„Miskolc Város élethosszig tartó gondoskodás” koncepciója hívta életre Dr. Kriza Ákos Polgármester Úr támogatásával a Miskolci Egészségfejlesztési Intézetet (MiEFI) 2016-ban. A MiEFI célja egy modellértékű, teljeskörű egységes egészségügyi alapellátási rendszer kialakítása Miskolcon, melynek keretében összehangolhatóvá vált az egészségügyi alapellátók tevékenysége, egységes felügyeletet és koordinációt biztosítva a területnek. Az intézeti forma lényege, hogy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő cégként, alkalmazásába kerültek a területi védőnők, iskolavédőnők, iskolaorvosok és iskolafogorvosok, továbbá működteti, koordinálja a felnőtt háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok tevékenységét, felvállalja a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum koordinálását, ezáltal lehetővé vált a prevenciós tevékenység teljesen új alapokra helyezése, egységes szakmai koncepció szerinti átalakítása, szervezése. A 2016-2017-es tanévben, egy modellprogram keretében már a MiEFI koordinálásával zajlottak a jogszabály által meghatározott szűrések, melyek szülői beleegyezés esetén transztelefonikus EKG vizsgálattal, drogprevenciós és életmód-egészséges táplálkozás előadásokkal is kiegészültek. Ennek az első évnek a tapasztalatait mutatjuk be.
Angol absztrakt:
The concept of “Miskolc, the city of lifelong caring” brought to life the Health Development Institute of Miskolc (HDIM) in 2015. The mission of HDIM is to provide primary healthcare services in a single organizational structure by providing uniform oversight and coordination of the primary health care providers. A corner - stone of the organization is that field health providers, school health providers, school physicians and school dentists became employees of the HDIM, enabling the reorganization of their work based on common pro - fessional guidelines using a standardized joint infra - structure. HDIM offered this new model in the academic year 2016-2017 for the first time. The results of this first year are presented in this article.
[1] Falkner B: Hypertension in children and adolescents: epidemiology and natural history, Pediatr Nephrol, 2010, 25(7), 1219-24.
[2] Samuels J: The increasing burden of pediatric hypertension, Hypertension, 2012, 60(2), 276-7.
[3] Stein J: Dyslexia: The Role of Vision and Visual Attention, Curr Dev Disord Rep, 2014, 1(4), 267-280.
[4] Douglas L. Friedman, Tamara J. Martin: National Infor - mation Center for Children and Youth with Disabilities, 2004 January, Deafness and Hearing Loss (Pub. No. FS3), Washington DC: Author.
A cikket sikeresen a könyvepolcára helyeztük!
Tisztelt Felhasználónk!
A cikket a könyvespolcára helyeztük. A későbbiekben
bármikor elérheti a cikket a könyvespolcán található listáról.
A cikk megtekintéséhez onine regisztráció szükséges!
Tisztelt Látogató!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk az IMEONLINE cikkadatbázisához tartozik, melynek olvasása online regisztrációhoz kötött.
A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Miskolci egészségfejlesztési modellprogram – a jövő bölcsője Dr. Papp Csaba, Miskolci Egészségfejlesztési Intézet „Miskolc Város élethosszig tartó gondoskodás” koncepciója hívta életre Dr. Kriza Ákos Polgármester Úr támogatásával a Miskolci Egészségfejlesztési Intézetet (MiEFI) 2016-ban. A MiEFI célja egy modellértékű, teljeskörű egységes egészségügyi alapellátási rendszer kialakítása Miskolcon, melynek keretében összehangolhatóvá vált az egészségügyi alapellátók tevékenysége, egységes felügyeletet és koordinációt biztosítva a területnek. Az intézeti forma lényege, hogy 100%-os önkormányzati tulajdonban lévő cégként, alkalmazásába kerültek a területi védőnők, iskolavédőnők, iskolaorvosok és iskolafogorvosok, továbbá