A regisztrálást követően fogja tudni megtekinteni a cikk tartalmát!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
A megadott cikk nem elérhető!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekinteni kívánt cikk nem elérhető a rendszerben!
Sikeresen szavazott a cikkre!
Tisztelt Felhasználónk!
Köszönjük a szavazatát!
A szavazás nem sikerült!
Tisztelt Felhasználónk!
Ön már szavazott az adott cikkre!
Cikk megtekintése
Tisztelt Felhasználónk!
A cikk több nyelven is elérhető! Kérjük, adja meg, hogy melyik nyelven kívánja megtekinteni az adott cikket!
Cikk megtekintésének megerősítése!
Tisztelt Felhasználónk!
Az Ön által megtekintetni kívánt cikk tartalma fizetős szolgáltatás.
A megtekinteni kívánt cikket automatikusan hozzáadjuk a könyvespolcához!
A cikket bármikor elérheti a könyvespolcok menüpontról is!
INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN Információs referencia-modellek az egészségügyben Vassányi István, Gaál Balázs, Veszprémi Egyetem Dr. Balkányi László, Semmelweis Egyetem Az egészségügy működését lényegesen hatékonyabbá tenné, ha megvalósulna a különféle információs rendszerek közötti intelligens információátvitel, illetve az „elosztott elektronikus kórlap”. Ennek azonban komoly akadálya az egyes rendszerek által használt orvosi/informatikai struktúrák közötti nehézkes és eseti megfeleltetés. A cikk áttekinti a flexibilis fogalmi referenciamodell terén tett eddigi hazai és nemzetközi erőfeszítéseket. Külön foglalkozik a leginkább ígéretes openEHR referenciamodellel. Három elterjedt információs rendszer fogalmainak vizsgálata után javaslatot ad az openEHR hazai adaptációjára. Végül a cikk megadja az adaptációnak megfelelő mappa- és tranzakció-szerkezetet. BEVEZETÉS: TUDÁSSZIGETEK AZ EGÉSZSÉGÜGY ADATTENGERÉN Az egészségügyi intézményi információs rendszerek sajátos jellemzője, hogy szinte mindegyikük egyedi információtechnológiai megoldásokat, esetleges orvosi-szemantikai és informatikai struktúrákat használ – az adattenger szigetein egészen más és más nyelveket beszélnek. Az egyes információs rendszerek közti adatcsere általában csak a kommunikációs protokoll szintjén van szabványosítva. Ami a tetszőlegesen strukturált, megfelelő kontextusba helyezett, tehát valóban értelmezhető információ átadásához szükséges lenne, az egy „információs referenciamodell”. Információs referenciamodell használatával • a létező rendszerekhez nem n2 hanem csak n darab konverter-programot kellene írni az egymás közti kommunikáció ill. szolgáltatások biztosítására, • megoldódna a „térben elosztott egységes elektronikus rekord” problémája is; • az új rendszereket pedig lehetne a már létező szabvány alapján tervezni. A minden területre alkalmas, de nem túlbonyolított modell megtalálása azonban nem könnyű feladat, mivel az egészségügyben kezelt információ igen bonyolult és gyorsan változó struktúrájú, nagy mennyiségű, és általában bizalmas. Az alábbiakban az egészségügyi információs rendszerek széles területéről egy problémát emelünk ki, melynek megoldása az összes többi területre előrevivő lenne, ez a klinikai, kórházi fekvőbeteg dokumentáció, azaz az elektronikus kórlap területe. Áttekintjük az ilyen irányú itthoni és nemzetközi erőfeszítéseket, majd javaslatot adunk egy ígéretes nemzetközi referenciamodell hazai adaptációjára. HAZAI ELEKTRONIKUS KÓRLAPOK A magyar egészségügyben a klinikai gyakorlatban már