulmányában javasolta a fertőző beteg ellátásában részt vevő orvosok és más személyek számára, hogy kezeiket klórmeszes oldattal mossák meg, lélegezzék be (a fertőzéseket ebben az időben még a levegő közvetítésével terjedő miazmák okozták) és a beteg ágya köré is locsoljanak az oldatból [12,15]. Labarraque a klórtartalmú oldatok fertőtlenítő hatásának felfedezésével – bár nem tudta, hogyan képesek megelőzni a fertőzéseket – megalapozta a fertőtlenítés gyakorlati jelentőségét. Munkájának elismeréseként számos szakmai díjat kapott, és korának legelismertebb tudományos társaságai is tagjukká választották [13]. 1850. december 9-én halt meg [12]. A nátrium-hipoklorit tartalmú oldatokat a mai napig használják (pl. az ivóvízhálózat és az úszómedencék fertőtlenítésére, textíliák fehérítésére). ROBERT COLLINS ANTOINE-GERMAIN LABARRAQUE Antoine-Germain Labarraque francia gyógyszerész és vegyész 1777. március 28-án született Oloron-SainteMarie-ban (2. ábra) [12]. 1805-ben megszerezte gyógyszerészi diplomáját, majd négy évvel később az alkoholos oldatokról és a benzoinnel végzett kísérleteiről ("Sur les teintures alcooliques et quelques expériences sur la teinture alcoolique de benjoin") szóló tanulmányával a Gyógyszerészeti és Orvostudományi Társaság ("Sociétés de Phamacie et de Médecine") aktív tagja lett [13]. 1820-ban a Nemzeti Iparfej- 14 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Robert Collins ír orvos 1801-ben született (3. ábra) [1617]. Orvosi diplomáját Glasgowban szerezte meg 1822-ben [16]. Néhány évvel később, 1826-ban már a dublini Rotunda Kórház vezetőjének nevezték ki, ahol felismerte a gyermekágyi láz fertőző természetét [16,19]. Elődeihez (Charles White 1728-1813, Joseph Clark 1758-1834, Samual Bell Labatt 1770-1849) hasonlóan a tisztaság hiányát és a nem megfelelő szellőzést okolta a fertőzések kialakulásáért [16]. Számos szigorú higiénés intézkedést (pl. a fertőzött anya elkülönítése, a kórtermek klór- XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER INFEKCIÓKONTROLL 3. ábra Robert Collins (1801-1868) ír orvos [16]. gázzal történő fertőtlenítése, klórmeszes felmosás, a matracok elégetése, a sebészeti műszerek klóros oldatban történő fertőtlenítése, ruhacsere és klórvizes kézmosás a beteg vizsgálata előtt, a túlzsúfoltság kerülése, gyakori szellőztetés) vezetett be [17-19]. Ezek az infekciókontroll tevékenységek jelentősen csökkentették a gyermekágyi láz előfordulását és Collins vezetése alatt nem következett be szülést követő anyai halálozás [16]. 1835-ben megjelent szülészeti könyve nemzetközi siker lett, és számos európai országban felfigyeltek az innovatív javaslataira [16,18]. Könyvében azonban nem említette meg a kézmosás fontosságát. Collins javasolta az otthoni szülést, valamint a sztetoszkóp használatát a szülészeti gyakorlatban a magzati szívhang vizsgálatára, az ikerterhesség és a magzati distress felismerésére [19]. Számos szakmai társaság tiszteletbeli tagja és elnöke volt [16]. 1868-ban halt meg. fertőzés terjedését [20]. 1842-ben írta: „A gyermekágyi láz terjedésekor, vagy az abban szenvedő anya ellátásában történő részvétel esetén az orvosoknak a legalaposabb kézmosást kell elvégezniük” [17]. Azt javasolta, hogy klóros oldattal mossanak kezet, és a beteg vizsgálatát követően váltsanak ruházatot [17-22]. Sajnos kollégái figyelmen kívül hagyták Watson javaslatait [17]. Az orvostudomány alapelveiről és gyakorlatáról szóló előadásait a londoni Orvosi Hírlap (London Medical Gazette) cikksorozatban publikálta, majd 1843-ban könyv formájában is megjelent „Előadások az orvostudomány alapelveiről és gyakorlatáról” („Lectures on the Principles and Practice of Physic”) címmel. A könyv nem tartalmaz tudományos felfedezéseket, viszont átfogó képet ad korának orvostudományáról. Még életében öt alkalommal adták ki, és 30 évig a legnépszerűbb orvostudományi könyv volt Angliában [20-22]. 