működteti, koordinálja a felnőtt háziorvosok, házi gyermekorvosok, fogorvosok tevékenységét, felvállalja a Kábítószerügyi Egyeztető Fórum koordinálását, ezáltal lehetővé vált a prevenciós tevékenység teljesen új alapokra helyezése, egységes szakmai koncepció szerinti átalakítása, szervezése. A 2016-2017-es tanévben, egy modellprogram keretében már a MiEFI koordinálásával zajlottak a jogszabály által meghatározott szűrések, melyek szülői beleegyezés esetén transztelefonikus EKG vizsgálattal, drogprevenciós és életmód-egészséges táplálkozás előadásokkal is kiegészültek. Ennek az első évnek a tapasztalatait mutatjuk be. The concept of “Miskolc, the city of lifelong caring” brought to life the Health Development Institute of Miskolc (HDIM) in 2015. The mission of HDIM is to provide primary healthcare services in a single organizational structure by providing uniform oversight and coordination of the primary health care providers. A cornerstone of the organization is that field health providers, school health providers, school physicians and school dentists became employees of the HDIM, enabling the reorganization of their work based on common professional guidelines using a standardized joint infrastructure. HDIM offered this new model in the academic year 2016-2017 for the first time. The results of this first year are presented in this article. BEVEZETÉS A Miskolci Egészségfejlesztési Intézet (MiEFI) 2016-ban jött létre, a „Miskolc város élethosszig tartó gondoskodás” koncepció keretében, azzal a céllal, hogy egy modellértékű, új alapokra helyezett, egységes egészségügyi alapellátási rendszer keretében összehangolhatóvá váljon az egészségügyi alapellátók tevékenysége, egységes felügyeletet, koor- IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY dinációt biztosítva a területnek. Az Intézethez tartozik a közgyűlési határozat alapján a város egészségügyi alapellátásának teljes vertikuma, így 89 felnőtt háziorvosi, 33 házigyermekorvosi körzet, 74 felnőtt fogorvosi és 1 iskolafogorvosi körzet, 54 területi és 22 iskolavédőnő. A MiEFI felelős a 24 órás felnőtt háziorvosi, gyermekorvosi és fogászati ügyelet megszervezéséért is. Szintén a közgyűlés döntése alapján az intézet felvállalta a Miskolci Kábítószerügyi Egyeztető Fórum (KEF) központjának koordinálását, szervezési feladatainak ellátását. A felnőtt háziorvosi, házi-gyermekorvosi és fogorvosi körzetekben – feladatellátási-szerződések keretében – a korábbiaknak megfelelően a praxisjoggal rendelkező háziorvosok, házi-gyermekorvosok, illetve fogorvosok látják el a miskolci lakosok kezelését, gondozását. Újdonság, hogy a területi védőnők, iskolavédőnők, iskolaorvosok a MiEFI alkalmazásába kerültek, ezáltal lehetővé vált munkájuk átfogó, egységes szakmai koncepciók szerinti átalakítása, szervezése. A MiEFI-ben elkezdődött szakmai munka keretében dolgoztuk ki azt az országos szinten egyedülálló egészségfejlesztési modellprogramot, melynek kulcselemei a komplex szemlélet, az egységes szakmai tartalom és a standardizált vizsgálati körülmények biztosítása. A modellprogram keretében – a 26/1997. (IX. 3.) NM rendeletben lefektetett, államilag támogatott, felmenő rendszerben végzett, kötelező védőnői és iskolaorvosi szűrővizsgálatokon túl – transztelefonikus EKG-vizsgálat, átfogó, pszichológus és dietetikus által felügyelt egészségfejlesztési foglalkozások, továbbá a különböző korcsoportok szükségleteihez illeszkedő drogprevenciós oktatás zajlik. A program legfőbb erőssége, hogy intézeti keretet ad és megfelelő színteret nyújt minden miskolci iskolába járó gyermek számára, így a korábbinál szervezettebb és hatékonyabb egészségnevelés végezhető. A program során folyamatában lehet figyelemmel kísérni a miskolci iskolák tanulóinak fejlődését, segítve