a hagyományos, papíralapú információkezelés (kórlap-dokumentáció) során is volt törekvés egységes dokumentumstruktúrára, a hetvenes évektől kezdődően pedig megjelent a központi törekvés a kórházi fekvőbeteg-ellátás egyes epizódjai adatainak gyűjtésére, feldolgozására. Az úgynevezett „kórlapfej” (melyet az orvostársadalom „kórlábfejnek” hívott) már számítógépes programmal feldolgozható, strukturált, kódolt adatelemeket is tartalmazott, a beteg azonosítása, bizonyos demográfiai adatai mellett tájékoztatott a fontosabb beavatkozásokról és a kezelés okáról is. Ezt a „Minimal Basic Data Set” megközelítést erősítette a kilencvenes években az egészségügyi reformfolyamatok egyik velejárójaként kidolgozott ún. jelentési rendszerek (pl. a HBCS alapú finanszírozás) adatigénye is. Ezen rendszerek egyike sem igényelte, hogy a klinikai dokumentáció egésze egységes legyen, „csupán” bizonyos adatkörre írt elő jelentési kötelezettséget – összhangban az akkori információtechnológiai lehetőségekkel is. Így alakulhatott ki az a helyzet, hogy a szinte mindenütt (kór-)házon belül kezdődött, majd esetleg professzionálissá váló klinikai információs rendszer fejlesztések „e-kórlapjai” köszönő viszonyban sem voltak egymással. A helyzet világszerte nagyon hasonlóan alakult, így a későbbiekben hazánkba kerülő külföldi fejlesztésű nagy kórházi rendszerek kórlap-moduljainak adatstruktúrái szintén esetlegesek – ezért a törvény által előírt adatszolgáltatáson felüli információ-forgalom az egyes rendszerek között általában egyedi megoldásokat igényel. KOMMUNIKÁCIÓS KEZDEMÉNYEZÉSEK Magyarországon a 90-es évek második felében a világbanki kölcsönből finanszírozott Kórházvezetést Támogató Információ Rendszerfejlesztés keretében három régióban történt arra kezdeményezés, hogy az (általában a megyei szinten 4–6 kórházat összekapcsoló) regionális rendszerekben a betegút követhető legyen, egy beteg-törzsadatbázis segítségével, mely azonban kórlefolyási adatokat nem tartalmazott. A Vas megyei KORINFO Kht és a Csongrád megyei Mednet Kht meg is valósította a kezdeményezésben foglaltakat. A legújabb, előre mutató kezdeményezés ezen a téren a Kopint-Datorg Rt. és a GlobeNet Kft. részvételével a megvalósítás alatt lévő Medinet hálózat. Ebben a közvetítő és adattároló szerepet is betöltő adatközpont a hálózat tagin- IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS 37 INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN tézményei felé szolgáltatásokat nyújt, illetve közvetít a többi tagtól. Tagok nemcsak kórházak, laborok, hanem háziorvosok, sürgősségi betegellátók és más egészségügyi szolgáltatók is lehetnek. Tipikus szolgáltatások jelenleg: vizsgálatok kérése más tagoktól, a vizsgálati kapacitás meghirdetése más tagok felé, ill. a vizsgálati eredmények különböző szempontok szerinti lekérdezése stb. A kommunikáció biztonságát nyílt Internet hálózatot használó, chipkártyás jogosultság-ellenőrzésű, digitális aláírású titkosítási keretrendszer felügyeli. A kommunikáció referenciamodelljét a HL7 v3 szabványra épülő, egyszerű struktúrájú XML-keretek adják. KÉSZÜLÔ NEMZETKÖZI ISMERETREPREZENTÁCIÓS SZABVÁNYOK Az Európai Szabványügyi Testület (CEN) 251-es számú technikai bizottsága (TC 251) a 90-es évek eleje óta foglalkozik egészségügyi informatikai szabványok kidolgozásával. Ezek egy csoportja kifejezetten megosztható információ-modellek meghatározására