1866-ban lovaggá ütötték, majd 1870ben a királynő orvosának nevezték ki [20]. Számos szakmai társaság elnöke volt, és több egyetem díszdoktori címét birtokolta. 1882. december 11-én halt meg. OLIVER WENDELL HOLMES 5. ábra Oliver Wendell Holmes (18091894) amerikai orvos. Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/ Oliver_Wendell_Holmes_Sr. THOMAS WATSON 4. ábra Thomas Watson (1792-1882) angol orvos. Forrás: https://en.wikipedia.org/wiki/ Sir_Thomas_Watson,_1st_ Baronet Thomas Watson angol orvos 1792. március 7-én született (4. ábra) [20-21]. Orvosi tanulmányait Londonban és Edinburgh-ben végezte. Diplomáját 1825-ben szerezte meg a Cambridge-i Egyetemen [20-21]. 1827-ben a middlesex-i kórház orvosának, a Londoni Egyetem professzorának nevezték ki [20-21]. Munkája során figyelmeztette a gyermekágyi lázban szenvedő nők ellátásában részt vevő kollégáit, hogy a szennyezett kezükkel és ruházatukkal elősegítik a IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY Oliver Wendell Holmes amerikai orvos, költő és író 1809. augusztus 29-én született (5. ábra) [23-24]. Orvosi tanulmányait Bostonban és Párizsban végezte, majd 1836-ban a Harvard Egyetemen szerezte meg a diplomáját. Egy évvel később a bostoni kórház orvosa lett, ahol megdöbbentették a szörnyű higiénés körülmények [23, 25]. Még ugyanebben az évben megnyerte a Harvard Egyetem Orvostudományi Kar Boylston díját, mely megalapozta a hírnevét. Pályázati munkájában az amerikai orvosok által nem ismert sztetoszkóp használatának előnyeit írta meg. 1841-ben a Harvard Egyetem professzora, majd 1847-től az Orvostudományi Kar dékánja lett [25-26]. Miután egyik kollégája vérmérgezésben meghalt (egy gyermekágyi láz következtében elhunyt anya boncolása során véletlenül megvágta magát), Holmes vizsgálatba kezdett [23, 26]. Eredményeit 1843-ban publikálta a „Gyermekágyi láz fertőzőképessége” („The Contagiousness of puerperal fever”) címmel a New England Quarterly Journal of Medicine and Surgery folyóiratban (a New England Journal of Medicine elődje). Bizonyítékokon alapuló (dokumentált XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER 15 INFEKCIÓKONTROLL esetek és történetek orvosokról, akik gyermekágyi lázban elhalálozott anyák boncolása után haltak meg vérmérgezésben) tanulmányában leírta, hogy az orvosok szennyezett keze a fertőzés terjedésének oka [23, 26-27]. A gyermekágyi láz megelőzésének módjaként a klórvizes kézmosás és a tiszta ruházat fontosságát hangsúlyozta, valamint javasolta, hogy a szülészek ne végezzenek boncolást [25, 27-28]. Erkölcsi kötelességnek tartotta, hogy annál az orvosnál, akinek munkája során előfordult a gyermekágyi láz, megtisztítsa az eszközeit, és elégesse a szülés levezetése során használt ruházatát, továbbá munkatársai szülészeti tevé- kenységét hat hónapra felfüggesztette [27]. Elméletét kollégái nyíltan támadták [23, 29]. 1846-ban javasolta az "anesztézia" szó használatát az érzéstelenítés folyamatának megnevezésére [24, 30]. 1860ban kifejlesztette a kézi használatú sztereoszkópot, mellyel lehetővé vált a térhatású, háromdimenziós képek megtekintése [24, 30]. Számos elnöki és díszdoktori kinevezésben részesült. 1884-ben, egy párizsi látogatás alkalmával találkozott a kémikus és mikrobiológus Louis Pasteurrel (18221895), akit „fajának egyik legigazibb jótevőjének” nevezett. 