felkészülésüket a felnőtt életre. A modellprogram a 2016-17-es tanévben kezdődött el, önkormányzati támogatással. Kialakításra került az intézet infrastruktúrája, folyamatszobákkal, elkülönített hallásvizsgálóval, EKG szobákkal, két tanteremmel, öltözőkkel és irodákkal. A programban a páros évfolyamkora járó diákok vesznek részt, azaz minden 2., 4., 6., 8., 10. és 12. osztályos tanuló. A programban résztvevő iskolák diákjai napi beosztás szerint érkeznek intézetünkbe, szervezetten, helyi közlekedési vállalat által biztosított járművel, az iskolák számára költségmentesen. Az intézetben töltött idő oktatásnak minősül, hiányzás esetén az elmaradt vizsgálatot pótolni szükséges. XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER 53 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM MÓDSZEREK A MiEFI a 2016-17-es tanévben szervezetten végezte a jogszabály által előírt iskolaorvosi és iskolavédőnői szűrővizsgálatokat. A jogszabályi kötelezettségen túlmenően a vizsgálatba szülői beleegyezéssel rendelkező gyerekek esetén transztelefonikus EKG vizsgálat is történt. A szűrések módszertanilag az Országos Egészségfejlesztési Központ, Fodor József Iskolaegészségügyi Társasága által elkészített útmutatóban („Útmutató a tanévben végzett iskolaegészségügyi munkáról szóló jelentés kitöltéséhez”, 2001) foglaltak szerint történtek. A jelen elemzésben bemutatjuk a krónikus, nem-fertőző betegségek rizikóbetegségeivel, rizikóállapotaival (korspecifikus nomogramokhoz viszonyított emelkedett vérnyomás, emelkedett testtömeg és mozgásszervi rendellenességek), továbbá a tanulási zavarok kialakulása szempontjából fontos érzékszervi (látás, hallás) rendellenességekkel kapcsolatos eredményeket. Az adatok forrása a Stefánia program, ami az egyes szűrési szempontoknak megfelelő, újonnan kiszűrt tanulói létszámot adja meg aggregált, évfolyamszintű adatok formájában. Elemeztük a kiszűrt esetek abszolút számát, százalékos arányát (a százalékoknál – az adatok nem normális eloszlása miatt – a mintát a mediánnal és az interkvartilis tartománnyal (IKT) jellemeztük). Az egyes évfolyamokon kiszűrt eseteket (megfelelő normálás után) Kruskal-Wallis teszttel hasonlítottuk össze. Egyszerű logisztikus regresszióval – a második osztályt referenciapopulációnak tekintve – meghatároztuk az egyes kimenetelek esélyhányadosát, azaz megvizsgáltuk, hogy egy adott szempont mentén mennyivel nagyobb/kisebb a vizsgált kimenetel esélye. A statisztikai szignifikancia határát p<0,05-nél húztuk meg. 1. táblázat Az egyes szűrések során újonnan kiszűrt tanulók osztály szerinti megoszlása. A medián és interkvartilis értékeket az áttekinthetőség miatt nem közöltük, azonban a Kruskal-Wallis teszt eredményét feltüntettük. A szignifikanciát a csoportok egymás közti eltérése tekintetében vizsgáltuk EREDMÉNYEK A tanév során 52 iskola diákjai jelentek meg az intézményben, további 5 iskola esetén a szűrővizsgálatok helyben történtek. Az 5 iskola (Miskolci Petőfi Sándor Általános Iskola Kórházi Tagozata; Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI; Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI-Autista Tagozat; Miskolci Éltes Mátyás Óvoda, Általános Iskola és EGYMI-Tüskevár Tagiskola; Miskolci SZC Martin János Szakközépiskolája, Szakiskolája és Készségfejlesztő Iskolája) mind speciális helyzetű, ezért a vizsgálatok a tanulók megszokott környezetében történtek. A MiEFI-ben összesen 7 654 tanulót vizsgáltak meg a tanév során (1. ábra). Az útmutató alapján újonnan kiszűrt tanulók számát az 1. táblázat foglalja össze. Újonnan diagnosztizált emelkedett vérnyomás értékek miatt összesen 171 gyereket szűrtek ki. Az emelkedett vérnyomás százalékos aránya szignifikáns eltérést mutat az egyes évfolyamok között, a legjelentősebb ugrást a 8. és 10. osztály