irányult. Ilyenek az előszabványként elfogadott HISA (Healthcare Information System Architecture) és a többször módosított EHCRA (Electronic Healthcare Record Architecture), ENV 13606 szabványok (bővebben lásd [7]). A CEN-szabványok hazai jelentősége Magyarország teljes jogú CEN-taggá válásával különösen megnőtt. Az egyesült államokbeli HL7 (Health Level Seven, Inc), nevében is az ISO–OSI hétrétegű kommunikációs protokoll legfelső, hetedik rétegére utalva, sikeres és több ezer kórházban használt üzenő protokollt fejlesztett ki, mely jelenleg a V2.x sorozatnál tart. A HL7 is felismerte, hogy szükséges áttérni az egységes információ-modellre, melyet RIM-nek, referencia információ modellnek hívnak, és mely a már két évet késő 3-as verzió alapja lesz. A probléma bonyolultságát jelzi a jelentős késés, ami a komoly ráfordított erőforrások ellenére tapasztalható (bővebben a RIM-ről lásd [8]). Az openEHR kontinenseken átívelő kezdeményezés, melyben éppen úgy részt vesz európai, amerikai, mint pl. nagyon aktív ausztrál szakértő csoport is. A munkában mind a CEN már említett TC251 szakértői, mind pedig az ISO hasonló témájú TC215 bizottságának szakértői is együtt dolgoznak. Az openEHR projekt célkitűzése, hogy olyan orvosi információ-referenciamodellt hozzon létre, amely • kellőképpen flexibilis és bővíthető, ábrázolni képes az egészségügyi információk szinte határtalan összefüggésrendszerét, • ugyanakkor nem áll meg az általánosított, gyakorlatilag üres fogalmaknál, hanem valóban megvalósítható információs rendszer ill. infokommunikáció alapját képezi. A modell kialakítói arra törekedtek, hogy a konkurens, fejlesztés alatt álló többi referenciamodell adattípusai, fogalmai, elvárásai minél inkább megjelenjenek az openEHRben is. Legközelebb a hasonló felépítésű CEN13606 (TC251) európai elő-szabvány áll hozzá. Az openEHR a jelenlegi referenciamodellek közül a legtöbb informatikai és orvosi háttérmunkával, konkrét példával, dokumentációval 38 IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS rendelkező, egyszóval a legjobban kidolgozott modell. Mindezeknek köszönhetően talán a legjobb eséllyel pályázik „a” jövő egészségügyi ismeretreprezentációs szabványának a címére az elektronikus kórlap területen. A modell ingyenes, a dokumentumok szabadon letölthetők (lásd [2]). ISMERETÁBRÁZOLÁS AZ OPENEHR-BEN Az openEHR-t használó, vagy azt értő információs rendszerek fő részei: • A demográfiai rész, mely az egészségügy tárgyi és emberi szereplőit (intézmények, emberek stb.), az ezekkel kapcsolatos alapinformációkat (pl. elérhetőség) és ezek kapcsolatait tartalmazza. Az egyes szereplők a HL7-hez hasonlóan változatos szerepeket (role) vehetnek fel. (Ez lehetővé teszi, hogy ugyanaz a személy páciensként, vagy orvosként szerepeljen, vö. „doktor úr, a maga szíve sose fáj...”) • A demográfiai rész személyeihez köthető elektronikus egészségügyi rekord (EER), amely az openEHR modell magját és célját képezi. A rekordot mappák (folder) és tranzakciók (transaction) tetszőlegesen összeállítható hierarchiája építi fel. A tranzakciók az információ-bevitel legkisebb egységei, melyek már adott orvosi-jogi kontextusban (context) értelmezhetők (hely, idő, szakmai felelős stb.). Egy tranzakció vagy mappa tetszőleges számú verzióban létezhet, melyek közül a rendszert használó mindig a legfrissebbet látja. A tranzakciók tetszőlegesen bonyolultan strukturált