1894. október 7-én halt meg. Cikkünk folytatását lapunk következő számában találják meg Tisztelt Olvasóink. IRODALOMJEGYZÉK [1] World Health Organization (WHO). Report on the burden of endemic health care-associated infection worldwide, 2011, Elérhető: http://apps.who.int/iris/bitstream /10665/80135/1/9789241501507_eng.pdf [2] European Centre for Disease Prevention and Control (ECDC). Annual epidemiological report on communicable diseases in Europe 2008, Elérhető: http://ecdc. europa.eu/en/publications/Publications/0812_SUR_An nual_Epidemiological_Report_2008.pdf [3] Magiorakos AP, Srinivasan A, Carey RB, Carmeli Y, Falagas ME, Giske CG, Harbath S, Hindler JF, Kahlmeter G, Olsson-Liljequist B, Paterson DL, Rice LB, Stelling J, Struelens MJ, Vatopoulos A, Weber JT, Monnet DL: Multidrug-resistant, extensively drug-resistant and pandrug-resistant bacteria: an international expert proposal for interim standard definitions for acquired resistance, Clin Microbiol Infect, 2012, 18: 268-281 [4] Cerceo E, Deitelzweig SB, Sherman BM, Amin AN: Multidrug-Resistant Gram-Negative Bacterial Infections in the Hospital Setting: Overview, Implications for Clinical Practice, and Emerging Treatment Options, Microb Drug Resist, 2016, doi: 10.1089/mdr.2015.0220 [5] Rivera G, Bulnes J, Castillo C, Ajenjo MC, Garcia P, Labarca J: Extensively drug-resistant Acinetobacter baumannii isolated in a university hospital: Role of interhospital transmission, J Infect Dev Ctries, 2016, 10: 9699 [6] Ismail MD, Luo T, McNamara S, Lansing B, Koo E, Mody L, Foxman B: Long-Term Carriage of Ciprofloxacin-Resistant Escherichia coli Isolates in High-Risk Nursing Home Residents, Infect Control Hosp Epidemiol, 2016, 37: 440-447 [7] Lowis GW: Epidemiology of puerperal fever: the contributions of Alexander Gordon, Med Hist, 1993, 37: 399410 [8] Dunn PM: Dr. Alexander Gordon (1752-99) and contagious puerperal fever, Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed, 1998, 78: F232-233 16 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY [9] Porter IA: Alexander Gordon MD of Aberdeen 17521799, Oliver and Boyd, Edinburgh, 1958. [10] Gould IM: Alexander Gordon, puerperal sepsis, and modern theories of infection control – Semmelweis in perspective, Lancet Infect Dis, 2010, 10: 275-278 [11] Gordon A: A treatise on the epidemic puerperal fever of Aberdeen, GG & J Robinson, London, 1795 [12] Chang H, Jackson C (eds): An Element of Controversy. The Life of Chlorine in Science, Medicine, Technology and War, British Society for the History of Science, London, 2007 [13] Labarraque A: On the disinfecting properties of Labarraque's preparations of chlorine, S. Highley, London, 1828 [14] Knight C: The Arts and Industries of all Nations, J. G. Button & Co., London, 1860 [15] Labarraque A: Method of Using Chloride of Soda, Either for Dressing Ill-conditioned Sores, or as a Means of Purifying Unhealthy Places, and of Disinfecting Animal Substances, Hezekiah Howe, New Haven, 1830 [16] Dunn PM: Dr. Robert Collins (1801-1868) and his Rotunda obstetrics report, Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed, 1994, 71: F67-68 [17] De Costa CM: „The contagiousness of childbed fever”: a short history of puerperal sepsis and its treatment, Med J, Aust 2002, 177: 668-671 [18] Collins R: A practical treatise on midwifery containing the results of sixteen thousand six hundred and fiftyfour births, occurring in the Dublin Lying-in Hospital during a period of seven years, commencing in November 1826, Longman, Rees, Orme, Browne, Green and Longman, London, 1835 [19] Geyer-Kordesch J, MacDonald F: Physicians and Surgeons in Glasgow: The History of the Royal College of Physicians and Surgeons of Glasgow 1599-1858. The Hambledon Press, London, 1999 [20] „Watson, Thomas (WT811T)”. A Cambridge Alumni Database, University of Cambridge. XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER INFEKCIÓKONTROLL Elérhető: http://venn.lib.cam.ac.uk/cgi-bin/search-2016. pl?sur=&suro=w&fir=&firo=c&cit=&cito=c&c=all&z=all& tex=WT811T&sye=&eye=&col=all&maxcount=50 [21] Moore N: Watson, Thomas (1792-1882), Dictionary of National Biography, Elérhető: https://en.wikisource.org/ wiki/Watson,_Thomas_%281792-1882%29_%28 DNB00%29 [22] Watson T, Condie DF: Lectures on the principles and practice of physic: delivered at King's College, London. Lea and Blanchard, Philadelphia, 1856 [23] Lane HJ, Blum N, Fee