között tapasztaltuk, ahol ez a szám 23-ról (0% (IKT: 0%-2,5%)) 77re (2,05% (IKT: 0%-7,06%)) emelkedett. A második osztályt referenciapopulációnak tekintve elmondható, hogy a 8. évfolyamtól felfelé szignifikánsan nagyobb eséllyel jelenik meg 54 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY 2. táblázat Az újonnan azonosított eltérések kiszűrésének esélye az egyes osztályokban, a 2. osztályhoz viszonyítva 1. ábra A tanulói létszám megoszlása osztályok szerint emelkedett vérnyomás, mint a 2. osztályosok között (2. táblázat). Figyelemre méltó továbbá a 8. és 10. évfolyam közti ugrás, ami felveti a 9. évfolyamon való vérnyomás szűrés szükségességét. XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM Az útmutató alapján 487 gyereket szűrtek ki újonnan azonosított emelkedett testtömeg miatt. Eredményeink szerint a legtöbb tanulót (131 főt) az első szűrés alkalmával azonosították (tehát a 2. osztályban), azonban sok új eset jelentkezett a 10. osztályban is (98 fő). A második osztályt referenciapopulációnak tekintve elmondható, hogy az összes évfolyamon ennél kisebb az emelkedett testtömeg miatt újonnan észlelt tanulók aránya. A negyedikesek körében feleannyi a kiszűrt esetek gyakorisága (EH: 0,51 (0,39-0,68); p<0,001) és ez a tendencia fokozatosan csökken a 12. osztállyal bezárólag (EH: 0,22 (0,16-0,32); p<0,001). Ez nem azt jelenti, hogy csökkenne az emelkedett testtömegű gyerekek száma, csak azt, hogy az újonnan kiemelt gyerekek száma csökken. A program keretében 1 091 gyereket szűrtek ki mozgásszervi rendellenesség miatt. Látható, hogy az újonnan észlelt mozgásszervi rendelleneség miatt kiszűrt tanulók százalékos aránya szignifikáns eltérést mutat az egyes évfolyamok között (1. táblázat). A második osztályt referenciapopulációnak tekintve azt tapasztaltuk, hogy a magasabb évfolyamokon alacsonyabb az esélye annak, hogy mozgásszervi rendellenesség újonnan kerüljön azonosításra (4. osztályban egyharmad (EH: 0,33 (0,27-0,40); p<0,001); 12. osztályban körülbelül egytized (EH 0,12 (0,09-0,15); p<0,001) ez az esély). A szűrések során 466 gyereket szűrtek ki újonnan észlelt elégtelen látásélesség miatt. Az újonnan észlelt elégtelen látásélesség miatt kiszűrt tanulók százalékos aránya szignifikánsan eltér az egyes évfolyamok között (1. táblázat). A második osztályt referenciapopulációnak véve azt kaptuk, hogy az összes évfolyamon szignifikánsan alacsonyabb annak esélye, hogy újonnan szűrjenek ki egy gyereket elégtelen látásélesség miatt (2. táblázat). A felmérések kapcsán 153 gyereket szűrtek ki audiometriás vizsgálattal. Az újonnan észlelt elégtelen hallás miatt kiszűrt tanulók százalékos aránya nem mutat szignifikáns eltérést az egyes évfolyamok között (1. táblázat). A második osztályt referenciapopulációnak tekintve elmondható, hogy a 4. és 6. évfolyamon nagyobb (bár statisztikailag nem szignifikáns) az esélye annak, hogy elégtelen hallás miatt szűrjenek ki gyerekeket (EH 1,49 (0,91-2,42); P=0,11 a 4. évfolyam esetén, és EH 1,15 (0,67-1,95); p=0,611). A nyolcadik osztálytól felfelé azonban megállapítható, hogy szignifikánsan csökken az új esetek azonosításának esélye. MEGBESZÉLÉS A MiEFI első tanévének legjelentősebb eredménye, hogy kialakításra került az a struktúra, ami lehetővé teszi a szabványos, egységes módszertannal történő iskolavédőnői és iskolaorvosi szűréseket, és teret adjon az egészségnevelő és drogprevenciós oktatásnak. A városi szintű szűrések eredményeit elemezve több figyelemre méltó jelenséget tapasztaltunk. Talán a legkiemelkedőbb gyakorlati következménnyel a 10. osztályos tanulók körében kiugróan magas újonnan felismert emelkedett vérnyomás értékek voltak. Ennek hátterében életkori sajátosságok (ezek a gyerekek 15-16 évesek) és az IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY iskolaváltásból fakadó fokozott alkalmazkodási kényszer állhatnak. Ismert a hipertónia incidenciájának növekedése kamaszkorban [1], eredményeink tehát összehangban vannak a nemzetközi tapasztalatokkal. Tekintettel arra, hogy a vérnyomásmérés olcsó és könnyen kivitelezhető diagnosztikai eljárás, fontosnak tartjuk a vérnyomásmérés rutin elvégzését a 9. osztályos tanulók körében. Különösen figyelemre méltó ez, ha figyelembe vesszük az egy évig kezeltelen hipertónia egészséggazdaságtani és társadalmi költségeit [2]. Másik érdekesség a mozgásszervi rendellenességek második osztályos tanulók körében kiugróan magas jelentkezése. Természetesen a mutató ilyen jellegű alakulásában alapvetően szerepet játszik az, hogy a gyerekeket az iskolába kerülést követő első szűrés során, a 2. osztályban szűrik ki. Mindazonáltal tekintettel arra, hogy a gyerekek mozgásfejlődése és az ezzel szorosan összefüggő kognitív funkciók kialakítása szempontjából meghatározó jelentőségű a rendszeres mozgás, elengedhetetlen az ezt gátló mozgásszervi rendellenességek mielőbbi felismerése és szakszerű ellátása (pl. gyógytestnevelés, gyógyúszás stb). Ez alapján felmerül, hogy az első mozgásszervi szűrés előbbre hozása (az 1. osztályba) kedvező hatással bírhat. Az eredményeket tekintve látható, hogy a mindennapi testmozgás bevezetése milyen pozitív népegészségügyi hatást eredményezhet. Hasonló eredményt kaptunk a látásélesség szűrése kapcsán. A legtöbb gyermeket elégtelen látásélességgel is 2. osztályban szűrték ki, ezért a felmenő évfolyamokban kisebb az esélye az új esetek azonosításának. Tekintettel arra, hogy az ép vagy korrigált vízus elengedhetetlen az olvasás, írás (és az írott matematika) elsajátítása szempontjából [3], fontos lenne, hogy az 1. osztályba lépéskor minden gyereknél megtörténjen a látásélesség szűrése és szükség esetén korrekciója. Végezetül fel kell hívni a figyelmet az ép hallás jelentőségére is. Evidencia, hogy a szókincs, a nyelvtan és a magasabb nyelvi folyamatok elsajátítását jelentősen korlátozza a halláscsökkenés [4]. Eredményeink azt mutatták, hogy a 4. és 6. évfolyamon hasonló arányban emeltek ki gyermekeket a küszöb-audiometriás vizsgálatok során, mint a 2. osztályban történt első vizsgálatkor. Tekintettel arra, hogy a vizsgálat a gyerekek együttműködését igényli, felmerül, hogy a fiatalabb gyerekek vizsgálatakor a nem megfelelő compliance állhat az alacsonyabb kiszűrési arány hátterében. Ezzel a feltételezéssel összhangban 4. és 6. osztályban jelentős számú új eset kerül azonosításra (az esély a 2. osztályban tapasztalt esélyhez hasonló nagyságú). Ez alapján felvethető, hogy az egyszerű küszöb-audimoteriás szűrés nem megfelelő, mivel kisiskolás korban a gyerekek együttműködési készségét meghaladó kooperációt igényel. A későbbiekben tehát megfontolandó más szűrőmódszerek hatékonyságának (és költséghatékonyságának) vizsgálata ezekben a korosztályokban. A látás és hallás vizsgálat eredményeit figyelembe véve, számunkra döbbenetes volt az a tény, hogy a szűrőprogramban résztvevő iskolások közel 10% úgy vesz részt az oktatásban, hogy nincsenek diagnosztizálva olyan érzékszervi rendellenességek, me- XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER 55 EGÉSZSÉG – TÁRSADALOM lyek kezelés hiányában korlátozzák a tanulás eredményességét. Vizsgálataink korlátja, hogy az iskolaegészségügyi jelentés adattartalma csak az útmutató által leírt kritériumok szempontjából azonosított új esetekre terjed ki. Adatelemzésünk másik korlátja, hogy azok iskolai szinten és osztályonkénti bontásban, aggregáltan állnak rendelkezésre, ezért nem állt módunkban összetett regressziós modellt felállítani. Mindazonáltal összegezve elmondható, hogy a MiEFIben bevezetett egészségfejlesztési modellprogram több