belső tartalommal (content) rendelkeznek (lásd alább). • Változáskövetési rész, melynek a feladata az EER tartalmát megváltoztató közreműködések (contribution) naplózása, azaz az EER auditálhatóvá tétele, ami egyre fontosabb jogi/szakmai elvárás. Az auditálhatóság azt jelenti, hogy az EER-ben lévő összes adattal kapcsolatban nyilván kell tartani az adatot bevivő személyazonosságát és az adatbevitel (nem a szolgáltatás!) logisztikai körülményeit (hely, idő, mód, meghatalmazó stb.), valamint módosítások esetén az összes korábbi értéket – tehát törlés sohasem történik. A régebbi verziók révén például esemény-rekonstrukció céljából az EER-t egy tetszőleges korábbi „logikai időpontra” vissza lehet állítani. • Kivonatoló rész, melynek révén az EER tetszőleges részéből kivonatot (extract) lehet készíteni más, openEHR-t „értő” rendszerek felé való továbbításra. Ez az érintett mappák, tranzakciók másolatát és egyéb kiegészítő információkat tartalmaz. A kivonat egy jellemző példája a zárójelentés. Minden rész-rendszert referenciamodellek írnak le [1]. A részek kapcsolatát az 1. ábra mutatja, az EER rész erősen egyszerűsített belső szerkezetével együtt. Egy tranzakció vagy folyamatos, vagy esemény-típusú lehet. Míg az utóbbi egy konkrét eseményt dolgoz fel, és legfeljebb javítás céljából készülnek új verziói, addig a folyamatos tranzakcióknak „nincs végük”: az adott témában elér- INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN 1. ábra Az openEHR páciens rekord egyszerűsített referenciamodellje (verziók nélkül) hető legfrissebb információt tartalmazzák. A folyamatos tranzakciókat a témában illetékes esemény-tranzakció bejegyzésekor kell a rendszernek frissíteni. Egy példa lehet az aktuális gyógyszerezés, ami a különféle események során felírt gyógyszerezések összessége. A tranzakciók tartalmát a rendezők és a bennük lévő bejegyzések hálózata adja. A bejegyzések háromfélék lehetnek: megfigyelés (observation), értékelés (evaluation), és utasítás (instruction), minden esetben tartalmaznak egy protokoll és egy tartalmi részt. A bejegyzések tartalma adatstruktúra-listákból áll, melyek elemei idősorok, utasításspecifikációk, ill. egymásba ágyazott alap-adatszerkezetek. Végül az alap-adatszerkezetek: fa, lista, atomi érték, és táblázat lehetnek. Az EER referenciamodell maga nem köti meg az egyes komponensek belső szerkezetét, ez tehát megvalósított információs rendszerenként, funkciónként, szakterületenként stb. változhat. Viszont, mivel a komponensek egymáshoz kapcsolódásának lehetséges módjai kötöttek (egy rendezőben pl. csak bejegyzések lehetnek), ezért az egymással kommunikáló rendszerek alap (strukturális) szinten akkor is megértik egymást, ha semmit nem tudnak a kapott tranzakció jelentéséről. A következő lépés a referenciamodell elemeiből kialakítani egy szabványosított sémát, mely egy adott területre és funkcióra jellemző. Így például meghatározható egy betegfelvétel-tranzakció szerkezete (kötelező és opcionális rendezőkkel, ezeken belül kötelező és opcionális bejegyzésekkel stb.). A referenciamodell elemeiből kialakított szerkezeteket, azok értelmezésével együtt, az openEHR archetípusoknak nevezi. Ha a kommunikáló felek archetípus-szinten is megértik egymást, akkor a kommunikáció automatizálható, és nem jár információvesztéssel. AZ OPENEHR HAZAI ADAPTÁCIÓJA A cikkben bemutatott munka célja, hogy egy kellőképpen „tágas”, magas szintű archetípus-modell megtervezésével segítse az openEHR (ill. a hozzá hasonló CEN13606 elő-szabvány) hazai alkalmazását. Abból kiindulva, hogy a modellnek kell a valóságot követni, és nem fordítva, megvizsgáltuk három elterjedt hazai kórházi információs rendszer alapfogalmait. A vizsgált rendszerek a CliniCom [4], a MedSolution [3] és a MedWorkS [5] voltak. Azt találtuk, hogy a mappák, illetve tranzakciók adott szintjéig (lásd később) valóban lehet olyan EER-archetípust készíteni, amelynek elemei könnyen megfeleltethetők a három rendszer által is használt alapfogalmaknak. Ez egyben azt is jelenti, hogy ezeknek a rendszereknek várhatóan nem okozna nagy nehézséget az archetípus által előírt szerkezetet a saját belső adatszerkezeteikből előállítani. A kialakított adaptáció legmagasabb szintű egységei az EER-en belül a nézetek. Ezek olyan mappák, melyek egy adott nézőpontból mutatják a rekordban felhalmozott információt. Tartalmuk: további mappák és hivatkozások tranzakciókra. Mivel a tranzakciók nem részei a mappáknak, csak hivatkozások vannak rájuk, ezért ugyanaz a tranzakció több nézetben, ill. mappában is szerepelhet. A következő nézeteket különböztettük meg: Adminisztratív, vagy epizód-központú nézet: fekvő ill. járó epizódok (almappák) halmaza. • Egy epizód tartalma egy, viszonylag rövid (határozott kezdettel és, ha lezárult, véggel rendelkező), kezelési periódus összes folyamatos és esemény-tranzakciója. • Az epizódot alkotó tranzakciók nagy részének az epizódon kívül csak korlátozott érvényessége ill. jelentősége van. IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS 39 INFOKOMMUNIKÁCIÓ • MÓDSZERTAN A tranzakciók több problémát is érinthetnek, de mindegyikért ugyanaz az adminisztratív egység (osztály) a felelős. Fekvő epizód esetén a kezdet és a vég között a beteg folyamatosan az osztályon van. Példa: 2000 júl. 6-9 között X-nek kivették a manduláját. X ez alatt történt összes esemény-tranzakciója alkotja az epizódot. Longitudinális, vagy probléma-orientált nézet: esettörténetek (almappák) halmaza. • Egy eset-történet hosszú (esetleg egész életen átívelő) periódust fog át. • Az eset-történetnek van egy orvosi értelemben vett vezérfonala/témája (pl. „terhességek”). • Az eset-történethez több adminisztratív egységből (epizódból) tartoznak esemény-tranzakciók (problémák, tervek, értékelések, megrendelések, eredmények stb). Az adminisztratív nézet az egészségügyi információs rendszerek alapnézete, és az elszámolás alapja is. A longitudinális nézet, az eset-történetek létrehozását mind a három vizsgált rendszer támogatja, bár különféleképpen valósítja meg. Az epizód-beli tranzakció megfelelő eset-történet(ek)be sorolásához illetve új eset-történetek létrehozásához mindenképpen emberi (operátori) közreműködés szükséges. Általános nézet: olyan folyamatos tranzakciók gyűjteménye, mint a teljes családi kórtörténetet, az összes allergiát, kockázatot stb. leíró tranzakciók. Tehát nemcsak egy adott epizódhoz vagy eset-történethez tartozó kockázat, allergia stb, hanem ezek aktualizált összessége. Az általános nézet tartalma a vizsgált rendszerekben a „beteg” entitáshoz kapcsolódó attribútumokból, kapcsolt táblákból stb. építhető fel, mivel ezek az éppen aktuális teljes információt tartalmazzák. Egyéb nézet: A három alapnézeten (adminisztratív, eset-történet, általános) kívüli tetszőleges szempontú