E: Oliver Wendell Holmes (18091894) and Ignaz Philipp Semmelweis (1818-1865): preventing the transmission of puerperal fever, Am J Public Health, 2010, 100: 1008-1009 [24] Tubbs RS, Shoja MM, Loukas M, Carmichael SW: Oliver Wendell Holmes, Sr. (1809-1894): physician, jurist, poet, inventor, pioneer, and anatomist, Clin Anat, 2012, 25: 992-997 [25] Dunn PM: Oliver Wendell Holmes (1809-1894) and his essay on puerperal fever, Arch Dis Child Fetal Neonatal Ed, 2007, 92: F325–327 [26] Parker V: Oliver Wendell Holmes Man of Medicine; Man of Letters, Bull Med Libr Assoc, 1966, 54: 142-147 [27] Holmes OW: Classic pages in obstetrics and gynecology. Oliver Wendell Holmes. The contagiousness of puerperal fever. The New England Quarterly Journal of Medicine and Surgery, vol. 1, pp. 503-530, 1842-1843. Am J Obstet Gynecol, 1974, 119: 852 [28] Sunavala A, Singhal T, Soman R: Pioneers in Infection Prevention – Part 1. Elérhető: http://www.japi.org/ november_2015/13_piid_pioneers_in_infection.html [29] Wertz RW, Wertz DC: Lying-in: a history of childbirth in America, Yale University Press, New Haven, 1989 [30] Felts JH: Henry Ingersoll Bowditch and Oliver Wendell Holmes: stethoscopists and reformers, Perspect Biol Med, 2002, 45: 539-548 A SZERZŐ BEMUTATÁSA Szabó Rita a Pécsi Tudományegyetem Egészségügyi Főiskolai Karán diplomás ápoló, majd egyetemi okleveles ápoló diplomát szerzett. 2013-ban fejezte be az Európai Betegségmegelőzési és Járványügyi Központ (ECDC) ’European Programme for Intervention Epidemiology Training’ (EPIET) képzési programját. Doktori értekezésének témája a bentlakásos szociális intézményekben előforduló fertőzések és antimikrobiális szerhasználat, valamint az infekciókontroll tevékenység vizsgálata volt. 2009 óta az Országos Epidemiológai Központ Kórházi-járványügyi Osztályán dolgozik. Fő feladata a kórházi ellátással összefüggő véráramfertőzések surveillance adatainak elemzése, a kézhigiéné fejlesztése, illetve a bentlakásos szociális intézményekben előforduló fertőzések és antibiotikum hasz- nálat surveillance moduljának kidolgozása és bevezetése. Az ECDC nemzeti kontakt pontja a szociális intézményekben előforduló fertőzések és antibiotikum használat témájában. Rendszeresen tart előadásokat és oktatásokat konferenciákon, kórházakban és bentlakásos szociális intézményekben a kézhigiéné, a véráramfertőzések és a szociális intézményekben előforduló fertőzések témaköreiben. Angol és magyar nyelvű tanulmányok szerzője, társszerzője. Önkéntes munkát (academic supervisor) végez People's Open Access Education Initiative (Peoples-Uni) szervezésében (hároméves, diplomát adó közegészségügyi e-learning képzés az alacsony és közepes jövedelemmel rendelkező országok hallgatóinak). Tagja a Magyar Infekciókontroll Társaságnak, a Magyar Higiénikusok Társaságának, az European Public Health Association-nek és az International Epidemiological Association-nek. Fuss magadért egy kört! Az egészségért dolgozók körbefutják az országot Szeptember 17-én rajtolunk, ekkor hozzuk nyilvánosságra az „Előzd meg a jövőd!” kihívást. Ennek szövege azokat az egyszerűen megvalósítható teendőket fogja tartalmazni, amelyeket ha beépítünk a mindennapjainkba, akkor tovább élhetünk egészségesen. Ez lesz a stafétánk, amelyet a futás során érintett nagyobb települések vezetőinek adunk át. A 16 napos futást végigkísérik egészségnapok, sportrendezvények, iskolai felvilágosító órák. A távot egészségfejlesztők az egészségügyben dolgozókkal közösen fogják teljesíteni váltóban, tematikus napok mentén. A mozgás, újraélesztés, táplálkozás, védőoltás, drog, alkohol, dohányzás, szűrés, szív- és érrendszeri betegségek, alapellátás, véradás, lelki egészség, rekreáció és környezet egészség témák jegyében futunk egy-egy napot. Folytatás a 44. oldalon IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XV. ÉVFOLYAM 7. SZÁM 2016. SZEPTEMBER 17