új, a jelenleg hatályos szűrési gyakorlat átgondolására ösztönző felismerésre vezetett. A modell keretében kidolgozott folyamatok lehetővé teszik a védőnői és iskolaorvosi szűrések szabványos végzését, a keletkező adatok elemzését, valamint megteremtik a keretét a megfelelő egészségmagatartás kialakításának is. IRODALOMJEGYZÉK [1] Falkner B: Hypertension in children and adolescents: epidemiology and natural history, Pediatr Nephrol, 2010, 25(7), 1219-24. [2] Samuels J: The increasing burden of pediatric hypertension, Hypertension, 2012, 60(2), 276-7. [3] Stein J: Dyslexia: The Role of Vision and Visual Attention, Curr Dev Disord Rep, 2014, 1(4), 267-280. [4] Douglas L. Friedman, Tamara J. Martin: National Information Center for Children and Youth with Disabilities, 2004 January, Deafness and Hearing Loss (Pub. No. FS3), Washington DC: Author. A SZERZŐ BEMUTATÁSA Dr. Papp Csaba Sándor aneszteziológus, egészségügyi szakmenedzser. 2006 óta Debrecen Megyei Jogú Város egészségügyi bizottságának alelnöke. A Miskolci Egészségfejlesztési Intézet alapító főigazgatója, 2016 óta Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzatának egészségügyért és szociális ügyekért felelős polgármesteri biztosa. Debrecen Megyei jogú Város Egészségügyi és Szociális Bizottság alelnöke folyamatosan 2006 óta, továbbá 2011 és 2013 között a Budapest Főpolgármesteri Hivatal Egészségügyi ügyekért felelős főtanácsadója volt. Tudományos érdeklődésének középpontjában az egészségpolitika, a döntéselmélet és a kognitív idegtudományok határterületi kérdéseinek vizsgálata áll. Egyedülálló szűrő- és diganosztikai módszertant dolgoz ki betegségek kezelésére egy magyar konzorcium Egyedülálló, automatizált szűrő- és diagnosztikai módszertant dolgoz ki a Széchenyi 2020 program keretében egy magyar konzorcium, amelynek fejlesztő cégek mellett egyetemi és akadémiai kutatóintézetek is tagjai. A fejlesztés innovatív terápiák pontosabban célzott alkalmazását teszi lehetővé, ezáltal javítva számos betegség gyógyításának esélyét. A projektet az Európai Unió és a magyar kormány 1,489 milliárd forinttal támogatja. A projekt célja egy olyan, a világon egyedülálló szűrő- és diagnosztikai módszertan kidolgozása, amely primer emberi mintákból készült mikroszkópos képek intelligens és teljesen automatikus, nagy felbontású elemzését és erre alapozott molekuláris diagnosztikáját végzi. A projekt célkitűzéseinek megvalósítása esetén, nagymértékben automatizált módon egysejtszintű felbontással molekuláris diagnosztika válik elérhetővé. A fejlesztés eredményeként lehetővé válik az új, innovatív terápiák pontosabban célzott alkalmazása, jelentősen javítva számos betegség gyógyításának esélyeit. Ezen túlmenően a diagnosztikai rendszert kutatás-fejlesztéssel foglalkozó laboratóriumok is használhatják. A 2021-ben lezáruló fejlesztés során először a rendszer kiépítéséhez szükséges alap- és ipari kutatásokat végzik el, majd kiépítik a módszertani rendszert, kezdeményezik a szabadalmak bejegyzését, publikálják az eredményeket, és kifejlesztik a terméket. A projektben együttműködő konzorciumot a digitális mikroszkópok fejlesztésében világszerte meghatározó szerepet betöltő 3DHISTECH Kft. vezeti. A konzorcium tagja a Debreceni Egyetem Biofizikai és Sejtbiológiai Intézetének két kutatócsoportja, a Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Kutatóközpontja, valamint a tumorkutatással foglalkozó Visal Plus Kft. és a betegminták fehérje- és RNS-markereinek diagnosztikájára koncentráló Premium Genom Kft. A fejlesztés Debrecenben, Szegeden és Mórahalmon valósul meg, 10 új kutatónak biztosít munkahelyet. A projektről bővebb információt a www.3dhistech.com oldalon olvashatnak. 56 IME – INTERDISZCIPLINÁRIS MAGYAR EGÉSZSÉGÜGY XVII. ÉVFOLYAM 8. SZÁM 2018. OKTÓBER