tranzakció-gyűjtemény. Példaképpen az adminisztratív nézet tranzakcióit az 1. táblázat mutatja be (a továbbiakat lásd [6]). A megadott tranzakciók elegendőek a vizsgált rendszerek EER-részének a leírásához, de új tranzakciók, illetve rendezők felvétele is lehetséges. A felsorolt tranzakciók és rendezők gyűjtő-jellegűek. Ezekből további specializációval altípusokat lehet származtatni (pl. a beavatkozás-megrendelést a megrendelésből). Az egyes tranzakciók belső szerkezete az openEHR Foundation által kidolgozott rendező-archetípusokból áll. Ezeket a cikk nem részletezi. ÖSSZEFOGLALÁS A cikk áttekintette az egészségügyi információ-referenciamodellek alkalmazásának előnyeit, az ilyen irányú hazai kezdeményezéseket és nemzetközi szabványokat. Külön figyelmet érdemel a némileg más-más irányokba haladó referenciamodell-irányzatok szintéziseként megjelenő openEHR modell. A cikk bemutatta e modell legfontosabb elemeit, majd ismertette egy lehetséges magas szintű hazai adaptációját. Az adaptáció során figyelembe vettük három elterjedt hazai egészségügyi információs rendszer (CliniCom, MedSolution, MedWorkS) sajátosságait. Az adaptált archetípus-modellt az „openEHR clinical models” ontológia (2002. szeptemberi változat) felhasználásával a Protege ontológia-szerkesztő környezetben elkészítettük. Az archetípus-modell aktuális változata HTML és XML formában megtekinthető, lásd [6]. Adminisztratív nézet, egy fekvő epizód almappa Tranzakció neve típusa Megjegyzés Rendezők Felvétel/állapotfelmérés Esem. Az epizód kezdetekor végzett átfogó egészségügyi felmérés minden adata. Orvosi felmérés (anamnézis, státus, Megrendelés Esem. Vizsgálat, kezelés, beavatkozás stb. megrendelése. Iránydiagnózis, megrendelés-paraméterek Megrendelés-teljesítés Esem. Vizsgálat, beavatkozás elvégzése, eredményei, diagnózisok stb. Diagnózis, eredmény (lelet), komplikáció Ápolási esemény Esem. Egy ápolási esemény. Általános (tetszőleges) Elbocsátás Esem. Az epizód végével kapcsolatos adminisztratív és orvosi információ, zárójelentés. Zárójelentés, elbocsátás-paraméterek Epizód-panaszok Foly. Az ezen epizód szempontjából lényeges aktuális panaszok. Problémák (problémánként egy rendező) Epizód orvosi Foly. A jelen epizód szempontjából fontos, aktualizált alapadatok. Ezeket a vizsgált Kategóriánként egy rendező (megfigyelés) kezelési terv stb.) alapinformáció rendszerekben nem epizód-szinten használják, hanem beteg-szinten. Az epizód indításakor a beteg entitáshoz kapcsolódó „orvosi adatok”-ból létrehozható, ha szükséges. Aktuális kezeléslista Foly. Az aktuális orvosi (kezelési) utasítás ebben a (futó) epizódban. Tartalmazza a gyógyszerezéseket is. A kezelés a vizsgált rendszerekben általában az epizódnál van tárolva, tehát egyszerűen átvehető. 1. táblázat: A javasolt archetípus-modell tranzakciói az adminisztratív nézetben 40 IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS Orvosi utasításonként egy rendező INFOKOMMUNIKÁCIÓ MÓDSZERTAN További munka szükséges az archetípus-modell finomítása, a tranzakciók specifikálása terén. Ezen kívül szeretnénk megvizsgálni a cikkben említett Medinet kezdeményezés referenciamodellje (XML-sémája) és a bemutatott modell egyeztetésének a lehetőségét is. KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS A cikkben bemutatott munkát az OTKA F 037416 támogatta. Ezen kívül szeretnénk megköszönni Kutrovics András és