Absztrakt:

Magyarország egészségügyi rendszere kórházközpontú, az alap-, és járóbeteg-szakellátás megerősítésre szorul. A lakosság idősödésével, a működő háziorvosi szolgálatok számának csökkenésével, a helyettesítéssel ellátott körzetek szaporodásával, a pandémia és a digitális orvos-technológiai fejlődés hatására is folyamatosan szaporodnak a háziorvosok feladatai. A háziorvosi ellátással szemben támasztott igények és szükségletek túlnőttek a hagyományos, egy orvos és egy nővér praxisok keretein. Az elmúlt évtizedben robosztus praxisközösségi fejlesztések valósultak meg részben svájci, részben uniós, részben hazai források felhasználásával. 2021 januárjától a hagyományos háziorvosi szolgálatok praxisközösségekbe tömörülhetnek, és az uniós fejlesztéseket apránként felváltja az állami fenntartású intézkedések sora. A cikk célja, hogy a fejlesztési programok fő tanulságait bemutassa, ezáltal a magyar egészségügy sikeres struktúraváltását, a háziorvosi alapellátás teljesítőképességének kiszélesítését orvosszakmai szempontok alapján támogassa. A közlemény a háziorvosi praxisközösségi fejlesztések sorában népegészségügyi fókuszú és a klinikai szemléletű programokat különböztet meg, bemutatva azok fő erősségeit és gyengeségeit. A pozitív és a negatív tanulságok ismerete kiemelt jelentőségű akkor, amikor a háziorvosi ellátás további fejlesztése már állami keretek között valósul meg. Az orvos-szakmai szempontból eredményes, hatékony és fenntartható programelemek megőrzése szolgálhatja a háziorvosi ellátó rendszer preventív és definitív ellátási szerepének betöltését. Az európai viszonylatban magas arányú hazai korai halálozás (mind 75 éves életkor alatt, mind pedig aktív életkorban, vagyis 65 éves kor alatt) az alapellátás, és azon belül a háziorvosi ellátás szakmai, szervezeti megerősítésével változhat meg. A jelenlegi praxisközösségekben résztvevő praxisok személyi és tárgyi működési feltételei, hatáskörei egyelőre változatlanok. A bemutatott fejlesztési programok alapot szolgáltattak a sikeres szolgáltatás fejlesztéshez az új háziorvosi ellátás hatáskörök (szolgáltatási portfólió), praxisközösségi team szakmai kompetenciák, infrastruktúra feltételek, alapellátási törvény (ld. 2015. évi CXXIII. tv.) végrehajtási rendelet tervezetek, valamint finanszírozási ösztönző rendszer javaslatainak kidolgozásával. A közlemény kitér a praxisközösségek eddig megvalósult legfontosabb állami intézkedésére, a 2021-től érvénybe lépett 53/2021. (II. 9.) Korm. rendeletre is. A kormányrendelettel bevezetett bérkiegészítési rendszer függ a praxisközösségi szervezeti csatlakozás tényétől, módjától, a vonatkozó útmutatója meghatároz teljesítendő tevékenységeket és elszámolható pontszámokat, ugyanakkor bázisfinanszírozási elemként funkcionál. Fontos, hogy a további fejlesztési lépések következetesen a magyarok ellátási szükségleteihez igazodva, a korszerű alapellátás technológiai lehetőségeinek megfelelő, bizonyíték-alapú, minőségi teljesítmény irányában hassanak. A közlemény előbbiek megvalósulása érdekében mutat irányt a megvalósult fejlesztési programok tapasztalatai alapján, tekintettel a 2021-től bevezetett béremelésre is.

Angol absztrakt:

Hungarian healthcare system is hospital centred, the primary and the specialized outpatient care segments of the system deserve enforcement. The eldering of the Hungarian population, the continuous increase of empty GP-practices, the rapidly expanding medical digital technological solutions and the extra work-load con sequences of COVID-19 pandemic underline that the single-practice model is obsolete. Powerful arrangements for GP practices to work collaboratively as clusters were implemented in Hungary, using partly Swiss, partly EU and partly national funds resources. From January 2021, Hungarian GPs can work collaboratively as clusters, while EU development projects are in creasingly replaced by a series of state-maintained measures. The aim of the article is to support the successful structural change of Hungarian healthcare in the field of primary care, aid the development of primary health care and present the main lessons of past development programs. Among the range of GP cluster development programs, the article distinguishes between public health-focused and clinically-oriented programs, outlining their main strengths and weaknesses. Pre serving elements of programmes that are effective, efficient and sustainable from a medical point of view will serve to ensure that the primary care system fulfils its preventive and definitive role in health care.
The high rate of premature mortality (both under 75 years of age and in active age, i.e. under 65 years) by European standards can be improved by strengthening the professional and organisational structure of primary care, including general practice. The human workforce and technical equipment conditions of the GP cluster forming GP practices have not changed yet. The development programmes described have provided ample basis for successful improvements in terms of new GP care competences (service portfolio), community practice team professional competences, infrastructural conditions, the Primary Care Act (see CXXIII./2015. Law.) and proposals for a financial incentive scheme. The article also covers the primary state measure implemented for group practices that came into force in 2021; the wage increases for general practitioners and practice nurses (see Government Decree No. 53/2021). The introduced wage supplement scheme distinguishes by type and way of establishing a GP community practice and its respective guidelines define the activities to be performed and the points to be accounted for, while functioning as a basic funding element. In terms of incentives, an in crease in the fees for indicators defined by professional consensus is needed, to encourage screening and care for hypertension, lung disease, diabetes and oncology, which are part of the mass screening programme. In addition, the phased introduction of performance fees for modern, inexpensive and justified instrumental tests (e.g. ABPM, calibrated tuning fork test, ankle-arm index measurement, POCT HbA1C, CRP, lipid, INR small laboratory tests, etc.) and telemedicine care, the involvement of advanced-practice nurses in evidence-based and regular screening and chronic-care of the population is a priority.
It is important, that future development steps are consistently aligned with the care needs of the Hungarian population and follow evidence. The article outlines the way towards achieving an evidence-based, quality performance in line with technological capabilities of modern primary care, based on the learnings of the development programmes implemented.

Cikk letöltése Vissza az előző oldalra