Mógor Emil segítségét. IRODALOMJEGYZÉK [1] T. Beale, S. Heard, D. Kalra, D. Lloyd: The openEHR EHR Reference Model, Rev. 1.3.2, 2002. nov., www.openehr.org [2] T. Beale, S. Heard, A. Goodchild: Design principles for the EHR, Rev. 2.4, 2002. május, www.openehr.org [3] MedSolution integrált kórházi informatikai rendszer (ISH Kft.), www.ish.hu [4] CliniCom egészségügyi információs rendszer (Siemens) [5] MedWorkS integrált kórházi informatikai rendszer (Globenet Kft.), www.globenet.hu [6] Elektronikus Egészségügyi Rekord (EER), böngészhető a http://www.irt.vein.hu/~vassanyi/eer/ címen [7] ENV 13606-1: Health informatics – Electronic healthcare record communication – Part 1: Extended architecture, CEN, http://www.centc251.org/secret/ENV/13606/13606.htm [8] HL7 V3 Reference Information Model (Health Level Seven, Inc), http://www.hl7.org/library/data-model/RIM/C30122/rim.htm A SZERZÔK BEMUTATÁSA Vassányi István (PhD, informatikus) 1993-ban szerzett villamosmérnöki oklevelet a Budapesti Műszaki Egyetemen. 1993-97 között a KFKI Mérés- és Számítástechnikai Kutató Intézet képfeldolgozó csoportjában programozha- tó logikákkal dolgozott. 2000-ben szerzett informatikai PhD fokozatot a BME-n. 1997-től adjunktus a Veszprémi Egyetem Információs Rendszerek Tanszékén, számos kutatási projekt vezetője illetve résztvevője. Kutatási területe: adatbázis-kezelés, adatmodellezés, adattárházak, rendszertervezés, XML. Gaál Balázs Jelenleg a Veszprémi Egyetem ötödéves műszaki informatika szakos hallgatója. Diplomamunkáját az Információs Rendszerek Tanszéken automatizált menügenerálás témájában készíti. A 2002. évi Intézményi TDK versenyen 3. helyezést ért el, dolgozatát OTDK versenyre nevezték. Hallgatói munkája során részt vesz a Költség-hatékony egészségmegőrzés és gyógyítás információtechnológiai módszerekkel NKFP projekt 1. részfeladatában (Internet bázisú, rizikóés életmód-elemző és tanácsadó rendszer) és az új módszerek az egészségügyi információ-tárolásában és -megjelenítésében OTKA projektben. Kutatási területei: Mesterséges intelligenciai módszerek orvosi alkalmazásai, egészségügyi információ tárolása és feldolgozása. Dr. Balkányi László Orvos, Ph.D. (orvosi informatika). Az orvosi diploma megszerzését (1983) követően, tizennégy éven át kórházban dolgozott, gasztroenterológusként. Az Európai Unió tudományos keretprogramjaiban egészségügyi informatikai K&F projektekben vett részt. A Leideni Egyetemen védte meg doktori értekezését 1996-ban. Szakterületei a tudásreprezentáció és az informatikai fejlesztési projektek módszerei. A HIETE majd az egyesülést követően a SOTE Orvosi Informatikai Tanszékének kutatója, később annak lé- tezéséig tanszékvezető egyetemi docense. Az EU Szabványügyi Testületében (CEN) két egészségügyi informatikai munkacsoport tagja (TC251 WG1, 4), a Magyar Egészségügyi Informatikai Társaság volt elnöke, tagja a MTA Orvosi Informatikai Munkabizottságának, a Szakmai Kollégiumnak. A közép-kelet-európai és a közép-ázsiai régió 10 országában vett részt világbanki, USAID, WHO és európai uniós (Phare) finanszírozású regionális és országos egészségügyi informatikai fejlesztési projektekben. Magyarországon az Egészségügyi Minisztérium megbízása alapján nagyléptékű információ rendszerfejlesztési programokat (kórházi, ill. ÁNTSZ információrendszerek) vezetett, ill. jelenleg is vezet. IME II. ÉVFOLYAM 3. SZÁM 2003. ÁPRILIS 41
